Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-26 / 327. szám, szerda

Felelősségtudattal és egyre nagyobb hozzáértéssel Pártunk Központi Bizottságának az üzemi pártszervezetek munkájáról szóló határozata óta nem igen múlt el értekezlet az érsekújvári Elektrosvitben, hogy ne beszéltek Volna jelentőségéről. Tanulmányozása során rájöttek, hogy a hatékonyság felülvizsgálásával sok rejtett tartalék látott napvilágot, de sehol sem -merítették ki teljesen a lehetőségeket. Hiszen a termelés állandó fejlődésével, az új technika meghonosításával egyre újabb lehetőségek és tartalékok Jönnek létre. — Amikor a CSKP KB határozata alapján közelebbről szemügyre vettük a termelésben és az önköltség csökkentésében elért valóban szép eredményeinket, rájöttünk, hogy megelégedésünk korai volt —, mondja Ján Pavlička elvtárs, az egészüzemi pártbizottság jegyzőkönyv vezetője. — A határozat ugyanis azt mondja: „még ott is, ahol jól teljesítik a tervet, a kommunistáknak elsősorban azt kell kérdezniök: kimerítettük-e az összes lehetőségeket, nem járulhatunk-e még valamivel hozzá a gazdasági közös fő problémáink megoldásához. Az üzem kommunistái, felelősségtudattal és egyre nagyobb hozzáértéssel ismertetik, magyarázzák a határozatot, amelynek segítségével világosabbá teszik a dolgozók előtt, hogyan függ össze mindennapi munkájuk a dolgozók jólétének növelésével. Fehérvári Géza elvtárssal, a második üzemrészleg pártalapszervezetének elnökével a műhelyben hegesztés közben beszélgettünk. Higgadt ember, de nagy kötelességérzet forrósította át szavát, amikor a pártszervezet munkájáról és feladatairól beszélt. Elmondta, hogy a határozatot először pártcsoportokban, aztán tag- és nyilvános párttaggyűlésen tárgyalták meg. Az értekezletek igen jól sikerültek. Az üzemrészleg dolgozói látva, hogy szükség van véleményükre, hogy azokat figyelembe veszik, sok jó javaslatot tettek a munka helyes megszervezésére. Most már figyelmeztetés nélkül is felkeresik Tóth János, Simon Ferenc, Csulák, Keszeg elvtársakat, és a többi pártcsoportbizalmit, vagy a pártszervezet elnökét, ha egy-egy jó ötlet eszükbe jut. A kommunisták segítik a pártonkívülieket elképzeléseik konkretizálásában és azok valóra váltásában. Nem véletlen tehát, hogy az üzemrészleg dolgozóinak 80 százaléka kapcsolódott be a hatékonyság ellenőrzésébe és a 60 újítási javaslatból már 16-ot valóra is váltottak, ami 385 060 korona értékű anyag- és munkaidőmegtakarítást jelent évente. A párt határozatainak ismertetésével újból fellendült s eredményesen folytatódik az újítási és ésszerűsítési javaslatok beadása. Néhány nap leforgása alatt újabb 23 javaslat került a bíráló bizottság asztalára. Tehát valóban mindent lehet, csak akarni kell. Ezt igazolja a második üzemrészleg élénk újítómozgalma is. Lehet alkotómunkát végezni, jelentős újításokat megvalósítani, ha a pártszervezet a munkában példamutatásra, barátságra, elvtársi segítségre neveli tagjait. A pártalapszervezet igazi politikai vezetője lett az üzemrészlegnek. Megismerteti a dolgozókkal a fontos párt- és kormányhatározatokat, jelentős külpolitikai eseményeket, úgyhogy a dolgozók teljes egészében megértik a nemzetközi problémák és a békeharc összefüggését szocialista építőmunkánk feladataival. Az üzemrészleg kommunistái most azon fáradoznak, hogy még mélyebb baráti kapcsolatot teremtsenek a pártonkívüli fiatalokkal. Jó úton indultak el, amikor Füle János elvtársat, az üzem egyik legidősebb és legtapasztaltabb munkásból lett műszaki dolgozóját bízták meg a CSISZ-szervezet irányításával, a pártbizottság határozatainak tolmácsolásával, azok valóra váltásának elősegítésével. A pártszervezet így egyesíti a kommunisták és CSISZ-tagok közös igyekezetét a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. A pártszervezet bizottságának a CSISZ-t irányító munkája pártunk XI. kongresszusa óta sokat fejlődött. A pártbizottság sokkal többet foglalkozott az ifjúság kérdéseivel, a CSISZ-szervezet munkájával. E fejlődés ellenére a pártbizottság megállapítása szerint még nem kielégítő a pártirányítás. A fiatalok szervezetének, élete még nem elég színes, gazdag s emiatt nem eléggé vonzó az ifjúság számára. Az üzemrészleg > CSISZ-szervezetének bizottsága még 1 nem foglalkozik meg'felelöen a dolgozó [ fiatalok kulturális és szociális jgényei- , nek kielégítésével. A pártszervezet j bizottsága ezekben a kérdésekben sokkal nagyobb segítséget akar nyújtani a CSISŽ-szervezet munkájához. Kétségtelen, hogy csak az ilyen pártirányítás teszi majd lehetővé, hogy a párt kapcsolata az ifjúsággal minél szorosabb és közvetlenebb legyen. Lenin, nagy tanítónk, erőteljesen hangsúlyozta, hogy az ifjúság közötti munkát csak „hozzáértéssel" lehet jól végezni. Tehát figyelembe véve azokat a sajátos körülményeket, amelyek az ifjúság életkorával járnak, s amelyek megszabják az ifjúság közötti munka módszereit és szervezeti formáit. A műszak vége felé közeledett az idő, amikor Medek József elvtárs, a hűtőszekrény-készítő üzemrészleg pártalapszervezetének elnöke hozzálátott a következő napra tervezett taggyűlés beszámolójának megírásához. A gépírással rótt betűk szabályosan sorakoztak egymás mellé. Medek elvtárs régi dolgozója az üzemnek, ismeri a termelés minden csínját-bínját. Nagyon barátságos ember. Hányatott életű fiatal munkás korában szokta meg a szerénységet. Azt mondják róla, igen jó elvtárs. Az ideológia, a politika és a munka terén nem akar mások mögött kullogni, nemes törekvés él benne az előrehaladásért. A pártszervezet munkáját valóban jól irányítja. A múlt évhez viszonyítva sokat javult a párt vezető szerepe. Ennek eredményeként az év elejétől 1092 hűtőszekrényt gyártottak terven felül. Az önköltséget nem lépték túl, sőt az előállítási költségek csökkentésével büszkélkednek. Az üzemrészleg dolgozói felajánlásokat tesznek, vállalják, hogy továbbra is jelentősen fogják növelni a termelést, a "hűtőszekrények minőségét, biztosítják a gyártmányok önköltségének csökkentését. Mindamellett nincs minden rendben a pártszervezetben, állapítja meg a pártbizottság beszámolója. A pártbizottság ugyanis el akarja érni, hogy az üzemrészleg minden dolgozója politikailag fejlett ember legyen, nehogy egyes dolgozók csak pénzt és azonnali hasznot lássanak minden mögött. A termelékenység és a bérek növekedésének arányosságáról elhangzó előadások és beszélgetések ugyan hasznosak, de az emberek formálása elsősorban a pártoktatás, a propagandisták, valamint a kommunisták nevelőmunkájának ügye. Az anyagi érdekeltség elve helyes a szocializmus építésében és nagyon szükséges. Azonban nem hangsúlyozhatjuk ezt egyoldalúan, nehogy anyagiassággá fajuljon. Jobban kell tehát ügyelni arra, hogy az anyagi érdekek összhangban álljanak a szocializmus erkölcsi, politikai alapelveivel, hogy a személyes érdek helyes viszonyban legyen a társadalmi érdekkel, hogy a társadalmi érdek a személyes érdek felett álljon. A kongresszus anyagának eredményes feldolgozása ezzel kapcsolatban is hatalmas eszmei fegyvert ad a kommunisták kezébe. Útmutatást ad a propagandistáknak, de talán mindennél fontosabb figyelmeztetés a határozat szelleme, amely szinte sugározza magából: kommunisták, tanuljatok, gondolkozzatok és alkotó módon dolgozzatok. A CSKP KB-nak üzemi pártszervezetek munkájáról hozott határozata többek között arra figyelmezteti az üzemi pártszervezetek bizottságait, hogy nagy gondot fordítsanak a pártoktatás menetére. Helyes tehát, ha a pártbizottság beszámolója dicséri Ľudovít Procházka és Jozef Blaho elvtársakat felelősségteljes propagandista munkájukért s bírálja Ján Pavliga és Farkas Ferenc elvtársakat, akik egyik hétről a másikra halasztgatják a pártoktatás megkezdését. Márpedig a kommunisták nevelése, a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok, aktivisták és párttagjelöltek elméleti, politikai képzése aranyalapja a politikai tömegmunka széles és eredményes kibontakoztatásának. A kommunisták elméleti, elvi, világnézeti szilárdsága elengedhetetlen feltétele a kongresszus határozatai helyes végrehajtásának. A pártpropaganda és agitáció feladata, hogy nagy távlatainkat megmagyarázza s ezzel lelkesedést öntsön a dolgozókba a kezdeményezésre, az akadályok leküzdésére. A bakelit villanykapcsolókat készitő üzemrészleg pártalapszervezetének majdnem félszáz tagja van. De hiába erősek szám szerint, ha nem végeznek tervszerűen, rendszeresen politikai munkát, és nem látják meg fő feladataikat. Nem is lehet, hiszen Fujas Sándor elvtárs, a pártalapszervezet elnöke s valószínű, a pártbizottság többi tagja is belenyugszik, egyetért a taggyűlések gyenge látogatásával, a pártcsoportok rendszertelen ülésezésével. Csak azért, mért három műszakban dolgoznak. Az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy a taggyűlés az alapszervezet vezető szerve s az üzemrészleg legfőbb ereje. Hol tárja fel a pártbizottság a nehézségeket, ha nem a taggyűlésen? Kiket hívjon segítségül, ha nem a kommunistákat? Ahhoz, hogy megvalósíthassuk pártunk politikáját, harcba kell vinni a kommunistákat és segítségükkel a pártonkívüliek tömegeit. A párttaggyűlés elengedhetetlen, pótolhatatlan eszköze a politikai nevelőmunka és a termelés fejlesztésének, a jólét és a kultúra növelésének, különösen most, amikor a párt országos vitára szólítja fel a dolgozókat. Az a pártbizottság, amely nem keresi a pártmunka megjavításának lehetőségeit, hallgat a termelésről, éppen akkor'„vonja be a vitorlákat", amikor minden eddiginél merészebben kell haladni, amikor ki kell bontani minden tartalékvitorlát, bármilyen szép gazdasági eredménnyel büszkélkednek is most, lemaradnak. Szükséges tehát, hogy a pártalapszervezet bizottsága az üzem igazgatóságának beleegyezésével odahasson, hogy a kommunisták beszéljenek pártonkívüli munkatársaikkal, cseréljék fel velük a műszakot, vagy szervezzék meg műszakok szerint a taggyűléseket, hogy minden egyes párttagnak lehetősége legyen részt venni a taggyűlésen. Legyen minden taggyűlés s minden pártértekezlet olyan, amely után a tagság új erőt érez magában a kongresszus íltal kitűzött tervek megvalósítására. Jó eredménynek mondható, hogy a pártcsoportbizalmiak kezdeményezésére az üzemrészleg valamennyi kommunistája hozzálátott a párthatározat tanulmányozásához, hogy észrevételeikkel segítsék majd a pártbizottságot munkájában. Mindent összegezve a CSKP KB határozata már eddig is sokat segített a pártszervezetek munkájának hatékonyabbá tételében s bizakodással tekinthetnek a további sikerek elé. Erdősi Ede Újabb felajánlást tettek A Latorca balparti védőgát dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére 4 millió korona értékű munkát vállaltak terven jelül az év végéig. A dolgozók kezdeményezése és törekvése eredményeként felajánlásukat 1958 november 7-re teljesítették. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg s november 7-i munkaértekezletükön eddigi felajánlásukat azzal a vállalással bővítették, hogy újabb 2 millió korona értékű gátépítést végeznek el az év végéig, ami annyit jelent, hogy ez évi munkatervüket 6 millió koronával túlszárnyalják. Ez a törekvés igen nagy jelentőségű a kij rályhelmeci járás szövetkezetei részére, mert a védőgát által nyert termőföldeket jóval előbb művelhetik meg. (ki) Üdülés. E szó ismeretlen volt hajdanában a parasztember előtt. Ki üdülhetett annak idején? Mifelénk csak a Majthényi báró, Zichy gróf és a többi földbirtokos. A dolgozó parasztember még álmában sem mert arra gondolni, hogy üdüljön, falujából elutazzon. A minap ellátogattam a magas-tátrai KARPATIA üdülőközpontba. Ügy hallottam — földművesek tartózkodnak benne. Es valóban. A közelgő tél folyamán jóval több mint 5000 pacsekszik (és joggal) az én Bálint bácsim a csallóközi szövetkezeti kollégáknak. Igaz, az idén gyöngébb volt a termés, mint máskor, de azért még megjárta. Almánk csak S vagon volt (más években 40 vagon!), de a pénzügyi tervet már teljesítettük, főleg zöldségből és gyümölcsből. Nyolcszázezret terveztünk és egymillió hatszázezer futott már be eddig. Na és a 15 000 liter szilvórium is megnyomja majd. Megtelik ám a közös kassza. Húsz koronát terveztünk egy munkaBálint László és Kis József rasztembert látnak vendégül az itteni üdülőtelepek. Bizony, új vendégek járnak már a Tátrába. Nem a grófok, bárók, de a dolgozók, persze földművesek, szövetkezeti tagok, parasztok is. A KARPATIÁ-ban is vannak — hetvenen. Magyarok, szlovákok, csehek. A Bodrog, Latorca, Duna mellől és a Százává környékéről, Prága mellől kerültek ide. Pihennek egy hetet, valamennyien ingyen. Szórakoznak, kirándulnak, mulatnak. Akárcsak hajdanában a nagyurak. Itt találkoztam Bálint Laci bácsival is. A kistárkányi EFSZ küldte ide. Szóba eredtünk: — Bálint bácsi, hát aztán az asszony el akarta-e engedni kendet a Tátrába? — És akart-e. adni valami útra valót? Belenyúlt-e a láda fiába? — Mi az, hogy akart? Nem vagyok én mostohagyermek, sem vő a portámon. No, meg aztán szegénység sem honol nálunk. Van nekünk mit aprítani a tejbe. Majd folytatja: — Tudja, én el sem akarom valahogyan hinni, hogy igazán üdülni jöttem, mert a Tátrában még sosem voltam. Ide csak az urak jöhettek valamikor. No, meg aztán mi tagadás — abban is majdnem kételkedem, hogy ma a bankban pénzem van ... Miért? — Mert mi ahhoz voltunk szokva, hogy a banktól csak kölcsönözzünk ... — Tudják-e, hogy nálunk a gyümölcs, zöldség — igazi aranybánya — diszövetkezeti tagok az üdülőben. (Labanc felvétele) egységre, de meg is lesz! A részesedés még egy koronával több lesz a tervezettnél. A járási vándorzászló is nálunk van. — No, de tudják-e, hogy mit mondott az öreg Kis? — Azt, hogy igyunk is! Nem vagyunk mi, bodrogmenti magyarok fösvények. Kóstolják csak meg a mi termésünket — gyártmányunkat. Igazi k'isüstön főtt. S már húzza is a butykost az útitáskából. Tölt — koccintunk. Na, most az enyémből — szólal meg a tagbaszakadt Kis Jóska bác^i Szinnyéröl és tüstént a 10 literes demizson után nyúl. — Még nem egészen tiszta, de azért meg lehet inni — megtölti a két decis poharakat gyöngyöző piros borral. Megragadjuk a poharakat — iszunk. Hát egészségükre, Bálint bácsi, Kis bácsi. Jó pihenést és odahaza a szövetkezetben pedig sok-sok sikert! Igen, egészségére a nagy szövetkezeti családnak a falu becsületes szocializmusépítőinek! Bartók János í š | „Nyolc gyermekem | KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Az alkalmazottak járadék megállapítása iránti kérvényeinek beadásáról és elintézési módjáról A Hivatalos Közlöny 84. száma két közérdekű hirdetményt tartalmaz. Az egyik a Szociális Biztosítás Állami Hivatalának irányelveit tartalmazza az üzemi alkalmazottak járadék megállapítása iránti kérvényeinek beadásáról és elintézési módjáról. Azt a célt követve, hogy a szociális biztosítás megvalósításánál fokozzuk a dolgozók részvételét s Hogy a járadékok folyósításánál elmélyítsük és biztosítsuk a demokratikus elintézést, még közelebb kell hoznunk a dolgozókhoz az erre irányuló eljárást s meg kell könnyítenünk részükre a járadékra való igény érvényesítését. Ezt a segítséget az FSZM üzemi szervezetei nyújtják majd a dolgozóknak, mégpedig olyképpen, hogy megítélik a kérvényező munka- és erkölcsi viszonyait s a nemzeti bizottságok végrehajtő szerveinek felhívására véleményt mondanak olyan esetekben, amikor az igény feltételei nincsenek teljesítve vagy amikor ellentmondások észlelhetők az 'igény elismerésére döntő fontosságú körülményekben. A lényeg az, hogy a járadékok kiutalása az érvényes előírások betartásával s a kérvényező viszonyainak teljes ismerete alapján történjék. Ezek az elgondolások indokolják azt, hogy az alkalmazottak s hátramaradottjaik járadékára vonatkozó kérvényeket ezentúl közvetlenül az üzemekben kell beadni. A Szociális Biztosítás Állami Hivatala ezért a Központi Szakszervezeti Tanácscsal egyetértve az alábbi módon szabályozza a járadékok elismerése iránti kérvények beadását s megtárgyalását, Azok az alkalmazottak, akik járadékra való igényüket érvényesíteni kívánják, mindenekelőtt az üzemi bizottsághoz vagy az üzemi bizalmihoz fordulnak. Itt kapják meg a szakszerű felvilágosítást, mire van igénytik s milyen mellékleteket kell beszerezniük. Az üzemi bizottság, illetve bizalmi gondoskodik a kérvény megszerkesztéséről s minden esetben mellékeli hozzá a kérvényező munka- és erkölcsi viszonyairól szóló nyilatkozatot. Az FSZM szervei a kellően megszerkesztett s felszerelt kérvényeket késedelem nélkül a nemzeti bizottság végrehajtó szervéhez továbbítják. Ha az alkalmazott a kérvény beadása Idején munkaképtelen vagy más járás területén lakik, vagy ha munkahelyén nincs szakszervezeti szerv (pl. az EFSZ-ek, ill. magánmunkaadók alkalmazottai) — megírathatja a kérvényt a lakhelye szerint Illetékes JNB tanácsának szociális biztosítási osztályán is. A járadék elismerése iránti kérvényeket az erre szolgáló nyomtatványon kell beadni. Az igény érvényesítésének napja az a nap, amikor a kérvényező először fordult szóban vagy írásban a szakszervezeti szervhez. Ezt a napot kell feltüntetni akkor is, ha a kérvényt később szerkesztették meg. A szakszervezeti szerv a kellően felszerelt kérvényt a kérvényező lakhelye szerint illetékes JNB osztályának küldi meg, mely a kérvény adatait felülvizsgálja s ha úgy találja, hogy hiányosak, gondoskodik pótlásukról. Az ilzem szakszervezeti szerve a kérvény sorsát egészen a végső döntésig figyelemmel kíséri s ügyel rá, hogy az elintézés idejében történjék s helyes legyen. Ennek érdekében a Szociális Biztosítás Szlovákiai Hivatala a végzés mésolatát megküldi az üzem szakszervezeti szervének. Az üzemi bizottság minden alkalmazottat, aki a nyugdíj igénylésére előirt korhatárhoz (a éo, 55, illetve 65. évhez) közeledik, legalább három hónappal e korhatár elérése előtt írásban figyelmezteti rá, hogy igénye támad a nyugdíjra s megadja neki a szükséges felvilágosítást és segítséget. A Hivatalos Közlöny 84. számában közölt másik hirdetmény a mező- és erdőgazdasági miniszternek hirdetménye az állami birtokokon, a gép- és traktorál-, lomásokon s az erdőgazdaságban alkalmazott javitók. karbantartók s egyes munkások bérviszonyainak rendezéséről. A hirdetmény felsorolja azon rendelkezéseknek s e rendelkezések végrehajtási utasításainak számát, melyek a fent felsorolt dolgozók bérviszonyainak szabályozásáról szólnak és feltünteti azokat az előző rendelkezéseket, melyek e szabályozás életbeléptetésével hatályukat vesztették. s van, az mar keres" ^ A dunaszerdahelyi járási párt-^ ^bizottság gyűlésén elhangzott a^ ^ beszámoló. Kugler Gyula vezető fc I" ,]il.r„ i- _ 1 :~ c ^ Jól értettem! Nyolc vagon ser- J ^ téshúst szabad áron. ^ rekes családapa! I ^ Kommunista mondta, nyolcgye- i s | ÜJ SZÖ 338 * 1958. november 19.