Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)
1958-11-24 / 325. szám, hétfő
A Megbízottak Testülete a téli építkezési munkákról Következetesebben kell eljárni a bányászkáderek állandósításéban A Megbízottak Testülete szombati ülésén a szén- és lignitfejtés tervének teljesítéséről, valamint az 1959. évi termelés biztosításáról és a káderek állandósítására irányuló intézkedések javaslatairól tárgyalt. Megállapította, hogy még következetesebben kell gondoskodni a téli építkezési munkák előkészítéséről az 1958 —1959-es időszakra, s olyan intézkedéseket hagyott jóvá, hogy a hatékonyság felülvizsgálása második szakaszának keretében teremtjük meg a feltételeket arra, hogy az évi tervnek legalább 21 százalékát 1959. első negyedében, ebből legalább 7 százalékot januárban teljesítsünk az építési munkák terén. El kell érni továbbá, hogy az 1959-es év első negyedében a lakások használatba való átadása évi feladatának 15 százalékát teljesíthessék. A Megbízottak Testülete megállapította, hogy még nagyobb erőfeszítést kell tenni az eddigi határozatok következetes teljesítésére különösen a lakosságnak nyújtott szolgálatok, a lakás és polgári építkezés terén az ágcsernyöi átrakodó állomáson. A Megbízottak Testülete továbbá megállapította, hogy a helyi adókról és illetékekről szóló törvények végrehajtásának nagyobb figyelmet kell szentelni. A kiegészítő költségvetéseknél el kell érni azt, hogy még nagyobb hatással legyenek a nemzeti bizottságok által irányított gazdasár gok fejlesztésére, a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlesztésére, és ezáltal megteremtsék az előfeltételeket arra, hogy a nemzeti bizottságok új bevételi forrásokat nyerjenek. A Megbízottak Testülete tárgyalásainak .napirendjén szerepelt a városok és falvak szépítése akciójának eredményeiről szóló beszámoló is. A jövő évben érvénybe lépő új irányelvek megvalósítása, valamint az egyes eddigi fogyatékosságok kiküszöbölése lehetővé teszi a szépítési akció eredményeinek további javítását. A Megbízottak Testülete végül számos más fontos kérdést tárgyalt meg, közöttük Nyitra területi iránytervét, valamint a Bratislava —Ružová Dolina lakótelep bevezető tervét. m Ukrán balalajka-művészek érkeznek hazánkba Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának meghívására november 25-én négyhetes vendégszereplésre — bulgáriai körútjáról — hazánkba érkezik az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság állami balalajka-együttese. A balalajka az ukrán nép egyik legrégibb és legnépszerűbb húros hangszere, melyből sok éves fejlődés után a rokonhangszerek egész skálája alakult ki. Az együttes, mely a balalajka valamennyi fajtáját használja, 50 tagból áll. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, 1918-ban alakult, s az azóta megtett útja eredményekben, sikerekben rendkívül gazdag. Az együttes kiváló ukrán zeneművészek csoportja, melyben 25 érdemes művésze és kitüntetett kiváló művésze van a Szovjetuniónak. A művészcsoportnak megalakulása óta fő feladata, hogy felkutassa, összegyűjtse és átdolgozva vagy eredetiben tolmácsolja az ukrán föld népdalait, népszerű müdalait és új zenei költeményeit, melyek az ukrán nép egyre virágíóbb életéről szólnak. Az együttes műsorából tehát nem hiányoznak a cárizmus alatt szőtt szomorú népi énekek, melyek emlékeztetnek az ukrán nép nagyfokú kizsákmányolására, a forradalmi énekek, melyek a nép hősi múltját idézik és az örömteljes építömunkától áthatott mai dalok. Egy nép dalai sokoldalúan ábrázolják szerzőik sorsát, életét, múltját és jelenét. Az ukrán bálalajka-együttes műsorából ugyancsak kiviláglik majd az ukrán nép megszűnt elnyomott helyzete, az ország mai igazi képe. A művészcsoport ez idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, s ez alkalomból kapta kitüntetésképpen az „Érdemes művészcsoport" elnevezést. A Dimitrov-üzem dolgozóinak felhívása Á bratislavai G. Dimitrov Vegyipari Üzemben az idén sok sikert értek el és így a köztársaság első üzemei közé kerültek. November 22-én, szombaton újabb győzelmet ünnepeltek: másodízben vették át a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. Ebből az alkalomból az üzem dolgozói határozatot hoztak, amelyben állást foglalnak a CSKP KB leveléhez. Felhívással fordulnak a Vegyiipari Minisztérium összes üzemeihez, hogy tegyenek politikai, szervezési és műszaki intézkedéseket a bérek átszervezésére. A bérek új megszervezésének előkészítése során szerzett tapasztalataikat készségesen átadják á többi üzemnek. A. G. Dimitrov Üzem december 1-től kezdi meg az új bérrendszer bevezetését. Gyorsabban és biztonságosabban Intézkedések már az országos ankét folyamán Már sok száz levél és hozzászólás érkezett a Csehszlovák Rádióba és közbiztonságközlekedési főfelügyeleti osztályára a közlekedés meggyorsítására és biztonságának fokozására irányuló kérdésekkel kapcsolatos országos ankét keretében. Az egyes problémákról eltérők a nézetek. Ami a gyorsaságot illeti, a többség a gyorsaság növelése mellett van ott, ahol azt a helyzet megengedni. A biztonsági szervek a nemzeti bizottságokkal együttműködésben az egyes javításokat már az ankét folyamán megvalósítják. Az első hét folyamán pl. már háromszázhat esetben eltávolították a gyorsaságot feleslegesen korlátozó jelzéseket és 818 esetben eltávolították vagy máshová helyezték a „zárt telepeket" jelző „helyi táblákat" (gyakran már egy fél kilométerre voltak a község előtt). A köztársaságban mintegy 33 helyen most egyenesen megengedik a fokozott gyorsaságot, és a további javaslatokat erre vonatkozólag most vizsgálják. Az ankétra érkező levelekben számos hozzászólás vonatkozik azon gépkocsivezetők megbüntetésére, akik alkoholfogyasztás következtében balesetet okoznak, továbbá a jármüvek műszaki felülvizsgálásával és más kérdésekkel kapcsolatban. # A pŕerovi Kazeto-iizem a jövő évben a vastag kartonlemezekböl készült utazótáskák néhány új mintáját hozza forgalamba. A férfiak számára készülő utazótáskákat kétszínű kartonlemezbő!, textilanyaggal díszítve, a női utazótáskákat pedig műbőrhuzattd és selyemmel bélelve állítják elő. A prágai DUVA Népművészeti Szövetkezet szokványos készítményei mellett különféle művészi kivitelű termékek sorozatgyártásával is foglalkozik. Idén pl. Vrábi u Brandysa nad Labem-ben termelési részleget nyitottak, melyben üvegből készült karácsonyi díszeket gyártanak. A DUVA szövetkezet magasszínvonalú munkájával elérte, hogy termékeik nagy része kivitejre kerül. Josef Mucha -ČTK felvétele '* * * A BRATISLAVAI Üj SZÍnpad operettegyüttese november 22-én bemutatta Karol Elbert zeneszerző, valamint dr. Ervin Jacobs és Ctibor Štitnický szövegírók „Viszontlátásra szerelem" című új müvét. © Assis Chateaubriand úr, Brazília nagybritanniai nagykövete Londonból rövid látogatásra Prágába érkezett. Többek közt a csehszlovák ipar együttműködéséről fog tárgyalni Brázilia mezőgazdaságának gépesítése és öntözési problémáinak megoldásában. ® Mohammed Dathallan, a Libanoni Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere feleségével együtt november 22-én fogadást rendezett a libanoni államünnep alkalmából. A TURISTA n. v. vállalatai a szlovákiai hegyekben az ez évi téli idényre több mint 9000 ágyat bocsátanak a turisták rendelkezésére úgy, hogy hétnapos elszállásolás mellett 100 ezer látogatót elégíthetnek kl. E NAPOKBAN új tükrös Flexaret-fényképezögépet hoztak forgalomba. A megelőző típushoz viszonyítva újabb módosításokat eszközöltek a készüléken. 0 Á brüsszeli világkiállításon díjat nyerteit, a Zábrehi Hedva-üzemben készült silon és brokát női ruhaanyagok. Ezek az anyagok a nők körében világszerte nagy érdeklődést keltettek. A zábrehi Hedvaüzem dolgozói mostanában a „brüsszeli" ruhaanyagok gyártását készítik elő. E ruhaanyagok a jövő évben kivétel nélkül és nagy választékban kaphatók lesznek az egész köztársaság kerületi székhelyeinek textiliizleteiben. AZ ÉBRESZTŐÓRÁK választéka kitűnő minőségű, 50 mm átmérőjű, új típusú ébresztőórával gyarapszik. Az ébresztőóra kivitele a legkorszerűbb mind a házi, mind az utazási célokra alkalmas típusoknál. Az ébresztőórát mint újdonságot a šternberki Chronotechna-üzem a jövő • évben hozza piacra. 9 1958 januárjától október végéig Szlovákia fürdőhelyein több mint 50 ezer hazai és kUlföldi beteg és üdülő fordult meg. AZ OKTÓBER 15-től 30-ig tartó takarékossági napokon Szlovákia lakossága 26 millió koronával növelte a takarékkönyvek betétjeinek összegét. M M • M M M ••• M • M • •••t M M ••••»•• M ••• M ••••••• MM MMMMMMMMMMM M M M A Rudé právoban megjelent JaJ roniír Dolanskýnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a miniszterelnök első helyettesének cikke, melyet az alábbiakban kivonatosan köziünk. A nép életszínvonala emelésének" nagyvonalú programjában, amelyet a Központi Bizottság levelében megbírálás céljából a párt és a nép elé terjesztett, jelentős helyet foglal el az átlagos névleges bérek emelése. Egyrészt azért, mert a munkásbérek szerepének növelése közvetlenül viszszatükröződik a munkásosztály életszínvonalának emelkedésében, másrészt pedig azért, mert az átlagbérekre a végzett munka mennyiségével és minőségével összefüggésben ráfordított eszközök tovább növelik a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelés és termelékenység fokozásában, ami viszont hozzájárul új források létrehozásához az életszínvonal további emelésében. Ezért a Központi Bizottság a bér szerepének e két szempontjából kiindulva azon program megfogalmazásánál, amelynek biztosítania kell a XI. kongresszusnak az életszínvonal emeléséről hozott határozatát, a legfontosabb feladatok közé sorolja a munkabérrendszer átszervezését. Azon konkrét feladatok tartalmát, amelyek előttünk állanak a bérezés terén, megadja a párt XI. kongreszszusának fő feladata: a szocializmus építésének befejezése Csehszlovákiában. Ez a feladat elválaszthatatlanul egybeköti mind a termelés és munkatermelékenység szakadatlan növelésének követelményét, mind pedig a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását. AZ ÉRDEKEK EGYSÉGE E célra mozgósítjuk minden erőnket és eszközünket. E célt szolgálja a munkabérrendszer átszervezése is. Ebben az átszervezésben arról van szó, Fiogy következetesen gondoskodjunk arról, hogy a jövedelem közvetlenül a munka eredményétől függjön, erősítsük a dolgozókban azt a tudatot, hogy minden egyes egyén érdeke egyezik az egész társadalom érdekeivel. El kell érnünk azt, hogy minden egyes dolgozó saját gyakorlati tapasztalatai alapján győződjék meg erről az összefüggésről, hogy a bér elősegítse a valamennyi dolgozó közös felelősségének és érdekeinek tuA CSKP leveléhez A munkásbérrednszer átszervezése az életszínvonal további emelésének nélkülözhetetlen feltétele | datát a közös munka eredményeiben. Az átszervezés a párt egész politikájából fakad s elősegíti annak megvalósítását. Kifejezésre jut benne a gazdaság hatékonyságának fokozására irányuló törekvés, fontos láncszeme a gazdaság irányítása, tervezése és pénzellátása hatékonyságának növelésére, valamint a dolgozók fokozott tevékeny és közvetlen a gazdaság irányításában való részvételére irányuló összefogó intézkedéseknek. Mindenki megérti azt, hogy csupán a félúton maradnánk és nem oldanánk meg a fő kérdést, hogy ha az eddig tett intézkedéseket a bérrendszer átszervezésével nem vinnénk el egészen a döntő láncszemig, ahol a hatékonyság végeredményben eldől vagyis a gépnél dolgozó munkásig. A MŰSZAKILAG INDOKOLT NORMÁK JELENTŐSÉGE A népgazdaság hatékonyságának fokozására irányuló törekvés egyik alapvető célja a termelés szüntelen maximális, növelése. Ezért olyan módon kell rendezni a munka díjazását, hogy a bér összege teljes mértékben a végzett munka mennyiségétől és minőségétől, valamint a társadalom szempontjából képviselt jelentőségétől függjön. A bér összege és a munka mennyisége közötti viszonyt kifejező eszköz a műszakilag indokolt norma, mint a társadalmilag szükséges időmennyiség objektív meghatározása. Ezek a normák a korszerű termelés és munkaszervezés hajtóerejét jelentik, eszközül szolgálnak a termelési kapacitások helyes kihasználására; lehetővé teszik a termelés és a munka irányítása és tervezése tudományos módszereinek következetes érvényesítését. Ezért az egész átszervezés egyik fő kérdése a műszakilag indokolt normák széleskörű alkalmazása. Arról van szó, hogy a munkák normázásának visszaadjuk azt a szerepét, amely a szocialista gazdaságban jogosan megilleti; a normázást ne szűkítsük le csupán a bérezés kérdésére, hanem gondoskodjunk róla, hogy elsősorban tevékenyen hasson a termelés technikájának és technológiájának tökéletesítésére, ami döntő tényező mind az egy termékre eső munkaidő csökkentése szempontjából, mind pedig abból a szempontból, hogy lehetővé teszi a munkásoknak kevesebb fáradsággal teljesíteni a meghatározott normákat. E KÉRDÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A MAGASABBFOKÚ HATÉKONYSÁGÉRT VÍVOTT HARCCAL A műszakilag indokolt normákat nem lehet bevezetni a díjszabások, valamint ezeknek a keresetben levő arányuk megfelelő növelése nélkül. A tarifák felemelése lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben megkezdjük a bérek tagozását az egyes ágazatokban, nemcsak a munka társadalmi fontossága szerint, hanem elsősorban aszerint, hogy kifejezésteljesen megkülönböztessük a szakképzett munkát a nem szakképzettől, valamint a jelentős fizikai erőfeszítést követelő munkát a könnyebb munkától stb. A tarifák felemelése egyben a munkás keresetének nagyobb stabilitását is jelenti. A népgazdaság nagyobbfokú hatékonyságának fontos útja az anyagköltségek csökkentése. Ez is közvetlenül öszszefügg a munkabérrendszer átszervezésének egész problémájával. Hol maradna azonban a hatékonyság, ha a termelés fokozásával együtt nem sikerülne csökkenteni megfelelő arányban a nyersanyag és anyagfogyasztást? Mindnyájan tudjuk, milyen tartalékok rejlenek e téren. Ezért jogosan elvárjuk, hogy az új bérrendszer itt is segítséget nyújt. A dolgozók érdekeltségének a termelés növelésében széleskörű anyagmegtakarítási mozgalom kibontakoztatására, a gépek súlyának csökkentésére, a pótanyagok nagyobbfokú alkalmazására kell irányulnia. Számítunk arra is, hogy a keresetben sokkal nagyobb mértékben kifejezésre jut a termelés minőségéről és gazdaságosságáról való gondoskodás is. Ennek fő útja a megfelelő jutalmak lesznek. A bérrendszer átszervezése a népgazdaság irányítása megszervezésének tökéletesítésére irányuló intézkedések rendszerének oszthatatlan részét képezi. Nem engedhető meg, hogy az új bérrendszert a régi, nem korszerű technológiára, a technika alacsonyfokú felhasználására alkalmazzák, ami elkerülhetetlenül ahhoz vezetne, hogy a termelésben levő összes fogyatékosságok megmaradnának. Mindebből következik az a fő irányvonal, amelyhez az átszervezés előkészítésében magunkat tartanunk kell. Ez elsősorban a termelés és a munkaszervezés tökéletesítése, az új technika és technológia bevezetése, az ipari termelés és munkatermelékenység növelése, végül pedig az összes források és tartalékok feltárása. MINDEN NÉLKÜLÖZHETETLEN ' ELŐFELTÉTELÜNK MEGVAN AZ ÁTSZERVEZÉSHEZ Ä munkásosztály döntő többsége teljesen amellett a követelmény mellett áll, hogy rendet teremtsünk a bérezés terén és következetesebben érvényesítsük a munka mennyisége és minősége szerinti díjazás elvét. A munkabérrendszer átszervezésének a kiválasztott üzemekben folyó előkészületei során szerzett tapasztalatok megerősítették azon elvek helyességét, amelyek szerint az átszervezést meg kell valósítani. A gazdaság általánosan kedvező fejlődése, azok a sikerek, amelyeket a párt vezetésével a hatékonyság növeléséért vívott harcban értünk el, az átszervezés megvalósítására kedvező gazdasági feltételeket teremtenek. Az átszervezést a munkások névleges béreinek a termelés és a munkatermelékenység 1959—1960. évi gyorsabb ütemű emelkedése alapján való gyorsabb fokozásával lehet megvalósítani. A munkatermelékenység 15 százalékos tervezett növelése mellett a következő két évben az ipari munkások átlagbérei az idei évben várt színvonallal szemben több mint 7 százalékkal — egy munkásnál átlagosan havi 100 koronával növekednek. Ezáltal tovább fokozódik a névleges bér szerepe az életszínvonalnak a CSKP KB által kitűzött emelése programjának megvalósításában. Ez a tény teljesen leleplezi a különféle reakciós rágalmak hazugságait és indokolatlanságát arról, mintha az átszervezés „támadást jelentene a bérek ellen"j r VALAMENNYI DOLGOZÓ ÜGYE A gyakorlati eredmény nagy mértékben az egyes vállalatoktól, valamint attól függ, hogyan sikerül mozgósítaniok a tartalékokat, hogy tudják megjavítani gazdasági eredményeiket, hogyan képesek a tényleges bérszintet gazdaságilag alátámasztani. Arról van szó, hogy a vállalatok minden rendelkezésükre álló lehetőséget teljesen kihasználjanak. Ez megköveteli a dolgozóknak a termelési problémák és a műszakilag indokolt teljesítménynormák előkészítésével és érvényesítésével összefüggő összes kérdések megoldásában való közvetlen részvétele valamennyi formájának széleskörű alkalmazását. A munkások széleskörű részvételére kell támaszkodniok a mestereknek, technológusoknak, a normásoknak — az egész műszaki és gazdasági apparátusnak, amely nagy felelősséget visel az átszervezés megvalósításáért. Elsősorban ők kötelesek az átszervezés megvalósítása előtti időszakban megteremteni a munkások ütemes és folyamatos munkájának feltételeit és gondoskodni a termelés rendes anyagi-műszaki ellátásáról stb. Az átszervezés előkészítésénél és megvalósításánál abból az elvből indulunk ki, hogy feltétlenül fontos, hogy az átszervezés és az új rendszer bevezetése minden vállalatban és minden egyes műhelyben maguknak a Munkásoknak saját ügyévé váljék. Az átszervezés bevezetésének feltétele, hogy azt a vállalat dolgozói jóváhagyják. Az új normákat konkrétan meg kell tárgyalni minden egyes munkással. Az átszervezés elvi jellegéből következik, hogy megfelelő formákat kell keresni az átszervezés megvalósítása során. Az üzemeknek szocialista munkafelajánlásaikban és a szocialista munkaversenyben vállalniok kellene azt a feladatot, hogy megteremtik az átszervezés megvalósításához szükséges feltételeket. Kötelezniük kellene magukat arra, mit tesznek a termelés szervezése, a technológia stb., terén annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az átszervezés megvalósítására. Az utóbbi évek gazdasági intézkedései között a munkabérrendszer átszervezése bizonyos értelemben különleges helyet foglal el. Benne találkoznak népgazdaságunk továbbfejlesztésének alapvető politikai és gazdasági problémái, és ezzel az átszervezés megvalósítása a szocialista építés befejezéséért vívott harc fontos tényezőjévé .válik. Mélységesen érinti az egész munkásosztály személyes és társadalmi érdekeit, s ezért sikeres megvalósításától függ nagy mértékben, az, hogy az anyagi érdekeltség megszilárdításával a munkadíjazás szocialista elvei alapján tovább fejlődjék a dolgozók magasfokú aktivitása és kezdeményezése, ami oly erőteljesen nyilvánult meg a hazánk szocialista építésének befejezésére irányuló feladatok kitűzése után. ÜJ SZŐ 326 * 1958. november 2*,