Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-13 / 192. szám, vasárnap

Hatalmasat Kassa Villamos- és Áufóvállalata 1938-BAN 28 VILLAMOSKOCSI ÖSSZESEN 757 KM-T FUTOTT NAPONTA • MA 68 VILLAMOSKOCSI BONYOLÍTJA LE AZ UTASFORGALMAT 3100 KILO­MÉTERES VONALON • 1938-BAN 2 007 000, 1957-BEN 28 000 OftO UTAST SZÁLLÍTOTTAK • A KAPITALISTA VILÁGBAN 178 ALKALMAZOTTAL DOLGOZTAK - MOST 560 DOLGOZÖ TALÄL MEGÉLHETÉST AZ ÜZEMBEN A személy- és áruforgalom lebo­nyolítása igen komoly szerepet ját­szik szocialista társadalmunk felépí­tésében. A város íakossága, valamint az idegenforgalom szempontjából nagy jelentőségű a Villamos- és Autóbuszközlekedési Vállalat dolgo­zóinak munkája. Nagy a fejlődés egész Szlovákiában, így van ez Kelet-Szlovákia metropo­lisában is. A lakosság széles rétege megelégedéssel könyveli el a villamos úthálózatának kibővítését. A forgal­mas utakat kettős vágánnyal látták el. Üj típusú gyors járatú villamos­kocsik szolgálják az utazók kényel­mét. Hovatovább meghonosodik a kul­turális utazás. Ezen a téren marad még tennivaló, de sok függ magától az utazóközönségtől is. Azokban a negyedekben, ahol a villamoshálózat még nincs kiépítve, a lakosság kezdeményezésére az üzem 4 vonalon naponta 10 autóbuszt állí­tott be, melyek összesen 1800 kilo­méteres utat tesznek meg. 1957-ben összesen 4 millió ember utazott az autóbuszokon. Az üzem 1952-től állandóan teljesí­ti tervét. Az üzemen belül működő autótaxi azonban adós maradt a terv­teljesítéssel. Egy hónappal ezelőtt — a tervteljesítés érdekében — beve­zették a taxi autókölcsönzést. A ta­xik iránt máris nagy az érdeklődés. A régi típusú kocsikat újakkal vál­tották fel és a viteldíjakat 15-13 százalékkal leszállították. A fejlődés ebben az üzemben sem történt magától. Tóth János régi munkásmozgalmi elvtárs, az üzem igazgatója, szorosan együttműködik az üzemi párt- és szakszervezettel. A párt itt nemcsak az irányító sze­repét véftzi, hanem komoly ellenőrző tevékenységet fejt ki. Az üzemrész­legeken a pártcsoporton keresztül biztosítja az alulról jövő kritika ér­vényesülését úgy a termelés, mint az üzemgazdálkodás terén. A kommunis­ták ereje abban van, hogy a párt tagjai az üzem összes részlegein el vannak helyezve, ahol kitűnnek mint jó munkások. Az utóbbi időben, amikor feltűnően gyakori volt a felső vezeték szaka­dása, a kommunisták felszólították az üzemvezetőséget, hogy a dolgo­zókkal együttesen oldják meg ezt a kérdést. Rámutattak, hogy egyes dol­gozók nem tartják be az üzemveze­tés utasításait az óvintézkedések megtételére. Rámutattak, hogy mi módon lehetne a szakadásokat a mi­nimumra csökkenteni. Az új villamos­kocsik leszállítása idején a szállító 15 áramszedőt nem szállított le, enélkül pedig a kocsik nem voltak üzemképesek. A pártszervezet és az üzemi szakszervezet bizottságai megoldották azt a problémát, hogyan lehetne mégis forgalomba helyezni a megérkezett új kocsikat. Levélben fordultak a plzeňi Lenin Müvek párt­és szakszervezetéhez, hogy segítsék elő a hiányzó alkatrészek leszállítá­sát. Válaszképpen megjöttek az alkat­részek, s a javítóüzem munkásai kö­telezettségvállalás keretében munka­időn kívül összeszerelték a kocsikat. Az üzemben úgy írták szét a tervet, hogy minden dolgozó ismeri saját tervének feladatait. A szocialista munkaversenyt havonta műhely és személy szerint értékelik, ami óriási nevelő hatással van a dolgozókra. Konkréten tárja fel a hiányosságokat és utat mutat ezek eltávolítására. A falu szocialista átépítésében is komoly segítséget nyújt a vállalat. Az üzemi pártszervezet segítségével Magyarbödön tavaly egészközségi szövetkezetet