Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-12 / 313. szám, szerda

Világ proletárjai, egye süljetek i SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 12. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 313. szám Jó szakember-jó gazda Rosszul ismeri az olyan ember a falut, aki, ha a falusi ember ta­nulásáról, szakmai oktatásáról esik szó, eképpen vélekedik: „Nehéz dolog a falusi embert rávenni a tanulásra. A maradiság jóval erő­sebb nála, mint a haladás, a tanu­lás iránti érdeklődés." Nos, az effé­le gondolkodóknak elmondhatjuk: helytelen véleményük van a ma földműveséről. Helytelen azért, mert nem veszi tekintetbe, hogy a felszabadulás utáni évek, a szövet­kezeti mozgalom egyre jobban be­folyásolják a parasztember életét, gondolkodását. S talán a múltban ellensége volt a földművelő ember a hala­dásnak? Nem tanult volna akkor is szívesen, ha megadatott volna néki arra a lehetőség? Minden bi­zonnyal nem használnánk oly sok­szor még ma is a paraszti ember­re a „maradiság" jelzőjét, ha a múltban nem csalódott volna számtalanszor még a tudományban is. Hogy értsük ezt? Hát úgy, hogy a föld művelőjének, habár eseten­ként alkalma is nyílott a tanulásra, fejlesztette szakmai tudását, új módszerekkel művelte a földjét, ez a nagy birtokkal való állandó küz­delemben csak parányi részben szolgálta saját anyagi és erkölcsi felemelkedését. Ha tehát még találkozunk a fal­vakon olyan emberekkel, szövetke­zeti tagokkal, akik tényleg húzó­doznak még ma is a tanulástól, azokban még ott kísért a múlt szörnyű igazságtalansága. Ezt azonban türelmes meggyőzéssel, gyakorlati példákkal megszüntet­hetjük, s ahelyett, hogy általában „maradinak" bélyegeznénk meg a falusi embert, igyekezzünk néki megmagyarázni, hogy ha tanul, fejleszti szaktudását, ezzel nem­csak saját jobblétét alapozhatja meg, hanem átvitt értelemben nagy szolgálatot tesz a köznek is. Hát ki állíthatná, hogy azokban a szö­vetkezetekben jobbak a termés­eredmények, melyeknek tagsága nem tanul, nem fejlődik, mint azokban, amelyekben tanfolyamot végzett elnök, csoportvezetők irá­nyítják a közöst és a tagok nagy része kijárta már a szövetkezeti munkaiskola mindhárom évfolya­mát? A parasztember szívesen hallgat a jó tanácsra, az okos szóra s még szívesebben tanul, ha tudja, hogy a tanultakat becsületes ügy érde­kében gyümölcsöztetheti. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a tény: A szövet­kezeti munkaiskolák most folyó három évfolyamát 71500 falusi ember látogatja. A múlt esztendő­ben több mint 26 ezer szövetkezeti tag fejezte be sikerrel ezt a tan­folyamot. És az ifjúság? Hétezer fiú és leány a mezőgazdasági ta­nonciskolák padjaiban s a határ­ban végzett gyakorlati munkával készül a mezőgazdaságra váró nagy feladatok megoldására. E té­nyek tehát mindennél jobban bizo­nyítják, hogy a falusi dolgozók fe­lelősségük teljes tudatában csele­kednek akkor, amikor beülnek az iskola padjaiba. Ki ne tudná, hi­szen természetes dolog ma már, hogy az átlagtermések fokozása csakis a termeléstechnika színvo­nalának állandó emelésével érhető el. Második ötéves tervünk mező­gazdaságra háruló feladatai teljesí­tésében tanult, szakképzett szövet kezeti tagokra van szükség. Hát lehet-e jobb forma a szövetkezeti tagok képzésére, mint a téli idő­szak, amikor a határban elcsitul a munka zaja, hogy e kurzusok ke­retén belül a szakmai kérdésekkel összhangban megtárgyalják a ter­melés fokozásának kérdéseit. Ter­mészetesen a színvonalas oktatás és a hallgatók lankadatlan érdek­lődése biztosításának egyik legfőbb feltétele a szakoktatás jó minősé­ge. A példák százai bizonyítják, hogy a múlt években is ott haladt sikerrel a téli iskolázás, ahol az oktatók — bár egy pillanatra sem tévesztették szem elől az orszá­gos követelményeket — de legfő­képpen a helyi adottságok és lehe­tőségek módjait tárták fel. S he­lyes az a gyakorlat is, hogy az előadások témája túlnyomó rész­ben a szövetkezeti parasztokat érintő gazdasági kérdésekből fa­kadt, amelyekből nem hiányzott a szemléltető példa sem. Habár elismeréssel szóltunk a szövetkezeti tagok tanulniakarásá­ról, lelkesedéséről, nem hallgathat­juk el, hogy sok falusi szülő ide­genkedik még attól, hogy fiát me­zőzgazdasági felső iskolára adja. Pedig a szó szoros értelmében vett mezőgazdasági szakemberekre oly szüksége van a mezőgazdaságnak, mint a vetésnek a kiadós májusi esőre. Hát hogyne volna szükség a szakemberre, hiszen szövetkeze­teink különböző termelési ágában csak 103 mérnök, 105 zootechni­kus, s valamivel több szakképzett agronómus dolgozik. Äm nézzük meg az érem másik oldalát. Egyet­lenegy szövetkezeti mérnökre 30 hivatalban, kutatóintézetben, trak­torállomáson és egyéb helyen dol­gozó mérnök esik. Pedig az új módszerek bevezetésében, a terme­lés technológiájának megítélésében elengedhetetlenül szükség van a termelésben dolgozó mérnökök­re. Ezek után üdvös dolog lenne, ha a hosszú téli estéken, a szö­vetkezeti munkaiskolákon erről a fontos kérdésről is tárgyalnának, hiszen ma már a mezőgazdaságban tevékenykedő szakember ugyan­olyan értékes munkát végez, mint az iparban dolgozó mérnök, s nem lenézett „földtúró", hanem megbe­csült dolgozója a társadalomnak. Most folyik falvainkon az EFSZ­ek IV. országos kongresszusát megelőző vita, melynek célja, hogy az eddigi eredmények és hibák fel­tárásával megtalálják az intenzí­vebb gazdálkodás helyes útját. Éppen ezért az illetékes szervek körültekintően készítik elő s hoz­zák összhangba a téli iskolázás anyagát a vitaanyaggal. E téren sokat segíthetnek a falusi párt­szervezetek, mégpedig úgy, hogy minél több szövetkezeti tagot, egyénileg dolgozó parasztot moz­gósítanak a szövetkezeti munka­iskolákba, hiszen ha tanul, műve­velődik a falu, ez nagy mértékben viszi előbbre a mezőgazdaság to­vábbfejlesztésének ügyét. A Stará Lubovňa-i járás teljesítette a sertéshús egész évi begyűjtési tervét A Stará Lubovňa-i járás a prešovi kerületben elsőnek teljesítette az egész évi tejbegyűjtés tervét és ismét elsők lettek a kerületben a sertéshús-begyűjtésben, mivel a tervet már november 10-re telje­sítették. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére tett vállalásuk alapján a járásban az év végéig még 40 tonna sertéshúst és 700 000 liter tejet gyűjtenek be terven felül. Meg keli gyorsítani a cukorrépa begyűjtését A szlovákiai cukorgyárak több mint 9000 vagon cukrot gyártottak A szlovákiai kampánybizottság november 10-én ülést tartott Trnaván a Cu­korgyárak Szövetségének helyiségeiben. Az ülésen cukorgyári igazgatók, állo­másfőnökök, valamint további érdekelt szervek képviselői értékelték a cukor­répa begyűjtésének, elszállításának és a cukorgyárakban való feldolgozásá­nak tervével kapcsolatos feladatok eddigi teljesítését. A legutóbbi napokban különösen a rossz időjárás befolyásolta, kedvezőt­lenül a cukorrépa kiszántását és be­gyűjtését. Jóllehet a cukorrépa be­gyűjtési tervét mennyiségileg 6,1 százalékkal túlteljesítik, az időtervet csupán 94,7 százalékra teljesítik. Kü­lönösen a skalicai, trnavai, piešťanyi, nagymegyeri, szeredi és szenei járá­sok maradoznak le. A begyűjtött cu­korrépa mennyiségi gyarapodása na­ponként átlag félszázalékot tesz ki. A cukorgyári és közlekedési dolgo­zók a cukorrépa minél előbbi begyűj­tésének és a cukorgyárakba való szál­lításának biztosítása érdekében új ütemtervet dolgoztak ki és a cukor­répa elszál^tásának befejezésére új határidőt tűztek ki. A vasúti szállí­tásoknak december 15-ig, a ČSAD tehergépkocsijaival végzendő szállí­Felajánlások a Nagy Október tiszteletére A HOLIČI KÖTÉLGYÁRTÓ-ÜZEM a harmadik negyedévben több műszaki szervezési intézkedést és újító javasla­tot valósított meg, amellyel ismét meg­javították és gazdaságosabbá tették a termelést. Ezen időszakban több mint háromnegyed millió koronával teljesí­tették túl a fonal nyerstermelést. Emellett jelentősen csökkentették a költségeket és 70 ezer koronával növelték az akkumulációt. A holiči kötélgyártó-üzem harmadik negyedévi gazdasági eredményeiért átvet­te á Közszükségleti Iparügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját. Ez alka­lommal ' szocialista felajánlást tettek a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére: a munkaszervezés újabb megjavításával biz­tosítják az évi terv december 21-ig való teljesítését. A NYITRAI AZBESZ-CEMENT ÜZEM dolgozói a harmadik negyedévi országos szocialista munkaversenyben elnyerték az Építészeti Minisztérium és a Szakszerve­zeti Szövetség Központi Bizottságának vö­rös zászlaját. A zászló átvételekor a Nagy Október 41. évfordulójára felajánlották, hogy a negyedik negyedévben 200 ezer négyzetméter hullámos aszbeszt-cement fedőanyagot gyártanak terven felül az EFSZ-ek és az állami gazdaságok épít­kezései számára. Ezzel a mennyiséggel kb. 200 tehénistállót fednek be. tásnak három nappal később kell vé­get érniök. A cukorrépa cukorrá való feldolgo­zását sikeresen folytatják. A cukor­gyárak teljesítőképessége kihaszná­lásának normáját a kampány kezdeté­től fogva 101,77 százalékra teljesítik és eddig 9000 vagon cukrot gyártot­tak. A legjobb munkát állandóan a sládkovi&ovoi cukorgyárban végzik, ahol a teljesítőképesség kihasználá­sának normáját 104,6 százalékra telje­sítik és ez idén még nem volt üzem­zavaruk. A villanyáram termelése 10 év alatt 10 milliárd kWó­val növekedett hazánkb n (ČTK) - Hazánkban 1948-ban összesen 7 milliárd 515 millió kilo­wattóra és a múlt évben 17 milliárd 720 millió kWó villanyenergiát ter­meltünk. A villanyenergia termelése tehát 1948-tól 1957-ig 10 milliárd 205 millió kWó-val, azaz 137 szá­zalékkal növekedett. A villany energia termelésének növelését a fokozott mértékű fo­gyasztás tette lehetővé, ami külö­nösen az ipari termelésre vonat­kozik, ahol 1957-ben 6602 millió kWó-val többet fogyasztottak, mint 1948-ban. Ezzel azonban még nem ért tetőpontjára a villany energia főleg iparunkban való fogyasztásá­nak további fokozódása. Erről ta­núskodik az 1958 első félévére eső fogyasztás, mely 6754 millió kWó-t, vagyis 578 millió kWó-val többet ért el, mint a múlt év ugyanazon időszakában. Nyitrán a nagyki­terjedésű lakás­építkezés mellet nagy figyelmet szentelnek a kul­turális és szociális célokat szolgáló épületek építésé­re is. A nyitrai vár alatt például (a Kultúra és Pi­henés Parkjában) egy esztrád-csar­nokot építenek a Magasépítészeti Vállalat dolgozói. A nézőtér 1500 látogató befogadá­sára lesz alkalmas. Erről az építke­zésről mutat be egy részletet ké­pünk. S. Petráš (ČTK) A hatékonyság felülvizsgálata után növekszik az új sikerekért kifejteit szorgalom Ä prešovi kerület üzemeiben a haté­konyság felülvizsgálata számos ésszerű­sítési javaslatot eredményezett a ter­melés gazdaságosabbá tételére, az idei tervfeladatok túlteljesítésére és ennek alapján az Í959. évi felemelt terv jobb teljesítésére. A jövő évben a kerület élelmiszeriparában és a begyűjtésben 251 műszaki szervezési intézkedés bevezeté­sével 2 millió 450 ezer korona megtaka­rítást érnek el. A kerület gépjárműköz­lekedésében jövőre ez évhez viszonyítva 240 ezer tonna áruval és egymillió 200 ezer személlyel többet szállítanak. Ä kerület üzemeink dolgozói a Nagy Október 41. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésével az év vé­géig 66 millió 776 ezer korona értékű gyártmánnyal többet termelnek és több mint 11 millió koronával csökkentik a termelési költségeket. A konzervgyárak­ban pl. december 15-ig teljesítik az idei tervet és egymillió 360 ezer korona ér­tékű árut gyártanak terven felül, a só­feldolgozó-iizemekben 625 ezer koronával csökkentik a költségeket és 525 ezer korona értékben növelik az árugyártást. A jövőről tárgyal a falu népe A szövetkezetek IV. kongresszusa előtti vita során a falusi emberek, a szövetkezeti tagok mérlegelik munkájuk eredményét és nagy vonalakban már maguk elé tárják a jövőt. A megbeszéléseken keresik a lehetőségeket arra, hogy gazdálkodásukat hogyan tehetnék még jövedelmezőbbé, haté­konyabbá. Már az eddigi eredmények Is azt igazolják, hogy egy kis körül­tekintéssel még a legjobban gazdálkodó szövetkezetekben is lehet javu­lást elérni. Az eddigi viták során a legtöbb szó a talajgazdálkodásról, általában a talajjavítási munkákról, a trágyázásról esett. A KISSÄRÔIAK TERVE A kissárói szövetkezetben a múlt hét végén került sor a kongresszus előtti vitára. A szövetkezeti tagok hozzászólásai, javaslatai alapján ko­moly elhatározás született. A szö­vetkezet tagsága a reális lehető­ségek figyelembe vételével elhatároz­ta, hogy 1965-ig a búza hektárhoza­mát a jelenlegi 20 mázsáról 36 má­zsára, az árpáét pedig 27 mázsáról 35 mázsára emeli. A kukorica hektár­hozamát 5, a cukorrépáét pedig 75 mázsával fokozzák. Ezt a növekedést mindenekelőtt úgy akarják elérni, hogy vetés céljára kizárólag jó minő­ségű vetőmagot használnak. Növelik a talaj termőképességét. Mindenek­előtt megvalósítják azt, hogy a szántó­földek legalább minden negyedik év­ben bőséges mennyiségű istállótrá­gyát kapjanak. Ez azonban elsősorban megköveteli, hogy a szövetkezet gaz­dag állatállománnyal rendelkezzék. A kissáróiak ebben az irányban is megteszik a kellő intézkedéseket. AZ ELSŐ MEGBESZÉLÉSEN A párkányi járás szövetkezeteseit általában három probléma foglalkoz­tatja. Ezek közé tartoznak általában a talajjavító munkák, többek kö­Képünkön a nagysárói szövetkezet vitaösszefoglaló bizottsága látható, amint a vitamegbeszélésen elhangzott javaslatokat összegezik. (Foto: J. Gasparik ČTK) I zött a trágyázás és a meliorációs | munkák. Kétyi István, A KISÜJFALUSI SZÖVETKEZET ELNÖKE a járási méretben megtartott első megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva. A párkányi járásban minden lehetőség megvan az öntözé­ses gazdálkodásra. A szövetkezetek a trágyázási lehetőségeket sem hasz­nálják ki megfelelően. Nálunk is, a többi szövetkezetben is — mondta Kétyi István — a trágyalét még min­dig nem használjuk fel megfelelően. „Engedjük, hogy a trágyáié szétfoly­jék, ahelyett, hogy földjeink megja­vítására használnánk fel. A hektár­hozamok növelésére minden alapvető feltétel megvan, csak tőlünk függ, ho­gyan használjuk ki őket." KARA MÄRTON JAVASOLTA Kara Márton még csak az idén lett tagja a kőhídgyarmatí szövetkezet­nek, a szövetkezet jövőjéről szóló vi­tában azonban már aktívan részt vett. Tapasztalt középgazda szemével nézi a szövetkezeti gazdálkodást is. Felszólalásában az állatállomány számbeli és minőségbeli növelésének fontosságát fejtegette és ezzel kap­csolatban a rétek és legelők gondozá­sának, illetve feljavításának jelentő­ségét. Szerinte helyes volna, ha a traktorállomások minden felszólítás nélkül -, ha szükségesnek látják ­elvégeznék a rétek és legelők gondo­zását, természetesen megfelelő -ellen­szolgáltatás ellenében. A viták során még több értékes ja­vaslat is született, amelyeket a vita­bizottságok még megtárgyalnak és ha helyesnek tartják, meg is valósíta­nak. (sz. i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom