Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-13 / 314. szám, csütörtök

Walter Ulbricht a Bonnal folytatott tárgyalásokról Lipcse (ČTK) — Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára november 1­én részt vett az ifjú választók lipcsei választási gyűlésén. Ez alkalommal feltett kérdésre válaszolva ismertette egy bonni miniszternek és az NDK képviselőinek berlini tárgyalását. W. Ulbricht többek között kijelen­tette, hogy az NDK képviselői és a bonni kormány egyik minisztere 1956. október 20-án megbeszéléseket foly­tattak a demokratikus Berlinben. A megbeszéléseket 1957 júliusában a bonni minisztériumban folytatták. A megbeszélések tartalmára vonat­kozó kérdésre Ulbricht azt válaszolta, hogy a bonni minisztériumban foly­tatott legutóbbi tárjjyalás során szó volt a két kormánynak ama nyilatko­zatáról, hogy az ország egységének visszaállítására nem alkalmaznak erő­szakot. Megvitatták az európai biz­tonsági rendszer megteremtését, Nyu­gat-Németország kilépését a NATO­ból és az NDK kilépését a Varsói Szer­ződésből, valamint a hadkötelezettség megszüntetését Nyugat-Németország­ban. Az NDK-ban tudniillik nincs had­kötelezettség. Megvitatták továbbá a két német állam szövetségének meg­teremtését. A Kereszténydemokrata Unió (CDU—CSU) minisztere hasonla­tot tett e szövetség és a Benelux­államok között. A miniszter amellett foglalt állást, hogy mindkét német államból vonják ki az idegen csapato­kat. | jíéftány so rbmj N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke november 11-én fogadta Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát és baráti be­szélgetést folytatott vele. Mint ismere­tes, Saillant a múlt napokban vette át „A nemzetek közötti béke megszilárdítá­sáért" neki ítélt nemzetközi Lenin-díjat. (ČTK) TIZENKÉT ÉVVEL ezelőtt, 1946. novem­ber 11-én az albániai Krutja községben alakították meg az első albán földműves­szövetkezetet. Ma Albániának 1935 föld­művesszövetkezete van. amelyek a pa­rasztgazdaságok 62,6 százalékát tömörí­tik egybe és a mezőgazdasági földek 74 százaiékán gazdáikodnak. (ČTK) AZ AN ML'R SZÍRIAI LAP jelentése sze­rint a szíriai emigránsokból álló legre­akciósabb fasiszta párt harci alakulatai fokozzák provokációs tevékenységüket Az utóbbi napokban e harci alakulatok tagjai Beirut egyik negyedéből elraboltak egy libanoni polgárt, akit a rendőrség szabadított ki. (CTK) A NAPOLYI tartományban levő Puzzole községben kedden délelőtt összetűzésre került sor a rendőrség és munkások kö­zött, akik tüntettek az egyik iparválla­latban eszközölt munkáselbocsátások el­len. A tüntetés több résztvevőjét letar­tóztatták. (ČTK) KEDDEN DÉLUTÁN heves vihar dűlt Rómában. Az elemi csapás következtében egy szem'ély életét vesztette, hárman sú­lyosan megsebesültek, 45-en pedig haj­léktalanok maradtak. A vihar a római ut­cákon fákat csavart ki tövestül és le­döntötte a rádióadó 90 méter magas an­tennáiét. (ČTK) NOVEMBER 11-én 300 munkás tiltako­zott az uravvai bíróság épülete előtt, ahol megkezdték Peter E. Longpre amerikai katona esetének tárgyalását. Longpre szeptember 17-én agyonlőtte Szacsiruki Miaruma japán diákot. (ČTK) AZ ARGENTIN kormány kedd éjféltói kezdődóleg az egész ország területén ki­hirdette az ostromállapotot. A kora reg­geli órákban megkezdődött a munkás- és szakszervezeti vezérek nagyszabású letar­tóztatása. (ČTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁG fél milliárd márka összegű hadifelszerelést rendelt Nagv-Britanniában. (ČTK) HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára a közgyűlés elé terjesztett okmányban be­jelenti, hogy véget ért az amerikai és brit csapatok kivonása Libanonból és Jor­dániából. (CTK) A GÖRÖGORSZÁGI májusi parlamenti választások óta 125 demokratikus ténye­zőt tartoztattak le (ČTK) A kínai nép hatalmas tiltakozása el­lenére a csangkajsekista klikk továbbra is megszállva tartja a kínai partmenti szigeteket és folytatja háborús provoká­cióit a népi Kína ellen. Az amerikai agresszorok nemcsak nagymennyiségű fegyvert szállítanak a csangkajsekisták­nak, köztük atomtöltésű irányított lö­vedékeket is, hanem közvetlenül irá­nyítják a csangkajsekista akciókat. Ké­pünkön az amerikai katonai tanácsadók egy csoportja látható Kimoj szigetén. (ČTK felvétele) Walter Ulbricht végül ama remé­nyének adott kifejezést, hogy az illető miniszter még kifejti véleményét az üggyel kapcsolatban. Ha ez nem tör­ténne meg, az NDK-nak a megbeszé­léseken résztvett képviselői foglalnak állást a megbeszélésekkel kapcsolat­ban. A nyugat-berlini szenátus elutasította a demokratikus Berlin újabb ajánlatát Berlin (CTK) - A nyugat-berlini szenátus keddi ülésén elutasította Nagy-Berlin magisztrátusának a két városrész gazdasági közeledésére tett újabb ajánlatát. Az ajánlat javaslatokat tartalmaz a németek közötti kereskedelem ke­retét túllépő, kb. 210-220 millió márka évi értékű kölcsönös árúszál­lításra vonatkozó kereskedelmi egyezmény megkötésére. A demok­ratikus Berlin magisztrátusa aján­latában hajlandó 10 ezer nyugat­berlini munkanélkülinek munka­alkalmat biztosítani a demokratikus Berlinben. Sajtóértekezlet Berlinben Az NDK miniszterelnökségi szék­helyén november 12-én sajtóérte­kezlet volt, amelyen Ottó Grote­wohl, az NDK miniszterelnöke fog­lalkozott a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsov­nak, a német kérdésben legutóbb elhangzott beszédével. Az értekez­leten részt vett dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere, a mi­nisztérium élenjáró dolgozói és a hazai, valamint a külföldi sajtó szá­mos képviselője. Ottó Grotewohl bejelentette, hogy nyilvánosságra hoznak két fontos dokumentumot éspedig ,,A Fehér Könyvet", valamint „a Nyugat-Né­metország fegyverkezési politikája által fenyegetett békéről" szóló em­lékiratot. (A dokumentumok ismer­tetésére még visszatérünk). A francia gyarmati . egységek súlyos veszteségei Algériában Rabat (ČTK) — A'-éria Nemzeti Fel­szabaditási Frontjának sajtószolgálata no­vember 10-én Rabatban közleményt adotl ki, amelyben az algériai nemzeti fel­szabadító hadserafl főparancsnoksága köz­li, hogy október 27. és november l-e kö­zött Oran és Algír megyékben 381 fran­cia katonát megöltek és 112-öt megse­besítettek. A nemzeti felszabadító had­sereg egységei egy repülőgépet lelőttek és 9 katonai gépjármüvet megsemmisí­tettek. A német nép ellenségeinek kudarca BERLIN STÁTUSÁRÓL Berlin (ČTK) — Dr. hc. Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke no­vember 11-én egy Lipcsében tartott választási nagygyűlésen mondott be­szédében örömmel nyilatkozott Hrus­csovnak Németország kérdésére és Berlin statusára vonatkozó kijelenté­séről. A nagygyűlés résztvevőinek lel­kes tapsa közepette köszönetet mon­dott a Szovjetuniónak a bizalom újabb megnyilvánulásáért és rámuta­tott arra, hogy Hruscsov óva intette Nyugat-Németországot az atomháború előkészítésének folytatásától. Dieckmann ezután kijelentette: „Ez a nyilatkozat világos figyelmeztetés az Ural felé irányuló hadjárat régi és Macmillan beismerte a kommunista társadalom vonzóerejét London (ČTK) - Macmillan brit miniszterelnök hétfőn este beszédet mondott, amelyben mentegetni igye­kezett a kormány hidegháborús poli­tikáját és a katonai tömbökben való részvételét. A brit miniszterelnök aggodalommal jegyezte meg, hogy „az utóbbi évek­ben bekövetkezett nemzetközi meg­rázkódtatások következtében az új ál­lamok egész sora keletkezett, amelyek közül már több teljes önállóságot ért el és mások afelé haladnak, hogy át­vegyék a teljes felelősséget". Ezzel kapcsolatban kénytelen volt beismer­ni, hogy ezen országok közül egyesek­re 'vonzóerőt gyakorol a kommunista rendszer, mert „a kommunizmus anvagi sikerei valóban bámulatramél­tók." Macmillan ezután kijelentette, hogy „a kommunista veszély fennállásának^ idején másként nem remélhetjük, hogy megőrizzük pozícióinkat saját országainkban és főként azon orszá­gokban, amelyek nem részei egyik tábornak sem, csupán a világ szünte­len felvirágoztatásával és a nemzet­közi kereskedelem fejlesztésével." új propagátorainak, akik nem tudják kivárni, hogy ifjúságunk ismét vérét Untsa, most azonban németországi harcmezőkön." Dieckmann rámutatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem teljesítették a potsdami egyez­ménynek a német ipar dekartellizálá­sára vonatkozó rendelkezéseit és ezért ma a monopóliumok uralma Nyugat­Németországban erősebb, mint valaha. Hangsúlyozta, „ez a fő oka annak, hogy a német nép nem tudja kivívni békéjét, nyugalmát és békés munká­ját, valamint újraegyesítését". i Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet­lengyel barátság moszkvai manifesztá­i cióján, amelyben állást foglalt Berlin i úgynevezett négyoldalú statusának kér­( déséhez is, élénk visszhangot keltett i hazánkban is. A következő cikkben j válaszolunk egyes kérdésekre ezzel kap­i csolatban: i DULLES amerikai külügyminiszter, aki — i saját szavai szerint — a világpolitikát ' állandóan „a háborús szakadék szélén" ! akarja tartani, nemrégen Nyugat-Berlint i a Tajvani-szorosban levii Kimoj-szigethez i hasonlította. Bizony nem jellemezhette volna ' jobban azt a szerepet, amelyet a nyugati , hatalmak Nyugat-Berlinnek szántak. A Né­i met Demokratikus Köztársasággal szemben i ugyanis azt a szerepet szánják neki, ame­1 l.yet az amerikai tervekben Kimoj szigete \ játszik a Kínai Népköztársasággal szemben: I a felforgató tevékenység megszervezésére 1 szolgáló hídfő szerepét azon szocialista 1 ország elleni provokációk és terror cél­\ jaira, amelynek területén fekszik. Mert i ahogy Kimoj a népi Kína partmenti öve­1 zetében van, Berlin az NDK területén. 1 sót annak szívében fekszik. Nem kell ] hangsúlyozni, hogy Nyugat-Berlin fekvése i az agresszoroknak még nagyobb lehetősé­1 get nyújt és ezért komolyan veszélyezteti J a békét. Az a tény, hogy Berlin nyugati \ része, amely a német főváros területének I és lakosságának kb. kétharmadát foglalja 'magában, a NATO három vezető hatalma — ' az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és ] Franciaország megszállása alatt van. Ezek a hatalmak, elsősorban az USA, de a nyu­gatnémet imperialisták is arra használjak fel ezt, hogy Nyugat-Berlinből felforgató tevékenységet folytatnak a szocialista tá­bor országai ellen. Nyugat-Berlinben 83 kémszervezet ütötte fel tanyáját, amelyeknek tevékenysége nem­csak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia ellen is irányul. Bizonyára nem véletlen, hogy azon ügynökök többsé­ge, akiket az utóbbi években az amerikai kémszolgálatok Csehszlovákiába küldtek, Nyugat-Berlinen át érkezett hozzánk. Vajon ez a tevékenység összeegyeztethetó-e azok­kal az egyezményekkel, amelyekből a nyu­gati hatalmak Nyugat-Berlin megszállására való jogukat veszik? Mint ismeretes, Ber­lin négyhatalmi megszállására azon egyez­mények alapján került sor, amelyeket a Hitler elleni koalíció hatalmai kötöttek és amelyekkel Németország megszállásának nemcsak módszerét, hanem célját is meg­határozták. így már a jaltai konferencián 1943 februárjában megállapodtak Német­országnak megszállási övezetekre való fel­osztásáról és a koordinált közigazgatás és ellenőrzés megteremtéséről, amit a Ber­linben székelő négyhatalmi központi bizott­ságnak kell ellátnia. A résztvevő nagyha­talmak, a Szovjetunió, az USA és Nagy­Britannia Németország megszállása célja­ként „a német militarizmus és fasizmus megsemmisítését" tűzték ki, valamint biz­tosítását annak, hogy Németország soha többé ne legyen képes a világbékét meg­zavarni. És végül az 1945. augusztus 2-i potsdami egyezmény meghatározta a szövetségesek egységes politikájának elveit Németország irányában a megszállás idejére és kife­jezetten megállapította, hogy „ezen egyez­mény célja a krimi (jaltai) Németországról szóló deklaráció megvalósítása." És újból kijelentette: „A német militarizmust és nácizmust kiirtják és kölcsönös megálla­podásuk alapján jelenleg és a jövőben olyan intézkedéseket foganatosítanak, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait vagy a békét az egész világon." A potsdami egyezmény így meghatározta a németországi megszálló szervek feladatait, mégpedig Berlinre is. A Berlin négyhatalmi megszállásáról szóló egyezményt így tehát a potsdami egyezmény részének kell tartani. A Szovjetunió volt az egyedüli nagy­hatalom. amely teljesítette a potsdami egyezményből eredő kötelezettségeit, míg a többi nagyhatalom azon elvek meg­sértésének útján haladt, amelyek telje­sítésére Potsdamban kötelezte magát. Va­jon összeegyeztetheto-e a potsdami egyez­mény szellemével az, hogy a nyugati ha­talmak felújították Krupp és Thiessen hatalmát, a német militarizmust és an­nak élére újból hitlerista tábornokokat állítottak, a szovjetellenes katonai szö­vetségbe vonták be Nyugat-Németországot és a legkorszerűbb fegyverekkel szerelik fel hadseregét. Bizonyára nepi egyeztet­hető össze! Ezzel szemben a nyugati hatalmak megsértették azokat az alapel­veket, amelyeken Berlin négyhatalmi megszállása alapul. Hruscsov elvtárs joggal mutatott rá november 10-i beszédében arra, hogy Berlin négyoldalú statusa tulajdonkép­pen nem más, mint a potsdami egyezmény maradéka. Azt mondotta, itt az ideje an­nak, hogy a potsdami egyezményt aláírt nagyhatalmak lemondjanak a berlini meg­szállási rendszer csökevényeiről és lehe­tővé tegyék azt, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosában normá­lis helyzet alakuljon ki. Azok a hatalmak azonban, amelyek éveken át a legdurvább módon megsér­tették a potsdami egyezményt, lármát csaptak, hogy a berlini statutumot nem lehet egyoldalúan felmondani, és követelik annak megőrzését. Miután a Berlinről kötött egyezmény csupán az ö számukra előnyös, azt szeretnék, hogv továbbra is érvényben maradjon, jóllehet a fő alapot, amelyen nyugat-berlini tartózko­dásuk nyugszik, ők maguk már régen megszüntették. Lehetséges azonban, hogv a megszállási statutum Berlinben továbbra is fennm»­radjon, jóllehet Németország megszállása már három évvel ezelőtt befejeződött, és a nyugati nagyhatalmak katonai egy­ségei Nyugat-Németországban tartózkod­nak a bonni kormánnyal kötött párizsi szerződések alapján? Ezek a szerződések mint ismeretes nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak Nyugat-Berlin területé­re, mert az NDK területén fekvő Berlin nem része és nem is lehet része a nyu­gatnémet államnak. Hruscsov elvtárs világosan kijelentette, hogy a Szovjetunió Berlinben a szovjet szervek eddigi funkcióját átadja a szu­verén Német Demokratikus Köztársaság­nak. Ez azt jelenti, hogy a nyugati ha­talmaknak a jövőben a nyugat-berlini tar­tózkodásukra vonatkozó kérdéseket köz­vetlenül az NDK kormányszerveivel kell majd megtárgyalniuk. Meg kell tehát majd fontolniuk, vajon logikus-e az NDK-val szemben elfoglalt álláspontjuk, amelyet nem akarnak elismerni annak ellenére, hogy országutait, vasútvonalait és vízi­útjait felhasználják a nyugat-németorszá­gi és a Nyugat-Berlin közötti közleke­désre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Szovjetunió e funkciók átadásával az NDK-nak meg akarja szüntetni azt az abnormális hely­zetet, amely ínég mindig fennáll a Nyu­gat-Berlint megszálló hatalmaknak a NDK iránti viszonyában. Hruscsov nyilatkozatának első nyugati visszhangjaiból is kitűnik, hogy a nyu­gati hatalmak agresszív politikájuk érde­kében továbbra is meg akarják őrizni az eddigi abnormális állapotot Berlinben. Ez azonban mit sem változtat azon a té­nyen. hogy a megszállási rendszer ma­radványainak felszámolása Berlinben igaz­ságos követelés, amelynek megvalósítása az európai béke érdekét szolgálná. K. D. A GENFI ERTEKEZLET TARGYAIASAI TOBB MINT 70 ezer japán tiltakozó menetben vett részt a Tokió melletti Acuki amerikai tengerészeti légitámasz­pont felé. A tüntetők tiltakozó felira­tokkal követelték a Japánban levő amerikai katonai támaszpontok felszá­molását. „USA — el a kezekkel vala­mennyi ázsiai országtól!" — követelték a tüntetők. (Japánpress felvétele) Az iraki nép a közép-keleti amerikai katonai készülődések ellen Bagdad (ČTK) — Az iraki közvéle­ményt nyugtalanítják a fokozódó ame­rikai háborús előkészületek a Közép­Keleten, főképp a szomszédos Irán­ban. Az A1 Paj-al Aam damaszkuszi lap cikkében rámutat MacElroy amerikai hadügyminiszternek Pakisztánban, Törökországban és Iránban tett mi­napi útja és az imperialista hatalmak fokozott háborús készülődései össze­függésére. A lap hangsúlyozza: „Az Iraki Köztársaság népe elítéli az im­perialisták háborús készülődéseit' a Közép-Keleten, amelyek nemcsak az Iraki Köztársaság biztonságát, hanem a világbékét is fenyegetik." Az Iraki Békevédök Bizottsága az iraki néphez intézett felhívásában rá­mutat, hogy az amerikai uralkodó kö­rök az arab Keleten elszenvedett ve­reségeik után újabb katonai tömböt akarnak létesíteni, amely a Bagdadi Paktumot helyettesítené. Ilyen körül­mények között — hangsúlyozza a nyi­latkozat — az iraki békevédőknek szé­leskörű kampányt kell indítaniok az új agresszív csoportosulás ellen." IRAK ELUTASÍTOTTA AZ AMERIKAI FEGYVERSZÁLLlTÁSI AJÁNLATOT Az A1 Ahram c. kairói lap november 11-én közölte, hogy az Iraki Köztár­saság kormánya elutasította azt az amerikai ajánlatot, amely az iraki hadseregnek szóló fegyverszállításokra vonatkozik. Az iraki kormány azért utasította el ezt az ajánlatot, mert ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy Irak csat­lakozzék a katonai paktumhoz. FERHAT ABBAS, az Algériai Köztársa­ság kormányának ideiglenes^ miniszterel­nöke kedden kijelentette, hogy az algé­riai kormány kész beleegyezni az algé­riai fegyverszünetbe azzal a feltétellel, hogy az ENSZ ellenőrzést fog gyakorol­ni Franciaország és Algéria tárgyalása fölött. (ČTK) Genf (ČTK) — A váratlan támadás elhárításáról tárgyaló értekezlet első zárt ülése november 11-én 10 óra 30 perckor ült össze. A tanácskozás rö­vid volt, nem egészen egy órát tartott, elnöke Wiliam Ch. Foster, az amerikai küldöttség vezetője volt. Amint a rövid közlemény rámutat, az ülésen az USA küldöttségének vezetője és a Szovjetunió küldöttségének vezetője kifejtették javaslataikat az értekezlet tárgyalásaira vonatkozólag. A nukleáris fegyverkísérletek be­szüntetéséről tárgyaló genfi értekez­let, amelyen a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselői vesznek részt, bár legutóbbi ülésén elhatároz­ta, hogy a következő ülést hétfőn dél­előtt tartja, erre az ülésre nem került sor. A keddi ülést is lemondták. A három küldöttség vezetői hétfőn délután és kedden magántalálkozökra jöttek össze. A Nemzetek Palotájában az újságírói körökben olyan hírek keringenek, hogy mindeddig a tár­gyalás programján vitatkoztak. A ked­'l di ülésen közölték, hogy a következő I hivatalos tanácskozást szerdán 15 I órakor tartják. BECSI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA Ausztria kőolaja és aYatikási AUSZTRIA kőolajlelőhelyei az oszt­rák gazdaság fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségűek. Évek óta szó van arról, hogy az osztrák földnek ezt a kincsét a kőolaj-vegyiipar kiépíté­sére kellene felhasználni. Hisz világ­szerte egyre nagyobb jelentőségűvé válik a kőolajból és földgázból előál­lított műrostok és más szintetikus termékek termelése s igazán kár, hogy Ausztriában e két fontos nyers­anyagot egyszerűen elégetik. Most végül teljesül a régi követelés és Ausztriában kőolaj-vegyiipar épül. Azonban az öröm csak rövid ideig tartott. Hamarosan kitűnt, hogy itt nem egy új osztrák iparágról van szó. Ausztria csupán a nyersanyagot és munkaerőt szolgáltathatja, az új kon­szernek nem osztrák kezekben van- j nak. A részvények 40 százaléka s ez- i által a döntés gyakorlatilag a Monte- I catini olasz konszern kezében van Ez az olasz kőolajkonszern nemcsak Ausztriában fejt ki buzgó tevékenysé­get. Szoros kapcsolatai vannak Szaúd­Arábiával és Kuveittcl, ahol az angol és. amerikai világcégekkel igyekszik vetélkedni. Már megvetette lábát Tu­néziában és Marokkóban is és erős érdekeltségei vannak a szaharai francia olajüzletben. Egy szóval a Montecatini Európa tőkés államainak egyik legnagyobb kőolaj-konszerne lett és a Fiat-cég mellett Olaszország legnagyobb vállalata. Ennek a kon­szernnek fő részvényese nem más, mint a Vatikán, amely ily módon nem­csak a katolikus egyház fejének székhelye, hanem a nemzetközi kapi­talizmus egyik központja is. Ez sok mindent megmagyaráz az egyház po­litikai állásfoglalásában. KURT STIMMER ÜJ SZŐ 269 * 1958. november 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom