Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-04 / 275. szám, szombat

Az ifjúság építkezésén V öszöntjük fiataljainkat — a szocializmus építőit — olvadom ezt az egyszerű, de kifejező mondatot a néhány hektár kiterjedésű mező közepén emelt ideiglenes kapu bejáratán. Kralupyban, a Prágától nem messze fekvő járási székhelyen vagyok. A tiszta, takaros kis városka nevét az utóbbi időben az egész köztársaságban megismerték. Pártunk XI. kongresszusa felszólította az ifjúságot, hogy új, nagy műkes visszhangja lesz az ifjúság építkezése megkezdésének). A jövő év folyamán azonban már 1100 ifjúmunkásra lesz szükség, úgyhogy örömmel fogadnak minden fiatalt, aki ott akar lenni ennek a nagyszabású műnek a születésénél. Eltökélt szándéka a CSISZ-nek, hogy az irányítómunkákat végző szakembereken kívül, kizárólag fiatalokra bízzák a Kaucsukgyár felépítését. Vošmik és Preučil CSISZ-tBflok az elsők között jöttek Kralupyba vekkel állítson emléket korunknak és saját eredményes munkájának. Megbízta a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyen részt a szocializmus nagy építkezéseiben, a többi között az első csehszlovák szintetikus kaucsukgyár építésében, a CSISZ a párt felhívását magáévá tette és a kaucsukgyár építését ifjúsági építkezésnek minősítve teljes egészében elvállalta. A leendő kaucsukgyár székhelyének Kralupyt jelölték ki és két hónappal ezelőtt meg is érkezett az első CílSZ-brigád. Olyan építkezésnél, amelynek építését több mint öt évre tervezik, két hónap elenyészően csekély idő. Nem is azért utaztam Kralupyba, hogy az építkezés előrehaladásáról számoljak be. Hiszen egy betonkeverőgépen kívül más mechanizácóit nem láttam. A fiatal brigádmunkások csákánnyal és ásóval még csak a kezdeti munkákat végzik. Éppen arra voltam kíváncsi, kik azok, akik a gyárak viszonylag kényelmes munkapadjait, az irodák írógépjeit csákánnyal és ásóval cserélték fel. Tondr elvtárs, a CSISZ Központi Bizottságának szervezési megbízottja és Bartoš elvtárs, a CSISZ kralupyi járási bizottságának titkára mindenről készségesen tájékoztattak, majd megismerkedtem „az első fecskékkel". Augusztus negyedikén kezdték meg az építkezést, jelenleg 141 CSISZ-tag, köztük 33 nő dolgozik. Eddig csak Prága és a prágai kerület vannak képviselve, de az érdeklődés az egész országból olyan nagy, hogy egyelőre kénytelenek a jelentkezőket megvárakoztatni. Az Armabeton építkezési vállalat tervezői nem tudnak lépést tartani a munkára ajánlkozók számával (igaz ugyan, hogy nem számítottak arra, miszerint ilyen lelTalán kicsit korai lenne arról beszélni, hogy az 1964. január l-ig tervezett építkezést egy fél évvel meg akarják rövidíteni. De tudják, hogyha ez sikerül, 100 millió korona értékű valutát takarítanak meg a népgazdaság számára és ez olyan hajtóerő, ami bizonyára segíteni fog az esetleges nehézségek elhárításában. Tp lőttem van a gyár impozáns tervrajza. Közepén egy kis házikó, a többi épülethez hasonlítva inkább kunyhónak nevezhetném. Ebben a kunyhóban, illetve most emeletes komoly házban vagyunk, amely szintén brigádmunkások), szakmunkásokat is megszégyenítő teljesítménnyel dolgoznak. Václav Vošmik a kladnói Kablo gyárból jött. Képesített lakatos, volt munkahelyén, mint lakatos dolgozott. Társa, Jaroslav Preučil szerelő volt. Kérdésemre, hogy miért jöttek ide, egyformán válaszolnak. A CSISZ-szervezet felhívására jelentkeztek. Egy évre írták alá a szerződést, de ha tetszeni fog a munka, végleg itt maradnak. Remélik, később már érvényesíthetik szakmai tudásukat. A betonozó munkások 6-tagú csoportja ugyanúgy válaszol. Két csinos fiatal lány (még nem tagadtak a korukból, 18 éves mind a kettő) seprővel faléceket tisztogat. Az egyik laboránsnő. Jobban szeret a szabadban dolgozni, érdekli az építkezés, jól érzi magát új munkahelyén. A másik pedagógiai iskolát végzett, majd a szociális gondoskodás hivatalában dolgozott. Az idegrendszerével van valami baj és reméli, a fizikai munka helyreállítja egészségi állapotát. Láthatjuk, különböző okok hozták össze a fiatalokat, de céljuk egy: becsületes, komoly munkával hozzájárulni az ifjúság művéhez, az első csehszlovák szintetikus kaucsukgyár felépítéséhez. 'T'ondr elvtárs, amikor búcsúzni •*• készülök, kicsit megbántva megjegyzi, hogy a CSISZ helyi szervezetének munkája felől nem is érdeklődtem. — Ez igaz — feleltem, de gondoltam, ilyen rövid idő alatt még úgy sincs mivel dicsekedni. Zdenék Tondr ezt megcáfolta és elmondta, hogy négy alapszervezetük működik és hamarosan megválasztják az üzemi CSISZ-bizottságot is. Mivel a brigádmunkások többsége a helyszínen lakik, az estéket különféle szórakoztató és ismeretterjesztő programokkal töltik ki. Van már rádiójuk, televíziójuk, filmvetítőjük, zene- és énekegyüttesük. Minden kedden technikai előadásokat tartaHana Studená és An»a Poláková már megszokták új munkakörüket. pillanatnyilag ebédlő, kultúrterem, női hálószoba és irodahelyiségek céljaira szolgál. Előtte és körülötte folynak a munkálatok. Négy fiúból álló csoport a földet hányja. Megtudom, hogy a brigádmunkások között már csoportok alakultak ki és ezek, csoportvezetőikkel az élen, (akik nak, hogy a dolgozók elsajátítsák az építkezés alapelemeit. Későbbi terv, hogy ipariskolát létesítenek, ahol a brigádmunkások megfelélő képesítést nyernek és mint szakmunkások, technikusok fognak az új gyárban dolgozni. KIS ÉVA korláti kőbánya a füleki járás legrégibb üzemei közé tartozik. A bányában az évtizedek során nagyon sok bazaltkövet termeltek, amely utcákat sármentesített, hidak felépítéséhez szolgált. A múlt nehézségei ellenére kiváló kőbányászati szakemberek nevelkedtek és nevelkednek ma is ebben a kis bányászfaluban, de természetesen ma már egészen más életkörülmények között. Korszerű tanonciskola épült, amelyben szakszerű felügyelet alatt minden évben 50-60 fiatal tanulja meg a kőmegmunkálás mesterségét. Bérharcokban, sztrájkokban edzett emberek álmodtak valaha a szebb életről a bánya alatt épült kolóniákban. Kemény akaratú kommunisták nevelkedtek itt, akik sohasem hunytak szemet, ha a dolgozók érdekeinek megrövidítésére készültek a bánya urai. Szevejányi Károly elvtárs, a HŇB elnöke falujának múltjárói és mai életéről beszél. Szavai Bányász műit — bányász jelen Korlátin nyomán kialakul e kis bányászközség élete, az a nagy munka, amely felszabadulásunk óta teljesen megváltoztatta a községet. — Községünkben mindig jó volt az együttműködés a nemzeti bizottság és a lakosság között. Ennek köszönhetjük sikereinket is. Falunkban épült fel a füleki járás legelső strandfürdője, amelyet a falu lakossága hozott létre. Nagyszerű kultúrházunk van, amelyet a bányászok összetartása valósított meg. Állandó mozi működik a faluban, jól felszerelt, korszerű üzlet épült, ahol a bányászok mindent megvásárolhatnak. A HNB elnökének szavai nyomán sorakoznak a fejlődést igazoló tények. A falut állandó autóbuszjárat köti össze a 7 kilométerre levő állomással, nem gyalogolnak az emberek, mint egykor. A HNB jó szervezőmunkája eredményeként a falu lakossága már 1200 négyzetméter utcát és teret kövezett ki. — A tömegszervezetek hogyan segítik a helyi nemzeti bizottság munkáját? — Ezen a vonalon Korlátin sohasem volt nagyobb hiányosság. A Csemadok is jó munkát végez. Az aratásra is kultúrműsorral készültek a csoport tagjai és több szövetkezetet meglátogattak. Balázs József vezetésével zenekar működik a faluban, amely műsoros esteken, kultúrfellépéseken szórakoztatja a korláti dolgozókat. A nyáron Tajti községben vettek részt az aratási ünnepélyen. Az elért sikerekből a korláti nők is telje* mértékben kiveszik részüket. A nőbizottság munkája nagy segítségért van a nemzeti bizottságnak. Különösen az egészségügy terén tűnnek ki, de a községszépítési akcióban is tevékenyek. A HNB elnöke arról is beszél, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítésével még nagyobb fejlődésnek indult a falu. Szódagyárat létésítettek a helyi gazdálkodás keretében. A régi idők hagyatéka, a kolónia-lakások ma már szűnőben vannak. Eddig mintegy 40 család talált kellemes otthonra az új lakásokban. Lerakták az új túzoltószertár alapjait, ahol a lakosok már 600 órát dolgoztak le és 30 köbméter falkövet termeltek ki az építkezéshez. Korláti jelentős fejlődésen ment át az utóbbi Időben. A HNB jó munkájának, a falu lakosai igyekezetének köszönhető, hogy a községszépltési akcióban járási méretben a harmadik helyen végeztek. Agócs Vilmos, Fülek Pezsgő élet a murányi völgyben Ezerkilencszázhuszonnyolcat írtak, amikor a murányi völgy dolgozó népének nyomora elérte tetőpontját. A nemzetközi töke ebben az évben kierőszakolta, hogy a Chyžná Voda-i (ma Lubeník) Coburg-részvénytársaság nagyolvasztóját és vasöntödéjét üzemen kívül helyezzék és leszereljék. Ennek folytán a železníki vasbányákban is korlátozták a munkát. A mintegy ezer bányász és kohász tiltakozása az ipar lerombolása és a munkanélküliség ellen akkoriban hiábavalónak bizonyult. Természetes volt ez, hiszen a burzsoá kormány ténykedését befolyásoló nagybankok parancsára állították le a termelést a kisebb hasznot hajtó üzemekben. A Teplá Voda-i magnezitművek és bányái is csak korlátolt teljesítőképességgel dolgoztak. A meglevő nyolc kemencéből mindössze öt, de néha még annyi sem volt üzemben. Ne csodálkozzunk hát, ha az emberek tömegesén vándoroltak ki jobb megélhetés reményében az Egyesült Államokba, Kanadába, Argentínába, vagy Ausztráliába, mert a kapitalista rendszer nem tette lehetővé, hogy a természeti kincsekben gazdag völgy, melyben születtek, eltartsa gyermekeit. A férfiakat többnyire családjaik is követték. Így történt, hogy a nagyröcei járás több községe jóformán elnéptelenedett. Az otthonmaradottaknak csak a lemondás, a nyomor maradt. A kivándoroltak pedig a távol idegenben véres verejtékkel küzdöttek a mindennapi betevő falatért. Az 1945-ös év erre a vidékre is áldásos hatással volt. Amióta a partizánok a Nagykakas lejtőin magukhoz ölelték a szovjet hadsereg hőseit, akik gyors ütemben szabadították fel a környéket, azóta ismét boldogak a völgy lakói. Felszabadultak, s munkájuk, melyből ma már mindenki számára bőven jut, megérdemelt jólétet biztosít számukra. Ma a vadregényes murányi völgyből örömteli eseményről tudósíthatunk, mely további lépést jelent a szocializmus építésében: A Szlovák Magnezitmüvek ez év szeptember 1-én Lubeníkon újabb gyártelepet helyeztek üzembe a magnezit égetésére és feldolgozására. A szlovák és cseh munkások, technikusok lelkes együttműködésének köszönhető, hogy az új üzem pontosan a terv szerint, a kormány áltál kitűzött időben készült el. Az új gyár legfőbb előnye, hogy a gyártási folyamat teljesen automatizált. A fizikai munkát pótolja a gép és az emberi értelem. Vonatkozik ez különösen a magnezit égetésére szolgáló kemencékre, melyek a régi típusú kemencékkel szemben szinte forradalmi újításokkal rendelkeznek. Még a közelmúltban épített kemencék mellett is a munka nagy hőségben, súlyos fizikai megerőltetéssel jár. Az új kemencék kezelése azonban automatikus berendezés segítségével, gombnyomásra történik. A gazdaságosabb termelést az is elősegíti, hogy az új üzemet a nyersanyagforrás közvetlen közelében állították fel. Ezáltal elkerülik a nyersanyagnak a bányából való körülményes és drága szállítását a feldolgozó-üzemekbe. A modern gyár üzembehelyezésével tovább növekedik a magnezit termelése, amely acélgyártásunk fokozásának elengedhetetlen feltétele, s egyszersmind külkereskedelmünk lényeges tényezője. A magnezit égetésének itt sok éves hagyománya van. Az első — még kezdetleges — kemencéket már a múlt század elején építették. Csak a felszabadulás hozta magával ezen iparág igazi fellendülését, csak az alapos geológiai kutatás és a kiváló minőségű, sok miUió tonnát kitevő magnezitérotartalékok számbavétele tette lehetővé a viharos fejlődést e téren. Ezzel a gazdag nyersanyagalappál, valamint a magnezit iránt egyre nagyobb mértékben mutatkozó hazai és külföldi érdeklődéssel magyarázható, hogy a már meglevő üzemeket gyors ütemben kibővítjük, továbbfejlesztjük és állandóan új üzemeket létesítünk. Érthető, hogy a murányi völgyben a felszabadulás óta gazdag és vidám élet folyik. Nagyrócén még a kétéves terv keretében len- és kenderfeldolgozó-üzem, valamint új téglagyár épült, az első ötéves terv folyamán pedig jelentősen kibővítették és korszerűsítették a Teplá Voda-i magnezitüzemet. Lubeníken magnezit-téglagyár létesült, melyhez most társult a magnezit égetésére és feldolgozására szolgáló üzem. A mezőgazdasági termelésben sem vall szégyent a környék. Bár vidéke nagyobbára hegyes-dombos, az EFSZ-ek mégis szépen virágoznak. A chyžnei, mníiany-i és migléci szövetkezetek eredményes munkáját messze földön dicsérik. Több községben egészséges lakótelepeket létesítettek, az új iskolaépületek és kultúrházak szinte gomba módra nőnek a földből. Kardos Márta O Fokozottabb gondoskodást A pótori szénbányák dolgozói számára az első és második ötéves terv során szinte gomba módjára nőttek ki a földből a szebbnél szebb lakások. Szinte egész új város épült és épül ma is. A lakosok száma eléri a háromezret. Van már posta, mozihelyiség, hatalmas kultúrterem, iskolák, óvodák, a bányásznövendékek részére tanoncotthon és különféle üzletek. A hatalmas háztömbök legtöbbje már új ruhát öltött. A nyár folyamán pedig az utak aszfaltozására is sor került. Sok újat látunk itt a bányásztelepen, mely a bányászok kényelmét és örömét szolgálja. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a közellátás terén mutatkozó hiányosságok már huzamosabb időn át kísértenek. A bányászközpont silányan van ellátva közszükségleti cikkekkel. Gyakran előfordul, hogy még a legszükségesebb árunál is hiány mutatkozik, múlt például kenyérben és péksüteményben. Pártunk XI. kongresszusa a közellátás fokozását, valamint az áru bőséges választékénak biztosítását behatóan elemzi. A városban ezen a téren kevés törekvést látnak a bányászok. Lépten-nyomon tapasztalható, hogy több olyan áru hiányzik, amelyből a szomszédos városokban bőségesen található. Nagy szükség van arra, hogy a sántikáló ellátás végre megjavuljon. Az illetékeseknek tekintetbe kell venniök, hogy még a gombostű is a közszükségleti cikkek közé tartozik: De nemcsak filléres dolgokról van szó, hiszen a bányászok kereseti lehetősége megengedi, hogy drágább, értékesebb dolgok után is érdeklődjenek. Csak egyet a sok közül. Igen sokan vásároltak már fényképezőgépet, de filmet csak hébe-korba lehet kapni, még kevésbé a kidolgozáshoz szükséges vegyszereket. Az áruhiány miatt a bányászoknak vagy hozzátartozóiknak Losoncra, vagy Zvolenba kell utazniok a keresett áru beszerzésére. Az autóbusszal való utazgatás időveszteségbe és fölösleges kiadásba kerül. Az ellátás nemcsak a bányásztelepen hiányos. A zsihlavai útkereszteződés mellett levő büfé is nélkülözi a szükséges árumennyiséget. A bányászok elvégzett munkájuk után szeretnének felfrissülni. Sört azonban csak itt-ott kapnak, de az is olyan meleg, hogy felfrissítés helyett csak bosszantják vele az embereket. Külön meg kell említenünk, hogy az elárusítóhelyeken gyakran a higiénia legalapvetőbb követelményeit sem tartják be, hiányos a kiszolgálás és sok esetben helytelenül raktározzák az élelmiszereket. A közellátás terén mutatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében sokat segítene a felelős szervek jobb munkája. Az utolsó ellenőrző-megbeszélésnél jelen voltak az egyes illetékes intézmények vezetői, mint például a járás üzletei ellátásügyi osztály vezetői, a vendéglők és étkezdék vállalatának igazgatósága, stb. Beszéltek az említett hiányosságokról és különféle indokokkal magyarázták ezeket. A pótori bányászoknak azonban nem indokolásokra van szükségük, hanem a közellátás megjavítására. Reméljük, a közeljövőben erre is sor kerül. Kertész Imre, Losonc A vásárlók jobb kiszolgálása érdekében A kassai szénraktárak dolgozói a vásárlóközönség igényeinek egyre jobb kielégítése érdekében következetesen javítják munkájukat. A CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat nemcsak teljesítették, de magasan túl is szárnyalták. A kiskereskedelmi forgalmat egymillió koronával teljesítették túl, emellett a költségeken 232-ezer koronát taka| rítottak meg. Eredményes munkájuI kért a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének kerületi bizottsága elismerő oklevéllel tüntette ki az üzemet. A szénraktár dolgozói a közelmúltban elhatározták, hogy bevezetik a fogyasztók részére a tüzelőanyag kisebb, 10—50 kg-os tételekben történő árusítását. Rudolf Stýbar, Kassa ÜJ SZÓ 5 * 1958. október 3.