Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-05 / 306. szám, szerda

Vilá g proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAJNAK NAPILAPJA 1958. november 5. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 306. szám. a mi Nem egy olvasó a beruházási épít­kezésről folytatott országos tanács­kozás híreit olvasva így vélekedett: mindez nagyon szép, építsenek job­ban, gyorsabban és olcsóbban, de ez az illetékes szakemberek dolga. Nos igaz — a konferencián sok szakem­ber vett részt, akik a párt és a szak­szervezeti funkcionáriusokkal együtt nagy felelősségérzettel bírálták meg a beruházási építkezés problémáit, amely gazdaságunknak még mindig egyik leggyengébb láncszeme, ahol mindeddig nem sikerült döntő fordu­latot elérni a terv teljesítésében. De ennek ellenére az így gondolkozó ol­vasónak nincs igaza. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a beruházási építkezés problémái szó szerint érin­tik hazánk minden egyes polgárát, mindegyikük „saját bőrén" érzi meg a következő években, hogy a felada­tokat sikeresen oldjuk-e meg, és mindegyikük a maga részéről hozzá­járulhat sikeres megoldásukhoz. Mutassunk rá néhány tényre, ame­lyek ezt az állítást alátámasztják, így a következő hét évben (1959— 1965) 300 milliárd koronát fordítunk beruházásokra. Hogy mily óriási ösz­szeg ez, kitűnik abból, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tíz év alatt (1948—1957) 177 milliárd koronát ru­háztunk be a népgazdaságba. Jól tudjuk, hogy az utóbbi tíz év alatt mily kifejezően megváltozott hazánk arculata, gyakran a felismer­hetetlenségig átalakult. De milyen változáson megy keresztül 1965-ig, ha csupán hét év alatt csaknem 70 százalékkal nagyobb összeget fordí­tunk a beruházásokra, mint az eddigi tíz év alatt! Nemcsak új építkezé­sekről van szó. A következő évek beruházási építkezésének fontos vo­nása lesz a gépi beruházások növe­kedése, aminek következtében két­ségtelenül korszerűbbé, nagyobb fo­kúan gépesítetté és automatizálttá válnak a munkafolyamatok. Ezáltal számos vállalatban és ágazatban je­lentősen megváltozik a munkakörnye­zet, minden egyes munkás munka­módszere. Továbbá jelentékenyen csökken a kézzel végzett munkák aránya, a fokozódó gépesítés és auto­matizálás jelentősen nagyobb igénye­ket támaszt a dolgozók szakképzett­sége iránt. Mindezek olyan kérdések, amelyek nem lehetnek közömbösek sem gaz­daságunk legkülönfélébb szakaszain dolgozó munkások, technikusok, föld­művesek és más dolgozók előtt, sem pedig a szülőknek, akiknek gyermekei a következő években iskolába fog­nak járni, vagy az új házasoknak, akik jó lakást akarnak stb. Nem kö­zömbös nekik elsősorban két dolog: hogy ezeket az óriási eszközöket va­lóban célszerűen használják-e fel, vajon az újonnan épült gyárak, az új gépek és berendezések valóban a technika legújabb vívmányai lesz­nek-e, amelyek a munkatermelékeny­ség maximális színvonalát biztosít­ják; másodszor az, hogy magát az építkezéseket valóban gazdaságosan végzik-e. Röviden és összefoglalva azt mond­hatjuk, nem lehet közömbös előttük a beruházási építkezés hatékonysága. Érthető, hogy a beruházási építke­zésről folytatott országos tanácskozás egyik fő követelményként tűzte ki azt, hogy elérjük a beruházási épít­kezés legmagasabb technikai színvo­nalát, amely megfelel a világszínvo­nalnak. Ez elsősorban gépiparunk munkásait és technikusait kötelezi arra, hogy különösen ebből a szem­pontból vizsgálják meg a beruházási építkezés céljaira termelt készítmé­nyeik színvonalát. A beruházási épít­kezés magas műszaki színvonala az az út, amely gazdaságunkban a munka­termelékenység színvonalának emelé­séhez vezet. ÉS a munka termelé­kenységének magas színvonala a felté­tele annak, hogy gazdasági téren megelőzzük a legfejlettebb tőkés or­szágokat, magasra emeljük a nép anyagi és kulturális színvonalát. Ezenkívül szükséges azonban, hogy minden egyes munkást, technikust és gazdaságunk többi dolgozóit érdekelje magának az építkezésnek gazdasági oldala is. Az építésben elért megta­karítás lehetővé teszi, hogy ugyan­azért a pénzért sokkal többet épít­sünk. Természetesen ennek már a tervezésnél kell kezdődnie, amely döntő mértékben befolyásolja a be­ruházási építkezés gazdaságosságát. Ugyanazért az összegért többet épí­teni azt jelenti, hogy gyorsabban ha­ladunk pártunk XI. kongresszusa által kitűzött célunk, Csehszlovákia szocia­lista építésének befejezése felé. Mindezek a tények és számos más tényező, amelyekről a konferencia tárgyalt, megerősítik, hogy a beruhá­zási építkezés, annak legmagasabb műszaki és gazdasági színvonala a legközelebbi évek jövőjének a kulcsa, a szocialista építés gyors befejezé­sének fő eszköze. Ezért rendkívüli felelősség hárul elsősorban csúcsszerveinkre — az Ál­lami Tervhivatalra, az Állami Építé­szeti Bizottságra, az egyes minisz­tériumokra és a lakásépítés terén a kerületi nemzeti bizottságokra. Ezzel egyidejűleg azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vállala­tok jogkörének és felelősségének fo­kozása következtében éppen itt dől el azon jelentős beruházási összegek fel­használása, amelyeket a vállalatok a nyereség-gyarapításból való részese­désükből és a leírásokból nyernek. Ezek az eszközök elsősorban a gép­állomány felújítására és korszerűsí­tésére szolgálnak majd, ami jelentős mértékben elősegítheti a munkater­melékenység növekedését a vállalat­ban. A pártszervezeteknek kell gon­doskodniok arról, hogy ezen összegek alkalmazásáról necsak a vállalat szakembereinek és vezető dolgozói­nak szűk köre tárgyaljon, hanem ezen összegek felhasználását a vállalat egész kollektívájának széleskörű részvételével mérlegeljék. Ez az el­járás lényegesen növeli a dolgozók részvételét a vállalat irányításában. Tudjuk tehát, mit és hogyan kell tenni. Most attól függ, hogy ezeket a feladatokat hogyan értik meg az emberek — a tervezőktől, a termelés szervezőitől kezdve egészen a mun­kásokig — s mily szilárdan veszik kezükbe e feladatok megvalósítását. A mi kezünkben van a legközelebbi évek jövője. KÖZLEMÉNY Ä KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL] A kormány november 3-i ülésén megtárgyalta a Csehszlovák Köztár­saság 1957. évi állami zárszámadá­sát, amely 754 millió korona többlet­tel zárult. Bizonyos fogyatékosságok ellenére a fenti többlet népgazdasá­gunk általános kedvező fejlődésének eredménye. Az állami zárszámadást jóváhagyás céljából a nemzetgyűlés elé terjesz­tik. * * * Á népgazdaság irányítása ökonó­miai hatékonyságanak növelésére vo­natkozó intézkedések, amelyeket a kormány a CSKP Központi Bizottsá­gának Í957 októberi határozata alap­ján állapított meg, feltételezik, hogy 1959. január 1-től a vállalatok meg­kezdik az új pénzügyi tervezést és pénzgazdálkodást. A vállalatok új pénzügyi tervezése és pénzgazdálkodása alapján a pénz­ügyi tervezés alapját az ötéves pénz­ügyi tervek képezik, amelyek főleg a minisztériumok, megbízotti hivata­lok, nemzeti bizottságok, gazdasági - , .. i; (ür) Egymiil ó 100 ezer korona értékű árut gyártanak terven felül Iparunk növekvő automatizálása növeli a különféle jelző és egyéb berendezések gyártásával szemben támasztott igényeket. Ezeket a be­rendezéseket köztársaságunkban ki­zárólag a trutnovi Kŕižík-Uzemben, a prágai ipari automatizáló-üzemek részlegén gyártják. Az üzemben gyártott jelzőberendezések megaka­dályozzák a nagy energetikai beren­dezések (generátorok, transzformá­torok, magasfeszültségű áramveze­ték, stb.) megrongálódását. E jel­zőberendezések a diszpécserpultok, a papírgyári, hengerdei automata berendezések, megmunkáló gépbe­rendezések stb., elválaszthatatlan részét képezik. A trutnovi Kŕižík-Uzem alkalma­zottai tavasszal felajánlást tettek, mely szerint az év végéig 1 millió 100 000 korona értékű jelzőberende • zést gyártanak. E felajánlásuk tel­jesítésében segítséget nyújt a Trut­nov vidéki Mladé Buky-i új üzem­részleg, melynek alkalmazottai — nagyrészt brigádmunkában — rend­behoztak egy volt textilgyárat. Hét­főn, november 3-án az új üzemben megkezdték a munkát. népgazdaságunknak Az Egyesült Gyapotipar, mely­nek székhelye Hradec Královén van. 13 nagy vállalatot, s ebben 179 üzemet és két kutatóinté­zetet összpontosít köztártsaságunk területén. Az egyesített iparágban már befejezték a népgazdaság ha­tékonysága felülvizsgálásának első szakaszát. Az eddigi eredménvek szerint minden ekelőtt a munka­helyeken folytatott vitákban java­solt műszatki-szervezeti intézkedé­sek érvényesítésével éisi a műsza­ki fejlesztéssel kb. 43 millió ko­rona megtakarítást értek el nép­gazdaságunkban. A kassai kerület EFSZ-ei több silót készítettek mint tavaly (ČTK) - A kassai kerület EFSZ­eiben az év 10 hónapja alatt már több silót készítettek, mint tavaly az egész évben. November l-ig 118 548 tonna jó minőségű silójuk van és az évi tervet már csaknem 90 százalékban teljesítették. Négy járásban — Kežmarokon, Levočán, Sp. Nová Vesen és Trebišovon — már 1Ó0 százalékon felül teljesítet­ték a silózási tervet, a kežmaroki járásban 130 százalékra teljesítették feladatukat. A tervezett 2800 tonna helyett a kežmaroki járás szövetke­zeti tagjai 3651 tonna silót készítet­tek. Tavaly ugyanezen időben csupán a levočai járás szövetkezeti tagjai teljesítették a silótervet. egységek és vállalatok pénzforrásai­nak képzését és pénzeszközeinek felhasználását határozzák meg. Az ötéves pénzügyi tervek részét képe­zik a pénzforrások hosszúlejáratú részesedései, mint a vállalatok és a dolgozók anyagi érdekeltségének alapja a termelés állandó fejleszté­sében. A vállalatoknak lehetővé teszik saját pénzalapjuk további szilárdítását a nyereség gyarapodásából való része­sedésből, a nyereségből való része­sedésből, az alapok leírásából való részesedésből, az álló alapok esetle­ges értékesítéséből származó jöve­delemből, stb. A vállalatok ezeket a saját forrásokat a decentralizáltan beruházási építkezések, generáljavítá­sok, kísérleti és tervező munkák pénzelésére, valamint a saját forgó­eszközök kiegészítésére fordítják. A népgazdaság irányítása ökonó­miai hatékonyságának növelésére vo­natkozó intézkedések a vállalati be­ruházások pénzelésének új rende­zésével is számolnak. Az eddig ér­vényben levő előírások szerint a nemzeti vállalatok és az állami szo­cialista szektor többi gazdasági szer­vezetei nem használhatják fel a bankhiteleket beruházások pénzelé­sére. 1959. január 1-től azonban nemcsak a rövidlejáratú üzemviteli hitelt, de beruházási hitelt is igény­be vehetnek. A vállalatok természe­tesen csupán akkor igényelhetnek beruházási hitelt, ha a vállalati be­ruházások fedezésére nem lesz ele­gendő pénzeszközük saját pénzforrá­saikból. A hitelt a vállalatoknak vagy mint hosszúlejáratú hitelt (bizonyos építkezésekre, vagy pedig más beru­házások beszerzésére) vagy pedig mint rövidlejáratú hitelt, a saját jövedelmi forrás képezése és a be­ruházási eszközök és szükségletek pénzelésének fedezése közötti idő­beni különbségek áthidalására nyújt­ják. A beruházási hitel bevezetése a vállalatok jogkörének jelentős bő­vítése és lehetővé teszi a jól dol­gozó vállalatok fejlődésének meg­gyorsítását. A vállalatok pénzügyi tervezésének és pénzgazdálkodásának új tervezése megköveteli, hogy a nemzeti vállala­tok és a kommunális vállalatok pén­zelésének rendezéséről szóló eddigi törvényt 1959. január 1-től megvál­toztassák. Ezért a kormány jóvá­hagyta a nemzeti vállalatok és az ál­lami szocialista szektor többi gaz­dasági szervezetei pénzügyi tervezé­sének és pénzgazdálkodásának ren­dezéséről szóló új törvény javasla­tát, amelyet megtárgyalásra a nem­zetgyűlés elé terjesztenek. FENNÁLLÁSÁNAK 40. ÉVES JUBILEUMÁT ünnepli a brnói Ján Šverma Traktorgyár. Az üzem gyártmányai, a Ze­tor kerekes traktorok épp oly jó! ismeretesek a skandináv államok­ban, mint a dél-amerikai országokban, vagy Ázsiában, ahol iparunknak jó hírnevét öregbítik. Több mint 28 államba szállítjuk ezeket a trakto­rokat. Képünkön a Brnói Ján Šverma Üzem szerelőcsarnoka, ahol a ke­rekes Zetor Super-traktorokat szerelik össze. Foto: Bican ČTK wkrwm ÜRGÉT A KÖZELGŐ TEL Novemberben a mélyszántáson a hangsúly • Szlovákia sikere a cukorrépa be­gyűjtésben • Az EFSZ-ek IV. kongresszusának anyagáról beszélnek Az idei ősz komoly próbára teszi földműveseink szervezőképes­ségét, akaraterejét. Áz időjárás állandó kilengéseket mutat, en­nek ellenére lehet dolgozni a mezőn. A szövetkezetesek, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói igyekeznek mihamarabb elvégezni az őszi munkákat. a második műszakra, a zselízi lévai, és más gépállomásokon. Zselízen mintegy 40, a lévai járásban 30 lánctalpas traktor dolgozik éjszaka is. A gépállomások közül a bratisla­vai kerületben eddig a trnavai jár az élen s a Banská Bystrica-iban jól működik a zvoleni gépállomás. Am a mélyszántásnak az idén is van árnyoldala. A szövetkezetesek Eddig már több járás befejezte a gabona vetését és az őszi termékek betakarítását. A hét elején Szlová­kia, 7 nappal az előírt idő előtt teljesítette a cukorrépa beg yűjtésének tervét Az állami gazdaságok, valamint az EFSZ-ek jóval túlszárnyalták a ter­vezett hektárhozamot s ennek kö­szönhető, hogy a cukorrépa teljes betakarítása előtt 101,1 százalékra áll a terv teljesítése. A begyűjtés tovább folyik. A jó cukorrépa- és kukoricater­més azonban arra figyelmeztet, hogy most fokozott gondot fordítsunk a mélyszántásra. Mert hiszen az idejé­ben és jól elvégzett mélyszántással lerakjuk a jövő évi gazdag termés alapjait. A mélyszántás hónapjának első hete valóban szép eredményeket ho­zott. A nyitrai kerületben például egy hét alatt 20 531 hektáron vé­gezték el a mélyszántást a gépállo­mások traktorosai. A nagyobb ered­ményhez a két műszak bevezetése segítette a traktorosokat. A nyitrai kerületben nagy gondot fordítanak nem takarítják be idejében a kukoricát. Október végéig a szö­vetkezeteknek mintegy 40 ezer hek­tár kukoricája állt lábon. Meg kell tehát gyorsítani a kukorica törését és a kóró levágását, nehogy a kés­lekedés miatt akadályba ütközzék a traktorosok igyekezete, akik mihama­rább be akarják fejezni a mélyszán­tást. Több mezőgazdasági terméket Ä napokban már több EFSZ-ben megkezdték a vitát az EFSZ IV. kongresszusának anyagáról. A kas­sai kerületben a trebišovi járásban levő rašoi szövetkezetesek a vita so­rán elhatározták, hogy 41 hektár ke­véshozamú rét felszántásával bőví­tik a szántóföld területét. A losonci járásban levő tornašovcei EFSZ tag­jai mintegy 60 hektár rétet és szán­tóföldi takarmányfélét komposztoz­nak majd. Ezenkívül 132 hektár rét öntözésére készülnek fel. Uqyancsak felszántanak 43 hektár kevéshozamú rétet. A vranovi járásban a sol'i szövet­kezetesek szintén a talaj termőké­pességének javítására fordítják a fi­gyelmüket. Több mint 270 hektáron elvégzik az alagcsövezést s így a vizes területet termőfölddé változ­tatják. Nem vártá k b_e a f a g y_o_t Az idén a szövetkezetesek siettek a dohánylevelek törésévél, hogy a fagyok beállta előtt betakarítsák a gazdag termést. Október végéig 100 százalékra végezték el a betakarítást s eddig közel 300 vagon dohányt szállítottak be a dohányfeldolgozó üzemek raktáraiba, amelyért 35 mil­lió koronát kaptak. Különösen jó ter­mést értek értek el a nagymegyeri és az érsekújvári járás szövetkeze­tesei. — ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom