Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-06 / 307. szám, csütörtök

Szlovákia a cseh képzőművészetben Közel egy évszázad képét (1860—Í956) tükrözi a fenti tárlat. Ezen korszak cseh festőinek, szobrászainak legjava fordul a szomszédos testvéri ország és nép felé, motívumot, ihletet, felfrissülést keresve és találva a táj nagyvonalú és vonzó szépségében, a gyakran érintetlenül megőrzött népszokásokban és kultúrában. A 19. század megújhodó cseh művészete ennél egészségesebb, tisztább, termékenyítőbb forrásból aligha meríthetett volna. Végig vonul előttünk a romantika hagyományain nevelkedett, a valóságábrázolásra fokozatosan ráeszmélő nemzedék alkotása. Láthatjuk j Mánes: Szlovák család, akvarell, 1860 előtti. itt Navrátilnak a rokokó fejlett színkultúráját a realizmus vívmányaival egyesítő, festőien komponált életképeit, Mánes, a nemzeti öntudatra eszmélő nagy mester józan, pontos ábrázolásait, részlettanulmányait, melyekben a népi kultúra eredeti formáit gyűjti, hogy belőlük nemzeti művészetet formáljon. Hajszálfínom rajzain újraélednek Nyitra és Liptó gazdái, pásztorai, női, régi szép népviseletükben. „A szerelmi és menyegzői dal", a „Szlovák család", „Marina, a cigánylány" költőien formált realista meglátások; időnkint még érzik rajtuk a rokokó érzelmes, édeskés íze. — Mánes művészi hagyatékának hatalmas folytatója és kiépítője Aleš, a született rajzoló, ő a cseh nemzeti hagyomány igazi megalapítója. Díszítményező és monumentális tehetsége középületek dekorációjában érvényesül. Népdalillusztrációi egy súlyos korszak lelkiségét, feltörő szabadságvágyát tolmácsolják. „Kysucán nincs úr, ki börtönbe vessen, nincs pap, ki bilincsbe verjen" — zengik a vers soraival együtt kifejező tollvonásai. Chittussi, a Tátra szerelmese és Marák a hazai természetet, Novopacký, Pinkas és Zverina várainkat, falvaink típusait örökítik meg. A morva J. Uprka a néprajz lelkiismeretes tanulmányozója. Későbbi figurális művein a népviseletet alárendeli a kép egészének. Jiránek atmoszférateremtő készséggel dolgozik, a detvai és myjavai népet, — vásáraikat, temetőiket színproblémák feszegetésével, életteljesen fogja meg. Képzeletét a zsivány regényes figurája élénken foglalkoztatja. — Auguszta ifjúkora óta Szlovákiában él, saját művészünknek érezzük. vážeci típusai, kitűnően összefogott életképei már a modernebb látású festő megszólalásai. — Blažíček akvarellhatású olajfestményei jellegzetes népi faépítkezésünket szemléltetik üde tájak keretében. — Kővár 1933 táján festett rongyos ruhájú „Szegény gyerekei", éhes, szomorúszemű „Tóno és Matúš" -a erős szociális kritikát jeleznek. — Hudeček az új cseh tájfestés, a plein-air, a színvalóság képviselője. A Tátra méltóságos hegytömegeit, titokzatos fényű tavait, alpesi növényzetét barbizoni felfogásban veti vászonra. — Jareš tájaiban egyéni ritmus lüktet. „Detvai lovas"-a mondanivalójának tömör, plasztikus a kifejezése. — Rabas 1919-ből való színezett rajzai és vásznai nemcsak a közép szlovákiai vidék, a falusi intim szobabelsők, fonók finom visszaverődései, de hozzájuk való közvetlen és meleg viszonyának kifejezői is. — Kuba a szlávság kitűnő ismerője. Ragyogó foltokban, sűrítve formálja meg a legtipikusabb szlovák alakokat és otthonukat, (čičmáni füstös szoba.) — Kremlička olajképei 40 év távlatából is friss életérzéssel, mély lírával szólnak. Telt színű „Margitfalvi fahíd"-ja időt álló alkotás. Čumpelik színes, dekorativizmusra hajló újabb hangvételű, búsarcú aszszonyai a 30-as. évek kritikus légkörét éreztetik. Sucharda, Myslbek, F. Uprka, Hősek, Kafka, Dvorák igényes plasztikákban tüntetik föl a szlovák nép valóságát. Grafikában Svabinský, az őszhajú mester, kezdettől vallott realista művészetével érzékelteti a szlovák föld varázsát, napfényben és ködben, pillangók és enciánok, halászok és pásztorok, tiszta arcvonású asszonyaik, sudárnövésű ifjak képében. Štursa remek rajztanulmányai szobrotéreztetők. — F. Duša kitűnő Tátra- és Vág-ciklusai főképp fametszetekben magasztalják országunkat. — Fiala kevés vonással ad mély tartalmat közép szlovákiai krétarajzainak. — Vik, hazánk alapos ismerője, Dévénytől Szepesszombatig rögzíti papírra életteljesen, művészettel mindazt, ami sajátos és szép. A látottak közönségünk szélesebb rétegei számára is kedvező alkalom arra, hogy a cseh és szlovák nép egymást értékelő barátságának képzőművészeti megnyilvánulásait megismerhesse. Az első eredményt jelzi az iskolapolitikánkra és gyermekeinkre jellemző következő örvendetes megfigyelésem a Galéria legszélső termében: Két szöszke fejű, fitos orrú hatodikos" leányka Špála kékzöld színekben ragyogó tájai előtt élénken vitatkozik és magyaráz egymásnak. Közben buzgalommal jegyeznek néhány sort füzetükbe. Kérdezősködésemre azt válaszolják, hogy iskolai feladatot kell írniuk arról, mit ábrázol az a kép, amelyik nekik legjobban tetszik. A tizenkét éves jövőbeli művészeti szakértők választása egyhangúan Spála mester „Sliáčí rózsakert"-jére esett. Ez a gazdag, a Szlovák és a Prágai Nemzeti Galéria anyagát felölelő, kitűnően rendezett, eszmeileg is értékes kiállítás bizonyára ösztönző hatással lesz a cseh és szlovák kapcsolatoknak megerősítésére nemcsak művészeti síkon, hanem szocialista társadalmunk minden nemes törekvésének megvalósításában is. Bárkány Jenőné L. Kuba: Pásztor, olaj. 1953. Művelődési otthonaink és a nagy évforduló Országszerte gondos előkészületek folytak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának a megünneplésére. Ebből a munkából művelődési otthonaink is alaposan kivették a részüket. Művelődési otthonaink — akárcsak a tömegszervezetek és a különféle .intézmények — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának alkalmából tett előkészületeket öszszekötik a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés 15. évfordulójának a megünneplésére és a csehszlovákszovjet barátsági hónapra tett előkészületekkel. Az intézetek vezetői mindenütt arra törekszenek, hogy a dolgozók a nagy évfordulót falun és városban egyaránt kötelezettségvállalásaik teljesítésén kívül idén is a legváltozatosabb és magas színvonalú kulturális műsorral ünnepelhessék. A jelentős évfordulók méltó megünneplésére már régebben készülnek. Ezt az is bizonyítja, hogy a kulturális munka hetek óta mindenütt az Októberi Forradalom, a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés évfordulója, valamint a csehszlovákszovjet barátsági hónap jegyében folyik. Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban tartották és tartják az ismeretterjesztő előadásokat, ezekről szólnak a relációk és a különféle röplapok. Művelődési otthonainkban a kulturális munkát így most általában az évfordulók megünneplésére tett előkészület jellemzi. Mind a művelődési otthonoknak, mind a tömegszervezeteknek nagy segítséget jelent, hogy az előkészületeket nem elszigetelten, nem különkülön, hanem közösen, egymást segítve végzik. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségre és a művelődési otthonokra hárul a legtöbb munka. De nem lehet lekicsinyelni a Csemadok, a CSISZ és a többi szervezet, valamint az iskolák munkáját sem. Az előkészületeknél tanúsított segítség és igyekezet minden oldalról olyan nagy, hogy erről csak az elismerés hangján szólhatunk. Elismeréssel kell szólnunk azokról a tervekről is, amelyeket a művelődési otthonokban az évfordulók megünneplése alkalmából dolgoztak ki. E tervek a kulturális munka legkisebb részleteit is felölelik, s ami a legfontosabb, ezek nem maradnak csak tervek. Az elképzelések mindenütt reálisak, és a legtöbbjét már teljesítették. így van például Dunaszerdahelyen, Tornaiján, Szepsiben és Kassán. Művelődési otthonainkban az évfordulók alkalmából készített tervek ma mindenütt valósággá válnak. Dunaszerdahelyen a tervek gerincét az előkészítő munka jó megszervezése képezi. A művelődési otthon vezetője ismeri az ebből eredő feladatokat, s hogy tervüket teljesítsék, a helybeli teendők-következetes elvégzése mellett naponta járja a környező falvakat és mindenütt szervez, agitál, tanácsokat ad. Legjobb tudásával igyekezett, hogy ne csak ők, de a környéken mindenütt, a legeldugottabb falvakban is jelentőségéhez mérten a lehető legjobban ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját. Hasonló a helyzet a többi helyeken is. Tornaiján, Szepsiben és Füleken a csoportok munkájának fellendítésére törekednek, hogy az évfordulókor minél színvonalasabb kultúrműsorral léphessenek a közönség elé. Nem lehet mellőzni az ismeretterjesztő előadások során elért eredményeket sem. Sajnos, de az a helyzet, hogy a nyár folyamán nemcsak a falun, hanem a városban is viszszaesett az ismeretterjesztés. Művelődési otthonaink most az évforduló megünneplésére tett előkészületeket e mulasztás jóvátevésére is felhasználják. Terveikben jelentős helyet foglalnak el az ismeretterjesztő előadások, amelyeknek legnagyobb részét már meg is tartották. így kettős feladatot teljesítettek. Elvégezve az évforduló előtti tennivalókat, a nyáron elmulasztottakat is részben pótolták. Az ismeretterjesztő előadások az aktuális kül- és belpolitikai kérdéseken kívül elsősorban a Szovjetunió politikai és gazdasági eredményeivel foglalkoznak. Az előadások azt a célt szolgálják, hogy a városok és falvak dolgozóival minél jobban megismertessék azt az országot és népet, amely 41 évvel ezelőtt győzelemre vitte a történelem legnagyobb és legigazságosabb forradalmát: az új korszak kezdetét jelentő szocialista forradalmat. A történelmi évfordulókor a szo-i cialista kultúra győzelmét is ünnepeljük. Annak a kultúrának a győzelmét, amelynek sajátossága, hogy a legnagyobb mértékben érvényre juttatja a nemzeti hagyományokat, közkinccsé teszi a szellem legjobb alkotásait, szembefordul minden embertelenséggel, faji és vallási előítélettel, aktívan harcol az igazságtalanságok ellen, a népek testvéri közösségéért, a békéért. Balázs Béla Á legnagyobb brit mozivállalkozó, a Rank R. T. ismét 80 filmszínházat zár be, miután már egész sor mozi működését beszüntette. Gogol Tarasz Bulyba című regényéből filmet készít Róbert Alrich. A főszerepeket Sophia Loren és az Országúton című filmből ismert kitűnő színész, Anthony Quinn játssza, J. Drabkina: Az ismeretlen vöröskafona története Századeleji ízes, nagyszerű honti és erdős hegyoldalakon és tisztásokon, I "i | (•} E n hingy muzsikus = November 6-án Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző halálának évfordulóját jelzi a naptár. Az idén van 65 éve annak, hogy alkotásban gazdag élet után örökre elpihent az orosz lélek finomhangú, érzékeny megszólaltatója. Az orosz zeneóriás Votkinszkban születet 1810. május 20-án. Fogékony lelkét már gyermekkorában lenyűgözte a zene. A munkások dalaiból ismerte meg először a nép lelkét. „A tömegben nevelkedtem. Gyermekkorom őta áthatott a2 orosz népzene jellegzetes vonásainak megmagyarázhatatlan szépsége ... Szenvedélyesen szeretem az orosz elemet minden megnyilvánulásában. Orosz vagyok a szó legteljesebb értelmében" — írja visszaemlékezéseiben. Amikor apját a pétervári Technológiai Intézet igazgatójává nevezték ki, a család a fővárosba költözik. Szülei beadják a jogtudományi intézetbe, hogy hivatalnokot faragjanak belőle. A fiatal Csajkovszkijnak ez nincs ínyére, egyedül a zene az, ami A néger kulturális személyiségek II. világkongresszusa Rómában rövidesen összeül. A kongresszuson 300 küldött vesz részt, - írók és művészek, főleg Afrikából és egyes európai országokból. A kongresszus idején néger képzőművészeti- és könyvkiállítást rendeznek, előadásokat tartanak a néger színművészetről és balettről. Az első néger kulturális világkongresszust 1956-ban rendezték meg Párizsban. Színházi világatlasz kiadását tervezi az Unesco nemzetközi színházintézete. A készülő mű tanulmányokkal, statisztikai kimutatásokkal és más információs anyaggal nyújt majd tájékoztatást a színházak helyzetéről az egész földkerekségen. A nagy októberi ostrom részvevői között volt egy legény, amolyan egyszerű, fülessapkás haljbőr-köpenyeges pétervári munkásgyerek. Hogy hívták? Senki sem tudja. Csak annyit tudnak róla: Ivörsögárdista volt és hősiességéőt az iskolában leköti. Tanulmányai elvég- Xvel, leleményességével megmentetzése után nem fogadja el az igazságügymi- W

te a forradalmat az ellenséq Orvul nisztériumban felkínált jogtanácsosi állást, N ... , ,, UAthatárnadá^rňl hanem egészen a zenének szenteli életét. VSSZOIt, aruio natDatamaaaSdtOI.. 1865-ben ezüstéremmel teszi le záróvizs- Q Mit is mond erről a pétervári gáját . pétervári konzervatóriumban Pá- A'forradaümi katonai bizottság 1917. lyamuvet, melynek zenejet Schiller Orom-W . ... n„ , , . , ...... . ódájára szerezte, a nagy RubinsteinnioKtoDer zy-en kiadott Közleménye? vezényletével adta elő a konzervatórium ze- , nekara. Az ifjú zenetitán tehetsége kez- I dett kibontakozni. Nagymértékben befolyá- i solta alkotásalt barátsága Glinka követőivel,' a „nagy csoport" tagjaival (Balakirev, Sztaszov, Rimszkij-Korszakov, Mu- , szorgszklj stb). Fiatalkori műveit az oros2 ' népzene derűs hangulata, lendülete hatja j át, később — keserű élettapasztalatai hatására — pesszimista hangú müveket kom- i ponál. (Sors, Romeo és Júlia, Vihar, Fran- j cesca da Rimini). Csajkovszkijt a forró hazaszeretet, népé- | nek imádata és a szláv összetartás szelleme ihlette nagy műveinek (1812, Szláv in- ' „Akkor, amikor Kerenszkij sötét bandái megkísérelték, hogy betörjenek Pétervárra, a városon belül az ellenforradalom bérencei és cinkosai összeesküvést szőttek. Az volt a tervük, hogy a 28-ról 29-re virradó éjjel megszállják a város legfontosabb pontjait és kiszabadítják a Péter-Pál erődből a letartóztatott minisztereket. Az összeesküvés központjában az úgynevezett honmentő bizottság állott... duló) komponálásában. Tolsztoj .Csehov és 0

A nyomorult és meqvetésre méltó m&a c.tii1 1 űtnÁri ň cnl/ Korórlo tohKc-rni" í ó rt \\ más szellemóriások barátja többször járt Prágában és mindig elragadtatással beszélt arról a szeretetről, mellyel a csehek fogadták. Szimfonikus alkotásain kívül nagy jelentőségűek operái. (Anyegin, Pique dame, Mazepa, Jolanta, A cárnő cipellői stb.) Első helyen az Anyegint emeljük ki, mivel Puskin szellemében hiven visszatükrözte Tatjana Latina képében az erköcsi magaslaton álló, tiszta, állhatatos orosz nő eszményképét. Csajkovszkij pesszimista hangulatát, mely alkotásaiban egyes helyeken egészen a miszticizmusba csap át, főleg szerencsétlen hazásélete okozta. Utolsó éveit Moszkva melleti birtokán élte le. 1893. október 29-én még VI. szimfóniáját vezényelte, de november 6-án már örök álomra szenderült. jl összeesküvők a burzsoázia, a földbirtokosok és a tábornokok segítéségével gálád csapásra készül'tek ... Mivel sem a helyőrség, sem |a munkáslakosság körében nem rleltek támaszra, egyedüli reménységük a meglepetésszerű gyors rajítaütés volt. Tervükre azonban ideijében fény derült, hála egy vörös/gárdista — nevét még utólag megtudjuk — forradalmi éberségének." Bármennyire szűkszavúak is ezek ja sorok, érezzük, hogy ama rendikívüli idők eseményeiről szólnak. sNoha 41 év telt el azóta, ma sem Gazdag örökséget hagyott hátra alko- ^gondolhat az ember megilletődés tásaiban, melyek ma Is a világ zenemű- A nélkül arra, ami... Node, hadd vészete kincstaranak legszebb qyongysze- V ,. , .. .., meít képezik. Amondjam el sorjaban, amit erről L. l. \tudok. t. -. Október 28-án este egyik elvtársamat keresve bejutottam a pétervári forradalmi katonai bizottság épületébe. A bizottság irodája fenn a második emeleten volt. Egy nagy félkörív-ablakú szobában — mely valaha nyilvánvalóan padláshelyiség volt — szanaszét asztalok álltak, mögöttük a bizottság tagjai ültek. A harc kellős közepéből jött emberek tolongtak körülöttük, hogy hozzájuk férkőzhessenek. Gőzgépeken, hajtányokon, motorkerékpárokon, teherautókon és tajtékzó lovakon siettek ide, hogy a legfrissebb adatokkal szolgáljanak az ellenség csapatmozdulatairól, átvegyék a további utasításokat, fegyvert, kenyeret vételezzenek és az erősítéssel ismét tovaszáguldjanak a harcba. A legutolsó szobában a forradalmi katonai bizottság ülésezett. Vajon nevezhető-e ülésnek mindaz, ami itt lejátszódott? Nem szerepeltek előre meghatározott napirendi pontok, — a megállás nélkül előretörő élet diktálta őket. A javaslatok mindjárt határozatokká, a határozatok parancsokká váltak. Az iskolás tintatartóba mártott diáktollal vagy írógépen sebtiben papírra vetett parancsokat néhány perc múlva az utcákon felállított gépfegyverek kereplő nyelve harsogta. Nem szerepeltek itt szónokok és előadók. A fegyvert követelő katona után tengerész következett, aki azért jött ide Krasznoje Szelő alól, hogy az ellenfél csapatmozdulatairól tájékoztassa a bizottsá' got. Itt kértek kenyeret, élelmi' szert, mentőautókat, lőszert, üzemanyagot, kezelőszemélyzetet az ágyúkhoz, itt kérték az Ermitázs védelmét. A mindenünnen beérkezett jelentések egyöntetűen azt bizonyították, hogy Kerenszkij Gatcsina táján csapatokat összpontosít és a legközelebbi órákban villámgyors betörésre készül Pétervár ellen. Az utána jövő kozákokat becsapták. Ők erre rájöttek, ingadoznak, s ha megértik a dolgok lényegét, nem lőnek. Milyen volt e körülmények közepette a szovjet kormány-helyzete ? Lenin erről rádiótáviratban így nyilatkozott: „A szovjet kormány minden intézkedést megtesz, hogy elkerülje a vérontást. Ha nem sikerül, ha Kerenszkij csapatai mégis tüzet nyitnak, a szovjet kormány nem fog átallani könyörtelen intézkedéseket tenni az új Kerenszkij—Kornyilov-puccs elfojtására." Október 28-án este a forradalmi katonai bizottság minden törekvése Lenin előbbi utasításainak teljesítésére összpontosult. A fegyvertárakban és katonai raktárakban fegyvereket gyűjtöttek. Az Izsóra Gyár üzemi bizottsága utasítást kapott, hogy adja át a munkásküldöttek tanácsának az üzemben található összes páncélkocsikat, hogy Pétervárra szállítsák őket. Gránátvetésben jártas katonákat vezényeltek a gyalogos alakulatok legénysége közül a Szmolnijba, hogy a többieket is képezzék ki gránátvetésre. Október 29. reggeli 7 órára húszezer embert rendeltek ki lövészárok ásására a Moszkvai kapuhoz. Százhúsz támszekercs, kötelekkel felszerelt fogatot indlIJJ SZÖ 6 * 1958. november 6.