Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-13 / 223. szám, szerda

inden je! arra mu­tat, hogy a nagy­kaposi . szövetkezet kerül ki győztesen a járás EFSZ­einek a termésbetakarítá­sért indított versenyéből. A közös szérűn a cséplő­gépek ugyanis már az utolsó strófákat duruzsol­ják és szaporán nyelik a még hátralévő 80 hektár kövér búzakévéit. Egyenletes ütemben mű­ködnek a gépek és szapo­rán dolgoznak a cséplő­munkások, hogy a HNB tanácsa által adományo­zott legértékesebb ver­senydíjat - a 4000 korona értékű körfűrészt — szö­vetkezetüknek hódíthas­sák el. Ámde nemcsak ez hat serkentőleg az EFSZ tagjaira, hanem elsősorban is az, hogy jó nevük van a járásban és ezt min­denáron továbbra is meg szeretnék tartani. A környékbeli szövetke­zetek minden egyes tagja élénk érdeklődéssel figyeli a nagykaposiak munkáját. Ebből következik, hogyha észrevették a gazdaság jó tulajdonságait, megakad­hat szemük a hiányossá­gokon is. Jó hírnevükhöz híven azonban továbbra is igyekeznek a szövetkezs­tesek, hogy gazdasági eredményeik gyarapításá­val a munkaegységek ér­tékét is fokozhassák. az elsőséget? Ez idö szerint 10 korona előleget fizetnek ki mun­kaegységenként. A félévi értékelés alkalmával azon­ban 18 koronára emelke­dett, ami egyben azt is igazolja, hogy a költség­vetési és a bevételi terve­ket jól teljesítik. A tojás-, tej-, sertés- és vágómar­habeadási kötelezettség teljesítésében elismerést érdemel a szövetkezet s nincsen már messze az egész évi begyűjtési fel­adatok teljesítésétől sem. Míg több szövetkezet bajlódik az állattenyész­tési termékek termelésé­vel, addig a nagykaposi EFSZ-ben ez nem okoz fejtörést, mivel jól meg­szervezett, magas hasz­nosságú állattenyésztéssel rendelkezik. - Nem tagadjuk - veti közbe Albert Sándor, a zoótechnikus —. nálunk is előfordulnak hibák az ál­lattenyésztésben. Tehénál­lományunk például tbc­ben sínylődik és eddig több mint 60 darabot kel­lett belőlük hizlalásra be­sorolnunk. Sikereinket mindenkelőtt annak kö­szönhetjük, hogy betartjuk az állománytervet és a tejhozamot a helyes ta­karmányozás révén 9 li­terre növeltük. Hasonló véleménnyel nyilatkoztunk a sertéste­nyésztésről is. Itt — ami a legfontosabb — ismét betartjuk az állományter­vet s az első félévig 141 mázsa sertéshúst adtunk közellátásunknak. A ter­melés mutatóit tehát jól teljesítjük mind az állat­tenyésztésben, mind a nö­vénytermelésben. Ez utób­biban, noha ez idén ala­csonyabbak a várt hoza­mok, az ötéves terv előirányzott termelési színvonalát jóval megkö­zelítettük. Négy év alatt pedig teljesen behozzuk a lemaradást és idö előtt teljesítjük az ötéves ter­vet. Mindenesetre egyolda­lúak lennénk, ha kitérnénk a hibák megemlítése elől, melyek különösképpen a nyilvántartásban és köny­velésben nyilvánulnak meg. Ha az ember például a legfontosabb termelési mutatók felől érdeklődik, sokáig kell vájni, míg a könyvelő rájuk bukkan az aktahalmazokban. — Mi még a régi mód­szer szerint vezetjük a könyvelést — mentegetőd­zik Vajó Antal könyvelő. Igen ám, csakhogy a régi könyvelési eljárás mellett is pontosabbnak kéne lennie a nyilvántar­tásnak, akár az eredmé­nyeket, akár a tényleges állomány megállapítását illetőleg. Az új könyvvitel egyebek között abban is felülmúlja az eddigi rend­szeresített könyvelést, hogy szinte munkaszaka­szonként és egyes ágaza­tok szerint figyelemmel kíséri a korona körforgá­sát. Ez nagy segítségére szolgál a szövetkezet ve­zetőinek, de tagjainak is, mivel ezen keresztül mindegyik lemérheti, hogy munkájával milyen mér­tékben segíti elő a közös gazdálkodás vagyonának, bevételeinek és jövedel­mének