Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-29 / 299. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetekj SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. október 29. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 299. szám. MINDANNYIUNK ÉRDEKE Országjárás közben, ilyenkor ősz teljében állj csak le beszélgetni egy szövetkezeti taggal, s érdek­lődj afelől, mi az oka annak, hogy a nagy gépi segítség ellenére miért késtünk meg az őszi betakarítás­sal. Kérdésedre a válasz az ország keleti vidékén is ugyanaz, mint délen és semmiben sem különbözik a nyugati tájon élő szövetkezeti tag válasza sem. „Hja, sok az idén a kukorica, rengeteg a répa és roppant sok termett krumpliból is, rekordtermés az idei, s ha tíz keze volna minden embernek, mind a tízzel tudna mit tenni. Hiába no, „ráfordult" az időjárás, fizet a föld az ősziekből, akár a köles". „Ráfordult!" Többször hallhatod e szócskát mostanában. Mintha csu­pán az időjárástól függne, milyen termést takarít be a föld műve­lője. Igaz, az időjárás igen fontos tényező a terméseredményekben, de azért már tudunk neki „paran­csolni". Persze nem a szó szoros értelmében. De másképpen igen, mert azzal is, ha most idejében el­vetjük az őszieket, minden talp­alatnyi földön elvégezzük a ta­vasziak alá a mélyszántást, átvitt értelemben már ezzel is „szelídít­jük" a mostoha időjárást, hiszen a korán vetett búza sokkal jobban ellenáll a kora téli száraz fa­gyoknak, az őszi szántásba vetett árpa is jobban bírja (erről, meg­győződhettünk az idei száraz ta­vaszon s nyáron), ha kevesebb a csapadék. S még egy másik magyarázattal is szolgálhatunk, hogy az idei rekordtermés kapásokból nem csupán a természet könyöradomá­nya. Hát milyen nagy harcot kel­lett vívnunk tavasszal is szeszélyei ellen. Hetekig nem esett egy sze­mernyi eső, éppen akkor, amikor a cukorrépát leginkább fenyegette a szárazság veszélye, a kártevők is jobban tönkretehetik a zsenge, fejlődésben elmaradt növényt. Ha ugyan esőt még nem is tudunk gombnyomással elővarázsolni, a napot nem tudjuk elfödni, hogy ne égesse a növényt, de megadatott már a földművelő embernek az a lehetőség, hogy korszerű öntöző­berendezésekkel nagy tábla földek szomját oltsa, s megmentse a ter­ményt az esetleges pusztulástól. Sok tényezőt sorolhatnánk még fel annak bizonyítására, miért mondhatja most a föld művelője, hogy „ráfordult", rekordtermést ért el kapásokból. Beszélhetnénk az új módszerekről, a gépi mun­ka előnyeiről, a munkásosztály nagyszerű segítségéről, de e he­lyen most inkább arról szeretnénk szólni, hogy az idei rekordter­més betakarítását meg kell gyorsí­tani, hiszen nemsokára itt van no­vember eleje, s bizony még rop­pant sok munka vár a szövetkezeti tagokra. Áldatlan dolog lenne, ha ezt az idei nagy termést a munkák késlekedése miatt nagyobb vesz­teségek érnék. Azért figyelmezte­tünk erre, mert még több mint 20 ezer hektárnyi földön kint van a kukorica, s csaknem 80 ezer hek­táron (a rozson kívül) még gabo­nafélét kell vetni az idén. A búza vetésének agrotechnikai határideje már lejárt, s még több mint 20 ezer hektár föld várja a magot. Abból pedig, hogy későn szedjük fel a burgonyát, vagy a cukorrépát, illetve megkésünk a kukoricatö­réssel, nemcsak az idén származ­hat veszteség, hanem azzal, hogy megkésünk a mélyszántással, s le­het, hogy olyannyira, hogy el sem tudjuk e munkát végezni az őszön, eleve veszélyeztetjük a jövő esz­tendei termést. Százezer hektár földet megszántani még az ősszel a tavasziak alá nem kis dolog. Ezért szükséges, hogy minden traktort és egyéb gépet teljes erőnkből kihasználjunk. Amikor szóvátesszük a lemaradást, egy pillanatra sem gondolunk arra, hogy a parasztember, a föld mű­velője nem tudná, mi most a kö­telessége, s csakúgy „jókedvében" késleltetné a munkákat. Mivel ma már a munkák túlnyomó részét gépek végzik, ezért leginkább arról kell beszélni, mennyire használják ki a gépek erejét, helyesen oszt­ják-e