Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-08 / 188. szám, kedd

ll^aéUaktäúfutaskafiuia Mezőgazdaságunk gépesítése során egyre bonyolultabb szerkezetű gépek érkeznek falvainkba! Ezek megkímélik az embert a nehéz munkától, de kezelésük és irányításuk annál magasabb képzettségű szakembereket Ezt az űrt pótolja a Cseklészi Négyéves Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskola, ahol a hallgatók megismerkednek a mezőgazdaságban használatos valamennyi gép szerkezetével s megtanítják őket azok gazdaságos kihasználására és helyes karbantartására. A tanulók itt érettségi bizonyítványt kapnak, amely egyenlő értékű a négyéves vas- és fémipari szakiskolában szerzett bizonyítvánnyal. A szakiskola a maga nemében egyedülálló egész Szlovákiában. Az innen kikerülő ifjakra mezőgazdaságunk fokozottabb gépesítése szempontjából igen fontos feladat vár. A Cseklészi Mezőgazdasági Gépesítési Szakiskolában a múlt héten kezdődtek meg az érettségi vizsgák. Az intézet ezúttal harmad ízben bocsátja az életbe a fiatalokat, akik A villanyhegesztésen kívül mftnden szakiskolásnak azj autogénhegesztést is el kell sajátítani. Előbb azonban megismerkednek az öntvények összes fajtájával, mert csak ennek ismerete után kerülhet sor a szakszerű hegesztésre. A kongresszusi határozatok megvalósításáért A

pártkongresszus határozatáról sokat beszélnek az EFSZ-ekberi. Kocsárdy Sándor, a pelsőci szövetkezet elnöke különösen a termelés 1965-ig való 40 százalékos növeléséről és a szemestermény hektárhozamának fokozásáról a következőket mondja: „A határozat megvalósítható. A megvalósításhoz az szükséges, hogy mindenhol áttérjenek a nagyüzemi gazdálkodásra, mert csak így lehet egyre gyorsabb ütemben fokozni a hektárhozamokat. Szövetkezetünk 1952-ben alakult. Azóta minden évben gyarapodunk. A múlt évben 160 hektárral növekedett a földterület. Magunk látjuk, hogy az újonnan belépők földje nincs jól előkészítve, amely aztán abban az évben nem hozza meg még azt a hozamot, amit a többi szövetkezeti földek. Ennek ellenére egyes növényfajták termelésében eddig is elértük azokat az átlaghozamokat, amit a terv előír. Nekünk úgy kell szorgoskodnunk, hogy ezeket az eredményeket rendszeresen érjük el. A múlt esztendőben szemesterményből elértük a 22,8 mázsás termésátlagot". A múlt évben először termeltek a pelsőciek cukorrépát és átlagban 601 mázsát értek el hektáronként. Ez évben 620 mázsát akarnak hektáronként betakarítani. A pelsőciek 100 hektáron 1960-ig 42 szarvasmarhát, abból 18 tehenet kell hogy elérjenek. Ezt a 'feladatot 1959-ig teljesíteni fogják. 500 kacsával bevezették a kacsatenyésztést. A munkaegység értéke 20 korona. A háztáji földet a házi alapszabályoknak megfelelően osztották szét. A meglevő istállókhoz az idén egy L 98 típusú tehénistállót építenek. Az őszi vetésben semmi kár nem esett, a tavasziak pedig kifogástalanok. Ha az időjárás megengedi, hozzákezdenek a 10 hektáron elvetett repce aratásához, amely jónak ígérkezik — 20 mázsás átlagra számítanak. A község gazdáinak 15 százaléka még magángazdálkodó. A pártcsoport arra irányítja a szövetkezeti tagokat, hogy a legjobb viszonyban legyenek az egyéni gazdálkodókkal. Gyakran jönnek össze meg'beszélésre, ahol összehasonlítják a szövetkezeti tagok kereseti lehetőségét az egyéni gazdálkodók kereseti lehetőségeivel és a terméseredményeket is. Az ilyen összejöveteleken mindig akad felszólaló. Az utóbbin az egyik egyénileg gazdálkodó a szövetkezet termelési eredményeit, a tagság jobb kereseti viszonyait taglalva többek között ezt mondotta: — „Magam sem tudom, miért vonakodunk és miért nem léptünk még be hamarabb." A szövetkezetben várják, hogy az egész falu együtt fog haladni a szövetkezettel a jobb életért folytatott harcban. Fredményes munkája a tagság•*J nak eddig minden évben biztosította a munkaegység 100 százalékos értékét. Ez évben további jó eredmény várható és hogy mennyire nő a tagság bizalma a párt iránt, azt a legjobban az bizonyítja, hogy újabb tagok kérték felvételüket a pártba. MÖZES SÁNDOR négy éven keresztül szorgalmasan tanultak és igyekeztek minél nagyobb tudásra szert tenni. Most nemsokára kikerülnek az életbe, hogy tudásukat a gyakorlatban érvényesítsék. A szakiskola IV. évfolyamának hallgatói még egyszer végiglapozzák jegyezeteiket, elgondolkoznak a tanultak felett és igyekeznek minden tantárgyból a lehető legjobb osztályzatot nyerni. Ez alkalommal 49-en készültek az érettségire. Az elmúlt évvel szemben ez 45 százalékos emelkedést mutat. Az iskolában öszszesen 18 tantárgyat tanítanak, melyek ismerete és elsajátítása nélkülözhetetlen a mai korszerűsített mezőgazdaságban. Valamennyi jelentkező előzetes vizsgán vesz részt és csak azokat veszik fel, akik a követelményeknek megfelelnek. Tavaly pl. 220 jelentkezőből csupán 36 felelt meg a kívánt követelményeknek. Ebből is látható, hogy a jövőben a mezőgazdaságban csak olyan vezetőket és szakembereket fognak alkalmazni, akik kellő tudással és rátermettséggel rendelkeznek, tisztában vannak a termelés növekedésének minden csínja-bínjával és a reájuk bízott feladatokat meg tudják oldani. Sajnos, a felvitelnél ,— ahogy kitudódott —• sokszor az ismeretség és az összeköttetés érvénvesül és olyan tanulók is bekerülnek'az iskolábá. 'ákik k§~ sőbb nem tudnak helytállni. Az első igényel. Tökéletesen képzett és szakmailag jól felkészült emberek hiányában mit sem érne a legnagyobb teljesítményű gép sem. Működtetésükre sok ezer jól képzett szakemberre van szükség. ösztöndíjat. Ezt pedig tudvalevően csak azok kapják, akik jól tanulnak. A IV. osztály 49 tanulója átlag 290.korona havi ösztöndíjban részesül Ezek közül 12 jó előmenetelért még külön pénzjutalomban is részesül. Az intézetet korszerű fémmegmun kálógépekkel szerelték fel, a hallgatók megtanulják az alkatrészek készítését. A tanulók minden évben meglátogatják a ftepin megrendezett mezőgazdasági gépek állandó kiállítását, valamint a brnói gépipari kiállítást. A tanulók elhelyezéséről a Mezőés Erdőgazdasági Minisztérium gondoskodik. Ez a módszer eddig min den évben nagyon jól bevált. Jól járnak a gépállomások, állami gazdaságok és az EFSZ-ek is, mert csupa jól képzett szakembert kapnak. Tavaly például Pék Szilveszter, aki igen jó eredménnyel érettségizett, mint műszaki tervező a bratislavai GTÄ-n kapott elhelyezést. A gépállomás dolgozói a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak Pék Szilveszterről, akinek munkáját igen nagyra becsülik. Bedecs Irén a Galántai Kerületi Javítóműhelybe került, ahol érvényesítheti tudását. Pukán György mint mechanikus dolgozik a Tornóci Állami Gazdaságban. Beosztásával elégedett, ami érthető is, hiszen idővel, szorgalommal és kitartással még jobb elhelyezést is nyerhet. A mosfr kikerülő tanulók elhelyezéséről máris gondoskodtak. Angelmayer Rudolf már a múlt héten megkapta beosztását a csütörtöki gépállomásra. — Ahogy mondja — alig várja, hogy odakerüljön. Szeretne mielőbb úgy dolgozni és termelni, ahogy azt az iskolában tanulta. Mráz Alajos a Prágai Felsőbb Gépipari Szakiskolába készül. Jelentkezését elfogadták. A jövőben még nagyobb tudásra igyekszik szert tenni. Skoril Józsefet már szintén várják a rybanyi gépállomáson, ahol fontos szerepet tölt majd be. A most érettségizett hallgatók előtt nyitva áll a boldogulás kapuja. A gépállomások, állami gazdaságok és EFSZ-ek százai örömmel fogadják i a mezőgazdaság szakaszán elhelyezkedni és boldogulni akaró fiatalokat. A szakiskolában elsajátított tudás nagyban 4iozzá j árul a kezdeti nehézségek leküzdéséhez. Ne higgye azonKét termést egy A négyéves mezőgazdasági gépesítési szakiskola hallgatói a kévekötőgép k .tőszerkezetét tanulmányozzák. Az alkatrészek ismerete igen fontos. A legtöbb kötőgépet éppen ennek a szerkezetnek helytelen kezelése és a szakismeret hiánya miatt nem tudják kellőképpen kihasználni. A képen: Smlščák, Korbei és Kopin érettségire készülő tanulók. (Fehér köpenyben) K'cko Géza szakelőadó. évben ezek azonban valamennyien „megbuknak", felsőbb osztályba nem mehetnek és így végeredményben még az „összeköttetés" sem érvényesül. A • tanulók általános előmenetele egyébként igen jónak mondható. Ezt a tényt legjobban az bizonyítja, hogy az iskola 196 növedéke közül 136 kap ban senki, hogy most már vége a tanulásnak. Az ifjú dolgozóknak még sok mindent kell az életben megtanulniok, amit az iskolában nem tanulhattak meg. Itt kell letenni az igazi érettségit és ez majd elkövetkező munkájukban, a termelés gazdaságos növelésében nyilvánul majd meg. Fűry József VAL/ISZ AZ UJ SZÚ CIKKÉHE Az Üj Szó június 25-i számában olvastam „A póruljárt borjú" című cikket és szeretném hozzáfűzni az alábbiakat. Bizony, a bort nemcsak Bodrogközben szeretik, hanem Negyeden is. Sőt, nem csak a jó bort, de még a rossz p inkát is. És ki tudná megmondani, hogy annak mértéktelen fogyasztása mennyi kárt okozott már népgazdaságunknak, szerte az országban. Kár volt bizony szegény borjúcskáért, de kár ám a sok szép lóért is, a sok szép gépért is, amelyek szintén az iszákosság miatt válnak használhatatlanokká, illetve hullanak el. Kár a sok emberért, akik szintén az iszákosság áldozatai, meghalnak, nyomorékká válnak. Kár az aktákért, amelyek sokszor hónapokig hevernek, penészednek elintézetlenül az iszákos hanyagsága miatt. Főleg azonban kár azért, hogy mi még mindig csak írogatunk, beszélünk róluk, ahelyett, hogy magfékezésükre megfelelő intézkedéseket foganatosítanánk. Kucsera Ferdinánd, Negyed. Az idén jó termést adott a széna első kaszálása, az évelő takarmányokból is bő termésre számíthatunk Az első kaszálás alatt az időjárás is kedvező volt a betakarításra, így nagy kazal takarmányok várnak az állatállomány átteleltetéiére. Persze, mindez nem tehet elbizakodottá egy szövetkezetet sem, hiszen a mezőgazdaság állandó fejlesztése éppen az állattenyésztésre ró igen nagy feladatokat. Több' hús, tej, zsír pedig — az állatállomány szaporítása mellett — csakis bőséges takarmányozással állítható elő. Az állatállomány átteleltetése már évek óta nagy gondot okoz az EFSZ-eknek, s hogy a jövőben kevesebb legyen a gond és több a haszon, már most kövessünk el mindent, hogy a télre bőséges szálas- és silótakarmányt biztosítsunk. Ennek az az alapfeltétele, hogy addig, amíg zöld takarmányon tarthatjuk a jószágot, lehetőleg ne nyúljunk a készletekhez, sőt igyekezzünk terven felül is minél több takarmányt elraktározni a télre. Hogyan biztosítható az állatok zöldtakarmánnyal való állandó ellátása? A zöld futószalag tavasztól télig friss takarmányt ad a jószágnak. Azt meg egyetlen állattenyésztő előtt sem kell különösebb érvekkel bizonyítani, hogy mennyi előnye van a zöld etetésnek. A zöldet jobb étvágygyal fogyasztják az állatok, több a tej és erőteljesebb a növendékek fejlődése is. Megvan ennek a természetes magyarázata és a haladó takarmányozási technika így fejti ki: „A legelőfűben és általában a zölden etetett takarmányokban több az íz- és a zamatanyag és benne vannak mindazok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek a szárított, vagy kilúgozott takarmányokból részben, vagy teljes egészében hiányoznak." Érthető tehát az a törekvés, hogy az állatok részére kora tavasztól késő őszig, sőt, ha lehetséges, még azon is túl folyamatosan zöldtakarmányt biztosítsunk. Nem okoz nehézséget ennek megoldása tavasszal és nyár elején, hiszen ebben az időszakban sok a zöldtakarmány. Mit lehet tenni azonban, hogy a nyár végére, s az ősz elejére is legyen zöldtakarmány? Elsősorban az őszi takarmányok betakarítása után nyomban el kell vetni a másodnövényeket. Tehát egy esztendőben lehetőleg két termést takarítsunk be az olyan földekről, amelyek ezt bírják. Szövetke-zeteink túlnyomó többségében az elmúlt években már meggyőződtek róla, hogy milyen sokat jelent, ha a másodnövényekkel pótolják a takarmányokat s nyáron is zöldtakarmányt etethetnek a jószággal. A zöldtakarmány folyamatos biztosítása könnyebb azokon a vidékeken, ahol sok a legelő, hiszen a szokásos legeltetéssel elérik, hogy a jószág állandóan friss zöldtakarmányhoz jusson. De mit tegyenek ott, ahol kevés, vagy egváltalán nincs legelő? Még nagyobb gondot kell fordítaniok a másodnövények vetésére, s jó ha nemcsak az őszi takarmányok földjén, hanem a learatott gabonaföldekbe is vetnek tarlőnövényeket. Azt az érvelést is megcáfolták a múlt évek tapasztalatai, hogy az egy esztendei két termés kizsarolja, tönkreteszi a talajt. Ha helyesen választjuk meg a másodnövények alá a földet, nem tehetjük tönkre annak termőképességét, különben is műtrágyával pótolhatjuk a másodnövények által elhasznált, a jövő terméshez szükséges tápanyagokat. Természetesen a másodnövénnyel bevetett földek csakis úgy hozhatnak bő termést, ha jól elkészített földbe vetjük el a tarlónövényeket. Különösképpen az idén jó alkalom nyílik a másodvetésre, még a rozs és a búza learatása után is, mert a talaj az utóbbi hetekben elegendő csapadékot raktározott el. S a talaj nedvességét megőrizhetjük, ha az előző termény betakarítása után 24 óra legforgása alatt földbe tesszük a tarlónövények magvát. A másodnövények vetésénél rendkívül fontos a nedves, aprómorzsás magágy, amelybe a szokásosnál valamivel mélyebbre juttassuk a magot, hogy a talaj felszínének gyors kiszáradása esetén is maradjon elegendő nedvesség a csírázáshoz. Arról volt szó, hogy a búza, rozs és az árpa után is „kivehetünk" még egy termést a földből jó munkával, s helyesen választott tarlónövénnyel. így van ez, mert szakszerű gazdálkodással igen széles lehetőség nyílik a föld termőképességének teljes kihasználására s nem kizsaro-> Iásásra. Hogy hol, melyik a leggazdaságosabb" és legjobban termő tarlónövény, arra nincs recept, mert azt, hogy mit vetünk, a helyi körülmények és az éghajlati viszonyok határozzák meg. Leghelyesebb, ha a másodnövények vetését beillesztjük a zöld futószalagba. Eszerint vethetünk tarlórépát, szakaszosan csalamádét, silókukoricát, mohart, kölest, szudáni füvet. A késő őszi, sőt a téli zöldtakarmány biztosítására legmegfelelőbb a takarmánykáposzta, amely jól bírja a 6-8 fokos fagyot és még decemberben is szépen zöldéi. Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, használjuk ki a tarlónövé Ínyekre igen jó időjárást, s vessünk minél több másadnävényt. Ezzel nemcsak hogy visszaszerezhetjük a természettől azt, amit a májusi esők hiányában elrabolt tőlünk, hanem egy új termést takaríthatunk be a földekről. S ez hasznára válik mind a szövetkezetnek, mind a közönségnek, hiszen ha télen is bőséges a takarmány, a szövetkezetekben kevesebb a gond, több a haszon, ha több mezőgazdasági terméket adnak el. Az meg magától értetődik, több jut a közösségnek, a dolgozó népnek. M, F. Az adott szóhoz híven Annak ellenére, hogy a handlovai bánya munkája a második negyedév elején nem ment a legsimábban, a bányászok bíztak tudásukban és erejükben. A XI. pártkongresszus tiszteletére megígérték, hogy a kongresszus napjáig 2000 tonna szenet adnak népgazdaságunknak terven felül. Az eredmények azt mutatják, hogy adott szavuk nem volt üres szóbeszéd, mert már a kongresszus első napján jelentették, hogy 3000 tonna szén kifejtésével toldották meg eredeti kötelezettségvállalásukat. Június 13-án valamennyi részleg 100%on felül teljesítette a napi tervet, mi több, az Üj-nyugati részleg ezen a napon rekord eredményt — 147%-os teljesítményt ért el. Ily módon a rekordteljesítményt elérő bányarészleg félévi tervét 17 nappal a határidő előtt teljesítette. A handlovai bányászok szép eredményeinek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi hatása is van, mert a bánya legjobb munkásai bebizonyították, hogy jó munkaszervezéssel, az eleinte sántító tervteljesítést is be lehet hozni. Tóth János, Handlová A villanypásztor A Magas-Tátra környéki Velký Slavkov-ban az állami birtok dolgozói villanyárammal táplált drótkerítéssel vették körül a legelő szarvasmarhákat, így az állatok felügyelet nélkül, az áramütésekkel szerzett rossz tapasztalatok alapján maguk is jól vigyáznak, hogy ne hagyják el a számukra kijelölt térséget. j. Kočiš (ČTK) felv. ÚJ SZŐ 5 * 1958. júlim * 1