alakítottak. Segítségére vannak a falusi pártszervezetnek és magának a szövetkezetnek a munka szervezésben, s politikai munkájuk­kal hozzájárulnak a falu megváltoz­tatásához. Munkájuk folytán megerő­södött a falusi pártszervezet és a szövetkezeti gazdálkodás is eredmé­nyesen halad előre. A város fejlődésével a villamos­és autóbuszvonal is kell, hogy fej­lődjék. A közeljövőben Kassa mellett megindul a kohóipari kombinát épí­tése, ami magával hozza majd a város lakosságának rohamos növekedését. Az üzem vezetősége előtt ezért to­vábbi nagy feladatok várnak megva­lósításra. Mózes Sándor • 30©C • Fe 1 épült az új baromfitelep Bolyban A bolyi szövetkezet megalakulása óta még nem volt a szövetkezetnek egy rendes tyúkfarmja, ami bizony nagyon sajánlatra méltó dolog. A farm hiányát meg is érezte a Ez nem egy új típusú atomreaktor, mint azt az első -pillanatban gondol­hatnánk. Képünkön a bratislavai sörgyár egyik nagy fözökatlanát láthat­juk, amely segítségével a dolgozók szorgos igyekezettel készítik a mos­tani forró napokban oly jól eső habos innivalót. A bratislavai sörgyár dolgozói egyébként többször nyerlek elsőséget országos versenyeken kiváló minőségű gyártmányaikért. Sluka felvétele. szövetkezet. Nem tudta a kellő to­jásmennyiséget kitermelni, s így arra kényszerült., hogy megvásárolja. Ez a vásárlás nagy veszteséget okozott a szövetkezetnek. Azonban ez nem mehet így tovább, amit a szövetkezet vezetősége is belátott. Elhatározták, hogy építenek egy korszerű tyúkfar­mot és betelepítik azt szárnyassal. Tervüket valóra is váltották. Fel­építették az új. korszerű baromfite­lepet. Kis csibéket is vásároltak bele még tavasszal. A telep vezetője Ho­gya István, aki nagy gonddal neveli a szárnyasokat. Szép burgonyatermés A szolnocskai szövetkezet az utóbbi évek T folyamán egyre több és jobb eredményt ért el a ter­melésben. Korán elvégezték a tavaszi ka­pásnövények vetését. Ennek a ko­rai munkának az eredménye meg is mutatkozik. Burgonya szedés­kor az övék bizonyult járásunkban a legszebbnek. Molnár János, Boly VERSENYB3N... A kékkői járásban 44 szövetkezet áll az idén páros versenyben. A kö­telezettségvállalást jól teljesítik. Már eddig is 19 612 kg marhahúst, 23 584 kg sertéshúst, 36 ezer tojást és 46 ezer liter tejet adtak be a szövetke­zetek terven felül. Az év végéig a járásban 100 hektár mezőgazdasági földterületre 50 számos állat jut majd. S. L. Losonc Kasza alá érett a gabona a somorjai határban is. A szövetke­zet tagjai nem is késlekedtek. A múlt hét péntekén felzúgtak a kombájnok, munkába álltak az arató csoportok, hogy minél előbb betakarítsák a termést. Még mielőtt a kenyérgabona ara­tásához láttak volna, elvégezték a repce és az őszi árpa aratását, csép­ICsét. Mindkét növényfajtából nem várt eredményt értek \el. A repce 15 mázsával, az őszi árpa 28 mázsával hálálta meg a tagok szorgalmas munkáját. A somorjai szövetkezet tagjai már a búzát aratják. 5 kombájn úszik a gyönyörű búzatengerben. Cseh és magyar kombájnosok barátkoznak a munka hevében. Átadják egymásnak munkatapasztalataikat, gyakorlattá változtatják a proletár internaciona­lizmus szellemét. Egymást segítve, támogatva küzdenek az aratás gyors és jó minőségű elvégzésééri. Ma még 280 hektáron ring a búza a somorjai határban. Ha azonban az időjárás a kombájnosok mellé sze­gődik, 12 nap múlva már a hombár­ban lesz a termés. így állították fel aratási tervüket a somorjaiak, ezt segítenek megvalósítani a cseh kom­bájnosok. Zúgnak, zenélnek az arató-cséplő­gépek a Duna menti rónán. A földmű­velő ember legszebb zenéjét vissz­hangozza a határ. A somorjaiak 25 mázsás hektárhozamot irányoztak elő búzából termelési tervükben. Má­jusban, az aszály idején bizony nyug­talankodtak. Ügy látszott, hogy a kedvezőtlen időjárás alaposan bele­szól számításaikba. De mégsem! ... A búza aratásának első napján le­csillapodott a tagok izgalma. Bebi­zonyosodott, hogy még több is lesz a tervezettnél. A legjobban Fehér Károlyt, a szövetkezet gazdászát bántotta a gyenge terméskilátás. Ez érthető is! Több mint ezer hektár föld jó vagy rossz termésének gond­ja nyugszik a vállán. Most, hogy a pirosló búzával, kövérre telt zsákok sokaságára néz, szíve nyugodtabban ver. — Meglesz a kenyere a tagságnak. Az államnak is odaadjuk, amit ter­veztünk. Csak ennyit mond s arcáról látni, hogy elégedett a terméssel. Három évvel ezelőtt csupa baj, csupa nehézség emésztette a somorjai szövetkezetet. Hiányzott a munkalel­kesedés, a közös tulajdon iránti sze­retet. Ám azóta nagy fordulat állt be: a somorjai szövetkezet az élen­járók közé karült annak eredménye­képpen, hogy úrrá lettek a nehézség geken. Tavaly már több százezer koro­na többlet-bevétellel zárták a gazda­sági ŕvet. Az idei gazdálkodásuk is biztató. A tervezett 1 millió 600 ezer korona helyett 1 millió 650 ezer ko­ronát vételeztek be ez év első felé­ben s a második félévben többletbe­vételük még jobban meamutatkozik ma jd A szövetkezeti gazdaság erősödésé­vel párhuzamosan növekszik a tagok jövedelme. Ketten a tagok közül még a múlt évben személyautót vásárol­tak. A hcrtvan esztendős Balázs János bácsi meg éppen három nappal ez­előtt vált boldog autótulajdonossá. Mindez persze nem teszi őket elbiza­kodottá! Tisztán látják, hogy az el­következő években nagy és merész t<4"veket kell meg valósítaniok: bel­terjessé, még jövedelmezőbbé kell fejleszteni gazdaságukat, hogy be­csületesen teljesíteni tudják a XI. pártkongreiszus által kitűzött fel­adatokat! f. k. CSAK IGY TOVÁBB AZ ENSZ 1957. évről szóló gazda­sági jelentése rámutatott arra, hogy az utolsó években a textilipar fejlő­dése volt a leglassúbb és az 1953— 1957. évek átlagában mindössze évi 2,2 százalékos növekedést ért el. Ha megvizsgáljuk az európai szocialista országok tervteljesítéseit, ugyancsak azt tapasztaljuk, hogy a textilipar fejlődése — összehasonlítva a többi iparágakkal — igen lassú, sőt Len­gyelországban például a múlt évben a gyapjúszövet-termelésben még némi visszaesés is tapasztalható volt. Alapjában hasonló következtetéseket lehet levonni a Nemzetközi Pamut- és Textilipari Szövetség statisztikájából is, amely a világ fonóorsó-állományát, illetve pamutfelhasználását mutatja ki. Eszerint 1957. július 31-én 129,42 millió fonodái orsó volt a világon. Az emelkedés az előző évhez képest mindössze 551 000 orsó, tehát még fél százalékot sem tett ki. Az orsóállomány Európában és Észak-Amerikában fokozatosan csök­ken, míg emelkedés az ázsiai, dél­amerikai, afrikai és óceániai orszá­gokban észlelhető, ami élénken bi­zonyítja. hogy ezek az országok textiliparukat egyre jobban függet­lenítik az imperialista államoktól. EURÓPÁBAN LEGNAGYOBB fonó­orsó-állománya Nagy-Britanniának van. 22,49 millió. Ennek nem egé­szen a fele: 10,31 millió gyűrűsfonó. Nagy-Britannia után a Szovjetunió kö­vetkezik 10,15 millió jórészt gyűrűs­A világ textilipara nem fart lépést más iparágakkal fonó-orsóval úgy, hogy ma már Nagy­Britannia után Európában a Szovjet­unió következik a fonókapacitás nagy­ságát illetően. A Szovjetunió lényegesen intenzí­vebben használja ki textilipari beren­dezéseit, mint például Anglia. Nagy­Britannia ugyanis 1956—1957-ben 1,6 millió bála pamutot dolgozott fel, míg a Szovjetunió 5,8 millió bálát. A PAMUTBÁLA-FOGYASZTÁS az egész világon új rekordot ért el, s 42,44 millió bálát tett ki az előző évi 39,04 millió bálával szemben. A je­lentés kiemeli még, hogy 1950 óta az ezer orsóra jutó átlagfogyasztás ál­landóan emelkedik. A textilipari termelés növekedésé­nek üteme az egyes országokban ter­mészetesen más és más. A nyugat­európai országokkal kapcsolatban az ENSZ jelentése azt mondja, hogy Ausztriában, Nyugat-Németországban, Görögországban, Hollandiában, Svédor­szágban, Angliában, Dániában, Íror­szágban csökkent az évi növekedés. Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban, Finnországban, Jugo­szláviában, Belgiumban, Törökország­ban emelkedett. Sajnos, hasonló összeállítás a szo­cialista államokkal kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre, a fejlődés üte­me azonban, ha ennél nagyobb is, nem olyan plasztikusan kiugró, mint ami­lyet ezekben az államokban más ipar­ágakkal kapcsolatban megszoktunk. A kapitalista államok múlt évi gyap­júipari termelése az 1956-éhoz viszo­nyítva általában növekedett. Csupán az Egyesült Államok textiltermelése csökkent. Ez a jelenség az Ameriká­ban a múlt év második felében el­kezdődött, általános gazdasági pan­gással magyarázható, amely természe­tesen a textilipart sem hagyta érin­tetlenül. A SZÁLAS MŰANYAGOKRÓL a je­lentések egybehangzóan állapítják meg, hogy ezek termelése az előbbinél gyorsabban emelkedik, s kétségtelen, hogy ez sorvasztólag hat a textil­ipar más ágaira. Ami a jövőt illeti, a szocialista or­szágok most hangolják össze távlati terveiket, s noha a világpiaci helyzet a kivitelt akadályozhatja, a hatalmas belső piac az egészséges fejlődést to­vábbra is lehetővé teszi. A moszkvai Pravda nemrégen cikket közölt ar­ról, hogy a Szovjetunióban az egy főre eső szövetmennyiséget 1965-ben 56 méterre kívánják emelni a múlt évi 39 méterről, a műanyag- és szint* tikus szálak felhasználásával késziilr pamutszövettermelést pedig évi 60 \ battyáni CSISZ-szervezet mun­kájál eléggé ismerik a király­helmeci járásban. Igen tevékenyek szervezeti, de nem kevésbé kultúr­téren is. Azonban legdicséretre mél­tóbb — amit nem sok szervezetről mondhatunk el —, hogy ugyanolyan tevékenyek a mezőgazdasági mun­kákban is. Battyánban a CSISZ hatvan tagja közül ötvenhármán a szövetkezetben dolgoznak. Az utóbbi években nem­csak a királyhelmeci járásban, de ? kassai kerületben is megérdemelt helyet foglaltuk el és igen sokat be­széltek a battyáni ifjúság szövetke­zeti munkacsoportjáról. Igaz, meg­álltűk a helyüket. Csépléskor a napi munkateljesítményük túlszárnyalta az idősebbek teljesítményét is. Ebbeli igyekezetükben ez évben sem marad­nak el. Maguk elé tűzték, hogy ered­ményeiket fokozzák. Jelenleg még valamennyi termelési ágban dolgoz­nak. A fiúk egy része az építkezé­sen, mások lovasfogattal. A lányok a kertészetben és a dohány körül foglalatoskodnak. A fiatalok minden munkahelyen példaképül szolgálnak a többi szövetkezeti tagnak. Egyik legpéldásabb CSISZ-tag Rip­csu János, a szervezet elnöke, aki az építkezésen dolgozik. Nem lehet mondani a többire sem, hogy elhú­zódnának a munkától. Megtudjuk, hogy a battyáni ifjúság sikeres mun­millió méterről 480 millió méterre. A kapitalista országokban a helyzet már nem ilyen egyértelmű. Az Egye­sült Államok textilipara eddig is ál lami támogatással dolgozott, a gaz dasági válság következtében azonban a szubvenciós igények egyre növek­szenek. Mivel pedig a válság egyre inkább átterjed Európára is, szükség­szerűen felmerült itt is a fejlődési lehetőségek vizsgálata. Tekintettel ar­ra, hogy a nyugat-európai gyárak ve­zetői bizonyos mértékig arra szá­mítanak, hogy az európai szabadkeres­kedelmi övezet előbb-utóbb létrejön, ezek a vizsgálatok azt kutatják, mi­lyen hatással lesz a közös piac a textiliparra. A Nyugaton úgy vélik, hogy a műszá­lak termelése erősebben fog növeked­ni, mint a textiltermelés általában. E számítások szerint 1970-ig a szálas műanyagok fogyasztásában mintegy 30 százalékos emelkedésre lehet számí­tani. Ez a becsült szám azért is ér­dekes, mert eszerint a várható fel­használás nem tesz majd ki többet 1730 millió fontnál (kb. 800 millió kg), ugyanakkor a különböző becslések szerint a termelési kapacitás már Q 1958-bban 2525 millió font lesz, va- ' gyis a hazai fogyasztás további emel­kedése mellett sem tudják azt meg­felelő export nélkül kihasználni. ÁLTALÁBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy a textilipar számottevő fejlődé­sével a nyugati országokban még akkor sem számolnak, hd a jelenlegi | gazdasági pangás irányzata rnegfor-( dúlna. (g— k) kájában igen nagy része volt Kónya Miklós volt CSISZ-elnöknek, aki igen sokat fáradozott azon, hogy a battyá­ni fiatalok elnyerjék a megérdemelt kitüntetést. Ez meg is történt s ma az ifjúság a szövetkezet további fej­lesztésének szilárd alapját képezi. Vannak azonban hibák is, amelye­kért — a HNB-vel együtt — bíráló­lag kell megemlékeznünk a szövet­kezet vezetőiről. — Vajmi kevés gon­dot fordítanak az ifjúság kultúr­szomjának a kielégítésére — mondja Katócs Anni, a CSISZ-szervezet tit­kárnője. Hasonló panasszal él Ádám Anna is, a szervezet pénztárosnője. Hatvanan vagyunk, de ha eljön az este, vagy a vasárnapok, nem tölthetjük szabad időnket hasznos kultúrmunkával, sem pedig szórako­zással — mondja el szomorúan Ka­tócs Anna. Ez bizony igaz. Battyánban sürgő­sen rendbe kellene hozni az elhanya­golt kultúrházat, hogy az ifjúság ösz­szejöhessen. Gondoskodni kell az ifjú­ság neveléséről, meg kell velük is­mertetni a fejlődés legújabb vívmá­nyait. Ehhez azonban szükséges, hogy legyen olyan felszerelt kultúr­házuk, mint a járás legtöbb közsé­gében, mert a jelenlegi a legszeré­nyebb igényeket sem elégítheti ki. Azt sem hallgathatjuk el, hogy a kul­túra fellendítésében nem kielégítő a tanítók kezdeményezése sem. Már­pedig a falu kultúrájának első dol­gozója a tanító, tehát a kultúrmunka komolyabb részét neki kellene meg­valósítania. T gen ajánlatos lenne, ha a baty­-*- tyáni helyzetet a felsőbb szer­vek is szívügyükké tennék, mert ahol az ifjúság ilyen számban részt vesz a szocialista mezőgazdaság fejleszté­sében, megérdemelné, hogy fokozot­tabb figyelemmel kísérjék tevékeny­ségét. - ki ­A nök az aratásban is megállják a helyüket A minap az ipolysági járás vala­mennyi községének dolgozó női kép­viseltették magukat az asszonyok já­rási aktíváján. Megnyugvással érte­sültünk róla, hogv a szövetkezetesí­tésben, a községek szépítésében, va­lamint a begyűjtés jelenlegi eredmé­nyeiben igen nagy részük van az asszonyoknak, akik minden munka­szakaszon a férfiakéval egyenlő ér­tékű teljesítményekkel dicsekedhet­nek. Jelenleg az aratásban és a nö­vényápolási munkákban szorgoskod­nak s ezért nyilván kiérdemlik a megbecsülést. 9 A Nyugatszlovákiai Baromfikombinét Cif/eren előkészületeket tesz. hogy 1959­ben több baromfit szállítson a belkeres­kedelemnek. Ugyancsak gondoskodni fop arról, hogy a baromfi minőség tekinteté­ben az eddiginél jobb" legyen. Azonkívül baromfiaprólékot polyetylén zacskókban fog szállítani, .lobb lesz a tojásszállítás is. amennyiben tojás mészben ötliteres üvegekben lesz kapható. Végül a friss tojás hat és tíz darabonként etylénzacs­kókban csomagolva kerül a piae.ca. (t) ÜJ SZÓ 5 * 1958. július 20,

Next

/
Oldalképek
Tartalom