Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)
1958-08-10 / 220. szám, vasárnap
Rajtunk is n* ^fá iskolánk legVetl LJ ány száz és ezer szegénysorsú gyermek tehetsége veszett kárba a múltban, amikor a kapitalista rendszerben sokan közülük még a népiskolát sem végezhették el. S most? Pártunk XI. kongresszusa kitűzte: 1970-ig el kell érnünk, hogy az ifjúság túlnyomó többsége középiskolai végzettségre tegyen szert! Ez azt jelenti, nincs messze az az idö, amikor már azzal dicsekedhetünk, hogy középiskolát végzett munkásaink, dolgozó parasztjaink lesznek. Ilyen szép jövö vár a fiatal nemzedékre. Mindenki tanulhat, mindenki tehetsége szerint fejlődhet. S aki gazdag ismeretekkel rendelkezik, az arra törekszik, minél jobban, könynyebben és tökéletesebben végezze munkáját. Ez a szocializmust, a kommunizmust építő társadalom előnye. Iskolaügyünk rohamoe fejlődése azonban megköveteli az iskoiai hálózat még sürúbb kiépítését, az általános iskolák számának bővítését. Oj iskolákat keli építenünk! A múlt politikai rendszerekben nem törődtek az iskolaépítéssel. S egy évtized alatt még nem tudtuk eltüntetni a ránk hagyott „örökséget", a sok. sok ezer egészsérjtelen s peda^óaiai szemoontból meg nem felelő Iskolai tantermet, különösen a Ľaivakon. Még ma is csaknem négyezer van belőlük. Ezek helyébe újakat kell építenünk. S ha négyezer új osztályt építünk, akkor sem elégítjük ki az igényeket. Mondhatnánk, több a diák, mint a tantermek befogadóképessége. A diákok több mint ötven százaléka ezért két „műszakban" kénytelen tanulni. De ezt is csak átmenetileg tűrhetjük. Számukra is több tantermet kell építenünk. S ha a népszaporulatot veszszük számításba, emiatt 1960-ig „csupán" 2373-mal több tanteremre van szükségünk. Nem fő-e emiatt az építkezési vállalatok feje? De mennyire! Nem tudnak lépést tartani az iskolaügy fejlődésével. S ez nagy baj. Pedig eddig sem ültek tétlenül. Az 1956—1957-es .években 769 új tantermet adtak át rendeltetésének. Az 1958—1960-as években a terv szerint 2228 tantermet kell építeniök, melyekben csaknem kilencven ezer diák fog tanulni. Ez évben ötven új iskolát építünk hatszáz osztállyal — ebből 31 iskola építését agusztusban fejezik be s újabb 65 iskola építésébe kezdenek. Ezek a számok csak a szlovákiai kerületekre vonatkoznak. Pártunk és kormányunk a szlo• ö' vákiai iskolai éfc kulturális beruházási építkezésekre ez idén 213 millió 162 ezer koronát irányzott e!ő. Több helyen azonban nem merítették ki ezeket az összegeket. Legalábbis az első félévi eredmények ezt mutatják: a beruházásra szánt összegnek csak a 43.4 százalékát használták fel. A kerületek közül a legjobban a prešovi (58 százalékra), a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság (50,2 százalékra), a Bratislavai KNB (48,6 százalékra) teljesítették. Ezzel szemben a nyitrai (32,2 százalékra), % a žilinai (38,8 százalékra) kerületek nagyon lemaradtak. A tavalyi eredményekhez viszonyítva nagy előrehaladás történt, azonban a jelenlegi helyzettel mégsem .lehetünk megelégedve. Mert: az első félévben az ez évre átadásra tervezett iskolák építését 61,8 százalékra, a jövő évre befejezésre kerülő iskolák megkezdett építkezésein a tervet 46,5 százalékra, s az idén megkezdett iskolák építési beruházási tervét átlagosan 11,9 százalékra teljesítették. Itt feltehetjük a kérdést: — Miért nem építjük gyorsabb ütemben az iskolákat? Mert nem tartják be a tervszerűséget! Az Iskola- és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala, a KNB-k, az építkezési vállalatok nem voltak annyira rugalmasak, hogy biztosítsák minden iskolai építkezés terv szerinti megkezdését és befejezését. Elégtelenül biztosították az építkezések munkaerőkkel építőanyaggal s a munkát meggyorsító gépesítő eszközökkel való ellátását. Több esetben emiatt a gondatlan munkaszervezés miatt halogatták az építkezések megkezdését. Megtörtént az is, hogy egyes építkezési vállalatok (pl. Kassa, Prievidza) az általuk már áprilisban elfogadott és jóváhagyott típusos építkezési tervek átdolgozását most kérték, amikor már el kellett volna kezdeniök az építkezési munkálatokat. Más helyeken pedig nevetséges „nehézségek" miatt késleltetik a munkálatokat, melyeket néhány nap vagy óra alatt megoldhattak volna. Ilyen ,.nehézségeit" okozott két villanypózna felállítása az áram bevezetésére s az építkezési hely rendbehozatala a harichovcei (Spišská Nová Ves-i járás) s a Júr n. Hronom-i (zselízi járás) iskola építésénél. Az iskolai építkezések lemaradásában a beruházó járási nemzeti bizottságok is hibásak, mert nincs meg mindenütt a kellő együttműködésük az építkezési vállalattal s nem eléggé következetesen biztosítják a határidők feltétlen betartását. Hogy sokszor milyen mostohán kezelik az iskolai építkezéseket, igazolja az is, hogyha a lakás-, vagy ipari építkezés számára munkaerőre (vagy építőanyagra) van szükség, akkor elsősorban is az iskolai építkezésekről „kölcsönzik ki" őket. Az iskolaügy fejlesztésére, az ** iskolák gyorsabb ütemű építésére vonatkozó kongresszusi határozatot ugyanolyan felelősségérzettel és odaadással kell teljesítenünk, mint a népgazdaság r Is ágazatai fejlesztésére vonatkozó határozatokat;- Az senki számára sem lehet mellékes, hogy gyermekeink, a jövő nemzedéke, milyen körülmények között tanulnak. A mostani időszak legfőbb követelménye, biztosítani az iskolák tervszerű építését! A terv — ezen a téren is — törvény számunkra, melyet nem szabad megszegnünk. Az iskolák építése közérdek, ezért az iskolai építkezési tervek teljesítése nemcsak az állami szervek, az építkezési vállalatok, hanem az egész társadalom ügye, a mi ügyünk is! Rajtunk is múlik, hogy több iskolánk legyen! E fontos elv valóra váltását tűzte ki a napokban "a Megbízottak Testülete, amikor az iskolai építkezések kérdéseivel foglalkozott és határozatot hozott, az építkezések meggyorsítására, a tervben kitűzött feladatok teljesítésének biztosítására. A határozat lényeges részét az a rész képezi, mely hozzánk, a lakosokhoz s a nemzeti bizottságokhoz szól. Az iskolai építkezéseken csak úgy vezethetjük be a két műszakot (eddig a legtöbb iskolai építkezésen csak egy műszakban dolgoztak), ha a helyi nemzeti bizottságok mozgalmat indítanak újabb munkaerők megnyerésére s velük együtt az iskolák igazgatói, tanítói s a szülők brigádokat szerveznek, hogy társadalmi munkával is meggyorsítsák az iskola építésének befejezését. A prešovi s a bratislavai kerü** letben azért értek el jobb eredményeket a beruházási terv teljesítésében, mert az építkezési vállalatot nemcsak a nemzeti bizottságok, az iskolai szervek, hanem a szülők is segítették. Ilyen s még szebb eredményekkel dicsekedhetünk majd minden kerületben, ha nem hagyjuk magára az építkezési vállalatot s mindig szem előtt tartjuk, hogy rajtunk is múlik, hogy több iskolánk legyen! Petrőci Bálint Ritka növényt fedeztek fel (ČTK) — A lovosicei járás Skalice nevű községének közelében a Csehközéphegység övezetében ritka növényre bukkantak. Ez a növény az eredeti zsurlőfű egyenes leszármazottja, amely sokmillió év előtt nőtt a földön és amelynek nagy mértékben köszönhetjük az északcsehországi szénmedence hatalmas készleteit. A mezei zisúrlófűtől főként méreteiben tér e'l, mert az egyes növények másfél méteres magasságot is elérnek. A vidéket ahol ez a ritka növény előfordul, védett területnek, a zsuríófűvet pedig védett növénynek nyilvánítják. Tiszta számla A Handlovái Nagybányában az év elején még a nyugati részleg volt a leggyengébb. A májas 1-i felajánlások, valamit a XI. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalások a második negyedévben gyümölcsözni kezdtek: a hátul, lailicrgó" nyugati részeg feJROzdötté magát az élvonalba. A pártkongreszszuisra Žsbenský Ján, a részleg vezetője azt a komoly ígéretet küldte Murin Pavol mérnök, igazgató elvtárssal — Handlová küldöttével —, hogy a bányásznapig letörlesztik az év elejétől felgyülemlett sok-sok ezer tonna lemaradást. Nehéz, férfias küzdelem volt ez. hosszú ideig tartó megfeszített munka, de a kollektív szellem, újabb diadalra vitte a nyugati részleg bányászaiinak ügyét. Tóth János, Handlová, J544 C/8. M Pill Aiá lfi Pionírtábor a Tajov völgyében Pártunk és kormányunk évről évre nagyobb gondoskodással veszi körül gyermekeinket. Nem feledkezik meg a gyermekek nyári szórakozásáról sem. Nyaralók egész sora épült, hogy itt a gyermekek ezrei üdüljenek, töltsék boldogan a nyári szünidőt. Nagy gondot fordít a gyermekek üdültetésére a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is. Ez idén is számtalan sátortábor létesült hazánk csaknem minden járásában, így például a rimaszombati, losonci, ipolysági, Banská Bystrica-i és imás járásokban is. Állandó sátortábor létesült a tajovi völgyben Banská Bystrica pionírjai száméra, ahol váltakozva 100 pionír vesz részt 10 napos sátorozáson. A tajovi völgy megtelt lármás, jókedvű pionírokkal. A tábor környékén sok a nevezetes történelmi emlékmű. A Szlovák Nemzeti Felkelésről esténként a tábortűznél volt partizánok beszélgetnek a gyerekekkel. Megismerkedtek Tajovval, a faluval, ahol Jozef Gregor Tajovský, a nagy szlovák író született. Kirándulásokat rendeznek a környéken. Legkedvesebb kirándulóhelyük a Skalka. Szép innen a kilátás. Körös-körül erdők környezik a 60 sátrat, két oldalán patakok csörgedeznek. Az első, táborozáson 73 pionír és 15 felnőtt vett részt. Kellemesen teltek a napok. Már a második csoport is megérkezett, de az elsők közül még mindig sokan ott maradtak a táborban. Ha megkérdezzük a vidám gyermekektől, hogyan érzik magukat, szinte egyszerre hangzik a válasz: Nagyon jól! kellemes itt, sok az érdekesség, de a legszebbek az esti tábortüzek. A nap tele van tennivalóval. Reggel trombitaszó ébreszti a pionírokat, kócos fejek bújnak ki a sátrakból. Legelőbb a tiszta hegyi patakok vízéhez futnak, hogy felfrissítsék magukat a jó friss vízben. Aztán jön a zászlófelvonás és a napiparancs. A történészeti kör tagjai anyagot gyűjtenek a partizánoktól a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékeiről. Kiállítást akarnak készíteni az egybegyűjtött anyagból a kerületi pionírházban a felkelés 14. évfordulója alkalmából. A természettudományi kör tagjai növényeket, erdei bogyókat gyűjtenek. A gyűjteményt iskolai segédanyagnak fogják felhasználni. A legfürgébbek a hegyeket másszák. A fiatal turisták jelvényét akarják elnyerni. Cseng a jókedvű gyermeki kacaj a tajovi völgyben. Kellemes a szünidő, tele van élményekkel. Lesz majd miről beszélni a vakáció után, ha ismét együtt lesz az egész raj az iskolában! Szabópál Gitta, Bratislava GSISZ keszegfalvi szervezetének m ókájáról Csallóköz csücskében, ahol a Vág a Dunával találkozik, fekszik Keszegfalva. Lakosságának nagy többsége az EFSZ-ben dolgozik. Felkerestem a helyi CSISZ-szervezet elnökét. Póló Katalint, aki készségesen tájékoztatott a szervezet munkájáról. Negyven tagú a csoport. A tagok becsületesen járnak a taggyűlésekre, ahol rendszeresen megbeszélik a tennivalókat. Kulturális téren szép eredményeket értek el. Színeloadásokat rendeztek otthon de tánccsoportjuk fellépett a közeleső falvakban is. Most is szorgalmasan készülődnek a szövetkezeti napra. De nemcsak a szórakozásból veszik ki részüket a fiatalok, hanem a munkából is. 380 brigádórát dolgoztak le az aratás idején, Segítenek a szövetkezetnek, és ha kell, a szövetkezet is támogatja őket. Czita Béía, Nagykeszí Használjuk ki jobban a helyi nyersanyagot Pártunk helyes politikájának nyomán és kormányunk ésszerű vezetésével a XI. kongresszus után abba az időszakba léptünk, amikor ez alatt a jelszó alatt indulunk a további munkába „Fejezzük be hazánkban a szocializmus építését!" A falu szocializálása nélkül azonban nem tudjuk hazáikban a szocializmus építését befejezni. Ennélfogva fontos, hogy falvaink parasztjai térjenek át a nagyüzemi gazdálkodásra. A múlt évben fordulat állott be a falvakon, mivel parasztjaink tömegesen, lépteik be az EFSZ-be s ezzel azt a kívánságukat juttatták kifejezésre, hogy őszinte építői akarnak lenni a szocializmusnak. Tévedne az az ember, aki azt hinné, hogy ha minden paraszt áttér a nagyüzemi gazdálkodásra, ezzel már felépítettük a szocialimust. Éppen a nagyüzemi gazdálkodás keretén belül többet kell termelnünk, jobbat kell termelnünk és ami szintén fontos, olcsóbban kell termelnünk! Igen, éppen ez a nagyüzemi gazdálkodás előnyé az egyénivel szemben.. A nagyüzemi gazdálkodás keretén belül emelnünk kell a mezőgazdasági termelést 30 .százalékkal. De hogyan? Banská Bystrica-i (38,7 százalékra) w///////////////////////^^^ Kis vidéki város, jobban . mondva mezőváros, Nagy kapós járási székhely a prešovi kerület legdélibb csücskében. Ne tegyenek szemrehányást az illetékesek ezért a kifejezésért, hiszen a felszabadulás előtt csak a nagyobb falvak között emlegették Nagykapost. Persze más lapra tartozik, hogy van ma. Mert például a helység egyik dísze, a járási nemzeti bizottság épülete igazán imvozáns alkotás, amely díszére válna bármely nagyobb városnak. Ezelőtt ilyen épület nem volt itt. Az 'itcák is közelebb állottak a falusi utcákhoz mint a városihoz. Kis „kócejokon" kívül egy rendes üzlethelyiseggel sem rendelkezett. Nem építették városi módra az épületeket, sőt még autóbuszösszeköttetése sem volt a környező községekkel. Egyszóval falusi jelleget viselt magán a város, mely fejlődésében a felszabadulást követő 13 esztendőre igazán megnyugvással tekinthet vissza. Amikor az ember a város múltja felöl érdeklődik, minduntalan olyan válaszokat kap, hogy az első köztársaság és a magyar megszállás idején még egy épületei vagy közhasznú berendezést sem építettek. Illetve... az első köztársaság ideje alatt épült itt egy új valami... de ez egy hatalmas börtön volt, amely a burzsoázia hatalmának fenntartását, a nép leigázását szolgálta. — Hej, ha ma felébrednének a megszállás évei alatt halálra kínzott kommunisták — sóhajt fel Dudás Sándor, a HNB elnöke —, bezzeg nem ismernének rá Nagykaposra. Stófán Ferenc, Pern István meg a többiek bizony elcsodálkoznának. NAGYKAPOSI KÉPEK A további célok megvalósítása felé Sándor, Lackó István, Smarc József régi harcosok büszkék arra, hogy küzdelmük nem volt hiábavaló. A felszabadulás után szép, korszerű épületek egész sora, családi házak, állami beruházással lakótelepek épültek fel. Miután sok lenne mindent felsorolni, csupán a nemzeti bizottságokba történő első választások esztendejéig tekintsünk vissza. A régimódi alacsony házsorok közül minden évben újabb és újabb pirosfedelü, nagyablakos lakások tekintgetnek az utcára. Ezekben ma már nyolcvan család él. Az állami beruházással épült lakóházak további családoknak nyújtottak kellemes otthont. A város fejlesztési, valamint akció programterve az új szálloda felépítésével is számol. A Jednota több mint egymilliós beruházással 50 személy befogadóképességű szálloda építését kezdi el még az idén. A közeljövőben felépül a régen óhajtott vízvezetékhálózat is, mely az Ortóból egészséges friss vízzel látja el Nagykapost. * Egy késő délután kíváncsian álltam meg a Kelecsény—Mátyóc felé elágazó útkereszteződésnél. Sok vidékről bejáró munkás várakozott a falvakba induló autóbuszokra. Beszélgetésük során kitűnt, hogy mindnyájan itt dolgoznák Az illegalitásban dolgozó elvtársak ' a járási székhelyen. Ki a traktorállöközül azonban egynéhányan, bár fizi- I máson, ki a Magasépítkezési Vállalatkailag megtörve, mégis csak megértet- , ban, a JNB-n és a felszabadulás után ték a város jelenlegi fejlődését. Papp I létesült üzemekben helyezkedett el és talált megélhetést. Egyébként a kimutatásokból az is kitűnik, hogy csak a falvakból, naponta 850 munkást szállít az autóbusz a különféle üzemekbe. Melyek is ezek az üzemek? A Téglagyár, Tejfeldolgozó üzem, a ČSAD, a helyi gazdálkodás vállalatai, a traktor állomás, stb. A JNB épülete szinte messziről magára vonja a figyelmet s egyik büszkesége a városnak. Ezzel szemben a HNB hivatali helyiségeire alig lehet rátalálni, úgy el van bújva az öreg posta udvarán. Igen ám, csakhogy amennyit az épület levon, a HNB tekintélyéből, ugyanannyival emeli őt tevékenysége, melyet a közérdekében a lakosságért kifejt. Ügy mondják, akkor jó a nemzeti bizottság, lia a választók javaslataikkal, beadványaikkal és panaszukkal bizalommal fordulnak hozzá. Ebben aztán Nagykaposon nincs hiány. Sokan még magánügyeik elintézése céljából is a HNB-hez fordulnak. Persze, a beadványok túlnyomó része itt is lakáskérdéssel kapcsolatos, melyet sorrendben, az arra rászorulók igényjogosultsága szerint intéznek el. Egyébként a Dózsa utca lakói elmondhatják, mily nagy segítségükre volt a HNB. Nemrég ebben az utcában működött a helyi vágóhíd. A nehéz szag megfertőzte a levegőt, veszélyeztette a lakók egészségét. A HNB funkcionáriusai méltányolták a lakók beadványát és keresztülvitték, hogy új Mi a helyzet a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén? Hát ebben a tekintetben, bár nagy erőfeszítéseket tesz a HNB, még mindig sok javítani való akad. A közszolgáltatást célzó üzemek létesítését ugyanis a helyiségek hiánya gátolja. Mindennek ellenére eddig teher- és személyszállító, borbély és fodrászüzemet, fényképészeti szolgáltatást, szikvízgyártó üzemet és egyéb közhasznú berendezést állított a lakosság szolgálatába. A közeljövőben megnyitja kapuit a vegytisztító és a mosoda is, mely komoly segítséget jelent majd. a dolgozó nők háztartási munkájának megkönnyítésében. Mindent egybevetve a lakosságnak nyújtott szolgáltatások sokat fejlődtek és a helyi gazdálkodás üzemei félévi tervteljesítésük ellenőrzésekor 120 ezer korona tiszta jövedelmet írtak a HNB pótköltségvetésének számlájára. Az elmondottak csak pillanatképek Nagykapos életéből, s egyúttal a HNB munkájáról is. Most folsg azon van a hangsúly, hogy még több lakost vonjanak be a közügyek intézésébe, hogy a fejlődés eredményei sokkal szebbek és szembeötlóbbek lehessenek. Erre törekszenek a kommunisták, akik a pártonkívülieket a további célkitűzések megvalósítására serkentik. Fontos szerepet tölt be a HNB-n a nöbizottság is, ahol Lengyel Ilona, Kocsmáros Mária, Albert Ilona és sok agilis dolgozó asszony tevékenyen segíti a HNB munkáját. A segítség főképpen az EFSZ-nek nyújtandó támogatásban nyilvánul meg, mely egyik legjobban gazdálkodó szövetkezei a járásban. A gazdasági eredmények mellé tehát méltán odasorakoznak a város fejlesztésének sikerei, melyek helyre, korszerű épületbe költöztessék , hovatovább egyre kimagaslóbbak lesza vágóhidat. t nek. Szombath Ambrus Először is ki kell szélesítenünk a kassai járásban is a szántóterületet, mégpedig úgy, hogy a kevés hozamot hozó réteket és legelőket felszántjuk, s ezeken bőven termő takarmányokat termesztünk. Továbbá, jobban be kell tartanunk az agrotechnikai határidőket, mert minden késés kisebb hektárhozamot jelent. Vonatkozik ez főIegiaz taj EFSZ-ekre.i Továbbá minden traktorosnak hűségesebben, odaadóbban kell a munkáját végeznie, a tagoknak a közvagyont mint szemük fényét őrizni, gyarapítani kell, s a növénytermesztésben és kiváló hektárhozamok által az állattermelést is lényegesen fokozni kell. Szövetkezeteink már eddig is megmutatták, hogy többre képesek az egyénieknél, a jövőben azonban ennek a különbségnek még jobban meg kell mutatkoznia. Nem használtuk ki eddig megfelelő mértékben járásunkban a helyi lehetőségeket az anyagbeszerzés és termelés terén. Szövetkezeteink az istállókat drágán építették s így érthető, hogy a munkaegységek értéke kisebb vdlt a vártnál. Pedig vannak helyi lehetőségek anyagbeszerzésre bőven, talán több mánt egyebütt, de nemcsak a szövetkezetek, hanem maga a járási nemzeti bizottság is keveset törődött ezzel az üggyel, s mostan mindezt utána kell pótolni. Például Eszkároscn finom minőségű darázskő-lelőhely van, amiből régea házakat építettek, a szövetkezeti istálló azonban drága pénzen vett tég v< Iából készült, aminek még az odaszállítása is nagy költségbe került. Kecerlipóton hegyikő, Opinán szintén drázskő-lelőhely van. Széplakapátin már hozzáfogtak kváder gyártásához, hiszen kavics a Hernádban van bőven, a villanyművek pedig kínálják a troszkát, csak éppen a cementet kell beszerezni. Öcsváron több munkakedvvel kéne qy rtani a betoncserepet, hiszen ebben a községben r.em egy ház ezzel a cseréppel van fedve. Most pedig már az istállókra sem lenne jó? Dehogynem, csak csinálni keM, gyártani kell! Ez még nem minden. Ügyes kezek Teplicsányban téglát gyárthatnak, de ugyanezt megteheti Sokol is. Sőt ebben a két községben még mészégetésről is lehet szó. hiszen az egész hegylánc mészkőből áll.. S mindezen községek ezeket az anyagokat drága pénzért vásárolják. Sároskisfalun valóságos gyárat lehetne felállítani műtrágya gyártására hiszen az egyénileg gazdálkodók csak úgy lapáttal megraknak szekereket mészporral és viszik földjeikre. Ami pedig á kavicsot és homokot illeti, a x bizony minden község határába van, de kevés az akarat, nincs körültekintés, csak a készre várnak, s nem törődnek azzal, hogy ezek igénybevételével más célokra használhatnák fel a pénzt és az anyagot. Iván Sándor, K?ssa. UJ SZO 5 * 1958. auflusztus 5.
