Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-02 / 243. szám, kedd

A nemzetközi kommunista mozgalo jelenfős folyóirata A nagy érdeklődés, amelyet dol1-*- gozöink köztársaságszerte „A béke és a szocializmus kérdései" új nemzetközi kommunista folyóiratnak már az első száma iránt tanúsítottak, a legjobb bizonyítéka annak, hogy az ilyenfajta folyóiratot régen nélkülöztünk és kiadására valóban idejében került sor s e lap megjelentetése nagyon fontos cselekedet. Az utóbbi években a kommunisták nemcsak köztársaságunkban, hanem a világ valamennyi országában nélkülözték ugyanis azt, hogy nem kaptak beható tájékoztatást a többi testvéri kommunista párt életéről és munkájáról. A pártaktíva széles körének nem volt lehetősége részletesebben megismerkedni a többi kommunista párt tapasztalataival. „A béke és a szocializmus kérdé sei" folyóirat ezt a bizonyos hiányl kitölti. Segítségéve! pártfunkcionáriusaink és valamennyi dolgozónk az eddiginél sokkal részletesebben megismerheti más országok kommunistáinak életét és munkáját, az eddiginél sokkal jobban megismerkedhetnek vele, milyen feltételek kHzött dolgoznak ezek a kommunista pártok, és betekintést nyernek a jelenlegi nemzetközi kommunista mozgalom problémáiba. Amint tehát látható, „A béke éí a szocializmus kérdései"-nek egyik fontos funkciója a tájékoztatás. Az új folyóirat feladatai azonban távolról sem korlátozódnak erre a funkcióra. A folyóirat fontos elméleti feladatot is teljesít maid. M

iben rejlik ez a funkciója? Először is azt jelenti, hogy a folyóirat jelentős szerepet játszik majd a revizionizmus, mint az egész mai nemzetközi munkásmozgalom fő veszélye elleni harcban, a dogmatizmus, valamint a burzsoá ideológiának a munkásosztályra gyakorolt mindennemű befolyása elleni harcban. Más szóval, a folyóirat a marxistaleninista tanítás tisztaságáéit foo harcolni. Másodszor - és ez még nagyobb és felelősségteljesebb feladat -, az új folyóirat elméleti funkciója a marxista tanítás alkotó továbbfejlesztésében rejlik, az egyes kommunista pártoknak a kapitalizmus ellen és a szocializmusért vívott harcai gazdag tapasztalatainak általánosítása alapján. Az emberiség ma egyre bonyolultabb fejlődésen megy át, az egész emberi társadalomnak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete bonyolult feltételei között él. Emellett a szocializmusba való átmenetnek mai feltételei jelentősen eltérnek attól az időtől, amikoi Marx, Engels és Lenin éltek. Az emberiség életében új jelenségek, új folyamatok mennek végbe. Mindez megköveteli a kommunistáktól, hogy . a szocializmusba való átmenet új feltételeinek, minden új jelentőségnek figyelmet szenteljenek. A kommunistáknak meg kell magyarázniok e jelenségeket, általánosítaniok kell azokat, hogy kidolgozhassák harcuk helyes stratégiáját és taktikáját. „A béke I és a szocializmus kérdései" című foí lyóirat — amint ezt a folyóirat j szerkesztősége bevezető cikkében \ maga is hangsúlyozza — ezért jelentős figyelmet óhajt szentelni marxista tanításunk alkotó módon | való fejlesztésének is. A folyóirat feladatai tehát nem | csekélyek. Ha azonban átlapozzuk az j első szám oldalait, azt látjuk, hogy i a folyóirat mindezeket a feladatokat ! sikeresen és felelősségteljesen oldja • meg. Mindjárt az első cikk. amelynek szerzője Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, és amely „A szocializmus és a béke győzelméért" címet viseli, általánosítja a tartós világbékéért vívott harc új feltételeit, rámutat a szocializmusért és a békéért vívott harc közötti elválaszthatatlan szoros kapcsolatra. Novotný elvtárs elemzi azokat az erőket, amelyek jelenleg a békéért, az imperialista hatalmak háborús tervei ellen harcolnak,.nagy meggyőző erővel mutat rá ezen erők túlsúlyára és helyesen hangsúlyozza, hogy a békét megvédeni és a háborút elhárítani csupán akkor lehet, ha létrejön mindezen erők szilárd egysége, ha ezek az erők megbonthatatlan felzárkozottságban járnak el. D° oigozóink számára nagy jelentőségűek az új folyóirat első számának főképp azon cikkei, melyek a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáival foglalkoznak, j azok a cikkek, melyek bemutatják a ! munkásosztály konkrét harcait a | külföldön, valamint élcsapataik — a : kommunista pártok harcait a jelenj legi feltételek között. Ilyen cikk például J. Duclos elvj társnak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának ..A fasizmus veszélye és a köztársasági egység Franciaországban" című ; írása. Duclos elvtárs cikkét bizonyára í örömmel fogadja valamennyi propagandistánk. mert nagyon jól felhasználhatják munkájukban éppen ebben az időben, amikor Franciaországban döntő küzdelem folyik a köztársasági rendszer megőrzéséért. Duclos .elvtárs ugyanis gurdaq tényanyag alapján taglalja Franciaország jelenlegi helyzetét, rámutat a francia kommunisták feladataira, valamint arra, hogyan teljesítik e feladatokat. Ezen cikkek kategóriájába tartozik Tismanianu román szerzőnek „Az amerikai imperializmus és az arab Kelet" című cikke is. Ez is olyan térség, amelyre az utóbbi időben dolgozóink fokozott figyelme összpontosul. Az imperialisták agresszív politikája az arab Keleten nemrégen az egész világot egy újabb világháború szakadékának szélére sodorta. Csupán a Szovjetunió vezette valamennyi békés erő határozott politikájának köszönhető, hogy e komoly veszély elmúlt. De Tismanianu elvtárs nem szorítkozik cikkében csupán az arab Keleten lezajló események ecsetelésére. Behatóan elemzi az arab nép nemzeti felszabadító mozgalmát, rámutat e mozgalom Sajátosságaira és jellegzetes vonásaira s többek között számos tényt közöl az arab népnek az imperialisták által »való kizsákmányolásáról. 0. Dluski elvtársnak „A német militarizmus — a béke veszélyeztetése" című cikkét is bizonyára figyelmesen elolvassák az olvasók Már azért is, mert e kérdés bennünket közvetlenül érint. Népünk nem nézheti tétlenül, ami nyugati határaink mentén folyik. Nem nézheti közömbösen az emberiség legádázabb ellenségeinek — a nyugatnémet militaristáknak atomfelfegyverzését. O. Dluski meggyőzően mutat rá, mily veszély fenyegeti Európa népét a bonni militaristák revansista tervei következtében és ezért éberségre és határozott harcra inti az európai nemzeteket a nyugatnémet állam uralkodó körei által támasztott háborús veszély ellen. „A béke és a szocializmus kérdései" első számának többi cikke is, mint pl. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodája tagjának Kína szocialista építése jelenlegi szakaszáról szóló cikke, Ukrajncev és Glezerman szovjet szerzőknek a szocialista állam feladatairól és jelentőségéről szóló cikkei nagyon érdekesek, gazdagítják a marxista elméletet és nagyon sok új értékes anyagot hoznak számunkra. folyóirat azonban nemcsak cikkeket tartalmaz, találunk benne további rovatokat is. Itt van pl. „A kommunista és munkáspártokban" című gazdag rovat, amely rendszeres tájékoztatást közöl számos kommunista párt belső életéről, továbbá a külföldi marxista irodalmat ismertető fontos rovat és az érdekes vitákat tartalmazó „A gazdasági válság és a munkásosztály helyzete" című hasab. Ebben a rovatban olvasóink értékes tényanyagokat nyernek a tőkés államok munkásságának és többi dolgozóinak életkörülményeiről. Ezért az új nemzetközi kommunista folyóirat első számával teljesen elégedettek lehetünk. És amint már énnek az első számának tartalma mutatja, a folyóirat jelentős szerepet fog játszani az egész nemzetközi kommunista mozgalomban, e mozgalom egysége megszilárdításának hatékony eszköze lesz, azon egység Asgszilárdításának, amely a folyóirat sikeres tevékenységének nélkülözhetetlen feltétele. • Uzért nem férhet kétség ahhoz, -*1 hogy az új folyóirat nagy népszerűségre tesz szert dolgozóink körében. Hazánk dolgczqi bizonyára türelmetlenül várják majd minden egyes további szám megjelenését. Z. Vokrouhlický A A Könnyű Építőanyagokat Gyártó üzeni nemzeti vállalat és a bratislavai Technika Háza augusztus 28-án a Plavecký Štvrtok-i fejlesztési üzembeit vitát rendezett a könnyű építőanyagokról. Szlovákiában rendkívül kedvező feltételek vannak a könnyű építőanyagok gyártására, mivel kimeríthetetlen nyersanyagkészletünk van, 1975-ig Szlovákiában a könnyű építőanyagok termelése 60 százalékát teszi ki az építőanyagok termelésének. Képünkön: Panelfalak könnyű betonból, amit a könnyű építőanyagok Plavecký Štvrtok-i üzeme készített. Ebből az építőanyagból készült a kukloví iskola is. Foto: inž. V. Žila (CTK) ===== ; Ű j sörgyár Sör. Talán nincs is olyan ember hazánkban, aki ne ismerné ezt az italt. Emberek milliói isszák, különösen nyáron, mikor a nagy forróságban eloltja az ember szomját s amellett tápláló is. Ha megnéznénk a sörfogyasztás statisztikáját és összehasonlítanánk az egy före eső fogyasztást régen és ma, első pillantásra látnánk, hogy ma sokszorosan megnőtt nálunk a sörfogyasztás. Éppen ez okozta, hogy utazás közben az ember némely városban, községben hiába keresi ezt a közkedvelt italt. Nincs, mert gyáraink nem győzik kielégíteni a sörfogyasztók igényeit. Közszükségleti cikkeket gyártó iparunk évről évre igyekszik a lehető legjobban kihasználni sörgyáraink kapacitását, de ez nem mehet a végtelenségig. Hogy népünk igényeit, de nem utolsósorban a külföldi megrendeléseket is ki tudjuk elégíteni, új sörgyárak építése vált szükségessé. Rendkívül alkalmas hely erre nálunk a nyitrai kerület, ahol a sörgyárak számára nélkülözhetetlen malátaárpa terem. Az illetékes tervezőhivatalok választása éppen Topol'íanyira esett, ahol már meg is kezdték a leendő sörgyár építését. A Topoľčany í Sörgyár, mely korszerűség tekintetében egyedülálló lesz Közép-Európában, a tervek szerint 135 millió korona befektetést igényel. Csak a gyár egyik legfontosabb része, a malátakészítő-üzemrészleg építése 49 millió koronába kerül. Az első malátát a tervek szerint már 1960-ban termeli a gyár és 1961ben már exportra is gyártunk belőle. A topotčanyi sörgyár kapacitását eleinte évi 300 000 hektoliter, később 500 000 hektoliter sör gyártására tervezik. Hogy a még jelentős mennyiségű tápanyagot tartalmazó, a sörgyártás után fennmaradt lé ne vesszen kárba, a sörgyár környékén 28 hektáros halastó létesítését is tervezik, ahol a nagy mennyiségű hal tenyésztésén kívül rengeteg vízibaromfit is tudnak tenyészteni. Tehát a sörgyár hármas hasznot hajt: Sört, halat és baromfit. Az új sörgyár, mely építésének befejezését 1962-re tervezik, az első sört 1963 elején adja. Az üzemben mintegy 300 dolgozó talál majd megélhetést. A topotčanyi és a partizánskéi járás falvai: Handlová, Nováky, Bosany, Solčany stb. bőségesen el lesznek látva majd sörrel, emelteti a sörgyár, mivel malátát külföldre is szállítunk majd, öregbíteni fogja sörexportunk jó hírét. Most már csak az építőktől függ, hogy valóra válnak-e ezek a i tervek. Szlovákia dolgozóinak tízezrei várják az itt gyártott első sört. M. Matašeje badító mozgalmak további fejlődését Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Az amerikai reakciósok a

z atomfegyverekkel akarják megrémíteni az embereket. De már akkor, amikor az atombomba legelőször megjelent és még az Egyesült Államok reakciósainak monopóliuma volt, Mao Ce-tung elvtárs kijelentette: „ ... Az atombomba megjelenése kezdetét jelenti az amerikai imperializmus végének. Ennek az az oka, hogy az amerikai imperializmus kizárólag a bombákra támaszkodik. De végül is nem a bombák fogják elpusztítani a népeket. A népek fogják elpuszítani a bombákat." A marxisták mindig azt vallották, hogy az ágyú mögött ievő ember az, ami számít. Bármikor és bárhol döntöttek meg monarchiákat és győztek le agresszorokat, a győzelem nem azért volt lehetséges, mert azok nem rendelkeztek az annak idején legfélelmetesebbnek számító fegyverekkel; ellenkezőleg, ami a fegyvereket illeti, mjndig ök voltak fölényben. A nép számára, amely puszta kézzé! harcolt a monarchikus uralkodók ellen a múltban, a kard, a dárda, az íj és a nyil abban az időben azt jelentette, amit ma az „atombomba". A kínai népnek a forradalmi bázisokon levő fegyveres erői, amelyeknek „csak puskájuk és kölesük" volt, úgy tekintettek az imperialisták és lakájaik fegyvereinek és felszereléseinek komplett fegyvertárára, mint az akkori „atombombára". A reakciósok kínaiak tízezreit ölték meg, de végül is a kínai nép kerítette hatalmába mindezeket a „papírtigriseket". Az Egyesült Államok atomzsarolás! politikája sohasem csüggesztette el a forradalmi népet. Továbbá az Egyesült Államok atomfegyvermonopóiiuma már rég a múlté. A szocialista táborban a Szovjetunió már rég birtokában van az atomfegyvereknek és a katonai tudomány és technológia néhány legfontosabb ágában, például az interkontinentális irányítható rakétákban messze elhagyta az Egyesült Államokat. Az a tény, hogy „a keleti szél legyőzi a nyugati szelet", alapvető akadálya az atomháború kirobbantásának. A szocialista tábor a béke híve és' szilárdan meg van győződve, hogy a béke védelmének erői meg tudják akadályozni az atomháború kitörését. Az Egyesült Államok reakciósai nagy fegyvercsörtetésbe kezdtek a világ minden részén, arra gondolva, hogy az Egyesült Államok több mint 10Ö millió tonna évi acél - és más fontos ipari termékek termelésével jelenleg még mindig első helyen ál! a világon. De ez senkit sem kell, hogy megijesszen. Az acél fontos, de az ember még fontosabb. Az Egyesült Államoknak még acélban sincs abszolút fölénye. Az Egyesült Államok csak a XX. század elején fejezte be iparosítását és lett képes évi 20—30 millió tonna acél termelésére: 130—140 évvel függetlenségének elnyerése után és 40—50 évvel polgáráháborúja után. Újabb 40 év telt el, míg évi acéltermelését 100 millió tonna fölé tudta emelni. Ezt a növekedést főleg a két világháború következtében érte el. A pusztuló kapitalista rendszer nem fogja magát 100 millió tonna acéllal megmenteni; nem tud végzetes gazdasági válságaitól megmenekülni. A jelenlegi gazdasági válság az Egyesült Államokban éppen az acéliparban és a vele közvetlenül összefüggő iparágakban kezdődött. Az Egyesült Államok acéltermelése ez év első negyedében 40 százalékkal csökkent a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az 1929-1933-ig tartó gazdasági válság idején az acéltermelés az Egyesült Államokban 57 millió tonnáról hirtelen 13,9 millió tonnára esett. Mert minél magasabbra kapaszkodnak az Egyesült Államok monopol-kapitalistái, annál nagyobbat esnek. Még nem találták meg azt az életelixírt, mely meg tudja gyógyítani a gazdasági válság végzetes betegségét, mely az Egyesült Államokat sújtja. Az ember és a szocialista rendszer fölénye az, amelyé a döntő szerep a történelemben. A fasiszták elleni háború alatt a Szovjetunió évi acéltermelése csak 18 millió tonna volt. Azonkívül az ország súlyos károkat szenvedett a háborúban. Az Egyesült Államok és Anglia acéltermelése abban az időben összesen több mint 70 millió tonna volt. Mégis a Szovjetunió és nem az Egyesült Államok és Anglia játszotta a döntő szerepet a háború megnyerésében, Hitler legyőzésében. A mesterséges hold megépítéséért folytatott versengésben, mely, a világ tudományos eredményeinek csúcspontja, a Szovjetunió - melynek évi acéltermelése 50 millió tonna — és nem az Egyesült Államok, melynak • évi acéltermelése több mint 100 millió tonna — nyerte el az elsőbbséget. Ami az acéltermelés növelésének ütemét illeti, a Szovjetunió elhagyja az Egyesült Államokat. A második világháború után 12 év alatt a Szovjetunió acéltermelése évi kb. 10 millió tonnáról több mint 50 millió tonnára emelkedett. Ilyen ütem mellett nagyon gyorsan utoléri és túlszárnyalja az Egyesült Államokat. A Szovjetunión kívül az acéltermelés és az ipari és mezőgazdasági termelés más ágai sok más szocialista országban is gyorsan fejlődnek. A termelés állandó fejlődése a szocialista országokban éles kontrasztot képez az Egyesült Államok vezette kapitalista világ gazdasági válságával. Az imperialisták és a reakciósok különböző országokban állandóan szovjetellenes és kommunistaj ellenes zavargásokat keltenek, hogy j jobban elnyomhassák saját népüket ; és a forradalmi mozgalmakat saját 1 országaikban. De ez csak a gyenge | idegzetűeket ijesztheti meg. A forradalmi nép a maga részéről megi edződik ezekben a viharokban és erőI sebben kerül ki belőlük, mint valaha, j Minden forradalmi erő két tényező, bői születik és erősödik. Egyrészt i szüksége van pozitív forradalmi ne! velésre, másrészt ellenforradalmárok i szolgálhatnak nevelő erőként. Minél i reakciósabbak ellenségei, annál na! gyobb a nép forradalmi lelkesedése : és annál gyorsabb az ellenség puszj tulása. A rettenthetetlen kommunisták és valamennyi forradalmár nehéz helyzetek és viharok közt érnek meg, melyek lehetőséget adnak rá, hogy megismerjék a reakciósok elleni harc törvényeit. Időnként ideiglenes vereségek érhetik a forradalmárokat, mivel nincs elég tapasztalatuk az imperialisták és a reakciósok elleni harcban, de a vereségek hozzásegítik az embert a tanuláshoz. Mint egy kínai mondás mondja: „Beesel a gödörbe, de tanulsz belőle." Ezért lehet a rossz dolgokat nyereségre változtatni. Mao Ce-tung elvtárs a kínai nép forradalmának győzelme idején, 1949-ben azt mondta, hogy az imperialisták logikája más, mint a nép logikája. Bajkeverés, vereség, ismét bajkeverés, ismét vereség és végül is pusztulás — ez a logika vezérli az imperialistákat és az összes reakciósokat. Soha semmi körülmények között sem térnek el ettől a logikától. Ez marxista-leninista igazság. A másik oldalon; harc, sikertelenség,. ismét harc, ismét sikertelenség, és végül győzelem - ez a nép logikája. Ők sem térnek el ettől a logikától. Ez a másik marxista-leninista igazság. Eít mutatja az orosz és a kínai nép forradalma is egyaránt. Néhány évtizeddel ezelőtt Oroszországban és Kínában mindössze néhány tucat emberből álló néhány marxista csoport létezett. Időleges kudarcokat szenvedtek el és újabb harcot indítottak; végül is legyőzték a látszatra erős reakciósokat és hatalmon lévő pártok lettek ebben a két nagy országban. Ez a forradalom dialektikája. A jelenlegi nemzetközi helyzetben „erős szelek jelzik a közeledő vihart". Az imperialista reakciósok közül, akik még kívülről erősnek látszanak, egy sem tudja elkerülni a történelem által előírt pusztulást. Ezeknek az országoknak kommunista pártjait, amelyek ma még gyengéknek látszanak - ezeket keil valóban hatalmas erőknek tekinteni. Nőni és erősödni fognak harcaik során és végül győzedelmeskednek. Mao Ce-tung elvtárs tíz évvel ezelőtt rámutatott. „Nagy hiba lenne lebecsülni a második világháborúban aratott győzelem jelentőségét." Es azt mondta: „Nagy hiba lenne túlbecsülni ellenségeink erejét és lebecsülni a forradalmi erőket." Ugyanez vonatkozik az erők értékelésére a történelem új fordulópontján. Az a helyzet, amelyben a keleti szél lepyőzj a nyugati szelet, egyengette az utat a népek harra'nak ! végső győzelme előtt az egész világon. Nincs erő, mely visszafordíthatná a történelem gyorsan forgó kerekét. Az új erők minden bizonynyal legyőzik a pusztulás erőit. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői haladásának gyorsasága, minden bizonnyal felülmúija a népek várakozását. ÜJ SZÖ 5 * 1958. szeptember t i