Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-26 / 327. szám, szerda

Felelősségtudattal és egyre nagyobb hozzáértéssel Pártunk Központi Bizottsá­gának az üzemi pártszervezetek munkájáról szóló határozata óta nem igen múlt el értekezlet az érsekújvári Elektrosvitben, hogy ne beszéltek Volna jelentőségéről. Tanulmányozása során rájöttek, hogy a hatékonyság felülvizsgálásával sok rejtett tarta­lék látott napvilágot, de sehol sem -merítették ki teljesen a lehetőségeket. Hiszen a termelés állandó fejlődésével, az új technika meghonosításával egy­re újabb lehetőségek és tartalékok Jönnek létre. — Amikor a CSKP KB határozata alapján közelebbről szemügyre vet­tük a termelésben és az önköltség csökkentésében elért valóban szép eredményeinket, rájöttünk, hogy meg­elégedésünk korai volt —, mondja Ján Pavlička elvtárs, az egészüzemi pártbizottság jegyzőkönyv vezetője. — A határozat ugyanis azt mondja: „még ott is, ahol jól teljesítik a tervet, a kommunistáknak elsősorban azt kell kérdezniök: kimerítettük-e az összes lehetőségeket, nem járulhatunk-e még valamivel hozzá a gazdasági közös fő problémáink megoldásához. Az üzem kommunistái, felelősség­tudattal és egyre nagyobb hozzáértés­sel ismertetik, magyarázzák a határo­zatot, amelynek segítségével világo­sabbá teszik a dolgozók előtt, hogyan függ össze mindennapi munkájuk a dolgozók jólétének növelésével. Fe­hérvári Géza elvtárssal, a második üzemrészleg pártalapszervezetének el­nökével a műhelyben hegesztés közben beszélgettünk. Higgadt ember, de nagy kötelességérzet forrósította át szavát, amikor a pártszervezet mun­kájáról és feladatairól beszélt. El­mondta, hogy a határozatot először pártcsoportokban, aztán tag- és nyil­vános párttaggyűlésen tárgyalták meg. Az értekezletek igen jól sikerültek. Az üzemrészleg dolgozói látva, hogy szükség van véleményükre, hogy azo­kat figyelembe veszik, sok jó javas­latot tettek a munka helyes meg­szervezésére. Most már figyelmezte­tés nélkül is felkeresik Tóth János, Simon Ferenc, Csulák, Keszeg elvtár­sakat, és a többi pártcsoportbizal­mit, vagy a pártszervezet elnökét, ha egy-egy jó ötlet eszükbe jut. A kom­munisták segítik a pártonkívülieket elképzeléseik konkretizálásában és azok valóra váltásában. Nem véletlen tehát, hogy az üzemrészleg dolgozói­nak 80 százaléka kapcsolódott be a hatékonyság ellenőrzésébe és a 60 újítási javaslatból már 16-ot valóra is váltottak, ami 385 060 korona ér­tékű anyag- és munkaidőmegtakarí­tást jelent évente. A párt határozatainak ismer­tetésével újból fellendült s eredmé­nyesen folytatódik az újítási és éssze­rűsítési javaslatok beadása. Néhány nap leforgása alatt újabb 23 javaslat került a bíráló bizottság asztalára. Tehát valóban mindent lehet, csak akarni kell. Ezt igazolja a második üzemrészleg élénk újítómozgalma is. Lehet alkotómunkát végezni, jelentős újításokat megvalósítani, ha a párt­szervezet a munkában példamutatásra, barátságra, elvtársi segítségre neveli tagjait. A pártalapszervezet igazi po­litikai vezetője lett az üzemrészleg­nek. Megismerteti a dolgozókkal a fontos párt- és kormányhatározato­kat, jelentős külpolitikai eseményeket, úgyhogy a dolgozók teljes egészében megértik a nemzetközi problémák és a békeharc összefüggését szocialista építőmunkánk feladataival. Az üzemrészleg kommunistái most azon fáradoznak, hogy még mélyebb baráti kapcsolatot teremtsenek a pár­tonkívüli fiatalokkal. Jó úton indultak el, amikor Füle János elvtársat, az üzem egyik legidősebb és legtapasz­taltabb munkásból lett műszaki dol­gozóját bízták meg a CSISZ-szervezet irányításával, a pártbizottság határo­zatainak tolmácsolásával, azok valóra váltásának elősegítésével. A pártszer­vezet így egyesíti a kommunisták és CSISZ-tagok közös igyekezetét a ki­tűzött feladatok teljesítése érdekében. A pártszervezet bizottságának a CSISZ-t irányító munkája pártunk XI. kongresszusa óta sokat fejlődött. A pártbizottság sokkal többet foglal­kozott az ifjúság kérdéseivel, a CSISZ-szervezet munkájával. E fejlő­dés ellenére a pártbizottság meg­állapítása szerint még nem kielégítő a pártirányítás. A fiatalok szervezeté­nek, élete még nem elég színes, gaz­dag s emiatt nem eléggé vonzó az ifjúság számára. Az üzemrészleg > CSISZ-szervezetének bizottsága még 1 nem foglalkozik meg'felelöen a dolgozó [ fiatalok kulturális és szociális jgényei- , nek kielégítésével. A pártszervezet j bizottsága ezekben a kérdésekben sok­kal nagyobb segítséget akar nyújtani a CSISŽ-szervezet munkájához. Két­ségtelen, hogy csak az ilyen párt­irányítás teszi majd lehetővé, hogy a párt kapcsolata az ifjúsággal minél szorosabb és közvetlenebb legyen. Le­nin, nagy tanítónk, erőteljesen hang­súlyozta, hogy az ifjúság közötti mun­kát csak „hozzáértéssel" lehet jól végezni. Tehát figyelembe véve azokat a sajátos körülményeket, amelyek az ifjúság életkorával járnak, s amelyek megszabják az ifjúság közötti munka módszereit és szervezeti formáit. A műszak vége felé közeledett az idő, amikor Medek József elvtárs, a hűtőszekrény-készítő üzemrészleg pártalapszervezetének elnöke hozzá­látott a következő napra tervezett taggyűlés beszámolójának megírásá­hoz. A gépírással rótt betűk szabá­lyosan sorakoztak egymás mellé. Me­dek elvtárs régi dolgozója az üzem­nek, ismeri a termelés minden csín­ját-bínját. Nagyon barátságos ember. Hányatott életű fiatal munkás ko­rában szokta meg a szerénységet. Azt mondják róla, igen jó elvtárs. Az ideológia, a politika és a munka terén nem akar mások mögött kullogni, ne­mes törekvés él benne az előrehaladá­sért. A pártszervezet munkáját való­ban jól irányítja. A múlt évhez vi­szonyítva sokat javult a párt vezető szerepe. Ennek eredményeként az év elejétől 1092 hűtőszekrényt gyártottak terven felül. Az önköltséget nem lép­ték túl, sőt az előállítási költségek csökkentésével büszkélkednek. Az üzemrészleg dolgozói felajánlásokat tesznek, vállalják, hogy továbbra is jelentősen fogják növelni a termelést, a "hűtőszekrények minőségét, biztosít­ják a gyártmányok önköltségének csökkentését. Mindamellett nincs min­den rendben a pártszervezetben, álla­pítja meg a pártbizottság beszámoló­ja. A pártbizottság ugyanis el akarja érni, hogy az üzemrészleg minden dolgozója politikailag fejlett ember legyen, nehogy egyes dolgozók csak pénzt és azonnali hasznot lássanak minden mögött. A termelékenység és a bérek növekedésének arányosságáról elhangzó előadások és beszélgetések ugyan hasznosak, de az emberek for­málása elsősorban a pártoktatás, a propagandisták, valamint a kommunis­ták nevelőmunkájának ügye. Az anyagi érdekeltség elve helyes a szocializmus építésében és nagyon szükséges. Azonban nem hangsúlyozhatjuk ezt egyoldalúan, ne­hogy anyagiassággá fajuljon. Jobban kell tehát ügyelni arra, hogy az anyagi érdekek összhangban álljanak a szocializmus erkölcsi, politikai alap­elveivel, hogy a személyes érdek he­lyes viszonyban legyen a társadalmi érdekkel, hogy a társadalmi érdek a személyes érdek felett álljon. A kongresszus anyagának eredmé­nyes feldolgozása ezzel kapcsolatban is hatalmas eszmei fegyvert ad a kommunisták kezébe. Útmutatást ad a propagandistáknak, de talán mind­ennél fontosabb figyelmeztetés a ha­tározat szelleme, amely szinte sugá­rozza magából: kommunisták, tanul­jatok, gondolkozzatok és alkotó mó­don dolgozzatok. A CSKP KB-nak üze­mi pártszervezetek munkájáról hozott határozata többek között arra figyel­mezteti az üzemi pártszervezetek bi­zottságait, hogy nagy gondot fordít­sanak a pártoktatás menetére. Helyes tehát, ha a pártbizottság beszámoló­ja dicséri Ľudovít Procházka és Jozef