Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-21 / 322. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. november 21. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 322. szám Szoros kapcsolatban az élettel Hatalmas, világot formáló műszaki forradalom korában élünk. A technika szédületes iramú fejlődése azonban nemcsak a világot formálja, hanem az embert is. Természetesen ennek fordítottja is érvényes. A csodálatos új alkotások az ember kutató kedvét, felkészültségét, tudásszomját dicsérik. Mindez meghatározza azt is, milyennek kell lennie a ma emberének, elsősorban azokban az országokban, amelyek a társadalmi haladás élvonalában állnak, amelyeknek céljuk megteremteni és az egész világon győzelemre juttatni az új jellegű kapcsolatokat az élet minden terén. A jövő társadalmát építjük, a kommunista társadalmat és erre a rendkívül nagy feladatra erőnk, képességeink teljéből fel kell készülnünk. Ezért kerül előtérbe ifjúságunk nevelése. Ez a napirendre kerülő sürgető kérdés olyan megoldást kíván, amely feltétele, múlhatatlan követelménye további előrehaladásunknak. Nem véletlen, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakát élő első szocialista állam, a Szovjetunió legmagasabb politikai és állami szervei körültekintően és behatóan foglalkoznak az ifjúság nevelésének problémájával. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és Minisztertanácsa a napokban kiadta téziseit, amelyeknek célja az iskola élettel való kapcsolatának megszilárdítása, a nép műveltségének további fejlesztése. De nem véletlen az sem, hogy nálunk Csehszlovákiában, miután kitűztük a szocialista országépítés befejezésének nagyszerű irányvonalát, szintén foglalkozunk ezzel a kérdéssel, s hogy a CSKP XI. kongresszusa oly nagy gondot fordított az iskolaüggyel kapcsolatos soron levő kérdések megoldásának elvi és eszmei körvonalazására. Nem kisebb dologról van itt szó, mint arról, hogy az eljövendő új társadalom elképzelhetetlen anélkül, hogy ne teremtenénk meg a szoros kapcsolatot az iskolaügyi oktatás és a produktív munka között. Már Lenin hangsúlyozta, hogy sem a produktív munkát mellőző oktatás, sem a gyakorlati munka elszigetelése az elmélettől nem tenné lehetővé olyan színvonal elérését, amilyent a technika és a tudományos ismeretek jelenlegi szintje feltétlenül njegkövetel. Olvasóinkkal már részletesen ismertettük egyrészt azokat', az intézkedéseket, amelyekre a Szovjetunióban került sor e problémaval kapcsolatban, másrészt pedig beszámoltunk arról is, hogy nálunk milyen változtatásokat eszközlünk iskolai rendszerünkben, oktató és nevelő munkánk jellegében. Mindez már nemcsak a papíron szerepel, hiszen egyes intézkedések már életbeléptek, működnek egyes jől megválasztott tizenkét éves iskolák, ahol minden vonatkozásban, a tananyag mennyiségét és minőségét, a tanterveket, a politechnikai oktatást stb., illetően tapasztalatokat gyűjtünk, hogy néhány éven belül valamennyi iskolánkon bevezethessük az új, minden bizonnyal nagyobb eredményekkel járó oktatási rendszert. A fő feladat tehát az, hogy az iskola köze* kerüljön az élethez, hogy a tanulók közvetlenül és nemcsak elméletben megismerkedjenek a termelő munkával. Ebben az iskolai évben a kísérleti tizenkét éves iskolák legfelsőbb osztályainak tanulói és saját kezdeményezésükből más iskolák i~ bevezették az új gyakorlatot, amelynek értelmében a diákok hetente egy napon fizikai munkát végeznek az üzemekben, az építkezéseken, a gép- és traktorállomásokon és egyes szövetkezetekben. A diákok, a pedagógusok és a szülők döntő többsége megértéssel, lelkesedéssel fogadja ezt az új intézkedést. Hiszen rendkívül fontos az, hogy a középiskolát elvégző tanulók — akiknek jelentős része ma és annál inkább a jövőben nem kerül főiskolára, hanem különféle munkahelyeken és elsősorban a termelésben szakképzett dolgozóként működik majd, — nemcsak az elméletet ismerjék, hanem tisztában ! legyenek a fizikai munka alapvető követelményével is, megfelelő kézügyességre tegyenek szert, De ettől eltekintve fontos az is, hogy a tanulókban így kifejlődik a fizikai munka iránti helyes szocialista viszony, ami annál is szükségesebb, mert a szocialista fejlődés egyik jellemzője a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek fokozatos kiküszöbölése. Mezőgazdaságunk szemszögéből nézve a dolgot, ugyancsak rendkívül nagyjelentőségű dolog az, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésbe, valamint a főiskolákra kerülő fiatalok ismerni és becsülni fogják az anyagi javakat termelő munkát. Az új rendszer érvényesítése magától értetődően sok részletkérdés megoldásával jár. Nagy felelősség hárul ezzel kapcsolatban egyrészt pedagógusainkra, másrészt pedig a termelés vezető dolgozóira. A termelési gyakorlat ugyanis bizonyos feltételek megteremtését kívánja: Egyrészt a pedagógusoknak fel kell kelteniök a tanulók körében az érdeklődést az ilyen munka iránt, el kell sajátítaniok a szükséges szakszerű ismereteket, hogy szolid, elméleti alapokra helyezhessék a politechnikai oktatást. Az üzemekben, gépállomásokon, szövetkezetekben pedig elsősorban azt kell lehetővé tenni, hogy a termelési praxisukat itt végző fiatalok ne dolgozzanak elszigetelten, hanem bekapcsolják őket a termelési folyamatba, bevonják őket az üzem kollektívájába és így felkészültségük, tudásuk, ügyességük arányában' kivegyék részüket az adott üzem tervének teljesítéséből. Az üzemek többségében, ahol már dolgoznak az ilyen tizenkét éves iskolák tanulói, először megismertetik velük az egész munkafolyamatot, majd később szakosítani igyekeznek őket. Az üzemi szakemberek úgy vélik, hogy a tanulók közül a legtehetségesebbek és a legügyesebbek a leérettségizéssel egyidőben kitanulják a szakmát is. Persze ennek feltétele többek között az, hogy a tanulók az üzemben megfelelő oktatót kapjanak. Ez nem mindig könnyű feladat, de ha megvan a jóakarat, az igyekezet, akkor megoldható. Az üzemeknek másirányú segítséget is ftell nyújtaniok. A középiskolák 6. osztályától kezdve új tantárgyat vezetünk be, a termelés alapjait. A diákok a műhelyekben, az iskolai laboratóriumokban és az iskola kísérleti földjein, valamint az üzemekben tett látogatások alapján e tantárgy keretében megismerkednek a jelenlegi produktív munka alapjaival. A védnökségi üzemeknek, de a többi üzemnek is ebben a munkában nagy segítséget kell nyújtaniok. így például az iskolai műhelyeket felszerelhetik gépekkel és munkaeszközökkel, elláthatják az üzemben már nem szükséges anyaggal, sőt brigádmunkával a munkások és a műszaki dolgozók berendezhetik ezeket a műhelyeket és laboratóriumokat. Ami pedig még ennél is fontosabb, az üzem nagy támogatást nyújthat ezen űj tantárgy tanítóinak továbbképzésében. Ezt a feladatot üzemeinkben bizonyára sok öntudatos mester, műszaki dolgozó és más szakember kész elvállalni. Feltétlenül szükség van erre mindaddig, amíg tanító- és tanárképző iskoláinkbői nem kerülnek ki az életben olyan előadók, akik tökéletesen felkészültek az ilyen hasonló tantárgyak oktatására. Egyszóval veszélyes rövidlátás volna, ha üzemeink szakemberei ezeket a rájuk háruló feladatokat csak tehertételként fognák fel. Igen, senki sem tagadja, egy bizonyos ideig szükség van e téren is áldozatvállalásra, de a fáradságot ezerszer megtérítik a jövő gyümölcsöző eredményei. Közlemény a kormány üléséről A kormány jóváhagyta a talajjavítási munkálatok távlati tervét Az EFSZ-ek fordítsanak nagyobb gondot az önsegély útján végzett talajjavítás! munkálatokra • A nemzeti bizottságok támogassák hatékonyan a most létesülő talajjavítási szövetkezeteket • A mezőgazdaság szakosításával is növeljük a termelést (ČTK) — A kormány november 19-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági és erdészeti műszaki talajjavítás terén fennálló helyzetre vonatkozó beszámolót, valamint az 1961 — 1975 években létesítendő talajjavítási berendezések távlati tervének javaslatát. Jóllehet a talajjavítás a talajhozamok növelésének fontos eszköze, mindeddig nem került sor lényeges javulásra a mezőgazdasági talajjavítási berendezések építésével, felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatok teljesítésében. Fogyatékosságok mutatkoznak különösen az egységes földművesszövetkezetek önsegéllyel megvalósuló talajjavítási munkálatok biztosítása terén, ahol szeptember végéig csak 50 százalékra teljesítették az 1958ra szóló tervet. A mezőgazdasági talajjavítás ki nem elégítő helyzete évente jelentős veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelésnek és egyik leglényegbevágóbb oka a földalap kihasználása terén mutatkozó állandó fogyatékosságoknak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozólag kitűzött feladatok teljesítése megköveteli, hogy döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági talajjavítás biztosítása terén is. A talajnedvesség arányainak szabályozása a helyes agrotechnika érvényrejuttatása és a trágya fokozott mértékű alkalmazása mellett egyik legfontosabb út, mely minden hektár nagy hozamainak eléréséhez és ezzel az egész mezőgazdasági termelés nagyobbfokú belterjességéhez vezet. Ezért szükséges, hogy az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és a többi szocialista mezőgazdasági üzemek kezdeményezően, önsegély útján végezzenek talajjavítási munkákat, célszerűen tömörüljenek talajjavítási szövetkezetekbe, hogy így biztosíthassák az érdekelt területeken a szélesebb mértékben épülő, avagy felépített talajjavítási berendezések építését, üzemeltetését és karbantartását. Az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok s a többi szocialista mezőgazdasági üzemek, valamint az általuk létesített talajjávítási szövetkezetek a tála j javítási berendezések építése során igénybe veszik majd a nemzeti bizottságok és az általa irányított szervezeték, különösen a gép- és traktorállomások, a mezőgazdasági és erdészeti technikai talajjavítási kerületi vállalatok, továbbá a mezőés erdőgazdasági építkezések kerületi tervező intézetei sokoldalú támogatását. J, A kormány jóváhagyta az 1961 — 1975 évekre szóló mező- és erdőgazdasági műszaki talajjavítási távlati tervet, valamint az e terv biztosítására irányuló szervezési és műszaki intézkedéseket, egyben jóváhagyta a talajjavítási szövetkezetek létesítésére vonatkozó elveket. E szövetkezetek tagjai egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és a szocialista szektor többi mezőgazdasági üzemei lehetnek. • * * * A kormány a továbbiakban foglalkozott a mező- és erdőgazdasági miniszternek arra vonatkozó beszámolójával, milyen eredményeket ért el a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia a Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasági termelésének rajonizálása érdekében folytatott munkájában. A rajonizálási munkák első szakasza a talaj- és éghajlati feltételek részletes kivizsgálására, a második szakasz a növényzetre ható tényezők megállapítására, a mezőgazdasági termelés gazdasági feltételeinek és eddigi fejlődésének tanulmányozására, valamint az egyes termékek előállítása szempontjából előnyös övezetek kijelölésére irányul, azt a célt tartva szem előtt, hogy a temelésre .szállításra és feldolgozásra fordítandó legkisebb költségek mellett a legnagyobb mértéiben növelhessük mezőgazdasági termelésünket. A harmadik szakaszban, melynek munkálatait eddig még nem fejezték be, az állami tervnek a járások és községek szerinti felbontásával kapcsolatos módszerek egyesítésén dolgoznak. E módszereket 1958. végéig bocsátják a kerületi és járási nemzeti bizottságok dolgozóinak ren

1 delkezésére. Ugyanazon időpontig megkapják a rajonizációs térképeket és a helyes alkalmazásukra vonatkozó utasításokat is. A mezőgazdasági termelés rajonizálása terén elért eddigi eredmények érvényre, juttatásáról részletesen fogják tá

L jékoztatni a kerületi nemzeti bizottságok mező- és erdőgazdasági, begyűjtési osztályainak vezető dolgozóit és a tervbizottságok mezőgazdasági dolgozóit is. A rajonizálás terén eddig elért eredmények felhasználásáról a jövő év első felében a köztársaság valamennyi járásaiban oktatásban részesülnek a járási nemzeti bizottságok tanácsai mező- és erdőgazdasági osztályainak tervezői. Gyorsított ütemben kell dolgozni a rajonizálás befejezéséhez szükséges feladatok megoldásán, különösen a talaj termékenységének növeléséhez, a nagyfokú hatékonyság eléréséhez és a földalap határkimérésével kapcsolatos munkák befejezéséhez szüséges agrotechnikai, zootechnikai, gépesítési, valamint szervezési intézkedések rendszerének összeállításán. A tervezési és a mezőgazdasági termelési szervek dolgozói a mezőgazdasági termelés rajonizálásának befejezésével új alapvető adatokra tesznek szert, melyek a mezőgazdasági termelés széthelyezésével és a szakosított szocialista mezőgazdasági üzemek létesítésével kapcsolatos kérdések megoldásához szükségesek. A rajonizálást azonban nem értelmezhetjük, mint az állami mezőgazdasági termelési terv felbontását, mert csupán iránymutatóul szolgálhat a mezőgazdasági termelés területi széthelyezését illetőleg úgy, hogy általa elérhessük a termelés legnagyobb fokú hatékonyságát. * • * A kormány további pontokon kívül foglalkozott a külpolitikai és külkereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó egyes javaslatokkal és beszámolókkal. A gal

ántai járás szövetkezetesei ígérik; A párt által kitűzött feladatokat határidő előtt teljesítik November 19-én a galántai járás szövetkezetesei, mezőgazdasági szakemberei megbeszélésre jöttek össze a járás székhelyén és alapos elemzés alá vették a járás mezőgazdaságának mai helyzetét s feltárták azokat a lehetőségeket, amelyeket eddig még nem használtak ki kellően, amelyeknek segítségével a harmadik ötéves terv feladatait határidő előtt teljesíthetik Ä harmadik ötéves terv végéig (1965-ig) járási méretben átlag 40 — 43 mázsa hektárhozamot terveznek búzából, 5 — 600 mázsát a cukorrépából és 50 — 65 mázsát a kukoricából. A számok elég magasak, de reálisak. A gyakorlati élet azt igazolja, hogy a kitűzött feladatok elérhetők, sőt mi több, határidő előtt teljesíthetők. Ezt a galántai járásban egész sor szövetkezet gazdasági eredménye igazolja. A sikereknek egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a járásban már teljes mértékben győzött a szövetkezeti gazdálkodás. A járásban már nincs község, ahol ' ne volna szövetkezet, és így a föld 95 százalékán nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás folyik. Az állattenyésztés terén szintén nagy tervek megvalósítására vállalkoztak. Elhatározásuk, még 1965 előtt elérik, hogy járási méretben j 100 hektárra 83 szarvasmarha jusson és ebből 37 legyen a tehén. A sertések számát pedig 100 hektáronként 135 darabbal növelik. Határozatba foglalták, hogy a takarmányfélék hektárhozamát öntözéses gazdálkodással növelik. Még 1965 előtt el akarják érni lucernából a 100 mázsás hektárhozamot. Äz állatállomány számbeli növekedése és a szükséges takarmányalap megteremtése természetesen maga után vonja a tej, hús és általában az állattenyésztési termékek termelésének növekedését. Mindezeknek a lehetőségeknek figyelembevétele után született meg az a nagyszerű határozat, amelyet a barátsági hónap tiszteletére tettek. Ä konferencia részvevői szavukat adták, hogy már 1965 után elérik egy-egy hektár föld után az évi 245 kg-os hústermelést, 1200 liter tejtermelést és 625 darab tojás termelését. A galántai járás szövetkezeteseinek elhatározása igen nagy jelentőségű. Ezért szükséges, hogy a járás minden egyes dolgozója kivegye részét eme nagy tervek mielőbbi megvalósításáért folytatott küzdelemből. E nagy harcban a falusi pártszervezeteknek kell az élen járniok, a munkát úgy kell irányítaniok, hogy minél hatékonyabban szolgálja a kitűzött cél elérését. Szi, f*5 Barátunk: Bulgária 1944 óta több mint ezer iskola épült Bulgáriában és a harmadik ötéves tervben további 275 fog felépülni. A tanítók száma több mint egyharmadával növekedett és ma meghaladja az 50 ezret. Minden hatodik ember tanul. Képünkön a gabrovi középiskola tanulói kiránduláson a Kolárov—Textilgyárban. Foto: BTAt