Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-06 / 247. szám, szombat

A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata a kínai felségvizekről na felsépizeinelc övezelét 12 mérföldben állapítja meg Peking (ČTK) — Az O j Kína sajtóiroda közölte, a Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozatát a kínai felségvizekről. A nyilatkozatot szeptember 4.-én tették közzé. A KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG a kínai felségvizek övezetének szélességét 12 tengeri mérföldben állapítja meg. Ez a rendelkezés a Kínai Népköztársaság egész területére érvényes, beleszámítva a kínai szárazföldet és partmenti szigeteket mint Tajvant és a körülötte levő szigeteket: Pengu, Tungsza és az összes további kínai szigeteket. Kínai felségvíznek minősítendő a 12 mérföld széles övezet azon képzelt alapvonaltól, amely a kínai partvidék különféle pontjait köti össze. Ezen alapvonalon belül elterülő vízeket és szigeteket a Kínai Népköztársaság belföldi vizeinek és szigeteinek kell tekinteni. Ezen belföldi szigetek közé tartoznak pl. a csangkajsekista csapatok által megszállt Kimoj (Quemoy) és Magu (Matesu) szigetek. A Kínai Népköztársaság kormánya felhívja a figyelmet arra, hogy engedélye nélkül a kínai felségvizekre nem hatolhat semmilyen idegen katonai hajó. A kínai felségvizek feletti térséget sem szabad megsértenie semmilyen külföldi repülőgépnek. A Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozata végén rámutat: Tajvan és Pengu szigeteket most az USA fegyveres egységei tartják megszállva. Ez a Kínai Népköztársaság területi épségének és szuverenitásának törvénytelen megsértése. Tajvant, Pengut és a többi megszállt szigeteket még fel kell szabadítani és a Kínai Népköztársaság kormányának joga van e területeket bármilyen eszközzel felszabadítani, amelyet alkalmasnak ismer el. Ez kínai belügy és ezért nem fognak tűrni semmilyen külföldi beavatkozást. Az Üj Kína ^sajtóiroda jelenti, hogy a Népi Képviselők Országos Gyűlésének állandó bizottsága szeptember 4-én jóváhagyta a Kínai Népköztársaság kormányának a kínai felségvizekről hozott határozatát. Hírmagyarázatun

k | ^ TERRITORIÁLIS VIZEK PEKINGBEN csütörtökön nyilvánosságra hozták a Kínai Népköztársaság nyilatkozatát, amely meghatározza a kínai territoriális vizek övezetét. Kínának több más tengermelléki államtól eltérően nem volt eddig ilyen határozata, sem a Kínai Népköztársaság megalakítása előtt, sem utána. A központi népi kormány felhasználva teljesen vitathatatlan jogát, hogy dönthessen territoriális vizei nagyságának kérdésében, ezt az övezetet 12 tengeri mérföldben (18 288 méterben) szabta meg. A kínai kormány határozata a kínai terület valamennyi részére vonatkozik beleszámítva azokat a szigeteket, amelyeket az USA fegyveres erői erőszakkal és törvényellenesen tartanak megszállva. A kínai kormány határozata pontosan kitűzi a territoriális vizek övezetének határvonalát. Külön engedély nélkül e vizekre és a felettük elterülő légitérbe nem szabad semmiféle hadihajónak vagy pedig repülőgépnek behatolnia. A polgári közlekedés eszközeinek e területen alá kell vetniök magukat azon állam törvényeinek és rendelkezéseinek, amelyek jogkörébe esik az illető térség. Éhben az esetben a Kínai Népköztársaság ez. Ennyit, kell tudnunk magáról a tényről. A territoriális vizek nagyságának kérdését eddig nemzetközi jog véglegesen nem Intézte el és a különféle tengerparti államok partmenti vizei övezetét különféleképpen 5—12 mérföldig állapították meg. A 12 mérföldes övezetet például az Egyesült Arab Köztársaság Ceylon és más ázsiai országok, továbbá a Szovjetunió, Lengyelország, a tengerparti népi demokratikus államok törvényesítették. A közelmúltban Izland is úgy döntött, hogy 6 mérföldnyi övezetét 12 mérföldnyire emeli. Más államok az övezetet kettéosztották: a hatmérföldes „partmenti „közvetlen" övezetre és a további hatmérföldes övezetre, amely kizárja idegen hajók számára a halászatot. A 87 állam ez idei genfi értekezlete a tengerhajózási jogról, sem oldotta meg végleges érvénnyel ezt a kérdést, amely továbbra is nyílt, bár általánosan az a szándék nyilvánult meg, hogy a territoriális vizek határát kibővítsék. így pl. Anglia, amely eddig ragaszkodott a maximális három mérföldhöz, Genfben már a hat mérföldes övezet mellett foglalt állást. A 12 mérföldes övezet mellett szállt síkra a többi között a latin-amerikai országok egész sora. A nemzetközi jog tehát qrm szabja meg a territoria lis viz^J minimumát, sem a maxi • mumát és az egyes államokra bízza a döntést. A Kínai Népköztársaság határozatával követi számos tengerparti állam példáját, és ezt a határozatát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Ezzel kapcsolat ban a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani egyes országok azon kísérleteit, hogy megvonják más államoktól az övezet szélességének megállapítási jogát vagy pedig hogy ezt az övezetet durván megsértsék, mint ahogy ez Izland esetében történt. Ami a kínai tengerparti vizeket illeti, a helyzetet ott az a körülmény teszi bonyolulttá, hogy a kinai felségterület egyes részein mindeddig vegetálnak a szétzúzott kuomintangi rendszer maradványai, amelyeket amerikai pénzből tartanak fenn és amerikai fegyveres erők védelmeznek. A kínai territoriális vizekről szóló nyilatkozat éppen ezzel kapcsolatban keltett figyelmet. Kimoj és Macu szigetek közvetlenül a kontinenshez tartozó övezetbe esnek. E két sziget nemcsak a 12 mérföldes, hanem még a 6 mérföldes övezetben is benne van, amelyet legalább hivatalosan elismer az USA és NagyBritannia is, amelyek küldöttségei Genfben a hat mérföldes övezet mellett szavaztak. Ezen övezet bármilyen megsértése az USA részéről az amerikai hivatalos álláspont szerint is törvényellenes és erőszakos tett lenne. Kínának a 12 mérföldnyi övezetre vonatkozó határozata valamennyi kínai területre vonatkozik, amelybe Penhu és Tajvan szigetek is tartoznak, amelyek felszabadítása csupán idő kérdése. A pekingi határozat első washingtoni és iondoni visszhangja az, hogy megkísérlik tagadni Kína jogát, felségvizei övezetének kijelölésére, bér az USA és NagyBritannia ezt a jogot maguk is gyakorolták. E két nagyhatalom arcátlansága annál nagyobb, mivel időről időre önkényesen és törvényellenesen „zárt övezetet" létesítenek a Csendes-óceán térségében a nyílt tenger hatalmas területein a nukleáris fegyverkísérletek végrehajtására, bár erre semmi joguk nincs. Az Amerikai Egyesült Államok jogot formálnak a Panama-csatorna térségére, habár ez a terület Panama jogkörébe esik és a panamai kormány az amerikaiak ezen „jogát" már 1956-ban határozottan viszszautasította. Az USA és Nagy-Britannia álláspontja a felségvizek és a tengerhajózási jog kérdéséijen a gyarmati korszak csökevénye és a modern világban tarthatatlan. A territoriális vizek kérdése a tengerhajózási jog más kérdéseivel együtt az ENSZ közgyűlése XIII. ülésszakán 59. pontként napirendre kerül, amikor bizonyára űgy határoznak majd, hogy e kérdések elintézésére hívják össze az államok külön értekezletét. Igazságos és végső konvencióra van szükség, amely nemzetközi alapon rendezi majd ezeket a kérdéseket. A világ kétségkívül nem engedi, hogy ez a konvenció az elavult gyarmatosítást vagy az imperialisták agresszív céljait szolgálja. J. H. Beavatkozik-e az USA a Tajvani-szorosban? Eisenhower állítólag „nem fog habozni"? Washington (ČTK) — Csütörtökön Newportban Dulles államtitkár és Eisenhower elnök között tanácskozások folytak. Dulles e tárgyalások után nyíltan kijelentette, hogy Eisenhower „habozás nélkül" beveti az amerikai csapatokat" Quemoy és Macu kínai partmenti szigetek védelmére. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint a Fehér Háznak ugyancsak egy magasrangú hivatalnoka kijelentette, hogy „az Egyesült Államok azonnal közbelép, mihelyt a csangkajsekista erők nem lesznek urai a helyzetnek a tajvani-szorosban. „Ez a kijelentés arról tanúskodik, hogy Dulles Eisenhowerrel folytatott tanácskozásán foglalkozott az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság belügyeibe való beavatkozása konkrét kérdéseivel. Dulles és Eisenhower tanácskozását nagyméretű intenzív propagandakampány előzte meg, amelynek célja a Kínai Népköztársaság „agresszív szándékai" gondolatának terjesztése volt, valamint az, hogy az amerikai népbe beoltsák azt a gondolatot, hogy a kínai népnek az az Magyar tiltakozás a svájci kormánynál Budapest (ČTK) — A Magyar Külügyminisztérium szeptember 4-én a budapesti svájci követségnek jegyzéket adott átt, amelyben tiltakozott a svájci sajtó egy részének a Magyar Népköztársaság ellen irányuló uszító kampánya ellen. A berni magyar követség ellen augusztus 16-án elkövetett merénylettel kapcsolatban a jegyzék rámutat arra, hogy a svájci kormány nem fejezte ki sajnálkozását e gaztett felett és nem tette meg az arra irányuló intézkedéseket, hogy hasonló esetek többé ne forduljanak elő. elhatározása, hogy felszabadítsa Tajvani és a többi szigeteket, amelyeket a csangkajsekisták az USA segítségével szálltak meg, állítólag az Egyesült Államok biztonságát „veszélyezteti". A News Week c. lap szerint Tajvan térségében „az amerikai hadihajók erőinek iegnagyobb arányú távol-keleti összpontosítására került sor a második világháború óta". Ezeket az <^oket oly módon akarják kiegészíteni, fiogy több mint 70 hadi hajóval rendelkezzenek beleszámítva hat repülőgép-anyahajót és 500 repülőgépet. Ebbe a térségbe szállítanak ezenkívül amerikai katonai légierő és tengerészeti gyalogsági egységeket is. Áz angolok katonai egységet helyeznek át Hongkongba Peking (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda jelentése szerint a szingapúri brit katonai hatóságok kijelentették, hogy Nagy-Britannia Szingapúrból mintegy 600 főt számláló ezredet helyez át Honkongba. Az áthelyezés szeptember 21-én várható. Az ezred átcsoportosítását az USA közvetlen támogatásának tekintik, amely állam feszültséget teremt a Távol-Keleten. Az UPI amerikai hírügynökség ezzel kapcsolatban idézi egy londoni diplomáciai képviselőjének kijelentését, aki azt mondotta, hogy ez az angol akció emlékeztet az amerikai légi és haditengerészeti egységek távol-keleti áthelyezésére. Az amerikaiak fokozzák háborús előkészületeiket a Távol-Keleten New York (ČTK) - D. Griffin, az Associated Press tudósítója szeptember 4-én jelenti, hogy az USA megerősíti légiegységeit a Csendesóceán nyugati térségeiben. A tudósító Clark Field-i és manillai jólértesült körökre hivatkozva írja, hogy az USA fülöp-szigeti, tajvani és okinavai légierőit erősíti meg, s itt újabb repülőgépegységek szállanak le. A Clark Field-i támaszponton a legutóbbi két nap során több mint 20 S-133 Hercules típusú katonai személyszállító és nagyszámú 100 Supersabre reaktív vadászrepülőgépet helyeztek el. A Clark Field-i támaszponton a háború utáni idők leglázasabb időszakát élik. Griffin utal a Washingtonból érkező hírekre, amelyek szerint e területre hatalmas tengerészeti és légierőket összpontosítanak a hetedik flotta megerősítésére. Az Associated Press washingtoni tudósítója tolmácsolta az USA hadügyminisztériumának jelentését, C. Lemay tábornoknak a katonai légierő vezérkari főnöke helyettesének tajvani útjáról, aki a légierők különböző törzskarának szokásos inspekcióját végzi. Áz amerikai hírügynökségek hangsúlyozzák, hogy az amerikai hadügyminisztérium ezen magasrangú képviselője útjának Washingtonban nagy figyelmet szentelnek, mert Lemayt, aki annakidején az amerikai stratégiai bombavető légierők parancsnoka volt, az amerikai politika legkalandosabb irányvonala hívének tartják. Viliam Široký miniszterelnök a Dzsebel Sziradzs-i cementgyárban Kabul (ČTK) - Szerda délután V. Široký miniszterelnök kíséretével a kabuli nemzetközi nagy vásárra látogatott. Először az afgán kiállítást nézte meg és elismerését fejezte ki a vásár rendezőinek. A csehszlovák pavilonban a miniszterelnök elbeszélgetett a kiállításunkon közreműködő csehszlovák dolgozókkal. Figyelmet szentelt továbbá a szovjet. a kínai és a lengyel pavilonnak. Este Mohammed Zahir sah őfelsége, Afganisztán királya V. Široký miniszterelnök és kíséretének tiszteletére ünnepi vacsorát adott a kabuli palotában. A vacsorán a csehszlovák vendégek mellett részt vettek az afgán királyi család tagjai Szardar Mohammed Davud miniszterelnök és az afgán kormány tagjai. A vacsora nagyon szívélyes légkörben folyt le. Viliam Široký elvtárs csütörtök délelőtt afgán vezető tényezők kíséretében meglátogatta a Kabultól északra fekvő Dzsebel-Sziradzsi cementgyárat. Ez az első afgán cementgyár hazánk munkásainak és technikusainak segítségével épült. Dzsebel Sziradzs 72 km-re északra fekszik Kabultól a Hindu-Kus déli előhegységénél. Fontos közlekedési csomópont, több mint 40 000 lakossal. Nem messze Dzsebel-Sziradzstól van egy vízierőmű, amely villanyárammal látja el Kabult. A Dzsebel Sziradzs-i cementgyárba érkezése után V. Široký miniszterelnököt és a többi csehszlovák vendéget Otomar Köppel mérnök, a cementgyár laboratóriumának vezetője üdvözölte, akit a Brnói Építő Kutató intézet küldött e gyárba. A cementgyárban most 52 csehszlovák technikus, mester és munkás doigozik, akik nagy örömmel üdvözölték miniszterelnökünket. A Dzsebel Sziradzs-i cementgyár valóban a Csehszlovákia és Afganisztán közötti barátság jelképe, Afganisztán iparosításában nyújtott baráti segítségünk bizonyítéka. Az üzemet az idén márciusban helyezték üzembe. Afganisztán egyetlen cementgyára és az afgán belső fogyasztáshoz szükséges cementnek csaknem 40 százalékát állítja elő. Az üzemben 130 munkás dol. gozik, akik naponta mintegy 100 tonna elsőrendű cementet gyártanak. Az üzem megtekintése után Viliam Široký baráti beszélgetésre ült össze a csehszlovák szakértőkkel a kényelmesen berendezett üzemi klubban. A cementgyár meglátogatása után Ali Mohammed miniszterelnökhelyettes V. Široký miniszterelnök tiszteletére Isztalifban, Kabultól 40 kilomšterre ebédet adott. Az ebéden a csehszlovák vendégek mellett részt vett Sz. M. Davud miniszterelnök, a miniszterelnök helyettesei, valamint Mohammed Naim pénzügyminiszter és számos kiváló vendég. A gyönyörű környezetben lefolyt ebéd után V. Široký kíséretlével visszatért Kabulba. A párizsiak ezrei tüntettek az új alkotrnányjavaslat ellen A rendőrség a tüntetés résztvevői ellen • De Gaulle a francia alkotmányjavaslatot dicsérte Párizs (ČTK) — Csütörtökön este a párizsi Köztársaság téren hivatalos szertartás folyt le az új francia alkotmányjavaslatról tartandó népszavazással kapcsolatban. A szertartáson részt vettek a francia kormány és a parlament tagjai, a diplomáciai testület és a sajtó képviselői. A fő beszédet De Gaulle tartotta, aki a gyűlés résztvevői előtt ismertette az új alkotmány tervezetének legfontosabb elveit. Újságíró körökben a miniszterelnök beszédét az új alkotmányjavaslat támogatására indított hivatalos kampány kezdetének tartják. A Köztársaság térrel szomszédos utcákon a „fasizmussal szembeni ellenállási bizottság" és más demokratikus szervezetek felhívására tüntetések folytak a francia köztársaFolytatódnak az angolellenes tüntetések Reykjavíkban Reykjavik (ČTK) - A Reykjavíkban szeptember 4-én is tüntetés folyt az angol nagykövetség épülete előtt. Izland fővárosának mintegy 15 000 lakosa gyülekezett a főtéren "es meghallgatta a politikai pártok képviselőinek nyilatkozatait. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el. amely felszólítja Izland kormányát, ne tárgyaljon Nagy-Britanniával. A határozati javaslat teljes kártérítést követel mindazokért a károkért, amelyeket az angol halászbárkák okoztak Izland felségvizeiben. Maurice Thorez felhívása a francia ifjúsághoz Párizs (ČTK) — A Humanité szeptember 4-i számában az alkotmányreform kérdésére vonatkozó szeptember 28-i népszavazással kapcsolatban közölte, Maurice Thoreznek, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának a francia ifjúsághoz intézett felszólítását. Maurice Thorez a többi között jellemezte azokat a nehézségeket, amelyekkel a dolgozó ifjúságnak kell megküzdenie és hangsúlyozta, hogy ezért a felelősség a kapitalista rendszerre hárul. „Mivel a pénzt a háborúkra pazarolják el, — írja Thorez, — nem marad anyagi eszköz az iskolák építésére." Thorez ezután rámutatott az alkotmányreform reakciós jellegére, és a fasizmus uralomra juttatásának veszedelmére Franciaországban. Kijelentette, hogy a Francia Kormmunista Párt ezen veszedelmet látva, az ifjúságot tiltakozásra és harcra szólítja fel. BUDAPESTEN a magyar színházlátogató közönség nagy érdeklődése meliett kezdte meg szeptember 4-én E. F. Burian nemzeti művész vezetésével a D-34 Színház együttese vendégszereplését. sági rendszer védelmének jegyében. E tüntetések résztvevői a hivatalos ünnepség kezdete előtt már jóval megtöltötték az utcákat és tereket, amelyek a Köztársasági térbe torkollnak. A térre való bejáratot, ahol a hivatalos ünnepség folyt, rendőrségi autók és megerősített rendőr- és csendőralakulatok állták el. A „rend fenntartása" érdekében a kormány megtiltotta, hogy a párizsi dolgozók ezen a manifesztáción bármilyen transzparenssel vagy plakáttal vegyenek részt. Sok helyütt összetűzésre került sor a rendőrség és a népi tüntetés résztvevői között, akik a köztársaság védelmét kifejező jelszavakat hangoztattak. Egyes utcákban a tüntetőknek sikerült áttörniök az első rendőrségi kordorit, de feltartóztatta őket a rendőrök és készenléti alakulatok további láncolata. ÖSSZETŰZÉSEK PÁRIZSBAN A TÜNTETŐK ÉS A RENDŐRSÉG KÖZÖTT. Párizs (ČTK) - A párizsi rendőrprefektúra a péntekre virradó éjjel hivatalos jelentést adott ki a De Gaulle személyes hatalma ellen tüntetők és a rendőregységek között lefolyt összetűzésekről. Több helyi összetűzés során mintegy 80 tüntető megsebesült és további 90-et őrizetbe vettek állítólag azért, hogy megállapíthassák személyazonosságukat. A prefektúra hangsúlyozza, hogy a rendőrség és csendőrség egy esetben sem használt lőfegyvert. 24 rendőr megsebesült, azonban a sebesülés egy esetben sem súlyos. Wt

»i

m

M)

Mt

tlt

ttl

tll

Hmw

»I

Mt

MH

>t)

Mi Amerikai rakéta: Halló, kollega, tanítson meg repülni! (Az Előre karikatúrája) ÜJ SZÓ 3 * 1958. szeptember 1Sk