Új Szó, 1958. november (11. évfolyam, 302-331.szám)

1958-11-01 / 302. szám, szombat

ĽUDOVÍT BENADA, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Kassán és Rudňanyban (ČTK) — Ľudovít Benada, az SZNT elnöke, a kassai kerületben tett láto­gatásának második napján — október 31-én reggel a kassai Felszabadítók terén megkoszorúzta a szovjet had­sereg emlékmüvét. A délelőtti órákban Dénes Ferenc­cel, az SZNT alelnökével együtt részt vett a kassai kormányprogram-ház­ban a Kassai Kerületi Nemzeti Bizott­ság tanácsának ülésén, ahol beszédet tartott azokról a nagy feladatokról, amelyek a kassai kerületre hárulnak hazánk szocialista építésének befeje­zése során, továbbá a kerületben mű­ködő nemzeti bizottságoknak az e fel­adatok teljesítése biztosításával kap­csolatos munkájáról. Ľudovít Benada, az SZNT elnöke a déli órákban fogadta a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság épületében a kassai kerület bányaipari, mezőgazdasági, is­kolaügyi, tudományos és művészeti dolgozóinak küldöttségét, melynek tagjaival időszerű kérdésekről folyta­tott beszélgetést. Ľudovít Benada, az SZNT elnöke Dénes Ferencnek, az SZNT alelnöké­nek, valamint a kassai kerület kép­viselőinek kíséretében csütörtökön délután látogatást tett a csécsi szö­vetkezeti tagok körében, akik tavasz­szal ünneplik meg EFSZ-ük megala­kításának 10. évfordulóját. Kárpát-Ukrajnára vonatkozó okmán/ok átadása a Szovjetunió kormányának (ČTK) — A Szovjetunió kormánya a múlt évben átadta a Csehszlovák Köztársaság kormányának azt a cseh­szlovák levéltári anyagot, melyet szovjet levéltárakban őriztek és amely nagy jelentőségű Csehszlovákia törté­nelmének tanulmányozása szempont­jából. Csehszlovákiai levéltárakban őrizték eddig a Kárpát-Ukrajnára vonatkozó dokumentumokat. A Csehszlovák Köz­társaság kormánya elhatározta, hogy ezeket az okiratokat átadja a Szov­jetunió kormányának. A Külügyminisztériumban október 31-én jegyzőkönyvet írtak alá ezeknek az okiratoknak az átadásáról. A jegyzőkönyvet V. Dávid, a Cseh­A BRATISLAVAI háztartási cikkek ke­reskedelmi vállalat Bratislavában a Mo­lotov u. 3. szám alatt új önkiszolgáló boltot létesít, amelyben konyhafelszere­iési cikkeket fognak árusítani. Ez egyben a köztársaság első ilyen üzlete lesz. Az üzletet ma, november 1-én nyitják meg (k. P.) szlovák Köztársaság külügyminisztere és I. T. Grisin, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövete írták alá. H«4 HÍREK Az Iskola- és Kultúrálls Ügyek Minisz­tériumának és Megbízotti Hivatalának kollégiumai csütörtökön • ülést tartottak Bratislavában. Az ! ülésen részt vett dr. F. Kahuda miniszter és E. Sýkora meg­bízott. A kollégiumok együttes ülésén arról a dokumentumról tárgyaltak, mely az iskolaügyre és a kultúrára vonatko­zólag elemzi a CSKP XI. kongresszusá­nak határozatait. 0 A Bratislavai Központi Műszaki Könyvtár 1958. november 5-én megren­dezi a külföldi műszaki és vállalati iro­dalom kiállítását. A kiállítás 8—19 óra között mindennap megtekinthető a Gott­wald téren levó könyvtár nagy olvasó­termében. # Dr. J. Plojhar egészségügyi minisz­ter pénteken fogadta Sziri Csarcsanit, az Albán Népköztársaság új csehszlová­kiai nagykövetét. A LEVÉLTÁRI OKIRATOK országos ki­állítását. melyet a Belügyminisztérium a prágai Várban rendezett, csütörtökön a délelőtti órákban a 800 ezredik látogató tekintette meg. AZ ISKOLA- ÉS KULTURÁLIS ÜGYEK MEGBÍZOTTI HIVATALA, a CSSZBSZ szlovákiai bizottsága és a Svet Socializ­mus c. folyóirat szerkesztősége a cseh­szlovák-szovjet barátság ,hónapjának ke­retében „Érettségi vizsga a Szovjetunió­ról" címen nagy versenyt rendez. A ŽILINAI SLOVENA egy újfajtájú, nem gyűrődő szövet sorozatgyártását kezdi meg, mely a jövő év folyamán kerül forgalomba, (-t) Hiteles bizonyítékok két nép tartós barátságáról A szláv népek között már a törté­nelmi idők kezdetén régen fennálló barátság, kölcsönös vonzalom ta­pasztalható, mely nemcsak az ide­gen törzsek elleni védekezés kény­szerszüleménye, de hag'yomány sze­rű, történelmi alapokra épült és ma is élő. E testvéri egyezség szilárd volt a i ukrán, az orosz és más szláv né­pek több páros közösségében, és igen eredményesen bontakozott ki a cseh és a szlovák nép köpött is. A Bratislavában megnyílt kiállí­tás e két nép kapcsolataiból ad számot, ha nem Is az emberi tör­ténelem kezdetétől, de a legkiemel­kedőbb eseményektől kezdve, melyek hű kifejezői voltak a cseh és a szlovák nép őszinte barátságának. A kiállítás történelmi sorrendben tartalmazza a két nép kapcsolatait a Nagýmorva Birodalom megalaku­lásától egészen napjainkig. A be­mutatott értékes dokumentáció sok­oldalúan megvilágítja az egyes kor­szakok társadalmi életét, gazdasá­gi, politikai és — természetesen — a két nép kölcsönös viszonyát. A kifüggesztett történetírások beszá­molnak a huszita-mozgalmakról, a török hadjáratok borzalmairól és az ellenük közösen küzdő cseh és szlo­vák katonák elszánt harcáról, a Fe­hérhegyi-csata után bekövetkezett gyötrelmes elnyomás' tespedő idő­szakáról. A huszitatanok szlovákiai visszhangjáról a szlovák huszita­énekek adnak hiteles • leírást. A ki­állítás Komenský -tevékenységével is foglalkozik és adatszerűen elénk tárja a szlovákiai Komensky-köve­tők tevékenységét, akik már akkor hangoztatták annak szükségességét, hogy a két nép egy nyelven beszél­jen. Ez akkor indokolt lett volna, mért a szlovák értelmiség döntő része a prágai Károly Egyetemen — Európa egyik legrégibb egyetemén — végezte tanulmányait s a szlo­vákoknak még nem volt elfogadott irodalmi nyelvük. A kiállítás szól a szlovák nemzeti megújhodás korszakáról és külön kiemeli Kollár és Šafárik szerepét, akik szintén indítványozták műveik­ben a cseh és szlovák nép egymás­hoz való közeledését. Itt találjuk a Božena Némcová munkásságáról szóló feljegyzések egy részé* is. A cseh írónőről ismeretes, hogy őszinte rokonszenvet érzett a szlo­vák nép iránt, ismételten járt Szlo­vákiában. Ezért foglalkozott annyira terjedelmesen a szlovák kulturális népi hagyományok gyűjtésével is. A kiállítás részletesen foglalkozik a múlt század eseményeivel, de még aprólékosabban a XX. század velején kialakult, a cseh és a szlovák mun­kásosztály közös harcával, kölcsö­nös rokonszenvével, támogatásával és bizalmával. Az e két munkásosz­tály közötti erős testvéri kapcsolat kifejezésre jutott a sztrájkmozga­lomban, ahol a csehek és a szlovákok közösen harcoltak a béremelésért, az emberségesebb társadalmi viszo­nyokért. A cseh és szlovák nép több mint évezredes élő barátsága végül is 1918-ban közös köztársaságot gyü­mölcsözött. Az ez évtől kezdve 1945­ig lejátszódó eseményeket a kiállí­tás külön szakaszában találjuk. A be­mutatásra került fényképekről és a kommunista sajtó szemelvényeiből megtudjuk, ho"" az időszak legjel­lemzőbb eseménye a két nép közös harca a mindjobban terjeszkedő né­met fasizmus ellen, mely végül is a nemzetfelszabadítási harcban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben csú­csosodott ki. A kiállítás e részlete világosan kifejezi, hogy a fisizmus elleni közös harc örökre megpecsé­telte a csehek és szlovákok őszinte barátságát és előkészítette e két népet a háború utáni szoros együtt­működésre. A hatalmas építkezé­seinket, gazdasági és kulturális vív­mányainkat ábrázoló képek és írá­sok igazolják, hogy a cseh és a szlo­vák nép közös akarata csak a fel­szabadulás után lehetett igazán babértermő. Ekkor vállhattak legin­kább élővé Klement Gottwald sza­vai: „A csehek és szlovákok jólété­nek egyetlen természetes és lehet­séges alapja Csehszlovákia". E sza­vak igazát csak a közelmúlt sikerei után tudjuk valóban felmérni, ami­kor szemtanúi vagyunk Szlovákia nagyméretű iparosításának, amit el­sősorban a csehországi dolgozók se­gítségével valósíthatunk meg. A két nép megbonthatatlan barát­ságát jellemzően kifejezték a XI. kongresszus határozatai, melyek cseh és szlovák nép akaratának kö­zös megnyilatkozását jelentik. Ezért a kiállítás befejezésképpen a XI. kongresszussal foglalkozik és bizo­nyítja a két nép egyre jobban érle­lődő barátságának jelentőségét. A bemutatott dokumentációk tö­kéletesen érzékeltetik és világosan kifejezik a kiállítás mondanivalóját — a két nép mély gyökereket vert tartós barátságát. A művészi össz­hangban bemutatott képek, rajzok, vázlatok és írások népművészeti al­kotásokkal és két hatalmas mozaik­képpel díszítve szemléltető bizonyí­tékai a cseh és szlovák nép kapcso­latainak. Ugyanakkor ígéretteljes távlatokat mutatnak e két nép ered­ményes gazdasági és kulturális fej­lődésére. (sz —) A szovjet kormány nyilatkozata a nukleáris kísérletek beszüntetéséről Hanzelka és Zikmund gépkocsijait, melyekkel újabb világjáró útjukra in­dulnak, az elmúlt napokban a Csehszlovák Tudományos Akadémia Hradec Královéi Geofizikai Intézete légkörfizikai osztályának dolgozói egyedülálló mérőeszközökkel, mégpedig villamos hőmérőkkel szerelték fel. A gépkocsi­két ezenkívül további alapvető meteorológiai eszközökkel is ellátták. (J. Sládek — ČTK-felv.) Amint már közöltük, Bratislavában a Suché Mýto-i Művelődés Házában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából „A testvéri barátság dokumentumai" címen kiállítás nyílt a csehek és szlovákok kapcsolatairól. (Folytatás az l-es oldalról.) Amerikai "Egyesült Államok mintegy ötven atom- és hidrogénbombarob­bantást valósított meg. Oly messzire ment, hogy az amerikai lőtereken a nukleáris robbantások döreje naponta kétszer, sőt háromszor is felhangzott. A brit kormány is fokozta nukleáris kísérleteinek intenzitását. Az USA és Nagy-Britannia tehát így készült a kísérletek beszüntetésé­ről tartandó tárgyalásokra! Ha volna még szükség valamilyen bizonyítékra arról, hogy az USA és Nagy-Britan­nia ugyan hangoztatja készségét a kísérletek beszüntetésére, a valóság­ban azonban egészen másra törekszik, lázas nukleáris fegyverkezésre, akkor erre az USA és Nagy-Britannia kor­mányainak akciói a legjobb bizonyíté­kot szolgáltatják. Az USA és Nagy-Britannia kormá­nyai sokáig arra hivatkoztak, hogy a kísérletek beszüntetéséről kötött egyezmény teljesítését állítólag nem lehet ellenőrizni, A szovjet kormány mindig azt a nézetet vallotta, hogy az államoknak elég tudományos és mű­szaki eszköz áll rendelkezésükre, amelyek teljesen lehetővé teszik a nukleáris kísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény teljesítésének meg­bízható ellenőrzését és hogy a nyugati nagyhatalmaknak hivatkozása az állí­tólagos nehézségekre vagy pedig arra, hogy ez az ellenőrzés nem valósítható meg, nem más, mint a nemzetek meg­tévesztésére irányuló törekvés és a nukleáris kísérletek beszüntetésére való hajlandóságuk hiányának lelep­lezése. A nemrégen lezajlott genfi szakér­tői értekezlet, amelyen részt vettek az USA és Nagy-Britannia képviselői is, a szovjet kormánynak ezt a néze­tét teljesen megerősítette. A szakér­tők tanácskozása arra a következte­tésre jutott, hogy a nukleáris kísér­letek általános beszüntetésének ellen­őrzése teljes mértékben lehetséges, és hogy az ellenőrzés rendszerének meg­teremtése a gyakorlatban megvalósít­ható. Ami a szovjet kormányt illeti, mint ismeretes, egyetértett a genfi szakértői értekezlet valamennyi kö­vetkeztetésével és ajánlatával, és a maga részéről kész hozzájárulni azok megvalósításához. A világban ténylegesen már régen az a helyzet, hogy egyetlen nukleáris rob­bantás sem marad titokban és feljegyzés nélkül. A Szovjetunió pl. épp olyan jól értesül az USA és Nagy-Britannia nukleá­ris kísérleteiről, mint ahogy az USA és Nagy-Britannia a Szovjetunió által vég­zett kísérletekről. Ez azt jelenti, hogy a tényleges aka­dály nem a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről hozandó megegyezés tel­jesítésének ellenőrzésében rejlik, hanem áz USA és Nagy-Britannia kormányainak hajlandósága hiányában, hogy csatlakoz­zanak ehhez a megegyezéshez és így vé­get vessenek a veszélyes atom- és hid­rogénbomba-kísérleteknek. A szakértők genfi értekezlete után, amikor már nem lehetett az ellenőrzés létesítésének nehézségeire hivatkozni, az USA és Nagy-Britannia kormányai új mesterkedéshez folyamodtak. Augusztus 22-én kijelentették, hogy hajlandók tár­gyalni de csak az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek „ideiglenes" beszüntetéséről, nem pedig e kísérletek egyszer s min­denkorra történő megszüntetéséről. Ezen­felül Eisenhower elnök és Macmillan mi­niszterelnök nyilatkozataikban a kísérle­tek ideiglenes, mégpedig egy év tarta­mára való beszüntetéséről beszélnek, vagy­is olyan időről, amely szükséges ahhoz, hogy feldolgozzák a kísérletek ered­ményeit és előkészíthessék a nukleáris robbantások további sorozatát. Igaz ugyan, hogy az USA és Nagy­Britannia kormányai megengedik azt a lehetőséget, hogy a jövőben a kísérletek beszüntetésének idejét mindig egy to­vábbi évvel meghosszabbítsák, de e ha­táridő meghosszabbításának lehetőségét számos feltételhez kötik, többek között az „elvi és lényegbevágó intézkedések"-ről kötendő megegyezéshez a leszerelés te­rén. Igy az atom- és hidrogénfegyver-klsér­letek beszüntetésének egyszerű éj már régen időszerű kérdését, amelynek meg­oldásához tulajdonképpen semmi más nem szükséges, mint az USA és Nagy­Britannia kormányainak jóindulata, új­ból egybe akarják kapcsolni a leszerelés problémáival. S E kérdésről azonban a nagyhatalmak már 13 éve tárgyalnak, emellett tekintet nélkül a Szovjetunió minden törekvésére, nemcsak, hogy nem sikerült semmilyen haladást sem elérni e kérdés megoldá­sában, de nem lehetett lényegesen kö­zelebb hozni egymáshoz az érdekelt fe­lek álláspontját sem. Miért kellett az USA-nak és Nagy-Bri­tanniának e feltételeket támasztaniok, a nukleáris fegyverkísérletek beszünteté­sét sokkal bonyolultabb kérdések meg­oldásától függővé tenniök? Nyilvánvalóan azért, hogy egyszer s mindenkorra meg­akadályozzák a nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetéséről kötendő egyezményt, hogy szabad kezük legyen e kísérletek felújítására bármikor, ha ez számukra alkalmas. Az USA és Nagy-Britannia ezen javaslataiba való beleegyezés azt jelen­tené, hogy segítenénk a nemzetek meg­tévesztésében, amelyek kormányaiktól az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek be­szüntetését követelik. És ez az oka annak, amiért a szovjet kormány az USA és Nagy-Britannia kor­mányainak javaslatait a nukleáris fegy­verkísérletek egy év tartaméra való be­szüntetésére teijesen elfogadhatatlannak tartja és kategorikusan elutasítja. Az USA és Nagy-Britannia javaslatot tesz a kísérletek egy éV tartamára való beszüntetésére, miután gyorsan végre­hajtotta eddig soha nem tapasztalt in­tenzitású kísérleteinek sorozatát és Igy igyekszik egyoldalú katonai fölényre szert tenni a Szovjetunió felett. A szovjet kormány természetesen e tényeket nem hagyhatja figyelmen kívül. A nyugati nagyhatalmak álláspontja, amelyek elutasítják a nukleáris fegyver­kísérletek azonnali és feltétlen beszün­tetését, egyre nagyobb méretekben vé­geznek atom- és hidrogénrobbantásokat, a Szovjetuniót arra késztette, hogy biz­tonsága érdekében felújítsa a nukleáris kísérleteket. A nyugati hatalmak- akciója a Szovjet­uniót teljesen mértékben feljogosítja a kísérleti robbantások folytatására, azon­robban'tások számára 1:1 arányában, ame­lyeket az USA és Nagy-Britannia együt­tesen valósítottak meg, míg a Szovjet­uniónak a kísérletek felújítása után vég­zett robbantásainak száma nem éri el azon nukleáris kísérleti robbantások szá­mát, amelyeket a nagyhatalmak 1958, március 31-e óta hajtottak végre. A Szovjetunió így a szovjet nép biz­tonsága biztosítására törekedve jár el, mindaddig, míg az USA és Nagy-Britan­nia kormányai meghiúsítják a megegye­zést és további akadályokat támasztanak, amelyek gátolják'az atom- és hidrogén­kísérletek egyszer s mindenkorra való azonnali megegyezés megkötését. E két hatalom kormányai ne tápláljanak illú­ziókat afelől, hogy meghatározhatják, hogy a Szovjetunió ilyen körülmények között végezzen vagy ne végezzen atom­fegyverkísérleteket. Az USA és Nagy­Britannia kormányainak a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetésével kapcsolatos álláspontja a Szovjetuniót azon alterna­tíva elé állítja, vagy megegyezés jön létre a nukleáris kísérletek egyszer s mindenkorra való általános beszünte­téséről, vagy, amint már rámutattak, a Szovjetunió folytatja e kísérleteit. Ha az USA és Nagy-Britannia kormányai haj­landók lesznek aláírni ezt a megegyezést a Szovjetunió azonnal aláírja és beszün­teti kísérleteit, annak ellenére, hogy ke­vesebb kísérleti robbantást hajtott vég­re, mint az USA és Nagy-Britannia. Az utóbbi napokban a küszöbönálló gen­fi. tárgyalásokkal kapcsolatban az USA és Nagy-Britannia kísérleteket tett a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek beszüntetésével kapcsolatos álláspontja hamis magyarázására. Olyan koholmá­nyokat kezdett terjeszteni, melyek sze­rint a Szovjetunió „megváltoztatta" e kérdéssel kapcsolatos álláspontját, sőt általában elutasítja a kísérleti robban­tások beszüntetését. Ebben az értelem­ben nyilatkozott többek között október 29-én Dulles. az USA államtitkára. A nyilatkozat lényege abban rejlett, hogy a Szovjetuniónak a nukleáris kísérletek beszüntetésével kapcsolatos álláspontja helytelen magyarázatával elterelje a köz­vélemény figyelmét az USA azon készsé­gének hiányáról, hogy csatlakozzék az atom- és hidrogénbomba-kísérletek tar­tós beszüntetéséről kötendő megegyezés­hez, amelyre a Szovjetunió törekszik. Az USA kormányának mentegetéséré törekedve, amelynek a kísérletek beszün­tetése kérdésében elfoglalt álláspontja szöges ellentétben áll a nemzetek kö­vetelésével, az USA államtitkára olyan verziót híresztelt, amely szerint a Szov­jetunió a szakértők genfi tárgyalásain állítólag arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati hatalmak a nukleáris ku­tatás terén túlszárnyalták őt és ezért „elvesztette érdeklődését a kísérletek beszüntetése iránt." Ezen állítás abszurd volta mindenki előtt nyilvánvaló, aki nem huny szándékosan szemet a nukleáris kísérletek beszüntetéséért vívott szívós harc előtt, a szovjet kormány által foly­tatott és folyó harc előtt. Hangsúlyozni sem kell, hogy ha valakinek is az a be­nyomása, hogy a Szovjetunió a nukleáris kutatás terén „elmarad", akkor ez nem más, mint olyan törekvés, hogy valóság­ként tüntesse fel azt, amit szeretne. Ami a szakértők genfi tárgyalásait illeti, mint ismeretes, e tárgyalásokon szó esett az államoknak az atomfegyvergyártás terén elért tudományos sikerei színvonaláról, amit természetesen az USA kormányának tényezői jól tudnak. Külön említést érdemel az a tény, hogy röviddé! a három nagyhatalom kor­mányképviselői konferenciájának kezdete előtt, amely konferencián a kísérletek beszüntetéséről kell tárgyalniuk, az USA kormánya megfelelőnek tartotta, hogy borúlátóan nyilatkozzék e konferencia várható eredményéről. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: njilyen szándékokkal megy tehát az USA kormánya a genfi értekezletre? Ami a Szovjetuniót illeti, épp úgy, mint azelőtt, a nukleáris fegyverkísérle­tek azonnali, általános, egyszer s min­denkorra szóló beszüntetésére fog töre­kedni. Ezekhez az elvekhez igazodjak képviselői a genfi konferencián. Ha' az USA és Nagy-Britannia ugyanilyen állás­pontra helyezkedik, akkor a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének kér­dése teljes és végérvényes megoldást nyer azon a napon, amikor e kormányok beleegyeznek a nukleáris kísérletek tar­tós beszüntetésébe. ÚJ SZÖ 2 * 1958. november 1 .M

Next

/
Oldalképek
Tartalom