Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)
1958-08-21 / 231. szám, csütörtök
Chile Kommunista Pártját elismerté-? ;e*ális pártnak Buenos Aires (ČTK) — Amint már jelentettük, a chilei parlament és kormánya határozatával hatályon kívül helyezték a reakciós „demokrácia védelmi törvényt" és a kommunista pártnak elismerték legális létezési jogát. Most a chilei „Notlcias de Oltima Hora" című folyóirat hírt közölt arról, hogy a politikai pártok és választók regisztráló főintézőségének jelentése szerint Chile Kommunista Pártját ismét bejegyezték és megkapta mindazokat a polgári jogokat, amelyektől 1948 óta megfosztották. BONNI BEISMERÉS AGYRÉMEK VIGYÁZAT! Titokzatos hajó New York alatt! Ellenséges hajó támadást kísérel meg a katonai raktár ellen! Igen, a múlt héten New Yorkban az újságok különkiadásait szétkapkodták. Ez nem volt csoda. A vezérkar irodáiban nagy volt a sürgés-forgás. Légiriadót fújtak. Lökhajtásos repülőgépek és helikopterek szálltak fel. Vadászatuk azonban sokáig eredménytelen volt. Egyesek azt állították, hogy tengeralattjáróról van szó, mások úgy vélték, hogy megfigyelő hajóról, a mely atomágyúval van felszerelve. A hajó azonosságát nem állapították meg. A firkászok és más urak izgatott agya azonban senkit sem hagyott kétségben afelől, — oroszok voltak. A támadásra hamarosan sor került volna. Aranyrudak vándoroltak a földalatti biztonságos rejtekbe. Míg ... Míg az egyik helikopter leleplezte az „agresszort". Valóban katonai objektumok körül cirkált. De csak egy eltévedt halászcsónak volt. Bírságot fizet. Nem kellene azonban nagyon megbírságolni, mert megmutatta az amerikaiaknak, mily veszély fenyegetheti a békét az izgatott rémeket látó agyak részéről, amelyeknek elegendő, hogy egy halászhajó eltévessze az útat, s ők máris képesek felbúgatni a riasztó szirénákat és megtorló intézkedéseket elrendelni. (RP) Az elmúlt héten New-Yorkban az ENSZ rendkívüli közgyűlésén már kitették az asztalra a kártyákat. Mindazonáltal még távolról sem lehet megmondani, milyen eredménnyel végződik az imperialista és az imperializmusellenes tömb összecsapása. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy a rendkívüli ülésszak megnyitásán maga adja elő Amerika javaslatát a közép-keleti válság megoldására. Gyors és személyes fellépése, valamint az amerikai javaslat tartalma világosan mutatják, mire törekszik a vezető imperialista állam, hogyan akarja „megoldani" — természetesen a maga javára — a rendkívüli ülésszak tárgysorozatának egyetlen pontját. Eisenhower javaslata — terjedelmes mellébeszélés után hat pontba sűrűsödik, de annak lényegét is ki lehet fejezni egyetlen mondattal: meg akarja menteni a Közép-Keleten Iraknak a bagdadi szerződésből való kiválása után keletkezett helyzetet a további rosszabbodástól, vagy másképpen: tartani akarja ezen a területen az imperialista pozíciókat, amíg csak lehet. Eisenhowerék ezt a szándékukat elég ravasz formába öltöztették. A közép-keleti országok gazdasági támogatásáról beszélnek, azzal a feltétellel, hogy a jelenlegi kormányokat semmiféle más rendszer nem válthatja fel, miután az arab népeknek az iraki nép megmozdulásához hasonló akcióját eleve „közvetett agreszsziónak, kommunista aknamunkának" minősítik. Kilátásba helyezik ugyan — és ez a fő csalétek a semlegesek felé — hogy későbbi időpontban esetleg kivonják csapataikat Libanonból és Jordániából, amennyiben a fennálló „törvényes kormányok" védelmét az ENSZ megalakítandó fegyveres erői vennék át. Gyakorlatilag ez annyit jelentene, hogy az amerikai és az angol csapatok az ENSZ égisze alatt gondoskodnának a fennálló „törvényes kormányok" (Husszein király!!) uralmának minden áron való fenntartásáról. Miután a Közép-Kelet fegyveres lerohanása a Szovjetunió határozott állásfoglalása következtében nem sikerült, az imperialisták ezt a másik utat választották érdekeik védelmére. Mi ennek a lényege? Kétségkívül a Marshall-terv mintájára megcsillogtatott gazdasági segély, amelyet Amerika mellett a többi imperialista állam, sőt — a Szovjetunió nyújtana. A NYUGATI HATALMAK közép-keleti agressziójának előkészülete idején a világsajtó egyre több adatot szerzett be és közölt annak bizonyításául, hogy ebből a szennyes munkából a bonni kormány is kivette a részét. Az SPD amerikai sajtóiroda már május 17-én közölte amerikai hivatalnokok kijelentését, mely szerint „a libanoni beavatkozás esetén" „Nyugat-Németország területéről szállítanának fegyvereket és katonákat. Ezután megalakult a légihíd, Amerika, illetve Anglia és Nyugat-Németország között, amelyeken a fegyvereket és a katonákat szállították. Május 24-én ezer amerikai ejtőernyős gyakorlatozott, Bajorország területén. Két nap múlva már a nyugatnémet Luftwaffe is „munkába lépett" az amerikai hadsereg kisegítésére. Június 15-én Brentano, bonni külügyminiszter kijelentette, hogy NyugatNémetországnak kötelessége nyilvánosan, tüntetésszerűen támogatni az amerikai hadműveletet, s még aznap az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátották Frankfurt melletti Früchtenfeldbrücki, Nyugat-Németország legnagyobb polgári repülőterét. Július 18-án Str'auss hadügyminiszter megszakította szabadságát, s hivatalba lépését azzal kezdte, iiogy parancsot adott kl az USA egységei támogatására. Eckhardt, Adenauer sajtóirodájának vezetője, sajtóértekezleten kijelentette, hogy a bonni kormánynak nem kellene tűrnie az amerikai repülök és katonák jelenlétét, a helyzetre való tekintettel azonban nem tartja szükségesnek, hogy fellépjen ellene. így sorolhatnánk még sok-sok adatot, amelyek félreérthetetlenül bizonyítják a bonni kormány teljes részvételét, a nyugati hatalmak közel-keleti agressziójában. Ennél nevetségesebbnek tűnik, hogy az agresszió utáni első bonni sajtóértekezleten a kormány szóvivője kijelentette, hogy „a kormány semmit sem tudott az előkészületekről és megvan lepődve". A tényeket azonban nem lehet letagadni. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya felismerve milyen veszély származhatik a bonni kormány eljárásából, július 21-én jegyzékben figyelmeztette, hagyjanak fel a veszélyes játékkal. EzÚj kormány Laoszban Vientina (ČTK) — A laoszi nemzetgyűlés augusztus 19-én jóváhagyta az új kormányt, amelynek élén Phoui Szanonikone áll. A kormányt csupán csekély többséggel hagyták jóvá és a képviselők jelentős része nagyon bírálóan nyilatkozott a kormányprogramról. Szanonikonen ugyanis programjába foglalta, hogy a kormány ugyan semlegességi politikát fog követni, egyúttal azonban a Nyugattal való együttműködésre támaszkodik. után július 26-án a Szovjetunió még erélyesebben tiltakozott a bonni kormány közreműködése ellen és tényeket sorolt fel, amelyek alapján a bonni kormány is az esetleges háború kirobbanása idején háborús bűnösnek számított volna Bonn mindkét jegyzéket válasz nélkül hagyta, és saját népe előtt a sértődöttet játszotta, akit ok nélkül meggyanúsítottak. Ebben a hangnemben beszélt a bonni kormány szóvivője az újságírókkal s ilyen értelemben működtette propaganda-verklijét a Szabad Európa is. A hazugságot azonban addig fújták, míg végül már maguk is elhitték. A bonni kormány a szovjet jegyzékre háromhetes késéssel írt vasárnapi válaszában hivatalosan elismeri, hogy részt vesz a közel-keleti angolamerikai agresszióban. A beismerésnek van ugyan egy kis mentegetődző íze is. Bonn ugyanis a Nyugatközel-keleti hadműveleteit nem ismeri el, „agressziónak" s ezek szerint — mondja — őt sem lehet az agresszió támogatójának tartani. Ez azonban csak felesleges játék a szavakkal, s egyébként is az ENSZ közgyűlése Bonnál sokkal hivatottabb megállapítani a szavak tartalmát. Márpedig az ENSZ közgyűlése az angol-amerikai hadműveleteket agressziónak bélyegezte. Bonn tehát a szovjet jegyzékben felsorolt tények bizonyító terhe alatt a világ előtt kénytelen volt hivatalosan beismerni részvételét a nyugati hatalmak szennyes közép-keleti politikai kalandjaiban. Ha a nyugatnémet nép a világ közvéleményének akarata szerint cselekedne, e beismerés után kellene, hogy e támogatást meg is szakítsa, és a népek érdekeit kifejező politikát folytasson. Az atemszakériők genfi értekezlete befejezés elélt Augusztus 19-én Genfben az atomszakértők csaknem egy heti szünet után ismét együttes ülésre jöttek össze. Félórás ülés után közleményt adtak ki, amely szerint jóváhagyták az atomfegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó esetleges egyezmény betartása ellenőrzési rendszeréről szóló határozatokat. Augusztus 20-án a küldöttségek vezetői nem hivatalos összejöveteleket tartottak, amelyeken kidolgozták az értekezlet zárójelentése részleteinek szövegezését. reláthatólag véget ér. A záró ülésen jóváhagyják a nyolc állam elé terjesz. tendő jelentést. Az atomszakértők megállapodtak a nemzetközi ellenőrzési rendszer elveiben, amely rendszert életbeléptethetik, mihelyt politikai megegyezés jön létre az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. Az atomszakértők keddi ülésének kezdetén dr. Yves André Rocard frantechnikai ' cia atomtudós az elhunyt Fréderic JoI liot-Curie életművéről emlékezett A Reuter tudósítójának közlése , meg. A küldöttek felállással adóztak a szerint az értekezlet csütörtökön elő- ! nagy tudós emlékének. A szocialista parlamenti csoport fenntartássá az új alkotmányjavasiatfal szemben Párizs (ČTK) — A de Gaulle-kormány által kidolgozott alkotmányjavaslat ellentétet váltott ki a Francia Szocialista Pártban. A szocialista parlamenti csoport augusztus 18-i ülésén ismét foglalkozott ezzel a kérdéssel. A párt parlamenti csoportjának számos tagja az alkotmányjavaslatot, amely az elnök'iek rendkívül széleskörű teljhatalmat ad, míg a parBaráti országok: Románia A bukaresti Tudoré Vladimirescu-üzem új típusú gyárt. korszerű autóbuszokat lament jogait jelentős mértékben megnyirbálja, ismét élesen bírálta. Molletnek, a Szocialista Párt főtitkárának egyes hívei, akik nem vettek részt a gyűlésen, mindenképpen igyekeznek meggyengíteni a parlamenti csoportnak az új alkotmányjavaslattal szemben elfoglalt elutasító álláspontját. Ennek ellenére azonban egy/szocialista küldöttség, amelynek tagjai a robbi között J. Moch, P. Lamadier és Charlot képviselők, a parlamenti csoport határozatából felkeresték de Gaulle miniszterelnököt és megismertették őt a parlament szocialista tagjainak bíráló megjegyzéseivel. Ez az eljárás azonban nem hozott semmilyen konkrét eredményt. Charlot képviselő a látogatás után kijelentette, hogy de Gaulle ragaszkodott álláspontjához. A Francé Presse hírügynökség augusztus 19-én közölte, hogy de Gaulle miniszterelnököt, mialatt látogatást fog tenni a Fekete Afrikában és Madagaszkar szigetén, Párizsban Guy Mollet államminiszter, a Szocialista Párt főtitkára fogja helyettesíteni. Ebben kettős számítás lappang. Az egyik az, hogy — ugyancsak a Marshall-terv példájára - az amerikai adófizetők pénzét folyósítanák abból a célból, hogy az amerikai monopóliumok Közép-Keletről származó profitja csorbítatlanul megmaradjon. A másik gondolat: bevonni a Szovjetunió gazdasági hozzájárulását az imperialista érdekek fenntartásához! Taktikailag is ravaszkodnak az ENSZ-közgyűlésen az imperialisták. Az Eisenhower által előadott amerikai terv mellett strohmann-ként Norvégia Í6 benyújtott lényegében hasonló javaslatot. Hírlik, hogy néhány semleges állam, India vezetésével, szintén közvetítő javaslat előterjesztésére készül, amely legalább egy tekintetben gátat szabna az imperialista mesterkedéseknek. Az indiai javaslat ugyanis határidőt szabna az amerikai és angol csapatok kivonására Libanonból és Jordániából. Ezzel szemben áll a Szovjetunió első perctől kezdve következetesen hangoztatott álláspontja. A közép-keleti válság idősorban politikai, sőt az imperialisták hibájából katonai válság. Ennek megfelelően a megöl dásnak is elsősorban politikainak és katonainak kell lennie. A Szovjetunió és a vele egyetértő, következetesen békepolitikát folytató államok azt követelik, hogy mindenekelőtt, haladék talanul és feltétlenül vonják ki a Közép-Keletre július hóban behatolt angolszász csapatokat, bízzák a szuverén arab államokra, azok népére politikai kérdéseik megoldását és csak ezek után — amennyiben szükséges — krressék ezen államok gazdasági támogatásának az útját. Tehát nem megvesztegetni és az arab államok nyakára tartósan imperialista csendőrt ültetni, hanem fordítva, az arab államoknak - mint minden más államnak — megadni teljes bel- és külpolitikai cselekvési szabadságát és támogatni gazdaságuk megerősödését. * « * A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséért és általában az atom- és hidrogénfegyvergyártás beHUSSZEIN JORDÁNIÁI KIRÁLY A NÉP KEDVENCE (A Neues Deutschland karikatúrája) tiltásáért folyó mozgalomnak nagy erősítést és lendületet jelent a Tokióban megtartott világértekezlet, amelyen a világ valamennyi részéből érkezett küldöttek nagy számban vettek részt. Ez az értekezlet, amely több mint egy hétig tárgyalt az atom- és hidrogénfegyverek elleni harc legfőbb kérdéseiről, ismét megmutatta az egész világnak, de főképp a háborús terveikről lemondani nem akaró imperialistáknak, hogy az emberiség túlnyomó többsége minden erejét latba veti azért, hogy megszabaduljon a borzalmas atomháború veszélyétől, amely Damoklesz kardjaként függ a nemzetek feje felett. Valamennyi küldött nagy elismeréssel adózott a Szovjetunió következetes békepolitikájának és annak a -nagy jelentőségű kezdeményezésnek, amellyel egyoldalúan beszüntetett minden nukleáris fegyverkísérletét. Most a többi atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmon van a sor, hogy kövessék a nemes példát. A világértekezlet ilyen értelmű felhívással fordult az USA és Nagy-Britannia kormányaihoz, bár sajnos egyelőre kevés eredménnyel. Éppen azokban a napokban, amikor Tokióban egyértelműen felhangzott a nukleáris fegyverek eltiltásának követelése, Nagy-Britannia kormánya bejelentette, hogy folytatja nukleáris robbantási kísérleteit a csendes-óceáni Karácsony-szigeteken. Hruscsov elvtárs levelében, amelyet az atom- és hidrogénfegyver ellenes tokiói nemzetközi értekezlethez intézett, rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Anglia libanoni és jordániai fegyveres beavatkozása olyan helyzetet teremtett, amely az atomháború kitörésének veszélyét rejti magában. Ezért — hangsúlyozza Hruscsov elvtárs — kell, hogy mindenki, akinek kedves a béke és a biztonság, erejét az arab országok ellen irányuló amerikai és angol agresszió megszüntetése, a beavatkozók csapatainak haladéktalan kivonása és a háborús katasztrófa megakadályozása érdekében fejtse ki. I Görögország e'uiasítia a ciprusi aaqol tervet Athén (ČTK) — Karamanlisz görög miniszterelnök Macmillan angol miniszterelnökhöz intézett levelében, amelyet kedden adtak át az athéni angol nagykövetnek, kijelenti, hogy Görögország nem fogadhatja el a Ciprus kérdésének megoldására vonatkozó legutóbbi angol javaslatokat. A tömegpusztító nukleáris fegyverek eltiltása annál is időszerűbb feladat, mert az amerikai és angol nukleáris fegyverkísérletek továbbra is veszélyeztetik az emberek életét és egészségét. Miután a Szovjetunió egyoldalúan megszüntet mindenféle atom- és hidrogénfegyverkísérletet, semmivel sem igazolható, ha más államok elutasítják az ilyen kísérletek beszüntetését. Az ellenőrzést sem lehet akadályként feltüntetni, mert hiszen jól ismeretes, hogy a Szovjetunió nem utasítja el az ellenőrzést, sőt ellenkezőleg, kezdeményezést tett ebben az irányban is, amennyiben konkrét javaslatot terjesztett elő a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének ellenőrzési rendszerére. így hát a tokiói értekezlet azonkívül, hogy felszólítja az Egyesült Államokat: kövesse a Szovjetunió példáját és feltétel nélkül szüntesse be az atomfegyverkísérleteket, határozatában felkéri az ENSZ-t, küldjön megfigyelő csoportot a Csendes-óceán térségében annak tanulmányozására, hogy milyen szenvedéseket okoznak a iakosságnak a nukleáris kísérletek. Ma fejeződik be az atom- és hidrogénfegyverek eltiltása szempontjából ugyancsak fontos genfi szakértői konferencia. A már kiadott közleményéből kitűnik, hogy egyezmény jött létre az atomfegyverklsérletek beszüntetésének ellenőrzéséről. Ezt a rendszert azonnal működésbe lehet léptetni, mihelyt politikai egyezményt érnek el az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. Amint láthatjuk, megdőlt a nyugati köröknek az az érvelése Is. amelyre oly sokáig makacsul hivatkoztak indokolni akarva hajlandóságuk hiányát az atomfegyverkísérletek beszüntetésére. Megdőlt az az érv. hogy a kísérleti robbantásokat nem lehet beszüntetni, mert e robbantások végrehajtása nem ellenőrizhető, tehát nincs gyakorlati haszna a kísérletek beszünetéséről szóló egyezménynek. Az első lépés tehát a szovjet kormány lankadatlan törekvései érdeméből megtörtént. Most a világ közvéleményének, a békeszerető emberiségnek újabb erélyes küzdelme és erőfeszítése remélhetőleg meghozza a további sikert és rákényszeríti a nyugati hatalmak kormányait a Szovjetunió javaslatainak elfogadására és példájának követésére. P. J. ÜJ SZŐ 4 * 1958. augusztus 21.