Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-09 / 280. szám, csütörtök

10 ÜNNEPEL A FALUSZÍNHÁZ 110 Beszélgetés RadoSf Debnárik elvtárssal, a DD i>azgalójrval Rudolf Debnárik elvtárs, .a Faluszínház igazgatója. A Faluszínház fennállásának 10. évfordulója alkalmából felkerestük Rudolf Debnárik elvtársat, a színház igazgatóját, aki különben maga is drámaíró és interjút kértünk tőle, Debnárik elvtárs készségesen adott választ kérdéseinkre. — Hogyan teljesítette a Faluszínház tízéves fennállása alatt célkitűzéseit, feladatait? — hangzott az első kérdés. ' — Az egy évtized alatt elért sikereinkről inkább közönségünk beszéljen. Én csupán néhány száraznak tűnő s mégis rengeteg munkát, erőfeszítést és eredményt kifejező számadatokat szeretnék megemlíteni. Majdnem ötezer községet kerestünk fel, ahol összesen 11120 előadásunk volt, több mint két- és félmillió néző előtt. — Legyen olyan szíves és közölje velünk, hány bemutató előadásuk volt eddig? — Nagyon • szívesen válaszolok a kérdésre. Hiszen 130 premierünk volt, már pedig ez szép s^m. A bemutatott daraboknak hozzávetőlegesen 60 százaléka csehszlovákiai szerzők műve, 27 százaléka szovjet, 7 százaléka népi demokratikus országokbeli szerzők alkotása. Ezen kívül haladó szellemű nyugati szerzők darabjai is színre kerültek. A továbbiak során szó esik a színház fejlődéséről. Debnárik elvtárs rámutat arra, hogy különösen 1953 ^ után lett gyorsabb ütemű a FaluszínP ház fejlődése. Ékkor ugyanis megja! vultak a munka feltételei, s ennek következtében csökkent az egészségtelen munkaeröhullámzás, átszervezték és stabilizálták az együtteseket, a színház új rendezőket kapott. Ettől kezdve nagyobb lett a bemutatók száma. I — És milyen ma a színház helyi zete? — tesszük fel a következő | kérdést. — Ma öt együttesünk van, ebből egy magyar. Minden egyes együttes művészi önigazgatással rendelkezik s vezetője tagja az igazgatók művészi tanácsának. A Faluszínházban 170-en dolgozunk. — Olvasóinkat bizonyára érdekli az is, mik a további terveik? — Feladataink közül a legfontosabb — hangzik a válasz — a Faluszínházat megerősíteni szervezeti és művészi vonalon, feltölteni új káderekkel és ellátni a szükséges technikai eszközökkel. Elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy a színháznak saját munkahelye legyen, s körülhatároljuk azt a terüietet, amelyen tevékenykednie kell. A jelenlegi szervezési forma ugyanis nem eléggé rugalmas, nem biztosítható így a színészek szakma-művészi fejlődése. I — Milyen gyakorlati intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy ezen a téren javulást érjenek el? — Tervünk elsősorban az, hogy a jövőben két önálló Faluszinházat : létesítünk. Az egyiknek székhelye : Spišská Nová Vcsen lesz, a másiké pedig Trnaván. Ezen intézkedések segítségével egy-egy színházra kiseöb terület jut, így jobban i„,. \siti heti küldetését és egyben a színészek gyorsabban fejlődhetnek. — Szeretnénk, ha most beszélgetésünk végén néhány szóban foglalkozna a magyar együttes eddigi munkájával. — A Faluszínház magyar együttese méltóképpen kivette a részét a közös munkából. Hozzávetőlegesen 1000 községet látogatott meg, előadásainak száma jelentősen több, mint kétezer és több mint félmillió néző tapsolta meg művészetét. A távlatokról csak annyit, hogy tökéletesíteni akarjuk a színészi fejlődés feltételeit és ezért azt a célt követjük, hogy a jövőben a legjobb színészek a komáromi Magyar Területi Színház keretein belül folytassák érdemdús munkásságukat. Megköszöntük az igazgató elvtárs értékes tájékoztatását és látva nagy elfoglaltságét, elbúcsúztunk. Munka, izgalom most van bőven, hiszen a Faluszínház Trnaván egyhetes fesztivál keretében ünnepli az évfordulót. Ilyenkor bizony sok feladata van a színház igazgatójának . . . Gály Iván. HŐSIES MUNKA 1948-ban, tíz évvel ezelőtt létesült a Faluszínház. Indulását, számos más intézményünkhöz hasonlóan, a munkásosztály februári győzelmének köszönheti. Az elsőnek megalakult együttes a prágai Faluszínház értékes tapasztalatait felhasználva kezdte meg küldetését. Alig egy évvel később, 1949 augusztusában már három együttes működött és a rákövetkező idény elején megalakult a negyedik, a magyar együttes is. tgy jut el a falura a kultúra fénye, így ismerkedik meg a falu lakossága a színvonalas színművészettel. Az esetek döntő többségében selejtei álművészetet terjesztő vándortársulatok helyét foglalja el ez az új típusú, állami támogatással dolgozó színház. Front színháznak is nevezik. Jogosan. Hiszen a szocialista szellemű népművelés legfontosabb szakaszán, a falun fejti ki minden elismerést megérdemlő kulturális, öntudatosító munkáját. Frontszínháznak nevezik azért is, mert e hivatásteljesítés feltételei összehasonlíthatatlanul nehezebbek, mint a színészi munka bármely más területén. A Faluszínháznak nincs saját színpada, nincsenek megfelelő helyiségei a próbák számára és állandóan úton van. Erre gondoltunk, amikor beléptünk a trnavai Kovomsalt kultúrklub iának nagytermébe, ahol most egy héten keresztül a Faluszínház fesztiválja folyik. Hétfőn este Seregi J. rendezésében a magyar eguüttes lépett fei A. Ny. Arbuzov Második szerelem című drámájával. Az az együttes, amelynek oly sokat köszönhetünk a magyarlakta délvidéken. A Csemadok műkedvelő színicsoportjai mellett elsősorban a Faluszínháznak köszönhető, hogy a köszínházaktól távol fekvő községek népe is aránylag gyakran igaz, értékes művészetet *élvezhet. És hogy milyen körülmények között vette sorba a falvakat ez a ki; esi, de lelkes gárda, hadd mondja el j az együttes vezetője, a fiatal Lengyel Ferenc: — Nehezek 'voltak az első lépések, főleg a kis, eldugott falvakban. Találkoztunk meg nem értéssel, sőt helyenként rosszakarattal is. Az autóbusz mögötti pótkocsiban sokáig vittük magunkkal nemcsak a díszleteket és a kellékeket, hanem a színpadot is. Hiszen 1950-ben még nagyon kevés faluban volt kultúrház. Iskola', erme'cben, dohány szerit ókban, kocsmahelyiségekben léptünk fel. Játszottunk gyertya, petróleumlámpa vagy jobl esetben gázlámpa fénye mellett, délután gyermekeknek, este felnőtteknek. Játszottunk fűtetlen termekben télen, szabadtéri színpadokon, vagy gözfürdőhóségű kis termekben nyáron. De szívesen játszottunk, mert a közönség hálája, a nép szeretete feledtette velünk a nehézségeket. Elmúlt fáradtságunk, megszűnt a hideg, ha a közönség velünk sírt és nevezetett. A színész számára nincs annál felemelőbb érzés, mint az, ha ma, évek multán elkerül azokba a községekbe, ahol az emberek nevén szólítják, emlékeznek rá elözö szerepeiből és az előadás után így búcsúznak: „Jöjjenek minél gyakrabban és minél előbb." Vajon kell-e ilyen mindent megvilágító szavaik után bírálatot mondania fesztiváli előadásról? Vcjon nem hatna-e ezen szavak után nagyképűségnek, ha részletesen szólnánk arról, hogy a színészek játékában a nem egy helyen előcsillanó tehetség, a nagy-nagv igyekezet és lelkesedés mellett még vannak komoly fogyatékosságok is? Ügy hiszem nincs erre szükség. Ebben az esetben a közönség, sok százezer ember mondott és nap-nap után mond bírálatot, amely minden tanult kritikánál százszorta szebb. És így számunkra nem marad más hátra, minthogy szívből jövő köszönetet mondjunk a Faluszínház magyar együttese minden egyes tagjának. Sok-sok sikert kívánunk nehéz, de szép munkájukban. <9i 9L A LIGETFALUSI ISKOLA JÓ PÉLDÁJA A ligetfalusi nyolcéves középiskola szülői szövetsége nemrégen tartotta meg az új iskolai évben első közgyűlését. Az új tanerők üdvözlése után a taggyűlés több fontos határozatot hozott. így mindenekelőtt elhatározta. hogy a szülők részére a téli hónapokban a tantestület tagjai aktuális nevelési problémákról tartsanak majd előadást, hogy még jobban biztosítsák a tanulók megfelelő testi és lelki fejlődését. Ezzel kapcsolatban fokozott figyelmet kívánnak fordítani a már eddig is szép sikerekre visszatekintő Kodály Zoltánról elnevezett énekkarra, s intézkedés történt arról is, hogy a legnagyobb élő magyar zeneköltő népdalfeldolgozásain és gyermekkórusain kívül felvegyék a műsorba az évek hosszú során át Ligetfalun lakott Eugen Suchoň énekarra írt kompozícióit is, hogy így kifejezésre juttassák, hogy az iskola is részt óhajt venni az 50. születésnapja alkalából nemzeti művész címet kapott s országunk határain túl is ismert nevű nagy szlovák zeneszerző müvének népszerűsítésében. Gondoskodtak arról is, hogy a táncegyüttes mellett színjátszó kör alakuljon, és az orosz nyelv mellett nem kötelező tantárgyként a felsőbb osztályokban tovább folytassák a német nyelv oktatását, s még nagyobb súlyt helyezzenek a politechnikai ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátására. - y - f í I V • -.sant müvei 500 ' j kör.. I 10 millió példár, tek riiog a Szovjetunió n«. I nyelvén. TI. m A bratislavai Komenský-kiállítás 2. JK. Bvlsloj éleiéről Ä Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek a prágai Václavtéren levő kiállítási termében Lev Nyikolajevics Tolsztoj születése 130. évfordulója alkalmából megnyílt a nagy orosz író és gondolkodó életének mozzanatait szemléltető kiállítás. A kiállítás az író gyerekkorára vonatkozó okiratokkal kezdődik és élete utolsó napjáig terjedő jellemző képeket és írásokat mutat be. Ha végignézzük az egész kiállítást, tudatára ébredünk annak, hogy mily nagy a kultúrális hagyatéka „az új emberiség ezen apostolának'', ak l Lenin kora, azaz a feudális Oroszország tükrének nevezett. Szemünk előtt végigvonul Tolsztojnak a történelmi és filozófiai tárgyú eíbeszélések, valamint regények hí- • res írójának alkotása, annak a Tolsztojnak alkotása, aki részt vett a krimi háborúban és az ott átélt élmények hatása alatt írta meg a „Szebasztopoli elbeszéléseket." A kiállítás további részében Tolsztoj mint bölcsész és gondolkodó mutatkozik be tanulmányaival. Tovább haladva fényképeket láthatunk Tolsztojról, a Jasznaja Poljana-i pedagógusról, a nép tanítójáról barátai körében, kik közé N. G. Csernyisevszkij, a forradalmi demokrata és később A. P. Csehov, M. Gorkij, I. J. Rjepin, P. I. Csajkovszkij és Sz. I. Mecsnyikov, forradalmi lelkesedésű művészek tartoztak. De nem feledkezhetünk meg Tolsztoj drámai alkotásairól sem. Figyelemmel követhetjük, hogy milyen volt magatartása az 1905. évi első orosz forradalom idején és megállunk különösen a Rudé právo 1928. szeptember 9-i számának ritka példánya előtt, mely L. N. Tolsztoj születésenek 100. évfordulója alkalmából vezércikket közölt. A kiállítás befejező részében megismerkedhetünk Tolsztoj gondolatainak és műveinek lelkes magyarázóival — Zd. Nejedlývel és Július Fučíkkal. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya nagy gondot fordít a lángész kulturális hagyatékára, mely az ország számos múzeumában van elhelyezve. — mim — A Moszkvai Lomonoszov Egvetem az elkövetkező években újabb monumentális épületekkel bővül. Üj épülettömbök készülnek egy ötmillió kötetes könyvtár és egy diákotthon céljára. Jövőre megkezdődik két négyemeletes tömb építése. Itt lesz majd a filológiai, történelmi, filozófiai, a gazdasági és az újságírói fakyltás, valamint a keleti nyelvek intézeté. Mihail Kálik és Borisz Ryzarev, szovjet rendezők befejezték Fagyejev Tizenkilencen című regényéből készült fjjm forgatását. Nehru unokahuga, Nejantara Sahgal, könyvet írt Kelet mai asszonyai címmel, melyben Indiának a brit igazgatás

1 alatti utolsó éveit, a függetlenség kikiáltása utáni időszakot és egy, a felszabadító mozgalommal szorosan összeforrott bűntett történetét rajzolja meg. Ez év szeptember 3. és október 12. között kiállítás van a Komenský egyetem aulájában annak 300 éves emlékére, hogy Jan Komenský legnevezetesebb és legis| mertebb müve, az „Orbis pictus" először : jelent meg nyomtatásban Nürnbergben. Vessünk pillantást a kiállított müvekre, i képekre és tárgyakra, mégpedig kronoiogi; kus sorrendben. Az első könyvek, melye! ket láthattunk, azok a könyvek voltak, ! melyekből Komenský alapismereteit merítette. Ezek: Hus János hitmagyarázó könyve 1526-ból, Hus „Postili"-ja 1563-ból, • Chelčický Peter vallisfejtegető könyve 1520-ból, a hírneves Severýn Pál nyomdájából. Ott láttuk továbbá: a cseh testvérek evaneicei „Kancionál"-ját 1576-ból, Všehrd Viktorín kéziratos jogi könyvét 1526-ból. a bibiiát („új-szövetség") Blahoslav Jár fordításiban 1568-ból. Ugyancsak lekötötte figyelmünket a híres Melantrich és Veleslavln nyomdájából kikerült 2 könyv, mint technikai remekmű. A képek közül: Aleštól: Komenský és Hus János, Hollartó: (1607-1677), Komenský kortársától Prágt látképe 1637-ból gyönyörű metszetben s Hus János magijára veiése a Jenai kódexből. Itt kell' megjegyeznünk, hogy Hollar 1652-ben élethűen lerajzolta Komenskýt. Figyelemre méltó az 1627-ben sajátkezüleg rajzolt Morvaország térképe, mely különös pontosságával tűnik ki. A következő vitrinben a kralicei bibliát látjuk, ennek hatodik részét 1593-ból s az egyköteteset 1596-ból. Csak ezen könyvek bemutatása után következik Komenský fiatalkori élete, első könyveinek megjelenése. Jan Amos Komenský 1592. március 28-án született Nivnicén, Morvaországban. Szülei korán haltak el, 12 éves korában árvaságra jutott. Elemi iskoláit Strážnicén (MbrVaország) végezte, majd Herbornban és Heidelbergben folytatta tanulmányait, ahol a hírneves Alstedius volt a tanára, ki maga már akkor (1611-ben) 27 kötetes tudományos müvet adott ki. Komenský elsíi irodalmi müve, melyet még Herbornban írt és kiadott, a „Problemata miscellanea" volt. Itt fogott hozzá nagy művéhez, melyen teljes negyven évig dolgozott s mely 1656-ban a lisszai (Lengyelország) tűzvész alkalmával porrá égett, „A cseh nyelv kincstárához". További mestere, kitől sokat tanult, Jan Valentín Andreae volt. Töle vette ét „panszofisztikus" megfontolásait, melyeket a sárospataki iskola reformjánál érvényesített is. Komenský 1616-ban lelkésszé való felavatása után Prerovban vezette a latin iskolát, maid Fulneken folytatta, ahol 1618-ban feleségül vette Vizovská Magdolnát. Fulneket a spanyolok 1621-ben kiégették. Itt sok munkája veszett el Komenskýnek. Moy kell jegyeznünk, hogy Komenský első feleségét két gyermekével együtt 1922-ben, az epidémia kitöréstkor elvesztette, melynek hatása alatt írta meg s az írnoka lemásolta 1624-ben „Trúchlivý" címmel egyik művét. „Az élet útvesztője és a szív paradicsoma" 1623-ból való s nagyon sok nyelvre van lefordítva (portugál, norvég, ar.gol, német, stb.). Komenský életére nagy hatásai volt a II. Ferdinánd által 1627-ben kiadott rendelet, melynek értelmében a „nem katolikusokénak el kellett hagyniok az országot. Éppen azért látjuk Komenskýt 1628 óta állandóan az országon kívül, külföldön. Ezen életszakaszok szerint vannak a vitrinekben Komenský müvei kiállítva s így fogjuk mi is röviden tárgyalni. Az első lisszai tartózkodása alatt megírta „Didaktikáját", vagyis elveit, hogyan kell tanítani s hogyan kell tanulni. Itt adta ki „Scholá ínfantiae" című müvét is, melyet a szülök részére írt. hogyan kell a kis gyermekeket még az iskolába járás előtt nevelni. Mér ltí/1-ben Komenský kiadta „Janua linguarum reserata" című müvét, mely kb. 280 kiadást ért el. Ilyen nyelvtanból tanult meg például Krisztina svéd királynő is latinul, kivel Komenský ezen a nyelven beszélgetett, midőn L642-ben nála Stockholmban kihallgatásra jelentkezett. Komenský Londonban csak 1 évig tartózkodhatott. mert ott kitört a forradalom, melyben I. Károly angol király is életét vesztette. Onnan való elmenetele előtt megírta „Via lucis" című könyvét. Liszában való másodszori tartózkodása alatt megírta „A haldokló anya végrendelete" című munkáját. mely egyúttal búcsúzás volt a cseh testvérektől. Fontos szakasz volt Komenský életében, midőn Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és édesanyja Lórántffy Zsuzsanna meghívására Sárospatakra ment, hogy az ottani iskolát megreformálja. Ezt meg is tette 1650-ben. Három osztályt nyitott. Az elsőt „V'estibulum"-nak nevezte; ennek Tolnai István volt a vezetője; a másodikat „Janua"-nak, ezt Kaposi Pál vezette s a harmadikat „Atrium"-nak nevezte el, Ecsedi János volt a vezetője. Itt ki kell még emelnünk, hogy megírta „Schola Ludus" című könyvét is, vagyis, hogy az iskola játék legyen a gyermekek számára. Egyébként 7 osztályra tervezte az ún. „Schola pansophica"-t, melynek további osztályai a „philosophiai", „logicai", „politikai" s „theologiai" lettek volna, ha politikai okoból nem kellett volna elhagyni Sárospatakot 1654-ben. Sárospatakon egyébként még sok értékes müvet Irt Komenský. Amszterdamban, hol de Ger Lajos gazdag gyárosnak vendége volt., kiadta Komenský, „ Kancionál"-ját, vallásos énekek gyűjteményét s 1657-ben „Opera didactica omnia" című müvét Grispin de Pas hollandiai festő gyönyörű címlapjával. Komenský munkásságára jellemző, hogy 77 éves korában megírta „Unum necessarium" című könyvét. Magas kora nem volt akadály abban sem, hogy még halála előtt 8 hónappal megírja egyik barátjának. Drabík Miklósnak további terveit az írási illetőleg. Itt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Drabík. valamint Kotter Kristóf és Poniatowska K sztína jövendöléseit a cseh testvérek jövőjét illetőleg Komenský írásba foglalta „Lux in tenebris" című könyvében. S mivel Drabík többek között a Habsburgok trónvesztését is megjósolta, mint politikai bűnöst itt Pozsonyban az dreg városháza előtt 1671-ben kivégezték. Kivégzése előtt kivágták nyelvét, jobb karját lemetszették. A kiállításon láttuk még dr. Kvacala János Komenský-kiadványait, két híres müvét Komenskýnak, a „Vševýchová"-t s a „Všenápravát"-1, továbbá az „Orbis pictus" szlovák kiadását 1685-ből a lőcsei Bubenka Jónás tanár képmetszeteivel. Itt láttuk 1644-bol a körmöcbányai iskola osztálykönyvét is. melyben a „Vestíbulum", mint tantárgy var beírva TeSedik Sámuel, Lehocký Dániel, Červenák és Ormis Sámuel szlovák pedagógusok kiállított könyvei, valamint Kollár János „Slávy dcéra"-jának nyitott könyve s a „Národnie Noviny"1892-ben kiadott jubileumi száma mindmind fényes bizonyítékai Komenský világraszóló jelentőségének. Erre vallanak Komenský könyvelnek debreteni, pozsonyi és budapesti kiadásai is. Jan Amos Komenský 1670. november 15-én halt meg Amsterdamban s a közeli Naardenben, az ottani kápolnában van eltemetve. Komenský élete, egyénisége s munkássága egyadüiálló. Valóban a „nemzetek tanító"-ja s a „béke apostola" volt. E kiállítással mi is legalább részben leróttuk hálánkat a nagy ember iránt. Zapletal Géza. A Komáromi Magyar Területi Színház együttese e hó 12-én, vasárnap 14 órai kezdettel a szlovákiai, színházi fesztivál keretében a Fratisiavai Üj színpadon bemutatja Dávid Teréz: Dódi című drámáját, (d) A Szovjet Tudományos Akadémia „Irodalmi örökség" című gyűjteménysorozatának most jelent meg a 64. kötete. A Herzen külföldi kapcsolataival foglalkozó könyv egyebek között közli a nagy orosz forradalmi demokratának Pulszky Ferenchez, és Terézhez, Tanarki Gyulához és Kossuth más emigrációs társaihoz intézett leveleit. A Times jelenti: A londoni CoventGarden Operaház orosz nyelven eifc adja Musszorgszkij „Borisz Godunoy" című operáját. §3! SSS0 7} * MS». flÜtaMÍer 9. St*. ..