Blaho elvtársakat felelősségteljes pro­pagandista munkájukért s bírálja Ján Pavliga és Farkas Ferenc elvtársakat, akik egyik hétről a másikra halaszt­gatják a pártoktatás megkezdését. Márpedig a kommunisták nevelése, a párt- és szakszervezeti funkcionáriu­sok, aktivisták és párttagjelöltek el­méleti, politikai képzése aranyalapja a politikai tömegmunka széles és eredményes kibontakoztatásának. A kommunisták elméleti, elvi, világ­nézeti szilárdsága elengedhetetlen feltétele a kongresszus határozatai helyes végrehajtásának. A pártpro­paganda és agitáció feladata, hogy nagy távlatainkat megmagyarázza s ezzel lelkesedést öntsön a dolgozók­ba a kezdeményezésre, az akadályok leküzdésére. A bakelit villanykapcsolókat készitő üzemrészleg pártalapszer­vezetének majdnem félszáz tagja van. De hiába erősek szám szerint, ha nem végeznek tervszerűen, rend­szeresen politikai munkát, és nem lát­ják meg fő feladataikat. Nem is le­het, hiszen Fujas Sándor elvtárs, a pártalapszervezet elnöke s valószínű, a pártbizottság többi tagja is bele­nyugszik, egyetért a taggyűlések gyenge látogatásával, a pártcsopor­tok rendszertelen ülésezésével. Csak azért, mért három műszakban dol­goznak. Az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy a taggyűlés az alapszer­vezet vezető szerve s az üzemrész­leg legfőbb ereje. Hol tárja fel a pártbizottság a nehézségeket, ha nem a taggyűlésen? Kiket hívjon segítsé­gül, ha nem a kommunistákat? Ah­hoz, hogy megvalósíthassuk pártunk politikáját, harcba kell vinni a kom­munistákat és segítségükkel a pár­tonkívüliek tömegeit. A párttaggyűlés elengedhetetlen, pótolhatatlan eszkö­ze a politikai nevelőmunka és a termelés fejlesztésének, a jólét és a kultúra növelésének, különösen most, amikor a párt országos vitára szólítja fel a dolgozókat. Az a pártbizottság, amely nem keresi a pártmunka meg­javításának lehetőségeit, hallgat a termelésről, éppen akkor'„vonja be a vitorlákat", amikor minden eddiginél merészebben kell haladni, amikor ki kell bontani minden tartalékvitorlát, bármilyen szép gazdasági eredménnyel büszkélkednek is most, lemaradnak. Szükséges tehát, hogy a pártalap­szervezet bizottsága az üzem igaz­gatóságának beleegyezésével odahas­son, hogy a kommunisták beszéljenek pártonkívüli munkatársaikkal, cserél­jék fel velük a műszakot, vagy szer­vezzék meg műszakok szerint a tag­gyűléseket, hogy minden egyes párt­tagnak lehetősége legyen részt venni a taggyűlésen. Legyen minden tag­gyűlés s minden pártértekezlet olyan, amely után a tagság új erőt érez ma­gában a kongresszus íltal kitűzött tervek megvalósítására. Jó eredménynek mondható, hogy a pártcsoportbizalmiak kezdeményezésé­re az üzemrészleg valamennyi kom­munistája hozzálátott a párthatározat tanulmányozásához, hogy észrevéte­leikkel segítsék majd a pártbizottsá­got munkájában. Mindent összegezve a CSKP KB határozata már eddig is sokat segített a pártszervezetek munkájának hatékonyabbá tételében s bizakodás­sal tekinthetnek a további sikerek elé. Erdősi Ede Újabb felajánlást tettek A Latorca balparti védőgát dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 41. évfordulója tiszteletére 4 millió korona értékű munkát vállal­tak terven jelül az év végéig. A dol­gozók kezdeményezése és törekvése eredményeként felajánlásukat 1958 november 7-re teljesítették. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg s november 7-i munkaértekezle­tükön eddigi felajánlásukat azzal a vállalással bővítették, hogy újabb 2 millió korona értékű gátépítést végez­nek el az év végéig, ami annyit je­lent, hogy ez évi munkatervüket 6 millió koronával túlszárnyalják. Ez a törekvés igen nagy jelentőségű a ki­j rályhelmeci járás szövetkezetei részé­re, mert a védőgát által nyert termő­földeket jóval előbb művelhetik meg. (ki) Üdülés. E szó ismeretlen volt hajda­nában a parasztember előtt. Ki üdül­hetett annak idején? Mifelénk csak a Majthényi báró, Zichy gróf és a többi földbirtokos. A dolgozó parasztember még álmában sem mert arra gondolni, hogy üdüljön, falujából elutazzon. A minap ellátogattam a magas-tát­rai KARPATIA üdülőközpontba. Ügy hallottam — földművesek tartózkod­nak benne. Es valóban. A közelgő tél folyamán jóval több mint 5000 pa­csekszik (és joggal) az én Bálint bá­csim a csallóközi szövetkezeti kollé­gáknak. Igaz, az idén gyöngébb volt a termés, mint máskor, de azért még megjárta. Almánk csak S vagon volt (más években 40 vagon!), de a pénz­ügyi tervet már teljesítettük, főleg zöldségből és gyümölcsből. Nyolcszáz­ezret terveztünk és egymillió hatszáz­ezer futott már be eddig. Na és a 15 000 liter szilvórium is megnyomja majd. Megtelik ám a közös kassza. Húsz koronát terveztünk egy munka­Bálint László és Kis József rasztembert látnak vendégül az itteni üdülőtelepek. Bizony, új vendégek jár­nak már a Tátrába. Nem a grófok, bárók, de a dolgozók, persze földmű­vesek, szövetkezeti tagok, parasztok is. A KARPATIÁ-ban is vannak — hetvenen. Magyarok, szlovákok, csehek. A Bodrog, Latorca, Duna mellől és a Százává környékéről, Prága mellől ke­rültek ide. Pihennek egy hetet, vala­mennyien ingyen. Szórakoznak, kirán­dulnak, mulatnak. Akárcsak hajdaná­ban a nagyurak. Itt találkoztam Bálint Laci bácsival is. A kistárkányi EFSZ küldte ide. Szó­ba eredtünk: — Bálint bácsi, hát aztán az asszony el akarta-e engedni kendet a Tátrába? — És akart-e. adni valami útra valót? Belenyúlt-e a láda fiába? — Mi az, hogy akart? Nem vagyok én mostohagyermek, sem vő a portá­mon. No, meg aztán szegénység sem honol nálunk. Van nekünk mit apríta­ni a tejbe. Majd folytatja: — Tudja, én el sem akarom valahogyan hinni, hogy igazán üdülni jöttem, mert a Tátrában még sosem voltam. Ide csak az urak jöhet­tek valamikor. No, meg aztán mi ta­gadás — abban is majdnem kételke­dem, hogy ma a bankban pénzem van ... Miért? — Mert mi ahhoz vol­tunk szokva, hogy a banktól csak kölcsönözzünk ... — Tudják-e, hogy nálunk a gyümölcs, zöldség — igazi aranybánya — di­szövetkezeti tagok az üdülőben. (Labanc felvétele) egységre, de meg is lesz! A részesedés még egy koronával több lesz a terve­zettnél. A járási vándorzászló is ná­lunk van. — No, de tudják-e, hogy mit mon­dott az öreg Kis? — Azt, hogy igyunk is! Nem vagyunk mi, bodrogmenti ma­gyarok fösvények. Kóstolják csak meg a mi termésünket — gyártmányunkat. Igazi k'isüstön főtt. S már húzza is a butykost az útitáskából. Tölt — koc­cintunk. Na, most az enyémből — szó­lal meg a tagbaszakadt Kis Jóska bác^i Szinnyéröl és tüstént a 10 literes de­mizson után nyúl. — Még nem egészen tiszta, de azért meg lehet inni — megtölti a két decis poharakat gyön­gyöző piros borral. Megragadjuk a po­harakat — iszunk. Hát egészségükre, Bálint bácsi, Kis bácsi. Jó pihenést és odahaza a szövet­kezetben pedig sok-sok sikert! Igen, egészségére a nagy szövetkezeti csa­ládnak a falu becsületes szocializmus­építőinek! Bartók János í š | „Nyolc gyermekem | KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az alkalmazottak járadék megállapítása iránti kérvényeinek beadásáról és elintézési módjáról A Hivatalos Közlöny 84. száma két köz­érdekű hirdetményt tartalmaz. Az egyik a Szociális Biztosítás Állami Hivatalának irányelveit tartalmazza az üzemi alkalmazottak járadék megállapí­tása iránti kérvényeinek beadásáról és elintézési módjáról. Azt a célt követve, hogy a szociális biztosítás megvalósításánál fokozzuk a dolgozók részvételét s Hogy a járadékok folyósításánál elmélyítsük és biztosítsuk a demokratikus elintézést, még közelebb kell hoznunk a dolgozókhoz az erre irá­nyuló eljárást s meg kell könnyítenünk részükre a járadékra való igény érvé­nyesítését. Ezt a segítséget az FSZM üze­mi szervezetei nyújtják majd a dolgozók­nak, mégpedig olyképpen, hogy megítélik a kérvényező munka- és erkölcsi viszo­nyait s a nemzeti bizottságok végrehajtő szerveinek felhívására véleményt mon­danak olyan esetekben, amikor az igény feltételei nincsenek teljesítve vagy ami­kor ellentmondások észlelhetők az 'igény elismerésére döntő fontosságú körülmé­nyekben. A lényeg az, hogy a járadékok kiutalása az érvényes előírások betar­tásával s a kérvényező viszonyainak teljes ismerete alapján történjék. Ezek az elgondolások indokolják azt, hogy az alkalmazottak s hátramaradott­jaik járadékára vonatkozó kérvényeket ezentúl közvetlenül az üzemekben kell beadni. A Szociális Biztosítás Állami Hivatala ezért a Központi Szakszervezeti Tanács­csal egyetértve az alábbi módon szabá­lyozza a járadékok elismerése iránti kér­vények beadását s megtárgyalását, Azok az alkalmazottak, akik járadékra való igényüket érvényesíteni kívánják, mindenekelőtt az üzemi bizottsághoz vagy az üzemi bizalmihoz fordulnak. Itt kapják meg a szakszerű felvilágosítást, mire van igénytik s milyen mellékleteket kell beszerezniük. Az üzemi bizottság, illetve bizalmi gondoskodik a kérvény megszerkesztéséről s minden esetben mellékeli hozzá a kérvényező munka- és erkölcsi viszonyairól szóló nyilatkozatot. Az FSZM szervei a kellően megszerkesz­tett s felszerelt kérvényeket késedelem nélkül a nemzeti bizottság végrehajtó szervéhez továbbítják. Ha az alkalmazott a kérvény beadása Idején munkaképtelen vagy más járás területén lakik, vagy ha munkahelyén nincs szakszervezeti szerv (pl. az EFSZ-ek, ill. magánmunkaadók al­kalmazottai) — megírathatja a kérvényt a lakhelye szerint Illetékes JNB tanácsának szociális biztosítási osztályán is. A járadék elismerése iránti kérvénye­ket az erre szolgáló nyomtatványon kell beadni. Az igény érvényesítésének napja az a nap, amikor a kérvényező először fordult szóban vagy írásban a szakszer­vezeti szervhez. Ezt a napot kell fel­tüntetni akkor is, ha a kérvényt később szerkesztették meg. A szakszervezeti szerv a kellően felszerelt kérvényt a kérvényező lakhelye szerint illetékes JNB osztályának küldi meg, mely a kérvény adatait felülvizsgálja s ha úgy találja, hogy hiányosak, gondoskodik pótlásuk­ról. Az ilzem szakszervezeti szerve a kér­vény sorsát egészen a végső döntésig figyelemmel kíséri s ügyel rá, hogy az elintézés idejében történjék s helyes legyen. Ennek érdekében a Szociális Biz­tosítás Szlovákiai Hivatala a végzés mé­solatát megküldi az üzem szakszervezeti szervének. Az üzemi bizottság minden alkalmazot­tat, aki a nyugdíj igénylésére előirt kor­határhoz (a éo, 55, illetve 65. évhez) közeledik, legalább három hónappal e kor­határ elérése előtt írásban figyelmezteti rá, hogy igénye támad a nyugdíjra s meg­adja neki a szükséges felvilágosítást és segítséget. A Hivatalos Közlöny 84. számában kö­zölt másik hirdetmény a mező- és erdő­gazdasági miniszternek hirdetménye az állami birtokokon, a gép- és traktorál-, lomásokon s az erdőgazdaságban alkal­mazott javitók. karbantartók s egyes munkások bérviszonyainak rendezéséről. A hirdetmény felsorolja azon rendelke­zéseknek s e rendelkezések végrehajtási utasításainak számát, melyek a fent fel­sorolt dolgozók bérviszonyainak szabályo­zásáról szólnak és feltünteti azokat az előző rendelkezéseket, melyek e szabá­lyozás életbeléptetésével hatályukat vesz­tették. s van, az mar keres" ^ A dunaszerdahelyi járási párt-^ ^bizottság gyűlésén elhangzott a^ ^ beszámoló. Kugler Gyula vezető fc I" ,]il.r„ i- _ 1 :~ c ^ Jól értettem! Nyolc vagon ser- J ^ téshúst szabad áron. ^ rekes családapa! I ^ Kommunista mondta, nyolcgye- i s | ÜJ SZÖ 338 * 1958. november 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom