Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-10 / 220. szám, vasárnap

Be kell szüntetni ai arab Kelet országa! elleni agressziót Megkezdődött az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése New York (ČTK) — A szovjet kül­dött az BNSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának augusztus 8-i megnyitó ülésén kijelentette: A szovjet küldöttség az ENSZ köz­gyűlése harmadik rendkívüli ülése na­pirendjének jóváhagyása mellett sza­vaz, mert abból indul ki, hogy ezen ülés fő feladata hatékony lépések végrehajtása a nemzetközi feszültség enyhítésére és azon háborús vesze­delem kiküszöbölésére, amely a Kö­zel- és Közép-Keleten az USA és Nagy-Britannia agresszív akciói foly­tán következett be. Elsősorban lépéseket kell tenni az amerikai haderők Libanonból és az angol csapatok Jordániából való ha­ladéktalan kivonására, mert jelenlétük ezen országokban a nemzetek békéjé­nek és biztonságának állandó veszé­lyeztetését és az ENSZ alapokmányá­nak durva megsértését jelenti, amivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen tagállama sem érthet egyet. Amint ismeretes, a Biztonsági Ta­nács jelenlegi összetétele és azon po­litika miatt, amelyet vele szemben az USA folytat, nem volt képes haté­kony lépéseket tenni, hogy csírájában elfojtsa az arab Keleten kibontakozó katonai konfliktust. Ezért a Bizton­sági Tanács nem volt képes teljesí­teni az ENSZ alapokmányából rá há­ruló kötelességeket, vagyis támogatni a békét és a nemzetközi biztonságot. Ilyen körülmények között a köz­gyűlés hivatott arra, amelyben he­lyet foglalnak mind a nagy, mind a kis államok képviselői, hogy az ENSZ alapokmányának elveivel és céljaival összhangban megoldja az USA had­erőinek Libanonból és Nagy-Britannia csapatainak Jordániából való azonnali kivonása kérdését. Hozzájárulna ez azon reális veszedelem kiküszöbölé­séhez, hogy a háborús konfliktus ki­bővül és ezzel hozzájárulna a nép megnyugtatásához a Közép, és Kö­zel-Kelet térségében és egyúttal a világon uralkodó feszültség enyhíté­séhez. A szovjet küldöttség reméli, hogy a közgyűlés 3. rendkívüli ülésének ak­ciói és határozatai hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke megszilárdításához és az új háború veszélyének elhárításához. Be kell szüntetni az arab Kelet országai elleni agressziót. A békének győznie kell. , Szoboljev után Logde, az USA kül­dötte szólalt fel. Felhívta az ülés résztvevőit, „mondjanak le a köl­Kinevezték a Szovjetunió ENSZ-beli küldöttségét A Szovjetunió Minisztertanácsa kinevezte a Szovjetunió küldöttsé­gét, amely részt vesz az ENSZ köz­gyűlésének New York-i sürgős, rend­kívüli ülésén. A küldöttség vezetője Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügyminisz­tere. A küldöttség tagjai: Valérián Zorin, a külügyminiszter helyettese és Arkagyij Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője. A küldöttség tanácsadói: Tugarin, Szoldatov, Morozov, Harlamov, Szo­lod, Grobjakov, Alekszandrov, Na­gyezsgyin, Kovaljov és Nyikulin. A kínai kormány támogatja az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésének összehívását Peking (ČTK) — A kínai Népköz­társaság kormánya nyilatkozatot adott ki, amelyben állást foglal az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésének ösz­szehívására vonatkozó szovjet javas­lat mellett, amely rendkívüli ülésen megtárgyalnák az amerikai haderők Libanonból és az angol csapatok Jordániából való azonnali visszahívá­sát. A nyilatkozat, amelyet a külügy­minisztérium augusztus 8-án adott át a sajtónak, a többi között hangsú­lyozza: — A kínai kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kor­mány javaslatát. Jelenleg az USA és Nagy-Britannia fokozza fegyveres erői létszámát és bővíti a megszállott te­rületeket Libanonban és Jordániában. A közel- és közép-keleti helyzet to­vábbra is feszült és nagy veszedelem fenyegeti a világbékét és a bizton­ságot. A kínai kormány úgy véli, hogy valamennyi békeszerető ország­nak intézkedéseket kell foganatosí­tania, hogy rávegye az USA és Nagy-Britannia kormányát haderőik kivonására Libanonból és Jordániából és ezzel hozzájáruljanak a közel- és közép-keleti béke biztosításához. csönös vádaskodásról" és „konstruktív megoldást" keressenek. Az amerikai küldött beszéde arra irányuló felhí­vásként hangzott, hogy ne érintsék az amerikai haderők libanoni tartóz­kodásának kérdését. Ezután Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára beszélt. „Az ülésnek a közel­és közép-keleti azon helyzetet érintő konkrét tanácskozási programja van. amely e területen a közelmúltban be­következett" — jelentette ki. Hammarskjöld felsorolta az olyan problémák egész sorát, amelyeket a Közép-Keleten nézete szerint gyorsan meg kell tárgyalni és meg kell ol­dani. Az arab Kelet „halaszthatatlan" problémáinak felsorolásánál az ENSZ főtitkára hallgatással mellőzte azt a problémát, amely az egész világot nyugtalanítja, vagyis az USA és Nagy-Britannia agressziójának be­szüntetését. Az elnök javaslatára az ülés nem kezdte meg a napirendre tűzött kér­dés lényegének tárgyalását. Az ENSZ közgyűlésének további ülését szerdán, augusztus 13-án tart­ják. Mi és az arab Kelet A libanoni ellenzék tiltakozik Malik ellen Bejrut (ČTK) — A libanoni ellen­zék augusztus 8-án Bejrutban nyilat­kozatot adott ki, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Charles Malik külügy­miniszter képviselje Libanont az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén, ame­lyen a közép-keleti helyzetről fognak tárgyalni. Az ellenzék rámutat arra, hogy Charles Malik Samun elnök rendsze­rét képviseli és álláspontja teljesen eltér a nép állásfoglalásától. Az ellen­zék hangsúlyozza, hogy Libanon népe nem fogadja el azokat a nyilatkozato­kat, amelyeket Malik tesz a közgyűlé­sen. A SZOVJET hadihajók finnországi lá­togatásának második napján, augusztus 8-án Harlamov tengernagy, a szovjet Bal­ti-flotta parancsnoka koszorút helyezett el J. K. Paasikivi, kimagasló finn állam­férfinak, a finn-szovjet barátság úttörő­jének sírjára. (ČTK) AZ ÜJ KlNA hírügynökség jelentése szerint amerikai gyártmányú csankajseki repülőgépek csoportja behatolt Futyien kinai tartomány tengerparti vidékére. A kínai népi felszabadító hadsereg repülői egy ellenséges repülőgépet lelőttek. (ČTK) A demokratikus törvénykezés helyett dekrétumok kibocsátása A demokráciát tovább fenyegető veszedelem az, hogy az államfő által kinevezett kormánynak joga lenne egyszerű dekrétummal törvényeket kihirdetni a nemzetgyűlés jóváhagyá­sa nélkül. Amint látjuk a burzsoázia már előre biztosítani akarja, hogy a nemzet választott képviselői ne gá­tolhassák meg népellenes intézkedé­seiket. „A kormány megszilárdítását" a bizalmi szavazás módszerének meg­változtatásával akarják biztosítani. A kormányra eső szavazatokat úgy akarják kiszámítani, hogy hozzáve­szik a jelen nem lévő képviselők és a szavazástól tartózkodó képviselők szavazatait is. Szertefoszlott illúziók Franciaországban egyesek minded­dig illúziókba ringatták magukat az előkészületben lévő rendszer kérdé­sében. Az utolsó hónapokban azonban ezek az illúziók kezdenek szertefosz­lani. A gaulleizmusra úgy tekintettek, hogy Franciaország jövő külpolitiká­jában függetlenségre törekszik. Azon­ban a közép-keleti amerikai-angol agresszió helyeslése, sőt az agresz­szióban való együttműködésre törek­vés nem tanúskodik a függetlenségi törekvésről. Emellett a de Gaulle kormány beleegyezett Franciaország területén amerikai rakéta-támasz­pontok létesítésébe és Speidel tábor­nok kinevezésébe. Egyesek reménykedtek abban is, hogy de Gaulle az algériai problémát sikeresen megoldja. Azonban ma a franciák javarésze előtt teljesen vi­lágos, hogy a muzulmánok és franciák barátkozását az algériai puccsisták csupán megjátszották és hogy de Gaulle régi gyarmatosító jelszavának: „Algéria a franciáké" állandó ismét­lése, amely jelszóból gyakorlatilag az új alkotmány megfelelő határoza­tai erednek, a helyzetet csak kiélezi. A szociális kérdésekben sem várhat semmi jót Franciaország népe de Gaulletól. Oj adókat vezettek be, megdrágultak egyes árucikkek és ennek ellenére de Gaulle kijelentet­te, hogy a munkabéreket nem emelik. A szavazás sietős Eredetileg október 5-én kellett volna megtartani a szavazást, azon­ban a kormány nagyon siet vele, hogy az alkotmányt tető alá hozza, mielőtt a köztársasági mozgalom egyesíti a vele szembehelyezkedő erőket. Ezenkívül a kormány a szava­zás siettetésével meg akarja akadá­lyozni, hogy az alkotmányjavaslatról „feleslegesen" vitázzanak. A népnek a jövő francia alkotmány­ról való szabad döntése egyébként teljesen elméleti, mert a szavazók­nak csupán annyi lehetőségük lesz, hogy „igent" vagy „nemet" mondja­nak. A jelenlegi konstituciós bizott­ságot, amely az alkotmányjavaslaton „javítást" eszközöl, sem választották demokratikus módon. (Ilyen „javl­tás"-nak kell lennie pl. annak a ja­vaslatnak, hogy a jövőben csupán „nemzeti" pártokat engedjenek meg. Emellett a kommunista pártot „nem nemzeti pártnak" nyilvánítják annak ellenére, hogy több mint 5 millió francia szavazott rá.) Növekszik a köztársasági erők ellenállása A de Gaulle alkotmány javaslatával szemben az ellenállás a legszélesebb köztársasági körökben növekszik, azonban még sok köztársasági előtt nem világos az a mőd, hogyan akadá­lyozzák meg a diktatúra jóváhagyá­sát. Egyes politikai csoportok az an­tikommunizmus befolyása alatt álla­nak, különösen azok a pártok, ame­lyek a kispolgárság érdekeit képvi­selik. így pl. amikor ez év júniusában a nagy reakciós burzsoázia támadás­ba ment át, a szocialista és radikális párt vezetői visszautasították vala­mennyi baloldali erő egységét. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben — még de Gaulle uralomrajutása előtt — világosan megmutatkozott, hogy a francia nép baloldali irányzatú kor­mányt követel, a szocialista és radi­kalista képviselők ezt az irányváltoz­tatást a kommunistákkal való közös fellépés elutasításával meghiúsítot­ták. A szocialisták felelőssége A szocialista párt kebelében, amelynek főtitkára Guy Mollett, jelen­leg de Gaulle helyettese, erősödik a kormány támogatása elleni és az új alkotmány elleni irányzat. A szocia­lista párt irányító bizottsága legutób­bi ülésén kénytelen volt 60 képviselő és szenátor határozati javaslatát tárgyalni, amely határozati javaslat az új'alkotmányt a köztársaság komoly veszélyeztetésének minősíti. Az alkotmányjavaslat ellen főkép­pen a szocialista párt kebelében mű­ködő ellenzék támad, amely a Tribú­ne du Socialisme folyóiratot adja ki. Ezen ellenzék vezetősége a párizsi nyilvános ülésén slkraszállt az éber­ség köztársasági bizottságainak meg­teremtéséért és az egyezmény meg­kötéséért a kommunistákkal. A kom­munista párt az akció egységére törekszik és a városok egész sorában már gyakorlatilag el is érte ezt. A szocialista párt jobboldali vezetői azonŔan a munkástömegek egységét igyekeznek meghiúsítani. Guy Mollet maga is kijelentette, hogy „előnyben részesíti de Gaulle-t a kommunisták előtt" ami annyit jelent, hogy in­kább a fasizmust, mint a demokráciát támogatja. A köztársasági erők most elsősor­ban a köztársasági védelmi bizottsá­gokban tömörülnek. Mintegy 4 ezer ilyen bizottság jött létre. Ezek a bi­zottságok a közvéleményt az előké­születben levő diktatúra és a reakció fasiszta provokációi ellen mozgósít­ják. A demokráciát állandóan komoly veszedelem fenyegeti és a köztársa­ságért folyó harc csak ezután követ­kezik. E harcban a döntő a köztársa­ság és a demokrácia valamennyi hí­vének egysége. Fennáll az a kérdés, vajon ezt az egységet sikerül-e még idejében a szavazás előtt teljes mér­tékben megvalósítani. MIROSLAV KUBIN N ehezen képzelhető el nálunk olyan ember, aki e napokban ne lapoz­gatott volna az atlaszban, és ne nézte volna meg közelebbről a Közel­és Közép-Kelet térképét, ne kereste vol­na Bagdad, Beirut és Amman városokat, a Földközi-tengerhez vezető kőolaj veze­téket, az Egyesült Arab Köztársaságot, a kikötőket, amelyekben az amerikai és arab katonaságot Libanonban és Jordániá­ban az arab nép akarata ellenére partra szállították. Népünk nagyon érzékeny a katonai be­avatkozásokra és megszállásokra. Vállala­tainkban, üzemeinkben az e napokban a Közel- és Közép-Kelet kérdéseiről tár­gyaló összejöveteleken és beszélgetése­ken az amerikai és angol intervenciót gyakran hasonlítják az 1939-es sorsdön­tő évhez, amikor a náci haderő betört országunkba azzal az ürüggyel, hogy Cseh- és Morvaországban rendet kell teremteni. Ezt annak idején a nyugati hatalmak hallgatólagos hozzájárulásával tették. Ezért teljesen érthető, hogy né­pünk felemelte intő szavát az arab nem­zetek védelmére. Sok ezer kilométer váfaszt el bennün­ket az arab országoktól. Azonban ennek ellenére teljes a nézetek azonossága köz­tünk és közöttük abban a kérdésben, hogy egyszer s mindenkorra véget kell vetni a gyarmatosításnak, biztosítani kell az arab országok teljes gazdasági függetlenségét, véget kell vetni a libanoni amerikai és jordániai angol megszállásnak és bizto­sítani kell a Közel- és Közép-Kelet bé­kéjét. Ezekben az elvekben nem válasz­tanak el bennünket kilométerek, mert e kérdésekben nézeteink teljesen azo­nosak. Az utóbbi években többször tartóz­kodott országunkban az arab világból ér­kezett gazdasági, kulturális és kormány­küldöttségek egész sora. Egyiptomi és szíriai, jemeni, libanoni és iráni küldött­séget láttunk vendégül. Az ezen országok küldöttségeivel folytatott tárgyalások so­rán kormányunk az egyedül helyes elvből Indult ki: valamennyi országnak, mely­nek gazdasági fejlődését a* elmúlt év­századok során idegen uralom gátolta, meg kell adni minden lehetőséget arra, hogy kiépítse saját független nemzeti gazdálkodását, amely ezen országok gaz­dasági életének valódi alapját képezné. Ezen elvek' alapján a mi országunk nemcsak iparcikkeket, hanem teljes üzemberendezéseket szállít az arab or­szágokba. Az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományában cukorgyárat épí­tünk, amely 24 óra leforgása alatt 60 tonna cukorrépát dolgoz fel. Nehéz nem­zetközi versenyben megrendelést kap­tunk egy komplett kőolajfinomító épí­tésére, mintegy 460 ezer négyzetméter­nyi területen évi egymillió tonna kanaci­tással. Szerelőink ez évben befejezték az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tar­Az USA-ban csaknem 40 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre Az USA képviselőháza törvényja­vaslatot hagyott jóvá, amely az 1958. július 1-vel kezdődő financiális év­ben a közvetlen katonai kiadásokra 39 602 827 000 dollárt irányzott elő, ami csaknem 816 millió dollárral több, mint amennyit a kormány kért. Néhány órával azután, hogy a kép­viselőház elfogadta a törvényjavas­latot, a szenátus is jóváhagyta. Meghosszabbították a nemzetközi geofizikai évet Moszkva (ČTK) — A nemzetközi geofizikai év e napokban Moszkvában ülésező állandó bizottsága elfogadta a szovjet tudósoknak a nemzetközi geo­fizikái év meghosszabbítására irányu­ló javaslatát. „Meg vagyok győződve arról — mondotta S. Chapmann pro­fesszor, a bizottság elnöke a sajtó képviselőinek -, hogy a meghosszab­bított nemzetközi geofizikai év, ame­lyet az 1959. évi nemzetköiz geofizikai együttműködés évének neveztünk el, a különféle országok tudósait még közelebb hozza egymáshoz és nagy­szerű eredményekkel gazdagítja a vi­lágot." Irakban katonai bíróság ítélkezik a régi rendszer vezetői felett Bagdad (ČTK) — Az Iraki Köztár­saság kormánya augusztus 9-én dek­rétumot közölt, amely elrendeli, hogy katonai bíróság előtt folytassák a ki­rályi rendszer vezető képviselői elleni bünpert. Mintegy száz volt miniszter­ről, képviselőről és más vezető té­nyezőről van szó, akik az ország biz­tonsága elleni gaztettet követtek el. Ezek között van Dzsamali volt kül­ügyminiszter is. Az új dekrétum szerint a legmaga­sabb büntetés az életfogytiglani fegy­ház. A vádlottak közül azonban sokan gyilkosságot és hazaárulást követtek el, amit a törvények szerint halál­lal büntethetnek. Sensel miniszter közölte az újság­írókkal, hogy a peres eljárást két hé­ten belül megindítják. A katonai kü­lönbíróság minden esetet a nyilvá­nosság előtt fog tárgyalni. tományában egy híd szerelését, egy ci­pőgyár építését és egy 4—5 ezer tonna nád napi teljesítményű cukornád zuzó építését. Szakembereink cementgyárat, kerékpár­gyártó üzenv,t, stb. építenek. 1958. janu­árjában érvénybe lépett a Libanonnal kö­tött 3 éves kereskedelmi egyezmény, amely megerősítette a két ország között fennálló hagyományos gazdasági kapcso­latokat. A jemeni herceg prágai látoga­tása alkalmából két évvel ezelőtt keres­kedelmi egyezmény jött létre Jemen és a Csehszlovák Köztársaság között. A tech­nikai segélyről szóló egyezmény alapján már több orvos, mezőgazdasági és víz­gazdasági szakértő utazott az arab or­szágokba. Iránban két hatalmas jéggyárat építettünk. Ma forradalma után ezen országokhoz csatlakozik Irak is. Külkereskedelmi dol­gozóink már ajánlatot kaptak a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére Irakkal. „Ezt a levelet egy szabad ország, az új, fiatal és szeretett Iraki Köztársaság fia írja önöknek ..." — írja július 25-én az egyik bagdadi kereskedő, aki kereskedel­mi kapcsolatokat akar kötni. Dr. Abdel Karim a bagdadi egyetem fizikaprofesz­szora, a stockholmi békekongresszus kül­dötte, aki visszatérőben hazájába Prágá­ban megszakította útját, kijelentette, hogy Irak iparosításában számítanak Csehszlo­vákia szállításaira és Irak cserében ezért kőolajat, gyapotot, ként, gabonát, dato­lyát, stb. kínálhat." Az csak természetes, hogy a nyugati hatalmak kelletlenül figyelik baráti kap­csolatainkat az arab országokkal. Meg kell érteni, hogy ez miért történik. Hi­szen a Közel- és Közép-Kelet hosszú évtizedeken át az angol és francia mono­póliumok és később az amerikai társasá­gok dominiuma volt. Az idegen kapita­listák a gazdasági egyezményekben az arab országoknak szuverén módon diktál­ták az árakat és a feltételeket. Ezzel szemben a mi gazdasági kapcsolataink a résztvevő államok teljes egyenjogúsá­gán, a belügyekbe való be nem avatko­záson, a kölcsönös előnyökön alapulnak. Nem érdekünk, hogy megszerezzük az arab országokban felállított gyárak rész­vényeit, vagy pedig a kőolaj-források koncesszióit, ahogy ezt a nyugati tőké­sek követelik ezen államoktól. Ezek a feltételek számunkra idegenek és elítél­jük őket. Ezért nem csoda, hogy népünk annál felháborodottabban ítéli el az amerikai­angol intervenciót az arab országok el­len, elutasítja az agresszorok fellépését ott, ahol már egyszer ajtót mutattak nekik. Csupán a Közel- és Közép-Kelet országa! népének van joga, hogy hazája sorsáról döntsön idegen beavatkozás nél­kül. Ez a megdönthetetlen tény a nem­zetek történelmében győzelmesen tör utat. J. J. Taylor amerikai tábornok Bonnban Bonn (ČTK) — Taylor tábornok, az USA vezérkari főnöke augusztus 8-án Bonnban Strauss nyugatnémet had­ügyminiszterrel a Bundeswehrnek atom és rakétafelfegyverzéséről tár­gyal'. A tanácskozáson Strausson ki­víil résztvettek Heusinger, Röttiger. Kammhuber és Ruge nyugatnémet tá­bornokok. A hivatalos közlemény szerint „ál­talános jellegű katonai kérdéseket és főképp a Bundeswehr építését tár­gyalták" meg és emellett a fő figyel­met a hadseregnek legkorszerűbb fegyverekkel való felfegyverzésének szentelték. Magyarországon megjelent a Fehér Könyv ötödik rés<c Budapest (ČTK) - Ä Magyar Nép­köztársaság minisztertanácsának saj­tóhivatala kiadta a Fehér Könyv ötö­dik részét, amelynek neve „Nagy Im­re és társai ellenforradalmi összees­küvése!" A könyv 160 oldalon oly dokumentáris anyagot tartalmaz, amelyet a Nagy Imre és társai elleni per folyamán szereztek és amely leleplezi a Nagy-csoport aljas sze­repét az ellenforradalmi események­ben, összeköttetését a belső reakciós erőkkel és a nyugati imperialista kö­rökkel. A könyv sok dokumentári«. fényképet is tartalmaz, amelyül; szemléltetően mutatják az ellenfor­radalmi összeesküvők igazi arcát. Új militarista tüntetés Nyugat-Németországban Berlin (ČTK) - A Deutschlan közlése szerint Bogén, bajorországi városban a kaszárnya építése befe­jezésének alkalmából „katonai ün­nepséget" rendeztek, amely nyílt mi­litarista tüntetésbe ment át. Strauss nyugatnémet hadügymi­niszter beszédében lényegében be­ismerte, hogy Nyugat-Németország kormánykörei nem kívánják Német­ország békés egyesítését. Strauss miniszter gyújtogató beszédében ki­jelentette, hogy a kaszárnyák a né­met haza megújhodásának részét képezik és Németország egyesítésé­nek felújítását szolgálják." ÜJ SZÖ 3 * 1958. augusztw *

Next

/
Oldalképek
Tartalom