el a traktorokat, a répakom­bájnokat, a burgonyaszedőgépeket. S hogy e téren van a baj, azt a most következő tények bizonyítják. Az utóbbi napokban például csu­pán Szlovákiában 349 silókombájn, 169 kukoricakombájn, 303 lánctal­pas traktor esett ki a munkából. Két műszakban csupán 785 lánc­talpas traktor erejét használták fel a mélyszántásban. Tehát baj van a gépekkel. De mivel a gépet emberek vezetik, a traktorokat a traktorállomások üzemeltetik, azokhoz az emberek­hez szólunk, akiknek hanyagsága hátráltatja az őszi munkákat. Pe­dig az előbb azt mondtuk, alig akad becsületes földművelő em­ber, aki ne tudná, mi most a kötelessége. De hát a nagyüzemi gazdálkodásnak is megvannak a maga problémái: A sok hektár földet kitevő gazdaságban bizony sokkal nehezebb a szövetkezeti elnöknek is jól megszervezni a munkát, mint mondjuk azelőtt né­hány hektáros gazdaságban. Segít­ségre, okos tanácsra van tehát szüksége a szövetkezetek, és a traktorállomások irányítóinak. S kik azok, akik legtöbbet segíthet­nek? A közösség, a több fej többet tud, több szem többet lát alapon. Éljenek most tehát együtt min­dennap a falusi pártszervezetek a szövetkezetekkel, ne legyen egyet­len olyan gyűlés sem, amelyen elkerülné a kommunisták figyel­mét, hogyan haladnak az őszi munkák, hol kell az okos szó. A jóhiszemű, becsületes embert nem kell noszogatni, csak éppen jó tanácsra van szüksége a bo­nyolult kérdésekben. S e jó tanács nem kerül pénzbe, hiszen közös ésszel, összefogással sok nehéz kérdést megoldottak már a kom­munisták. Az olyan embereket pe­dig, akiken nem fog a jó szó, ha­nyagságukkal ártanak a közösség­nek, felelősségre kel] vonni. A já­rási nemzeti bizottságok pedig (az új átszervezés folytán bővült a jogkörük e téren is) az eddigiek­nél jobban nézzenek bele a trak­torállomások „kártyájába", mi az okozója a rengeteg géphibának, üzemzavarnak, éppen ebben az idő­szakban, amikor olyan szükségük van a szövetkezeteknek a gépre, mint súlyos betegnek az orvos­ságra. Igaz, ősszel sok a munka minden esztendőben, az idén a jó termés még megszaporította a tennivaló­kat, de nincs olyan munka, me­lyet a nagyüzemi gazdálkodásban, közös összefogással, szorgalommal ne lehetne jól és idejében elvégez­ni. S már ezért is joggal állítjuk ezt, mert minden szorgalom, min­den igyekvés és jó munka gyümöl­csét ma már azok élvezik elsősor­ban, akik a földet művelik. Már­pedig, ha idejében szántunk, ve­tünk, jövőben dúsabb lesz a kalász, nehezebbre hízhat a sertés, több lesz a haszon. Ezért kell alaposan kihasználni a még kedvező őszi napokat, s mihamarabb, minél gyorsabban befejezni az őszi mun­kákat. Ez az érdeke nemcsak a szövetkezeti tagságnak, a dolgozó parasztnak, hanem az egész ország dolgozó népének. Több millió korona megtakarítást értek el a hatékonyság felülvizsgálata alapján A do'gozók kezdeményezően növelik a iövö évi feladatokat A Banská Bystrica-i kerület­ben a termelés hatékonyságá­nak felülvizsgálata olyan nagy­mértékben ösztönözte a dolgo­zók kezdeményezését, hogy az Üzemek többségében megterem­tették az idei feladatok idő előtti teljesítésének feltételeit. A podbrezovai Šverma Vasmű acél­öntői a szocialista munkaverseny se­gítségével 52 kollektív felajánlás tel­jesítésével 1 millió 76 ezer koronával túlteljesítik a nyerstermelés és 1 millió 81 ezer koronával az áruterme­lés tervét. 2100 tonna acélt, 700 ton­na vastag bádogot és 61 tonna he­gesztés nélküli csövet gyártanak ter­ven felül. A Banská Bystrica-i kerü­let ércbányái és kohóüzemei az év végéig 23 millió 582 ezer koronával teljesítik túl. a nyerstermelés tervét. A kerületben levő összes ipari üzem a hatékonyság felülvizsgálatának eredményei alapján (október 8-ig) az év végéig 100 millió 826 ezer koro­nával teljesíti túl a nyerstermelés értékét. Az üzemek dolgozói az exportfel­adatokat is határidő előtt akarják tel­jesíteni. Az év végéig export-célok­A Nagy Október tiszteletére A DUBOVAI PETROCHEMA munkásai, vegyészei és mérnökei a ha­tékonyság felülvizsgálata alapján meg­szilárdították a Nagy Október 41. év­fordulójának tiszteletére tett eredeti felajánlásukat. Az új felajánlás sze­rint 1958. december 18-ig teljesítik az évi feladatokat és december 15-ig az exporttervet. Az év végéig 1 millió 200 ezer korona értékű árut gyár­tanak terven felül. Egyúttal a jövő évi tervet is meg­szilárdították éspedig a nyersterme­lés tervét több mint hatmillió ko­rona értékben, az árugyártást 2 mil­lió korona értékben, a nyereséget 308 ezer korona értékben és az egy ko­rona értékű áru gyártási költségeit 2,59 fillérrel csökkentik. A Petrochema ifjúsága is bekap­csolódott ebbe a mozgalomba. A szocialista munkaverseny és a gazdaság hatékonyságának felülvizs­gálata utat mutatott a žilinai GÉPKOCSIJAVÍTÓ ÜZEM dolgozóinak az idei tervfeladatok túl­teljesítésében és a termelés gazdasá­gosabbá tételében. Az egyének és kollektívák elfoga­dott felajánlásai alapján megszilárdí­tották a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszte­letére tett összüzemi szocialista fel­ajánlást, mely szerint december 20­ig teljesítik az idei teljesítményi tervet. 12 tehergépkocsit és 8 mo­tort javítanak meg A žilinai gépkocsijavítók az év végéig 335 ezer koronával csökkentik a ter­melési költségeket és 418 ezer ko­ronával túllépik a tervezett akkumu­lációt. ra 12 004 ezer korona értékű árut akarnak készíteni terven felül. Ehhez a Slovenská Lupča-í Biotika gyógy­szer-üzem járul hozzá legnagyobb mértékben — 5 millió korona értékű áruval. A termelés hatékonyságának felül­vizsgálata és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 41. évfordulójára széleskörűen kifejlesztett szocialista munkaverseny kedvezően befolyásol­ták az 1959. évi terv összeállítását. A dolgozók az üzemi gyűléseken azon tartalékokról beszéltek, melyek alap­ján megszilárdíthatják az 1959. évi feladatokat. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés Üzemben a nyersterme­lés értékében csaknem 40 millió ko­ronával felemelték az 1959. évi ter­vet. A Dolné Hámre-i Sandrik Üzem­ben a hatékonyság felülvizsgálata alapján 14 millió 400 ezer koronával nagyobb értékű feladatokat vállaltak terven felül. ! a munkatermelékenység igyedejű 1,6 százalékos növelése mellett. A kerület irányszámaival szemben október 8-ig a nyerstermelésben 87 millió 300 ezer koronával, az akkumulációban 9 mil­lió 870 ezer koronával növelték a feladatokat. o A feladatok teljesíthetők Pártunk történelmi jelentőségű XI. kongresszusa utáni időszakban a falusi pártszervezetek tagjai, a szövetkezetesek, az állami gazda­ságok és traktorállomások dolgozói egyre mélyrehatóbban foglalkoz­nak azokkal a problémákkal, amelyek még megoldásra várnak. A köz­ponti kérdés ez: teljesíthetők-e a kitűzött feladatok? A válasz a szö­vetkezetekben, az állami gazdaságokban is egy: igen. De másról van itt szó, arról, hogy a párt áltat kitűzött feladatokat a mezőgazda­ságban dolgozók határidő előtt akarják teljesíteni. Erről tanúskodik az is, hogy nemcsak egyes szövetkezetek, de egész járások vállal­ták a terv határidő előtti teljesítését. A galántai járás szövetkezete­sei például célul tűzték ki, hogy az 1965-re kitűzött termelést mu­tatókat MAR 1960-BAN ELÉRIK A nagy évfordulót teljesített felajánlásokkal ünneplik Tavasszal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tisztele­tére járásunk valamennyi EFSZ-ben ér­tékes felajánlásokat fogadtak el a terme­lés növelésére. Számos szövetkezetben becsületesen teljesítették is az elfogadott felajánlásokat. A körtvélyesi szövetkezet­ben is teljesített felajánlásokkal ünneplik a nagy évfordulót. Felajánlásuk így hang­zott: cukorrépából hektáronként 340 q termést érünk el. Felajánlásukat teljesí­tették, hektáronként 400 mázsás termést értek el. A tósnyárasdi szövetkezet tagjai is be­tartották szavukat. Ott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére fel­ajánlották, hogy egy-egy kocától 13 ma­lacot választanak el. A mai napig 56 kocától átlagosan 13.5 malacot válasz­tottak el. Megvan az előfeltétel ahhoz, hogy az év végéig több mint 15 malacot választanak el egy-egy kocától. Krajcsovics Ferdinand, Galánta. A nagy elhatározások mellett azonban akadnak bőven problémák, amelyekről beszélni kell. Ilyen prob­léma például az állattenyésztési ter­melés növelése. Ezen a téren — bár szemmel látható az előrehaladás, mégis sok még a tennivaló. Minde­nekelőtt, növelni kell a haszonálla­tok sűrűségét, hasznosságát. Ez a követelmény pedig bőséges és jó minőségű takarmányalapot igényel, s ezzel a megállapítással máris a mondanivaló lényegéhez értünk. Ugyanis arról van szó, hogy ha az ember a szövetkezeteket járja, lépten nyomon hallja, hogy a szövetkezete­sek az állattenyésztési termelés nö­velése érdekében itt is, ott is BŐVÍTIK A TAKARMÄNYTERMÔ TERÜLETET. Kevesebb sző esik azonban arról, hogy a már meglévő területekeií, hogyan, miképpen fokozzák a hektárhozamo­kat. Márpedig ha eleget > akarunk tenni a kívánt követelményeknek, nem elég csak arról beszélni, hogy ennyi és ennyi százalékkal növeljük a takarmánytermő területet, hanem céltudatosan NÖVELNI KELL A HEKTÄRHOZAMO­KAT. Hogy a takarmányalapot ilyen for­mán is hatékonyan lehet növelni, ar­ra százával lehetne példát sorolni. Különösen fontos, hogy a szövetke­zetek, állami gazdaságok a kukorica hektárhozamának növelése terén érjenek el döntő eredményeket. ? A legújabb cseh­szlovák tengerjáró hajó, a Dukla ezekben a napok­ban indul második hosszú útjára. Képünk a jugosz­láviai Rjeka kikö­tőben készült, ahol a berakodás folyt. Innen a hajó In­donéziába és a Kínai Népköztár­saságba megy. Az út 28 napig fog tartani. A szállít­mány jelentős ré­szét „Praga" te­hergépkocsik ké­pezik. (B. Rohan, ClK felvétele.) EGY ÄRON EGY MÁZSA KUKORICA A minap például a nádszegi szö­vetkezetből örömmel jelentették a galántai járási pártbizottságnak, hogy szorgalmas munkájuknak a kukorica­termesztés terén is szép az eredmé­nye. Nem kísérleti parcellákon, de a nagybani termelésben olyan ered­ményeket értek el, amilyenre eddig még nem volt példa. Kilenc hektár körül van annak a kukoricaföldnek a száma, amely áronként 1 mázsa kukoricával fizetett a jó munkáért, vagyis hektáronként 100 mázsás hektárhozamot értek el. A kukorica hektárhozamának nö­velése terén ehhez hasonló jó ered­mények azonban már más szövet­kezetben is születtek. Tehát ahol megvan az akarat, az eredmény nem marad el. összegezve: a kitű­zött feladatok teljesíthetők mind az állattenyésztésben, mind a növényi termelésben. (sz. i) MIT HOZOTT a hatékonyság ellenőrzése gépiparunkban Gépiparunkban a tervteljesítés ed­digi eredményei azt mutatják, hogy ebben az évben gépgyáraink több mint 800 millió korona értékű árut termelnek terven felül. Ez a siker azonban megmutatta azt is, hogy az 1959-re szóló állami terv irányszámai alacsonyak, mert nem erednek a va­lóban elért eredményekből. A kor­mány ezért feladatul adta a minisz­tériumoknak, hogy az irányszámokat tegyék pontosabbá. A jövő évi terv pontosabbá tételére irányították ezért gépipari üzemeinkben a termelés ha­tékonysága ellenőrzésének második szakaszát. Megmutatkozott, hogy gép­ipari dolgozóink még az ilyen szilár­dított feladatokat is túlteljesíthetik. A Nehézgépipari Minisztérium üzemei­ben például a szilárdított irányszá­mokat is túlteljesítik, mégpedig a nyerstermelésben 9 millió, az áruter­melésben pedig 120 millió koronával. Ha ehhez hosszászámítjuk azt a 480 millió koronát is, amennyivel az idei árutermelési tervet előreláthatólag túlteljesítik, ez azt jelenti, hogy az eredeti tervvel szemben nehézgépipari dolgozóink több mint 600 millió koro­nával növelték feladataikat. Az álta­lános gépipar (azelőtt finomgépipar, automobil és mezőgazdasági gépipar) dolgozói a tartalékok feltárásával 612 millió koronával szilárdították jövő évi tervüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom