Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-18 / 319. szám, kedd

Moszkvában közzétették a szovjet népművelés! rendszer fejlesztésinek téziseit I Minden munkás és kolhozparaszt megszerzi a középiskolai végzettséget (Folytatás az L oldalról) Valamelyik ágában végzendő munkára. Az ipari szakiskolák tanulói szakképzettséget nyernek és megszerzik a közepes képzettségű szakember címét. A tézisek javasolják, hogy az iskolákban lényegesen tökéletesítsék az idegen nyelvek oktatását. Hangsúlyozzák, hogy küzdeni kell a tanulók testnevelésének és esztétikai nevelésének lebecsülése ellen. Feladatul tűzik ki, hogy minden munkás és munkásnő, kolhozparaszt és parasztasszony megszerezze a középiskolai végzettséget, ami a kommunizmus sikeres építésének egyik legfontosabb feltétele. A tézisek a szakiskolák átszervezését is javasolják. A jelenlegi üzemi szakiskolák, ipari, vasúti és más tanintézetek 1-3 évig tartó nappali és esti szakosított városi műszaki szakiskolákká és 1—2 évig tartó mezőgazdasági szakiskolákká alakulnak át. Különféle termelési ágak számára nevelnek majd szakképzett munkásokat, gépesitőket, építőipari munkásokat és mezőgazdasági dolgozókat. A tézisek javasolják a középiskolai szakoktatás rendszerének tökéletesítését, melynek a nyolcéves politechnikai iskolák és a teljes középiskolai oktatás alapján kell felépülnie. A tézisek rámutatnak az iskola jelentős szerepére a Szovjetunió kulturális forradalmában. A Szovjetunióban élő népek saját anyanyelvű iskolákkal rendelkeznek, mindnyájuk számára széles út nyílik a műveltség és a kultúra forrásaihoz. Megszűnt az írástudatlanság és meghonosult az általános hétéves iskolai oktatás. A Szovjetunió általános műveltséget nyújtó iskoláiban az 1914. évi 9 millió 650 ezerhez viszonyítva 28 millió 700 ezer tanuló tanult. Ugyanekkor a középiskolák felső osztályai diákjainak száma csaknem 40-szerte nevekedett. Egyedül 1958-ban 1 millió 600 ezer fiú és lány végezte el a munkás és parasztifjúság általános műveltséget nyújtó középiskoláit. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy véli, hogy közelebb kell vinni a főiskolákat a gyakorlati élethez, a termeléshez és össze kell kapcsolni a gyakorlattal. A tézisek javasolják, hogy elsősorban a már gyakorlattal rendelkező ifjúságot vegyék fel a főiskolákra. A főiskolák fejlesztésében elsősorban az esti és távhallgatásra kell nagy súlyt fektetni. Mivel a tudomány és a technika további fejlődése során még nagyobb szükség lesz főiskolai végzettségű és új ismeretekkel rendelkező káderekre, a főiskolák feladata, hogy a termeléssel való kapcsolatuk elveszGörögország Kommunista Pártjának 40 éves harcos űffa A GÖRÖG MUNKÁSOSZTÁLY negyúen esztendővel ezelőtt alakította meg forradalmi marxista pártját. Görögország Kommunista Pártja keletkezésétől fogva megpróbáltatásokkal teli kemény harcok útját tette meg. A monarchista reakciós rend feltételei között a pártnak elsősorban olyan jelenségek ellen kellett harcolnia, mint az erős feudális csökevények, az országnak a külföldi tőkétől való függése, a gazdasági elmaradottság és a nép nyomora. Amikor az 1925-1926os években a burzsoázia, helyzetének megszilárdítására törekedve, katonai diktatúrát vezetett be, a párt kénytelen volt illegalitásba menni. A fasizmus növekvő veszélye közepette Görögország Kommunista Pártja minden haladó erőt a fasizmus és a háború ellen mozgósított. A párt kezdeményezésére 1934 júniusában egybehívták a görög fasisztaellenes kongresszust. A párt felhívta a népet, tömörüljön egységes frontba a fasizmus és a háború ellen s a demokratikus kormány megteremtésének jelszavát tűzte ki. 1936-ban széles népi antifasiszta mozgalom bontakozott ki, a párt egyezségre lépett a többi demokratikus párttal, valamint a görög földmüvespárttal és megteremtette a népfrontot. A burzsoázia a népfronttól való félelmében az angol imperialisták segítségével hamarosan nyílt fasiszta diktatúrát vezetett be. A kommunisták ezreit bebörtönözték és további ezreket koncentrációs táborokba zártak. Ciprusi helyzet Ciprusi sajtójelentések szerint a gyarmati hivatalok az utóbbi időben fokozott megtorlásokkal élnek a szigetlakossággal szemben. A Reuter nikőziai tudósítójának jelentése szerint az EOK nemzeti felszabadító szervezet által terjesztett röpiratok elítélik az angol csapatoknak a ciprusi görögökkel szemben folytatott „rendszeres nemzetirtő kampányát." Nagy-Britannia Kommunista Pártjának politikai bizottsága tegnapelőtt kiadott nyilatkozatában elítéli a ciprusi lakossággal szemben foganatosított megtorló intézkedéseket és élesen bírálja McMillan miniszterelnököt, aki „katonai büntető intézkedésekkel" fenyegette meg Ciprus lakóit. A Ruhr-vidéken már 2119 500 a kihagyott műszakok száma A Nyugatnémet Bányászok Szakszervezeti Szövetségének közlése szerint e héten a Ruhr-vidéki bányákban további 178 ezer műszakot hagytak ki. A bányászok bérveszteségei elérik a 4,2 millió márkát, a szénfejtésben pedig ez 255 700 tonnát tesz ki. A válság kezdete óta a nyugatnémet szén«parban összesen 2 119 500 műszakot hagytak ki és a bányászok bérveszteségei elérték a 49,8 millió márkát. A háború kitörése után a kommunisták a nemzeti felszabadító harc fő erejévé váltak. Hősiesen harcoltak nemcsak a fronton, hanem a front széthullása után a fasiszta megszállás nehéz idejében is. A párt kezdeményezésére 1941-ben megalakították az EAN nemzeti felszabadítási frontot, amely különféle demokratikus szervezeteket tömörített egybe. Az EAN fejtette ki a dicső nemzeti ellenállási mozgalmat. Tömeg sztrájkok mellett megszervezte a görög népi felszabadító hadsereget, az ELAS-t, amelynek soraiban több mint 120 ezer partizán harcolt. Az ELAS egységei által felszabadított területeken megszüntették az állami fasiszta apparátust és felállították a népi hatalmat. Jelenleg Görögország Kommunista Pártja az illegalitás súlyos feltételei között működik, de ennek ellenére nagy befolyást gyakorol a dolgozó nép tömegeire. Ezt mutatja pl. az egységszellem megerősödése a szakszervezetekben, ami főképp a tavalyi nagy sztrájkmozgalomban nyilvánult meg. A párt befolyását mutatja a politikai erők lényeges balratolódása is. Igy az idei májusi választások során a szavazatok 60 százalékát azok a pártok kapták, amelyek nem értenek egyet az amerikai támaszpontok létesítésével. Görögország Kommunista Pártjának negyven éve — a szocializmus ügyéért, a munkásosztály ügyéért vívott áldozatkész harcok hosszú esztendőit jelenti. A marxizmus-leninizmus elveihez való hűség és a munkásmozgalom eddigi forradalmi tapasztalatainak tanulságai biztosítják Görögország Kommunista Pártja jövőjét. tése nélkül fokozzák e szakemberek képzettségét. A legközelebbi évek folyamán a Szovjetunióban széles alapokra helyezik az atomerők békés felhasználásával összefüggő ágazatok, az au tomatizálás és telemechanizálás, elektronika, villanygépipar, műszeripar, rádiótechnika, távösszekötő technika, vegyi technológia, stb. ágak mérnökeinek nevelését. A mezőgazdasági főiskolákon a szakerők nevelésének a nagy szovhozokra kell támaszkodnia. E főiskolák rendeltetése, hogy tudományos központokká váljanak és segítséget nyújtsanak a mezőgazdaságnak a termelés növelésében. A Szovjetunió népgazdaságában jelenleg hét és fél millió fő és kö zépiskolai szakképzettségű szakem ber dolgozik, míg 1913-ban Oroszországban csak 200 ezer volt a számuk. Az egyetemi iskolák is további fejlődést érnek el. Számítanak arra, hogy az egyetemeken elektron műszerekkel ellátott kibernetikai laboratóriumokat szerelnek fel, korszerű gyorsítókkal egészítik ki a magfizi kai laboratóriumokat, kiépítik a rá diókémiai és rádióbiológiai laboratóriumokat. A tézif'- hangsúlyozzák a társadalomtud nyok főiskolai oktatásának jelentés szerepét. A marxizmusleninizmus alapjainak ismerete valamennyi gazdasági ág szakembere számára elengedhetetlenül szükséges. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szükségesnek tartják a Szovjetunió főiskolai hálózatának oly módon való rendezését, hogy a főiskolák minél közelebb kerüljenek a termeléshez. Javasolják ezért, hogy szüntessék meg a főiskolák moszkvai, leningrádi, kievi indokolatlan* koncentrálását és növeljék a főiskolák számát az új iparközpontokban, főként Szibéria, a Távol-Kelet és a közép-ázsiai köz társaságok területein. A főiskolák rendszerének a tanulás és a termelési gyakorlati munka egymáshoz való közeledése alapján végrehajtandó átszervezése kövesse azt a célt, hogy évente növekedjék a képzett szakemberek, végzett főiskolai növendékek száma. A Szovjetunió főiskoláin és ipari szakiskoláin az 1913. évi 182 ezerhez viszonyítva több mint négymillió diák tanul. A Szovjetunió főiskoláin majdnem négyszer annyi személy folytat tanulmányokat, mint Nagy-Britanniában, Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban együttvéve, pedig ezeknek az országoknak összesen majdnem annyi lakosuk van, mint a Szovjetuniónak. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy véli, hogy a főiskolák nagy részének átszervezését célszerű 3 — 5. év folyamán folyamatosan végrehajtani úgy, hogy az átszervezést 1959-ben kezdjék el. ' Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa rámutat arra, hogy a főiskolák átszervezése milliók érdekeit fogja érinteni. Hangsúlyozza, hogy e feladat helyes megoldása óriási jelentőséggel fog bírni a Szovjetunió további fejlődésében. Az iskola és a gyakorlati élet szorosabb kapcsolata megteremti a serdülő nemzedék jobb nevelésének valóban elengedhetetlen feltételeit. Ez a nemzedék már a kommunizmusban fog élni és dolgozni. Szovjet konstruktőrök új vágathajtó pajzsot szerkesztettek, melynek segítségével bonyolult hidrogeológiai körülmények közepette gépesítik a vízszintes bányaterek vágathajtási munkaműveleteit. Gépi erő végzi a kőzetlazítást és a széntelep vágatfelületének kifeszítését, a szén összegyűjtését és a csillék berakását, szilárd vasbeton támfa emelését és az összes aknamélyítési segédmunkaműveleteket. A gép tervezett gyorsasága havi 330 méter. .(Foto: P. Maszlova TASZSZ) Örök barátságunk t

örté

ne

té

ből A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeivel megkezdődött hagyományos csehszlovákszovjet barátság hónapja gazdag olyan nagyvonalú akciókban, amelyek elősegítik népünk és a szovjet nép kapcsolatainak elmélyítését, bemutatják a legújabb szovjet alkotó sikereket és a szovjet nép további ragyogó távlatait. Nem közhely, ha a csehszlovák-szovjet barátság hagyományos jellegéről beszélünk. Pillantsunk vissza a történelembe, nézzük meg, hol és milyen körülmények között született meg ez az életadó barátság. Ha visszatekintünk az idők folyására, látjuk, hogy már a nemzeti elnyomatás éveiben erős baráti kötelékek fűzték össze a cseh, szlovák és orosz népet, ami különösen a cseh- és a szlovák nemzet legjobbjainak, neves íróinak és nemzetébresztőinek és az orosz társadalom korabeli nagyjainak szoros barátságban és bensőséges kapcsolataiban nyilvánult meg. Az is tény, hogy a cseh és szlovák nép Kelet felől, nagy orosz testvéreitől várta felszabadítását. Az orosz proletariátus győzelme 1917 októberében, valamint az a tény, hogy a fiatal szovjet állam egyedül tartott ki következetesen a népek önrendelkezési jogának, tehát Cseh Szlovákia népei önállóságának és függetlenségének megvalósítása mellett, új tartalmat adott e barátságnak, melyet a csehszlovákiai vöröskatonáknak a szovjet hatalom védelmében kiontott vére is megpecsételt. Népünk Kelet felé tekintett akkor is, amikor a csehszlovákiai burzsoázia megfosztotta a forradalmi munkásosztályt mozgalmának győzelmétől. A szovjet állam Csehszlovákia munkásosztályának is ragyogó példaképe lett. Csehszlovákia népe követelte, hogy a burzsoá kormány baráti politikát folytasson a Szovjetunió irányában. A tömegek mozgálma kényszerítette ki, hogy Benéš 1922. június 5-én az OSZSZSZKval, majd az Ukrán SZSZK-kal ideiglenes kereskedelmi egyezményt kötött S amikor a csehszlovák burzsoázia a húszas években teljes erővel bekapcsolódott a világimperializmus szovjetellenes terveibe, a csehszlovákiai nép legjobb fiai emelték magasra a barátság zászlaját, mozgósították a tömegeket a szovjet állam védelmére, az imperialista cselszövések ellen. Gottwald elvtárs 1930. december 3-án a prágai munkásság tiltakozógyűlésén mondott beszédében egész népünk nevében szólt, amikor ezt mondotta: „Kijelentjük, hogy a Szovjetunió a mi ügyünk és vérünk utolsó cseppjéig védelmezni fogjuk az imperializmus háborús támadása ellen." A néptömegek hangulata olyan erő volt, mely bizonyos meghátrálásra kényszerítette a kormányt. Igy történt, hogy Csehszlovákia évek múltán jogilag is elismerte a Szovjetuniót és Beneš külügyminiszter 1935. május 16-án csehszlovák-szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményt írt alá Moszkvában. A Nyugattól függő cseh burzsoá kormány persze nem adta fel könnyen álláspontját. A Németország részéről fenyegető veszéllyel kapcsolatban oly módosítást eszközölt az egyezményen, mely szerint „a két kormány kölcsönösen elismeri, hogy a kölcsönös segítségnyújtásra vállalt kötelezettsége csak akkor lép életbe, ha Franciaország is segítséget nyújt a támadás áldozatának." A csehszlovákiai burzsoázia ráfizetett szovjetellenes politikájára. Nyugati barátai — amikor érdekük úgy kívánta — minden szívfájdalom nélkül feláldozták a köztársaságot Hitlernek. A Szovjetunió a Népszövetség fórumán és a világ közvéleménye előtt következetesen harcolt az igazságtalan döntés ellen és Franciaország magatartása ellenére is hajlandó volt megsegíteni Csehszlovákiát a hitleri Németország támadása ellen. A csehszlovák-szovjet baráti kapcsolatok München előtti időszakát többszöri látogatások, ismerkedések, a szovjet nép életének propagálása, a Szovjetunióról terjesztett igazság jellemzi. 1920-ban szakszervezeti küldöttség cserelátogatására került sor. Szergejev, a szovjet küldöttség vezetője Kladnóban kijelentette: „Az orosz munkásság tud a kladnói proletariátusnak az orosz forradalom érdekében kefejtett akcióiról és hálás értük". Nagy szerepet játszott a Szovjet*' unió Barátainak Szövetsége, a kommunista párt segítőtársa a szovjet ország életének ismertetésében és propagálásában. Központilag szervezte a csehszlovák-szovjet közeledést szolgáló akciókat. A köztársaságban élő népek fiai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt lelkes propagálói lettek a szövetség gondolatának. Šmeral, Vrbenský, Nejedlý, Olbracht, Mayerová, Pujmanová, Fučík neve elválaszthatatlan a csehszlovák-szovjet barátság történetétől. írók, színművészek, gazdasági szakemberek, sportolók látogatnak hozzánk a Szovjetunióból és tolmácsolják népeik szeretetét. „Ahol a ma már a múlté" címmel Fučík felejthetetlen riportsorozatot írt a jövő országáról. Szovjet íróknak hazánkban bemutatott drámáiból, a szovjet filmgyártás első alkotásaiból ismeri meg népünk a forradalom és a polgárháború időszakának hőstörténetét. A szovjet emberek leghívebb barátainknak bizonyultak. „Ama napokban, amikor tetőfokra hág a borzalmas árulás, és a fasiszta állam csapatai az angol és francia kormány segítségével békeszeretőt demokratikus országotok testét tépázzák, mi, szovjet írók, szívünk mélyéből fakadó testvéri szolidaritásunkat és szeretetünket tolmácsoljuk ... Tudják meg a fasiszta barbárok, hogy nincs olyan csapás és áldozat, mely megtörné Csehszlovákia népének szabad szellemét. Nem maradtok magatokra. Nem hagyunk el, segítünk benneteket!" — üzenték a szovjet írók a csehszlovák íróit közvetítésével népünknek. A fasiszta megszállás sötét éveiben a Szovjetunió népünk egyetlen reménysége. A felszabadításunkért hozott áldozatok örök hálára kötelezik népünket. Sok ezer szovjet harcos alussza örök álmát csehszlovák földben. Velük együtt küzdöttek a Szovjetunió területért megalakult önálló csehszlovák katonai egységek tagjai és a hős partizánok. Közösen ontott vérükkel pecsételték meg barátságunkat. Barátságunk további kibontakozásának fontos alapja az J943. december 12-én kötött csehszlovák-szovjet barátsági szerződés, melynek nemsokára 15. évfordulóját ünnepeljük. Negyedik cikkelye kimondja: „A magas szerződő felek kölcsönös biztonságuk érdekeit szem előtt tartva megegyeztek, hogy a béke helyreállítása utáni időben szoros és testvéri együttműködést fejtenek ki, függetlenségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletbentartása alapelveinek megfelelően fognak eljárni és nem avatkoznak egymás belügyeibe, Megegyeztek, hogy a lehető legnagyobb mértékben fejlesztik gazdasági kapcsolataikat, s a háború után kölcsönös gazdasági segítségben részesítik egymást". Ezen az alapon segítette önzetlenül a Szovjetunió az 1948 februárja után rohamos fejlődésnek indult Csehszlovákia szocialista építését. Ennek a segítségnek köszönhetjük, hogy ma a szocialista építés befejezésének küszöbén állunk. A további távlatok együttműködésünk még szélesebb körű kibontakozódásáról tanúskodnak. 1965-ben a Szovjetunióból jövő behozatalból fedezzük iparunk vasérc, szines fém, kőolaj, műkaucsuk stb. szükségletének döntő részét. Fontos mezőgazdasági termékeket is a Szovjetunióból hozunk be hatalmas mennyiségben, elsősorban gabonát. Sem számokban, sem szavakban nem fejezhetjük ki eléggé ékesszólóan a nagy és megingathatatlan, a dolgozó nép szívéből áradó csehszlovák-szovjet barátság nagyságát, mely évről évre, minden téren egyre jobban áthatja dolgozó népünket. L. & Az algériaiak sikeres hadműveletei a „Morice" vonal ellen Kairó (ČTK) — Azon hírek szerint, amelyeket az algériai nemzeti felszabadító hadsereg vezérkara Kairóban tett közzé, a felszabadító hadsereg egységei november 6. és 9. között sikeres támadásokat hajtottak végre a francia megszálló csapatok ellen a Morice-vonal térségében. Mint ismeretes, ezt a vonalat magasfeszültségű villanyárammal töltött drótakadályok hálózata képezi. A harcok során a francia csapatok számos megerősített állását megsemmisítették. Tajankla és Chantit községek közötti területen 48 francia katonát megöltek és 20-at megsebesítettek. Kuvef és Chantit községek között mintegy 500 m hosszú drótakadályt semmisítettek mea. A. Lafsent kizárták Dánia Kommunista Pár íjából A Land og Folk jelenti, hogy Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága november 15-én egyhangúlag jóváhagyta A. Larsennek a pártból való kizárásáról szóló határozatot. A jelentés rámutat, hogy Dánia Kommunista Pártjának XX. kongresszusa jóváhagyta a pártmunka elveit meghatározó intézkedéseket és megválasztotta az új központi bizottságot. Á. Larsen azonban a kongresszus után újból helytelen vádakat emelt a párt elleni amelyeket a kongresszus már elutasított. Larsen kijelentette, hogy Dánia Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai nem kötelezők számára és nem fogja azt a politikát folytatni, amit a kongresszus jóváhagyta. Ezzel A. Larsen durván megsértette a párt alapszabályzatát. fl.

l SZÓ 4 * 195

8- november 18.