Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-06 / 216. szám, szerda

Az ötvenedik is megérkezett Kinn a falu végén még zúgnak a cséplőgépek. Az utolsó gabonakévéket eresztgetik a cséplök dobjába az ipoly­szaicállasi szövetkezet tagjai. Szapo­rán haladtak a gabonabetakarítással. Az aratást szinte napok alatt elvé­gezték, a cséplés is úgy ment, mint 3 karikacsapás. Pedig nincsenek sokan. Mindössze 102 földműves család szor­goskodik a közösben. Szorgalmas munkájuknak azonban van eredménye, •jan látszatai A legszebb hektárhoza­mokat érték el a nyitrai kerületben. Búzájuk 24, árpájuk meg 22 méter­mázsát adott hektáronként. Ilyen jó hektárhozamot a községben tálálható 180 magángazda közül egyetlen egy sem ért el. Éppen nyolc éve annak, hogy Ipoly­izakállason 19 kommunista szövetke­zetet alakított. Kovács József, Kovács Lajos, Foltán Béla és a többiek úgy határoztak akkor, hogy a pártunk IX. kongresszusa kijelölte úton új élet felé vezetik a falu földműveseit. A kommunisták többsége nincstelen volt. Csak szivük és erős akaratuk volt'. ... A gazdálkodást 327 hektár elhagyott földön kezdték meg. Nem volt könnyű a dolguk. Sok nehézségbe Ütköztek az első években, Állatállo­mány, féröhelység kellett. Ha szántot­tak, ha vetettek, vagy mikor a be­takarítást végezték, mindig rajtuk volt a falu szeme. Egyesek remény­kedve, mások gúnyos szemekkel fi­gyelték első lépéseiket. A kis csoport tagjai kitartottak. Éveken keresztül keményen állták a sarat. Hiába jöttek a hangok az Ipoly túlsó oldaláról 1953 júliusa után, amelyek a kisüzefni ter­melést kezdték újból magasztalni, raj­tuk nem fogtak ezek a hangok. Men­tek előre azon az úton, amelyre a párt IX. kongresszusa irányította figyel­müket. 1955 nyarán már rjieg szaporodtak. A község kis- és középparasztjai kö­zül 20-an csatlakoztak hozzájuk. Ta­valy meg 63 földművescsaláddal bővült a közös. Ezek után már nem volt elégséges férőhely az állatok részére. Űj épületek építéséhez láttak. A föl­deket is igyekeztek a haladó agro­technikának megfelelően művelni, hogy bebizonyítsák: a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás jóval fölötte áll a kisparcellás gazdálkodásnak. Talán ennyi is elég a nyolc év tör­ténetéből. Most pedig tekintsünk bele a falu jelenlegi hétköznapjaiba. Július 15. volt. Pengtek, suhogtak a kaszák az Ipoly menti földeken, zúgtak a kombájnok és az aratógépek, falták az érett gabonakalászokat, ami­kor a 28 éves Casperik Géza elballa­gott a HNB-irdájába. — Elnök elvtárs! Azért jöttem, hogy tudomásukra adjam szándékomat. Ezentúl én is a közösben akarok dol­gozni! ... Sokat gondolkoztam már ezen, de valami mindig visszatartott. Most azonban döntöttem. Amint tud­%sf Az aratás, cséplés, begyűjtés országszerte teljes ütemben folyik. Levelezőink, tudósítóink a nagy munka közepette is ta­lálnak módot arra, hogy egy pár sorban hírt adjanak a munka menetéről. A levelek túlnyomó része az öröm, a bi­zakodás tintájával íródott. A munkák gyors előrehaladásáról szólnak. Teljesítették a gabonabeadást Az ipolyhidvégi szövetkezet tel­jesíti- az • állam iránti -kôtelezetísé­gét. A szövetkezet az árpa és rozs beadását 100 