Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-13 / 314. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek/ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA SZOVJET-LENGYEL NYILATKOZAT a Lengyel Népköztársaság küldöttségének szovjetunióbeli látogatásáról 1958. november 13. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 314. szám A dolgozók bevonásával A dolgozók részvétele a termelés irányításában és általában a köz­ügyek intézésében összhangban áll népi demokratikus államunk jelle­gével. A szocialista országépítés nagy követelményei megkívánják, hogy mindenki ereje teljéből hozzájárul­jon az egyes kérdések megoldásá­hoz. A párt és a kormány nagy jelen­tőségűnek tartja a dolgozók rész­vételét a termelés irányításában és a közügyek intézésében. Éppen ezért mindent megtesz ennek megkönnyí­tése érdekében. Említsünk meg ezzel kapcsolatban két fontos eseményt: az országos vitát és a termelés ha­tékonysága ellenőrzésének folyama­tát. Az országos vitában a dol­gozók milliói mondtak véleményt jelenünk és jövőnk döntő fontossá­gú kérdéseivel kapcsolatban. Ez a vita • megfelelő választ adott azoknak is, akik azzal rágalmazták államunkat Nyugaton, mintha itt nem volna de­mokrácia. A tőkés államok munkásai is láthatták, hogy nálunk érvényre jut a szocialista demokrácia. Az emberek széléskörű vészvéte­le ebben a két akcióban rendkívül ^ nagy eredményeket hoz. Enélkül ne­• hezen valósíthattuk volna meg gaz­daságunkban az új intézkedéseket, amelyeknek célja az irányítás haté­konnyabbá tétele. Ezen intézkedése­ket csak nemrég vezettük be, de ma már tapasztalhatjuk az első po­zitív eredményeket. De nem lett volna sikeres a termelés hatékonysá­gának ellenőrzése sem, ha nem vet­tek volna benne részt a dolgozók tömegei. A dolgozók irányításban való részvételének növelése rendkívül bonyolult probléma és nem csoda, hogy különféle helyeken másként értelmezik. E feladat megoldásához más formában kezdenek hozzá pél­dául a párt- és szakszervezetek el­nökei, mint az igazgatók és munka­társaik. Vannak olyan igazgatók, akik egyoldalúan értelmezik a dol­gozók részvételét a termelés irányí­tásában, úgy vélik, feladatuk csupán az, hogy jobban és többet dolgozza­nak, ha baj van a tervteljesítéssel, ha nagy a selejt, ha fontos meg­fc rendelést kell teljesíteni, stb. A dol­W gozóknak az irányításban való rész­vétele azonban sokkal szélesebbkörü probléma. Az igazgatók és munka­társaik jól teszik, ha minden fon­tos döntés előtt beszélnek a mun­kásokkal. Ez saját érdeküket és egész népgazdaságunk érdekét szol­gálja. Különösen most kell erre figyelmeztetnünk gazdasági dolgo­zóinkat, amikor értékeljük a haté­konyság ellenőrzésének és a jövő évi terv előkészítésének eredményeit. A gazdasági dolgozók már a saját tapasztalatukból is meggyőződhettek arról, sokkal jobb, ha nem „kész dolog" elé állítják az embereket, nemcsak a kötelességekről tájékoz­tatják őket, hanem még a feladatok kitűzése előtt tanácskoznak velük. Számos esetben éppen a munkások győzték meg a vezető dolgozókat arról, hogy a vállalat teljesíteni tudja a tervet. A vállalatoknak jelenleg nagy jog­körük van. Annál inkább fontos, hogy minden komoly kérdést megvi­tassanak a munkásokkal, beszéljenek velük a vállalat feladatairól és táv­lati célkitűzésükről. Az anyagi ér­dekeltség bizonyára még nagyobb lesz, ha a munkások véleményt mondanak majd a terv felbontá­sával kapcsolatban, ha rámutatnak a vállalat rendelkezésére álló pénz­ügyi eszközök felhasználásának leg­megfelelőbb módjára. Vessünk most egy pillantást a szakszervezetek munkájára, még­pedig azzal a problémával kapcso­latban, hogy tovább kell fejleszteni a munkások kezdeményezését. A For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságaiban dolgozó elvtár­sak többnyire megértették, hogy az emberek részvétele az irányításban egyúttal részvételüket jelenti min­den olyan akción, gyűlésen, meg­beszélésen, ahol a kérdéseket meg­vitatják, javaslatokat tesznek, dön­tenek. „Az emberek részvétele az irányí­tásban problémát jelent - mon­dotta a Vyiok*. Mytó-i Ka;^>sa válla­lat szakszervezeti üzemi bizottsá­gának elnöke. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megteremt­sük ehhez a kedvező feltételeket. Mégis nehézségeink vannak, mert az irányításban való részvétel igé­nyeket támaszt. Sok dolgozó pedig a műszak utr'n inkább gyorsan sze­delőzködik és hazamegy." Az esetek többségében nem kö­zönyről van szó, amint első pilla­natra látszik. A nagyobb vállalatokba ugyanis 10—30. községből járnak be a munkások. Ha pedig a gyűlés miatt lekésik az autóbuszjáratot, bizony nem szívesen maradnak az ilyen megbeszélésen. Éppen ezért a vállalatok vezetőségének és a szakszervezetnek foglalkozniok kel­lene ilyen problémákkal is, hogy lehetőleg mindenki megelégedésére oldják meg őket. A funkció vállalása és a különféle bizottságokban folytatott munka természetesen a dolgozók irányítás­ban való részvételének egyik leg­fontosabb formája. De hiba volna, ha az egész problémát csupán erre szű­kítenők le. A termelés zökkenő­mentes fejlesztése azoktól is függ, akiknek semmiféle funkciójuk nincs. Mindenkinek nem is lehet funkció­ja, meg aztán nem mindenkire le­het bízni funkciót. A szakszerveze­ti funkcionáriusoknak azonban meg kell vitatniok a dolgozókkal minden fontos kérdést, ismertetniök kell velük az üzem jelenlegi és jövőbeni helyzetét. Egyszóval foglalkozni kell a dolgozókkal minél többet, mindent részvételükkel kell megoldani és így fokozatosan megnyerjük azokat is, akik ma még nem látják, hogy vé­leményükkel, hozzászólásaikkal az üzem javát szolgálják. Hasonló megjegyzéseket tehetünk a pártszervezetek ez irányú munká­jával kapcsolatban is. A CSKP KB határozata az ipari üzemek párt­szervezeteinek munkájáról részlete­sen foglalkozik azokkal az elvekkel, amelyeket alkalmazni kell a dolgo­zók irányításban való részvételének megszervezése során. Ezzel kapcso­latban egyik legfontosabb kérdés az ellenőrzés jogának helyes alkalma­zása. Állandóan hangsúlyozzuk, ez a jog is azt a célkitűzést szolgálja, hogy minden dolgozó kivegye a részét az egyes problémák megol­dásából. Azzal a kérdéssel foglalkoztunk, milyen feltételeket kell teremtenünk ahhoz, hogy a termelés irányításá­ban következetesen érvényesüljön a dolgozók részvétele. Igazuk van vi­szont a pártbizottságokban és a szakszervezetekben dolgozó azon elvtársaknak, akik rámutatnak arra, hogy a dolgozóktól is függ, miként aknázzák ki ezt a jogukat. Ez a jog ugyanis ugyanakkor azt a kö­telességet jelenti, hogy a dolgozók érdeklődéssel és gonddal figyeljék a vállalati ügyek folyását, vállalja­nak funkciókat, részt vegyenek az üléseken és aktív tevékenységet fejtsenek ki. Egyszóval nem helyes, ha munka után a dolgozók rögtön veszik a kabátot és hazasietnek. A gyűlésen ott kell maradni, meg kell ismerkedni a termelési prob­lémákkal és segítséget kell nyújtani megoldásukban. Sok minden mást is említhet­nénk, ami kapcsolatban áll ezzel a komoly kérdéssel. Ilyen például a mesterek szerepének, a szakképzett­ség állandó növelésének, a dolgozók ismeretei gyarapításának, stb. a problémája. Mindez összességében a pártszervezetek, a szakszervezetek, az igazgatók és munkatársaik kö­telességeit és feladatait jelenti. Ha valamennyien helyesen értelmezik a dolgozók termelés irányításában va­ló részvételének jelentőségét, akkor teljesíthetjük a XI. kongresszus által kitűzött eme nagy feladatun­kat, amely nélkül nehezen tudnók befejezni a szocializmus építését hazánkban. Moszkva (TASZSZ) - A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjet Szocialista i Köztársaságok Szövetsége Legfelső I Tanácsa Elnökségének és kormányá­{ nak meghívására 1958. október 24-től i november 12-ig baráti látogatáson j volt a Szovjetunióban a Lengyel ! Népköztársaság következő összeté­| telü küldöttsége: W. Gomulka - a i LEM P KB első titkára, a küldöttség | vezetője; A. Zawadzki, — a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Len­gyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, J. Cyrankiewicz — a LEMP KB politikai irodájának tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke; J. Morawski — a LEMP KB politikai irodájának tag­ja, a KB titkára; S. Ignar - az Egyesült Néppárt (parasztpárt) Fő Bizottságának elnöke, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke; S. Kulczynski —a Demok­rata Párt KB einöke, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának al­elnöke; E. Gierek - a LEMP KB titkára, a LEMP kattowicei vajdasági bizottságának első titkára. T. Galinski — a Lengyel Népköztársaság kultu­rális- és művészetügyi minisztere: M. Naszkowski - a LEMP KB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügy­miniszterhelyettese; M. Tatarkówna — a LEMP KB tagja, a párt lodži városi bizottságának első titkára: T. Gede - a LEMP KB tagja, a Len­gyel Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete. A küldöttség szovjetunióbeli tar­tózkodása folyamán meglátogatta Moszkvát és Leningrádot, a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságot és a Fehérorosz Szovjet Szocialista Köz­társaságot, megtekintette a Szovjet­unió számos iparvállalatát, kolhozát, .iskoláját, tudományos- és kulturális intézetét és történelmi emlékmüvét. A küldöttség megismerkedett a szovjet nép politikai, gazdasági, tu­dományos és gazdasági sikereivel és megállapíthatta, hogy a Szovjet­unió az élet valamennyi ágában to­vábbi nagy haladást tett az SZKP XX. kongresszusának történelmi je­lentőségű határozataiban kitűzött feladatok teljesítésébon, hogy a szov­jet nép győzelmesen halad előre a kommunizmus felé. A szívélyes jellegű, teljes köl­csönös megértéstől áthatott megbe­szélések során sokoldalúan megtár­gyalták a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság baráti kapcsolatainak | megszilárdítását, együttműködését és j kölcsönös segítségnyújtását, továbbá ' a jelenlegi nemzetközi helyzetnek i mindkét, felet érdeklő problémáit' és | a két ország közös békeharcából ere­dő kérdéseket. Mindkét küldöttség megállapította, hogy nézeteik az ösz­szes megtárgyalásra került kérdé­sekben megegyeztek. I. Mindkét fél részletes eszmecse­rét folytatott a legkomolyabb nem­zetközi problémákról és hangsúlyoz­ta a szocialista rendszernek és or­szágainak, a szocializmus és a béke erőinek a nemzetközi, helyzet alaku­lására gyakorolt állandóan fokozódó hatását. A szocializmus eszméje egy­re szélesebb tömegeket hat át. A szocialista tábor országai senkit sem veszélyeztetnek é5 az összes vitás problémák békés megoldására törekszenek. Védelmezik a különbö­ző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének alapelveit. Szorgalmazzák a szocialista és tőkés rendszer békés versengését. Meggyőződésük, hogy ebben a versenyben a szocialista (Folytatás a 4 oldalon.) A szavakat tettek kövessék Ezekben a napokban a falu népe elé került az EFSZ-ek IV. kongresszusát előkészítő vitaanyag első része. A szövetkezetek, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozói arról beszélnek, hogyan biztosítsák a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítését. A szlovákiai kerületekben eddig mintegy 200 EFSZ-ben vitatták meg a szövetkezetesek a szövetkezeti termelés további fejlesztésének kérdését. Ezenkívül 25 szövetkezet-nélküli községben is voltak nyilvános gyűlések, amelyeken az egyénileg gazdálkodó parasztok megismerkedtek a kong­resszusi anyag első részével. BÍRÁLÓ SZEMMEL Annak ellenére, hogy a vita számos szövetkezetben valóban komoly lépést jelentett a mezőgazdasági termelés ; fokozását illetőleg, konkrét feladatok ' kitűzéséhez s szocialista kqfolezett­; ségvállaláshoz vezetett, mégsem lehc tünk megelégedve eddigi lefolyásával. Az EFSZ-ek IV. kongresszusát elő­készítő szlovákiai bizottság legutóbbi ülése komoly bírálattal illette egyes , kerületek és járások előkészítő bi­zottságait. Több helyen a bizottságok­nak nincs áttekintésük. A martini elő­készítő bizottság tagjai például CSAK UTÓLAG ÉRTESÜLTEK ARRÖL, j hogy több EFSZ-ben megtartották a ; vitát, holott a vita politikai és szer­vezeti előkészítése a bizottság felada­ta. A trencséni járásban a vitát a szövetkezeti iskolák padjai közé szo­j rították, ami teljesen helytelen, mert i hiszen a termelés fokozása nemcsak I az iskolát látogató szövetkezetesek. i hanem az összes tagok ügye. AZ OSTRAVAI SZÉNKUTATÓK teljesítették a CSKP Xi. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásukat Az ostravai szénkutató vállalat dol­gozói jelentős mennyiségű kőszén­készleteket tártak fel az ostravai ke­rületben és az évi kutatási tervüket már október 11-én teljesítették. A na­pokban jelentették, hogy teljesítették a CSKP XI. kongresszusának tisztele­tére tett felajánlásukat, amelyben megígérték, hogy az év végéig 7200 méternyi furatot végeznek el terven felül. A felajánlás teljesítése lehető­vé tette, [hogy a szénkutató vállalat dolgozói az év végéig még 8C00 méter furatot végezzenek el terven felül. Komoly hiba az is, ha egyes helye­ken a vita megtartása előtt NEM DOLGOZTAK KI a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésének lehetőségeit és módját. Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezetesek a rájuk váró felada­tok teljesítéséről vitázzanak, ismer­niök kell, mik ezek a- feladatok. Sok­helyütt a felelős funkcionáriusok nem tudatosították, hogy I I A VITAT ÖSSZE KELL KAPCSOLNI az őszi munkák gyors és jó minőségű elvégzésével is. Hogyan fest pl. az, ha egy gyűlésen a mezőgazdasági terme­lés fokozásáról, az agrotechnikai ha­táridők és intézkedések betartásáról beszélnek s ugyanakkor csak nagy veszteségekkel takarítják be a kuko­ricát vagy a silókukoricát hagyják a mezőn elöregedni, mint ahogy ezt az érsekújvári járásban levő jatovi szö­vetkezetesek tették. Eddig a legjobb eredményekkel a kassai kerületben dicsekedhetnek. A kerületi előkészítő bizottság itt BIZTOSAN TARIJA KEZÉBEN a vita menetét. Nagy figyelmet fordít arra, hogy a szövetkezetesek minde­nütt kifejezésre juttassák kezdemé­nyező készségüket. Már 132 szövetke­zetben beszéltek a közelgő szövetke­zeti kongresszus első anyagáról. Ahol pedig nem foglalkoztak eléggé beha­tóan az anyaggal, ott a bizottság ja­vaslatára az anyag megvitatására visz­szatérnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azokban a községekben, ahol a falusi pártszervezetek a vita megszervezésének élére álltax GONDOSKODNAK RÖLA, hogy a nemzeti bizottságokban, a szö­vetkézetek vezetőségében, a munka­csoportokban és egyebütt dolgozó kommunistákon keresztül az összes szövetkezetesek és egyének necsak a mezőgazdaságra váró feladatokat, hanem azokat a nagyszerű távlatokat is megismerjék, amelyek a feladatok teljesítésével valósággá válnak s he­lyes irányba terelődjék a vita. A legfontosabb feladat most tehát az, hogy mindenütt behatóan foglal­kozzanak a kongresszusi anyag első részével — nem pedig a második anyaggal együtt, mint azt egyes he­lyeken helytelenül teszik — és az okos szót nyomban tettek is köves­sék. — ma — 40 ezer dolgozó javaslatainak eredményei A Banská Bystrica-i kerület üzemei­ben végzett hatékonysági ellenőrzés kiváló eredményeket hozott. Az üze­mek teptnelési értekezletein 40 ezer dolgozó vett részt és szólt hozzá a hatékonyság ellenőrzése alapján fel­merült kérdésekhez és tett javaslato­kat a termelés gazdaságosabbá téte­lére. A javaslatok egyrészt az idei, másrészt a jövő évi feladatok teljesí­tésére vonatkoznak. A hatékonyság ellenőrzése megmu­tatta. hogy a kerület üzemeiben az év végéig több mint 110 millió korona értékű árut állíthatnak elő terven fe­lül. Ezt a gazdasági eredményt a Banská Bystrica-i kerület üzemeiben az újítási javaslatok és a müszáki­szervezési intézkedések egész sorának megvalósításával akarják elérni. Csak a gépipari üzemekben a dol­gozók 300 javaslata alapján még eb­ben az évben 12 millió 400 ezer koro­na megtakarítást érnek el. A hatékonyság ellenőrzése kihatott a jövö évi terv előkészítésére is. Az eredeti irányszámokat a dolgozók je­lentős mértékben megszilárdították, így a nyerstermelés értéke a jövő év­ben az idei eredményekhez viszonyít­va 10,33 százalékkal növekszik. A fel­adatok szilárdításának eredménye 99 millió 670*ezer koronát jelent nép­gazdaságunknak. '* ** *** *A AAAAA A* * ******** ** **** AAA A ** A A ** **** ** A* *** ** A A ***** * * ** ***-* A CSKP XI. kongresszusának határozata alapján mezőgazdaságunk jelentős segítséget kap gépiparunktól, hogy gépek segítségével növelhesse tovább a növényi és állattenyésztési termelést. A jičíni Agrostroj vállalat dol­gozói egy ú} .aratögépet kísérleteztek ki és megkezdték sorozatgyártását ís. Az új gép könnyebb az eddigi típusoknál, de sokkal tartósabb. Képünk az új gépek sorozatát mutatja be elszállításra készen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom