Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-18 / 319. szám, kedd

Moszkvában közzétették a szovjet népművelés! rendszer fejlesztésinek téziseit I Minden munkás és kolhozparaszt megszerzi a középiskolai végzettséget (Folytatás az L oldalról) Valamelyik ágában végzendő munká­ra. Az ipari szakiskolák tanulói szak­képzettséget nyernek és megszerzik a közepes képzettségű szakember címét. A tézisek javasolják, hogy az iskolákban lényegesen tökéletesítsék az idegen nyelvek oktatását. Hangsú­lyozzák, hogy küzdeni kell a tanulók testnevelésének és esztétikai neve­lésének lebecsülése ellen. Feladatul tűzik ki, hogy minden munkás és munkásnő, kolhozparaszt és parasztasszony megszerezze a kö­zépiskolai végzettséget, ami a kom­munizmus sikeres építésének egyik legfontosabb feltétele. A tézisek a szakiskolák átszerve­zését is javasolják. A jelenlegi üzemi szakiskolák, ipari, vasúti és más tan­intézetek 1-3 évig tartó nappali és esti szakosított városi műszaki szak­iskolákká és 1—2 évig tartó mező­gazdasági szakiskolákká alakulnak át. Különféle termelési ágak számá­ra nevelnek majd szakképzett mun­kásokat, gépesitőket, építőipari mun­kásokat és mezőgazdasági dolgozó­kat. A tézisek javasolják a középiskolai szakoktatás rendszerének tökélete­sítését, melynek a nyolcéves poli­technikai iskolák és a teljes középis­kolai oktatás alapján kell felépülnie. A tézisek rámutatnak az iskola je­lentős szerepére a Szovjetunió kul­turális forradalmában. A Szovjetunió­ban élő népek saját anyanyelvű iskolákkal rendelkeznek, mindnyájuk számára széles út nyílik a művelt­ség és a kultúra forrásaihoz. Meg­szűnt az írástudatlanság és megho­nosult az általános hétéves iskolai oktatás. A Szovjetunió általános műveltsé­get nyújtó iskoláiban az 1914. évi 9 millió 650 ezerhez viszonyítva 28 millió 700 ezer tanuló tanult. Ugyan­ekkor a középiskolák felső osztályai diákjainak száma csaknem 40-szerte nevekedett. Egyedül 1958-ban 1 mil­lió 600 ezer fiú és lány végezte el a munkás és parasztifjúság általános műveltséget nyújtó középiskoláit. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy véli, hogy közelebb kell vinni a fő­iskolákat a gyakorlati élethez, a termeléshez és össze kell kapcsolni a gyakorlattal. A tézisek javasolják, hogy elsősorban a már gyakorlattal rendelkező ifjúságot vegyék fel a fő­iskolákra. A főiskolák fejlesztésében elsősorban az esti és távhallgatásra kell nagy súlyt fektetni. Mivel a tudomány és a technika további fejlődése során még nagyobb szükség lesz főiskolai végzettségű és új ismeretekkel rendelkező káde­rekre, a főiskolák feladata, hogy a termeléssel való kapcsolatuk elvesz­Görögország Kommunista Pártjának 40 éves harcos űffa A GÖRÖG MUNKÁSOSZTÁLY negy­úen esztendővel ezelőtt alakította meg forradalmi marxista pártját. Görög­ország Kommunista Pártja keletkezé­sétől fogva megpróbáltatásokkal teli kemény harcok útját tette meg. A mo­narchista reakciós rend feltételei kö­zött a pártnak elsősorban olyan je­lenségek ellen kellett harcolnia, mint az erős feudális csökevények, az or­szágnak a külföldi tőkétől való füg­gése, a gazdasági elmaradottság és a nép nyomora. Amikor az 1925-1926­os években a burzsoázia, helyzetének megszilárdítására törekedve, katonai diktatúrát vezetett be, a párt kény­telen volt illegalitásba menni. A fa­sizmus növekvő veszélye közepette Görögország Kommunista Pártja min­den haladó erőt a fasizmus és a há­ború ellen mozgósított. A párt kez­deményezésére 1934 júniusában egybe­hívták a görög fasisztaellenes kong­resszust. A párt felhívta a népet, tö­mörüljön egységes frontba a fasizmus és a háború ellen s a demokratikus kormány megteremtésének jelszavát tűzte ki. 1936-ban széles népi anti­fasiszta mozgalom bontakozott ki, a párt egyezségre lépett a többi demok­ratikus párttal, valamint a görög föld­müvespárttal és megteremtette a népfrontot. A burzsoázia a népfronttól való fé­lelmében az angol imperialisták segít­ségével hamarosan nyílt fasiszta dik­tatúrát vezetett be. A kommunisták ezreit bebörtönözték és további ezre­ket koncentrációs táborokba zártak. Ciprusi helyzet Ciprusi sajtójelentések szerint a gyarmati hivatalok az utóbbi időben fokozott megtorlásokkal élnek a szi­getlakossággal szemben. A Reuter nikőziai tudósítójának jelentése sze­rint az EOK nemzeti felszabadító szervezet által terjesztett röpiratok elítélik az angol csapatoknak a cip­rusi görögökkel szemben folytatott „rendszeres nemzetirtő kampányát." Nagy-Britannia Kommunista Párt­jának politikai bizottsága tegnap­előtt kiadott nyilatkozatában elítéli a ciprusi lakossággal szemben foga­natosított megtorló intézkedéseket és élesen bírálja McMillan miniszterel­nököt, aki „katonai büntető intézke­désekkel" fenyegette meg Ciprus la­kóit. A Ruhr-vidéken már 2119 500 a kihagyott műszakok száma A Nyugatnémet Bányászok Szakszer­vezeti Szövetségének közlése szerint e héten a Ruhr-vidéki bányákban to­vábbi 178 ezer műszakot hagytak ki. A bányászok bérveszteségei elérik a 4,2 millió márkát, a szénfejtésben pe­dig ez 255 700 tonnát tesz ki. A válság kezdete óta a nyugatné­met szén«parban összesen 2 119 500 műszakot hagytak ki és a bányászok bérveszteségei elérték a 49,8 millió márkát. A háború kitörése után a kommu­nisták a nemzeti felszabadító harc fő erejévé váltak. Hősiesen harcoltak nemcsak a fronton, hanem a front széthullása után a fasiszta megszállás nehéz idejében is. A párt kezdeménye­zésére 1941-ben megalakították az EAN nemzeti felszabadítási frontot, amely különféle demokratikus szer­vezeteket tömörített egybe. Az EAN fejtette ki a dicső nemzeti ellenállási mozgalmat. Tömeg sztrájkok mellett megszervezte a görög népi felszabadító hadsereget, az ELAS-t, amelynek so­raiban több mint 120 ezer partizán harcolt. Az ELAS egységei által fel­szabadított területeken megszüntették az állami fasiszta apparátust és fel­állították a népi hatalmat. Jelenleg Görögország Kommunista Pártja az illegalitás súlyos feltételei között működik, de ennek ellenére nagy befolyást gyakorol a dolgozó nép tömegeire. Ezt mutatja pl. az egység­szellem megerősödése a szakszerveze­tekben, ami főképp a tavalyi nagy sztrájkmozgalomban nyilvánult meg. A párt befolyását mutatja a politikai erők lényeges balratolódása is. Igy az idei májusi választások során a sza­vazatok 60 százalékát azok a pártok kapták, amelyek nem értenek egyet az amerikai támaszpontok létesítésé­vel. Görögország Kommunista Pártjának negyven éve — a szocializmus ügyé­ért, a munkásosztály ügyéért vívott áldozatkész harcok hosszú esztendőit jelenti. A marxizmus-leninizmus elvei­hez való hűség és a munkásmozga­lom eddigi forradalmi tapasztalatainak tanulságai biztosítják Görögország Kommunista Pártja jövőjét. tése nélkül fokozzák e szakemberek képzettségét. A legközelebbi évek folyamán a Szovjetunióban széles alapokra he­lyezik az atomerők békés felhaszná­lásával összefüggő ágazatok, az au tomatizálás és telemechanizálás, elektronika, villanygépipar, műszer­ipar, rádiótechnika, távösszekötő technika, vegyi technológia, stb. ágak mérnökeinek nevelését. A mezőgazdasági főiskolákon a szakerők nevelésének a nagy szov­hozokra kell támaszkodnia. E főisko­lák rendeltetése, hogy tudományos központokká váljanak és segítséget nyújtsanak a mezőgazdaságnak a termelés növelésében. A Szovjetunió népgazdaságában jelenleg hét és fél millió fő és kö zépiskolai szakképzettségű szakem ber dolgozik, míg 1913-ban Oroszor­szágban csak 200 ezer volt a szá­muk. Az egyetemi iskolák is további fej­lődést érnek el. Számítanak arra, hogy az egyetemeken elektron mű­szerekkel ellátott kibernetikai labo­ratóriumokat szerelnek fel, korszerű gyorsítókkal egészítik ki a magfizi kai laboratóriumokat, kiépítik a rá diókémiai és rádióbiológiai labora­tóriumokat. A tézif'- hangsúlyozzák a társa­dalomtud nyok főiskolai oktatásá­nak jelentés szerepét. A marxizmus­leninizmus alapjainak ismerete vala­mennyi gazdasági ág szakembere számára elengedhetetlenül szükséges. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa szük­ségesnek tartják a Szovjetunió főis­kolai hálózatának oly módon való rendezését, hogy a főiskolák minél közelebb kerüljenek a termeléshez. Javasolják ezért, hogy szüntessék meg a főiskolák moszkvai, leningrá­di, kievi indokolatlan* koncentrálását és növeljék a főiskolák számát az új iparközpontokban, főként Szibéria, a Távol-Kelet és a közép-ázsiai köz társaságok területein. A főiskolák rendszerének a tanu­lás és a termelési gyakorlati munka egymáshoz való közeledése alapján végrehajtandó átszervezése kövesse azt a célt, hogy évente növekedjék a képzett szakemberek, végzett fő­iskolai növendékek száma. A Szovjet­unió főiskoláin és ipari szakiskoláin az 1913. évi 182 ezerhez viszonyítva több mint négymillió diák tanul. A Szovjetunió főiskoláin majdnem négyszer annyi személy folytat ta­nulmányokat, mint Nagy-Britanniá­ban, Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban együttvéve, pedig ezeknek az országoknak összesen majdnem annyi lakosuk van, mint a Szovjetuniónak. Az SZKP KB és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa úgy véli, hogy a fő­iskolák nagy részének átszervezését célszerű 3 — 5. év folyamán folyama­tosan végrehajtani úgy, hogy az át­szervezést 1959-ben kezdjék el. ' Az SZKP KB és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa rámutat arra, hogy a főiskolák átszervezése milliók érde­keit fogja érinteni. Hangsúlyozza, hogy e feladat helyes megoldása óriási jelentőséggel fog bírni a Szovjetunió további fejlődésében. Az iskola és a gyakorlati élet szorosabb kapcsolata megteremti a serdülő nemzedék jobb nevelésének valóban elengedhetetlen feltételeit. Ez a nem­zedék már a kommunizmusban fog élni és dolgozni. Szovjet konstruktőrök új vágathajtó pajzsot szerkesztettek, melynek segít­ségével bonyolult hidrogeológiai körülmények közepette gépesítik a vízszin­tes bányaterek vágathajtási munkaműveleteit. Gépi erő végzi a kőzetlazítást és a széntelep vágatfelületének kifeszítését, a szén összegyűjtését és a csillék berakását, szilárd vasbeton támfa emelését és az összes aknamé­lyítési segédmunkaműveleteket. A gép tervezett gyorsasága havi 330 méter. .(Foto: P. Maszlova TASZSZ) Örök barátságunk t örté ne té ből A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeivel meg­kezdődött hagyományos csehszlovák­szovjet barátság hónapja gazdag olyan nagyvonalú akciókban, amelyek elősegítik népünk és a szovjet nép kapcsolatainak elmélyítését, bemu­tatják a legújabb szovjet alkotó si­kereket és a szovjet nép további ragyogó távlatait. Nem közhely, ha a csehszlovák-szovjet barátság ha­gyományos jellegéről beszélünk. Pil­lantsunk vissza a történelembe, néz­zük meg, hol és milyen körülmények között született meg ez az életadó barátság. Ha visszatekintünk az idők folyá­sára, látjuk, hogy már a nemzeti elnyomatás éveiben erős baráti kö­telékek fűzték össze a cseh, szlo­vák és orosz népet, ami különösen a cseh- és a szlovák nemzet leg­jobbjainak, neves íróinak és nem­zetébresztőinek és az orosz társa­dalom korabeli nagyjainak szoros ba­rátságban és bensőséges kapcso­lataiban nyilvánult meg. Az is tény, hogy a cseh és szlovák nép Kelet felől, nagy orosz testvéreitől várta felszabadítását. Az orosz proletariátus győzelme 1917 októberében, valamint az a tény, hogy a fiatal szovjet állam egyedül tartott ki következetesen a népek önrendelkezési jogának, tehát Cseh Szlovákia népei önállóságának és függetlenségének megvalósítása mel­lett, új tartalmat adott e barátság­nak, melyet a csehszlovákiai vörös­katonáknak a szovjet hatalom vé­delmében kiontott vére is megpe­csételt. Népünk Kelet felé tekintett akkor is, amikor a csehszlovákiai burzsoázia megfosztotta a forradal­mi munkásosztályt mozgalmának győzelmétől. A szovjet állam Cseh­szlovákia munkásosztályának is ra­gyogó példaképe lett. Csehszlovákia népe követelte, hogy a burzsoá kor­mány baráti politikát folytasson a Szovjetunió irányában. A tömegek mozgálma kényszerítette ki, hogy Benéš 1922. június 5-én az OSZSZSZK­val, majd az Ukrán SZSZK-kal ideig­lenes kereskedelmi egyezményt kö­tött S amikor a csehszlovák bur­zsoázia a húszas években teljes erő­vel bekapcsolódott a világimperia­lizmus szovjetellenes terveibe, a csehszlovákiai nép legjobb fiai emel­ték magasra a barátság zászlaját, mozgósították a tömegeket a szovjet állam védelmére, az imperialista csel­szövések ellen. Gottwald elvtárs 1930. december 3-án a prágai mun­kásság tiltakozógyűlésén mondott beszédében egész népünk nevében szólt, amikor ezt mondotta: „Kije­lentjük, hogy a Szovjetunió a mi ügyünk és vérünk utolsó cseppjéig védelmezni fogjuk az imperializmus háborús támadása ellen." A néptömegek hangulata olyan erő volt, mely bizonyos meghátrálásra kényszerítette a kormányt. Igy tör­tént, hogy Csehszlovákia évek múl­tán jogilag is elismerte a Szovjet­uniót és Beneš külügyminiszter 1935. május 16-án csehszlovák-szovjet köl­csönös segélynyújtási egyezményt írt alá Moszkvában. A Nyugattól függő cseh burzsoá kormány persze nem adta fel könnyen álláspontját. A Né­metország részéről fenyegető ve­széllyel kapcsolatban oly módosítást eszközölt az egyezményen, mely szerint „a két kormány kölcsönösen elismeri, hogy a kölcsönös segítség­nyújtásra vállalt kötelezettsége csak akkor lép életbe, ha Franciaország is segítséget nyújt a támadás áldozatá­nak." A csehszlovákiai burzsoázia ráfizetett szovjetellenes politikájára. Nyugati barátai — amikor érdekük úgy kívánta — minden szívfájdalom nélkül feláldozták a köztársaságot Hitlernek. A Szovjetunió a Népszö­vetség fórumán és a világ közvéle­ménye előtt következetesen harcolt az igazságtalan döntés ellen és Fran­ciaország magatartása ellenére is hajlandó volt megsegíteni Csehszlo­vákiát a hitleri Németország táma­dása ellen. A csehszlovák-szovjet baráti kap­csolatok München előtti időszakát többszöri látogatások, ismerkedések, a szovjet nép életének propagálása, a Szovjetunióról terjesztett igazság jellemzi. 1920-ban szakszervezeti küldöttség cserelátogatására került sor. Szerge­jev, a szovjet küldöttség vezetője Kladnóban kijelentette: „Az orosz munkásság tud a kladnói proleta­riátusnak az orosz forradalom érde­kében kefejtett akcióiról és hálás ér­tük". Nagy szerepet játszott a Szovjet*' unió Barátainak Szövetsége, a kom­munista párt segítőtársa a szovjet ország életének ismertetésében és propagálásában. Központilag szer­vezte a csehszlovák-szovjet közele­dést szolgáló akciókat. A köztársa­ságban élő népek fiai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt lelkes propagálói lettek a szövetség gon­dolatának. Šmeral, Vrbenský, Nejedlý, Olbracht, Mayerová, Pujmanová, Fu­čík neve elválaszthatatlan a cseh­szlovák-szovjet barátság történeté­től. írók, színművészek, gazdasági szakemberek, sportolók látogatnak hozzánk a Szovjetunióból és tolmá­csolják népeik szeretetét. „Ahol a ma már a múlté" címmel Fučík fe­lejthetetlen riportsorozatot írt a jö­vő országáról. Szovjet íróknak ha­zánkban bemutatott drámáiból, a szovjet filmgyártás első alkotásaiból ismeri meg népünk a forradalom és a polgárháború időszakának hőstör­ténetét. A szovjet emberek leghí­vebb barátainknak bizonyultak. „Ama napokban, amikor tetőfokra hág a borzalmas árulás, és a fasisz­ta állam csapatai az angol és fran­cia kormány segítségével békeszeretőt demokratikus országotok testét té­pázzák, mi, szovjet írók, szívünk mélyéből fakadó testvéri szolidari­tásunkat és szeretetünket tolmá­csoljuk ... Tudják meg a fasiszta barbárok, hogy nincs olyan csapás és áldozat, mely megtörné Csehszlo­vákia népének szabad szellemét. Nem maradtok magatokra. Nem hagyunk el, segítünk benneteket!" — üzen­ték a szovjet írók a csehszlovák íróit közvetítésével népünknek. A fasiszta megszállás sötét éveiben a Szovjetunió népünk egyetlen reménysége. A felszabadí­tásunkért hozott áldozatok örök há­lára kötelezik népünket. Sok ezer szovjet harcos alussza örök álmát csehszlovák földben. Velük együtt küzdöttek a Szovjetunió területért megalakult önálló csehszlovák kato­nai egységek tagjai és a hős parti­zánok. Közösen ontott vérükkel pe­csételték meg barátságunkat. Barátságunk további kibontakozá­sának fontos alapja az J943. decem­ber 12-én kötött csehszlovák-szovjet barátsági szerződés, melynek nem­sokára 15. évfordulóját ünnepeljük. Negyedik cikkelye kimondja: „A ma­gas szerződő felek kölcsönös biz­tonságuk érdekeit szem előtt tartva megegyeztek, hogy a béke helyreál­lítása utáni időben szoros és testvéri együttműködést fejtenek ki, függet­lenségük és szuverenitásuk kölcsönös tiszteletbentartása alapelveinek meg­felelően fognak eljárni és nem avat­koznak egymás belügyeibe, Meg­egyeztek, hogy a lehető legnagyobb mértékben fejlesztik gazdasági kap­csolataikat, s a háború után kölcsö­nös gazdasági segítségben részesítik egymást". Ezen az alapon segítette önzetlenül a Szovjetunió az 1948 februárja után rohamos fejlődésnek indult Cseh­szlovákia szocialista építését. Ennek a segítségnek köszönhetjük, hogy ma a szocialista építés befejezésének küszöbén állunk. A további távlatok együttműködésünk még szélesebb körű kibontakozódásáról tanúskodnak. 1965-ben a Szovjetunióból jövő be­hozatalból fedezzük iparunk vasérc, szines fém, kőolaj, műkaucsuk stb. szükségletének döntő részét. Fontos mezőgazdasági termékeket is a Szov­jetunióból hozunk be hatalmas mennyiségben, elsősorban gabonát. Sem számokban, sem szavakban nem fejezhetjük ki eléggé ékesszó­lóan a nagy és megingathatatlan, a dolgozó nép szívéből áradó csehszlo­vák-szovjet barátság nagyságát, mely évről évre, minden téren egyre jobban áthatja dolgozó népünket. L. & Az algériaiak sikeres hadműveletei a „Morice" vonal ellen Kairó (ČTK) — Azon hírek szerint, amelyeket az algériai nemzeti felszabadító hadsereg vezérkara Kairóban tett közzé, a felszabadító hadsereg egységei novem­ber 6. és 9. között sikeres támadásokat hajtottak végre a francia megszálló csa­patok ellen a Morice-vonal térségében. Mint ismeretes, ezt a vonalat magasfe­szültségű villanyárammal töltött drótaka­dályok hálózata képezi. A harcok során a francia csapatok számos megerősített állását megsemmisí­tették. Tajankla és Chantit községek kö­zötti területen 48 francia katonát meg­öltek és 20-at megsebesítettek. Kuvef és Chantit községek között mintegy 500 m hosszú drótakadályt semmisítettek mea. A. Lafsent kizárták Dánia Kommunista Pár íjából A Land og Folk jelenti, hogy Dánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága november 15-én egyhangúlag jóváhagyta A. Larsennek a pártból való kizárásáról szóló határozatot. A jelentés rámutat, hogy Dánia Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa jó­váhagyta a pártmunka elveit meghatáro­zó intézkedéseket és megválasztotta az új központi bizottságot. Á. Larsen azon­ban a kongresszus után újból helytelen vádakat emelt a párt elleni amelyeket a kongresszus már elutasított. Larsen ki­jelentette, hogy Dánia Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának határozatai nem kötelezők számára és nem fogja azt a politikát folytatni, amit a kongresszus jóváhagyta. Ezzel A. Larsen durván meg­sértette a párt alapszabályzatát. fl. l SZÓ 4 * 195 8- november 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom