Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-11 / 252. szám, csütörtök

Őrizzük meg anyanyelvünk tisztaságát AZ IPAR NYELVE Napjainkban gyakran hallunk ilyen mon­datokat: Iparunkban a műnkét nagyon meg­könnyíti a mechanizácia (mechanizáció = gépesítés). Üzemeink mind nagyobb és nagyobb feladatokat plánoválhatnak (ter­vezhetnek), mert a plán (plánum=terv) realizáciája (realizáció=megvalósítás) nem okoz gondot. Ha több a jövedelem, nagyobb az akumulácia (akkumuláció = fel­halmozódás, anyagi eszközök gyűjtése sa­ját erröforrásokból a termelés kiszélesí­tésére). Ezért az investícia (invesztíció = beruházás) is nagyobb lehet. Az üzem produktivitája (produktivitás = termelé­kenység) a munkaerőktől is függ. Káros hatása van a fluktuációnak (fluktuáció = munkaerőhullámzás). A fluktuantokat lfiuktuáns = a helyét gyakran változtató dolgozó) egy üzembán sem szeretik. A 'többtermelést elősegíti a jó metóda (metódus = módszer) is. Aki szép ered­ményt ér el, prémiát kap (prémium= jutalom). Természetesen a termékek kva­iitája (kvalitás = minőség) is fontos. Gyakori szó az ipar nyelvében a kalku­lácia (kalkuláció = kiszámítás, az önkölt­ségnek és az áruk árának kiszámítása). Sokat hallunk a termelés koordináciájáról ;koordináció = összehangolás, összeegyez­tetés) és kooperáciájáról (kooperáció = egyesülés valamilyen munka elvégzésére). A tervezés sokszor nem is konstrukció, hanem konštrukcia. A típus szó elSggé elterjedt a magyar nyelvben is. Nálunk többször halljuk typnek, a tipizálást vagy tipizációt pedig lypizáciának. A techno­lógus technológ, a technikus technik. Az ökonómus ekonóm. Az anyag neve álta­lában materiái (matéria = anyag, materiá­liák = hozzávalók, kész anyag). Az üzemek rendszerint védnökséget vál­lalnak más intézmények, pl. iskolák fe­lett. A védnökséget patronátusnak, de legtöbbször csak patronátnak mondják. A szerelő helyett felesleges a montór szó. Ezt ebben a formáiéban nem is hali­juk, csak szlovákosan monternak. A ke­zeslábas szerelőruha is montérka. Ezek a legáltalánosabban használt sza­vak az ipar nyelvében. Ha alaposabban belenézünk az egyes termelési ágak szó­készletébe, bizonyára sokkal többet talá­lunk még, többek között rengeteg szak­kifejezést: anyagneveket, termelési mód­szereket, termelési eljárásokat stb. A MEZŐGAZDASÁGI NYELV Néhány szlovákosan ejtett idegen szót itt is találunk. A mezőgazdaság fejlődé­se, átszervezése és gépesítése hozta ma­gával ezeket a szavakat. Ilyen szó az agregátum helyett használt agregát (gépcsoport, összekapcsolt gépek), a be­szolgáltatási kötelezettséget jelentő kon­tingens helyett a kontingent; a kötelezett­ségen felüli beadást nadkontingentnek nevezik. Az agronómus agronóm, a zoo­technikus zootechnik, még a jó magyar •állatorvos helyett is mondják f egyesek, hogy veterinár (veterinárius). A HIVATALOK NYELVE Ha már itt tartunk, kezdhetjük az ad­minisztrációval, vagy ahogyan sokan mondják: adminisztráciával. Sokszor bí­rálnak egyes hivatalokat, hogy ,,a sok ad­ministrácia miatt nagy aparátot tarta­nak fenn" (apparátus = intézmény vífgy az intézmény személyzete, de szerkezetet, felszerelést, készüléket is jelent). Sorol­junk fel néhány idegen szót, amely úgy­szólván mindennapi a hivatalok nyelvé­ben! A központosítás helyett a centralizá­ciát (centralizáció) használják sokan. En­nek fordítottja a decentralizáčia (decent­ralfzáció). Az irattár, okmánytár (archí­vum) helyett az archív, az iratszekrény helyett a registračka, a másolat (düpli­kátum) helyett a duplikát, a tájékoztatás (információ) helyett az informácia, a fel­ügyelet (inspekció) helyett az inšpekcia alakot használják általában. Nemcsak inš­pektor van, hanem .inšpektorka is, ha nő az illető. A felülvizsgálat és ellenőrzés revízia (revízió) és kontrola (kontroll). Ha a revíziót nő végzi, revizorka a neve. A titkárság nem is szekretáriátus, hanem szekretariát, a referátus (ügyösztály) re­ferát, az ügy szakelőadója referent (re­ferens). Az áthelyezés dislokácia (dislo­káció), a dekrétum (kinevezési okirat, rendelet) csaknem mindenkinek dekjét, az igazolvány (legitimáció) pedig legiti­mácia. A testületi ülések (gremiális ülé­sek) gremiáikák, a közgyűlések, teljes vagy plenáris ülések általában plenárkák. AZ ISKOLAI ÉS KULTURÁLIS ÉLET NYELVE Ez szinte kimeríthetetlen forrás. A szlovák nyelvű egyetemeken, főis­kolákon tanuló diákok szókészletében a szlovák szavak mellett bőven találunk szlovákos alakú idegen szavakat is. A kul­turális élet más szakaszain is nagyon sok ilyen szót használnak. A magyar diákok jó része nem az egyetemén tanul, hanem az univeŕzitán (univerzitás), és nem a fakultá|okon, ha­nem a fakultákon. A tanársegédek asis­tentek (asszisztens), az aszpiránsok aspi­rantok, a magántáhárok docentek (docens). A professzor szót is sokan ejtik röviden, profesornak. Ha nő az illető, profesor­kának hívják. A diákok között vannak filológok (filológusok, nyelvészek), filo­zófok (filozófusok, bölcsészek), medikek (m3dikusok, orvostanhallgatók), pedagó­gok (pedagógusok); ami a szakot illeti archeológok (archeológusok, régészek), biológok (biológusok), geológok (geológu­sok), psychológok (pszichológusok), mate­matikárok (matematikusok) stb. Az előadásokon nem jegyzeteket, ha­nem konspektokat (konszpektum) írnak. A kiadott jegyzetek skripták (szkriptu­mok). A specializáció špecializácia, a kombináció korpbinácia. A diákok nagy vésze internátban (internátusban) lakik. Az internátusok közös tánulótermei a študovňák. A diákök a vizsgádra ter­mínt (terminust) kapnak. A különféle tudományágakban előforduló szakkifejezéseket szintén szlovákós alak­jukban használják: a hangképzés artiku­lácia (artikuláció), az összeolvadás, fel­szívódás asimilácia (asszimiláció), a kép­zettársítás asociácia (asszociáció), az in­dukció és dedukció és indukcia és de­dukcia, a meghatározás definícia (definí­ció), a nyelvjárás dialekt (dialektus), a konzultáció konzultácia, a konverzáció konverzácia, a preparátum preparát, a prepozíció 'prepožičia, a vegetáció vegetá­cia, az oxidáció oxidácia, a periódus pe­rióda, a hangsúly, kiejtés (akcentus) ak­cent. Tanulmányi kirándulásokra, vagy ahogy ők mondják: exkurziára (exkurzió­ra) járnak. Részt vesznek praxon (praxis), prakszis = gyakorlat) is. A gyakorlók prak­tikantok (praktikánsok). A tanulmány befejezésekor diplomot (diplomát) kapnak, és megvan a kvaiifi­káciájuk (kvalifikáció = minősítés). A kan­didátokat (kandidátus = jelölt a promó­cián (promóció = a vqtás) promoválják (pro­moveálják = avatják). Ha valakiben van ambícia (ambíció = törekvés), és tudomá­nyos rangfokozatot akar elérni, dizertá­ciát (disszertációt) készít. A középiskolások is használnak sok szlovákos alakú latin szót. Diktátot ír­nak diktátum, illetve tollbamondás he­lyett; a Föld vonzóereje gravitácia (gra­vitáció), az osztályozás klasifikácia (klasszifikáció), a névhajlítás vagy dek­lináció deklinácia. Az úttörők nem is pionírt^, hanem pionierok és pionierkák, az érettségizők maturantok (maturánsok). Sajnos, sok tanító is az autoritájára (au­toritás) vigyáz a tekintélye helyett. A diákok a nagyobb városokban elekt­ričkán (villamoson) járnak, mert olcsón I kapnak rá električenkát (villamosjegyet) A kulturális élet más szakaszain is ta­' lálunk hasonló szavakát. A karmester di­rigent (dirigens), a zenei alkotások és általában a müvek felépítése kompozícia (kompozíció), a különféle elgondolások koncepciák (koncepciók), a kitüntetett író laureát (lauerátus), a termelésben létre­hozott termék és a művészetben elért produkcia (produkció). A bemutató elő­adás premiéra (prömier), a bérleti jegy permanentka, az előadás, szavalés recitá­cia (recitáció) vagy deklamácia (deklamá­ció), a párbeszéd dialóg (dialógus), az j esztrádműsor estráda. Az író könyvében í az ajánlás dedikácia (dedikáció), a kézira­I tot a lektoráton (lektorátuson) nézik át, a megjelent művek értékelése, bírálata recenzia (recenzió). A képek utánnyomatai reprodukciák (reprodukció), a könyvtárak könyvjegyzé­kei katalógok (katalógus). A televízió is televízia egyeseknek. A magyar nyelvből már úgyszólván teljesen kihaltak a redakciu, redaktor szavak. A szerkesztőség, szerkesztő sza­vakat használjuk helyettük. Most náiunk elég gyakori a redakció (szerkesztőség) szó redakcia alakjának használata. A szer­kesEtő helyett is újra elég gyakran mon­danak redaktort, ha pedig nő a szer­kesztő, akkor szlovákosan redaktorkát. A riportot, riportázst is repojtážnak ej­tik sokan, mivel a s.zlovák nyelvben így használják. A cikkekért járó tisztelet­díj (honorárium) is nagyon sokszor ho­norár. INNEN-ONNAN Nemcsak az eddig említett munkasza­kaszokon használnak szlovákos végződésű ide}en szavakat, hanem mindennapi éle­tünk mindén területén. Ha egészségügyi dolgozókkal beszélge­tünk, szinté röpködnek a következő sza­vak: hygiéna (higiénia), járási hygiénik (járási higiénikus); az orvosnő doktor­ka, a főorvps primár, ha nő: prímárka, az alorvoá sekundár, illetve sekundárka, a laboráns laborant, a komplikáció kompli­kácia, az ellenállpképesség imunita (im­munitás), a rendelés ordinácia (ordináció), a beteg 1 pacient (páciens), a betegségmeg­előzés prevencia (prevenció), a fertő­^s infekcia (infekció), a fertőtlenítés ctezinfekcia (dézinfekció) vagy sterilizácia (sterilizáció), a vérátömlesztés transfúzia (transzfúzió) az elszigetelés izolácia (izo­láció), a tüdőgüműkór tuberkulóza (tu­berkulózis), a torzulás deformácia (de­formáeió)> az orvosi szemle (és a látoga­tás) vizita 1 (vizit), a műtő operačka. A serdülőkor puberta (pubertás), a szel­lemileg fejletlen gyermek debiL (debilis), a gyengeelméjű idiót (idióta). Más területeken gyakran használják a következő szavakat: generácia (generáció = nemzedék), imitácia (imitációiután­zat, utánzfe), klubovňa (klubhelyiség), kontakt (kontaktus = érintkezés), menta­lita (mentálij;áš=lelkivilág, gondolkodás­mód), temperament (vérmérséklet, lelkü­let), meteorlfióg (meteorológus = időjárás­kutató), problém (probléma), penzia (pen­zió = nyugdíj)", pozícia (pozíció=helyzet, állás,) originál (originális=eredeti), or­nament (ornamentus = dísz a képzőművé­szetben), objekt (objektum=tárgy), sub­jekt (szubjektum=lény, alany) talent (ta­lentum^ tehetség), bufet (büfé, falatozó), filiálka (fiók, fióküzem, fióküzlet stb), formát (formátum=könyv vagy papír alak­ja és mérete), kanalizácia (kanalizáció = csatornázás), minerálka (ásványvíz), rek­lamácia (reklamációd panasz, tiltakozás), rekreácia (rekreáció=üdülés), sekcia (szekció = tagozat, osztály, szakosztály), reprezentácia (reprezentáció = képviselet, mutatós szereplés), reprezentant (repre­zentáns = valami t képviselő, mutatós), reš­pekt (respektus = tisztelet, megbecsülés, tekintély), reštaurácia (restauráció = meg­újítás, helyreállítás, visszaállítás, tiszt­újítás, vendéglő), ryža (rizs), špecialita (specialitás = különlegesség), remíza (re­mizd villamoskocsi-szín), trolejbus (trol­leybus, trolibusz), servírka (felszolgáló), titul (tituluá=cím, rang), trenírka (tor­nanadrág), systém (szisztéma = rendszer), admirál (admirális = tengernagy), generál (generális = tábornok), variácia (variáció = változat), vestibul (vesztibulum vagy vesztibül = előcsarnok), inteligent (intelii­gens=ertelmes, művelt), koncentrácia (koncentráció = összpontosítási, stb. JELZŐS SZERKEZETEK Nemcsak idegen szavakat keverünk mondatainkba, hanem egész jelzős szer­kezeteket is. Ezek között vannak olyanok, amelyekben a) a jelzett szó szlovák, a jelző szlo­vákos alakú idegen (legtöbbször latin) szó; b) a jelző szlovák szó, a jelzett szó pedig szlovákos alakú idegen szó; c) mind a jelző, mind a jelzett szó szlovákos alakú idegen szó. a) Az első csoportba tartoznak pl. a kö­vetkező gyakran használt jelzős szerke­zetek: finančný odbor (pénzügyi osztály), kontrolný ústrižok (ellenőrző szelvény), agitačné stredisko (agitációs központ), generálna oprava (általános javítás, teljes javítás), investičné predmety (beruházási tárgyak), investičná stavba (beruházási építkezés), pedagogická odmena (peda­gógiai jutalom), diferenčný plat (külön­bözeti pótlék), diferenčná skúška (külön­bözeti vizsga), metodické združenie (módszertani közösség) infekčná žltačka (fertőző sárgaság), gremiálna porada (testületi ülés), funkčný plat (vezetői fi­zetés), komunálna služba (közszolgálat), komunálny podnik (közüzem), partiový tovar (olcsó áru, hibás áru) stb. b) A második csoportba sorolhatjuk a j következő kifejezéseket: štátna kontrola ! (állami ellenőrzés), osvetový inšpektor (népművelési felügyelő), výrobná komisia (termelési bizottság), bytová komisia (la­j kásbizottság), pracovný plán (munkaterv) ' školská hygiena (iskolai higiénia), de­I jiny pedagogiky (pedagógia-történet), dejiny literatúry (irodalomtörténet), pred­metová komisia (tantárgybizottság), mzdo­vý fond (béralap), riaditeľský fond (igaz­i gatôi alap), pracovná morálka (munka­, erkölcs), cestná kontrola (úti ellenőrzés). ; stb. j c) A harmadik csoporthoz már keve­: sebb kifejezést találunk, mint az első kettőhöz, de ha jól körülnézünk, akad né­hány példa: finančný plán (pénzügyi terv), technická kontrola (műszaki ellenőrzés), historická gramatika (történelmi nyelvtan, nyelvtörténet), teória literatúry (iroda­lomelmélet), dislokačná komisia (áthelye­ző bizottság) stb. i BEFEJEZÉS Láttuk, mily sokféleképpen hat nyel­vünkre a szlovák nyelv. Megvizsgáltuk s különféle hatásokat: hangzóink szlovákos ejtését, a szlovák szavak alkalmi köl­csönzését foglalkozási ágak szerint, a szó szerinti fordítások és szlovákos mondat­szerkezeteket, e szlovákos alakú idegen szavak beáramlását s a szlovák helyes­írás hatását. Ez utóbbi csupán az írott nyelvre vonatkozik, az előbbiek főként a beszélt nyelvre, vagy mindkettőre. Külön-külön vizsgáltuk meg ezeket a I hatásokat. A mindennapi élet nyelvében | azonban nem külön észlelhetjük őket, ha­nem együtt. Egy-egy mondatunkban nem­csak egyiket vagy másikat fedezhetjük fel, hanem nagyon sokszor mind érvénye­sül. Gyakran hallunk magyartalanul szer­kesztett, szlovák és idegen szavakkal te­letűzdelt mondatokat, s némelyiken még az idegen kiejtést is érezzük. Az ilyen mondatok nem mennek ritka­ság számba, hanem mindennapiak. így erőtlenedik, szegényedik, magyartalano­dik nyelvünk, mindennapi beszédünk. Ez ellen pedig komolyan fel kell vennünk a harcot. Nem szabad engednünk, hogy a gondolatközlésnek az eszköze alkalmatlan­ná váljék rendeltetésére. A nyelv mind­nyájunk kincse, mindnyájunk öröksége, s mindnyájunk felelősek vagyunk érte. Ne álljunk meg a nyelvtisztaság ügye iránt való érdeklődésnél, ne csak a beisme­résig, az önbírálatig jussunk el, hanem cselekedjünk is! Vigyázzunk saját beszé­dünkre, és figyelmeztessünk másokat is! Őrizzük anyanyelvünk tisztaságát, mint legféltettebb kincsünket! JAKAB ISTVÁN Vajon hová megyünk? (F. Hrnčiarik felvétele St. K. Neumann: ELET Az élet szép, de nehéz egyben, minket de sokszor mar, sújt, mély völgybe le, fel zord hegyre, tulajdonképp hösök vagyunk, kik gyalok járunk egyre. Az élet csábít s fenyeget, forró vágy, véres robot, lesnek ránk sunyi istenek, kik bírnak aranyat, jogot, kik csak hintót ismernek. Az élet szép és változó, semmi nem tart örökké, kiharcoljuk mi dolgozók, ne éljünk árnyban többé, kell, hogy harcunk fényt hozzon. Az élet szép és hosszú út, és kell, hogy célba érjen, nem az vét, aki elájult, az árulás a szégyen, s bűn meghátrálni, bűn, rút. Fordította: Fügedi Elek A stratfordi Shakespeare-színház — a halhatatlan angol tragédiaköltő szü­lővárosának színháza, amely kizárólag Shakespeare műveket játszik — ez év végén a Szovjetunióban és Lengyelor­szágban vendégszerepel. A Moszkvai Szépirodalmi Könyv­kiadó két kötetben 150 ezer pél­dányban bocsátotta ki a XIX. és XX. század legkiválóbb amerikai íróinak novelláit. A két kötet negyven ame­rikai szerző írását tartalmazza. A Moszkvai Nagyszínház balett je tízhetes európai turnéjának be fejeztével visszaérkezett a szovje fővárosba. Uruguayban most rendeztek els ízben szovjet filmfesztivált. Ige nagy sikere volt a Negyvennegye diknek, a Don Quijote-nak, az Ot hellonak, a Patymkin" cirkálónak é a Szállnak a darvak című filmalko tásnak. Peter Ka n' aš : NEVELEM A FIAMAT „Aput munka közben nem szabad zavarni" — ez nálunk törvény. Vas­törvény. Érvényben levő, vissza,'vonha­tatlan és feltétlen — eltekintve a bi­zonyos kivételektől. És ilyen van né­hány. Az ajtó óvatosan kinyílik. A bűnös ott áll az ajtóban. A fiam. Tisztában van ugyan vele, hogy ő most kihá­gást követ el, de nem tud ellenállni. Mutatóujja az alsó ajkán, hosszú szempilláit leereszti, mintha a bűn súlya nyomná. Végül elszánja magát, mély lélegzetet vesz és aránylag halkan, de azért úgy, hogy az írógép kattogását t&i:?.rsogja, megszólal: — Apu. i. Türelmetlenül felsóhaitok, de ez a dolgon nem változtat. Utódom ott áll az ajtóban, tudja, hogy rossz fát tett a tűzre, de nem tud ellenállni. — Hányszor mor dtam már neked... — kezdem emelt hangon. — Tudom — vágja rá gyorsan — de most nagyon fontos dologról van szó! Becsületszavamra! Egy ekkora fiú becsületszava ko­moly dolog. Am én mégis hűvös ma­radok és csak úgy félvállról kérdem, mint akit egyáltalán nem érdekel a felelet: — No, mit akarsz, ki vele, gyorsan ... Fiam gondosan beteszi maga után az ajtót, s az íróasztalomhoz lép. Rámemeli szemét és azt mondja: — Apu! Nevelj engem egy kicsit. Amióta legutóbb felszólított, hogy haladéktalanul írjak neki egy képes­könyvet, egy egészen pirinyó kis ké­peskönyvet, de olyat amilyenben zene is van, azóta nem fordult hozzám ilyen meglepő kívánsággal. Minden­esetre eloltottam az asztali lámpát. Aztán mondtam valamit, azt hiszem, nem a legszerencsésebbet. Valami ilyísmit: — Hogy gondolod ezt tu­lajdonképpen? - vagy: — Hogy ért­sem ezt? Fiam a vállát vonogatta: — Hát úgy! A könyvben az áll, hogy a szü­lők nevelik a gyermekeiket. Te szülő vagy? — Az vagyok — feleltem elég ha­tározottan. — No látod - nézett rám hálásan. — Én meg gyerek vagyok. Hát ak­kor tessék! Nevelj engem! A dolog kezdett komolyra fordul­ni. — Nézd csak — próbáltam egyez­kedni —, láthatod, hogy most fontos dolgom van. — S gyorsan felkat­tantottam az asztali lámpát. Morcos képet vágott. - Minden szülő neveli a gyermekeit. A szom­széd bácsi is neveli Dusíneket. Csak te nem nevelsz engem soha. Ezt csak az anyjától hallhatta, futott át rajtam. — Hogy nftndhatsz már ilyen bu tasagokat! — csattantam fel. — Há nem én vagyok az, aki születései óta áldozatosan gondoskodom a ne velésedről? — Én nem emlékszem — mondt; elgondolkozva. Fel-alá járkáltam a szobában. Art nak idején vizsgáztam a pedagógiá ból. Csak tudnám, miről volt szó! Dt már nem emlékszem... Merever néztem a fiamat. Ő meg azt mond­ta: — Látod, már nem dolgozol. Mos! egy kicsikét nevelhetnél. Igazán Csak egy egész kicsikét! Egy kicsi nevelsz, aztán megint dolgozhatsz Jó? Nem tudtam rögtön felelni, s ő ezi beleegyezésnek fogta fel. £eült a i < a. rosszék szélére, szépen összetette kezét és várt. Szörnyen furdalta a kíváncsiság, mit is fogok vele csi­nálni — a nevelés csuda érdekes dolog lehet! — Azt hiszem, szól a telefon ­mondtam. Megrázta a fejét. Csakugyan nem szólt. — A te korodbeli gyerekek neve­lése hetvenöt százalékban az anya dolga — mondtam oktatva. Nem egészen értette, de a bizton­ság okáért mindenesetre megjegyezte — Anyu ma délutános. ÚJ SZÖ 6 * 1958. szeptember 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom