Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-12 / 191. szám, szombat

P. H a š k o : Hattyúk a tavon Az új realista cseh zeneművészet megteremtője Az a művész, aki a formalizmus, a kozmopolitizmus és a népellenes irány­zatok idején a nemzeti tónusok tarka és lendületes skáláiban ábrázolta az öt körülvevő világot, hazájában és kül­földön egyaránt újra meg újra cso­dálatot kelt. Ez a művész Leoš Janá­ček, a nagy morva muzsikus, tájku­tató, Smetana és Dvoŕák után a cseh zeneművészet legnagyobb alakja, az orosz nemzet tisztelője volt. Janáček feljegyzett kijelentéseiből forró megértés cseng Bartók Béla al­kotásai iránt. Bartók és Janáček for­radalmi lendületű zenét alkotott. A két mester sajátos művészetének nem egy közös vonása van: főként a kor bajára reagálnak. Hosszú időn keresztül folyt a küzdelem Janáček helyes értékelé­séért, ma azonban alkotása a prágai Zenei Tavasz központjában állt és az őszre tervezett brnói kolosszális fesz­tiválon adózunk majd újra tisztelettel a zene e lángeszű mesterének. Janáček szerette szülőföldje népda­lait és körülbelül Bartókkal egyidóben gyűjtötte össze azokat. A magyar lángelméhez hasonlóan nem romanti­kus, hanem tudományos szemmel né­zett a folklórra. Janáček alkotása a kimondottan szláv jellegű fejlett rea­lizmus mintaképe. Inkább érzésből, mint rideg fontolgatásból ered. Lükte­tő, újra meg újra ismétlődő apró mo­tívumokból tevődik össze, kifejezi a történjék a gyakorlőkertben végzett munka jutalmazása. A jutalmazást a végzett munka arányában kell meg­szabni. A jutalmazás módszereinek általában tehát azokon az alapelve­ken kell felépülniük, melyek a szo­cialista nagyüzemi gazdaságokban általában már meghonosodtak. A szakavatott és gondos munka általában meghozza a maga gyümöl­csét: jó terméseredményeket bizto­sít. Felvetődik annak a kérdése, mi­ként történjék a termés értékesíté­se. Helyes elgondolás az, hogy a ter­més egy részét értékesíteni kell s az így szerzett anyagi eszközökből to­vábbi gazdasági természetű befekte­téseket kell eszközölni. A termés fennmaradó hányadát a már említett alapelvek szerint kell szétosztani a tanulók között. Ilyen gyakorlat alap­ján a tanulók egyrészt látják a kö­zösen végzett munka eredményeiből származó értékek közcélú befekteté­sét, másrészt egyénileg is jutalmaz­va érzik magukat a végzett munka alapján. így kialakul bennük nem­csak a helyes közösségi érzés gon­dolata, hanem a mindenkinek a ké­pességei alapján elvégzett munka igazságos jutalmazása alapelvének tudatosítása is. Az ilyetén való gaz­dálkodás ezen túlmenően örömet és élményt ls jelent a tanulók számára. B ármilyen sikeres azonban az iskolákért termelő munkája, a gyakorlati munkához szük­séges anyagi eszközök fedezésére, legalább is a kezdeti időszakban, nem képes. Ezért van nagy jelentő­sége a védnökségi kapcsolatoknak valamely mezőgazdasági nagyüzem­mel. Iskolánknak az Állami Gazda­ságok Járási Igazgatóságával van védnökségi kapcsolata és elmond­hatjuk, hogy igen készségesen segí­tenek munkánkban. A jó védnökségi kapcsolatok előfeltétele a pontosan meghatározott munkaprogram. A szokásos megállapodás rendszerint a védnökségi üzemtől kapott anyagi szegények, elnyomottak és elesettek szeretetét. Ezt a szellemet tükrözik Sárka, A regény kezdete, Jenűfa, A sors, Bogár úr kirándulásai, Káfa Kabanová, A ravasz róka koma, A Makropulos ügy, A holtak házából ctmű operái, kórus-kamara- és zene­kari művei. Érdekes, hogy Janáček al­kotásában megtaláljuk az orosz népi alkotás melodikai és ritmikai elemeit. Janáček szerette az orosz nemzetet és a szeretetében akkor is kitartott, ami­kor sok európai állam hátat fordított a Szovjetuniónak. Janáček egyes mű­vei az orosz életet tükrözik és tol­mácsolják azt a hitet, hogy sem a lángok, sem a kínok nem pusztítják el az orosz nép erejét. Bartók vala­mikor azt mondotta: „Igazi vezéresz­mém a nemzetek testvériségének esz­méje. Amíg bírom, ezt az eszmét fo­gom szolgálni zenémmel". Janáček Bezručhoz hasonlóan a szociális igaz­ságtalanság elleni tiltakozását fejezte ki, mint ahogy Bartók is alkotása ér­telmét az egész emberiség szeretetének dicsőítésében találta meg. Ezt fejezi ki operái alakjainak egyéni sorsa. Az életüldözött embereken kívül szerette a természetet s mindent, ami él és növekszik a természetben. Janáček Bartókhoz hasonlóan a tövises, de egyéni utat követő művész nagy pél­daképe marad. Dr. Tvrdoň J. támogatást (trágya, talajmunka, ve­tőmag) valamint a részükről nyúj­tott szakfelügyeletet tartalmazza. Az iskola részéről néhány brigádmunkát, valamint a mezőgazdasági üzem idő­szakonkénti meglátogatását foglalja magába. Gyakori eset, hogy a véd­nökségi üzem talajmegművelő gépet, eszközöket ad az iskolai gyakorló­kertnek használatra. Altalános problémát jelent a nyári szünidő alatt elvégzendő munka meg­szervezése, mivel ezen időszak alatt nincsenek gyakorlati foglalkozások. Ha a gyakorlókertben végzett mun­ka sikeres, jól megszervezett, ez sem okoz különösebb gondot, mivel a tanulók — megszokván a közös munka végzésében rejlő örömöket — önkéntesen vállalják a nyári idő­szakban a gyakorlókertben elvégzen­dő munkát. Így tehát a munka zavar­talanul folyhat a tanév kezdetéig. Természetesen ennek a munkának is szervezettnek kell lennie. Feladat­ként kell megszabni a munkát vál­laló tanulóknak az előreláthatóan el­végzendő munkát, megbeszélni a szükséges növényápolási munkákat, valamint a betakarítás, illetve az ér­tékesítés módozatait. Az ilyen meg­bízatások' növelik a tanulók önte­vékenységét, leleményességét. Az elmélyült, alapos munka természete­sen meghozza az eredményt. Ez nem csupán a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos rokonszenv, szaktudás fejlődésén mérhető le, hanem a fi­zikai munka megkedvelését, megbe­csülését is eredményezi. A gyakorló­kerti tevékenység tehát a munkára való nevelés legjobb eszköze. A gyakorlókertben szerzett ta­pasztalatok különösen a me­zőgazdasági tanonciskolában jól hasznosíthatók. Helyes lenne vi­tatkozni arról is, hogy milyen kap­csolatok legyenek az általános mű­veltséget nyújtó iskolák, valamint a mezőgazdasági tanonciskolák között. Különösen a vidéki iskolák között. Í Ku lturális fa \ Goethe Faust-ját Nyugat-Német­országban megfilmesítik. A címsze­replő: W. Fischer. A leningrádi Drámai Színház az új színházi évadban bemutatja He­mingway színművét, az „Ötödik had­oszlop"-ot. Ez lesz a darab első elő­adása a Szovjetunióban. Az „Anna Frank naplója" című színművet több mint 100 színházban játsszák az egész világon. A darab eddig 2800 előadást ért meg. Nemzetközi szemináriumot ren­deznek Moszkvában az orosz nyelv és irodalomszakos főiskolai hallga­tók részére. Több, mint húsz ország, — köztük számos amerikai és távol­keleti állam képviselője vesz részt a szemináriumon, az orosz klasszikus és a szovjet irodalom legfontosabb problémáinak megvitatásán. A firenzei Fitti palota kertjében egy 11,80 méter magas Vénuszt áb­rázoló szoborra bukkantak, Rossi, Marozzi és Proccaci műszakértők véleménye szerint a szobor minden bizonnyal Michel Angelo műve. A meiningeni színház bemutatta Heniz Paquet tánckölteményét „Sza­badságot Dzsamilának" címmel. A zenét Chopin műveiből állították össze, Dzsamila szerepét a kiváló csehszlovák táncosnő, Ludmilla Pod­zimková táncolta. A halálraítélt al-> gériai szabadságharcosnőről szóló balettnek hatalmas sikere volt. 700 millió írástudatlan él jelenleg a világon - az UNESCO statiszti­kája szerint. Az analfabéták száma a legnagyobb Afrikában, valamint Kö­zép- és Távol-Keleten. Erich Maria Remarque nemrégen ünnepelte 60. születésnapját. Re­marque, akinek 1929-ben a „Nyuga­ton a helyzet változatlan" című re­génye hozta meg a világsikert, Svájcban, később Franciaországban élt, majd áthajózott Amerikába. Itt jelent meg 1931-ben a „Nyugaton a helyzet változatlan" folytatása „Az út visszafelé" címmel. Hitler ura­lomrajutása után, 1933-ban nyilváno­san elégették könyveit a berlini egyetem előtt. Következő regénye, a „Három bajtárs" 1937-ben jelent meg. A „Parti zsákmány" című köny­vét 1941-ben adták ki. „A diadalív ; árnyékában" 1946-ban látott napvilá- \ got. Utolsó regénye, „A szerelem és j halál kora" 1945-ben jelent meg. ; Egyetlen színpadi művét, az „Utolsó i állomás"-t 1956-ban mutatták be ; Berlinben a színházi fesztiválon. ! Ralph Gwisberough amerikai új- ; ságíró elkészítette a világ nagy í könyvtáraiban megtalálható erotikus I könyvek jegyzékét. Megállapítása i szerint az említett könyvek legna- j gyobb számban a Vatikánban, a pá- j pai könyvtárban találhatók. Ajánlatos a most megszervezendő mezőgazdasági tanonciskolák szerve­zésénél azt az alapelvet követni, hogy azok szervezésileg szorosan tartozza­nak a körzeti nyolc- vagy tizenegyé­ves iskolához, szakmailag viszont va­lamelyik közel fekvő középfokú me­zőgazdasági szakiskolához. A mező­gazdasági tanonciskolák járási szak­felügyelője egyben az iskolai gyakor­lókertek munkáját is figyelemmel kí­sérné, irányítaná. Ezeket a szempon­tokat azok a követelmények teszik indokolttá, amelyek a kétéves me­zőgazdasági tanonciskola küldetésé­ből adódnak. Az általános műveltsé­get nyújtó iskolák mellett szerve­zendő mezőgazdasági tanonciskolák ugyanis jobban tudnák biztosítani a korábban szerzett ismeretek jobb ki­használását, valamint jobban kiemel­nék az intézmény iskola-jellegét, a harmadfokú mezőgazdasági iskolák szakfelügyelete viszont biztosítaná a megfelelő szakmai színvonalat. Hasz­nos lenne, ha a mezőgazdasági ta­nonciskolák is rendelkeznének gya­korlókerttel. Ez azonban csupán a különféle kísérletek elvégzésére szol­gálna. A gyakorlati munkák nagyobb részét valamely mezőgazdasági nagy­üzemben végeznék. Ebből adódik, hogy közvetlen és szoros kapcsolatot kell kiépíteni a legközelebbi mező­gazdasági nagyüzemmel. A legközelebbi feladat az, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági termés­eredmények növekedését. Ez pedig csupán a mezőgazdasági munkát vég­ző dolgozók szakmai felkészültségé­nek fokozásával biztosítható. A me­zőgazdasági pályára való előkészítés tehát társadalmi feladat. Ügy, mi­ként annak idején, a szocialista ipa­rosítás éveiben, most is az egész tár­sadalom segítségére van szükség, hogy a kitűzött feladatokat elvégez­hessük. E feladatok megoldása köz­vetlenül hatással van életszínvona­lunk emelkedésére is. Böszörményi János MIKOR ELJÖTT EZ aratás ideje, a ku­lák felfogadta sze­gény, földtelen szomszédját arató­nak: — Mi lesz a mun­kám? — kérdezte a szegény, ember. — Addig, aratsz, amíg a nap az égen van — felelte a gazda. — Aztán mit fi­zetsz? — Ha learatsz, kapsz egy zsákocska lisztet. Kiment a szegény ember és nekilátott a munkának. Vágta a rendet, kötötte a kévét és rakta a ke­reszteket. Kora reggeltől dolgozott és mi­kor a nap az ég tetején delelt, csak ak­kor pihent le keveset egy kereszt tövé­Be. Kanyarított egy karéj kenyeret s hagy­mával jóízűen megette és aztán újra a kasza után nyúlt. Mikor lenyugodott a nap, a fáradt arató kiegyenesítette derekát, letörölte veríté­két és így szólt: — Mára elég is lesz. — Hogy hogy elég? — szólalt meg a kulák, aki eljött megnézni, hogyan halad az aratás —, hiszen a búza fele még lábon van. — Ügy szól az egyezség, hogy nap­nyugtáig aratok — védte az igazát a szegény ember. — Az Igaz, hogy a nap már lement. De nézz csak az égre, Látod, hogyan világít a hold — a nap édes testvére? Arass csak addig, amíg süt, mert külön­ben nem kapsz lisztet. Mit tehetett a szegény ember, újra munkához látott. Egész éjszaka aratott. A kulák pedig ezalatt a körtefa tövében horkolt. Mire előbújt a nap, az arató mindegy szálig levágta a búzát. Mikor felébredt a, kulák és látta a le­aratott életet, így szólt: — No, most már megkaphatod a fize­tést. Menj haza, fogj egy zsákocskát és gyere el a malomba, kiadom a lisztet. Hazasietett a szegény ember és egy­kettőre a malomban termett egy óriási zsákkal. — Ide a liszttel! — szólt a kulákhoz. A nagygazda ijedten kimeresztette sze­mét s így morfondírozott: — Micsoda feneketlen zsákot hoztál? — Hát nem látod, hogy ez édes test­vére a kis zsáknak? — Ki hallott már olyat, hogy a zsák­nak testvére ľan? — Hát ha a napnak van testvére, miért ne lehetne a zsáknak is. — felelte a csa­varos eszíí szegény ember. A kulák nem tehetett mást, megtöl­tötte az óriási zsákot, a szegény ember meg örömmel hazavitte. A kulák bosszú­san vakargatta a füle tövét. Szűcs Béla fordítása Zöld levél Román népdal 1r n'— a 1. Zöld le-vél, zöld le • vél. il la-tol hoz már a szél, il • ia • tot hoz SZÜNIDŐBEN Mély csend ül a tanteremben, a padok üresen várnak. — Várhatnak most — a diákok ki tudja, hol, merre járnak! Szétröppentek, mint a madár, ha már szárnyai kinőttek. — Járjuk be a falut, rétet, vajon hol találjuk őket. — Kis Marika anyukának vásárolni megy a boltba, Pityunak a faluvégen liba-pásztorság a dolga. Míg libái legelésznek, Végh Jancsival versenyt szalad. Erzsi bíró, indulás-jelt Palika fiizfasípja ad. — Mind vidámak, arcuk szinte megszépült a mosolygásba! Bizony nem is gondolnak most tanteremre, tanulásra. Petrík József már a szél.Tral-la, la - l« la- • 2. Kék virág, kék virág bokrok alján ibolyák. Bokrok alján ibolyák, Tralla, lalalalala Itt a nyár — itt a vakáció O TI IS ÖRÜLTÖK a nyárnak, Sokan Ö közületek pionírtáborba mennek, vagy X legalább is kirándulnak iskolájukkai, Q bejárják hazánk gyönyörű vidékeit, vá" 0 rosait. De akik otthon maradnak, azok­G nak is számtalan felejthetetlen percet, Ó élményt nyújt a vakáció. írjátok meg O a Gyermekvilágnak legszebb nyári él­X ményeiteket. A legjobb írásokat kö­g zöljük és egy szép könyvvel jutalmaz­0 zuk. L313 W u 1. Három utas betévedt egy vendég­lőbe. A vendéglős nem tudott már csak krumplit adni nekik. Közben elaludtak. Mikor felébredtek, az egyik, megette a krumpli egy harmadát. Mikor félébredt a másik, ö is bekebelezte egy harmadát, a harmadik pedig a megmaradt egy har­madot fogyasztotta el s még maradt nyolc krumpli. Hány krumplit evett meg a há­rom utas külön-külön? (Három pont.) (Beküldte: Boja Veronika, Gúta) 2. Három egyenes­sel úgy osszátok öt részre a fenti négy­zetet, hogy mind­egyikbe éppen öt pont kerüljön. (Meg­fejtése három pont.) (Beküldte: Keller Gábor, Érsekúj­vár.) 3. A mellékelt négyzetben egy til­tott területet láttok (fekete négyzet). Úgy osszátok öt egyen­lő mezőnyre a négy­zetet, hogy a tiltott terület egyikbe se essen. (Négy pont.) 4. Nekem olyan kisfiam van, aki egy­idős az anyjával, mi az? (Két pont.) (Beküldte: Kovács János, Kassa.) 5. Zöld burokban születtem, Mikor aztán nagy lettem, A zöld burok szétfeslett És a ... kiesett. (Egy pont.) (Beküldte: Nogel Erzsébet, Topol'níky.) A JÚNIUS 28-1 SZELLEMI ÖTTUSA HELYES MEGFEJTÉSE 1. Pontosan 4 óra 22 perc 30 má­sodperc volt. -F ¥ 2. így lehet egyetlen vonallal lerajzolni ezt a bonyolultnak lát­szó figurát. 3. Dvoŕák (1841 -1904) és Sme-, tana (1824-1884). 4. A vitaminok az emberi és állati szervezetben lévő szerves anyagok, amelyek az egészéges életműködés­hez feltétlenül szükségesek. Hiányuk betegséget okoz. A vitaminokat az A B C oetűiről nevezték el. 5. Harmat. i KÉRÜNK BENNETEKET, hogy a szellemi öttusába csak olyan rejtvényt küldjelek be, amit magatok találtok ki és olyan találós kérdéseket, amelyeket a falu idősebb embereitől hallottatok, mert csak ezeket közölhet jük. (ÜJ SZÖ 8 * 1958. július 16. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom