Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-07 / 308. szám, péntek

- KARPAT-UKRAJNA magyar dolgozóinak kulturális élete ' árpát-Ukrajna dolgozó népe — ukránok, magyarok és románok — a letűnt évszázadok folyamán ki volt rekesztve a hatalomból, a kultúrából, az emberhez méltó életformából. S jóllehet e földdarab 150— 180 ezer lelket számláló magyarsága az osztálytársadalmak fennállásának csaknem egész tartama alatt az uralkodó nemzethez tartozott, zömében mégis a kisebbségekhez húzott és minden tekintetben osztozott sorsukban. A történelem nem egy ragyogó példával szolgál arra vonatkozóan, hogy a Kárpáton túli szegénynépek az ukrán, magyar és román dolgozók összefogtak közös elnyomóik, a hűbérurak, iparmágnások és főpapok ellen, hogy szabadságot, emberibb életet harcoljanak ki maguknak. Gondoljunk csak a Dózsa György-féle parasztlázadásra, a Rákóczi vezette szabadságharcokra, amelyek éppen a Kárpáton túli területhez tartozó Tiszahátról indultak ki, vagy az 1919-ben közösen vívott küzdelmekre a magyar tanácshatalomért, a belső reakció és a külföldi beavatkozók ellen. Ezek a hatalmas tömegeket felölelő megmozdulások örök időkre testvéri egységbe forrasztották a Kárpátontúli dolgozókat és ma is legszebb forradalmi hagyományainkhoz tartoznak. Nem lehet elfelejteni és nem lehet a roost felcserepedő fiatal nemzedéknek, (amely a szocializmus vívmányait készen kapta és ezért magától értetődőnek tartja) elég gyakran felhívni figyelmét azokra a sanyarú állapotokra, amelyekről az első Csehszlovák Köztársaság fennállása idején, a 20-as, 30-as években oly megrázó riportokban és jelentésekben számoltak be Ivan Olbracht, Vašek Káňa, Ludwig Renn, Fábry Zoltán, Balogh Edgár és sokan mások. Kárpát-Ukrajna népe ezekben az években éppúgy, mint 1938—1944 között a Horthy megszállás idején is, rettenetes nyomor és éhínség, határtalan szellemi sötétség és vallási métely béklyóiban vergődött. Méltán tekintették tehát e területet a Duna völgye egyik legelmaradottabb, legkulturálatlanabb, legprimitívebb életforma keretei közt megrekedt zugának. Csak a felszabadulás után, a szovjet hatalom beköszöntésével következett be gyökeres változás KárpátUkrajna népeinek életében. Az új éra örökre szétszakította a társadalmi megkötöttség láncait s a szociális, gazdasági és kulturális felemelkedés nagyszerű távlatait nyitotta meg a múltban annyira elnyomott és sötétségben tartott Kárpáton túli dolgozó tömegeink előtt. j A felszabadulás óta eltelt nem egészen másfél évtized alatt nemcsak az írástudatlanságot számolták fel Kárpát-Ukrajna lakossága, s így a terület magyarsága körében is, hanem olyan életformát teremtettek, melyben a széles népi rétegek ma már rendszeresen látogatják a városi,, községi, illetve üzemi vagy kolhoz könyvtárat, olvasótermet; újságot, folyóiratot járatnak, könyveket vásárolnak. A múltban az átlagos magyar paraszt vagy munkás érdeklődési köre nem terjedt túl a kalendáriumon, egy-két kalandos vagy betyártörténetet tartalmazó füzeten, melyet a piaci ponyván vásárolt meg. Ma már a Kárpátion túli magyar dolgozó a szakkönyveken kívül, amelyekből újabb ismereteket merít munkájához, szívesen és .érdeklődéssel olvassa a klasszikus írók és a mai magyar, szovjet és haladó külföldi szerzők müveit. Kéthárom évvel ezelőtt például Bátyúban Bagu Bertalan 50 éves kolhozparaszttal, Ivan Franko klasszikus ukrán író elbeszélés-kötetéről és a magyarországi népi írók műveiről folytattam eszmecserét, e nyáron pedig a Tiszaháton levő Péterfalván Bodó Béla 60 éves községi kézbesítővel Ady Endre költészetéről, verseinek forradalmi voltáról beszélgettem. Bodó elvtársnak csaknem állandóan kezeügyében vah az Ady összes verseit tartalmazó kis kötet, szabad idejében szívesen és nagy élvezettel olvassa Ady verseit. A Kárpáton túli magyarság kulturális színvonalának és igényének növekedéséről tanúskodik az a tény is, hogy rendszeresen és magától értetődő természetességgel él a szovjet életadta kulturális vívmányokkal. A terület mintegy 100 magyarlakta községében a már említett könyvtárakon és olvasótermeken kívül szépen berendezett klubok, kultúrházak vannak, amelyekben nemcsak a falu műkedvelő dalosai, táncosai vagy színjátszói lépnek fel, hanem a Területi Filharmónia magyar brigádja, továbbá a Magyarországról szovjetföldre látogató" művészi együttesek, Kárpát-Ukrajna magyar írói és a területi ukrán, illetve orosz drámai színház kollektívája is. Egy-egy ilyen előadásra, nem beszélve a mozielőadásokról, amelyekre a község lakosságának számától függően hetente kétszer, háromszor, vagy naponta kerül sor, tömegesen járnak el a falusiak. A terület egyik legjobb műkedvelő gárdája a beregszászi kerületi kultúrház színjátszó csoportja, amely tavaly ünnepelte fennállásénak 10. évfordulóját. A színjátszó csoport főrendezője Nádas Anna, aki mint hivatásos színésznő fiatal üzemi munkásokból és munkásnókből, kolhoztagokból és tisztviselőkből tehetséges színészeket nevelt. Az együttes műsorán számos egész estét betöltő színdarabot vagý operettet, a szerzők között pedig olyan neveket találunk, mint Szigligeti, Kacsóh, Kálmán, Kornyejcsuk, Dunajevszkij és mások. A jobb műkedvelő sziniegyüttesek közé tartozik a nagyszöllősi, a gödényházai, a kígyósi, a bátyúi, a forgolányi is, amelyek nagy sikerrel mutatták be Jiacsóh-Pongrácz „János vitéz"-ét, Gárdonyi Géza „Anná"-ját, Kisfaludy Károly „Kérők" c. müvét stb. A Kárpáton týli magyar tanítási nyelvű középiskolák kebelében is működnek színjátszó, dal- és tánccsoportok, amelyek az üzemi és kolhozegyüttesekhez hasonlóan sikeresen, szerepelnek az évente rendezett kerületi, területi és köztársasági versenyeken. Jó érzés látni ilyenkor színes, eredeti népviseletben a kaleidoszkópszerüen kavargó táncosokat és dalosokat, a szabad ég alatt rögtönzött emelvényeken, a falvak és városok utcáin. H

atalmas kulturális vívmányként könyvelhető el, hogy KárpátUkrajna magyarlakta vidékén — városon, falun egyaránt — középiskolai végzettségre tehetnek szert a dolgozók gyermekei. Kárpát-Ukrajnán sohasem volt azelőtt annyi középiskolájuk a magyaroknak, mint ma. Magyar középiskola van Ungvárott, Munkácson, Beregszászon, Csapon és' Kárpát-Ukrajna 10 nagyobb magyarlakta falujában is. Azonkívül több mint 50 ún. hétosztályos (nem teljes) középiskolájuk és körülbelül 40 elemi iskolájuk van a Kárpáton túli mayyaroknak. A tanítóképzés a munkácsi tanítóképző magyar tagozatán és az ungvári egyetem bölcsészeti karának két külön évfolyamán történik, ahol magyar és orosz szakos tanárokat képeznek ki, a magyar középiskolák részére. Az egyetem többi karának is vannak magyar hallgatói, akik ukránul végzik tanulmányaikat. Az egyetem általános történelmi tanszékén rendszeres magyar történelmi kutatás folyik. E tanszék legutóbbi tudományos konferenciáján a magyar jakobinusok mozgalmáról, a Rákóczi szabadságharcáról és a magyar-ukrán történelmi kapcsolatokról hangzott el új adatokat feltáró értékes előadás. Az egyetemen a magyar történelem kötelező tantárgy. Váradi Sternberg János egyetemi tanár a kuruc szabadságharcról és Rákóczi n\eg Nagy Péter kapcsolatairól írt disszertációjával szerezte meg kandidátusi címét. Számos egyetemi hallgató — magyar és nem magyar — választ magyar történelmi témát diplomamunkája megírásához. Az Ukrajnai Tankönyvkiadó, a Ragyanszka skola külön szerkesztőséget tart fenn Ungvárott a magyar iskolák tankönyvvel, segédkönyvekkel és szépirodalmi müvekkel (kötelező olvasmányok) való ellátása céljából. Nagy missziót tölt be a Területi könyvkiadó magyar osztálya is, amely 1947 óta az oroszból és ukránból fordított müveken kívül évről évre egyre több eredeti könyvet ad ki. A terület ukrán nyelvű hivatalos lapja, a Zakarpatszka pravda mellett magyarul jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó. A területi Komszomol-bizottság magyar sajtóorgánuma, a Kárpát-Ukrajnai Ifjúság, amely hetente háromszor jelenik meg, továbbá az Ungvárott, Beregszászon és Nagyszőllösön ugyancsak hetente háromszor megjelenő kerületi lapok, amelyek közül a Beregszászi Vörös Zászló magyarul jelenik meg és ukránul dublírozzák. Ezenkívül kéthetenként megjelenő újságot ad ki, minden nagyobb kolhoz is. A területi rádió hétfő kivételével naponta egy órányi műsort sugároz a magyar hallgatóknak, azonkívül rendszeresen közvetítenek magyar műsort a kerületi és községi rádióállomások is. A szovjet rendszer éltető és serkentő ereje mutatkozott meg abban is, hogy a történelem folyamán először hajtott ki és bontott virágot Kárpát-Ukrajnán a magyar irodalom. A szovjet érát megelőzően nem alakult ki e területen önálló magyar irodalom. A fiatalon elpusztult Sáfá ry László haladó eszméket kifejező harcos versein, Ilku Pál Lendület cí mű regényén és egyfelvonásosain, Sza bó Imre és Neufeld Béla marxista kritikai és publicisztikai írásain kívül alig mutathat fél e terület olyan írásmüvet, amelyet Kárpát-Ukrajna haladó magyar hagyományaihoz sorolhatnánk. Az első magyar költő, aki a fel szabadulás után önálló kötettel lépett az olvasók elé, Bakó László volt 1951-ben jelent meg „Zengj hangosabban!" című kötete, amely ha nem is volt mentes bizonyos szónokiasságtól és mesterkéltségtöl, mégis értéket képviselt, mert az új életet, a Kárpátontúli tájat és emberét mutatta meg realisztikus eszközökkel. R

öviddel Bakó jelentkezése után felsorakozott azután a többi költő is: B. Bihari Sándor, Vántus Bertalan, Zsolt Ádám, Kovács Vilmos. Visszatért a lírához Sütő Kálmán somi parasztköltő, akinek 1936-ban „Lelkeket jöttem venni" címmel jelent meg verseskötete. Gyermekversekkel jelentkezett Ostvát Erzsébet és Szalai Borbála. Az ötvenes évek elején tűntek fel karcolataikkal, elbeszéléseikkel Szenes László, Csengeri Dezső, Keresztes Noémi és nyomukban több más pró; zaíró. 1954-ben került sor a Kárpátontúli írók első kollektív jelentkezésére az Oj Hang című antológiában. Ezt kö: vette a terület ukrán és orosz íróival | történt együttes szereplésük, az 1955, ben kiadott Szovjet Kárpátontúl almanach jubileumi számába, (amely azonos tartalommal egyidőben ukrán és magyar nyelven jelent meg), majd | ugyanabban az évben a gyermekek részére összeállított „Tavaszi napsütés" című versgyűjteményben és az 1956ban napvilágot látott „Kárpáton túli elbeszélők" c. kötetben. Közben Bakó Lászlónak két további verseskötete („Kitárom karom" és „Rohanó évek sodrában") és Kovács Vilmosnak „Vallani kell!" című kötete jelent meg. I Rövidesen napvilágot lát Szenes Lász.ló Sóvirág című karcolatgyűjteménye, ' mely az aknaszlatinai sóbányászok életét mutatja be. Az 1958. évi kiadói tervben szerepel Csengeri Dezső „őszutó" című elbeszélés — és Ostvát Erzsébet Tavaszköszöntő című gyermekverskötete, azonkívül 3—4 költő verskötele vár kiadásra. A húszévesek nemzedékéhez tartozik Balog Balázs, Kecskés Béla és Kincses István, akik közül különösen a még középiskolás Kecskés Béla nyújtotta eddig a legjobbat és méitán várnak tőle a beavatottak kivételesen értékes írásokat. „A Kárpáton túli magyar írók — szögezi le most megjelent és ezentúl évről évre rendszeresen napvilágot látó „Kárpátok" című almanachukban a magyar nyelvterület legifjabb írócsoportjának tagjai — ukrán és orosz társaikhoz hasonlóan — arra törekednek, hogy írásműveikben a mát fejezzék ki művészi eszközeik maximális felhasználásával. Őszintén és hűen akarják tükrözni sorstársaik életét, hogy tollúkkal a haladás, az építés, a béke, a népek barátsága és együttműködése nagy ügyét szolgálják. Kárpát-Ukrajna a népek találkozóhelye volt és ma is az. A Szovjet-KárpátUkrajnában ukránok, magyarok, oroszok, románok élnek együtt és dolgoznak vállvetve közös ügyükért, a\ kommunizmus győzelméért. Ezt a baráti együttélést és együttműködést s a kommunizmus építését fejezték ki eddig és törekednek a jövőben is kifejezni a szocialista realizmus módszerével a Kárpáton túli magyar írók", ajon van-e ennél szebb és nemesebb hivatás? A történelem folyamán: a hűbéri elnyomás korszakában éppúgy, mint az imperialista kizsákmányolás idején, a szabad életért folyó közös harc Rovácsolta egybe Kárpát-Ukrajna' különböző nemzetiségű dolgozóit, ma pedig a szovjet rendszer éltető feltételei között,— a közös munka fűzi testvéri láncba a Kárpáton túli ukránokat, magyarokat és más nemzetiségűeket szép jelenük és még szebb jövőjük építésében. Sándor László Uzshorod — Ungvár V

£ sebesült Melehov a kórházban, a Csendes Don című filmből. Jelenet Szovjet filmet a barátság hónapjában A november 7-én kezdődő hagyományos csehszlovákszovjet barátság hónapja kulturális eseményekben is gazdag élményeket jelent hazánk dolgozói számára. A szovjet küldöttség látogatásán, könyvés művészeti kiállításokon kívül elsősorban a legtömegesebb művészeti ágra — a filmre gondolunk. A barátság hónapjában megismerkedünk a szovjet filmgyártás gyöngyszemeivel. A legújabb alkotások közül kiemelkednek a nemzetközi filmfesztiválokon már bemutatott díjnyertes filmek. Sok olvasó viszont látja a vetítővásznon Solohov világhírű regényének hősét, Grigorij Melehovot, Geraszimov rendező Csendes Don clmü háromrészes filmjében. Az alkotást, mely e regény hű filmváltozata, már most nagy érdeklődéssel várja mozilátogató közönségünk. Már a barátság hónapja előtt meghódította nézőközönségünket Kulidzsa-* nov és Szegei rendezőknek A mi házunk című filmje, a brüsszeli nemzetközi filmfesztivál rendezői díjával jutalmazott alkotása. Alkotói egy bér* ház lakói két nemzedékének történetében ábrázolják a szovjet nép életét a békés építés és a Nagy Honvédő Háború éveiben, bemutatják az egyszerű emberek mindennapi heroizmusát, egyéni problémáit, stb. Mozijaink mosf mutatják be Mihail Kalatozov Szállnak a darvak című, a cannesi nemzetközi filmfesztiválon nagydíjjal kitüntetett filmjét, mely, művészi nagyvonalúsággal ábrázojíaa szovjet emberek mély lelki és erkölcsi problémáit a háború éveiben. Az új filmek közül a könnyű műr faj is képviselve van Szigyelev renr dezö Amit az utca mesél címú fesztig ml udvarunk clmü időszerű, 'friss lendüvalamint A világ artistái című cirkusz-: mesél című film jelenete. vidám Jelenet A mi udvarunk című vígjátékfilmből váli vígjátékfilmjével, továbbá A letú szovjet társadalmi filmmel, filmmel. A filmkölcsönző vállalat a legkisebb nézőkre is gondol és bemutat-: ja a Hókirálynö című, Andersen meséje alapján készült szovjet rajzolt mesefilmet. A régi alkotások közül bemutatják Szergej Jutkevics átdolgozott és kibő-: vített Puskás férfi című filmjét, mely a sorsdöntő napokban mutatja be Lenint, hadvezéri és államférfiúi nagyságában. Ugyancsak ismét bemutatásra kerül Kozincev és Trauberg rendezők Makszim visszatér című klasszikus filmje, mely a Makszim-triiógia második része. A barátság hónapjában bemutatják még a Kommunista című nagysikerű filmet, mely a párt egyszerű sorkatonájának állit emléket. Feleleveníti az új társadalom építésének kezdetén a párt lelkes harcosai előtt tornyosuló nehézségeket és Vaszilij Gubanovnak alak? jában az önfeláldozó, öntudatos kommunista eszményképét testesíti meg.. A filmmel annak idején már bővebben foglalkoztunk. Végül' két ügyesen összeállított dokumentumfilmmel ismerkedünk meg.. Sz. Bubrik Itt élt Lenin című filmje. Lenin ifjúkori életének nevezetes he

T lyeire viszi a nézőt, szemlélteti azt az utat, melyen Vlagyimir Iljics látva anarchista Szása bátyjának tévedését, felismerte az öntudatosan szervezett forradalmi harc szükségét. A, Ovanyeszova Bgy ég alatt élünk című filmjében a világ ifjúságának nagy ünnepét,- a moszk-r vai VI. VIT feled x hetetlen napjainak eseményeit örökíti meg. • A barátság hó. napja filmjei közelebb hoznak bennünket a szovjet nép életéhez, még jobban megismertetik igaz barátainkat. Lörincz László A Makszim visszatér című klasszikus szovjet forradalmi film egyik tömegjelenete „Korábban az egész emberi értelem — az egész emberi lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek a technika és kultúra minden áldását megadja, másokat pedig a legszükségesebbtől, a művelődéstől és fejlődéstől is megfosszon. Most azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya az egész nép tulajdonába megy át és mostantól fogva az egész emberi értelem és lángelme soha többé nem lesz az erőszak és kizsákmányolás eszköze." (Lenin) 1 í \í ! í ÜJ SZÖ 7 * 1958. november 7.