Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-24 / 325. szám, hétfő

A Megbízottak Testülete a téli építkezési munkákról Következetesebben kell eljárni a bányászkáderek állandósításéban A Megbízottak Testülete szomba­ti ülésén a szén- és lignitfejtés tervének teljesítéséről, valamint az 1959. évi termelés biztosításáról és a káderek állandósítására irányuló intézkedések javaslatairól tárgyalt. Megállapította, hogy még következe­tesebben kell gondoskodni a téli építkezési munkák előkészítéséről az 1958 —1959-es időszakra, s olyan in­tézkedéseket hagyott jóvá, hogy a hatékonyság felülvizsgálása második szakaszának keretében teremtjük meg a feltételeket arra, hogy az évi tervnek legalább 21 százalékát 1959. első negyedében, ebből legalább 7 százalékot januárban teljesítsünk az építési munkák terén. El kell érni továbbá, hogy az 1959-es év első ne­gyedében a lakások használatba való átadása évi feladatának 15 százalékát teljesíthessék. A Megbízottak Testülete megálla­pította, hogy még nagyobb erőfeszí­tést kell tenni az eddigi határoza­tok következetes teljesítésére külö­nösen a lakosságnak nyújtott szol­gálatok, a lakás és polgári építkezés terén az ágcsernyöi átrakodó állomá­son. A Megbízottak Testülete továbbá megállapította, hogy a helyi adók­ról és illetékekről szóló törvények végrehajtásának nagyobb figyelmet kell szentelni. A kiegészítő költség­vetéseknél el kell érni azt, hogy még nagyobb hatással legyenek a nemzeti bizottságok által irányított gazdasár gok fejlesztésére, a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlesztésére, és ezáltal megteremtsék az előfeltéte­leket arra, hogy a nemzeti bizott­ságok új bevételi forrásokat nyerje­nek. A Megbízottak Testülete tárgyalá­sainak .napirendjén szerepelt a vá­rosok és falvak szépítése akciójának eredményeiről szóló beszámoló is. A jövő évben érvénybe lépő új irány­elvek megvalósítása, valamint az egyes eddigi fogyatékosságok kikü­szöbölése lehetővé teszi a szépítési akció eredményeinek további javítá­sát. A Megbízottak Testülete végül számos más fontos kérdést tárgyalt meg, közöttük Nyitra területi irány­tervét, valamint a Bratislava —Ru­žová Dolina lakótelep bevezető ter­vét. m Ukrán balalajka-művészek érkeznek hazánkba Az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériumának meghívására november 25-én négyhetes vendégszereplésre — bulgáriai körútjáról — hazánkba ér­kezik az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság állami balalajka-együtte­se. A balalajka az ukrán nép egyik leg­régibb és legnépszerűbb húros hang­szere, melyből sok éves fejlődés után a rokonhangszerek egész skálája alakult ki. Az együttes, mely a balalajka vala­mennyi fajtáját használja, 50 tagból áll. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után, 1918-ban alakult, s az azóta megtett útja eredmények­ben, sikerekben rendkívül gazdag. Az együttes kiváló ukrán zenemű­vészek csoportja, melyben 25 érdemes művésze és kitüntetett kiváló művésze van a Szovjetuniónak. A művészcso­portnak megalakulása óta fő feladata, hogy felkutassa, összegyűjtse és átdol­gozva vagy eredetiben tolmácsolja az ukrán föld népdalait, népszerű müda­lait és új zenei költeményeit, melyek az ukrán nép egyre virágíóbb életéről szólnak. Az együttes műsorából tehát nem hiányoznak a cárizmus alatt szőtt szomorú népi énekek, melyek emlékez­tetnek az ukrán nép nagyfokú kizsák­mányolására, a forradalmi énekek, melyek a nép hősi múltját idézik és az örömteljes építömunkától áthatott mai dalok. Egy nép dalai sokoldalúan ábrázolják szerzőik sorsát, életét, múltját és je­lenét. Az ukrán bálalajka-együttes mű­sorából ugyancsak kiviláglik majd az ukrán nép megszűnt elnyomott hely­zete, az ország mai igazi képe. A mű­vészcsoport ez idén ünnepli fennállá­sának 40. évfordulóját, s ez alkalomból kapta kitüntetésképpen az „Érdemes művészcsoport" elnevezést. A Dimitrov-üzem dolgozóinak felhívása Á bratislavai G. Dimitrov Vegy­ipari Üzemben az idén sok sikert ér­tek el és így a köztársaság első üzemei közé kerültek. November 22-én, szombaton újabb győzelmet ünnepeltek: másodízben vették át a kormány és a Központi Szakszerve­zeti Tanács vörös zászlaját. Ebből az alkalomból az üzem dolgozói hatá­rozatot hoztak, amelyben állást fog­lalnak a CSKP KB leveléhez. Felhí­vással fordulnak a Vegyiipari Mi­nisztérium összes üzemeihez, hogy tegyenek politikai, szervezési és mű­szaki intézkedéseket a bérek átszer­vezésére. A bérek új megszervezé­sének előkészítése során szerzett tapasztalataikat készségesen átadják á többi üzemnek. A. G. Dimitrov Üzem december 1-től kezdi meg az új bérrendszer bevezetését. Gyorsabban és biztonságosabban Intézkedések már az országos ankét folyamán Már sok száz levél és hozzászólás érke­zett a Csehszlovák Rádióba és közbiztonság­közlekedési főfelügyeleti osztályára a közle­kedés meggyorsítására és biztonságának fokozására irányuló kérdésekkel kapcsolatos országos ankét keretében. Az egyes prob­lémákról eltérők a nézetek. Ami a gyorsa­ságot illeti, a többség a gyorsaság növe­lése mellett van ott, ahol azt a helyzet megengedni. A biztonsági szervek a nemzeti bizottsá­gokkal együttműködésben az egyes javítá­sokat már az ankét folyamán megvalósítják. Az első hét folyamán pl. már háromszázhat esetben eltávolították a gyorsaságot feles­legesen korlátozó jelzéseket és 818 eset­ben eltávolították vagy máshová helyezték a „zárt telepeket" jelző „helyi táblákat" (gyakran már egy fél kilométerre voltak a község előtt). A köztársaságban mintegy 33 helyen most egyenesen megengedik a fo­kozott gyorsaságot, és a további javaslato­kat erre vonatkozólag most vizsgálják. Az ankétra érkező levelekben számos hozzászólás vonatkozik azon gépkocsiveze­tők megbüntetésére, akik alkoholfogyasz­tás következtében balesetet okoznak, továb­bá a jármüvek műszaki felülvizsgálásával és más kérdésekkel kapcsolatban. # A pŕerovi Kazeto-iizem a jövő évben a vastag kartonlemezekböl készült uta­zótáskák néhány új mintáját hozza forgalamba. A férfiak számára ké­szülő utazótáskákat kétszínű kartonlemez­bő!, textilanyaggal díszítve, a női utazó­táskákat pedig műbőrhuzattd és selyemmel bélelve állítják elő. A prágai DUVA Népművészeti Szövetkezet szokványos készítményei mellett különféle művészi kivitelű termékek sorozatgyártásával is foglal­kozik. Idén pl. Vrábi u Brandysa nad Labem-ben termelési részleget nyitot­tak, melyben üvegből készült karácsonyi díszeket gyártanak. A DUVA szövetkezet magasszínvonalú munkájával elérte, hogy termékeik nagy része kivitejre kerül. Josef Mucha -ČTK felvétele '* * * A BRATISLAVAI Üj SZÍnpad operett­együttese november 22-én bemutatta Ka­rol Elbert zeneszerző, valamint dr. Er­vin Jacobs és Ctibor Štitnický szövegírók „Viszontlátásra szerelem" című új müvét. © Assis Chateaubriand úr, Brazília nagy­britanniai nagykövete Londonból rövid láto­gatásra Prágába érkezett. Többek közt a csehszlovák ipar együttműködéséről fog tárgyalni Brázilia mezőgazdaságának gépe­sítése és öntözési problémáinak megoldásá­ban. ® Mohammed Dathallan, a Libanoni Köz­társaság csehszlovákiai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere feleségével együtt november 22-én fogadást rendezett a libanoni államünnep alkalmából. A TURISTA n. v. vállalatai a szlovákiai hegyekben az ez évi téli idényre több mint 9000 ágyat bocsátanak a turisták rendelkezésére úgy, hogy hétnapos el­szállásolás mellett 100 ezer látogatót elé­gíthetnek kl. E NAPOKBAN új tükrös Flexaret-fény­képezögépet hoztak forgalomba. A megelőző típushoz viszonyítva újabb módosításokat eszközöltek a készüléken. 0 Á brüsszeli világkiállításon díjat nyer­teit, a Zábrehi Hedva-üzemben készült si­lon és brokát női ruhaanyagok. Ezek az anyagok a nők körében világszerte nagy érdeklődést keltettek. A zábrehi Hedva­üzem dolgozói mostanában a „brüsszeli" ruhaanyagok gyártását készítik elő. E ru­haanyagok a jövő évben kivétel nélkül és nagy választékban kaphatók lesznek az egész köztársaság kerületi székhelyeinek textiliizleteiben. AZ ÉBRESZTŐÓRÁK választéka kitűnő minőségű, 50 mm átmérőjű, új típusú ébresztőórával gyarapszik. Az ébresztőóra kivitele a legkorszerűbb mind a házi, mind az utazási célokra alkalmas típusoknál. Az ébresztőórát mint újdonságot a šternberki Chronotechna-üzem a jövő • évben hozza piacra. 9 1958 januárjától október végéig Szlo­vákia fürdőhelyein több mint 50 ezer ha­zai és kUlföldi beteg és üdülő fordult meg. AZ OKTÓBER 15-től 30-ig tartó taka­rékossági napokon Szlovákia lakossága 26 millió koronával növelte a takarékkönyvek betétjeinek összegét. M M • M M M ••• M • M • •••t M M ••••»•• M ••• M ••••••• MM MMMMMMMMMMM M M M A Rudé právoban megjelent Ja­J roniír Dolanskýnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a mi­niszterelnök első helyettesének cikke, melyet az alábbiakban kivo­natosan köziünk. A nép életszínvonala emelésének" nagyvonalú programjában, amelyet a Központi Bizottság levelében megbí­rálás céljából a párt és a nép elé terjesztett, jelentős helyet foglal el az átlagos névleges bérek emelése. Egyrészt azért, mert a munkásbérek szerepének növelése közvetlenül visz­szatükröződik a munkásosztály élet­színvonalának emelkedésében, más­részt pedig azért, mert az átlagbérek­re a végzett munka mennyiségével és minőségével összefüggésben ráfordí­tott eszközök tovább növelik a dol­gozók anyagi érdekeltségét a termelés és termelékenység fokozásában, ami viszont hozzájárul új források létre­hozásához az életszínvonal további emelésében. Ezért a Központi Bizott­ság a bér szerepének e két szem­pontjából kiindulva azon program megfogalmazásánál, amelynek biztosí­tania kell a XI. kongresszusnak az életszínvonal emeléséről hozott ha­tározatát, a legfontosabb feladatok közé sorolja a munkabérrendszer át­szervezését. Azon konkrét feladatok tartalmát, amelyek előttünk állanak a bérezés terén, megadja a párt XI. kongresz­szusának fő feladata: a szocializmus építésének befejezése Csehszlovákiá­ban. Ez a feladat elválaszthatatlanul egybeköti mind a termelés és munka­termelékenység szakadatlan növelésé­nek követelményét, mind pedig a szo­cialista termelési viszonyok további megszilárdítását. AZ ÉRDEKEK EGYSÉGE E célra mozgósítjuk minden erőn­ket és eszközünket. E célt szolgálja a munkabérrendszer átszervezése is. Ebben az átszervezésben arról van szó, Fiogy következetesen gondoskod­junk arról, hogy a jövedelem közvet­lenül a munka eredményétől függjön, erősítsük a dolgozókban azt a tudatot, hogy minden egyes egyén érdeke egyezik az egész társadalom érde­keivel. El kell érnünk azt, hogy min­den egyes dolgozó saját gyakorlati tapasztalatai alapján győződjék meg erről az összefüggésről, hogy a bér elősegítse a valamennyi dolgozó kö­zös felelősségének és érdekeinek tu­A CSKP leveléhez A munkásbérrednszer átszervezése az életszínvonal további emelésének nélkülözhetetlen feltétele | datát a közös munka eredményeiben. Az átszervezés a párt egész politi­kájából fakad s elősegíti annak meg­valósítását. Kifejezésre jut benne a gazdaság hatékonyságának fokozására irányuló törekvés, fontos láncszeme a gazdaság irányítása, tervezése és pénzellátása hatékonyságának növe­lésére, valamint a dolgozók fokozott tevékeny és közvetlen a gazdaság irányításában való részvételére irá­nyuló összefogó intézkedéseknek. Mindenki megérti azt, hogy csupán a félúton maradnánk és nem olda­nánk meg a fő kérdést, hogy ha az eddig tett intézkedéseket a bérrend­szer átszervezésével nem vinnénk el egészen a döntő láncszemig, ahol a hatékonyság végeredményben eldől vagyis a gépnél dolgozó munkásig. A MŰSZAKILAG INDOKOLT NORMÁK JELENTŐSÉGE A népgazdaság hatékonyságának fokozására irányuló törekvés egyik alapvető célja a termelés szüntelen maximális, növelése. Ezért olyan mó­don kell rendezni a munka díjazását, hogy a bér összege teljes mértékben a végzett munka mennyiségétől és minőségétől, valamint a társadalom szempontjából képviselt jelentőségétől függjön. A bér összege és a munka mennyisége közötti viszonyt kifejező eszköz a műszakilag indokolt norma, mint a társadalmilag szükséges idő­mennyiség objektív meghatározása. Ezek a normák a korszerű termelés és munkaszervezés hajtóerejét jelen­tik, eszközül szolgálnak a termelési kapacitások helyes kihasználására; le­hetővé teszik a termelés és a munka irányítása és tervezése tudományos módszereinek következetes érvényesí­tését. Ezért az egész átszervezés egyik fő kérdése a műszakilag indo­kolt normák széleskörű alkalmazása. Arról van szó, hogy a munkák nor­mázásának visszaadjuk azt a szerepét, amely a szocialista gazdaságban jogo­san megilleti; a normázást ne szűkít­sük le csupán a bérezés kérdésére, hanem gondoskodjunk róla, hogy első­sorban tevékenyen hasson a termelés technikájának és technológiájának tö­kéletesítésére, ami döntő tényező mind az egy termékre eső munkaidő csökkentése szempontjából, mind pe­dig abból a szempontból, hogy lehe­tővé teszi a munkásoknak kevesebb fáradsággal teljesíteni a meghatáro­zott normákat. E KÉRDÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A MAGASABBFOKÚ HATÉKONYSÁ­GÉRT VÍVOTT HARCCAL A műszakilag indokolt normákat nem lehet bevezetni a díjszabások, valamint ezeknek a keresetben levő arányuk megfelelő növelése nélkül. A tarifák felemelése lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben megkezdjük a bérek ta­gozását az egyes ágazatokban, nem­csak a munka társadalmi fontossága szerint, hanem elsősorban aszerint, hogy kifejezésteljesen megkülönböz­tessük a szakképzett munkát a nem szakképzettől, valamint a jelentős fi­zikai erőfeszítést követelő munkát a könnyebb munkától stb. A tarifák fel­emelése egyben a munkás keresetének nagyobb stabilitását is jelenti. A nép­gazdaság nagyobbfokú hatékonyságá­nak fontos útja az anyagköltségek csökkentése. Ez is közvetlenül ösz­szefügg a munkabérrendszer átszer­vezésének egész problémájával. Hol maradna azonban a hatékony­ság, ha a termelés fokozásával együtt nem sikerülne csökkenteni megfelelő arányban a nyersanyag és anyagfo­gyasztást? Mindnyájan tudjuk, mi­lyen tartalékok rejlenek e téren. Ezért jogosan elvárjuk, hogy az új bérrendszer itt is segítséget nyújt. A dolgozók érdekeltségének a ter­melés növelésében széleskörű anyag­megtakarítási mozgalom kibontakozta­tására, a gépek súlyának csökkenté­sére, a pótanyagok nagyobbfokú alkal­mazására kell irányulnia. Számítunk arra is, hogy a keresetben sokkal nagyobb mértékben kifejezésre jut a termelés minőségéről és gazdaságos­ságáról való gondoskodás is. Ennek fő útja a megfelelő jutalmak lesznek. A bérrendszer átszervezése a nép­gazdaság irányítása megszervezésének tökéletesítésére irányuló intézkedések rendszerének oszthatatlan részét ké­pezi. Nem engedhető meg, hogy az új bérrendszert a régi, nem korszerű technológiára, a technika alacsonyfokú felhasználására alkalmazzák, ami el­kerülhetetlenül ahhoz vezetne, hogy a termelésben levő összes fogyaté­kosságok megmaradnának. Mindebből következik az a fő irányvonal, amely­hez az átszervezés előkészítésében magunkat tartanunk kell. Ez első­sorban a termelés és a munkaszer­vezés tökéletesítése, az új technika és technológia bevezetése, az ipari termelés és munkatermelékenység növelése, végül pedig az összes for­rások és tartalékok feltárása. MINDEN NÉLKÜLÖZHETETLEN ' ELŐFELTÉTELÜNK MEGVAN AZ ÁTSZERVEZÉSHEZ Ä munkásosztály döntő többsége tel­jesen amellett a követelmény mellett áll, hogy rendet teremtsünk a bérezés terén és következetesebben érvényesítsük a munka mennyisége és minősége szerinti díjazás elvét. A munkabérrendszer át­szervezésének a kiválasztott üzemekben folyó előkészületei során szerzett tapasz­talatok megerősítették azon elvek he­lyességét, amelyek szerint az átszerve­zést meg kell valósítani. A gazdaság általánosan kedvező fejlő­dése, azok a sikerek, amelyeket a párt vezetésével a hatékonyság növeléséért vívott harcban értünk el, az átszervezés megvalósítására kedvező gazdasági felté­teleket teremtenek. Az átszervezést a munkások névleges béreinek a termelés és a munkaterme­lékenység 1959—1960. évi gyorsabb üte­mű emelkedése alapján való gyorsabb fo­kozásával lehet megvalósítani. A munka­termelékenység 15 százalékos tervezett növelése mellett a következő két évben az ipari munkások átlagbérei az idei év­ben várt színvonallal szemben több mint 7 százalékkal — egy munkásnál átlago­san havi 100 koronával növekednek. Ez­által tovább fokozódik a névleges bér szerepe az életszínvonalnak a CSKP KB által kitűzött emelése programjának meg­valósításában. Ez a tény teljesen lelep­lezi a különféle reakciós rágalmak ha­zugságait és indokolatlanságát arról, mintha az átszervezés „támadást jelen­tene a bérek ellen"j r VALAMENNYI DOLGOZÓ ÜGYE A gyakorlati eredmény nagy mérték­ben az egyes vállalatoktól, valamint at­tól függ, hogyan sikerül mozgósítaniok a tartalékokat, hogy tudják megjavítani gazdasági eredményeiket, hogyan képesek a tényleges bérszintet gazdaságilag alá­támasztani. Arról van szó, hogy a vál­lalatok minden rendelkezésükre álló le­hetőséget teljesen kihasználjanak. Ez megköveteli a dolgozóknak a termelési problémák és a műszakilag indokolt tel­jesítménynormák előkészítésével és ér­vényesítésével összefüggő összes kérdé­sek megoldásában való közvetlen rész­vétele valamennyi formájának széleskö­rű alkalmazását. A munkások széles­körű részvételére kell támaszkodniok a mestereknek, technológusoknak, a nor­másoknak — az egész műszaki és gaz­dasági apparátusnak, amely nagy felelős­séget visel az átszervezés megvalósítá­sáért. Elsősorban ők kötelesek az át­szervezés megvalósítása előtti időszakban megteremteni a munkások ütemes és fo­lyamatos munkájának feltételeit és gon­doskodni a termelés rendes anyagi-mű­szaki ellátásáról stb. Az átszervezés előkészítésénél és megva­lósításánál abból az elvből indulunk ki, hogy feltétlenül fontos, hogy az átszer­vezés és az új rendszer bevezetése min­den vállalatban és minden egyes mű­helyben maguknak a Munkásoknak saját ügyévé váljék. Az átszervezés bevezeté­sének feltétele, hogy azt a vállalat dol­gozói jóváhagyják. Az új normákat konk­rétan meg kell tárgyalni minden egyes munkással. Az átszervezés elvi jellegéből követke­zik, hogy megfelelő formákat kell ke­resni az átszervezés megvalósítása so­rán. Az üzemeknek szocialista munkafel­ajánlásaikban és a szocialista munkaver­senyben vállalniok kellene azt a felada­tot, hogy megteremtik az átszervezés megvalósításához szükséges feltételeket. Kötelezniük kellene magukat arra, mit tesznek a termelés szervezése, a tech­nológia stb., terén annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az át­szervezés megvalósítására. Az utóbbi évek gazdasági intézke­dései között a munkabérrendszer át­szervezése bizonyos értelemben külön­leges helyet foglal el. Benne találkoz­nak népgazdaságunk továbbfejlesztésé­nek alapvető politikai és gazdasági prob­lémái, és ezzel az átszervezés megva­lósítása a szocialista építés befejezé­séért vívott harc fontos tényezőjévé .válik. Mélységesen érinti az egész munkásosztály személyes és társadalmi érdekeit, s ezért sikeres megvalósítá­sától függ nagy mértékben, az, hogy az anyagi érdekeltség megszilárdításá­val a munkadíjazás szocialista elvei alap­ján tovább fejlődjék a dolgozók magas­fokú aktivitása és kezdeményezése, ami oly erőteljesen nyilvánult meg a hazánk szocialista építésének befejezésére irá­nyuló feladatok kitűzése után. ÜJ SZŐ 326 * 1958. november 2*,

Next

/
Oldalképek
Tartalom