százalékra teljesítette. Árpából ?32, rozsból JJ20 mázsát, bú­zából pedig 320 mázsát adtak be. Már a repce begyűjtését is 100 százalék­ra teljesítették. Lukács József, Ipolynyék Közel a 600 mázsához A poltári szövetkezetben az idén is jól fizet a rozs. Tavaly a 35 hek­tár területen 432 mázsa rozs ter­mett összesen. Az idén a rozsból 480 mázsát terveztek, már kicsépeltek 563 mázsát. Az eredmények alapján úgy számolnak, hogy elérik a 600 mázsát is. A beadást mindjárt a cséplőgéptől teljesítették. Jó a ter­més, jut bőven még terven felül is. Sólyom László, Losonc Befejezték a cséplést | A Zselízi Állami Gazdaság részlegei versenyre hívták egymást. Még a múlt hónap végén befejezték a csép­lést. Búzából 26 mázsát terveztek hektáronként, az eredmény 28 má­zsa lett. Az árpa is jól fizetett s a tervezett 24 mázsa helyett 26 mázsát értek el hektáronként. Salay Ernő, Zselíz Első a lévai szövetkezet A begyűjtési versenyben a lévai járásban a lévai szövetkezet lett az első. Még július 23-án teljesítette beadását s azonfelül a cséplés befe­jezéséig több mint 260 mázsa sörár­pát szállítottak az állami raktárakba, s így 114 százalékra teljesítették a begyűjtést. A szövetkezet hektáron­ként több mint 28 mázsa búzát és több mint 25 mázsa árpát termelt. Demény L., Léva Öt mázsával több, mint amennyit terveztek Igazi férfimunka az aratás, csép­lés. Az őrösi szövetkezetben az utób­bi napokban ugyancsak felzúgtak a cséplőgépek, ömlött a termés a zsá­kokba, megmutatkozott az egész évi munka eredménye. Az őszi búza hek­tárhozama 25 mázsa a tervezett 20 mázsa helyett. Az árpa is jól meg­adta a magját, 24 mázsát hektáron­ként. Horosz Arpád, őrös Mi a jelszó Bátorkeszin? Az, hogy a kombájnt kövesse a szal­ma összehúzása és azt a tarlóhántás. Ahogy az eddigi eredmények mutat­ják, az aratás és a cséplés gyors ütem­ben halad. A tarlóhántást is több mint 800 hektáron elvégezték és a szalma összehúzása sem maradt el. A kombájnosok közül Pálinkás Ár­pád ért el jó eredményt, 1660 mázsa gabonát csépelt ki. Kajtár István, Bit­tér László 580 hektáron húzta össze a szalmát. A legnagyobb eredményt azonban mégiscsak Kis András érte el, aki DT 54-es traktorával 443 hektáron elvégezte a tarlóhántást, 21 hektáron a középszántást és 66 hektáron a bo­ronálást. LatoanCz András, Bátötkeszi Üj terményraktár Füleken! Füleken e napokban elkészült az új terményraktár. Már szállítják is bele a gabonát a szövetkezetekből és az állami gazdaságokból. Dicséretet érdemel a Járási Építészeti Vállalat munkakollektívája, hogy gyorsan le­hetővé tette a gabona elraktározá­sát. Agócs Vilmos, Ajnácskő Traktorosokról A zselízi járásban, Agó községben a traktorosok szocialista munkaver­senyben dolgoznak. Különösen ki kell emelni Kubicsko Lajos és Gaál Győ­ző traktorosokat, továbbá Drozdik Istvánt és Cseri Attila kötözőgép­kezelőket is. Elismeréssel szólhatunk Nagy János cséplőgépkezelőről is, aki 900-as gépével egy váltásban 160 mázsa gabonát csépelt ki. A szövetkezet már teljesítette a begyűjtést, s terven felül is beadott 50 mázsát. A beadott búzát vető­magnak ismerték el. Verss Vilmos, Nyír Az elért eredmények nyomán Serke községben a