Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-22 / 232. szám, péntek

Áz SZLKP KB-nak és a Megbízottak Testületének levele a bratislavai kerület képviselőihez Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Megbízottak Testülete 1958. augusztus 20-án a következő levelet küldte az SZLKP bra­tislavai kerületi bizottságának és a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság­nak : / • Tisztelt Elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Megbízottak Testülete örömmel fogadta azt a hírt, hogy kerületük 1958. augusztus 19-én a köztársaságban elsőként 100,2 százalékra teljesítette az állami gabona­begyűjtési tervet. Napjaink jellegzetesség, hogy az összes dolgozók a legnagyobb lelke­sedéssel teljesíteni akarják a CSKP XI. kongresszusán a szocializmus épí­tésének befejezésére vonatkozó fő irányelveket. Az elért sikerek arról a nagyfokú öntudatosságról és teljes bizalomról tanúskodnak, melyet a bratislavai kerület dolgozói éreznek pártunk iránt. Kerületük dolgozóinak lelkesedése és öntudatossága kifejezően megnyil­vánult a gabona idejében s veszteség nélkül való betakarításának biztosí­tása és begyűjtése során. A kerületükben az idei aratás, cséplés és begyűj­tés során elért eredmények további meggyőző bizonyítékai annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás, mely kerületükben magas szinvonalat ért el, egyetlen helyes útja a mezőgazdasági termelés belterjessége növelésének, mert lehetővé teszi a leghaladóbb mezőgazdasági munkamódszerek alkal­mazását. Az EFSZ-ek gazdálkodása egyidejűleg a szövetkezeti tagok élet­színvonala állandó emelésének eszközévé válik. A gabonabegyűjtés terén elért eredményeik a legmeggyőzőbben bizonyít­ják, hogy éppen a földművesszövetkezetek legkifejezőbb formái a szövet­kezeti tagok és egész társadalmunk érdekei egybekapcsolásának. Büszkék vagyunk mindazokra a szövetkezeti tagokra, az állami gazda­ságok, a begyűjtési sz'ervezetek, a GTÄ-k dolgozóira, valamnit mindazokra a dolgozókra, akik kivették részüket e siker elérésében. Nagyra értékeljük áldozatkész, érdemes munkájukat, mellyel jelentós mértékben hozzájárul­tak falvaink szocialista termelési viszonyainak megszilárdításához. Köszönetet mondunk az összes pártszervezeteknek, nemzeti bizottsá­goknak s tömegszervezeteknek szervező és politikai tömegmunkájukért. Drága elvtársak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Megbízottak Testülete elvárja, hogy a gabonabegyűjtést továbbra is úgy fogják folytatni, hogy minden egyes mezőgazdasági üzem és minden egyénileg gazdálkodó paraszt hazafias kötelességként teljesítse az állam iránti kötelezettségeit. Meg vagyunk győződve arról, hogy az idei gabonabegyűjtés során szerzett értékes tapasztalatalkat gyümölcsöztetik majd a mezőgazdasági terme­léssel és a begyűjtéssel kapcsolatos további feladatok teljesítése során is. Legyenek továbbra is példamutatók a falu szocialista építésének befe­jezéséért, az EFSZ-ek megszilárdításáért, és gyarapításáért, a földek termékenységének növeléséért, az elegendő takarmány biztosításáért, a gazdasági állatok állományának és hasznosságának növeléséért vívott harcban. Használjanak ki minden egyes napot az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésére és gyors elvégzésének megkezdésére. Meg vagyunk győződve arról, hogy a pártszervezetek, a nemzeti bizott­ságok, a GTÄ-k s az állami gazdaságok vezető funkcionáriusai és dolgozói továbbra is hathatós segítséget fognak nyújtani a mezőgazdasági és be­gyűjtési dolgozóknak annak érdekében, hogy a bratislavai kerület járjon az élen a mezőgazdasági termelés belterjességének, a CSKP XI. kongresz­szusán hozott határozat értelmében való növelésére irányuló törekvések megvalósításában. A szocializmus építésének befejezéséért vívott harcban további győzel­meket és sok sikert kívánunk. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETE. A román államdnnep j megünneplése Bratislavában A Román Népköztársaság baráti népe augusztus 23-án ünnepli meg új­fasiszta járom alól való fólszabadu­lásának Í4. évfordulóját. A Román Népköztársaság prágai nagykövetsége ez alkalomból szerdán, augusztüs^ 20-án megrendezte a bratislavai Slo­van filmszínházban „A családi ék­szerek" című román film előadását.) • A Román Népköztársaság nagykö­vetsége az esti órákban koktail-partitá • rendezett a bratislavai Carlton szál-" lodában. Az összejövetelen jelen voltj. Karol Bacílek, a CSKP KB politikai; irodájának tagja, az SZLKP KB első: titkára. Dénes Ferenc, az SZNT alél-; nöke, Ján Stenči, a Megbízottak Tes­tií'etének alelnöke, Štefan Brenčič,,-kincsekben bővelkedik, azonban ipari az SZLKP kerületi bizottságának tit-: kára, a Megbízottak Testületének,. zé tartozik. Sz. K. Szinha, az állam tagjai, a Szlovák Nemzeti Front kép­vi relői, a tudományos és kulturális tisztjei, valamint Szlovákia fővárosa szerveinek és szervezeteinek funk­cionáriusai. dolgozók, a csehszlovák néphadsereg* jövője reménytelen volna. 1 —.»* Biharnak azonban minden előfel­tétele meg van a gyors és sikeres J! fejlődésre. Kedvező vasúti összeköt­>-tetéssel, kikötőkkel, kiterjedt nyers­t j ; anyagalappal rendelkezik. Az indiai Szeptember 8-a — az uisárírókj kormány az ország iparosítására irá­nyúló erőfeszítésének keretében az Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) érvényrejuttatása, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek részvéte­le mellett a vállalat igazgatója vagy gazdasági helyettese szervezi meg és ezen elemzésben részt vesz az Ál­lami Bank s szükség szerint a vevők képviselője, avagy egyéb szakem­berek is. A végérvényes értékelést a miniszter által meghatalmazott dol­gozó irányítja. A nemzeti bizottságok által irányí­tott vállalatok számára egyrészt a nemzeti bizottságok költségvetési rendjéről szóló előírások, másrészt arányos, valamint jóváhagyott elvek vannak érvényben. Ezeknek a válla­latoknak a kerületi nemzeti bizottsá­gok tanácsai adnak utasítást a komp­lex-elemzések végrehajtására. A kormány továbbá megtárgyalta és a Központi Szakszervezeti Tanács javaslatára jóváhagyta azon ^törvény szövegét, mely a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelességek megszegé­se következtében az alkalmazott által okozott kár megtérítésére vonatko­zik. A nemzeti vagyon sokoldalú fej­lesztése az összes dolgozók anyagi és kulturális színvonala állandó eme­lésének előfeltétele. Társadalmunk ezért fokozott figyelmet fordít a szo­cialista tulajdon védelmére, valamint az összes dolgozóknak oly értelmű nevelésére, hogy növekedjék köte­lességérzésük a közös vagyont képező értékekről való gondoskodás terén. A törvényjavaslat összefoglalóan szabályozza az alkalmazottak anyagi felelősségét a vállalat által rájuk bí­zott értékekért, és a munkaviszony­nyal kapcsolatos kötelességek be nem tartása által okozott esetleges ká­rokért. A törvényjavaslat a szemé­lyes felelősség elvéből indul ki és pontosan leszögezi azokat a feltéte­leket, melyek alapján létrejön az al­kalmazottak anyagi felelőssége aurá­juk bízott értékekért. Az alkalmazot­tak anyagi felelőssége érvényrejutta­tásának szükségszerű feltétele az a körülmény, hogy a vállalat vezető­sége az alkalmazottak számára olyan munkafeltételeket hozzon létre, me­lyek lehetővé teszilr kötelességeik­kellő teljesítését. A törvény értel­mében az alkalmazottól követelhető kártérítés kellő arányban lesz vét­ségével és kereseti lehetőségeivel. Az alkalmazott azokért a károkért, melyeket szándékosan avagy részeg állapotban követ el, a polgárjog ér­telmében vonható felelősségre; ter­mészetesen teljes terjedelmében kö­teles megtéríteni a szándékosan, pél­dául lopás által okozott károkat. A törvény biztosítja, hogy a kár­térítés megállapítását gyorsan esz­közöljék, az adott esetet rendesen megtárgyalják a kérdéses alkalma­zottal, és a szakszervezetnek alkal­ma legyen mind az alkalmazott, mind az egész társadalom érdekeinek hat­hatós megvédésére. Az új törvény, melynek javaslatát a szakszervezetek és a vállalatok ta­pasztalatai alapján dolgozták ki, je lentős részét fogja képezni munkajo­gunknak; szem előtt tartja a szocia­lista termelési viszonyok és alapjuk, a szocialista tulajdon további meg­szilárdítását. Ä kormány ezenkívül megtárgyal­ta a csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szó­ló előírások módosítására és kiegé­szítésére vonatkozó törvényjavasla­tot. Kiérdemelte a választók bizalmát Az élet harcában edződött akarat­erős emberré és fejlődött köteles­ségtudó funkcionáriussá Sancel De­zső elvtárs, a hajnácskői EFSZ és a HNB elnöke. Bizonyára szokatlan a kétszeres funkció, de ennek is meg­van a magyarázata. Évek óta a HNB tagja. Jól dolgo­zott ebben a beosztásban. Tudták ezt a műit év májusában is, amikor megválasztották a HNB elnökévé. A? elsők között volt a szövetkezet­ben és példáját sokan követték. A jó ÚJ SZÓ 354 * 1958. augusztus 18, vezetésnek köszönhető jórészben, hogy a szövetkezet az aratásban az elsők között végzett s hogy beszol­gáltatásának nagy részt már eleget is tett. Búzából, árpából, zabból az előírtnál többet adott be. Munkatársai szeretik Sancel elv­társat, mert nemcsak jó elnök, ha­nem jó munkatárs is. Bizonyos, hogy vezetése alatt a szövetkezet még nagy sikereket fog elérni. Agócs Vilmos, Hajnácskő A törvényjavaslat különösen azon á törvényerejű intézkedéssel kapcso-J ment férjhez, elveszti csehszlovák állampolgárságát, ha a házasságkö­.tés révén megszerezte férje állam­polgárságát. A módosítás értelmében az a cseh­szlovák állampolgárnő, aki idegen ál­lampolgárhoz megy férjhez, nem veszti el csehszlovák állampolgársá gát, mert a férfiak és a nők teljes egyenjogúságának szellemében az az né.s nem befolyásolhatja a nők ál­lampolgárságát. állampolgársággal kapcsolatos egyes kérdésekben való döntés jogkörét a kerületi nemzeti bizottságok, végre hajtó szerveiről átruházzák a járási J zülük csatlakoztak a tüntetőkhöz. nemzeti bizottságok végrehajtó szer­veire. A csehszlovákiai-indiai együttműködés s'rkere Csehszlovákia és India képviselői szerződést kötöttek egj gépgyár építésére Bihar indiai állam Rancsi ne­vű városában Csehszlovákia segít­ségével 7,5 hektárnyi területen gépgyárat építenek. BIHAR ÜJ ARCULATA Az indiai kormány azon ^öntését, hogy Bihar kelet-indiai államban gép. gyárat építtet, a közvélemény és a szakértők örömmel fogadták. Bihar állam természeti, főképpen ásványi téren az elmaradott országrészek kö­főminisztere a közelmúltban kijelen­tette, „hogy iparosítás nélkül Bihar utolsó évek során ebben az államban a széleskörű tervek egész sorának megvalósításához fogott. Felépítették a Szindri vegyigyárat, a bokarói nagy hőerőművet, a duzzasztógátak és öntö­zőberendezések egész sorát. Arra szá­mítanak, hogy a jövő ötéves terv során Biharban nagy kőolajfinomítót nemzetközi eszmei özösségé-> nek napla (ČTK) — Az ŰjságírÖk Nemzetközi-; Szervezetének IV. kongresszusa,; mely ez év májusában Bukarestben; zajlott le, határozatot hozott, hogy: szeptember 8-át, Julius Fučík cseh­J építenek és felállítják a negyedik acél­szlovák nemzeti hős halála évfordu->.gyárat, lójának napját minden évben mint j az újlságírók nemzetközi eszmekö­zösségének napját ünnepeljék. Az újságírók nemzetközi eszmekö->­zösségének napját, mely 15. évfordu lója Juliuš Fučík nácik által való; meggyilkolásának Az iparosítás már rányomta pecsét­jét az országra. A sötétzöld rizsföl­dek között húzódnak a bányák ipar­vágányai, a láthatárt a magas gyár­kémények füstje ködösíti el. „Bihar lesz a szabad India Ruhr-vidéke" — mondják ma büszkén az új építkezé­sek szervezői. A Technoexport külkereskedelmi vállalat és a V. I. Lenin-üzemek kép­viselői több mint két éven át tárgya­lásokat folytattak az indiai iparfej­lesztési nemzeti társasággal. Büsz­kén állapíthatjuk meg, hogy a tech­nikai előnyök és az üzem végleges koncepciójának megítélésénél a cseh­szlovák tervet részesítették előnyben a nyugat-németországi és angliai ter­vek előtt. Az indiai gépgyár építéséről szóló szerződés aláírása fontos határkő a csehszlovák-indiai kapcsolatok továb­bi fejlesztésében. Ez a tény a cseh­szlovák kormány azon következetes politikájáról tanúskodik, hogy a ren­delkezésére álló forrásokkal és fej­lett .iparával segítséget nyújtson a gazdaságilag elmaradott országoknak, támogassa a gyarmati rendszer ál­datlan örökségének felszámolását és egyengesse a független gazdasági fej­lődés útját. De Gaulle megkezdte afrikai körútját De Gaulle tábornok, a francia kormány ez idén előszöríf feje aug. 20-án megkezdte 19 ezer kilo­ünnepi* meg^ A haladó szellemű üj-j I^EntlÄÄ ságlrók^es sok imlhó^békeszereto em->; reakciôs alkot mányjavaslata mellett. Ezen ~ , , • egyes szakaszai: Madagaszkár, Fran­az Elefántcsont-partvidék, Francia Guinea, és Dakar, ahová au­gusztus 26-án érkezik. De Gaulle alkotmányjavaslata a fran­cia tengerentúli területek nemzeteire rá akarja kényszeríteni a Franciaországgal ber világszerte megemlékezik ez al-^ kálómból a cseh nemzet nagy fiá-3^cia-kongo ról, aki életével, rettenthetetlensé-: gével, újságírói -jelleségeivel és hős; halálával példaképe lett nemcsak az; egész világ bátor újságíróinak, ha-; nem az összes szabadságharcosok-: .. . , , , , . „ ., nak a? emherisén irmaiért é c a való szövetséget, amelynek jellege kitűnik naK, az emperiseg jogaiért es a bé-,. a 6g cikkelyböli ahol a köv etkező olvas­kéert kuzdo embereknek is. T ható: „E szövetség jogköre magába fog­lalja — ha nem jön létre különleges JÍ- megegyezés — a külpolitikát, a honvé­J delmet, a pénzügyeket, a gazdasági és pénzügyi politikát, a stratégiai nyers­anyag kitermelést, a jogrend és a főis­kolák feletti felügyeletet." A Francia Kommunista Párt felhívta az afrikai nemzeteknek, Madagaszkár és latosan hoz jelentős változást. szerint az a csehszlovák állampol-* e cikkely arra ir4n 3$ ( hogy az auton ó. gárnő, aki idegen állampolgárhoz,. mi a, amelyet az alkotmánytervezet sze­rint a tengerentúli területeknek adná­nak, csak papíron legyen meg. De Gaulle útját előre jelzik azok az események, amelyekre vasárnap Dakar­ban került sor. Ezek az események erő­sen emlékeztetik De Gaulle tábornokot útjának előestjén Nixonnak, az USA al­elnökének kudarcba fulladt dél-amerikai 3- útjára. Dakarban ugyanis vasárnap az afrikaiak ezrei tüntettek „Éljen a függetlenség'" elv jut érvényre, hogy a férjhezme-j. jelszó alatt. A szakszervezetek és a po­litikai pártok, valamint a nők és ifjú­sági szervezetek „a nemzeti független­ség" hetét rendezték. A francia gyar­A törvényjavaslat értelmében az> • mati rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen, sőt könnyfakaszt(f kézi­gránátokat is alkalmazott; a rendőrség afrikai tagjai azonban nem vettek részt ezekben az akciókban, sőt egyesek kö­Hétfőn a demokratikus szabadságjogok szenegáliai bizottsága, amely egybe tö­möríti Szenegállá valamennyi politikai, szakszervezeti és kulturális szervezetét, határozatot tett közzé, amelyben megál­lapítja, hogy de Gaulle elutasította azt a követelést, hogy Fekete-Afrika nem­zetei azonnal függetlenséget nyerjenek és e népeket gyarmatosító diktatúrája alá akarja vetni. Ezzel megsérti nemzeti méltóságukat. „Felhívjuk a tömegeket, hogy álljanak készenlétben. Szilárd aka­ratunkat kifejezésre juttatjuk de Gaulle tábornok dakari látogatásakor." — mond­ja a határozat. A Francia Kommunista Pártnak az afri­kai nemzetekhez és Madagaszkar népé­hez, valamint Franciaország többi ten­gerentúli területei lakosságához intézett üzenete rámutat, hogy a tábornok tuda­tában van annak, hogy a francia lakosság széles körei erősen ellenzik diktatúráját és attól félve, hogy Franciaországban ve­reséget szenvedhet, most arra törekszik, hogy a szeptember 28-1 népszavazás nagy komédiájának statisztáivá ne csak az al­gériai -népet, hanem valamennyi francia tengerentúli terület lakosságát megnyerje. Madagaszkár szigetén a politikai pártok java része elutasítja az új alkot­mány* javaslatot. Az új francia választási törvényt rendelettel léptetik életbe Soustelle tájékoztatásügyi miniszter au­gusztus 20-án a kormány Ülése után ki­jelentette, hogy semmi esetre sem fog­nak népszavazást tartani az új választási törvényről. A francia kormány elhatározta, — mondotta Soustelle —, hogy az új par­lamenti választásokat rendeletek alapján hajtja végre. Beszédének további részé­ben Soustelle miniszter hangsúlyozta, hogy az új alkotmány-javaslatról szóló szavazás alkalmával az úgynevezett ten­gerentúli területek lakosságának nem ad­nak lehetőséget arra, hogy a független­ség mellett foglalhasson állást. Mindösz­sze az eddigi állapot fenntartása mellett, vagy pedig a Franciaországgal való még szorosabb kapcsolatok mellett szavazhat­majd. HELYES LÉPÉS a** ***** ** ********* **** * ** *** **** *** * ** * *** a******* ** *************************** tézmények tevékenységébe nem kapcsol­hatók be. , Fontosak a további rendelkezések is. Elsősorban az, hogy a magánrendelőkben nem engedélyeznek bonyolultabb orvosi beavatkozásokat, mint pl. sebészeti, rá­diumos-kezelést, sem pedig drága fé­mekkel való fogászatt működést. Érvé­nyét veszti a munkaképtelenségnek ma­gánorvos által való elismerése. Ugyancsak a magánorvos nem küldheti a beteget nyilvános egészségügyi intézménybe szak­orvosi kivizsgálásra és nem javasolhatja gyógyfürdőbe. Kivéve természetesen azo­kat az eseteket, amikor a beteg maga fi­zeti a gyógyfürdőben való kezelést. A hirdetmény továbbá megállapítja, hogy a magánorvosoknak és fogorvosoknak minden egyes betegről rendszeres doku­mentációt kell vezetniök és rendszeres időközökben jelentést küldeniök az illeté­kes JNB szakosztályának. Az orvosi és fogorvosi magánrendelésről a KNB taná­csainak egészségügyi osztályai döntenek, természetesen a JNB munkaerő-, egész­ségügyi és szociális biztosításügy! ügy­osztályainak javaslata alapján. Á hirdet­ményben szó van arról is, hogy szilárdan megszabják az orvosi teljesítmények díj­szabását a magánrendelőkben. így tehát ez a hirdetmény, amely 1959. január 1-én lép érvénybe (ezen a napon megszűnnek mindazok a rendelők, ame­lyek nem kapnak engedélyt) újból kiemeli azt a tényt, hogy hazánkban a lakosság egészsége az egész társadalom gondosko­dásának Ugye. Nem kétséges, hogy ez az intézkedés kedvezően nyilvánul meg egész egészségügyünkben. Hisz végül is ez olyan intézkedés, amelyre maguk az orvosok tettek indítványt és amelyet hazánk pol­gárai éppúgy óhajtottak, mint az egész­ségügyi gondoskodás számos dolgozója. Egészségügyünk már oly magas fokot ért el, hogy a külföldről érkező látogatók is /nagy elismeréssel nyilatkoznak róla. És nemcsak ők. A sajtó híreiből is tud­juk, hogy nem kisebb elismerésben része­sül egészségügyünk a nemzetközi orvos­tudományi kongresszusokon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nem kell tovább fejlesztenünk, tovább ja­vítanunk. Most hazánk polgárainak töké­letesebb egészségügyi gondoskodásra irá­nyuló törekvésünkben fontos határozat jött létre az orvosi és fogorvosi magán­rendelésről. Emlékeztetünk ezzel kapcsolatban a pl­zeni orvosok kezdeményezésére, akik né­hány héttel ezelőtt arra az elhatározásra jutottak, hogy beszüntetik az orvosi ma­gángyakorlatukat. Ez az elhatározás vissz­hangot keltett egyrészt számos más or­vosnál, az egészségügyi dolgozók köré­ben másrészt természetesen a lakosság körében is. Számos orvos, főképp azok, akik már a mi rendszerünkben végezték tanulmá­nyaikat, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szocialista egészségügyben, ame­lyet az egész társadalom irányit és tart fenn, az orvos nem lehet a gyógyászati kezelésnek valamilyen magánvállalkozója. Rámutattak arra, hogy azok az orvosok, akiknek magán rendelőjük volt, gyakran csak felületesen kezelték a beteget az egészségügyi központban, míg rendelő­jükben „pénzért" nagy gonddal foglal­koztak betegeikkel. S természetesen ez nem gyakorolhatott jó hatást ezen orvo­sok erkölcsi profiljára és főleg nem a fiatal orvosokra. Hisz mindenki tudja, hogy mihelyt az orvos szemében az em­berek egészsége pénzkérdéssé válik, eb­ből semmi jó sem származhat. És hazánk polgárai természetesen jól érezték, hogy ez az állapot zavaróan hat egészségügyi intézményeink munkájára. Hasonló panaszokat hallottunk: „Ha az orvoshoz rendelőjébe mennék és fizet­nék neki, mindjárt másképp vizsgálns meg." Nem, nem kellett, hogy ez igaz legyen, de ez a hiedelem felmerült gyak­ran olyan orvosokkal szemben is, akik teljes odaadással dolgoznak egészségügyi intézményeinkben és hivatásukért és a betegről való gondoskodásért mindent megtesznek. S nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az érzéseket sem, ame­lyek így a betegben keletkeznek abban a hitben, hogy jobb volna, gyorsabban meggyógyulna ha magánrendelőbe men­ne. Ezeket a problémákat most megoldja az egészségügyi miniszter augusztus 6-i hirdetménye az orvosi és fogorvosi ma­gánrendelőkről. E rendelet kimondja, hogy orvosi és fogorvosi magánrendelést to­vábbra nem engedélyeznek. A meglévő magánrendelőket csak egyes akadémiku­soknak, főiskolai tanároknak és docen­seknek, az orvostudomány doktorainak, vagy egyes kiváló orvos-szakértőknek le­het meghagyni. S ezt is csak azzal a fel­tétellel, hogy teljes munkakötelezettségük van az állami egészségügyi vagy iskolai igazgatásban. Kivételt lehet engedélyezni olyan orvosoknak, vagy fogorvosoknak, akik teljes rokkantsági, vagy aggsági já­radékot élveznek, de polgáraink egészsé­ge érdekében még jó munkát végezhet­nek, azonban a nyilvános egészségügyi in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom