Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-03 / 182. szám, csütörtök

A XI. pártkongresszus legfőbb irányelve: SET A szocialista építés befejezésének feladata, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa tűzött ki a legközelebbi évekre, kifejezésre juttatja a dolgozók azon szilárd akaratát, hogy még gazdagabbá és erősebbé tegyük hazánkat. Világos irányelveket ad politikai és gazdasági életünk minden szakaszára, mert népgazdaságunk további hatalmas fejlődését jelenti. A lakosság személyes fogyasztása nagyjából 45 százalékkal emelkedik 1965-ig lényegesen kiterjed a lakásépítkezés, a lakosságnak nyújtott szolgálatok, a szociális gondoskodás, az egészségügy, iskolahálózat, stb. Nem nézhetjük azonban csupán a fogyasztást illető tényeket. Az életszínvonal emeléséhez ki kell alakítani a feltételeket a termelésben. Az ipari termelést 95 százalékkal és a mezőgazdasági termelést 40 százalékkal kell emelni. A termelés- és az életszínvonal emelése megköveteli a munkatermelékenység alapvető növekedését, elegendő mennyiségű tüzelőanyagot, energiát és alap-nyersanyagokat, a gépesítés, az automatizálás és a kemizálás gyors fejlődését, valamint számos bonyolult és nehéz probléma megoldását. A szocialista építés befejezéséről tehát a termelés, az ipar, a mezőgazdaság, az építészet és a közlekedés porondján" döntenek, vagyis mindenekelőtt a termelés különféle szakaszán végzett munkánktól függ. mikor teljesítjük a XI. kongresszuson kitűzött merész forradalmi célunkat. % 11®/% 11 I Az utóbbi tíz év alatt sokkal gyorsabban növekedett ipari termelésünk, mint az iparilag fejlett kapitalista államokban. A nehézipar, különösen pedig annak magva — a gépipar vált népgazdaságunk alapjává, melynek termelése 4,6-szorosára növekedett. Az egész ipari termelés évente átlag 11,7 százalékkal emelkedett, míg a fő kapitalista államokban a termelés évi növekedése 4—8 százalék körül mozog. Államunk ma világviszonylatban a negyedik helyen áll az egy főre eső szénfejtésben s az acélgyártásban a hetedik helyen állunk. A megmunkáló és forrasztó gépek gyártása Csehszlovákiában a legfejlettebb kapitalista államok színvonalán mozog, a gőz- és vízturbinák gyártásában túlszárnyaltuk ezeket az államokat. Az egy főre eső villanyenergiagyártásban magunk mögött hagytuk Olaszországot, Franciaországot, stb. A jövőben is gyors ütemben fogjuk fejleszteni iparunkat. Ipari termelésünket 1965-ig 90— 95 százalékkal kell emelni 1957. évhez viszonyítva. A hangsúlyt mindenekelőtt a nyersanyagalap és a gépipar fejlesztésére fektetjük, amely továbbra is népgazdaságunk fő láncszeme marad. A jelenlegi műszaki fejlődés szorosan összefügg az atomenergia, a félvezetők felhasználásával, az elektroncsövek fejlesztésével és úi anyagok gyártásával. Szocialista termelésünknek a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal szoros együttműködésben teljes mértékben ki kell használnia e felfedezéseket a népgazdaság .gyors fejlesztésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére. A gyakorlatban általában sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a műszaki fejlődésnek és a munkatermelékenységnek. Ez az összes iparágakra és különösen a gépiparra vonatkozik, amely népgazdaságunkat technikával látja el. A gépipari dolgozók tartsák állandóan szem előtt, hogy a kapitalista államok túlszárnyalása a gépiparban azt jelenti, hogy elsajátítjuk a tudomány, a technika és a korszerű technológia összes ismereteit, hogy nemcsak teljesítményben és a gyártmányok műszaki tökéletességében, hanem a gépeknek és a berendezéseknek a gyártásba való bevezetéséhez szükséges idő lerövidítésében, valamint a gyorsabb szállításban is túlszárnyaljuk őket. M i) MKATE KM ELEK E N YSEG A mi feltételeink között a komplex gépesítés és különösen a termelési folyamatok automatizálása jelenti a munkatermelékenység olyan fokú növelésének kulcsát, amelyre a szociakölcsönös együttműködése. A jövő években a szocialista tábor keretén belül mélyreható specializálásra és a termelés összehangolására számíthatunk, amely hozzájárul az egyes országok lista társadalom sokoldalú fejlődésére és a legfejlettebb kapitalista államok egy főre eső termelésének túlszárnyalására szükségünk van. A munkatermelékenység növelésénél nagy jelentőségű a szocialista államok természeti forrásainak racionális kihasználásához és népgazdaságuk haté. konyságának emeléséhez. Ez az együttműködés megköveteli mindenekelőtt ezen államok nyersanyagfejtésének és gépiparának szorosabb összehangolását. Nálunk az automatizálás és a gépesítés nem vezet munkanélküliségre és a dolgozók nyomorba döntésére, mint a kapitalista államokban, hanem a dolgozók jólétének emelésére és munkafeltételeik megjavítására. Mindenekelőtt az energetikában, a vegyiiparban és a kohászatban kell bevezetnünk az automatizálást. Az öszszes feldolgozó iparágakban — a gépiparban, az élelmiszeriparban és a könnyűipar néhány ágában is nagy jelentőségű az automatizálás. A munkatermelékenység növelése megköveteli, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az automatizálási berendezések, a gépszerkezeti technika és az egész elektrotechnikai ipar fejlesztésének és gyártásának. Következetesebben kell törődnünk azzal is, hogy az általános beruházásokban átütöen emelkedjék a gépek és berendezések részesedése. 1965-ig az iparban 75 százalékkal, az építészetben általában 80 százalékai és a mezőgazdaságban legalább 66 százalékkal kell növelnünk a munkatermelékenységet. A magasfokú munkatermelékenységnek nem csupán az alacsony munkaerőforrásokat, hanem a meghosszabbított iskolai tanulmányi időt és a munkaidő lerövidítését is pótolnia kell. KÖZLEKEDÉS Népgazdaságunk fejlesztésében nagy feladatok várnak a közlekedésre. 1965-ben a közlekedés terjedelme 1957-évhez viszonyítva 90 —95%-kal emelkedik. A vasútak szervezeti és irányító munkájának megjavítása mellett, amely — mint látjuk — nagy jelentőségű a közlekedés teljesítményének és pontosságának növelése szempontjából, a vasútak műszaki színvonala is emelkedni fog egyrészt nagy térfogatú vasúti kocsik készítésével, a ki- és berakás gépesítésével, másrészt a villanyosítás meggyorsításával és a motoros közlekedés kiterjesztésével. Továbbra is le kell rövidíteni a vasúti kocsik körforgásának idejét oly módon, hogy 1965-ig 3,8 napot érjen el, növelni kell a vonatok átlag-súlyát és kihasználni az elektr ic.söveket a közlekedés automatizálásánál é.s gépesítésénél. A rövidtávú közlekedést és szállítást a vasutakról az orszáyútakra kell áttolni, meggyorsítani az országúti hálózat kiépítését és megkezdeni a 'köztársaságon á vezető távutak építését. Egyúttal gyorsabban kell rnroiavítani az utazási kultúrát s a bel- és peremvárosi közlekedést a nagy ipari központokban. Az építészeti termelés terjedelmét 1965-ig 70 —80%-kai kell emelnünk. 1970-ig alapjában ineg kell oldani a lakásproblémát. Ez alapvető fordulatot kíván meg az építészet iparosításában, megköveteli az építőanyagok sokkal nagyobb mennyiségű gyártását. A termelőerők gyorsabb fejlődése és a munkatermelékenység növelése szempontjából óriási jelentőségű a kemizálás. Ezért a vegyiipari termelésnek 1965-ig az 1957. évhez viszonyítva általában 2,5-szörösére kell növekednie. Az életszínvonal emelkedése az elmúlt években a termelés és a munkatermelékenység növekedésétől függött. A termelés és annak műszaki színvonala továbbra is azon alap marad, amely döntő befolyást gyakorol a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedésére. A műszaki fejlődés követelményeivel összhangban 1965-ig gép^ ipari terhelésünket 150 százalékkal fokozzuk. A termelés mennyiségi növekedése mellett szükségessé válik azonban megjavítani a gépipar szervezését is, növelni kell a sorozatgyártást, a termelési folyamatokat jelentős mértékben automatizálni kell és gyorsabban kell gépesíteni az egyes munkafolyamatokat. Mindezt csakis a szocialista tábor országaival "olytatott szoros együttműködéssel teljesíthetjük. ÚJ SZÖ 6 '* 1958. július 5.