Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-17 / 318. szám, hétfő

A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata a Görög Kommunista Párthoz Drága Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia dolgozó népe nejében elvtársi üdvözleteinket küldjük önöknek pártjuk megalakításának 40. évfordulója alkalmából. Sok sikert kívánunk a Görög Kommunista Pártnak a görög nép jóiéléért, a békéért és a szocializmusért folytatott harcában. Éljen és erősödjék a Görög Kommunista Párt! Éljen a marxizmus-leninizmus! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Š ^ I I 75 ESZTENDŐ a nemzeti színművészet szolgálatában | ^ i Ki ne ismerné a Vltava folyó i partján épült Nemzeti Színház | épületét. A prágai Nemzeti Szín^ ház minden csehszlovákiai lakos ^ büszkesége, a« építészet és törté§ nelem emlékmüve, mely összefügg ^ a cseh nemzet függetlenségi narŠ cával. A nép szeretetéből, százezres | tömegek lemondásának é» anyagi támogatásának eredményeként keletkezett a Vltava partján ez a gyönyörű emlékmű. Azért nemzeti gyász volt akkor, amikor 1881 egy augusztusi estéjén a Nemzeti Színház leégett. A cseh nép ekkor összefogott, megmutatta erejét és hallatlan áldozatokat hozott. Megható volt ar, amikor kis emberek krajcáraikat összekuporgatva, munkások egész bérüket, háztartási alkalmazottak megtakarított pénzecskéjüket áldozták a haza oltárára. Két év múlva a színház I ^ új épülete még gyönyörűbb, pom^ pásabb volt, mint azelőtt. $ A Nemzeti Színház a cseh nép I büszkeségének és dicsőségének | szimbólumává, a nemzeti szabadúgy is történt, a Libusát — me-.S lyet a színház megnyitása alkal- ^ mára szerzett - a Nemzeti Szín- ^ ház ünnepélyes megnyitásán 1883 ^ november 18-án adták először. ^ A múlt század végén és a szá- ^ zad elején Smetanán kívül még ^ Antonín Dvoŕák, Vilém Blodek, J. ^ B. Foerster operáit, valamint A. & Jirásek, G. Preissová, F. X. Svo- ^ boda, 3. Kvapil, J. Zeyer és má« S írók színdarabját itt adták elő § először. 1918-ban a Csehszlovák Köztár- S saság megalakulása után a bur- & zsoázia igyekszik befolyásolni a n Nemzeti Színházat, ami főleg a § drámai együttesnél sikerül, de § nem tudja a c»eh színészek mély ^ realisztikus gyökereit kitépni, fc Rengeteg tehetséges fiatal színész i nevelődik itt és elvétve játszik fc J. K. Tyl, F. X. Salda, V. Vaučura, § Karel Capek, Gorkij, sót Kornyej- ^ csuk darabjait is. Mégis a haladó ^ szellemű egyszerű nézők nem i érezték jól magukat ebben a ne- 5 kik idegen színházban, Inkább más fc látanatfalí m»lv»k N színházakat létogattak, közelebb álltak a kiiletéhez. $ nésének nagy része, itt kezdődött 5 a cseh opera és drámai színját6 szás felvirágzása. Bedfich Smetai na, a hires zeneszerző életének $ nagy részét a Nemzeti Színház ^ felépítésének szentelte. Ismeretes, ^ hogy Libuša című operája már $ 10 éve kész volt, de nem engedte i addig játszani, amíg a Nemzeti § Színház meg nem nyílt. Tényleg melyek § cseh nép lel- ^ A német megszállás alatt nem § sikerült a Nemzeti Szmházat el- ^ németesíteni. A felszabadulás után egészen ^ 1948-ig folytatódott a harc a nyílt ^ politikai porondon, valamint a ^ kulisszák mögött. A Februári | Győzelem eldöntötte a Nemzeti ^ Színhíz további sorsát § ^ mcjj uciu a - ^ SZAVAK NfiLKÜC, DE ÉRTHETŐ NYELVEN A bratislavai Szlovák Múzeum összes kiállítási helységeiben szombaton, november 15-én megnyitották •z I. nemzetközi művészi fényképkiállítást, amelyet az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala és a Képzőművészek Szlovákiai Szövetsége készített elő. A kiállítás megnyitásán részt vett Ernest Sýkora, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja, Jozef Gajdošik megbízott, a bratislavai konzuli testület képviselői és a kiállítás külföldi vendégei. A megnyitó beszédet Karol Plicka, tanár. Munkarenddel kitüntetett érdemes művész mondta. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiában rendezett I. nemzetközi fénykéokiállítás, amelyre több mint 40 államból 1525 művészi fényképező 6112 művét küldte be, számban, de főleg magas művészi színvonalával túlszárnyalja az összes eddig ismert fényképvilágkiállításokat. KÍNAI ARTISTÁK BRATISLAVÁBAN November 17. és 19-én a Kultúra és Pihenés Parkjában bemutatkozik, a bratislavai közönségnek a wuchani Kínai Állami Varieté, 40-t'agú artista kollektívája. Az együttes Magyarországról érkezik hozzánk, ahol fellépéseivel nagy sikert aratott. Budapesten két hónapig szerepelt. A kínai artisták háromórás műsorukban bemutatják az artista művészet minden mutatványát. Társas utazás a Szovjetunióba és Magyarországra (ČTK) — A Čedok Csehszlovákiai Utazási Iroda idegenforgalmi vállalat ez idén először rendez vonattal társas utazást a karácsonyi ünnepekre a Szovjetunióba. A társas utazás december 27-től január 7-ig tart. Résztvevői látogatást tesznek Leningrádban és Moszkvában, ahol jelen lesznek a hagyományos újévi ünnepségeken. A társas utazás 1995 koronába kerül. A Čedok december 18-tól 21-ig és december 24-től 27-ig a Magyar Népköztársaság fővárosának megtekintésével, borkóstolóval, karácsonyesti vacsorával I egybekötött autóbuszos társas utazást . rendez Budapestre. Ez a társas utazás 675 ( koronába kerül. A breznicai mezőgazdasági műszaki iskola mellett mezőgazdasági tanácsadó működik. Ez az intézmény szoros kapcsolatban áll a Mezőgazdasági-tudományi Akadémia kísérleti és kutató intézetéivel, valamint a Politikai éí Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal. A mezőgazdasági tanácsadó ezekben a napokban több csehországi kerületben tanfolyamokat rendezett az istállótrágya helyes

1 kezeléséről. Ezeken a tanfolyamokon bemutatták a képünkön is látható NH 100-as rakodógépet <$} SEBESEI -j Rendkívüli érdeklődés a szovjet filmek iránt (ČTK) — A szlovákiai mozik az idei barátság hónapjának keretében bemutatják a szovjet filmművészet néhány csúcsalkotását, amelyek iránt rendkívüli az érdeklődés a közönség körében. A bratislavai Pohraničník, Praha, Slovan és Mier mozikban, ahol a „Szállnak a darvak" c. szovjet filmet és a „Csendes Don" c. film két részét adják elő, eddig az összes előadásokat telt ház mellett tartották. Ezeket a filmeket egy hét alatt több mint 50 ezren tekintették meg. A szovjet filmeknek a csehszlovákszovjet barátság hónapja keretében Kassán rendezett előadásain naponta 8200 néző vesz részt. Nagy érdeklődést mutatnak a szovjet filmek iránt a kassai üzemek, például a Kelet-Szlovákiai Gépgyár, a téglagyár, a húsfeldolgozó ipar, a kassai vasútigazgatóság dolgozói, akik naponként együttvéve csaknem 600 belépőjegyet vásárolnak. A szovjet filmek e nagy látogatottsága arról tanúskodik, hogy dolgozóink nagyra értékelik az említett filméit művészi színvonalát. 'A bratislavai mozikban már e hé* ten sorra kerül a „Csendes Don" & film harmadik része is és ezenkívül néhány további szovjet filmet adnak majd elő. A szovjet filmművészet klasszikus alkotásai közül előadják „A puskás fér'f/í" c. filmet, mely tár' gyát a munkások és parasztok azoi\ hősi küzdelméből meríti, mely a világ első szocialista államának megalakító» sáért folyt. Ezenkívül műsorra kerül a „Maxim hazatérése" c. film, mely azon emberekről szóló hősköltemény, akik lelkesedésükkel és áldozatkési munkájukkal segítettek felszítani d győzelmes Nagy Októberi Szociálist rt Forradalom lángjait. löbb ízben volt már szó arról, hogy EFSZ-einkben évekkel ézelőtt általában az a gyakorlat uralkodott: felépítették a korszerű, „palotáknak" is nevezhető új istállókat anélkül, hogy arra is gondoltak volna, mikor, hány év leforgása alatt tudják kiheverni az új épület költségeit. Más szóval, mikor érik el a szarvasmarha vagy általában az egész állattenyésztési termelésben, hogy minél kevesebb költséggel, könnyebb^ munkával többet termeljünk. Köznyelven: Ne legyen drágább a leves, mint a hús. Talán az volt a baj, hogy korszerű istállókat építettünk? Hét elképzelhető a haladó mezőgazdasági termelés gépesített állattenyésztés nélkül? Aligha, s éppen itt a bökkenő, mert sok szövetkezetben ugyan felépült a modern istálló, de ahelyett, hogy géppel fejnék a teheneket, inkább kézzel végzik e munkát, természetesen ez így költségesebb és nehezebb munka. Arról van tehát szó, hogy egyoldalról megcsináltuk a nagy befektetést, más oldalról viszont nem használtuk fel azokat az előnyöket, melyek igen hatásosan fokozhatták volna a termelés növekedését. Könnyebb" a munka, több a haszon A gép, ez már ismeretes dolgozó 'parasztjaink előtt, rengeteg nehéz munkától mentesíti az embert. Alig akad már hazánkban földművelő ember, szövetkezeti tag, aki még ma is ellensége volna a gépnek. Érthető tehát, hogy az aratás teljében minden esztendőben valóságos harc folyik a kombájnért, hiszen ez a gép talán a legnagyobb áldás a parasztemberre, leghűségesebb segítőtárs, mert 15 — 20 ember napi munkáját végzi el. Ha ez így van, mi az oka annak, hogy az állattenyésztési termelés gépesítése körül még oly sok a vita, a bökkenő. Hány és hány szövetkezetben találkozhatsz e képpel: A fejés és a trágyakihordás gépesítésére alkalmas, drága pénzen felépült istálló, de kézzel fejnek, megerőltető munkával hordják ki a trágyát a jószág alól, a függő vasúthoz szükséges alkatrészek pedig ott „pihennek", rozsdásodnak a gazdasági udvar valamelyik csücskében, a gépi fejéshez szükséges felszerelés a raktárban szomorkodik. Pedig ezekben is a tagság pénze hever kihasználatlanul. Milyen jó lesz, ha a szövetkezeti AZ EFSZ-EK KONGRESSZUSI VITÁJÁHOZ Igy nem lesz drágább a leves mint a hús kongresszus előtti vita folyamán | ezek a dolgok is napfényre kerülnek | majd; persze a szövetkezeti tagok- ; kai meg kell értetni, esetleg a gya- ' korlatban is megmutatni, mennyivel olcsóbban termelhetik a húst, a tejet, ha gépesítik az istállókat, bevezetik az automatikus etetést. E célt szolgálta főképpen a napokban a tömegszervezetek képviselőinek három EFSZ-ben történt látogatása is, amelyekben megtekinthették az állattenyésztés különféle ágainak gépesítését és saját szemükkel győződhettek meg annak minden előnyéről. A résztvevők között ott volt a bratislavai kerület minden járásának a képviselője, hogy az itt látottakat a barátsági hónap keretében történő beszélgetéseken, tudományos szakelőadáson népszerűsítsék a falvak dolgozói körében. Vegyük hát sorjába s mondjuk csak el, mit láttunk az emiitett szövetkezetekben. A csirkegyárban A szó szoros értelmében így nevezhetjük el a dévényi szövetkezet csirkeneveidéjét, bár itt nem keltetnek csirkéket, csupán felnevelik és már háromhónapos korukban a piacra viszik őket. Hogy is néz ki ez az automatacsirkegyár? Mielőtt részletes magyarázkodásba bocsátkoznánk, elöljáróban hadd mondjuk el, hogy ez a helység, amelyben 6000 csirkét nevelhetnek egyszerre, eredetileg szarvasmarha-istállónak készült. Ám a helytelen tervezés, az elhamarkodott építés következtében nem felelt meg eredeti céljának. (Általában ismeretes: miért, vagy túl keskenyre szabták, vagy pedig a gépesítés megvalósítása ütközött akadályokba.) Nos mindegy, ezúttal nem az cél, hogy az istálló sikertelenségéről beszéljünk, hanem az, hogy megmagyarázzuk, mit tettek a szövetkezet tagjai, hogy az épületbe fektetett összeg kárba ne vesszen, másszóval, ne legyen drágább a leves, mint a hús. Három gombnyomás A „gyár" irányítója, vezetője nagy szakértelemmel magyarázza, hogy ez volt az egyetlen okos megoldás e nagy istálló gazdaságos kihasanálá^ sára. S miért? Főképpen azért, mert bevezethették a gépesítést s így kevés költséggel sok hasznot hajtó csirketelepük lett. Terézia Barancičová, az 5500 ( 6000 helyett jelenleg 5500 csirkét nevelnek itt egyszerre) csirke gazdája azt mondja, ha nem is kényelmesen, de állandó egyenletes munkával egyedül kielégíti e csirkehadnak minden kívánságát. Ha nagy a csipogás, enni kérnek. És ennyi szárnyasnak bizony sok ennivaló kell. Könnyen kiszámíthatja az olvasó, ha elárulom, hogy ezen 5500 csirkének mindegyike naponta 12 dkg. darát vagy szemet fogyaszt el. A csirkehad gondozójának viszont csak két gombnyomásba kerül az egész, s megkezdődik a villanymotor halk búgása, az automatikus etetőfelszerelés csigaszerű szerkezete máris szállítja az eleséget. Ojabb gombnyomásra a vizet is megtalálják a boylerokban a jóllakott csirkék. Három turnusban Igen, az idei tapasztalatok alapján (ez az első esztendő, hogy így nevelik a csirkéket) jövőre nézve az a tervük, hogy évente három turnusban végzik a tenyésztést. Tehát egyedül a dévényi szövetkezet egy esztendő alatt 18 ezer 1 kilós átlagsúlyú fiatal háromhónapos csirkét ad a piacra. Hozzávetőleges számítások alapján tehát e szövetkezetben egyetlenegy 56 éves asszony munkája révén csaknem 300 ezer korona jövedelemhez jut a közös! Persze ne higyje senki, hogy ha már az etetés automatikusan megy végbe, a gondozónak semmi gondja sincs. Tévdne az, aki így vélekedik, mert van ám ezért itt is tennivaló ennek az egy szál embernek. Az ő gondja a napi takarmányadagokat úgy összehozni, hogy abban a csirkék fejlődéséhez szükséges mindennemű táperő meglegyen. Ügyelnie kell arra is, nincs e köztük '„gyengélkedő" s hogy a vészt megelőzzék, a „szomorkodó" csirkéket azonnal elkülöníti. Sokszor bizony éjjeleken keresztül őrködni kell a csirkehad felett. De Terezia Barančičová elégedett, jó szövetkezeti tag, mert munkáját becsülik, s napi 2. és. fél munkaegységgel jutalmazzák szorgalmát. (Harminc korona a munkaegység pénzértéke). Ajánlatos volna, ha a baromfitenyésztéssel foglalkozó szövetkezetekből ellátogatnának Dévénybe, mert sok- hasznos tapasztalatot szerezhetnének, hogyan lehet olcsón, könnyű munkával többet termelni. A szabad istállózásról Dévényből a szenei szövetkezetbe az utunk, itt a szabad istállózás előnyeiről győződhettünk meg. Melyek ezek az előnyök? Ha részletekbe bocsátkoznánk, igen hosszú lenne ez az írás, ezért úgy vélem, csupán a lényegről adunk számot. A szabad istállózás fő gondolata, hogy a fertőző betegségektől megóvjuk a fiatal növendékmarhákat, ami annyit jelent, hogy a jövő szarvasmarha állományát e tekintetben is biztosítsuk. Hozzá kell tehát szoktatni a jószágot az időjárás minden változásához, s ez a szabad istállózásnál lehetséges, hiszen a jószág kedve szerint járhat ki s be a karánszerű istállóból, akkor eszik, ha éhes, akkor ihat, ha szomjas, mert a kifutókban mindez rendelkezésére áll. S mennyivel más ez, mint amikor a növendékmarhát mondjuk téli időben a vályúra terelik az alig szellőztetett párás, gőzös meleg istállóból. A nagy melegről a hirtelen hidegre — ez igen ártalmas az állat egészségére. Nem csoda hát, ha a szövetkezetek állatállománya között sok a TBC-es és a „BANK" betegségben szenvedő jószág, hiszen legtöbbjét az azelőtt egyénileg gazdálkodó tagok vitték a közösbe. A szabad istállózásnál a jószág úgyszólván állandóan friss levegőt élvez, nem kötik jászolhoz, így egész nap kedve szerint mozoghat. De mi lesz, ha jönnek a téli fagyok, hidegek — adtuk fel a kérdést a zootechnikusnak. Kibírja majd a jószág ezekben a meglehetősen szellős istállókban? Hozzáedződnek a hideghez, volt a válasz. No meg már kora ősztől kezdve a trágyát nem hordják ki alóluk, sőt aszerint almoznak, hogy a kemény hidegek eljöttéig 2 méteres magasságban legyen a trágya, mert az legalább 20 fok meleget ad, s ha lefekszik is a jószág, nem fázhat fel, sót ez a hő állandóan kiegyenlíti a szabadból beáramló hideg levegő hőmére sékletét is. S egy ilyen istálló elkészítése? Százhúsz növendékmarha részére 10 nap alatt felépítették 30 ezer koronáért és egy ember ellátja mind a 120 jószág etetését, itatását/ Mily óriási különbség! Egy „palotasze* rű" istálló 800 ezer korona, sokszor évekig épül és hosszú évek kellenek, míg a termeléssel „behozzák" az áráti Á „sertéshúsgyárban" A öataji szövetkezet (szintén szenei járás) a sertéstenyésztéséről szerzett magának jó hírnevet a környéken. Aal etetés részbeni automatizálásával itt a sertéshizlalással értek el nagyszerd eredményeket. S ami igen fontos: ismeretes, hogy az ifjúságnak csak kis része marad a faluban, jelentősen magas a szövetkezeti tagság átlagos életkora, így egyes helyeken munkaerőhiány mutatkozik — az említett etetési technikával sok munkaerő szabadul fel az állattenyésztésben s növekszik a határban dolgozó tagok száma. Ott, ahol eddig három-négy ember végezte a sertések gondozását, az automatikus etetésnél, itatásnál egy ember elegendő. Igaz, ezzel az etetési formával valamivel több takarmányt fogyaszt a jószág, de ez megtérül a a súlygyarapodásban, másszőval, rövidebb idő alatt „készre" hízik a sertés. A čataji szövetkezetben, bár most a takarmányváltozással kisebb a hízósertések súlygyarapodása, mint két hónappal ezelőtt, így is napi 2,20 kg adag mellett 90 dkg-mos az átlagos súlygyarapodás, emellett 200 hízósertést nem három, hanem egy ember etet. * E néhány példa is világosan bizonyítja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének legjárhatóbb útja, ha a határi munkák gépesítése mellett fokozottabb gondot fordítunk az állattenyésztési termelés gépesítésére. A cél világos, érthető: könnyebb munkával, kevesebb befektetéssel többet termelni. Ennek megvalósítása viszont nem jelent s nem is hozhat mást, mint hogy több és olcsóbb lesz a hús, s minden mezőgazdasági termék. Ez viszont együttvéve az egész ország dolgozó népének életszínvcjial-emelkedését hozza magával. Termeljünk tehát úgy, hogy sohasem legyen drágább a leves, mint a hús! , MÉR Y FEREiN't? Í

TJ SZÖ 2. £ 195

S- november 17.