Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-25 / 204. szám, péntek

főn New Yorkban üljön össie a kormányfők csúcsértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Macmillan úr, Nagy-Britannia minisz­terelnöke a kormányfői értekezletnek a Biztonsági Tanács keretében való összehívására vonatkozólag közölt velünk, elfogadhatók számunkra. A szovjet kormány már július 19-i üzenetében megállapította, hogy a Biztonsági Tanácsot nem lehet meg­kerülni. Mivel haladéktalanul határozatot kell hozni a béke megőrzése érdeké­ben, úgy véljük, hogy a kormányfők találkozójának formája ebben az esetben nem lehet döntő jelentőségű. Fontos, hogy e találkozóra minél előbb sor kerüljön, hogy a leggyor­sabban megtalálhassák a helyes meg­oldást, amely hozzájárulna a béke megőrzéséhez és megszilárdításához, nyugalmat hozna a közel- és közép­keleti térségbe és elősegítené az ál­lamok közötti kapcsolatokban a fe­szültség enyhítését. Ugyancsak egyetértünk a Biztonsá­gi Tanács rendkívüli ülésének Mac­millan úr által javasolt munkaeljá­rásával is. Egyetértünk azzal, hogy a Biztonsági Tanácsnak ezen a rend­kívüli ülésén nem kell határozatokat előterjeszteni, amennyiben ezek nem származnak előző megegyezésből és hogy az ülésnek célja az lesz, hogy megegyezést érjünk el, nem pedig hogy szavazás útján megerősítsük a nézetek különbözőségét. A szovjet kormány emellett abból indul ki, hogy a kormányfőknek ah­hoz, hogy a leggyorsabb konstruktív megoldást találják meg a béke meg­őrzése és megszilárdítása érdekében, nemcsak hivatalos jellegű közös ta­nácskozásra nyílik majd alkalmuk. Mivel ebben az esetben a Biztonsá­gi Tanácsban nem a szokásos folyó kérdések megtárgyalásáról lesz szó, hanem a béke megőrzése és a bizton­ság biztosítása szempontjából külö­nös jelentőségű kérdésekről, úgy véljük, hasznos volna a Biztonsági Tanács munkájába bekapcsolni Indiát — a legnagyobb ázsiai országot — amely általános elismerésre tett szert mint a béke megszilárdítására törek­vő ország. Részvétele valóban nagyon üdvös volna eltérően az egyik úgy­nevezett állandó tagállam részvételé­től, amely de facto senkit sem kép­visel. Szükségesnek tartjuk, hogy a Biztonsági Tanács munkájában részt vegyen India képviselője miniszterel­nökének, D. Nehrunak személyében, •••••••••••••••• aki a kormányfői értekezleten való részvételébe beleegyezett. Elnök úr, Ön üzenetében azt mond­ja, hogy az USA csatlakozik az ily módosított eljáráshoz, hogy a Bizton­sági Tanács rendkívüli ülése a kor­mányfők részvételével mindenki szá­mára kívánatos. Ami a Szovjetuniót illeti, ezen a konferencián a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke fogja képviselni, mert Macmillan úr Nagy-Britannia miniszterelnöke, de Gaulle úr a Fran­cia Köztársaság kormányelnöke, Neh­ru úr, India miniszterelnöke és Ön elnök úr, amint üzenetéből kitűnik, hajlandók személyesen részt venni a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén. Természetes, hogy a kérdéseknek a Biztonsági Tanácsban való megtár­gyalásán az említett több hatalom kormányfőinek részvételén kívül, részt kell vennlök az érdekelt arab államok kormányainak Is. A szovjet kormány szeretné mi­előbb ismerni az USA kormányának nézetét a Biztonsági Tanácsnak a kormányfők részvételével tartandó összehívása időpontját illetőleg. Ja­vasoljuk, hogy a Biztonsági Tanács­nak ez az ülése július 28-án New Yorkban kezdődjön. New-Yorki tudósításunk: IZGALOM A VAROSBAN, amely nem izgul egykönnyen AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN és főleg New Yorkban a „csúcsértekez­let" esetleges jövő színhelyén izga­lom lett úrrá. Mindenki arról beszél, hogyan lesz az, ha ideérkezik N. Sz. Hruscsov? Ezt a kérdést különböző szempontokból teszik fel. Például va­jon Hruscsov ellátogatna-e egy tipikus amerikai háztartásba, meg akarja-e lá­togatni valamelyik üzemet, végig au­tózik-e a városon, milyen biztonsági intézkedéseket tennének nemcsak N. Sz. Hruscsov, hanem számos más kormányfő jelenlétére való tekintet­tel stb. Míg az emberek az utcákon, a föld­alatti vasúton és autóbuszokban az újsá^címekbe merülnek, Washington­ban és az ENSZ New-yorki épületében folyik a lázas diplomáciai tevékeny­ség. Az USA még nem reagált hiva­talosan a Szovjetunió pozitív válaszá­ra, de amint Donovan, a New York Herald Tribúne hírmagyarázója írja, július 22-én „Washingtonban az az érzés uralkodik, hogy a csúcsérte­kezletnek a Biztonsági Tanácsban való megtartása felé irányuló haladás olyan ütemet ért el, hogy nehezen kerülhet sor az irányváltoztatásra." A továb­biakban azt írja, hogy különféle kése­delmeket okozhat a konferencia tech­nikai feltételeivel kapcsolatos tárgya­lás, azonban „akár jó lesz, akár rossz, a csúcstalálkozó úgy látszik, hogy a láthatáron van." James Reston a csütörtöki New York Timesban azt írja, hogy központi körök nézete szerint a találkozót New Yorkban 14 napon belül megtartják. Számos mérlegelés vonatkozik arra a kérdésre, hogyan folynának le a tárgyalások. A hírmagyarázatokból úgy tűnik fel, hogy utat tör az a gondolat, hogy az illetékes hatalmak kormányfői a Biztonsági Tanácsnál szűkebb körben, pl. albizottság formá­jában zárt megbeszéléseket fognak folytatni. Reston azt írja, hogy ennek az eljárásnak most több a híve, mint kedden volt, amikor ez ellen állást foglalt legutóbbi jegyzékében Eisen­hower elnök is. A kilátások állítólag a következők: 1. Először nyilvános ülést tartanának a Biztonsági Tanács termében. 2. Ezután a tárgyalásokat áthelyez­nék az albizottságba, amely az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Francia­ország és India kormányainak képvise­A Nyugat titkos katonai iervei az új iraki kormány kezében London (ČTK) — Az Associated Press hírügynökség jól tájékozott londoni körökből jelenti, hogy az Ira­ki Köztársaság kormányának kezé­ben vannak a nyugati nagyhatalmak és a Bagdadi Paktum Közép-Keletre szóló rendkívül „titkos" katonai ter­vei. Az idézett körök utalnak arra, hogy e tervek a Közép-Kelet függet­len országai ellen irányulnak és a te-vek leleplezése ezen országok szá­mára „rendkívül hasznos" volna. lőiből állana és részt venne benne az ENSZ főtitkára. 3. A viták azon kérdések szélesebb körére vonatkoznának, amelyekben ér-> dekelt a Nyugat, a Kelet és a Közép­Kelet. 4. A megbeszélések eredményeiről a találkozó végén leszámolnának a Biz­tonsági Tanács nyilvános ülésén. Ez az elképzelés, ha még nem is kerek egész (pl. a Szovjetunió java­solta az arab országok képviselőinek részvételét is) bizonyos képet ad a tárgyalások módjáról. Ismeretes, hogy Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára is kidolgozta a procedurális tervet, amely a vázolt sémához különféle pontokban hasonló. Kijelentik, hogy technikai szempont­ból az ENSZ épületét a konferencia céljaira idejében és különösebb ne­hézségek nélkül előkészíthetik. Az USA-ban azonban elhangzanak olyan hangok is, hogy lehetséges utólagosan is kérni, hogy a konferencia másutt, pl. a semleges Svájc területén foly­jon le. Mindennél kevésbé világos az, hogy az Egyesült Államok mivel szándé­kozik e konferencián részt venni. Walter Lippmann, a New York Herald Tribúne július 24-i számában azt ír­ja, hogy nyugaton vannak olyanok, akik szeretnék fegyverrel kikénysze­ríteni a brit-amerikai védnökség meg­teremtését a Közép-Keleten. „De azok, akik e nézetet védelmezik, nem ebben a században élnek." Lippmann ebből továbbá azt a következtetést vonja le, hogy, „ha egyszer s mindenkorra le­tűnt az a nap, amikor a Közép-Ke­letet a Nyugat katonai erejével lehe­tett volna megszilárdítani(!), akkor arra kell törekednünk, hogy a Közép­Kelet új erőivel — főleg a Szovjet­unióval és Nasszer konfederációjával közösen érjünk el megoldást". Azok mellett, akik az ésszerű tár­gyalást ajánlják, nem kevesen van­nak azok, akik nyilvánvalóan most sem szándékoznak beszüntetni harcu­kat a konferencia megrendezése ellen és ha ez nem sikerül nekik, mindent meg akarnak tenni azért, hogy a kon­Ciprus szigetén tovább tartanak a véres összetűzések Nikózia (ČTK) — Foot brit kormányzó szerdán bejelentette, hogy a ciprusi brit egységek nagyarányú letartóztatásokat eszközöltek, hogy megelőzzék a véres összetűzéseket, amelyek nagyméretű pol­ferencia ne végződjék sikerrel. Nehe­zen minősíthető pozitívnak pl. Know­land szenátor kijelentése, aki az egész tárgyalást Csang Kai Sek jelenlététől akarja függővé tenni. A jó légkör kialakításához nem járul hozzá az sem, amikor egyes hírmagyarázók unos-un­talan ismételgetik, hogy az USA szá­mára nem éppen kellemes a helyzet, hogy a konferencia közeleg abban az időben, amelyben az USA nem akarta, és ott, ahol nem akarta, és arról a té­máról, amelyről nem akart tárgyalni. Az izgalom a városban, amely nem egykönnyen izgul, elsősorban azonban onnan ered, hogy N. Sz. Hruscsov esetleg New Yorkba érkezik. Emellett kétségek mutatkoznak aziránt, hogy vajon elutasítsák-e ezt a lehetőséget az „éles álláspont" érdekében, vagy pe­dig üdvözölni kell a „reális szemlé­let" érdekében. A következő napok az USA-ban e téren bizonyára sok válto­zást hoznak. p. T. A Szovjetunió és Ausztria kormányküldöttségeinek tárgyalásai Július 23-án az osztrák kormánykül­döttség tagjai megtekintették a Kreml ne­vezetességeit és történelmi műemlékeit, délután ellátogattak az össz-szövetségi Mezőgazdasági és Ipari Kiállításra. Ugyanaznap este N. Bischoff, az Osztrák Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete az osztrák kormányküldöttség látogatása alkalmából Moszkvában vacsorát adott. A vacsorán részt vett J. Raab szövetségi kancellár, az osztrák kormápvküldöttség vezetője/és a küldöttség tagjai. Szovjet részről jelen voltak. A. Mikojan, N. Hrus­csov, A. Kosigin, a Szovjetunió minisz­terei és más hivatalos személyek. Raab szövetségi kancellár és N. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke baráti köszöntöt mondottak. A Szovjetunió népgazdaságfejlesztési tervét az első félévben túlszárnyalták Moszkvában közzétették a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió népgazda­ságfejlesztési állami terve teljesítésé­nek eredményeiről az 1958-as év első felében. Az első félév tervét az ipari nyers­termelésben 104 százalékra teljesítet­ték, az 1957-es év első felével össze­hasonlítva az ipari termelés a Szov­jetunióban 10,5 százalékkal növeke­dett. Az első félév tervét a nyerster­melésben valamennyi szövetségi köz­társaság túlszárnyalta. Valamennyi népgazdasági tanács - kivéve a sza­halini tanácsot —, teljesítette és túl­teljesítette a tervet. Á jelentés hangsúlyozza, hogy az ipari termelésben elért újabb sikerek az ipar és az építkezés irányítása át­szervezésének köszönhető. Megkezdődött Japán Kommunista Pártjának VII. kongresszusa Tokióban megkezdődött Japán Kommu­nista Pártjának VII. kongresszusa. Sanzo Nosaka, a Központi Bizottság első titkára megnyitó beszédében kijelentette, a kong­resszus fö feladata az, hogy megtárgyalja a párt politikáját a békéért, független­ségért, a demokráciáért és a dolgozók életszínvonalának emeléséért vívott harc­ban, kidolgozza a párt új politikai prog­ramját, egyes módosításokat eszközöljön az alapszabályzatban és megválassza az új Központi Bizottságot. India elismerte az Iraki Köztársaságot Delhiben, július 23-án hivatalosan közölték, hogy az indiai kormány el­ismerte az Iraki Köztársaság új kor­mányát. J. Raab szövetségi kancellár, az oszt­rák kormányküldöttség vezetője az oszt­rák nagykövetségen lezajlott vacsorán mondott beszédében kijelentette, hogy a három évvel ezelőtt megkötött állam­szerződés érdeméből, amelynek megkö­téséhez a Szovjetunió oly nagymérték­ben hozzájárult, Ausztria kétségtelenül új útra lépett. J. Raab rámutatott, hogy a július 22­én és 23-án lefolyt megbeszélések során teljes egyetértés nyilvánult meg vala­mennyi alapvető kérdésben. Éppúgy, mint valamennyi nemzetnek — mondotta Raab — Ausztria népének sincs nagyobb kíván­sága, mint a béke biztosítása és vala­mennyi ember közötti kölcsönös megér­tés megjavítása tekintet nélkül az em­berek nemzetiségére, fajára vagy poli­tikai meggyőződésére. A két utolsó na­pon lefolyt megbeszélések — mondotta a továbbiakban — segítettek megtalálni az utat és eszközöket e kapcsolatok még nagyobb méretű fejlesztéséhez és ahhoz, hogy biztosítva legyen a szorosabb együtt­működés főképp a gazdaság és kultúra területén. N. Hruscsov beszédében azt mondotta, hogy a Szovjetunió és Ausztria állam­férfiainak találkozója mindig hasznára volt a két ország népeinek. Ma közös megelégedéssel állapíthatjuk meg — foly­tatta Hruscsov —, hogy Ausztriának a semlegesség útjára való lépése helyes volt. Ugyancsak örvendetes — mondotta to­vábbá —, hogy kormányainknak felfogása a béke megőrzésére és megszilárdítására a pusztító atomháború elhárításának szükségességére vonatkozólag egységes. Ez jő alapot teremt a még szorosabb közös együttműködésre a béke megőr­zéséért és megszilárdításáért vívott harc-. ban. Husszein Jordániának a Bagdadi Paktumhoz való csatlakozásáról tárgyalt Damaszkusz (ČTK) — Amqjani hí­rek szerint Husszein jordániai király e napokban Irán Törökország, Nagy Britannia és az USA kormányaival Jordániának a Bagdadi Paktumhoz való csatlakozásáról tárgyalt. Az izraeli rádió közölte, hogy re­pülőgépen Ammanba érkezett Bower, a brit szárazföldi erők közép-keleti parancsnoka és Path, a brit légierők parancsnoka. Bower Husszein kirá'y­lyal és a jordániai brit nagykövettel tárgyalt. A tárgyalások után Bower azonnal visszautazott Ciprusra I A bagdadi helyzet Bagdad (ČTK) — Irak fővárosában a nem régi viharos események után megnyugodott a helyzet. A városból kivonták a katonai egységeket állan­dó állomáshelyükre és várható, hogy a legközelebbi napokban megszüntetik a kijárási tilalmat az éjszakai órák­ban. Az A1 Ahbar jelentése szerint a bagdadi katonai bíróság előtt bűnper kezdődik a volt Nuri Szaid kormány minisztereivel. ELLENTÉTBEN A TENYEKKEL A moszkvai Pravda D. Eisenhowernek, az USA elnökének N. Sz. Hruscsov üzenetére küldött válaszáról nyú megtorló intézkedések igazi oka azon­ban abban rejlik, hogy Ciprus Nagy-Bri­tannia fontos felsorakozó helye a jordániai intervencióra és a brit hatóságok a leg­keményebb akciókkal igyekeznek megszi­lárdítani helyzetüket e szigeten. • Hivatalos jelentések szerint kedden 1200 ciprusi görögöt letartóztattak. A sziget elszakadt a világtól, szigorú cenzúrát ve­zettek be és újból letartóztatták mind­azokat a politikai foolyokat, akiket Foot nemrégen szabadon bocsátott. Megbénult az egész közlekedés is. A MOSZKVAI PRAVDA CSÜTÖRTÖ- Ezek a titkos erők Eisenhower úr KÖN CIKKET KÖZÖLT, AMELY TÖB- válaszában nincsenek megnevezve ért­BEK KÖZÖTT A KÖVETKEZŐKET hető okokból. Hisz a megfigyelők és ÍRJA: D. Eisenhowernek, az USA el- az ENSZ főtitkára is autoritatíve meg­nökének válasza N. Sz. Hruscsov azon magyarázták, hogy Libanonban mind­javaslatára, hogy a Közel- és Közép- eddig polgárháború folyt és közü­zetek eszményeivel, amelyek egyforma jo­gokat ismernek el a nagy és kis orszá­goknak és elismerik az emberi szemé­lyiség méltóságát és érinthetetlenségét." Ez igaz. De ezt a kijelentést hogyan egyezteti össze a guatemalai felkeléssel, amelyet amerikai monopóliumok szervez­Kelet problémájának békés megoldása lük senki sem fedezett fel Libanon- tek, valamint a véget nem érő beavat­érdekében hívják össze a csúcsérte- ban semmilyen „közvetett agressziót", kezletet, végre megérkezett. Amint e Ami Irakot illeti, mint az egész világ válaszból kitűnik, az USA kormánya előtt ismeretes, ott népfelkelésre ke­beleegyezik a kormányfői értekezlet rült sor, amely megdöntötte a nem­összehívásába azzal a kikötéssel, hogy zetellenes rendszert. Mindkét esetben azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa kere- tehát a két fő végrehajtó erő a nép tében kell megtartani. volt, amely érvényesítette szuverén A Szovjetuniónak nincs kifogása a akaratát. Hol van tehát „közvetett konferencia ilyen formája ellen, ame- agresszió?" lyen természetesen részt kell venniök Az egész dolog nvi tj a abban rejlik, India és az arab államok képviselőinek hogy az Egyesült ÄÚamok nem akarja is. Amint a Reuter Delhiből jelenti, figyelembe venni a nemzetek akaratát és Nehru indiai miniszterelnök hajlandó valamilyen legfelsőbb bíró szerepét tu­New Yorkba menni, hogy részt vegyen lajdonítja magának, olyan gyám szerepét, a ccúrsértekezleten Pozitív választ ak l fensőbbségesen donü el, hogy mit a csucserteKezieten. . ťozlt lJ v a. lasz t szabad és mit nem szabad tenniök más küldött Nagy-Britannia es Franciaor- nemzeteknek. kozásokkal más latin-amerikai országok­ba? Vajon Libanon és Jordánia fegyve­res megszállása és az Irak elleni ily tá­madás előkészítése a nagy és kis or­szágok egyenlő jogainak elismerését je­lentik? Eisenhower úr levelében azt állítja, hogy a Szovjetunió „igyekszik eltereini a figyelmet a kis nemzetek függetlensé­gének szüntelen aláásásáről." Nehéz meg­érteni, hogy mit ért ez alatt az USA el­nöke, hacsak azt nem, hogy a Szovjetunió erélyesen leleplezte és leleplezi az im­perialista államok gyarmatosító politiká­ját. Erre figyelmezteti az egész világ közvéleményét és szembeszáll vele. Lehet, hogy éppen ez nem tetszik az USA egyes köreinek, de ez ellen nincs mit tenni. Az USA elnökének üzenetében tartal­szág is. Megelégedéssel állapítható Ha az egyik vagy másik nemzet tettel ma zott ingerült és indokolatlan meg, hogy semmi akadálya sincs már nem tetszenek az USA uralkodó körei­a kormányfői találkozónak, amely in- nek, tengerészeti gyalogságot küldenek az tézkedéseket dolgozna ki a közel- és országba és tetteiket a kis ország „ép­közép-kelet, katonai konfliktus felszá- ^zik.™^ molasara. Eisenhower úr, aki a múltban tapasz­Meg kell azonban állapítani, hogy talt tsbornok Volt maga is, azt állítja, az N. Sz. Hruscsov üzenetére küldött hogy nem tud semmilyen fegyveres konf­amerikai válasz ingerült és durva liktusról az arab Keleten. Ebben az eset­gárháborúhoz vezethetnének. A nagyará- támadásoktól hemzseg a Szovjetunió ben azonban minek kell nevezni a kor­nvií mpntorló intézkedések inazi oka azon- _iy— —r Ai—t. .iai ——. szerű fenvverekkel felszerelt tennerészeti táma­dásokban nyilvánvalóan az USA egves kö­reinek a Biztonsági Tanácsban kíszüló konferenciához való viszonya nyilvánul nieg. Amint a New York Times washing­toni tudósítója jelenti, az USA hivata­los körei azt remélik, hogy a Szovjet­unió a kormányfők ENSZ-béíi találkozójá­nak javaslatát elutasítja. „E körök igazi állásfoglalása az ENSZ-ben tartandó ieg­magasabb szintű találkozóhoz együgyü és egyúttal fantasztikus" — írja a tudósító. Azok a körök, amelyek abban bíztak, ellen, amelyek elől nem lehet hallga- sz e™ fegyverekkel felszerelt tengerészeti tással kitérni " és lé 9' ero k partraszállítását, amelyet . .. , . . .. számos ország határait megsértő repülők Az amerikai valasz megkiserli az támogatnak? Vajon nem világos-e, hoqy Egyesült Államok libanoni agresszió- éppen ez a fegyveres, semmi által ki jának mentegetését és ezen ország nem provokált agresszió az, amely ve­belső eseményeinek, valamint az iraki szélyezteti a világot? adni, Az US A elnöke üzenetének végén ki- szovjet kormány törekvéseivel az igazi • bék e bekében. Nos, az ENSZ-beli ta eseményeknek olyan leírását mintha ez „közvetett kívülről jövő ag_ > e? nt i; h°9/ a z *?V.f •• ne r"" ..„ „ ... ., .,.„, •!,„ „ zetkozi status quo -iának külső beavat­resszio , „a Szovjetunió altal támoga- kozássa] val 6 ^ eqv áí toztatására iránvul ö tott expanzionista és agresszív erok kísérleteket „nem lehet összhangba hoz­argessziója volna. számos ország határait megsértő repülők hogy a Szovjetunió az ENSZ keretében tartandó kormányfői találkozót elutasítja, csalódtak. Az USA elnöke kijelenti, hogy őszintén törekszik erőfeszítéseit egybekapcsolni a lálkoző jó alkalmat nyújt valamennyi fél­nek, hogy bebizonyítsák a közel- és kö­zép-keleti kérdések békés rendezésére ni a világbékével vagy az Egyesült Nem- irányuló törekvéseik őszinteségét. ÜJ SZÖ 3 * 1958 július 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom