Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-08 / 309. szám, szombat

Ä Csemadok helyi csoportjai évzáró közjjyíílése előtt A Csemadok Központi Bizottságának határozata alapján a Csemadok helyi csoportjai évzáró közgyű­léseiket ez évben november 1-től december 51-ig tartják. Minden szervezet életében nagy jelentőségű ese­mény az évzáró közgyűlés, mivel ekkor értékelik az elmúlt év munkáját, meghatározzák az elkövetkező év fő feladatait és megválasztják a helyi szervezet új vezetőségét. Az évzáró közgyűlés a helyi szervezet legfőbb fó­ruma, ahol minden Csemadok-tag számára lehető­ség nyílik, hogy kifejtse nézeteit, véleményét és ta­nácsaival, javaslataival hozzájáruljon lakóhelye kultu­rális életének fellendítéséhez. A Csemadok idei évzáró közgyűlései különösen nagy jelentőségűek, mivel pár­: tunk XI. kongresszusa után ülnek össze. Pártunk XI. ,i kongresszusa meghatározta és mélyrehatóan elemezte i i azokat a feladatokat, melyek szocialista építőmunkánk j győzelméhez, a szocialista társadalmi rend felépítésére II irányuló munkánk befejezé séhez vezetnek. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket az a tény, hogy hazánk dolgozó népe pártunk vezetésével j az anyagi és kulturális életszínvonal emelésében olyan eredményeket ért el, amelyek meggyőzően igazolják a szocialista társadalmi rend fölényét a kapitalista i! rendszer felett, s amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogv a közeljövőben elérhető célunknak a szo­: cializmus építésének befejezését tekinthetjük. új munkamódszerek bevezetését és . ünnepségek alkalmával 56 esetben fejlesszék az egyének és a termelő- í rendeztek járási, vagy körzeti Cse­csoportok közötti szocialista munka- madok-napot. Ezeken a Csemadok­versenyt. napokon 306 csoport 6260 szereplőjé­A Csemadok évzáró közgyűlésein a végzett munkát abból a szempont­ból kell értékelni és az új felada­tokat annak tudatában kell megha­tározni, hogy a szocializmus építé­sének befejezése a Csemadokot is hatalmas feladatok elé állítja. Feladatunk, hogy kulturális nép­nevelő • munkánk fokozásával előse­gítsük a kulturális forradalom szé- j az" EFSZ-ek vegyék át falvaink gaž- j közgyűlések aikaímTbóf a Csemadok les körben való kibontakozását és I dasági és kulturális életének irányi- j tagsága elé a termelési feladatok teljesítését, | tását. Az EFSZ alkotja falvainkon azt Az évzáró közgyűlés alkalmával | nek fellépésében több mint 40 ezer meg kell vitatni a kulturális munka i ember gyönyörködött, szervezésének iő kérdéseit is. Mint Ezeknek a tényeknek és adatoknak ismeretes, pártunk XI. kongresszusa i egy-egy helyi csoportra eső részét foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy : terjesztik a vezetőségek az évzáró vagyis kultúrmunkánkat a legszélesebb alapokra építve lehető j a fő szervezeti és gazdasági egvsé- I r , ide i, . é v?? r ó " úav ' not „ lalrtccár, ^hc.niúf Csehszlovákiái Magyar Dolgozok Kül­ügy 1 get, melyben a lakósság abszolút kell fejlesztenünk, hogy az mind ?óbbsége érdekelve van s amely a , é,V tartalmában, mind formájában a ; kulturális élet fejlesztéséhez szüksé- , szocializmus ügyét szolgálja. ges anyagi eszközökkel rendelkezik. ; V z . J J äÍf™„ľ A Csemadok VI. országos közgyü- A szövetkezeti klub dolgozó paraszt- tagja l ™ T , Ä, TZlt lése célul tűzte a helyi csoportok ! sáqunk kulturális felemelkedését é s menyeket, de ugyanakkor a holnapra elé a népművelő munka fokozását, i szórakoztatását lesz hivatva szolgai- j " e, z vf a:z t " az előadásokkal egybekötött nyíl- n i, és természetesen módot ad a ttr- | ^nden^^almS^digÍzfXünl tanítása, életének szebbé, gazdagab­bá, kultúráltabbá tétele érdekében? Lesznek helyi csoportok, ahol a be­számoló kevés eredményt fog csak tartalmazni. De ott is, ahol a munka köztük a vános taggyűlések rendszeres meg- sadalmi szervezeteknek, tartását, minek eredményeként az Csemadoknak is arra. hogy anyagi 1958-as év első felében több mint gondoktól mentesítve még jobb kul­900 esetben szerveztek a Csemadok turális népművelő munkát fejtsenek heiyi csoportjai előadást. Jó mun- ki. Kultúregyesületünk és minden kájuk eredményére büszkén tekint- egyes Csemadok-tag előtt az a fela- , „^„^„„^u,,,, „ t f hetnek vissza az évzáró közgyűlés dat áll, hogy azokban a községekben, | alkalmával Jókan, Magyarbelen, ahol arra az előfeltétel megvan, se Út filme Keserű szerelem (Trpká láska) Josef Mach államdí­jas rendező filmje nagyon időszerű prob­lémát vet fel — az em­beri jellemek változá­sának problémáját ' a falu szocialista átala­kulásával kapcsolat­ban. Központi tárgya a régi és az új makacs küzdelme az emberek gondolkodásmódjában, szokásaiban. Mégsem nyerünk a filmben tiszta képet a falu mai életéről. Ez menye, aki lassan tu- nyerni a szocialis­nem annyira a rende- datára ébred megalázó ta nagyüzemi gazdál­ző, mint inkább a cselédsorsának, vala- kodás gondolatának, szövegkönyvíró hibája, mint az új iránt fogé- Ugyanakkor a film má­aki nyilván nem isme- kony fiatalabb katona- sik nagy fogyatékossé­ri eléggé a paraszti éle- fia, aki a történet ele- ga a halvány jellemraj­tet és ezért vált aztán jén szerel le. A a film átlagos tucatal­kotássá. nem Két erő áll szemben időszerű zon kívül az, hogy túl­konfliktus tehát ságosan előtérbe állít­új, de mindig ja egyetlen család bel­nagy átalakulásokról, nem ismeri a falu la­A filmben ső konfliktusát, míg a egymással: egy idő- azonban mégsem hat nézőnek sejtelme sincs sebb módos gazda- meggyőzően. Oka: nem a faluban végbemenő ember, aki a szövetke- érezzük az életet. A zet és minden újdon- paraszt alakja külön­ság elől elzárkózik (a ben is eltúlzott. Túl kóinak arcélét. Zdenék filmben szinte képze- régimódi, konzervatív, Stépánek színészi tel­letbeli fellegvárban él), nem a kor embere, nem jesítménye valóban ki­továbbá az örökségét az a típus, mint ami- váló, de a rossz szö­féltő, megrokkant, hát- lyennel azok között vegkönyv miatt nem gerincsorvadásos fia, találkozunk a falvakon, biztosltja a film sike­Egyházfőn, Füleken, Rimaszombat: gitse lö a szövetkeze ti klub mielőbbi "ÄľÄ ahol az eredmények elmaradtak, a j a ma sj k oldalon pedig akiket meg akarunk rét. ban, Érsekújvárott és a kassai ke­rület több községében a Csemadok létrehozását. Ez a kérdés is érdemes arra, hogy helyi csoportjának tagjai. De nehéz az évzáró közgyűléseken vita tár lesz a nagykaposi, a párkányi, az gyát képezze. J munka feltételének tényezőit és az évzáró közgyűlés határozatában fek­tesse le az új év munkájának tervét. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista A "szövetkezeti klubok felépítésébe j pár tja XI. kongreszusa határozatának ógyallai és a komáromi járások c egyes községeiben a helyi csoport - ott, ahol erre megfelelő helyiség i szellemében ^kijelölt ^ feladatainkat tagság elé állni az nincs -' a falu-városszépítési ver- j seny keretében kapcsolódjanak be a vezetőinek a .évzáró közgyűlésen és bevallani. hogy a népművelés területén nagyon Csemadok tagjai is. keveset tettek az elmúlt évben. csak akkor tudjuk eredményesen tel­jesíteni, ha az évzáró közgyűlés al­kalmával reális, teljesíthető célokat tüzünk magunk elé, ha a helyi cso­port új vezetőségét a legkörülte­kintőbben, a legmegfelelőbben, ala­ben segítette elő a Csemadok helyi FettenT Čšemadok"hďýľ"cs"opoľtok I P° s m e9 fontolás után vSlasz t3 uk csoport munkaja a termelési fela- j 21 k ui túrhá z építése felett vállaltak i **"" Az évben ledolgozott több mint Az évzáró közgyűlések alkalmával j 150 ezer bri0ádőra > valamint az, hogy meg kell vizsgáim azt is, mennyi- az elmúlt évben csak a kassai ker ü_ meg, s ha a tagság széles rétegeit datok teljesítését. Mezőgazdaságunk szocialista épí tésében a felvilágosító, nevelőmun ,, .... . . ' f,. • « , ! mozgósítjuk a kultúrmunkára. A múlt védnökséget és tovább. 25 kulturhaz fi v 9 a J Csemadok megalakul4sána k javítása alkalmából végeztek brigád­j munkát, visszatükrözi a Csemadok kával kulturegyesuletünk szép ered- i tagságának harcos építő törekvéseit ményeket ért el. Nem fér semmi : és biztosítékot jelent arra> hogy a kétség ahhoz, hogy a Csemadok mun- j Cs emadok a jövőben is hozzájárul a napjától eltelt közel 10 év eredmé nyei feljogosítanak bennünket arra, hogy bizakodóan tekintsünk a jövőbe s kijelenthessük, hogy az előttünk kája is hozzájárult ahhoz, hogy a 1 kultúra várainak a faTus. í áli ó hadatokat teljesíteni fogjuk, csehszlovákiai magyar parasztság j k ultúrotthonoknak felépítéséhez. -»•­döntő többsége rátért a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés útjára, minek következtében eltűn­tek a közös konyhás, közös szobás düledező béreslakások, hogy eltűnő­ben van a TBC és parasztságunk egy­re gazdagabb és örömtelibb életet él. Az EFSZ-ek szervezése, tag- és föld Az évzáró közgyűlések alkalmával a Csemadok helyi csoportjai értékelik az irodalom terjesztése érdekében végzett munkát is. A rozsnyói, szenei, lévai, losonci és még számos helyi csoport büszkén állapíthatja meg, hogy az elmúlt év során e téren is i kulturális népnevelő munkánkkal hozzájárulunk a szocializmus építé­sének befejezéséhez hazánkban. Dr. SZABÓ REZSŐ, a Csemadok titkára alapjának gyarapítása terén azonban j eredmenyes volt a munkájuk az még mindig akad tennivaló. Az év- emberek szazainak a kezébe adtak záró közgyűlések alkalmával foglal- i könyvet, a dolgozok százaival ismer­kozzanak a nagykaposi, kékkői, nyit- i t e" e k » szerettették meg az irodal­rai, párkányi, füleki és zselizi járá- . sok Csemadok tagjai azzal a kérdés­mat. A művészeti tömegmozgalom érté­sei is, hogy a járásokban a magyar kelésénél csaknem mindegyik Cse­parasztság~ jelentékeny része még madok csoportnál a színjátszó cso­egyéni gazdálkodást folytat. Az év- port kerül az első helyre, hisz az el­záró közgyűlésen megválasztott múlt félév alatt 1415 esetben léptek új vezetőség tagjai irányítsák úgy a fel a Csemadok színjátszói. A szín­helyi csoport tevékenységét, hogy játszó mozgalmat értékelve minden kulturális rendezvényeikkel és nép- évzáró gyűlés megállapíthatja, hogy nevelő munkájukkal állandóan nép- , eltűntek a káros és semmitmondó szerüsítsék a szövetkezeti gondolatot, j színdarabok, az előadások formálták A várakozás napjai (Oní čakania) Az élet mindennapi időszerű problémáitól elvont átlagfilmek kö­zé tartozik Branko Bauer jugoszláv rende­ző „A várakozás napjai" című filmje. Pedig szereplőinek élettörté­nete külön-külön olyan élő, drámai regény, hogy nagy alkotás szü­lethetett volna belőle. (A mérnök, aki a fel­szabadító harcokban A film életsorsok lószinútlenséggel teli elvesztette egyik lábát, drámai szemléltetése jeleneteinek mozaikké­szerelme, akit szeme helyett érzelgős histó- pe a történet, mely vé­világától fosztott meg riát visz a vászonra, gúl is hős és a hősnő a háború, a orvos-pro- Egy szemműtét körül szinte receptszerű egy­fesszor, aki életét ne- egy panzió lakóinak másra találásának ér­mes célnak szenteli életében lejátszódó zelgős jelenetével vég­stb.) események gyakran va- zŐdik. E. F, BURIAN ÁLLJA A SZAVAT Néhány hónappal ezelőtt lapunk hasábjain megemlékeztünk a prá­gai D-34 színház fennállásának ne­gyed évszázadáról. Hangsúlyoztuk, hogy ez a színház a múlt köztár­saság idején érdemdús munkássá­got fejtett ki. E. F. Burian vezeté­sével a társadalmi haladás szolgá­latában állott, nem egy inszcenációja merész hangon az uralkodó osztály szemébe vágta az igazat, úgyhogy később, a náci megszállás idején a színházat feloszlatták és vezetője A Csemadok helyi csoportok évzáró ! 3 dolgozók világnézetét, harcoltak az koncentrációs táborba került. közgyűléseinek ' túlnyomó többségén 1 e I" be r jellembeli fogyatékosságai azonban már más a fő kérdés, mivel azoknak a községeknek többsége, ahol Csemadok helyi csoport működik, szövetkezeti község. Ezeken a helye­ken abból kell kiindulni, hogy a parasztság szocialista nevelése a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésretyaló áttérés után bonta­kozhat ki szélesebb méretekben. Ezért a fenti helyek évzáró közgyű­lésein azt kell megvitatni, hogy a helyi csoport vezetősége és taggyű­lései a kulturális kérdések és a kul­túrmunka • fejlesztésével kapcsolatos problémák mellett miként foglalkoz­zanak a termelési feladatokat köz­vetlenül érintő kérdésekkel, vagyis azzal, hogy felvilágosító és agitációs munkájával hogyan segíti elő a helyi csoport leghathatósabban, hogy a ellen. Ez nem jelenti viszont azt hogy e téren már nincs tennivaló. Az évzáró közgyűléseken arról kell vitatkozni, hogy színjátszó mozgal­munkat hogyan tehetjük még fórra­dalmiabbá, hogy a helyi körülmények figyelembe vételével mely színművek mondanak és adnak a legtöbbet, vagyis hogy milyen legyen a szín­játszó csoport műsorpolitikája, hogy fokozottabban szolgálhassa a szocia­lizmus építésének ügyét. A színjátszó mozgalom után az eredmények diktálta sorrendbe majd mindenütt a népművészeti csoportok kerülnek. Ünnepélyes lesz az évzáró közgyűlés Magyarbélen, Kolonban, Ri­maszombaton, Licén, Érsekújvárban, Galántan és további 1'4 helyi csoport­nál azáltal is, hogy a központi bi­szövetkezeti tagokat a közös tulajdon ' zottság kiküldöttje ez alkalommal fokozo'ttab megbecsülésére és szere- j adja át ezeknek a Zselizi Országos tetére, a szocialista munkaerkölcs i Dal-és Táncünnepélyen résztvett cso­betartására, szakmai tudásuk tovább- I portoknak a Csemadok elnöksége elis­fejlesztésére serkentse. A szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés és azok a célkitűzé­sek, melyeket a CSKP XI. kongresz­szusa mezőgazdaságunk számára meghatározott, szakmailag képzett és politikailag feilett parasztságot kö­vetelnék. Ezért tekintsék a Csemadok hélyi csoportjai a jövőben egyik fő feladatuknak a növényápolás és állat­tenyésztés haladó munkamódszerei­nek, különösen a szovjet kolhoz pa­rasztok termelési tapasztalatainak merő oklevelét szép munkájukért. Megállapíthatjuk, hogy a Csemadok helyi csoportok céltudatos munkája következtében ma már széles mére­teket ölt a haladó népművészeti ha­gyományok feltárásáért és fejleszté­séért indított mozgalom. A tavaszi és a nyári kultúrmunka pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, ma pedig szinte hihetetlennek tünő méreteket ölt. A Csemadok nyári kultúrbrigádjai és esztrádcsoportjai ez év tavaszán és nyarán 1329 alka­aépszerüsítését. Kezdeményezzék az lommal szerepeltek. Ezenkívül aratási A felszabadulás után Burián lé­nyegében a háborúelőtti darabokat újította fel. Természetesen ezeknek a műveknek pozitív mondanivalója az esetek többségében az új körül­mények között nem játszott olyan komoly társadalmi szerepet, mint a tőkésuralom idején. Az új kor megkívánta az új témákat, a mai élet és a mai ember égető problé­máinak feldolgozását. E. F. Burian a múltban az avantgardista színmü­vészetet képviselte, míg az 1945-öí követő több, mint egy évtizedben — annak ellenére, hogy elismerten legjobb szakemberünk ezen a sza­kaszon — éppen a korabeli, időszerű témák hiánya miatt nem mutatta a szocialista realista színjátszás irányát. Ez így van annak ellenére, hogy a D-34 egy-két hónappal ezelőttt a Szovjetunióban, Magyar­országon és Lengyelországban ven­dégszerepelve komoly sikereket ért el mind a közönség, mind pedig * kritikusok körében. E. F. Burian te­hát az adott helyzetet felmérve je­lentette ki a nyilvánosság előtt, hogy színháza ezentúl elsősorban a korunk felvetette témákat viszi szín­re a szocialista realizmus útját kö­vetve. figyelmét, annak Az ígéret szép szó. ha betartjak úgv jó — mondja a közmondás. Burian állja a szavát. Az-új évad j ellenére, hogy a első bemutatójának. E. F. Burian j harmadik felvonás Miért élsz Václav ftíha című darab- ban már nem érez jának története napjainkban játszó­dik le, témája pedig érdekes, élet­ből merített. Václav ftíha, a hetven­éves gépészmérnök, volt főiskolai tanár és tudós ember 1948-óta, már tíz éve vidéken meghúzódva él. Ál­lását, munkáját el kellett hagynia egy gerinctelen, karrierista kollegá­ja áskálódása, rágalmazása követ­keztében. ftíha lobbanékony ember, néha helytelen hangot ütött meg munkatársaival szemben és így si­került aszociális emberként megbé­lyegezni. Pedig nem osztályidegen, azt az új életet pártolja, amelyért fia életét áldozta, kiváló szakember és munkájának szerelmese. Ez a fél­reállítás, kényszernyugdíjaztatás ke­serűséggel tölti el, mert elvesztette, azt, ami szemében a legértékesebb volt, az életének értelmet adó mun­kát. Ezért fogad bizalmatlanul egy fiatal, munkásból lett mérnököt, aki egyik tudományos művét tanulmá­nyozva bukkant nyomára, hogy rá­találva felkérje a tudományos együttműködésre. Szojka ménv-k kérését ftíha gorombán visszautasít­ja, pedig érzi, "nincs igaza, eljárása helytelen. A drá­mai konfliktus megoldódik azzal, hogy végül is fe­lülvizsgálják és rendezik az öreg ftíha ügyé;t, akinek élete így vissza­nyeri értelmét. A történetet né­hány mondatban, lényegében leegy­szerűsítve ismer­tetve a darab szin­te konfliktusmen­tesnek tűnik. Le kell azonban szö­geznünk, hogy az előadás mindvégig leköti az embei az első két felvonást jellem­zi. Az eredeti lendület megtörésé­nek egyik oka az, hogy Burian szin­te véletlenszerűnek állítja be a ftíha-ügy megoldását, ahelyett, hogy a sokkal tipikusabb, hitelesebb és végeredményben eszmeileg is helye­sebb utat járva, ezt a társadalom érdemének tudja be. A Miért élsz Václav ftíha című da­rab előadásán néhány kiváló színé­szi teljesítményben gyönyörködhet ­tünk. Elsősorban a ftíha professzort alakító F. le Breux és Františkát játszó Z. Kočová érdemel őszinte el­ismerést, de általában megállapítha­tó, hogy a színészi játék minden egyes mozzanata szinte tökéletesen kidolgozott. E. F. Burán ígéretéhez híven mai témához nyúlt. Jó úton indult és műve, mégha nem is sorolható a hibátlan művek közé, tisztes helyet foglal el a maj cseh drámairodalom­ban. A D-34 bizonyára nem torpan meq ezen az új úton és igazgatója céltudatos, hozzáértő vezetésével a jövőben még nem egy kellemes meglepetésben részesít minket. GÄLY IVÄN. MHSWSlMHa > ™ ľ _.... ... A Szlovák Filharmónia ünnepi hangversenyt tartott F. Kafenda zenepedagógus születésének 75. évfordu­zük azt a drá- lója alkalmából. Az ünnepelt Eugen Suclioň társasága­mai erőt, amely ban. (j. Herec felvétele) m SŽň S * 1838 november *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom