Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-16 / 317. szám, vasárnap

A Szovjefunió né

pgazdasága fejlesztésének IIWIBMI^^MIII riirillMaMBIIBBMBBMII «•!! III III III llll ! •••!!• W—I—• IIWIII MII—Hl IIIIBII IIIITTM—— ellenőrzőszámai az 1959—1965-ös évekre Moszkva (TASZSZ) Moszkvában közzétették Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára beszámolójának téziseit az SZKP XXI. kongresszusával kapcsolatban. A beszámoló címe: „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének ellenörzöszámai az 1959 — 1965-ös évekre". Az SZKP XXI. kongresszusát 1959. januárjára hívják össze. A 'beszámoló téziseit azért teszik közzé, hogy azokat a széleskörű kongresszus előtti vitában megtárgyalhassák. A szovjet nép — állapítják meg a beszámoló tézisei — nagyszerű átalakításokat valósított meg, amelyek lehetővé teszik a Szovjetuniónak, hogy fejlődése új korszakába — a kommunista társadalom nagyarányú építésének korszakába lépjen. Ezen időszak fő feladatai a kommunizmus anyagiműszaki alapjának sokoldalú kiépítése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további megszilárdítátása s egyben a szovjet nép anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése lesz. Amint a tézisek hangsúlyozzák, döntő szakasz lesz ez a tőkés világgal való versenyben, amikor a gyakorlatban kell teljesíteni a történelmi feladatot — a legfejlettebb tőkés országokat utóiérni és megelőzni az egy lakosra eső termelésben. A népgazdaság fejlesztésének az 1959—1965-ös évekre szóló ellenőrzőszámai lényeges részét képezik a legközelebbi 15 év távlati tervének, amely a kommunizmus felépítésének gazdasági programja a Szovjetunióban. A legközelebbi 15 évben — mondják a tézisek — a Szovjetunió az első helyre kerül világviszonylatban nemcsak a termelés egész terjedelme, hanem az egy lakosra eső termelés terén is. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének távlatai a legközelebbi 15 évre meghatározzák, hogy ezen időszak alatt a döntö iparágazatok termelésüket több mint kétszeresére, sőt háromszorosára növelik. A mezőgazdaságban valamennyi ágazat további hatalmas fejlesztését tervezik. A küszöbön álló hétéves terv (1959-1965) alapvető problémája a népgazdaság gyors fejlesztése • kommunizmushoz vezető úton, a maximális időnyerés problémája a szocializmus és kapitalizmus közötti békés gazdasági versengésben. Hruscsov beszámolójának tézisei összefoglalják a Szovjetunió gazdasági és kulturális építésének a szovjet hatalom évei alatt elért egyes eredményeit. Megállapítják, hogy a Szovjetunióban győzött a szocializmus és sikeresen megvalósul a kommunizmusba való sikeres fokozatos átmenet. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amelynek növekedésében kifejezésre jut a népgazdaság általános fellendülése és a nép életszínvonalának emelkedése, a szovjet hatalom évei alatt egy lakosra átszámítva 15szörösére emelkedett. A szovjet hatalom fennállásának 40 esztendeje alatt a szovjet nép ezen időnek csupán valamivel többet mint felét szentelte a békés munkának, mert kb. 20 év esett a háborúkra és a megrongált gazdaság háború utáni újjáépítésére. Az ipari termelés óriási méreteit jellemzi pl. az, hogy 1958-ban az acéltermelés kb. 55 millió tonnát, a kőolajtermelés pedig 113 millió tonnát fog kitenni. Ez azt jelenti, hogy naa egy hónap alatt több acélt és kőolajt termelnek, mint az egész 1913-as év alatt. A villanyáramtermelés 1958-ban eléri a 233 milliárd kilowattórát. Ma a Szovjetunióban háromnaponként termelnek annyi villanyáramot, mint amennyit a cári Oroszország egy év alatt termelt. A régi Oroszországnak lényegében nem volt vegyiipara. Ma a Szovjetunió vegyiipari termelésének terjedelmét tekintve a világ második helyén áll. A Szovjetunió — hangsúlyozzák a tézisek — 1958-ig túlszárnyalt olyan országokat, mint Nagy-Britannia, Nyugat-Németország és Franciaország a nyersvas, az acél, a szén, a cement, a fa, a deszka és a gyapotanyag termelésének abszolút szín- | vonalában. Jelentősen kisebb lett a távolság a Szovjetunió és az USA között a vastermelésben, a vasérc- és széntermelésben, számos gép- és műszer gyártásában. Az utóbbi években a Szovjetunió az Egyesűit Államokat nemcsak a növekedés gyorsaságában szárnyalta túl, hane-n számos termék, főképpen a vasérc, nyersvas, acél. kőolaj, szén és cement abszolút évi gyarapodásában is. Azokkal a sikerekkel kapcsolatban, amelyeket az utóbbi időben mindazon országok elértek, amelyek a szocialista fejlődés útjára léptek, a tézisek hangsúlyozzák, hogy a szocialista világrendszer egyre teljesebben bizonyítja kétségtelen túlsúlyát a tőkés rendszer felett. I Előzetes adatok szerint a szocialista országok 1958-ban az ipari termelés térfogatát a 1937. évi termelési szinthez viszonyítva 4.9 szeresére növelik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Szovjetunió 1937-ber, az egyetlen szocialista ország volt, akkoi a szocialista gazdasági rendszer ipari termelésének térfogata az 1937—1958 közötti években 9,5-szőrösére emelkedett, j A Szovjetunió 1959—1965. évi hétév s népgazdaságfejlesztési tervének fő feladata. — mondják a tézisek — valamennyi gazdasági ágazat további hatalmas fejlesztése a nehézipar elsődleges növelése alapján s az ország gazdasági potenciájának jelentós megszilárdítása, úgyhogy biztosítva legyen a nép életszínvonalának szüntelen emelkedése. Az elkövetkező hét évet a Szovjetunió fejlesztését — hangsúlyozzák a tézisek — a szocialista kultúra további fejlesztésé, a szovjet társadalom szellemi gazdagságának növelése, a dolgozók — a kommunizmus aktív építői — öntudatosságának fokozása fogja jellemezni. A népgazdaság fejlesztésének távlati terve abból a szükségességből indul ki, hogy időbeli előnyt kell nyerni a legfejlettebb tőkés országokkal folyó békés gazdasági versenyben és meghatározta a gazdaság, főképpen a döntö termelési ágazatok fejlesztésének maximális meggyorsítását. Az 1959—65-ös évekre szóló ellenőrzőszámok meghatározzák: a gyors ütemet és a megfelelő arányokat a népgazdaság fejlesztésében: a vas- és színes fémtermelés jelentékeny növelését; a vegyiipar.. gyors fejlesztését; a tüzelőanyag-mérleg struktúrájának megváltoztatását a kőolaj és gáztermelés elsődleges fejlesztése alapján; a népgazdaság valamennyi ágának villanyositását főképpen nagy hőerőművek építése alapján; a vasúti közlekedés műszaki átalakítását a villanyosítás és a gyújtómotoros mozdonyok nagyméretű bevezetése alapján; a mezőgazdaság valamennyi ágának továbbfejlesztését; a lakásépítés gyors fejlesztését. A következő hétéves terv különös figyelmet szentel a Szovjetunió keleti területe természeti kincseinek további kiaknázására. Ezért harmadik hatalmas kohászati bázis építését tervezik Szibériában és Kazahsztánban; a színesfém-kohászat lényeges fejlesztését Kazahsztán, KözépÁzsia, az Ural és a Bajkálontúl körzetében; az energetika fejlesztését Szibériában az olcsó szén felhasználásának alapján; a koolaj- és gázipar gyors fejlesztését a Volga és Ural közötti területeken és a gázipar fejlesztését Üzbekisztánban; a vegyiipar gyors fejlesztését a Szovjetunió keleti területein. Ezzel egyidejűleg minden lehetőséget fel kell használni a termelőerők gyors fejlesztésére az ország európai részében. A tézisek megállapítják, hogy a küszöbön álló hétéves tervet a műszaki haladása jellMnzi majd a népgazdaság valamennyi ágában és főleg az atomerö békés felhasználásának további kiterjesztése terén. A Szovjetunió népgazdaságfejlesztése hétéves tervének teljesítése, amelynek fő feladata a gazdaság fellendítése és a nép életszínvonalának emelése, egyben hozzájárul az ország védelmi képességének további szilárdításához, hogy készen álljon megvédelmezni a szocializmus vívmányait az imperialista agresszorok bármilyen merényletével szemben. Az ipari termelés 1965-ben az 1958. évéhez viszonyítva általában mintegy 80 százalékkal emelkedik, ebből a termelőeszközök termelése 85—88 százalékkal, a közszügségleti cikkek termelése 62—65 százalékkal. Az ipari termelés átlagos évi gyarapodása a következő hétéves tervben mintegy. 135 milliárd rubelt fog kitenni az előző hét év 90 milliárd rubeljével szemben. Az ellenőrzőszámok javaslata meghatározza j vaskohászat és főképp a vasérc alapjának fejlesztését. 1965-ben 65—70 millió tonna nyersvasat, vagyis 65 — 77 százalékkal többet kell termelni, mint 1958-ban, 86—91 millió tonna acélt, vagyis 56—65 százalékkal többet, 60—70 millió tonna hengerelt anyagot, vagyis 52—64 százalékkal többet, mint 1958-ban. A vaskohászat fejlesztéséhez szükséges vasérc biztosítására fel kell használni az új vasérc-lelőhelyeket, főképp a felszíni lelőhelyeket és hatalmas kombinátokat kell építeni az érc előkészítésére. 150—160 millió tonna piaci vasércet kell nyerni (230—245 millió tonna nyersércet). Az 1959—1965-ös években új termelési kapacitásokat keli építeni és üzembe helyezni, mégpedig a nyersvastermelésre 24—30 millió tonna kapacitású, az acéltermelésre 28—36 millió tonna kapacitású, a hengerelt anyagok termelésére 23—29 millió tonna kapacitású üzemeket. A színesfém-kohászat fejlesztésében az 1958-as évhez viszonyítva az alumíniumgyártásnak kb. 2,8-szorosára, a finomított réz termelésének 1,9-szeresére kell emelkednie. Jelentősen növekszik a nikkel, a magnézium, a titán, a germánium, valamint más színes fémek és elsősorban a drágafémek termelése. Továbbá hatalmas alumíniumgyártó ipart kell kiépíteni a szibériai Krasznojarszki kerületben a nagy nefelin lelőhelyek alapján, az olcsó cement és szóda mellék-termelésével. A gyémánt kitermelése és bányászása 1965-ig az 1958-as évhez viszonyitva kb. 14-szeresére növekszik. Az 1959—1965-ös évekre szóló ellenőrzőszámok meghatározzák a vegyiipar gyors fejlesztését, amelynek termelése altalában kb. 3-szorosára emelkedik. Az újfajta műanyagok nagyméretű termelése (ez a termelés a szintetikus rostoknál pl. 12—14szeresére növekszik) lehetővé teszi a jó minőségű és olcsó közszükségleti cikkek termelésének jelentős bővítését. A hétéves terv folyamán az eddiginél háromszor több műtrágyát gyártanak. A hétéves tervben több mint 140 nagy vegyiipari vállalatot kell felépíteni vagy befejezni és több mint 130 vállalatot átalakítani. A tüzelőanyagipar terén a kőolaj és gáz részaránya a tüzelőanyag-termelés egész terjedelmében a jeleniegi 31 százalékról 51 százalékra növekszik az 1965-ös évben és a szén részaránya 59 százalékról 43 százalékra csökken. A köolajfejtést 1965-ben 230—240 millió tonnára kell növelni, vagyis az 1958 évi fejtés több mint kétszeresére. Növekszik a gáz kitermelése is az 1965-ös évben, qiég pedig 150 milliárd köbméterre az 1958-as év 30 milliárd köbméterével szemben. Hét év alatt mintegy 26 ezer kilométer távvezeték épül és e gázvezetéket becsatolják a városokhoz. A küszöbön álló hétéves terv — mondják a tézisek — döntö szakasz lesz L%nin eszméinek megvalósításában a Szovjetunió teljes villanyositását illetőleg. 1965-ben a villanyáram-termelés 500— 520 milliárd kilowattórára növekszik, ami azt jelenti, hogy az 1958-as évhez viszonyítva 2—2,2-szeresére emelkedik. A villanymüvek kapacitása több, mint kétszeresére emelkedik. A hőerőművek elsődleges építése a hétéves tervben a vízierőművek építését szolgáló állami beruházások csökkentése útján, lehetővé teszi az üzembe helyezett villanymüvek általános kapacitásának kb. 10 millió kilowattal való növelését. A nagy hőerőművek üzembehelyezésén kívül befejezik a sztálingrádi, bratszki, kremencsugi, votkini és buhtarminszki vízierőművek és más vízierőmüvek építését. A hétéves terv folyamán kiépülnek a Szovjetunió európai részének és KözépSzibíriának egyes energetikai rendszerei, valamint az egyesült energetikai rendszerek az észak-nyugati, nyugati körzetekben, a Kaukázuson túl, Kazachsztánban és KözépÁzsiában. A 35—500 kilovoltos feszültségű villanyhálózatok hosszát kb. 2,5—3 szorosára kell emelni. A hétéves tervben nagy mérvű intézkedések történnek az atomerö békés felhasználására. Üzembe helyeznek számos atomvillanymüvet is különböző típusú reaktorokkal. A gépipari és fémfeldolgozó termelést csaknem kétszeresére kell emelni. Az 1959—1965-ös években a gépipar biztosítja a legújabb berendezések termelését a népgazdaság valamennyi ágazata számára: gépek szerkesztéséről és gyártásáról a tudomány és technika legújabb sikereinek és felfedézéseinek felhasználása alapján, főképp a rádióelektronika, a szupervezetók. az ultrahang, a rádioaktív izotópok, a félvezetők és nukleáris energia alapján, gondoskodik a vállalatok szakosításának és együttműködésének további fejlesztéséről stb. Legalább 1300 automatikus vonalat kell üzembehelyezni. A szerszámgépek gvártása körülbelül másfélszeresen, az automatikus és félig automatikus termelöszalagok gyártása 1,9 — 2,1-szeresen, a turbinagyártás 2,8-3szorosan, az autógyártás 1,7-szeresen fokozódik. A könnyűipari nyerstermelés az 1959— 1965-ös évek folyamán körülbelül másfélszeresen növekszik. A ruhaanyagok, öltönyök és lábbelik termelésének tervezett növekedési üteme lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió a hétéves terv végén általános termelésével és az egy lakosra eső termeléssel megközelítse az Egyesült Államok színvonalát. Körülbelül 156 új könnyűipari nagyvállatnak kell felépülnie és 1959 előtt megkezdett 114 vállalat építésének kell befejeződnie. A legfontosabb élelmiszerek egész sorának agy lakosra eső termelésében a Szovjetunió 7 év alatt utoléri és megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat. A létfontosságú cikkek termelése megkétszereződik. A mezőgazdaság további fejlesztésének tervezett programját a szocialista termej lési viszonyok tökéletesítése, a szocialista tulajdon két formájának — a kolhoztulajdonnak és az általános népi tulajdonnak egymáshoz közeledése kíséri. A kolhozterinelés fejlődésével párhuzamosan a társadalmi gazdálkodás alapján egyre nagyobb mértékben kielégülnek a koihozparasztok létszükségletei s ezért háztáji gazdaságaik fokozatosan elvesztik jelentőségüket. Az általános mezőgazdasági termelés terjedelme 1965-ban 1958-hoz viszonyítva körülbelül 1,7-szeresen bővül. A hétéves terv végén gabonából évi 10—11 milliárd pud terméshozamot kell biztosítani. A nyersgyapottermelésnek 5 millió 700 ezer — 6 millió 100 ezer tonnára, azaz 1957-hez viszonyítva több mint 35—45 százalékkal; a cukorrépatermelésnek 70— 78 millió tonnára, azaz 1,8—2-szeresen kell növekednie. A legfontosabb mezőgazdasági termékeknek 100 hektár mezőgazdasági földterületre átszámított termelése túlszárnyalja az USA jelenlegi termelését a nevezett termékekben. A mezőgazdaság 1959—1965. évi fejlesztési feladatai teljesítésének egyik döntö feltétele, mint a tézisek leszögezik, a termelés általános bővítése, gépe; sítése és villamosítása, továbbá a kolhozok és szovhozok ellátása haladó technikával. A hétéves tervben egymillióval több traktort, körülbelül 400 ezerrel több gabonakombájnt és sok más gépet gyártanak a mezőgazdaság számára. A mezőj qazdaság villanyfogyasztása körülbelül j megnégyszereződik. Á közlekedés és a távösszeköttetés feji lesztésében a hétéves terv alatt 40—45 | százalékkal kell fokozni a vasúti teher' szállítást. A robbanómotorral működő villanymozdonyokkal ellátott vasutak hossza körülbelül 100 ezer kilométert tesz majd ki. A Szovjetunió villamosított vasútvonalainak hálózata körülbelül megháromszorozódik. A tengeri teheráruszállítás 2—2,2-szeresen. a folyami áruszállítás pedig 1,6szeresen fokozódik a hétéves terv folyamán. A gyors turboiökhajtásos és turbólégcsavaros, sok utast befogadó repülőgépek bevezetése következtében a légiforgalom a szernŕlyszállítás egyik fő eszközévé válik és a hétéves terv folyamán körülbelül hatszorosan fokozódik. Több mint 90 repülőteret építenek át és létesítenek. Az állami beruházások terjedelme az 1959—1965-ös években a legutóbbi hét évhez viszonyítva 1,8-szeresen fokozódik, és úgyszólván megfelel a szovjet hatalom fennállásának ideje alatt eszközölt népgazdasági beruházások egész terjedelmének. Az ipari beruházások ugyanekkor az elmúlt hét évhez viszonyítva körülbelül megkétszereződnek. Á hétéves terv ellenőrzőszámaiban kitűzött feladatok mind a szövetségi köztársaságokban, mind a nagy gazdaságiföldrajzi területeken, például az Ural vidékén. Szibériában, Közép-Ázsiában és a Kaukázuson túl biztosítják a gazdaság további szakosítását és teljes mértékű fejlődését. A termelőerők elhelyezésében eszközlendö fő változások elsősorban az országos keleti területei, köztük az Ural, Szibéria, a Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia gazdaságának gyors fejlesztésére irányulnak. Szibériában és Kazahsztánban például a többi területekhez viszonyítva előnyösen fejlesztik a szénipart. Módosításokat terveznek a kőolajés gázipar elhelyezésében is. A Szovjetunió európai részén és Közép-Ázsiában fogják előnyösen fejleszteni. Á tézisek részletezik az OSZSZSZK, Ukrajna. Fehér Oroszország, Üzbégisztán és a többi szovjet szövetségi köztársaságok termelőerőinek elhelyezését és gazdaságának fejlesztését. A hétéves terv ellenőrzőszámai kitűzik a Szovjetunió lakossága anyagi és kulturális színvonalának nagyvonalú emelését. A nemzeti jövedelem 1965-ben 1959hez viszonyítva 62—65 százalékkal lesz nagyobb. A hétéves terv folyamán a fogyasztási alap 60—63 százalékkal bővül. Á népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma körülbelül 11 és fél millióval (21 százalékkal) növekszik és eléri a 66 milliót. A munkások és alkalmazottak reálbére átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal lesz nagyobb. A járadékbiztosítás további javítását tervezik. Tekintettel arra, hogy a munkások és alkalmazottak többsége számára a hatnapos munkahéten nem az öt- és hatórás munkaidő, hanem a heti két szabadnap mellett ledolgozott hat-hétórás munkaidő az előnyösebb, bevezetik az ötnapos munkahetet, ami azt jelenti, hogy két szabad nap lesz egy héten. A rövidebb munkaidőre és a rövidebb munkahétre való áttérés bércsökkentés nélkül valósul meg. A Szovjetunióban lesz tehát világviszonylatban a legrövidebb munkaidő és a legrövidebb munkahét. Az ipari és mezőgazdasági termelés bővülésével és a lakosság jövedelmének növekedésével párhuzamosan az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom terjedelme a hétéves terv folyamán (öszszehasonlítható árakban) 57—62 százalékkal bővül. Következetesen leszállítják az árakat. Az egészségügyi gondoskodás további javításának programját is tervbe vették. E téren a beruházások 25 milliárd 400 millió rubelt, tehát az 1952—1958-as évekhez viszonyítva 80 százalékkal többet tesznek ki. A tézisek nagy figyelmet szentelnek a kommunista nevelésnek, iskolaügynek, a tudomány és a kultúra fejlesztésének. Nagy fejlődést ér el a városokban és a falvakban az általános középiskolai művelődés és az esti- és távúton végzett főiskolai és középiskolai szaktanulmányok kerete is bővül. A tanulók és diákok száma 1965-ben az 1958. évi 30 millióhoz viszonyítva 38—40 millióra ugrik. A hétéves általános kötelező iskolalátogatásról áttérnek a nyolcévesre. Az 1959-1965-ös években az előző hét év 1 millió 700 ezer személyéhez viszonyítva 2 millió 300 ezer szakember kerül ki a főiskolákról. A tudomány terén a tudományos kutatómunkák nagyszabású programja valósul meg. A tudományos erőket és eszközöket a legfontosabb elméleti és gyakorlati kutatásokra összpontosítják. A tézisek megállapítják, hogy a szovjet tudósok behatoltak az atom- és a termonukleáris reakciók titkába, s létrehozták a Föld mesterséges holdjait, s a jövőben még nagyobb felfedezésekkel és sikerekkel gazdagítják a tudományt. A szovjet fizikusok igyekezete főként a kozmikus sugárzás, a nukleáris reakció és a félvezetők feldolgozására fog összpontosulni. A film, a sajtó, a rádió és a televízió további fejlődésen megy keresztül a hétéves terv folyamán. Körülbelül 100 új televíziós központ és televíziós állomás létesül. A könyvikadás 1965-ben 1 milliárd 600 millió példányszámra növekszik. A folyóiratok példányszáma több mint kétszeresére. az újságok évi példányszáma pedig több mint a felével növekszik. Nyikita Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárának tézisei hangsúlyozzák, hogy a hétéves terv teljesítése fontos szakaszt képez majd a két rendszer — a szocialista és a tőkés rendszer békés gazdasági versenyében.- A hétéves terv fő célja az ország gazdasága további fejlődésének és a nép életszínvonala emelkedésének biztosítása, s ily módon a tőkés országok fölötti győzelem kivívása a békés versenyben. A Szovjetunió a hétéves tery teljesítésének eredményeképpen egy lakosra nézve több iparcikket fog gyártani, mint amennyi most a legfejlettebb európai tőkés országok — Nagy-Britannia és Nyugat-Németország gyártanak, s az első helyet foglalja el Európában. Ä Szovjetunió egyes legfontosabb termékfajták abszolút termelésében 1965-ben túlszárnyalja az USA ipari termelésének jelenlegi színvonalát, más termékek termelésében pedig megközelíti. A legfontosabb mezőgazdasági termékek általános termelésében és az egy lakosra eső termelésben a Szovjetunió túlszárnyalja az USA jelenlegi színvonalát. A Szovjetunió fölénye a termelés növekedésének ütemében reális alapot teremt arra, hogy a Szovjetunió 1965 után körülbelül öt éven belül utolérje és túlszárnyalja az USA termelésének egy lakosra eső szinvonalat. A Szovjetunió addig és talán előbb is mind a termelés abszolút terjedelmében, mind az egy lakosra eső termelésben világviszonylatban megszerzi az első helyet, ami biztosítja a 'lakosság világviszonylatban legmagasabb életszínvonalát, j Mint a tézisek hangsúlyozzák, ez lesz a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme a kapitalizmussal folytatott békés versenyben. A hétéves terv nemzetközi jelentősége abban rejlik, hogy teljesítése a szociálisa világrendszer hatalmának további szilárdulását fogja jelenteni. A hétéves tervben számítanak a Szovjetunió és a szocialista országok gazdasági együttműködésének általános kibontakozására. A hétéves terv teljesítése folytán a szocialista országok 1965-ben a világ ipari termelésének több mint a felét fogják szolgáltatni. Tehát e tövid idő alatt az emberi tevékenység legfontosabb körében — az anyagi termelésben biztosítják a szocialista világrendszer abszolút fölényét a tőkés rendszer fölött. A Szovjetuniónak a szocialista országokkal folytatott külkereskedelme 1958-hoz viszonyítva 1965-ben több mint másfélszeresen bővül. A Szovjetunió békés építésének gazdasági programja nagy távlatokat nyit a Szovjetunió külkereskedelme fejlesztésének. A Szovjetunió minden országgal fejlesztheti és kész fejleszteni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. A hétéves terv teljesítése biztosítja a szocialista világrendszer gazdasági és védelmi erejének, egységének és tömörségének további szilárdulását, jelentősen megszilárdítja a világ békeszerető erőinek pozícióit, új, legyűrhetetlen akadályokat gördít a háborús gyújtogatók útjába, újabb bizonyítékát adja ama marxi-lenini tétel helyességének, hogy a háborúk jelenleg elháríthatok, mint azt az SZKP XX. kongresszusa is leszögezte. N. Sz. Hruscsov megállapítja, hogy a kommunista párt a szovjet nép irányító és szervező ereje a kommunizmus győzelméért folytatott harcban. Hangsúlyozza, hogy a hétéves tervben kitűzött nagyvonalú feladatok megkövetelik a dolgozók legszélesebb tömegei kommunista öntudatosságának fokozását. A párt alkotó módon fejleszti a marxizmusleninizmust és erőteljesen küzd azok ellen, akik görcsösen ragaszkodnak a régi, elavult munkaformákhoz és módszerekhez, akik ez ideig a konzervatizmus rabságában vergődnek és szembehelyezkednek a párt lenini fő irányvonalának megvalósításával. \z SZKP KB júniusi teljes ülése leleplezte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoportját, azt a csoportot, mely a párt lenini fő irányvonala, az SŽKP XX. kongresszusán jóváhagyott politikai irány, a párt irányító szerepe ellen küzdött és a frakciós, bomlesztótevékenység útjára süllyedt. A Szovjetunió Kommunista Pártja elsöpörte az útból a pártellenes csoportot és ezzel még jobban megszilárdította sorainak lenini egységét s a marxizmus-leninizmus nagy zászlaja alatt még szorosabbá kovácsolta egységüket. A szocializmus győzelme folytán a Szovjetunió új történelmi időszaka a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet időszakába lépett, hangsúlyozzák Hruscsov XXI. pártkongresszuson elhangzó beszámolójának tézisei. A Szovjetunió fejlesztésének legközelebbi 15 évre vonatkozó távlati terve kitűzi a kommunizmusba való átmenet befejezéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételek megteremtését. A Szovjetunió 1959-1965. évi hétéves népgazdaságfejlesztési tervének teljesítése döntő szakasz lesz a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. A tézisek leszögezik: a kommunista pártnak és Központi Bizottságának fő feladata, hogy most biztosítsa a hétéves népgazdasági terv feltétlen teljesítését és így még jobban megszilárdítsa a Szovjetunió erejét, még jobban emelje a nép anyagi és kulturális életszínvonalát. ÚJ SZÓ 4 * 195

8' november 16.