gyarapodását. — th. Á munkaszervezésben von javítani való Egy kórház, mely már 1948 óta „épül" ! A párt Központi Bizottsága az építészeti vállalatok feladatai rossz tel­jesítésének okát a munkaszervezés alacsony színvonalának irányításá­ban látja ... valamint abban, hogy az építészet szétforgácsolja erőit, anyagi eszközeit, az építkezéseket nem látják el folyamatosan, rossz a munkaidő kihasználása... , ,. (A CSKP KB álláspontja az építészetben uralkodó viszonyokrol cimu dokumentumból.) Ha van víz nincs őrlés. Ha van őr­lés, nincs víz, - mondja a szólás­mondás. Ha ezt a losonci kórház építkezésére akarnánk vonatkoztatni, akkor így hangzana: Ha van zsaiu­deszka, nincs ács. Ha van ács, nincs fa, ha van ács, meg deszka is, úgy nincs cement. És ezt folytathatnánk a végtelenségig, mert ebből az elva­rázsolt körből, látszólag semmilyen kiút nincs. De kezdjük el sorjában. 1949 őszén Losoncon a Banská Bystrica-i Magas­építészeti Vállalat megkezdte a kór­ház építését. Építették, építették aztán abbanhagyták, majd újra neki­fogtak és újra abbahagyták. 1958-ban vagyis 9 év után nézzük meg mit vé­geztek az említett vállalat dolgozói. A kórház területén már áll és mű' Ha az idegen végigmegy az épít­kezésen és megtekinti a konyha és a mosóda számára már néhány hete le­szállított korszerű gépeket, berende­zéseket, amint ez a többi építkezési anyagok között szanaszét hevernek, rozsdásodnak, áznak, úgy akaratlanul is felvetődik egy kérdés: Hanyag­ság-e ez, vagy szervezetlenség? Megtekintettük az elárvult katlan­ház magas betonoszlopalt a konyha és mosoda csigalassűságú építkezé­seit, majd felkerestük az építkezés vezetőjét, Blaskovics László elvtár­sat. A tapasztalt építész nem szíve­sen beszélt olyan dolgokról, amelyek már rég a nyilvánosság elé kívánkoz­tak volna. — Kérem, én csak kis ember va­gyok itt, nem rajtam múlik az épít ködik a sebészeti pavilon. Kórtér- | £ ezés men et e. Májusban például volt meiben és operációs termeiben a se- j elé g ácsunk, munkásunk, de az igaz­bészek ásványvízzel mosnak kezet operáció előtt (ha be akarják tartani a higiénia előírásait) egyszerűen azért, mert niňcs készen a vízveze­ték. Ez idén a Magasépítészet! Válla­lat újabb pavilont akar átadni a kór­háznak és így már az év végén két pavilont kellene ideiglenesen pótka­zánnal fűteni (évi 500 000 korona kiadással), megrongálni ideiglenes csővezetékekkel az újonnan épült fa­lakat, mert fűtetlen pavilonban nem lehet egy beteget sem ágyban tarta­ni. Miért van ez így? Azért, mert a kazánház nincs kész. nem is igyekeznek építésével, mert nincs ács, a zsaluzáshoz pedig nincs faanyag. Ha pedig októberig nem si­kerül befejezni a kazánház építését akkor az új pavilon részére fel kell állítani egy ideiglenes kazánt. gatóság átdiszponálta őket a lakás­építkezésekre ... — Mivel indokolták meg ezt az in­tézkedést? — kérdeztük az építkezés vezetőjétől. — Azzal, hogy ez felsőbb utasítás­ra történik, vagyis az Építészeti Megbízotti Hivatal utasítására. Elvit­tek akkor tőlünk öt kőművest, padló­deszkákat,, csőállványt, mindazt, ami a kazánház építéséhez nagyon is | szükséges lett volna, j (Amint megtudtam az építészeti megbízott helyettesétől, Dzuroska elv­társtól, ilyen értelVnű utasítást, mely előnybe helyezné bárhol is a lakás­építést, a kórházak építésének kárá­ra, nem adtak Bratislavából). Blaško­vič elvtárs így folytatja tovább ma­gyarázatát: — Én legszívesebben már befe­I Vitathatatlan, hogy Szlovákia üzemei í közül a komáromi hajógyár lapja a legszínvonalasabb. Ha figyelembe vesszük, hogy a lapszerkesztés terén minden üzemnek úgyszólván azonosak í a lehetőségei, dicséret illeti a Lodiar | mieru szerkesztőit. A lap külseje, elő­i állítása, de a tartalmas cikkek is j arra vallanak, hogy nemcsak a lap hi­| vatásos szerkesztői csinálják az újsá­! got, hanem az üzem legjobb munkásai, ! technikusai, mérnökei is állandó mun­I katársakká váltak; cikkeikkel tnegad­| ják a lapnak azt, ami küldetése: csak­; nem kizárólagosan a helyi kérdések­I kel — a gyártás kérdéseivel foglal­I koznak. A legjobb üzemekben is elő­fordulnak néha hibák. Ezekkel tapin­tatosan, de ha kell, nagyon keményen is tud bánni a Lodiar. Banícke slovo A Banícke slovo, a Rozsnyói Vas­ércbányák üzemi lapja sivárságával, le­pedőnyi cikkeivel éppen a komáromi Lodiar mieru ellentéte. Példa erre mondjuk a 7. szám, de a többi sem sokkal jobb. Majdnem minden szám egyetlen kép, illusztráció nélkül jele­nik meg; nincs ami felkeltené az ol­vasó érdeklődését. Az említett szám­ban például — talán, hogy legyen mivel kitölteni a lapot —, hatalmas kéthasábos cikk a múzeumokkal fog­lalkozik, ellenben hiába keresnénk a lattal együtt. De így csak 43,2 száza- j lapban hibákat, (melyek bizony elég lékos tervteljesítést értünk el az el- gyakran itt is előfordulnak) ostorozó ső félévben. Ez idén a gazdasági szer- I írásokat. Lehet, hogy sokkal kényel­ződés alapján 3 700 0Ö0 korona ér- i mesebb megkérni a múzeum igazga­tékü építkezést kell elvégezni. i tóját, írjon egy cikket, mint végig­— Hány ácsra és kőművesre lenne ; járni a munkahelyeket, elbeszélgetni szükség, hogy még ez idén befejezzék a kazánházat? — Vagy hat-nyolc ácsra, egy ács­vezetőre és természetesen anyag is kellene. — És a vízvezeték építése? " Várjuk a kanalas bágert a cső- I RO BKOR: - a munkáslevelezők orosz lerakáshoz. - .nyelvű rövidítése. A partizánskei Hat igen. Blaskovicsék varjak a ba-| 0dernjk háts ó , j á ^ Ktek S P o prá d r ó 1 Lo s oncr a v árjá k 1 * *gy « ° szerkeszti a csólerakást az orvosok és a bete- 1 a , , pot Meg ls látszik r aJ t a- Aha ny g ek p e dľg várják a "vizet. Csakhogy <• j* 'anny ňembert lát mögötte az L idén ezt hiába várják. Miért? | g-* Lk^éÄ^á^.^ Uzemilap-szemle A jól vagy rosszul szerkesztett üzemi lap sok mindent elárul egy gyár életéből, hiszen az üzemi újságok szinte első kézből szerzik valamennyi, a gyárat érintő hírt. Olyan eseményeket tárgyalnak, amelyek ugyan nem tartoznak valamely napilap oldalaira, de azért ha az üzem dolgozói nyomdafestékkel kinyomtatva látják problémáik taglálását, valahogy ko­molyabban veszik a dolgokat. Az is igaz viszont, hogy sok minden függ az üzemi újságok minőségétől. Tekintsünk be egy-két üzemünk életébe, nézzük meg, hogyan tükrözik azt lapjaik. | rezik, problémájuk biztosan megoldást nyer. Legújabban nagy súlyt fektetnek az alkoholizmus elleni küzdelemre; a lap minden számában találhatunk er­ről és ami az alkoholizmussal, sajnos, szervesen összefügg, a munkából való kimaradásról szóló cikkeket. A bányá­szok a változás óta szinte már lesik, mikor jön ki a lap legújabb száma. Novota elvtárshoz, hasonlóan kell üze­mi lapot szerkeszteni. jezném a féligkész épületeket, hogy ne húzódjon el jövőig, de ha nincse­nek munkásaim és anyagom, így ez lehetetlen. Ha akkor nem visznek el tőlünk munkásokat, ácsokat, úgy ma már 60-70 százalékra teljesítettük volna a tervet a Stavomontaže válla iáwurt íijwi! tfftiaHinnsnn iimUi*«itSnio Érdekes és értékes cikket közölt a Keletszlovákiai Gépgyárak üzemi lap­jának 29. száma. Mindenki számára érthetően, grafikonokkal, táblázatok­kal tarkított írás elemzi a lapban, ho­gyan lehetne gazdaságosabban, a meg­levő gépek lehető legjobb kihasználá­sával emelni a termelés színvonalát. Hasonló, érthetően megírt cikkek na­gyon emelik a lapok színvonalát, ol­vasottságát és hatását, mert így az üzemigazgatótól kezdve a gyár portá­sáig mindenki ismeri a gyár problé­máit; a dolgozók tömegeit a gyár irá­nyításában való részvételre neveli. Sajnos, ennek a lapnak is van egy nagy hibája. Túlságosan terjedelmes cikkeket közöl, külső kiállítása is sok kívánnivalót hagy maga után. az eredményekről, hibákról — egyszó­val, munkáslevelezöket szerezni. ÚDERNÍK Azért, mert a Banská Bystrica-i Ma­gasépítészeti Vállalat igazgatósága a tavaly augusztusban átadott terv­rajzokat csak ez év januárban adta vissza a kórház vezetőségének azzal, hogy a trafóállomás felállítását in­tézzék el a kórház dolgozói maguk. A Banská dolgozói, akik a szerelést végzik, már Jó úton halad a nagyszegpusztai szövetkezet A múlt esztendőben Nagyszegpusz­tán is megtört a jég. A még kívülálló 8—10 hektáros gazdák belátták, hogy az önálló magángazdálkodásnak népi demokratikus rendszerünkben nincsen jövője. Kezdtek már megbarátkozni a szövetkezeti gazdálkodás gondolatával. Azonban „önállóságukról" teljesen még sem akartak lemondani. Ahhoz a jel­tételhez kötötték tehát a szövetkezeti gazdálkodásba való bekapcsolódásukat, ha Nagyszegpusztán önálló, Apácasza­kállastól független szövetkezet alakul meg. ígv jőt létre a nagymegyeri járás legfiatalabb EFSZ-e, melynek ma már 207 hektár mezőgazdasági földterülete s 28 aktív tagja van. Tekintettel az ottani viszonyokra, ellátogattunk oda most, amikor a nyári csúcsmunkák már folyamatban vannak. Éppen meg­kezdték a búza aratását. Aratógéppel arat Földes Béla és munkatársa, Vajai Miklós. Először ülnek aratógépen s mondhatjuk, hogy jó munkát végez­nek. A volt 9 hektáros Búkor Ambrus, a szövetkezet agronómusa jó magán­gazda volt s most is jól megállja a helyét. Ez az új szövetkezet természetesen kezdeti nehézségekkel is küzd. De úgy látjuk, hogy Madarász Gyula szö­vetkezeti elnök szorgalmával lassan rendes kerékvágásba hozza a szövet­kezet gazdálkodását. Hosszú lejáratú kölcsönt kellet felvenni, amikor külön­vált Nagyszegpuszta az apácaszakállasi EFSZ-tói. Hitelre volt szükség az ál­latállomány feltöltésére is s ma van már 105 darab szarvasmarhája, ebből 42 tehén, vagyis 100 hektárra 38 te­hén jut. A napi átlagos tejhozam, leszámítva a borjak szoptatására szük­séges tejet, meghaladja a hat litert. Sertésállományuk sem rossz. Ha mérlegeljük ennek a fiatal szö­vetkezetnek a távlatait, megállapíthat­juk, hogy minden előfeltétele megvan a további fejlődéshez. A közeljövőben még gondoskodniok kell a baromfifarm felállításáról, mert ehhez is nagyon kedvezőek a feltételek, Koppar János, Nagymegyer zef Sivýnek a termelési értekezletek | ről szóló, azokat bíráló, színesen, : érdekesen megírt cikke megállná he­j lyét akármelyik központi lapban is. A gyártmányok minőségével foglalko­! zó, a 24. számban megjelent szerkesz­Bystrica-i En^ust j ««* 'a mutS ffÄ nem vehették be az idei tervbe az I f n hane !?. e9 és z köztársaságunk említett trafóállomás felállítását, i & ^rneve hiszen a gyár Hiába volt kérés, könyörgés, nem se- í köztársasagunk egyik legjelentősebb gített. ! exportuzeme. - Csak jövőre, azaz 1959-ben csi­nálhatjuk meg, — volt a válasz. A kórház vezetősége a főorvossal | együtt most újra szaladgál Ponciustól í Pilátusig. Dr. Gőgösi orvosi szakmá- ! ját félbehagyva jár a termelő válla- j . t Soka t i avult a Pótoriak lapja, mióta latokhoz trafóállomásokat, csöveket, Novota Štefan elvtárs vette kezébe gépeket, pumpákat beszerezni, mert irányítását. A valamikor egyhangú be­a Magasépítészeti Vállalat Banská turengetegből az új irányítás alatt egy Bystrica-i igazgatóságának vélemé- i ÚJ Slovo baníka született. A szerkesz­nye szerint (csodálkozz világ) ez a I t ö szavai szerint legelső dolga volt kórházi főorvos dolga, nem pedig az j felébreszteni az alvó szerkesztő bi­építőké. : zottságot, azok segítségével megszer­Folytathatnám ezt tovább is, de ! ľ ezni a munkáslevelezők hálózatát, nem akarom megijeszteni a betege- ' ' sy e9, y cs aP ásr a el lehetett távolítani ket... Inkább azt jósolom meg nekik, ] a ™ ul t. atkat : , a problémátlanságot. hogy mindaz, amit ideiírtam, hamaro- í bányászok t> T r*ti» M. FTEVÜST* l»í» RaÍKlk SRI, 8»1» 3»­Úkol musiéýt spinen * W S0K0L0VÁK A sokéves tradícióval rendelkező cseh üzemek munkásainak szinte élet­szükségletévé, rendszeres olvasmányá­vá váltak az üzemi lapok. Műszak alatt ott fekszik a munkapadon egy­egy szám és a munkás alig várja, hogy dolga végeztével belelapozhas­son. Ez nem véletlen jelenség s kü­lönösen akkor válik érthetővé, ha egy­egy számba belelapozva megnézzük a cikkek szerzőinek nevét. A ČKD So­kolovo lapja, a „Sokolovák" is ilyen. Valamennyi számban találkozhatunk minden részleg dolgozóinak nevével. A legutóbbi számokban például figye­lemre méltó ankétot rendeztek, mely­nek eredményeit színes cikkek for­májában a lapban is közöltek. Nagy visszhangot keltett náluk például a műhelyvezető feladatairól szóló vita, melynek eredményét természetesen újságba illően — célzatosan a lap is közölte. Slovo baníka san rendeződik, mert ezentúl már a Járási Nemzeti Bizottság is többet fog a város kórházának építésével törődni, ellátja az építkezést munka­erőkkel. Ez tudniillik a kötelességük. A Magasépítészeti Vállalat Banská­Bystrica-i igazgatósága pedig huza­vona nélkül ellátja az 'építkezést a szükséges anyaggal. Legalábbis ilyen intézkedést várunk el tőlük. Ha nem így lesz, úgy az építkezés megkez­dése hamarosan megéri első tízéves jubileumát. Azt hisszük, hogy ennek a rendet­lenségnek, hanyagságnak, amely a lo­sonci kórház építése körül uralkodik, maguk a kommunisták vetnek véget j gazdáival Losoncon. Hisz a párt Központi Bi- Í zottsága legutóbbi dokumentumában j komoly felhívással fordul az építők- | hoz. Megszünteti a munkaszervezés- \ ben az alacsony színvonalú irányi- l tást és ezt mindenütt a legfelsőbb ! szervektől kezdve egész az alsóbb szervekig. Erre van a legnagyobb szükség a losonci kórház építésénél is. Horváth Sándor k azóta tudják, hogy ha a hibákat az újság hasábjain kipellengé­Öt cikkből áll a lévai Kirov Üzem lapjának 15. száma. Hatalmas kétha­sábos vezércikkben például arról Ir a szerző, amit a gyár minden mun­kása elolvashat és el is olvas a poli­tikai napilapokból. Tehát a Kotlár is ollózással könnyít a dolgán. Látszik, hogy az üzemben lehetséges volna jobb lapot is szerkeszteni, mert azért akad az újságban jó cikk is. Buzási elvtárs például a dolgozók továbbkép­zéséről írt. Igazán mozgósítóan tár­gyalja, hogyan lehet a munka mellett is továbbtanulni. Buzási elvtárshoz hasonló levelezők nevelése jó szol­gálatot tenne nemcsak a szerkesztők­nek, hanem a gyár munkáját is segí­tené- K. T. M -X30C­Messze Szibériá­ból a napokban ha­zánkba látogatott a szovjet nők egy csoportja, amely megtekintette a bratislavai Klement Gottuxdd pionírhá­zat is. A vendégek hosszasan elbeszél­gettek a pionírház - a gye­rekekkél, akik a vendégéknek meg­mutatták a maguk­készítette motoros szán modsHjét, mely pontos mása a Szibériában hasz­nált szánoknak. J. Herec f el v. K1MHHMPl ttt rT.r* t *

Next

/
Oldalképek
Tartalom