Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-24 / 234. szám, vasárnap

ÜMíhr K í;NT csirái Országszerte ismeretes, hogy a szepsi járás a kassai kerületben az idén elsőként teljesítette a gabonabeadást. Nem volt könnyű megszerezniük ezt az elsőséget, hisz legerősebb versenytársuk, á királyhelmeci járás szorosan a nyomukban haladt, sőt mi több, kezdetben a helmecieké volt az elsőség. A győzelem kivívásához tehát alapos szervező és irányító munkára és a szó legszorosabb értelmében a járás minden egyes dolgozójának szorgalmára volt szükség. Arról van itt szó, hogy a pártszervezetek és szervek útmqtatásával, a traktorállomás hatékony segítségével oly gyors ütemben végezték el az aratást és oly rövid idő alatt teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket, amilyenre a járás történetében eddig még nem volt példa. A szepsi járás eredményes munkájával érdemes egy kicsit bővebben foglalkozni, már csak azért is, hogy a gabonabeadási kötelezettségek teljesítésével lemaradó járások mint például a kassal járás - példát vehessenek róla. Petro elvtárs, a járási pártbizottság titkára szerint a gabona gyors betakarításáért indított küzdelem és általában a beadási kötelezettségek maradéktalan teljesítésének problémái már jóval az aratás megkezdése előtt foglalkoztatták a járási pártbizottságot, illetve a falusi pártszervezeteket. Onder Mikulás elvtárs, a járási nemzeti bizottság tanácsának tagja szintén nagy lelkesedéssel beszél az elért eredményekről. Hangsúlyozza, hogy az eredmény mindenekelőtt A JÔ PÁRTMUNKÁNAK A TÜKÖRKÉPE. És ami mindennél a legfontosabb, maguk a szövetkezeti tagok szabtak határt a gabonabeadás hogyan és mikéntjének. A nagy küzdelem a mostani győzelemért már tavasszal kezdődött, amikor pártunk az ország népével tanácskozott, az ô hozzászólásaikat, alkotó javaslataikat kérte, hogy minél előbb befejezhessük hazánkban a szocializmus építését. A Bodva és Kanyapta menti nép pártunk levelére ezt válaszolta: Nálunk megvannak a feltételek arra, hogy a második ötéves terv végére kitűzött termelési feladatokat korábban teljesíthessük. Az év elejétől a járásban egymás után alakultak az új szövetkezetek s a meglévők új tagokkal bővültek. Ez a szövetkezési hullám oly magasra csapott, hogy pártunk XI. kongreszszusát azzal a jó érzéssel ünnepelték, miszerint járásukban lényegében BEFEJEZTÉK A FALVAK SZOCIALISTA ÁTÉPÍTÉSÉT. Ugyanis a szepsi járás földterületének 97 százalékán folyik szövetkezeti, illetve nagyüzemi gazdálkodás. A párt levelével kapcsolatos viták, majd később a XI. kongresszus ha- \ tározatainak tanulmányozásakor szü- : letett meg az a határozat, hogy még ' az idén komoly javulást eszközölnek í a szövetkezeti gazdálkodásban. Külö- ' nősen az állattenyésztési termelésre gondoltak akkor, de a gabonabeadá- [ si kötelezettség határidő előtti teljesítésének a gondolata is akkor született. Kezdetben úgy határoztak, hogy az államilag megállapított határidő előtt 10 nappal, vagyis szeptember 15-e helyett szeptember 5-ig teljesítik a gabonabeadást. Az aratás megkezdése után a szepsi járás vezetői és a szövetkezetesek is látták, hogy a gondosan megjavított gépekkel mily gyorsan halad az aratás. A járás vezetői a falusi pártszervezetekkel és a szövetkezetek vezetőivel mérlegelték a lehetőségeket s arra a megállapításra jutottak, hogyha egy kicsit iparkodnak, korábban is teljesíteni tudják a gabonabeadást, mint ahogyan azt előzőleg ígérték. A reális lehetőségek figyelembevétele után született meg az az elhatározás, amelynek alapján megfogalmazták azt a versenyfelhívást, amelyben a kassai kerület összes járásaihoz szóltak és NEMES VETÉLKEDÉSRE HlVTÁK fiKET a gabonabeadási kötelezettségek mennél előbbi teljesítéséért. A felhívásba azt is beleírták, hogy ők — már mint a szepsi járás — augusztus 20-ig teljesítik a gabonabeadást. A szepsiek versenyfelhívása futótűzként terjedt el a kassai kerület járásaiban. A járási pártbizottságok, a járási nemzeti bizottságok részleteiben megtárgyalták a felhívást s pár nap múlva már felelet is érkezett a felhívásra. A legerősebb „ellenfél",, a királyhelmeci járás válaszolt, hogy ha a szepsi járás augusztus 20-ig, ők augusztus 15-ig teljesítik a gabonabeadást. A versenyfelhívás tehát betöltötte hivatását. Mozgósítólag hatott a járásokra, de a királyheimeciek válasza nem kis gondot okozott a szepsieknek. A járási pártbizottság újból tanácskozásra hívta össze a helyi pártszervezeteket, a nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetőit. A helmeciek válaszát mély csend követte, majd nyílott az ajtó és a bodvavendégi szövetkezet küldöttje lépett be. Jókedvűen jelentette, hogy teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. A bodvavendégiek lettek az elsők a járásban s az ő sikerük az egész járás sikerének előmozdítójává vált. Mert már nem a járási vezetőké volt a szó, hanem a falvak, illetve szövetkezetek képviselőié. Szaniszló Sándor, a csécsi szövetkezet elnöke mindjárt szólásra is emelkedett, s kijelentette: — Ha törik, ha szakad tizedikéig ők is eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. Nyomban fel is szólította a járás két legnagyobb szövetkezetének a képviselőit, hogy ha nem restellik, vegyék fel a csécsiekkel a ( versenyt. j A felhívás Perénynek és Janóknak | szólt, de a járás összes szövetkezej teinek képviselői magukévá tették I a felhívást. A határozat megszületett. | Ha leírták volna, talán így hangzana: ' — Bármi történjék is, a mienk lesz ' a győzelem. Nem foglalták írásba elI határozásukat, DE A BECSÜLET VALAMENNYIÜKET ARRA KÖTELEZTE, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek, hogy övék legyen a győzelmi pálma. A falusi pártszervezetek elnökein és a szövetkezetek vezetőin keresztül a járás népe mondott véleményt, a nép, mely minden jónak a megteremtője, a nép, mely mindennél hatalmasabb. A nevezetes gyűlés után úgyszólván éjjel-nappal folyt a munka a szövetkezetek földjein. A cséplőgépektől a gabonát egyenesen a begyűjtőhelyekre szállították. A szorgalomnak az lett az eredménye, hogy a szepsi járás augusztus nyolcadikán reggel 8 órakor teljesítette a gabonabeadást. így a kassai kerületben elsőkként tettek eleget hazafiúi kötelezettségüknek, országos méretben pedig a legrövidebb idő alatt, vagyis TÖBB MINT EGY HÖNAPPAL KORÁBBAN teljesítették a gabonabeadást, mint ahogy azt az állami terv megszabta. Lassan már két hete annak, hogy kemény küzdelem árán megszerezték a győzelmi pálmát, de a szövetkezetek földjein, szérűin még mindig zúgnak a cséplőgépek. Telnek a zsákok, telnek a szövetkezetek kamrái is, mert a beadási kötelezettség teljesítése után sor került a természetbeniek szétosztására is. Tisztelet, becsület illeti a Bodva és Kanyapta menti népet ezért a nagv.szerű munkáért, de a küzdelem ezzel még korántsem ért véget. Emlékezzünk csak vissza, mit ígértek a szepsi járás szőve tkezetesei pártunk XI. kongresszusának alkalmából? Ez az ígéret kötelez. Szarka István Hétfőn kapják az Üj Szó vasárnapi számát az 5000 fakésu Nagyfödémesen A bratislavai Regena üzemből kaptuk az alábbi levelet: Az SZLKP bratislavai IV. körzeti bizottságának irodája, mint legnagyobb kitüntetést, vörös zászlót adott át a bra] tislavai Regena üzemnek a pártsajtó — i tehát az Üj Szó — terjesztése terén el' ért eredményekért. i . Az Üj Szó és a Pártélet terjesztésében különösen Szabó Gyula, Ján Kalika és Štefan Gálik elvtársak szereztek érdemeket. A harmadik negyedévben az eddiginél is jobban akarjuk terjeszteni a pártsajtót, mégpedig nemcsak az üzemben, hanem munkásaink lakóhelyein is. Ezt konkrétan a szenei járásban levő Nagyfödémes községben akartuk megvalósítani. Nagyfödémes lakossága majdnem 5000 főnyi. A lakosság túlnyomó része olvassa és előfizeti az Üj Szót és a Pártéletet. A födémesieknek azonban meg kell clégedniök azzal, hogy az ÜJ Szó vasárnapi számát csak hétfen kézbesítjük nekik az üzemben. A födémesiek vasárnap nem vásárolhatnak az ottani postán újságot, mert a posta vasárnap zárva van. Üzemünk nagyfödémes) dolgozói e fogyatékosság kiküszöbölésére irányuló kérelemmel fordultak hozzánk, mi pedig kérelmüket közöljük az Üj Szó szerkesztőségével. Sajnos, Nagyfödémesen egyelőre nem tudjuk úgy intézni az újság vasárnapi kézbesítését, amint azt üzemünk többi dolgozói esetében megoldottuk, hogy hétközben az üzemben kapják az újságokat, vasárnap pedig lakóhelyükön kézbesítik nekik a lapokat. Közeledik a sajtó hónapja, melynek során közölni szeretnénk a nagyfödémesiekkel, hogy az Oj Szó szerkesztősége segítséget nyújtott a fenti kérdés megoldásában. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a bratislavai Regena üzemben gyarapodna a pártsajtó előfizetőinek és olvasóinak tábora. A. Ondrejkovič. * * # A Regena üzem dolgozóinak üzenjük, hogy az Üj Szó szerkesztősége a fenti ügyben lépéseket tett az illetékes lapterjesztő szerveknél. Bízunk abban, hogy lapunk vasárnapi számának pontos megérkezése már a legközelebbi időben kedvező megoldást nyer. Az Üj Szó szerkesztősége. Módosították a bölcsődékben elhelyezett gyermekek uián fizetendő illetékeket Szeptember 1-vel érvénybe lépnek azok az irányelvek, melyek értelmében módosítják a bölcsődékben elhelyezett gyerekek szülei által fizetett illetékeket. A módosítás értelmében a jövőben igazságosabban a család havi jövedelmének, valamint gyermekei számának megfelelően fogják kiszámítani az illetékeket. A kiszámítás azon az elven alapszik majd, hogy a család jövedelmének aránylagos megterhelése kisebb jövedelemmel rendelkező családok esetében alacsonyabb legyen. A gyermekek után fizetendő illeték a jövedelem arányában emelkedő irányzatú lesz. Például ezer korona jövedelemmel rendelkező kétgyermekes család eddig a bölcsődében naponta 1,40 koronát fizetett csecsemő és 1,60 koronát a már járni tudó kisgyermek után. A módosítás értelmében 1 koronát fog fizetni, tekintet nélkül arra, hogy csecsemőről, avagy járni tudó kisgyermekről van szó. Az az egygyermekes család, melynek jövedelme nem haladja meg a kétezer koronát, a módosítás értelmében 3,50 koronát, a kétgyermekes család 3 koronát, a háromgyermekes család 2,50 koronát fog fizetni. A havi 3000 korona jövedelemmel rendelkező kétgyermekes család csecsemőjéért eddig 2,20 koronát és a már járni tudó kisgyermek után 2,40 koronát fizetett naponta. Az új illeték ezzel szemben 5,50 korona lesz. Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet 16. számának vezércikke „Mezőgazdaságunk feladatait a nagy távlatok fényében kell látnunk" címmel a CSKP XI. kongreszszusának merész, de teljesen reális határozatai megvalósításának lehetőségeivel foglalkozik. Miroslav Sulek írása a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét elemzi. Arról ír, hogy Szlovákia egyetlen nagy építkezés és még sokáig az marad. Árvában, aho! a múltban primitív módon éltek az emberek, ma televíziós készülékeket gyártanak. „A bérek tökéletesebb rendszerével növeljük a munkatermelékenységet" című cikk gazdasáŕ********

**

***

********* *****^

****

***

*

***

*

******

******

**

**

A Az 1939 és 1942 közötti évek hazánk megszállásának és a nyílt fasiszta terrornak első fele. Hazánk ipara, egész gazdasága Hitler háborús gépezetének volt alárendelve. De nemcsak a szocia'ista elnyomás fokozódott nagy mértékben. A hitleri fasizmus közvetlen és nyílt veszély volt a csehek és a szlovákok nemzeti létére is. Ez az az időszak, amikor alattomosan megtámadják a Szovjetuniót és amikor a Szovjet Hadsereg az első nagy csapást mérte a fasiszta hordákra Moszkva alatt. Az illegális kommunista párt Csehszlovákiában ebben az időszakban szervezi meg és fejti következetes harcát a fasiszta megszállók és nemzetáruló kiszolgálóik ellen. S végül ebben az időben létesül az első csehszlovákszovjet egyezménv a közösen folytatott harcra. A IX. kötet Gottwald elvtárs Szovjetunió-beli újságcikkeit, a moszkvai rádióban elmondott hírmagyarázatait tartalmazza. Ebben a kötetben először jelennek meg olyan írásók is, amelyek idáig teljesen ismeretlenek voltak előttünk, s amelyek pártunknak a fasizmus ellen és á felszabadulásért folytatott elszánt és kitartó küzde'méről tanúskodnak. 1938 őszén a müncheni diktátum és az első bécsi döntés Csehszlovákia népe katasztrófájának bevezetői. Az ország területének 30 százalékát elrabolják. Több mint egymillió cseh. szlovák és ukrán nemzetiségű csehszlovák polgár került idegen járom alá. A müncheni egyezmény csak kezdete volt a nemzeti tragédiának, amely azután 1939 március 14—16án tetőződött be. E napokban szállta meq Hitler hadserege a megcsonkított Csehszlovákiát és Németországhoz csatolta a cseh területeket „német protektorátus" elnevezés alatt. A szlovák fasiszták kikiáltották az „önálló szlovák államot", amelyet Hitler-Németország vett „védelme" alá, a Horthy-Magyarország pedig bekebelezte Kárpát-Ukrajnát. A Központi Bizottság elhatározta, hogy pártunk vezető embereinek egy Megjelent Gottwald Műveinek IX, kötete magyar nyelven része a • legismertebb elvtársak, Gottwalddal az élükön, menjenek ki a Szovjetunióba és hogy onnét irányítsák és vezessék, Csehszlovákia népének ellenállási mozgalmát. Gottwald elvtárs a müncheni palktummnl kapcsolatban a párt és az egész dolgozó nép nevében kijelentette: „A cseh és szlovák nemzet története nem ér véget 1939. március 15-vel és 16-val... A cseh és szlovák nép folytatja földalatti ellenállási harcát a megszállók és gyarmatosítók rendszere ellen, a fasiszta Németország idegen uralma ellen. E harc szerfölött nehéfc lesz. Azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a megszállt Csehszlovákia, nevezetesen pedig a cseh országrészek sohasem lesznek, Hitier számára megbízható hátország." (Gottwald Müvei, IX. kötet, 43. oldal.) Csehszlovákia kommunista pártja szervezetten, politikailag felkészülve fogadta a hivatalos feloszlatás hírét. Már a megszállás első napjaiban megkezdődött a kommunisták tömeges letartóztatása. Pártunk ekkor már illegális alapokon dolgozott s így tevékenységét nagyobb fennakadás nélkül folytathatta. A párt hazai, illegális vezetősége állandó összeköttetésben volt a moszkvai vezetőséggel, melynek megbízásából Gottwald elvtárs titkos leadó útján irányította a hazai ellenállási mozgalmat. 1941 elején utasítást ad, amelyben kifejti, hogy a párt munkáját az antifasiszta Nemzeti Front megteremtésére kell összpontosítani a betolakodók s ezek hazai segítőtársai ellen. Az utasításban a következőket olvashatjuk: „A mi irányvonalunk a cseh nép nemzeti felszabadításáért vívott harcban változatfan marad. Emellett egyre világosabban kidomborodik a nemzeti és társadalmi felszabadulás, a nemzeti felszabadulás és a szocializmus öszszefüggése. A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály előtt most nagy lehetőségek állnak, hogy megszerezze a vezetést a nemzeti felszabadító mozgalomban." (L". o., 48. old.) Ugyanebben a rádióüzenetben Gottwald elvtárs felhívja a párt figyelmét a megbízható káderek nevelésének fontosságára és kifejt:: „Föltétlenül szükséges a káderek intenzív ideológiai oktatása a marxizmus-leninizmus kérdéteeiben, hogy a párt mindig helyesen tájékozódják és ártalmatlanná tehesse az ellenség minden megtévesztő kísérletét." (U. o„ 49. old.) A cseh térületek megszállása és az ún. szlovák állam megalakítása Hitler részére felvonulási terepként szolgált a Szovjetunió ellen. A „villámháborúban" a német hadigépezet nyomása alatt csaknem valamennyi európai állam összeomlott. A fasiszta hordák először a Szovjtunióban ütköztek kemény ellenállásba. A szovjet népnek a fasiszta megszállók elleni szilárd magatartása példát mutatott Európa leigázott népeinek. A fasiszta hadseregek háta mögött partizánharcok lángoltak fel. A Szovjetunió megtámadása után hazánk cseh részeiben és Szlovákiában is erősen fokozódott az ellenállási mozgalom. Gottwald elvtárs a rádióban elmondott hírmagyarázatában a moszkvai vezetőség nevében 1941. iúius 29-én a változott viszonyokra váló tekintettel konkrét feladatot tűz ki a hazai ellenállási mozgalom számára. Többek között a következőket mondta: „A Csehszlovák Köztársaság területe Hitler számára igen fontos hátország, hadtápterület. I'r van a mi harcunk legfőbb színtere, itt köteles a cseh nemzet hozzájárulni a közös erőfeszítéshez, amelynek a célja a véres hitlerista szörnyeteg legyőzése." (U. o„ 64. oldal.) Miután Hitler meggyőződött arról, hogy jóllehet a cseh és a szlovák hazafiákat könyörtelenül üldözik, az ellenállási mozgalom mégsem enyhül, hanem ellenkezőleg, mindinkább fokozódik, Prágába küldte legvéresebb kezű hóhérját, Heydrichet, aki mindjárt az első napokban tömeges vérfürdőt rendezett. Heydrich idejében végezték ki az első illegális Központi Bizottság tagjait; ugyanekkor szenvedett mártírhalált Eduard Urx, a Rudé Právo letartóztatott szerkesztője is. E barbár fasiszta terror ellen Gottwald elvtárs fokozott ellenállásra hívja fel a cseh népet, „A náci bitangok, gazemberek és szellemi torzszülöttek bandája a cseh nemzeten elégíti ki vérszomjas ösztöneit... Vérért vért, halálért halált. Jól emlékezzenek erre a bakók véreskezű segítőtársai, akik ma özönével ontják a cseh vért. Eljön a nap, midőn számadásra hívják őket és önnön vérükkel fognak fizetni. Az adósság behajtásában a cseh nép könyörtelen lesz..." (u. o. 132. oldal). A német hadsereg kszdeti sikerei a keleti fronton csak ideiglenesek voltak, ami bebizonyult 1941 decenjber 6-án, amikor a német hadsereg súlyos vereséget szenvedett Moszkva alatt. Alapjában megingott a német hadsereg legyőzhetetlenségéről szóló legenda, aminek következtében a Hitler-rendszer megrendült a megszállt országokban. Ebben a helyzetben a nemzeti felszabadító harc még jobban fokozódott. A párt moszkvai vezetősége megszabta a harc új formáját, hathatósabb, célravezetőbb, a megszállók számára érzékenyebb formát. A moszkvai rádió cseh nyelvű felhívásai hatásos utasításul szolgáltak a cs^h és a szlovák hazafiak számára a szabotázs és a kártevő cselekedetek végrehajtására. E felhívások hatására lőszerrel megrakott vagonok repültek a levegőbe. A cseh lőszergyárakban gyártott gránátok és gunk új szükségleteit, a bértarifa szakminősítése és a munkafeltételek nehézségi foka szerinti meghatározásának előnyeit elemzi. A Soron Ievó feladatok rovata több cikkben a falusi és üzemi pártszervezetek munkájának problémáival foglalkozik. A Propagandisták és népnevelők segítségére írt cikkek nagy segítséget nyútjhatnak most, á pártoktatási év alapos előkészítése során. Végül a Testvéri kommunista és munkáspártok életéből megjelent írásból megismerkedhetünk a Németország Szocialista Egységpártja V. kongresszusának eredményeivel. bombák viszont nem robbantak fel. A t üzemekben sok selejt készült. A falusi lakosság ellenállása a megszállókkal szemben abban nyilvánult meg, hogy a beadást minimumra csökkentették. A cseh és a szlovák munkások fegyvert szereztek s a hegyekbe vonultak, hogy harcoljanak a fasiszta megszállók ellen. Gottwald elvtárs 1942. március 9-én így hívja fel a népet: „...A hadiipari gyárakat üzemképtelenné, termelésre alkalmatlanná kell tennünk, mégpedig minden eszközzel, tűzze! és robbantásokkal is. ... Milyen értéke van csehek számára annak a gyárnak, melyet a német megszállók elloptak? Milyen értéke van a csehek számára a német hadsereg számára gyártott harckocsinak? Nem kézenfekvő-e, hogy a nemzet érdeke megköveteli az eféle értékek elpusztítását?" (U. o., 308. old.) Továbbá felhívja a cseh munkásokat arra, hogy tömsgesen utasítsák vissza a fegyvergyártást, hogy tömegesen távozzanak a fegyvergyárakból a falvakba rokonaikhoz és ismerőseikhez, méq ha nélkülözniök és éhezniök is kell addig, míg Hitlert véglegesen le nem verik. Már az is, amit itt Gottwald Műveinek IX. kötetéből kiemeltünk, szemléltetően bizonyítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja tisztán látta a helyzetet s ezért a népnek helyesen meg is tudta magyarázni, mi a teendő. Hogy erről teljes egészében meggyőződhessünk, ahhoz természetesen nem elég e pár sor. Tanulmányoznunk kell Gottwald müvét, hogy okuljunk pártunk s hazánk népe harcaiból. Okulnunk kell a múltból a jövőért. Az idén immár huszadszor emlékezünk meg a szomorú müncheni eseményekről s^ arról, mi azután következett. Ez áz évforduló is késztessen arra. hogy jobban megismerve pártunk történetét, még jobban felsorakozzunk vezetése alatt a szocializmus betetőzéséért vívott küzdelemben. Róják Dezső f' ' "Ó 4 * 1958. augusztus 24.