Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-16 / 287. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. október 16. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 287 szám. Közös erőnk forrása A szocializmus ellenségei irigyel- alakította őket, ma nem tűzhetnénk nek bennünket, kommunistákat, hogy ki reálisan a szocialista építés be­szőt értünk. Valóban megtaláltuk a fejezésének feladatát. Tehát az anya­közös nyelvet? Tényleg méltán iri- gi feltételeken kívül a szocialista gyeinek bennünket az imperializmus j építés befejezése érdekében fontos, ideológusai? hogy a szocialista ideológia mély Igen, mi kommunisták a marxiz- gyökereket verjen az emberek tuda­mus-leninizmusban megtaláltuk kö- tában, hogy az emberek szocialista zös nyelvünket. Ezért gyűlölik az módon gondolkodjanak. A szocialista imperialisták a marxizmus-léniniz mus tudományos tanítását, mert az élet minden kérdésében, minden bo­nyolult helyzetben a kommunisták kölcsönös megértésének vezérfona­lát képezi. A burzsoá társadalom uralkodó rétegének is van bizonyos közös nyelve. Am ezt csak a burzsoá vál­lalkozó és kereskedő, a burzsoá po­litikus és ideológus érti. A két kö­zös nyelv között azonban óriási a különbség és ezzel magyarázható az imperialisták irigysége. A kommunisták közös nyelvét az egész dolgozó nép megérti — hisz egy a sorsa. Viszont a burzsoá kal­márok és politikai szemfényvesztők nyelve csak addig bír számukra je­lentőséggel, amíg a dolgozó nép rá nem jön nyitjára s fel nem fogja a burzsoá társadalom kizsákmányo­ló lényegét. Míg ml kommunisták egész nem­zeteket megtanítunk közös nyel­vünkre és a marxizmus alapján tar­tósan szót értünk minden becsüle­tes dolgozóval, a burzsoázia ugyan­akkor kénytelen leplezni szavai igazi értelmének célját. Az imperialisták gyűlölnek ben­nünket, hogy szót értünk, irigylik egységünket, mely nagy fölényünk záloga és ez a gyűlöletük a sző szo­ros értelmében osztályharc. Fontos ezért, hogy mi kommunisták követ­kezetesen és történelmi alaposság­gal kihasználjuk nagy fölényünket. Miért beszélünk erről? Azért, mert az idén éppúgy, mint az előző években, a párttagok, a CSISZ-ta­gok és a dolgozók százezrei ismét részt vesznek a rendszeres pártok­tatásban. A CSKP KB közelmúltban megjelent határozata nagy jelentő­séggel bír az idei pártoktatás sike­re szempontjából. Az idei pártoktatási év sikerét újabb jelentős szervezeti intézke­dések egyengetik. Céljuk: a leg­tömegesebb politikai iskola munkájá­nak megjavítása. E szervezeti intéz­kedések jellemző vonása, hogy a formalizmus elemeinek további ki­szorítására irányulnak a propagan­disták és a marxista tanulóotthonok, munkájából és elősegítik a marxiz­mus-leninizmus alkotó módon való­értelmezésének és alkalmazásának kibontakozását. Nagyon fontos, hogy a pártokta­tás első időszakában a CSKP XI. kongresszusának anyaga áll a tanul­mányozás előterében. A párt azt az elvet követi, hogy a legfontosabb feladat: ismertessük meg az összes párttagokat és dolgzókat a kong­resszus eredményeivel, maximálisan használjuk fel az eszmei hatás min­den eszközét a munkásosztály és a i dolgozó nép mozgósítására és fórra- % dalmi kezdeményezésének megszer-X, .. , . vezésére a kongresszusi határozatok j-bennunket, ha most nem latom ­teljesítésében. A párt ideológiai té- pondja Jan Leitner, akt tegnap meg a ren ic a termelőerők fejlődését te­Ž Ď rfhidepito-uzem szakmunkasa kinti a fő csatamezőnek. 3,volt de holnap mar az ostrava-kar­„ , . . Yvmat szenmedence valamelyik banya­Nagy feladat ez. Az ot fő feladat, ± dolgozn L melyek sűrítve a szocialista építés V . , . . „ . befejezésének alapvető feladatait ± , A csodálkozás hangjat ott hallót­tartalmazzák, képezze tüzetes ta- f/f™' f" 1 ^nnan Ostravara nulmányozás és a helyszínen, min- prkezett bngados meg ordul, ahova den munkahelyen történő gyakorlatig, allorrmstol kezdve lepten-nyomon megvalósítás tárgyát. Ma ebben kell {,\rciny jelzők vezetik az embert ezzel a At & t - v '^felirattal: „Az ostravai-karvinai szen­szot ertenunK. ?bánya-vállalat iskolázási és egészség­A kommunisták egyik legfőbb kö- tügyi központja felé." Itt avatják be telessége a tanulás, a marxizmus-le­f bányászainkat az új mesterség leg­ninizmus tanainak elsajátítása, dol- f alapvetőbb fogásaiba, ' megvizsgálják gozó népünk politikai képzése és Xőkei, hogy egészségi szempontból al­megnyerése a párt politikájának, fkalmasak-e a bányamunkára. A kommunista tisztában van törté- X E három nap alatt az új környe­nelmi küldetésével. A pártoktatás jzetben valamennyi újonnan jött, meg­célja a kommunizmus, azaz olyan {ismerkedik a bányával, Ostravával, emberi társadalom felépítése, mely Pernyékével Es ami a legfontosabb, valóra váltia az emberi nemzedé- fmegtanulnak biztonságosán mozogni a valóra valtja az emDeri nemzeae f számvkra eddig oly szoka ti a n helyen. kek évszázados álmát. T a fm alat t. Azt múr szinte term é. Természetesen, ha az emberek |szetesnek is veszik az újonnan jöt­olyanok maradnának, mint amilye • ftek, hogy e három napra nekik rendes nekké a tőkés társadalmi rendszer %fizetés jár. ideológia tömeges szilárdulásában és fejlődésében van a haladás útja. A párttagok és pártonkívüliek poli­tikai oktatásának is ez a célja és rendeltetése. St>k országos példát említhetnénk az elért sikerekre. Az életben van­nak azonban olyan jelenségek is, melyek sem számokban, sem más­képpen nem fejezhetők ki és ere­detüket kutatva eljutunk a szocia­lista ideológia újat alkotó, embert átformáló erejéhez és hatásához. Látjuk ezt a szilárduló és az újon­nan születő földművesszövetkezetek­ben, a hajdani egyénileg gazdálkodó parasztoknak a kollektív termelési és életmódra való áttérésében stb. Hiba lenne, ha már ma túlbecsül­nénk az újat, a születendőt. Viszont lebecsülése is épp olyan hiba lenne. Ne tévedjünk: az új nem születik és nem fejlődik önmagától. Materialis­ták vagyunk és ezért tudjuk, hogy az emberek élet- és gondolkodásmód­jának változását az anyagi feltéte­lek változása befolyásolja. De mint marxisták az eszmék erejét, felbe­csülhetetlen erős és átalakító, anyagi erővé való átalakulásuk törvényeit is ismerjük. Ezért helyezünk oly nagy súlyt a tömeges politikai ok­tatásra, s várunk tőle» segítséget a világról alkotott áltudományos, babonás elképzelések elleni küzde­lemben. A politikai oktatástól el­várjuk: odahasson, hogy ott, ahol hiány­zik a felelősségérzettől áthatott munkafegyelem, az önkéntesség és a megnövekedett társadalmi öntu­dat alapján teremtse meg azt. A párt­oktatás növeli a társadalmi öntuda­tot, mely aztán kiszorítja a kispol­gári csökevényeket és társadalmunk tagjainak jobb és szebb életét va­lóban tökéletesebb szocialista hu­manizmussá fejleszti. A kommunisták kötelessége, hogy forradalmi éberséggel őrizzék az elért vívmányokat, kérlelhetetlenek legyenek az ellenséggel szemben, s minden dolgozót erre késztessenek Az emberek fejlett politikai öntu­data túlszárnyalja a termelőerők fejlődésének elért jelenlegi fokát és tudatosan meggyorsítja fejlődé­süket. Fontos, hogy a kommunisták a XI. kongseszus határozatai értelmében fejlesszék marxista tudásukat, töké­letesítsék politikai ismereteiket és ennek alapján minden dolgozót ta­nítsanak és politikailag képezzenek. Coha nem hittem volna, hogy itt ^ ilyen gondossággal fogadnak Prága főváros dol gozói: \ TERVET 1958 DECEMBER 17-SG TELJESÍTJÜK Fe hívás a köztársaság összes üzeméhez A CSKP prágai városi bizottsága és a prágai Szakszervezeti Ta­nács a prágai nép forradalmi megnyilvánulásának 40. évfordulója al­kalmából egybehívta a főváros dolgozóinak értekezletét. Az 1918. október 14-én lezajlott események jelentőségéről, valamint a jelenlegi feladatokról A. Krček elvtárs, a CSKP városi bizottságá­nak vezető titkára tartott beszédet Hangsúlyozta többek között, hogy a főváros dolgozói az év elejétől kezd­ve túlteljesítették az árutermelés tervét és a termelési . költséget 101 millió koronával csökkentették. A hatékonyság felülvizsgálása során megmutatkozott, hogy az idei terv még az év vége előtt teljesíthető. A prágai üzemek dolgozói a leg ­utóbbi hetekben megtárgyalták a jövő évi tervben előirányzott fel­adatokat. A munkások, műszaki dol ­gozók ós mérnökök, a hatékonyság felülvizsgálása során számos új ja­vaslatot tettek. A műhelyekben sok ezer egyéni és kollektív kötelezett­séget vállaltak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. és a cseh­szlovák-szovjet baráti és együtt­működési szerződés megkötésének 15. évfordulója tiszteletére különbö­ző munkahelyeken indított szocia­lista munkaverseny, mint sok száz csermely folyt egybe hatalmas ára­dattá. A prágai kerületek már előbb kimondották a döntő szót. A rádió­palotában kedden rendezett nagy ! Tudósítónk telefonfelentése; : Az adott szóhoz híven A nagymegyeri járás betartot- j ta szavát és október 15-ig telje- < [ sltette a cukorrépa beadási kö­• telezettségét. Eddig 4790 vagon [ cukorrépát adtak be. A répasze­I dés azonban tovább folyik és az j i eddigi becslések szerint még \ \ terven felül is körülbelül 2000 va­i gon répát tudnak beadni. Az át-1 \ lagos hektárhozam az eddigi) i eredmények alapján számítva 340 j í mázsa hektáronként. A kukorica beadási kötelezgtt­jségét is eddig 100,5 százalékra < 1 teljesítette a járás. Különös di­í cséretet érdemelnek: a csicsói | i 1 szövetkezet tagjai 190 százalékra, 1 !a tanyi szövetkezet tagjai 135) ; százalékra, a nemesócsai szövet­í kezet tagjai pedig 126 százalék­j j ra teljesítették kukorica beadási j kötelezettségüket. A tejbeadási kötelezettség tel­jjesítésében is élenjár a nagyme­i (gyeri járás. Az egész évi tejbe- j ; adási kötelezettségüket már túl-! (teljesítették és a szövetkezetek j S vállalták, hogy az év végéig még ! 3,5 millió liter tejet adnak be \ ! terven felül. A tojás beadási kötelezettség ! teljesítésében is példát mutat-) nak a nagymegyeri járás szövet-1 kezetesei. Terven felül már ed-í dig félmillió tojást adtak be és | j kötelezettséget vállaltak, hogy í i az év végéig még ugyanannyit; í beadnak. K. J. ( értekezleten kihirdették az egész főváros dolgozóinak szocialista fel­ajánlását. Azokat az üzemeket, ame­lyek a legjobb eredményeket érték el, az értekezleten zászlókkal tün­tették ki és dicsérő elismerésben részesítették. A PRÁGAI ÜZEMEK DOLGOZÓI ERTEKEZLETÉNEK HATÁROZATA A prágai üzemek dolgozói 798 egészüzemi és egészvállalati kötele­zettségvállalásban kifejezésre jut­tatják azt a szilárd elhatározásukat, hogy folytatni akarják sikeres mun­kájukat és határidő előtt teljesí­teni az idei tervben előirányzott feladatokat. E kötelezettségvállalások összefog­lalása lehetővé teszi közölnünk a párt Központi Bizottságával, hogy: 1. A Prága főváros területén működő üzemek és ipari vállala­tok 1958. december 17-ig teljesi­tik az idei állami tervben elő­irányzott feladatokat. A külföldi megrendeléseket december 15-ig lebonyolítják; 2. A prágai üzemek és válla­latok az év végéig terven felül 540 millió korona értékű nyers­termelést készítenek elő és 400 millió korona értékű árut ter­melnek. Többek között terven fe­lül 9 gyorsvonatkocsit, 3 villamos kocsit, 1500 motorkerékpárt és számos egyéb terméket állítanak elő. Megtakarítanak 1455 köbmé­ter deszkát és lecet, 1 millió 588 ez^r liter üzemanyagot, 4900 ton­na hengerelt anyagot, stb. 3. A nemzeti bizottságok által irányított és tervezett összes ipari vállalatok, valamint üzemek elfogadták és sok esetben kérik az Í859. évi állami tervben elő­irányzott feladatok növelését. Ezeket az eredményeket nem te­kintik véglegeseknek. A dolgozók kezdeményezése kimeríthetetlen és lehetővé teszi számos üzemnek, hogy még előbb teljesítse felada­tait. A cseh hajógyár dolgozóinak az a kötelezettségvállalása, mely szerint a csehszlovák-szovjet szer­ződés megkötése 15. évfordulójának tiszteletére december 10-ig telje­sítik a tervet, példát mutat és köz­vetlenül felhívja a többi üzemeket, hogy december 12. váljék azzá az időponttá, amikor -. kollektívák és az üzemek a lehető legnagyobb számban teljesítsék az évi tervet. Hasonlóképpen példamutató a kar­lini Tesla vállalat Moszkva üzeme dolgozóinak kezdeményezése. Ebben az üzemben a felülvizsgálás folytán az 1959. évi nyers termelési terv ér­tékét 2 millió 300 ezer koronával, az árutermelési terv értékét vď egymillió koronával, a munkaterme­lékenység tervét 1,7 százalékkal nö­velték. Az elért eredmények arra kö­teleznek bennünket, hogy tovább­ra is kibontakoztassuk a dolgo­zók aktivitását és kezdeménye­zését, mely a szocialista kötele­zettségvállalások pontosabbá téte­lére s megkötésére irányul és teljesítésüket következetesen kell ellenőriznünk. A handlovai bányászok kötelezettségvájlaSása: Csökkentik a szénfejtés költségeit (ČTK) - A Handlo­vai Nagybánya dolgozói kedden vállalati szo­cialista kötelezettsé­get tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfor­dulójának tiszteletére. A vállalati kötelezett­séget termelési érte­kezleteken való meg­tárgyalás után és 37 kollektív szocialista felajánlás alapján hir­dették ki. A handlovai bányászok a legutóbb tett felajánlásaikkal szemben az év e ne­gyedében nemcsak a tervben előirányzott szénfejtés túlszárnya­lására, hanem a költ­ség csökkentésére is kötelezték magukat.­Azt a feladatot tűz­ték maguk elé, hogy az év negyedik ne­gyedében 6290 tonná­val többet termelnek a tervben előirányzott szénmennyiségnél. Eb­ből októberben 810 ton­nát, novemberben 2450 tonnát és' decemberben 2730 tonnát fejtenek terven felül. Kötele­zettséget vállaltak, hogy terven felül 319 méternyi folyosót haj­tanak ki. A handlovai bányá­szok tervbe vették, hogy minden tonna szén fejtési költségét 20 fillérrel csökkentik tervén felül, ami 45 ezer korona megtaka­rítást jelent. Felaján­lották a nyereségterv­nek 73 ezer koronával és a tervben előirány­zott felhalmozásnak félmillió koronával va­ló túlteljesítését. Határidő előtt teljesítik az idei tervet (CTK) — A žilinai kerületben egyre több azon üzemek száma, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére a hatékonyság felül­vizsgálásának keretében arra köte­lezték magukat a dolgozók, hogy határidő előtt teljesítik a második ötéves terv harmadik évére elő­irányzott feladatokat. A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzem gépészei és kohá­szai elhatározták, hogy december 24-ig teljesítik az évi árutermelési tervet és az év végéig több, mint 18 millió korona értékű terméket állítanak elő terven felül. A žilinai kerület hat közszükségleti ipari vállalata, közöttük a ružomberoki y. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Üzem, a žilinai Slovena, a púchovi Makyta, a žilinai Drevoimpregna, a turanyi Drevina és a Lednické Rovné-i Egyesült Üveggyár az évi tervet december 19-ig teljesíti s népgazdaságunkat 40 és félmillió korona értékű terven felül előállí­tott termékkel gyarapítja. ellő uíspok öitluaán Érdekes ember Pastorek Rudolf, az iskola vezetője. Nyugdíjazása előtt ke­rek negyven évig maga is bányász volt, így ő a leghivatottabb arra, hogy az új bányászokat bevezesse a mes­terség fogásaiba. A tanfolyam kezde­tekor illő módon bemutatkozik hall­gatóinak és csak úgy mellékesen megjegyzi — a hatást persze ő már előre tudja —, hogy mennyi ideig volt ő naponta lent a bányában. A negyven évi bányamunkát és a 60 év körüli, egészségtől majd kicsattanó embert a hallgatók közül sokan nehezen tud­ják összeegyeztetni, de végül sokan mégis kellemesen csalódnak. Meg is mondta az egyik Szlovákiából jött brigádos: „En azt gondoltam, hogy egy 60 éves nyugdíjazott bányász másként fest. En olyan fáradtnak, öregnek képzeltem valamennyit. Ügy látszik tévedtem'.' — jegyzi meg pi­rulva. Pastorek elvtárs közben saját ta­pasztalatai alapján összehasonlítja a bányászok régi életét a maival. Meséi­mesél, és a lial'gatók szinte szájtátva hallgatják, mily sokat változott, meny­nyivel fordult jobbra a bányászok éle­te. Beszél a régi időkről, mikor gyak­ran a bányászok ezrei egyik napról a másikra munka nélkül maradtak, de még több mondanivalója van a ma bányászainak életéről. Évről évre könnyebb lesz a bányász munkája, hiszen legtöbbször magából a bányá­szok soraiból kikerült technikusok és mérnökök a villamosság és a sűrített levegő energiájának segítségével és legújabban a magasnyomású víz ere­jének. felhasználásával újabb és újabb korszerű bányagépeket vezetnek be. Autóbuszon járva csaknem fél na­pot vett igénybe az ostravai bányá­szok legutóbbi tíz évben épült lakó­telepeinek megtekintése. „A kényelmes 3—4 szobás lakások szinte hozzátar­toznak az ostravai bányászok életéhez, — mondják a lakótelepek gazdái. Természetes, hogy végre a kereseti lehetőségek kérdése is előkerül. Ennél a fejezetnél egyik ember a másik után kel fel a hallgatók közül, olyanok, akik tavaly vagy néhány hónapja már el­végezték a kötelezettségvállalásokat: az egy vagy hároméves brigádot. Visz­szahozta őket a — mondjuk meg őszintén — jó kereseti lehetőség. Há­rom-négy, némelyik 7—8 ezer koronás havi keresetre is emlékszik, különösen ha szorgalmas munkája jutalmául gép mellé osztották be. Itt már felesleges is volt minden agitáció, ha maguk közül való így beszél, nyilvánvaló, hogy jól választottak. Pastorek bácsi, mert a végén már így nevezték valamennyien az öreg bányászt, a harmadik nap utolsó órá­ján ezekkel a szavakkal bocsátotta út­jukra a holnap bányászait: „A bá­nyász, ha egész nap hajlott derékkal dolgozott is, munkája végeztével min­dig egyénes gerinccel, emelt fővel be­szélt mindenkivel. Legyetek ti is min­dig ilyen egyenes gerincű bányászok." Szinte feleslegesek voltak ezek a szavak az első napok tapasztalatai és a régebben itt dolgozó bányászok éle­tének láttán. Ebből az épületből kilépve valamennyi leendő bányász érzi: az egész népünk gondoskodik róla, hogy hazánk legbecsesebb munkásai jól érezzék magukat Ostraván. K. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom