Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)
1958-11-13 / 314. szám, csütörtök
Walter Ulbricht a Bonnal folytatott tárgyalásokról Lipcse (ČTK) — Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára november 1én részt vett az ifjú választók lipcsei választási gyűlésén. Ez alkalommal feltett kérdésre válaszolva ismertette egy bonni miniszternek és az NDK képviselőinek berlini tárgyalását. W. Ulbricht többek között kijelentette, hogy az NDK képviselői és a bonni kormány egyik minisztere 1956. október 20-án megbeszéléseket folytattak a demokratikus Berlinben. A megbeszéléseket 1957 júliusában a bonni minisztériumban folytatták. A megbeszélések tartalmára vonatkozó kérdésre Ulbricht azt válaszolta, hogy a bonni minisztériumban folytatott legutóbbi tárjjyalás során szó volt a két kormánynak ama nyilatkozatáról, hogy az ország egységének visszaállítására nem alkalmaznak erőszakot. Megvitatták az európai biztonsági rendszer megteremtését, Nyugat-Németország kilépését a NATOból és az NDK kilépését a Varsói Szerződésből, valamint a hadkötelezettség megszüntetését Nyugat-Németországban. Az NDK-ban tudniillik nincs hadkötelezettség. Megvitatták továbbá a két német állam szövetségének megteremtését. A Kereszténydemokrata Unió (CDU—CSU) minisztere hasonlatot tett e szövetség és a Beneluxállamok között. A miniszter amellett foglalt állást, hogy mindkét német államból vonják ki az idegen csapatokat. | jíéftány so rbmj N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke november 11-én fogadta Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát és baráti beszélgetést folytatott vele. Mint ismeretes, Saillant a múlt napokban vette át „A nemzetek közötti béke megszilárdításáért" neki ítélt nemzetközi Lenin-díjat. (ČTK) TIZENKÉT ÉVVEL ezelőtt, 1946. november 11-én az albániai Krutja községben alakították meg az első albán földművesszövetkezetet. Ma Albániának 1935 földművesszövetkezete van. amelyek a parasztgazdaságok 62,6 százalékát tömörítik egybe és a mezőgazdasági földek 74 százaiékán gazdáikodnak. (ČTK) AZ AN ML'R SZÍRIAI LAP jelentése szerint a szíriai emigránsokból álló legreakciósabb fasiszta párt harci alakulatai fokozzák provokációs tevékenységüket Az utóbbi napokban e harci alakulatok tagjai Beirut egyik negyedéből elraboltak egy libanoni polgárt, akit a rendőrség szabadított ki. (CTK) A NAPOLYI tartományban levő Puzzole községben kedden délelőtt összetűzésre került sor a rendőrség és munkások között, akik tüntettek az egyik iparvállalatban eszközölt munkáselbocsátások ellen. A tüntetés több résztvevőjét letartóztatták. (ČTK) KEDDEN DÉLUTÁN heves vihar dűlt Rómában. Az elemi csapás következtében egy szem'ély életét vesztette, hárman súlyosan megsebesültek, 45-en pedig hajléktalanok maradtak. A vihar a római utcákon fákat csavart ki tövestül és ledöntötte a rádióadó 90 méter magas antennáiét. (ČTK) NOVEMBER 11-én 300 munkás tiltakozott az uravvai bíróság épülete előtt, ahol megkezdték Peter E. Longpre amerikai katona esetének tárgyalását. Longpre szeptember 17-én agyonlőtte Szacsiruki Miaruma japán diákot. (ČTK) AZ ARGENTIN kormány kedd éjféltói kezdődóleg az egész ország területén kihirdette az ostromállapotot. A kora reggeli órákban megkezdődött a munkás- és szakszervezeti vezérek nagyszabású letartóztatása. (ČTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁG fél milliárd márka összegű hadifelszerelést rendelt Nagv-Britanniában. (ČTK) HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára a közgyűlés elé terjesztett okmányban bejelenti, hogy véget ért az amerikai és brit csapatok kivonása Libanonból és Jordániából. (CTK) A GÖRÖGORSZÁGI májusi parlamenti választások óta 125 demokratikus tényezőt tartoztattak le (ČTK) A kínai nép hatalmas tiltakozása ellenére a csangkajsekista klikk továbbra is megszállva tartja a kínai partmenti szigeteket és folytatja háborús provokációit a népi Kína ellen. Az amerikai agresszorok nemcsak nagymennyiségű fegyvert szállítanak a csangkajsekistáknak, köztük atomtöltésű irányított lövedékeket is, hanem közvetlenül irányítják a csangkajsekista akciókat. Képünkön az amerikai katonai tanácsadók egy csoportja látható Kimoj szigetén. (ČTK felvétele) Walter Ulbricht végül ama reményének adott kifejezést, hogy az illető miniszter még kifejti véleményét az üggyel kapcsolatban. Ha ez nem történne meg, az NDK-nak a megbeszéléseken résztvett képviselői foglalnak állást a megbeszélésekkel kapcsolatban. A nyugat-berlini szenátus elutasította a demokratikus Berlin újabb ajánlatát Berlin (CTK) - A nyugat-berlini szenátus keddi ülésén elutasította Nagy-Berlin magisztrátusának a két városrész gazdasági közeledésére tett újabb ajánlatát. Az ajánlat javaslatokat tartalmaz a németek közötti kereskedelem keretét túllépő, kb. 210-220 millió márka évi értékű kölcsönös árúszállításra vonatkozó kereskedelmi egyezmény megkötésére. A demokratikus Berlin magisztrátusa ajánlatában hajlandó 10 ezer nyugatberlini munkanélkülinek munkaalkalmat biztosítani a demokratikus Berlinben. Sajtóértekezlet Berlinben Az NDK miniszterelnökségi székhelyén november 12-én sajtóértekezlet volt, amelyen Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke foglalkozott a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak, a német kérdésben legutóbb elhangzott beszédével. Az értekezleten részt vett dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere, a minisztérium élenjáró dolgozói és a hazai, valamint a külföldi sajtó számos képviselője. Ottó Grotewohl bejelentette, hogy nyilvánosságra hoznak két fontos dokumentumot éspedig ,,A Fehér Könyvet", valamint „a Nyugat-Németország fegyverkezési politikája által fenyegetett békéről" szóló emlékiratot. (A dokumentumok ismertetésére még visszatérünk). A francia gyarmati . egységek súlyos veszteségei Algériában Rabat (ČTK) — A'-éria Nemzeti Felszabaditási Frontjának sajtószolgálata november 10-én Rabatban közleményt adotl ki, amelyben az algériai nemzeti felszabadító hadserafl főparancsnoksága közli, hogy október 27. és november l-e között Oran és Algír megyékben 381 francia katonát megöltek és 112-öt megsebesítettek. A nemzeti felszabadító hadsereg egységei egy repülőgépet lelőttek és 9 katonai gépjármüvet megsemmisítettek. A német nép ellenségeinek kudarca BERLIN STÁTUSÁRÓL Berlin (ČTK) — Dr. hc. Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke november 11-én egy Lipcsében tartott választási nagygyűlésen mondott beszédében örömmel nyilatkozott Hruscsovnak Németország kérdésére és Berlin statusára vonatkozó kijelentéséről. A nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közepette köszönetet mondott a Szovjetuniónak a bizalom újabb megnyilvánulásáért és rámutatott arra, hogy Hruscsov óva intette Nyugat-Németországot az atomháború előkészítésének folytatásától. Dieckmann ezután kijelentette: „Ez a nyilatkozat világos figyelmeztetés az Ural felé irányuló hadjárat régi és Macmillan beismerte a kommunista társadalom vonzóerejét London (ČTK) - Macmillan brit miniszterelnök hétfőn este beszédet mondott, amelyben mentegetni igyekezett a kormány hidegháborús politikáját és a katonai tömbökben való részvételét. A brit miniszterelnök aggodalommal jegyezte meg, hogy „az utóbbi években bekövetkezett nemzetközi megrázkódtatások következtében az új államok egész sora keletkezett, amelyek közül már több teljes önállóságot ért el és mások afelé haladnak, hogy átvegyék a teljes felelősséget". Ezzel kapcsolatban kénytelen volt beismerni, hogy ezen országok közül egyesekre 'vonzóerőt gyakorol a kommunista rendszer, mert „a kommunizmus anvagi sikerei valóban bámulatraméltók." Macmillan ezután kijelentette, hogy „a kommunista veszély fennállásának^ idején másként nem remélhetjük, hogy megőrizzük pozícióinkat saját országainkban és főként azon országokban, amelyek nem részei egyik tábornak sem, csupán a világ szüntelen felvirágoztatásával és a nemzetközi kereskedelem fejlesztésével." új propagátorainak, akik nem tudják kivárni, hogy ifjúságunk ismét vérét Untsa, most azonban németországi harcmezőkön." Dieckmann rámutatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem teljesítették a potsdami egyezménynek a német ipar dekartellizálására vonatkozó rendelkezéseit és ezért ma a monopóliumok uralma NyugatNémetországban erősebb, mint valaha. Hangsúlyozta, „ez a fő oka annak, hogy a német nép nem tudja kivívni békéjét, nyugalmát és békés munkáját, valamint újraegyesítését". i Hruscsov elvtárs beszéde a szovjetlengyel barátság moszkvai manifesztái cióján, amelyben állást foglalt Berlin i úgynevezett négyoldalú statusának kér( déséhez is, élénk visszhangot keltett i hazánkban is. A következő cikkben j válaszolunk egyes kérdésekre ezzel kapi csolatban: i DULLES amerikai külügyminiszter, aki — i saját szavai szerint — a világpolitikát ' állandóan „a háborús szakadék szélén" ! akarja tartani, nemrégen Nyugat-Berlint i a Tajvani-szorosban levii Kimoj-szigethez i hasonlította. Bizony nem jellemezhette volna ' jobban azt a szerepet, amelyet a nyugati , hatalmak Nyugat-Berlinnek szántak. A Néi met Demokratikus Köztársasággal szemben i ugyanis azt a szerepet szánják neki, ame1 l.yet az amerikai tervekben Kimoj szigete \ játszik a Kínai Népköztársasággal szemben: I a felforgató tevékenység megszervezésére 1 szolgáló hídfő szerepét azon szocialista 1 ország elleni provokációk és terror cél\ jaira, amelynek területén fekszik. Mert i ahogy Kimoj a népi Kína partmenti öve1 zetében van, Berlin az NDK területén. 1 sót annak szívében fekszik. Nem kell ] hangsúlyozni, hogy Nyugat-Berlin fekvése i az agresszoroknak még nagyobb lehetősé1 get nyújt és ezért komolyan veszélyezteti J a békét. Az a tény, hogy Berlin nyugati \ része, amely a német főváros területének I és lakosságának kb. kétharmadát foglalja 'magában, a NATO három vezető hatalma — ' az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és ] Franciaország megszállása alatt van. Ezek a hatalmak, elsősorban az USA, de a nyugatnémet imperialisták is arra használjak fel ezt, hogy Nyugat-Berlinből felforgató tevékenységet folytatnak a szocialista tábor országai ellen. Nyugat-Berlinben 83 kémszervezet ütötte fel tanyáját, amelyeknek tevékenysége nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia ellen is irányul. Bizonyára nem véletlen, hogy azon ügynökök többsége, akiket az utóbbi években az amerikai kémszolgálatok Csehszlovákiába küldtek, Nyugat-Berlinen át érkezett hozzánk. Vajon ez a tevékenység összeegyeztethetó-e azokkal az egyezményekkel, amelyekből a nyugati hatalmak Nyugat-Berlin megszállására való jogukat veszik? Mint ismeretes, Berlin négyhatalmi megszállására azon egyezmények alapján került sor, amelyeket a Hitler elleni koalíció hatalmai kötöttek és amelyekkel Németország megszállásának nemcsak módszerét, hanem célját is meghatározták. így már a jaltai konferencián 1943 februárjában megállapodtak Németországnak megszállási övezetekre való felosztásáról és a koordinált közigazgatás és ellenőrzés megteremtéséről, amit a Berlinben székelő négyhatalmi központi bizottságnak kell ellátnia. A résztvevő nagyhatalmak, a Szovjetunió, az USA és NagyBritannia Németország megszállása céljaként „a német militarizmus és fasizmus megsemmisítését" tűzték ki, valamint biztosítását annak, hogy Németország soha többé ne legyen képes a világbékét megzavarni. És végül az 1945. augusztus 2-i potsdami egyezmény meghatározta a szövetségesek egységes politikájának elveit Németország irányában a megszállás idejére és kifejezetten megállapította, hogy „ezen egyezmény célja a krimi (jaltai) Németországról szóló deklaráció megvalósítása." És újból kijelentette: „A német militarizmust és nácizmust kiirtják és kölcsönös megállapodásuk alapján jelenleg és a jövőben olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait vagy a békét az egész világon." A potsdami egyezmény így meghatározta a németországi megszálló szervek feladatait, mégpedig Berlinre is. A Berlin négyhatalmi megszállásáról szóló egyezményt így tehát a potsdami egyezmény részének kell tartani. A Szovjetunió volt az egyedüli nagyhatalom. amely teljesítette a potsdami egyezményből eredő kötelezettségeit, míg a többi nagyhatalom azon elvek megsértésének útján haladt, amelyek teljesítésére Potsdamban kötelezte magát. Vajon összeegyeztetheto-e a potsdami egyezmény szellemével az, hogy a nyugati hatalmak felújították Krupp és Thiessen hatalmát, a német militarizmust és annak élére újból hitlerista tábornokokat állítottak, a szovjetellenes katonai szövetségbe vonták be Nyugat-Németországot és a legkorszerűbb fegyverekkel szerelik fel hadseregét. Bizonyára nepi egyeztethető össze! Ezzel szemben a nyugati hatalmak megsértették azokat az alapelveket, amelyeken Berlin négyhatalmi megszállása alapul. Hruscsov elvtárs joggal mutatott rá november 10-i beszédében arra, hogy Berlin négyoldalú statusa tulajdonképpen nem más, mint a potsdami egyezmény maradéka. Azt mondotta, itt az ideje annak, hogy a potsdami egyezményt aláírt nagyhatalmak lemondjanak a berlini megszállási rendszer csökevényeiről és lehetővé tegyék azt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában normális helyzet alakuljon ki. Azok a hatalmak azonban, amelyek éveken át a legdurvább módon megsértették a potsdami egyezményt, lármát csaptak, hogy a berlini statutumot nem lehet egyoldalúan felmondani, és követelik annak megőrzését. Miután a Berlinről kötött egyezmény csupán az ö számukra előnyös, azt szeretnék, hogv továbbra is érvényben maradjon, jóllehet a fő alapot, amelyen nyugat-berlini tartózkodásuk nyugszik, ők maguk már régen megszüntették. Lehetséges azonban, hogv a megszállási statutum Berlinben továbbra is fennm»radjon, jóllehet Németország megszállása már három évvel ezelőtt befejeződött, és a nyugati nagyhatalmak katonai egységei Nyugat-Németországban tartózkodnak a bonni kormánnyal kötött párizsi szerződések alapján? Ezek a szerződések mint ismeretes nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak Nyugat-Berlin területére, mert az NDK területén fekvő Berlin nem része és nem is lehet része a nyugatnémet államnak. Hruscsov elvtárs világosan kijelentette, hogy a Szovjetunió Berlinben a szovjet szervek eddigi funkcióját átadja a szuverén Német Demokratikus Köztársaságnak. Ez azt jelenti, hogy a nyugati hatalmaknak a jövőben a nyugat-berlini tartózkodásukra vonatkozó kérdéseket közvetlenül az NDK kormányszerveivel kell majd megtárgyalniuk. Meg kell tehát majd fontolniuk, vajon logikus-e az NDK-val szemben elfoglalt álláspontjuk, amelyet nem akarnak elismerni annak ellenére, hogy országutait, vasútvonalait és víziútjait felhasználják a nyugat-németországi és a Nyugat-Berlin közötti közlekedésre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Szovjetunió e funkciók átadásával az NDK-nak meg akarja szüntetni azt az abnormális helyzetet, amely ínég mindig fennáll a Nyugat-Berlint megszálló hatalmaknak a NDK iránti viszonyában. Hruscsov nyilatkozatának első nyugati visszhangjaiból is kitűnik, hogy a nyugati hatalmak agresszív politikájuk érdekében továbbra is meg akarják őrizni az eddigi abnormális állapotot Berlinben. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen. hogy a megszállási rendszer maradványainak felszámolása Berlinben igazságos követelés, amelynek megvalósítása az európai béke érdekét szolgálná. K. D. A GENFI ERTEKEZLET TARGYAIASAI TOBB MINT 70 ezer japán tiltakozó menetben vett részt a Tokió melletti Acuki amerikai tengerészeti légitámaszpont felé. A tüntetők tiltakozó feliratokkal követelték a Japánban levő amerikai katonai támaszpontok felszámolását. „USA — el a kezekkel valamennyi ázsiai országtól!" — követelték a tüntetők. (Japánpress felvétele) Az iraki nép a közép-keleti amerikai katonai készülődések ellen Bagdad (ČTK) — Az iraki közvéleményt nyugtalanítják a fokozódó amerikai háborús előkészületek a KözépKeleten, főképp a szomszédos Iránban. Az A1 Paj-al Aam damaszkuszi lap cikkében rámutat MacElroy amerikai hadügyminiszternek Pakisztánban, Törökországban és Iránban tett minapi útja és az imperialista hatalmak fokozott háborús készülődései összefüggésére. A lap hangsúlyozza: „Az Iraki Köztársaság népe elítéli az imperialisták háborús készülődéseit' a Közép-Keleten, amelyek nemcsak az Iraki Köztársaság biztonságát, hanem a világbékét is fenyegetik." Az Iraki Békevédök Bizottsága az iraki néphez intézett felhívásában rámutat, hogy az amerikai uralkodó körök az arab Keleten elszenvedett vereségeik után újabb katonai tömböt akarnak létesíteni, amely a Bagdadi Paktumot helyettesítené. Ilyen körülmények között — hangsúlyozza a nyilatkozat — az iraki békevédőknek széleskörű kampányt kell indítaniok az új agresszív csoportosulás ellen." IRAK ELUTASÍTOTTA AZ AMERIKAI FEGYVERSZÁLLlTÁSI AJÁNLATOT Az A1 Ahram c. kairói lap november 11-én közölte, hogy az Iraki Köztársaság kormánya elutasította azt az amerikai ajánlatot, amely az iraki hadseregnek szóló fegyverszállításokra vonatkozik. Az iraki kormány azért utasította el ezt az ajánlatot, mert ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy Irak csatlakozzék a katonai paktumhoz. FERHAT ABBAS, az Algériai Köztársaság kormányának ideiglenes^ miniszterelnöke kedden kijelentette, hogy az algériai kormány kész beleegyezni az algériai fegyverszünetbe azzal a feltétellel, hogy az ENSZ ellenőrzést fog gyakorolni Franciaország és Algéria tárgyalása fölött. (ČTK) Genf (ČTK) — A váratlan támadás elhárításáról tárgyaló értekezlet első zárt ülése november 11-én 10 óra 30 perckor ült össze. A tanácskozás rövid volt, nem egészen egy órát tartott, elnöke Wiliam Ch. Foster, az amerikai küldöttség vezetője volt. Amint a rövid közlemény rámutat, az ülésen az USA küldöttségének vezetője és a Szovjetunió küldöttségének vezetője kifejtették javaslataikat az értekezlet tárgyalásaira vonatkozólag. A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet, amelyen a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselői vesznek részt, bár legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a következő ülést hétfőn délelőtt tartja, erre az ülésre nem került sor. A keddi ülést is lemondták. A három küldöttség vezetői hétfőn délután és kedden magántalálkozökra jöttek össze. A Nemzetek Palotájában az újságírói körökben olyan hírek keringenek, hogy mindeddig a tárgyalás programján vitatkoztak. A ked'l di ülésen közölték, hogy a következő I hivatalos tanácskozást szerdán 15 I órakor tartják. BECSI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA Ausztria kőolaja és aYatikási AUSZTRIA kőolajlelőhelyei az osztrák gazdaság fejlődése szempontjából igen nagy jelentőségűek. Évek óta szó van arról, hogy az osztrák földnek ezt a kincsét a kőolaj-vegyiipar kiépítésére kellene felhasználni. Hisz világszerte egyre nagyobb jelentőségűvé válik a kőolajból és földgázból előállított műrostok és más szintetikus termékek termelése s igazán kár, hogy Ausztriában e két fontos nyersanyagot egyszerűen elégetik. Most végül teljesül a régi követelés és Ausztriában kőolaj-vegyiipar épül. Azonban az öröm csak rövid ideig tartott. Hamarosan kitűnt, hogy itt nem egy új osztrák iparágról van szó. Ausztria csupán a nyersanyagot és munkaerőt szolgáltathatja, az új konszernek nem osztrák kezekben van- j nak. A részvények 40 százaléka s ez- i által a döntés gyakorlatilag a Monte- I catini olasz konszern kezében van Ez az olasz kőolajkonszern nemcsak Ausztriában fejt ki buzgó tevékenységet. Szoros kapcsolatai vannak SzaúdArábiával és Kuveittcl, ahol az angol és. amerikai világcégekkel igyekszik vetélkedni. Már megvetette lábát Tunéziában és Marokkóban is és erős érdekeltségei vannak a szaharai francia olajüzletben. Egy szóval a Montecatini Európa tőkés államainak egyik legnagyobb kőolaj-konszerne lett és a Fiat-cég mellett Olaszország legnagyobb vállalata. Ennek a konszernnek fő részvényese nem más, mint a Vatikán, amely ily módon nemcsak a katolikus egyház fejének székhelye, hanem a nemzetközi kapitalizmus egyik központja is. Ez sok mindent megmagyaráz az egyház politikai állásfoglalásában. KURT STIMMER ÜJ SZŐ 269 * 1958. november 14.