Új Szó, 1958. október (11. évfolyam, 272-301.szám)

1958-10-26 / 297. szám, vasárnap

Szlovákia mezőgazdaságának feladatai a CSKP XI. kongresszusa után (Folytatás a 6. oldalról.) Eszközeiből fedezi. Most azonban áriról van szó, hogy az állam segítsége ne legyen az egyedüli, és ezért súlyt kell fektetni az EFSZ-ek szociális alapjainak megfelelő dotálására is. A pénzeszközökön kívül az EFSZeknek a szociális alapra természetbeni juttatásokat is kell adniok, amelyekből a nagyszámú kisgyermekes családoknak, olyan elaggott személyeknek, amelyek teljesen az EFSZ-ből származó jövedelmükre vannak utalva, bizonyos mennyiséget természetben adnának ki. Az egységes földmüvesszövetkezelek egészséges fejlődése megköveteli, hogy minden a szövetkezeti tagok közös munkájával előállított érték a szövetkezeti termelés további fejlesztését szolgálja. Számos EFSZ-ünkben ezt az elvet nem tartják be és aránytalanul nagy mennyiségű természetbeni juttatást adnak a munkaegységekre. Ennek következtében nem gondoskodhatnak a vetőmag és főleg a takarmányalapok teljes dotálásáról, sőt egyes esetekben olyan termékekkel spekulálnak, amelyeket állami felvásárlásra kellene adniok. Jóllehet az utóbbi három évben csökkent a munkaegységekre kiadott gabonafélék mennyisége, de még mindig nagy részét képezik az egész termésnek és számos esetben meghaladják a szövetkezeti tagok személyi szükségletét, ami spekulációhoz vezet és végeredményben a kistermelői csökevényeket erősíti. Az utóbbi években mér több EFSZ tudatára ébredt az aránytalanul nagymennyiségi természetbeni juttatás súlyos következményeinek és intézkedéseket tett a termés helyesebb elosztására úgy, hogy ne legyenek megrövidítve sem a piaci alapok, sem a takarmány és vetőmagalapok, de azért a szövetkezeti tagok is megkapják a személyes szükségletüknek megfelelő természetbenieket. Az élenjáró szövetkezetek ezen jó tapasztalataiból kiindulva, ajánlatos, hogy az egységes földművesszövetkezetek az EFSZ-ek IV. kongresszusával kapcsolatos vita keretében megtárgyalják és elfogadják a természetbeni juttatás elosztásának valamelyik javasolt módszeret. A „Szövetkezeti ökonomia további fejlesztéséért" címíj ainyag az EFSZ-eknék a^téťrrtéSiétljéfti' eTosZ* tás két módját ajánlja: az első módszer feltételezi, hogyminden EFSZ'meghatározza az állandóan dolgozó szövetkezeti tag személyes fogyasztására szükséges természetbeni maximális mennyiséget. A természetbeniek e maximális mennyiségére való igény a munkaegységek előre meghatározott számának ledolgozásától függ. Ha a szövetkezeti tag nem dolgozza le a szükséges számú munkaegységet, csökken a természetbeni juttatás mennyisége is. A munkaegységek meghatározott számának túllépésénél a nagyobbmennyiségi természetbeni juttatásra való igényt pénzben elégítik ki, mégpedig az állami felvásárlási árakon; a másik módszer az, hogy az EFSZ egész évi termelési terveiben a természetbeni juttatásoknak csak azt az egész mennyiségét határozza meg, amelyeket mint jutalmat a munkaegységre szét lehet osztani, A természetbeni juttatások tényleges mennyiségét az egységes földmüvesszövetkezetben csupán az állami beadások, az állami felvásárlás teljesítése és a természetbeni alapok teljes dotálása után határozzák meg. A munkaegységek teljes számának túllépése esetén a természetbeni juttatások mennyisége nem emelkedik, hanem arányosan csökken az egy munkaegységre eső mennyiség, emellett a nagyszámú kisgyermekes családok és a munkaképtelen szövetkezeti tagok szükségleteit, amint már mondottuk, az egységes földművesszövetkezet szociális alapjából lehet fedezni. A termelés és munka helyes megszervezésének bevezetése, a szövetkezeti alapok teljes dotálásának biztosítása, a munka helyes jutalmazása és a természetbeni juttatások elosztása elveinek érvényesítése az EFSZ-ekben a IV. szövet- I kezeti kongresszus előtti időszakban pártpolitikai és nevelői munkánk oszthatatlan részét képezik a falun. . * M. Chudík elvtárs beszámolója ezen részének végén azzal a problémával foglalkozott, hogyan kell a legközelebbi két évben véget vetni egyes EFSZ-ek lemaradásának. X CSKP KB politikai irodája a múlt év novemberében intézkedéseket hozott az állami gazdaságok megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Ez a határozat fő feladatul tűzte ki az alapvető javulást az állami gazdaságok működésében. Az állami gazdaságok már bizonyos haladást tettek, megértették a szarvasmarhatenyésztés csúcsfontosságát, fokozott figyelmet szentelnek a fiatal állatoknak, bevezetik a szabad istállózást, teljesitik és túlszárnyalják a tervezett tehénállomány tervét, úgy hogy megvannak az előfeltételek ahhoz, hogy 1965-ig elérik a hektáronkénti 900-1000 liter tejtermelést. A politikai iroda határozatait azonban az állami gazdaságok dolgozói nem teljesítik teljes egészükben. A kerületi és járási pártbizottságok, a KNB-ék és JNB-ék, valamint az állami gazdaságokon dolgozó kommunisták feladata, hogy a CSKP KB politikai irodájának az állami gazdaságokról hozott határozataiteljesítését rendszeresen és következetesen ellenőrizzék, biztosítsák a dolgozók részvételét a gazdaságok irányításában és úgy vezessék a gazdaságokat, hogy valamennyi az élenjárók színvonalára kerüljön, az EFSZ-ek példaképeivé váljanak a gazdálkodás, a munkaszervezés, az új technika és termelési módszerek érvényesítéseben. * ŕ » Ä mezőgazdasági munkák gépesítésében a gép- és traktorállomások már néhány jó eredményt értek el. A mélyszántást és vetést 91 százalékra, a gabonabegyűjtést 87 százalékra gépesítették, és a gép- és traktorállomások összesen 76 fajta mezőgazdasági munkát végeznek. A gép- és traktorállomásokat fokozatosan ellátják szakemberekkel és gépi eszközökkel a talajjavító munkák előkészítésére, hogy hatékony segítséget nyújthassanak az EFSZ-eknek főleg az önsegéllyel végzett talajjavítási építkezésben. A gép- és traktorállomások még mindig lemaradnak a növényzet sorközi megművelésében, a hüvelyesek és takarmányfélék begyűjtésében és olyan további munkák terén, amelyek gépesítése a mezőgazdasági termelés belterjességének és a. munkatermelékenység fokozásának szempontjából nagy jelentőségű. Fogyatékosságok mutatkoznak továbbá a munkák minőségében, a gépállomás alacsonyfokú kihasználásában és a gépesítés lassú

1 bevezetésében az állattenyésztési termelés terén. Még mindig nem bécsülik kellőén a dolgozók részvétélét az irányításban. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével együtt tovább folyik az irányítás decentralizálása, az alacsonyabb szervek, valamint az önálló szocialista mezőgazdasági vállalatok jogkörének és a feladatok teljesítéséért viselt felelősségek növelése. A jelenlegi időszakban döntő feladat hárul a járási nemzeti bizottságokra, amelyek teljes mértékben felelősek a járás mezőgazdasági termelésének fejlesztéséért. Küldetésük az, hogy megszervezzék a mezőgazdaságfejlesztési terv összeállításának munkáit a dolgozók széleskörű részvételével, ami lehetővé teszi minden tartalék feltárását a progresszív tervek összeállítására. A dolgozók mozgósításánál a járási nemzeti bizottságok nem nélkülözhetik az állami és iskolagazdaságok, mezőgazdasági iskolák, magnemesítő és vetőmagtermelő vállalatok és tenyészállatállomások politikailag fejlett szakembereinek tevékeny segítségét. M. Chudík elvtárs beszámolójának befejező részében arról beszélt, hogy bátrabban és szélesebb körben kell megkezdeni a sokoldalú kultúrforradalmat a falun, a parasztoknak hozzáférhetőbbé kell tenni a természet-, technikai- és társadalom tudomány s a haladó gyakorlat legújabb ismereteit. Továbbá hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége emelésének és a mezőgazdasági iskola színvonala emelésének, a társadalmi termelési-gazdasági propagandának. A mezőgazdászok körében végzett céltudatos nevelömunkával kapcsolatban rámutatott a falusi értelmiség, a művészetek, a sajtó és a televízió jelentős feladataira. Zászlódísz október 28-án Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság kormánya küldöttségének! valamint a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya küldöttségének NYILATKOZATA A Belügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság keletkezésének 40. évfordulója és az államosítás napjának alkalmából az állami és középületeket csehszlovák államlobogókkal és vörös zászlókkal lobogózzák fel. A zászlódísz október 27-én 18 órakor kezdődik és október 29-én reggel 8 órai kor ér véget. A lakosságnak ajánlják, ; hogy hasonlóképp díszítse fel a házakat i is,. (Folytatás az 1. oldalról) erőinek mind nagyobb aktivitását. Ezek az erők hovatovább jobban felsorakoznak a haladó, demokratikus és hazafias erőkkel szemben, mindinkább a nemzetközi feszültség további kiéleződésre törekednek. Ezen erők legveszélyesebb megnyilvánulása az Egyesült Államok uralmon levő köreinek agresszív politikája, amely fő oka a nemzetközi kapcsolatok feszültségének. Az Amerikai Egyesült Államok a háború új tűzfészkeit alakítják ki a Távol és Közép-Keleten, lázasan felfegyverzik magukat atomfegyverekkel és rendszeresen visszautasítják azt a számos javaslatot, amelyeknek realizálása enyhítené a nemzetközi feszültséget. Ezekkel a tettekkel komolyan veszélyezteti a békét. A két baráti ország szilárd elhatározása, hogy támogatja a Szovjetunió bék£s kezdeményezését és a szovjet kormánynak az Egyesült Nemzetek Szervezete XIII. közgyűlésén előterjesztett, lefegyverzésre vonatkozó javaslatait. Ezen javaslatok elfogadása hozzájárulna a lázas fegyverkezést megszüntető egyezmények megkötéséhez, amelyek lehetővé tennék a lefegyverzés problémáinak fokozatos megoldását, ami a nýugati hatalmak állásfoglalása következtében zsákutcába került. Mindkét ország a jövőben is részt vesz az erőpolitika hívei agresszív terveinek leleplezésében, a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi erői további izmosításában, a világbéke védelmében. Mindkét állam képviselői határozottan elítélik az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányainak állásfoglalását, amelyek nem voltak hajlandóak követni a Szovjetunió egyoldalú kezdeményezését az atomfegyver-kísérletek beszüntetésével kapcsolatban, sőt ezeket a kísérleteket folytatták. Mindkét küldöttség teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának eljárásával, amely a nyugati nagyhatalmak ezen állásfoglalása következtében országa és az egész szocialista tábor biztonságának érdekét szem előtt tartva, a világ békéje és biztonsága érdekében kénytelen volt felújítani a kísérleteket a nukleáris fegyverekkel. A kél küldöttség sürgetően felhívja a nyugati nagyhatalmakat arra, hogy igenlően válaszoljanak a Szovjetunió javaslatára, amely újra tanújelét adta készségének, hogy késedelem nélkül aláírja az egyezményt a nukleáris fegyverekkel való kísérletek feltétel nélküli és azonnali leállításáról. Mindkét küldöttség rendkívül veszélyesnek tartja az események fejlődését Nyugat-Németországban. A Eundeswehr atomfelfegyverzésével kapcsolatban a Német Szövetségi Köztársaságban a szocialista tábor országai ellen irányuló revansista kampány fejlődik ki, amelynek kezdeményezői a Német Szövetségi Köztársaság uralmon lévő körei, Ezek az uralkodó körök a német imperializmus régi terveinek hordozói. Nyugat-Németországban provokációs kövételmények hangzanak el a Német Demokratikus Köztársaság Nyugat-Németországhoz való csatolását, az Odera-Neisse békehatár revízióját, sőt Csehszlovákia határmenti területeit követelve. Találkozhatunk olyan törekvésekkel is, amelyek értelmében az ilyen hallatlan követelmények teljesítése feltételét'jelenti a Német Szövetségi'Köztársaság és a szocialista tábor országai közötti kapcsolatok normalizálásának, Németország újraegyesítése alapvető feltételének. Mindkét küldöttség a leghatározottabban elítéli a nyugat-németországi revansisták hasonló törekvéseit és úgy véli, hogy az ilyen politika jelenti a német kérdés megoldásának, a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a szocialista országok közötti kapcsolatok normalizásának fő akadályát. A román fél teljes mértékben támogatja a csehszlovák kormány nyilatkozatát a német revanisizmus ellen. Mindkét küldöttség támogatja a Lengyel Népköztársaság azon tervezetének megvalósítását, miszerint Közép-Európában létrejönne egy atom- és rakétafegyverek nélküli övezet, amely mindkét fél nézete szerint megkönnyítené a német kérdés megoldását a két német állam közötti tárgyalás útján és meggyorsítaná a kollektív biztonság európai rendszerének megteremtését. A két küldöttség teljes szolidaritását és támogatását fejezi ki a Német Demokratikus Köztársaság, valamin! egész Németországnak a német imperializmus ellen harcoló demokratikus és hazafias erői iránt. Mindkét küldöttség meggyőződése, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya azon javaslatainak megvalósítása, amelyek kapcsolatban állnak a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítésével és a német konföderáció létrehozásával, az egyedül járható útja az egységes békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének. Ezek a javaslatok összhangban állnak a német nép létérdekeivel és ugyanakkor valamennyi európai nemzet és a világbéke érdekeivel. A csehszlovák küldöttség ugyancsak támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a Román Népköztársaság kormányának a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívása tartalmaz abban a meggyőződésben, hogy e javaslatok megvalósítása megszilárdítaná a békét e térségben és további hozzájárulást jelentene az európai kollektív biztonság megerősítéséhez. Mindkét fél határozottan elítéli az imperialista hatalmak agresszív gyarmatosító politikáját és teljes szolidaritását nyilvánítja az ázsiai és afrikai nemzetek felszabadító harcával, teljes mértékben egyetért abban, hogy véget kell vetni a közel- és közép-keleti országok belügyeibe való imperialista beavatkozásnak és teljesen tiszteletben kell tartani e térség nemzeteinek jogait és érdekeit. Ennek megfelelően követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése határozatának szellemében haladéktalanul vonják ki az amerikai és brit csapatokat Libanonból és Jordániából. A két küldöttség teljes határozottsággal támogatja a Kínai Népköztársaság igazságos állásfoglalását az Amerikai Egyesült Államok háborús provokációival és agresszív akcióival szemben a Tajvani-szorosban, Kijelentik, hogy a kínai népnek elvitathatatlan joga minden eszközzel felszabadítani Tajvant, a Peng-hu szigeteket és a partmenti szigeteket, amelyek Kína oszthatatlan részét képezik. Felháborodással utasítják vissza az Amerikai Egyesült Államok kormányának politikáját, mely a távol-keleti feszültség enyhítését megakadályozni igyeszik. Amennyiben az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem hagy fel agresszív politikájával, reá hárul a teljes felelősség a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságának komoly veszélyeztetéséért. A két küldöttség támogatja a Kínai Népköztársaság kormányának békés kezdeményezését és megvan / győződve arról, hogy egyedül az amerikai csapatok kivonása a kínai területről vezet a távol-keleti feszültség tényleges enyhítéséhez. A két küldöttség szükségesnek tartja újból hangsúlyozni hűségét a Varsói Szerződéshez és azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket e szerződés résztvevői vállaltak mindaddig, míg fennál az agresszív ÉszakAtlanti Tömb. Egyidejűleg azonban mindkét fél újból kifejezi azt a meggyőződését, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése a NATO és a Varsói Szerződés szervezetei között komoly lépés volna az európai és a világ kollektív biztonságának biztosítására. II. A tárgyalások során véleménycserére került sor a két párt tevékenységének kérdéseiről. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Román Munkáspártnak képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés fejlődéséről, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra terén és országuk életének egyéb területein. A két küldöttség egyhangúan megállapítja, hogy a két párt közötti testvéri kapcsolatok sikeresen fejlődnek, és kifejezik azt a szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is a szocialista országok kölcsönös testvéri segítségének, egységének és együttműködésnek, valamint a nemzetközi kommunista mozgalomnak további megszilárdítására fognak törekedni a marxizmus-leninizmus szellemében, a proletár nemzetköziség elvei alapján. E célok megvalósítása során a két párt rendületlenül a kommunista és munkáspártok képviselőinek deklarációjához és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában aláírt Békekiáltványhoz igazodik. Mindkét párt kötelességének tartja őrködni a marxilenini tanok tisztasága felett és határozottan elutasítja a jelenkori revizionizmus minden megnyilvánulását, ami különösen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában és politikájában jut kifejezésre. A revizionisták ellenséges támadásaikat a testvérpártok, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen irányítják, amely a nemzetközi forradalmi mozgalom történelmi fejlődése következtében a nemzetközi forradalmi mozgalom természetes központjává és vezető erejévé vált. A Román Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja továbbra is teljes eréllyel fog harcolni minden olyan kísérlet ellen, amellyel meg akarják bontani a szocialista országok szilárd szövetségét, egységét, és együttműködését és szakadást akarnak előidézni a kommunista munkásmozgalomban. Mindkét párt a szocializmus sikeres építésének alapfeltételét sorai egységének szüntelen szilárdításában, a munkásosztály forradalmi élcsapata — a marxi-lenini párt vezető szerepének megerősítésében a párt tevékenységének minden ágában, valamint a dolgozókkal való szoros szövetségében, az iparosítás következetes politikájában, a mezőgazdaság szocialista átépítésében, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország szocialista építése gazdag -^tapasztalatainak alkotó módon való érvényesítésében látja. A két .kjildöttség elhatározta, hogy tovább fejleszti és szilárdítja köIcsörio"á'''kapcSolatait. Ezért intézkedés^

11 ket tesznek az együttműködés és a kölcsönös kapcsolatok formáinak kibővítésére, a tapasztalatok kicserélésére a pártmunka minden szakaszán, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Munkáspárt testvéri szövetségének elmélyítésére. III. A két küldöttség mély megelégedését fejezi ki a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok megszilárdulása felett, amelyeket a proletár nemzetköziség és a kölcsönös szocialista segélynyújtás elvei hatnak át, és hangsúlyozzák azt az elszánt akaratukat, hogy e kölcsönös kapcsolatokat a két ország szocialista építése . érdekeinek megfelelően elmélyítsék és bővítsék. A két küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít a két ország sokoldalú gazdasági együttműködése fejlesztésének, a szocialista világrendszer keretében való szocialista munkamegosztás fejlesztésének, a szocialista iparosítás és a két ország gazdasága általános fellendítése érdekében. A Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság küldöttsége megállapítja, hogy kedvező feltételek vannak a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bővítésére, a tapasztalatok kicserélésére a haladó technika bevezetésében. Ezért elhatározták, hogy egyezményt kötnek és meghatalmazottaikkal aláíratnak az 1959—1965-ös évekre szóló gazdasági együttműködés és árucsere fő kérdéseiről. Ugyancsak elhatározták, hogy gazdasági és tudományos műszaki együttműködés céljából csehszlovák-román kormánybizottságot alakítanak. A tárgyalások során a két küldöttség ugyancsak megegyezett az együttműködés további kibővítésében a kulturális kapcsolatok terén és új kulturális együttműködési egyezményt írtak alá. Ugyancsak szerződést írtak alá a polgári, család- és büntetőjogi ügyekben való jogi segítségről. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság kormánya Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához és a Csehszlovák Köztársaság kormányához meghívást intézett, hogy párt- és kormányküldöttség látogasson Romániába. A csehszlovák fél e meghívást elfogadta. Mindkét párt kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének csehszlovákiai látogatása és a lefolyt tárgyalások termékeny eredményei hozzájárulnak az együttműködés további fejlődéséhez, Csehszlovákia és Románia népe barátságának megszilárdításához, a szocialista tábor egységének, a világ biztonságának és békéjének megerősítéséhez. Prága 1958. október 25. ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság mintazt«r«fnöke SHEORGHE GHEORGHIUDEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. CHIVU STOICÁ, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ÜJ SZÖ 7 * 1958. október 22.