szövetkezet az idén is jó eredményt ért el. Az elért eredmények nyomán az eddigi ma­gángazdálkodók látták, hogy a szö­vetkezetben jobban tudnak érvénye­sülni, gazdálkodni s ezért az elmúlt napok alatt a szövetkezet ismét négy taggal bővült. Ez az eredmény a szövetkezet jó gazdálkodásának köszönhető. Péthy István, Rimaszombat Az eke sem pihen A bárcai traktorállomás már több mint 1300 hektáron elvégezte a tar­lóhántást. Naponta 33 lánctalpas I traktor dolgozik. A tarlókeverékeket ' több mint 200 hektáron elvetették. A bárcaiak mögött a rozgonyiak sem akarnak lemaradni. Több mint I 400 hektáron ők is elvégezték a tar­I lóhántást és a tarlókeverékeket is el­j vetették több mint 300 hektáron. Iván Sándor, Kassa ják, hét hektár földem van, azt ho­zom be a szövetkezetbe, meg az ál­latokat és a két dolgos karomat. Az elnök is, a titkár is boldogan nyújtották kezüket Gasparik Gézának. Ügy érezték, végre megtört a jég. A falu magángazdái belátják, hogy helyük a szövetkezetben van. Nem csalódtak feltevésükben. Gasparik Gé­zát István bátyja és édesanyja, vala­mint Turci Ilona követte. Ezen a na­pon 19,5 hektárral és négy szorgalmas földművessel szaporodott a közös. Azóta meg nincs olyan nap, hogy ne lenne új jelentkező. — Tessék nézni — mutat Gnot Jú­lia, a HNB elnöke az íróasztalán fekvő belépési nyilatkozatokra. 49 belépési nyilatkozat fekszik itt gondosan ösz­szerakva. Még tíz perc sem telik bele, hogy beszélgetünk, egy szemüveges férfi lép az irodába. Hozza az 50. belépési nyilatkozatot. Az 50 új belépő 210 hektár földdel gyarapítja a közös földterületet. S ami jellemző az új belépőkre, csaknem valamennyien tiszta számlával jönnek a közösbe. Sokan közülük már gabona­beadási kötelességüknek is eleget tet­tek. A HNB a pártszervezettel egyet­értésben úgy határozott, hogy minden téren igyekeznek segíteni az új be­lépőkön. A faluban két cséplőgép csé­peli a magángazdák gabonáját. A cséplőgépeket elsősorban is azok portájára irányítják, akik felvételü­ket kérték a szövetkezetbe. Hadd érezzék mindjárt kezdetben a vezető szervek segítő készségét. Az 50 új belépővel persze még nem oldódott meg a kommunisták feladata ebben a községben. De hát a fát sem vágják ki egy csapásra. Ipoly szakálla­son sem történik meg egy napon a nagy átalakulás. — Mire sorra kerülnek az őszi ve­tési munkák, nem lesz magángazda községünkben — mondják itt is, ott is a bíztató szavakat. A HNB elnöke és titkára a szövetkezet kommunistáival meg így vélekedik a jövőt illetően: — Két év múlva bátran felvesszük a ver­senyt az ipolyviski szövetkezet tag­iaival. Bizalmukat növeli a falu pa­rasztjainak jelenlegi nagy elhatáro­zása, hogv követik a 19 kommunista szövetkezetes útját: erős, virágzó szo­cialista faiuvá építik községüket. Eh­hez minden feltétel rendelkezésre áll. Jó zsíros fekete földjeik vannak, a szaktudást is egyre jobban gyarapítják s ami a szorgalmat illeti, abból sem lesz hiány Ipolyszakál'.ason. FARKAS KÁLMÁN ^ » SZDVIttkľZHt A kassai járás Mudrovce községé­nek dolgozó parasztsága augusztus harmadikán megalakította az egész falu szövetkezetét. Ezzel az új szövet kezetek száma a kassai járásban az év elejétől tizenháromra emelkedett. Az utolsó három nap minden r.ap­ián egy-egy szövetkezet alakult a kassai járásban. A falusi pártszerveze­tek az aratás és cséplés megszervezé­sével egybekapcsolva jó politikai fel­világosító munkával gyorsítják a szo­cialista mezőgazdálkodás további elő­retörését. Versenyfutás az idővel A uályfai szövetkezetesek vállal­ták, hogy a szövetkezet építkezési távlati tervét közelebb hozzák a je­lenhez, vagyis még ez idén felépíte­nek egy pékműhelyt, a gazdasági te­lepen egy központi fűtérsel ellátott fürdőt, továbbá * gazdasági telepre felszerelnek egy rádióval ellátott helyi leadót ir. Havran Ferencné, Csécsénypatony A határozat valósággá válik Az aratási és cséplési időszak a legmegfelelőbb arra, hogy szorgal­mazzuk annak a feladatnak teljesíté­sét, melyet a CSKP XI. kongresszusa tűzött ki a mezőgazdasági termelés átszervezését illetően. Hazánk szocia­lista építésének befejezése megköve­teli, hogy minél előbb győzelemre vi­gyük a szocialista termelési viszo­nyok meghonosítását falvainkon. En­nek a szép és nemes faladatnak a tel­jesítését máris megkezdték a zselízi járás kommunistái, népnevelő'. A já­rási pártvezetőség öt agitációs cso­portot szervezett a legöntudatosabb dolgozókból, mely csoportok aktív te­vékenységet fejtenek kt azokban a községekben, amelyekben kisebbségi volt eddig a szövetkezet. Az agitációs csoportok tagjainak jó meggyőző munkája máris szép eredményt ho­zott. Az aratás-cséplés során 166 kis­és középparaszt 560 hektár földterü­lettel a közös gazdálkodást válasz­totta. f. k. Mások is példát vehetnének tőlük Az apátfalusi Poľanáról ismeretes hogy egyike a Banská Bystrica-i ke­rület legjobb üzemeinek. E textilüzem dolgozói nemcsak tervüket teljesítik egyenletesen, hanem termékeik jó minőségével is kiharcolták a széles vevőközönség dicséretét. Ha majd a jövőben aranyvédjegyes öltönyt vá­sárol az olvasó, és a védjegy egyik oldalán a trenčíni, vagy a prostéjovi ruhagyár címkéje lesz, nézze meg a védjegy másik oldalát is. Biztos megtalálja majd rajta ezt a feliratot: „A ruha anyagát a Köztársasági Ér­demrenddel kitüntetett apátfalusi Po­l'ana-üzem dolgozói gyártották". Is­merkedjünk meg hát ezen üzem dol­gozóival rövid pillanatképekből. 1957 őszén baj volt a tervteljesítés­sel. Ázsiai influenza és más járványos betegségek miatt nagy volt a mu­lasztás, sok gép állt tétlenül. A szö­vődében a munkások jól ismerték a helyzetet a tervteljesítés körül. Tud­ták, hogyha nem tesznek valamit, nem teljesítik a reájuk háruló feladatokat. Ebben a nehéz helyzetben a pártbi­zottság felhívására egymás után je­lentkeztek vasárnapi és ünnepnapi brigádokra munkásnők, hivatalno­kok és hivatalnoknők, műszaki veze­tők, akik a szövőgépektől kerültek az irodákba. Voltak olyan önfeláldozó munkásnők is, akik dupla műszakban dolgoztak gépeik mellett. Miért? Azért, mert ezt kívánta a gyár kol­lektívájának becsülete. Ennek érde­kében pedig sok mindenre képesek az apátfalusiak. Az üzemben később elharapódzott a brigádmunka. Akkor is túlóráztak, amikor már nem volt mulasztás. Mi­ért volt erre szükség? Azért, mert az egyes műhelyekben nem használták ki rendesen a munkaidőt, nem ügyel­tek a terv teljesítésének egyenletes­ségére. A hónap elején gyakran hiá­nyoztak a nyersanyagok, melyeket más üzemektől kaptak. Ma már feladatai­kat brigádok, ünnepi műszakok nél­kül is teljesítik. Hogyan sikerült ez? A pártbizott­ság javaslatára műszaki-gazdasági konferenciát szerveztek, amelyen a dolgozók maguk javasolták, hogyan lehet megszüntetni a hajrá munkát és a brigádokat. Például Fukáč János, a kikészítő osztály vezetője olyan ér­tékes javaslatot adott be, melynek megvalósításával javult az áru minő­sége, egyenletessé vált a terv teljesí­tése. Zvara József, a fonoda osztály­vezetője a munkatermelékenység nö­velésére dolgozott ki javaslatot. Mindkét elvtárs javaslatát ma már gyakorlatban is alkalmazzák, melyek szép eredményeket hoztak. A dolgozók máshol is kiveszik ak­tívan részüket az üzem vezetésében. A napi tízperces termelési megbe­széléseken birálóan szólnak hozzá a termelés problémáihoz, kipellengére­zik a mulasztókat, javaslatokat tesz­nek a hatékonyság növelésére, mivel mindnyájuknak szívén fekszik gyá­ruk sorsa. A XI. pártkongresszus előtt megindult munkaverseny ma sem hanyatlott, sőt állandóan fokozódik. Erről tanúskodik a terv teljesítése, a terv teljesítésének statisztikai ada­tai. * * * Csak egynéhányat említek meg kö­zülük. Necsak a szavak, inkább a szá­mok beszéljenek az üzem jő mun­kájáról. Félévi nyers termelési ter­vüket 101,4 százalékra teljesítették. Az első félévben minőségben 100,2 százalék, felhalmozásban 100,6 száza­lék, a munkatermelékenységben 105,9 százalék, a béralap kihasználásában 104,2 százalék tervteljesítést értek el. Az üzem 1121500 korona értékű áruval termelt a tervezettnél többet és a tavalyihoz viszonyítva 170 000 ko­ronát takarított meg. Az első félévben az anyag, szerszám, idő megtakarítá­sával 51 419 koronát adtak népgazda­ságunknak. Szépek ez eredmények, de kíváncsiak vagyunk, milyenek a ki­látások. — A harmadik negyedév tervét is túlteljesítjük, mert már előre felké­szültünk erre, válaszolja az igazgató, Keményik János elvtárs. S ha már az igazgatót említjük, elmondhatjuk róla a következőket. Munkáskáder, figyelmes vezető, jő kommunista. Nem a kádervélemé­nyekből olvastuk ezt ki, hanem ma­gunk is tapasztaltuk. A szövődét lá­togattuk meg együtt. A munkások szívélyesen köszöntötték vezetőjüket. Egy középkorú munkásnő megállított bennünket: - Keményik elvtárs, nincs vizes­kannánk. S ebben a hőségben víz nélkül, tudod, milyen nehéz dolgoz­ni — mondotta egy kicsit bosszúsan. A hőség a gépek melegével együtt tényleg elviselhetetlen volt. A veríték szinte patakzott a munkások testéről. - Mindjárt utánanézek, válaszolta az igazgató. Keményik elvtárs intéz­kedésére tényleg meglett a kanna, vagy másikat hoztak, nem tudom, de az ivóvízellátás rendbejött. Amint a szövóde legjobb munkásnőivel, Gyurkovics Helenával, Mária Malino­vával beszélgetek, egyszer csak azt veszem észre, hogy volt igazgató, nincs igazgató. Hiába keresem, el­tűnt. - Nem látták Keményik elvtársat? - kérdem az egyik munkásnőt. - Ott van a 152-es szövőgépnél, mutatott az egyik irányba. Csak most vettem részre, hogy a gép fölé hajolva valamit javít. Egy­két perc alatt rendben volt vele és a gép tovább folytathatta a termelést. — Köszönöm, mondotta hálásan Ku­licska Mária, a gép kezelője. - Semmi az egész, — törölte meg olajos ktfzét az igazgató, majd felém fordult: - Ebben a műhelyben dolgoztam sok éven keresztül mint mester. Is­mernek a munkások. Nos, ilyen ember Keményik János, a munkásigazgató. De nemcsak róla, hanem a főmérnökről, a fiatal Jáno­šík Károlyról, vagy Riasz Lászlóról, Laukováról is elmondhatnánk hasonló eseteket. Ma röviden csak ennyit. Szeretik őket a munkások, mert közé­jük tartoznak. * * * Egy alkalommal épp akkor érkez­tem az üzembe, amikor a pártbizott­ság ülésezett. Napirendi ponton a terv teljesítése, az áru minőségének rosszabbodása, a szabadságok utáni nagy mulasztások szerepeltek. A bi­zottsági tagok oly élesen bírálták a termelés hiányait, a vezetést, az igaz­gatót, a főmérnököt, hogy a benyo­másom — őszintén azólva — nem volt a legjobb. Az Itt hallottak alapján — meglepődten — mindjárt fel is Je­gyeztem: Utána nézni, mi okból nájjy a mulasztás, stb. Kérdéseimre azon­ban már az ijlésen választ kaptam. Ňíerť nem a i első félév, se nem az utolsó hónap gazdasági eredményeiről folyt az élénk vita, hanem a szabad­ság után eltelt két nap termelési problémáiról. - Ilyen részletesen és folyamato­san ellenőrzi a pártbizottság az üzem munkáját? — kérdeztem az elnököt, Riasz László elvtársat. - Tapasztalatból tudjuk, hogy sza­badságok után tavaly is ilyen volt a helyzet és ezért most mindjárt elejét vesszük a dolgoknak, hogy javuljon a minőség, csökkenjen a mulasztás, — válaszolta. A határozat szavait igazolták. Ez volt benne többek között tovább folytatni az elvtársi látogatások ne­velő intézkedését, a minőség javítá­sára bevezetni a szigorúbb műszaki ellenőrzést. Felelős ..." S most a kis pillanatfelvételek so­rán végre odaértünk, ahol tulajdon­képpen kezdeni kellett volna. Az üzem pártszervezetének munkájához. Ha megvizsgáljuk az üzem jo mun­kájának indító okait, a háttérben min­dig a pártszervezet, a párttagok irá­nyítása tűnik szemünkbe. A gyár több mint 400 kommunistája úgy van beosztva a munkahelyeken, hogy a párt vezető szerepe mindenkor és mindenütt érvényesül. És hogy ez így van a gyakorlatban, erről a leg­jobb bizonyíték a sikeres műszaki­gazdasági megbeszélések lefolyása, a napi tízperces termelési gyűléseken az élénk vita, a külpolitikai esemé­nyekre való azonnali reagálás, az egész üzem dolgozóinak aktív, öntu­datos politikai élete. Ezért nő napról napra a munkások pártunkhoz való bizalma. Ezért vettek fel a pártba a XI. pártkongresszus tiszteletére 36 kiváló munkást és munkásnőt és vesznek még fel az év végéig 14-et Ezek a kiváló munkások, öntudatos hazafiak, maguk kérték felvételüket mert érzik, a pártban van a helyük, mely bölcsen vezeti népünket az újabb győzelmek felé. Pillanatképeket vetítettünk olva­sóink elé. Azt szeretnénk, ha ezek­ből teljes képet alkotnának az apát­falusi Pol'ana-üzemről, arról a gyár­ról, mely büszkén halad előre a szo­cializmus sikeres építői sorában. Horváth Sándor ÚJ SZfi 5 + lfi^8. auausztiLs *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom