Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)
1958-06-14 / 163. szám, szombat
^W//////////////////////////////^^^ ' KULTURÁLIS FORRADALMUNK NAGY EREDMÉNYEI 1 , s Tíz év a Csemadok életében Ha kulturális forradalmunk eredményeiről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a Cseinadoknak a ténykedését. Lassan tíž éve, hogy e szervezet a győzelmes februári napok eredményeképpen megkezdte munkáját és a kultüra frontján hozzáfogott pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósításához. Munkája során jelentós eredményeket ért el. Helyes azért, ha pártunk XI. kongresszusa és a közelgő jubileum alkalmával bepillantunk a szervezet életébe, beszélünk munkájáról és felmérjük megtett útját. Noha a Csemadok kulturális szerVl-ik közgyűlésig, valamint a járási, kerületi és a Zselízen megtartott Országos Dal- és Táncünnepélyen született eredményekig. Tavaly a kerületi dal- és táncünnepélyeket négy helyen, a járásiakat pedig - 4388 szereplöt felölelő 152 helyi csoport részvételével — 25 helyen rendezték meg. Ezt követte 1957. augusztus 24. és 25-én Zselízen a Csemadok Országos Dal- és Táncünnepélve, melyet a Szlovák Nemzeti Felkelés jegyében rendeztek meg. A kétnapos Országos Dalés Táncünnepélyen — melynek megrendezését a szervezet csoportjainak népművészeti fejlődése tette lehetővé és szükségessé, — 15 tánccsoport, vezet, nem függetlenítheti és nem i három énekkar, 14 szólóénekes és is függetleníti magát napjaink poli' tikai eseményeitől. Az elmúlt években és ma is a falun politikai harc folyik a haladó mezőgazdasági formák bevezetéséért, a mezőgazdasági nagyüzemi termelésért. A Csemadok e harcból fennállása óta derekasan kiveszi a részét. Az ötödik és hatodik közgyűlés között eltelt rövid két év alatt például 3072 előadást tartott, amelyeknek túlnyomó többsége mezőgazdasági kérdésekről szólt. Ezenkívül legtöbb esetben a kulturális műsorokat is úgy szervezték, hogy azoknak agitációs jellegUk legyen és hozzájáruljanak a felmerült problémák megoldásához. Azt természetesen ezek után sem lehet állítani, hogy Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban a mezőgazdaság teren elért eredmények a Csemadoknak köszönhetők. A Csemadok szervező és 4 szavaló előadását 15 000 ember te kintette meg. Kulturális forradalmunknak ez magában véve is 3Íyan eredménye, amire azelőtt gondolni sem lehetett. A sikeres bemutatók után jogos volt °az a megállapítás, hogy az együttesek mind tartalmi, mind mű vészi szempontból meglepően szép teljesítményt nyújtottak és a tánccsoportok táncai — kompozíciói és témaválasztás tekintetében egyaránt messze felülmúlták az 1956-os losonci bemutató színvonalát. A Csemadok tehát évről évre nem csak mennyiségileg, de minőségileg is gyarapszik. A legtöbb helyi csoport leküzdötte azt az elég helyte len álláspontot, amelyet élesen kritizált a VI. országos közgyűlés is, hogy elég, ha ténykedésük a műkedlent a fülekiek versenyfelhívása, amely a tagtoborzásra, a szervezet népművészeti, valamint népművelői munkájának megjavítására vonatkozik. A Csemadoknak jelenleg Központi Bizottságán és titkárságán kívül négy kerületi bizottsága és titkársága, 26 járási bizottsága és titkársága, valamint közel 500 helyi csoportja van. A taglétszám 35 000 körül mozog. Ezek közül a központi, kerületi és járási szervekben, valamint a helyi csoportok vezetőségében 5300 választott és hivatalos funkcionárius dolgozik. A szervezet jó munkája következtében egyre erősödik és minden lehetőség megvan arra, hogy az elkövetkező években — a párt útmutatása alapján — az eddiginél is nagyobb eredményekkel dolgozzon. BALÁZS BÉLA Ebben az évben telt el ot esztendő a komáromi Magyar Területi Színház megalakítása óta. Podhorský felvételén a legutolsó bemutató, a Dádi egyik jelenete. rr,. (- I velői színjátszásban merül ki. Ma felvilágosító munkajava azonban i „, J ..... , , A közvetve és közvetlenül a/ elmúlt ' mar esyre tobb h e'y en a színjátszó Közvetve es közvetlenül az eimiut csoportok me li et t tánc-, ének-, zeevek során nagyon sok helyen járult szaval a_ és m á' kul t„ ráli s hozza uj szövetkezetek alap.tásahoz, I csoportokat alakitanak A csoportok a meglevők megszilárdításához. Min- • r r | műsorpolitikája is helyes, mert leg den esetre eny az hogy egypár krz- ! esetben vidékük népi hagyoseg kivetelevel Del-Szlovakia ma- | . . avüitik össze é s tolmácsolgyarlakta vidékein, ahol Csemadok j lyal t 9y u-l t,k ossze e s tolmácsol helyi csoport működik, midenütt I • szövetkezeti gazdálkodás folyik. ! Noha a z elmúlt években voltak A t,,.^„i„ r ballépések, általában pozitívan érA Csemadok komoly eredmenye- | ték enL tň a Csemadok műkedvelő ket ért el haladó hagyományaink i ^ tén^kedLe ľs Tú 1összegyújtése, a tartalmában szocia- j "ľmóan haladó szeíremú klasszikus lista, formájában nemzeti kultúránk j ^LaToľat á^zoUak lľ í« S apolasa es terjesztese teren. Itt is- TKMlo l, vi iJ t t „ áMSlll rí, v„ r_ o r. mét csupán két év — az otodik es j hatodik közgyűlés között eltelt időszak — adatait említjük meg. Ezek szerint a színjátszó csoportok háromfelvotrásos színmüvei 4200-szor, a tánccsoportok pedig 2235-ször léptek fel. Ezen kívül ugyanezen idő alatt a helyi csoportok 419 esetben rendeztek irodalmi vitaestet. Szép, mindennél kifejezőbb adatok ezek, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a szervezet hivatásos és választott funkcionáriusai állandóan politikai felvilágosító munkát végeznek, a tagság túlnyomó többsége pedig aktívan részt vesz az ország többi szakszervezetének: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek és a Csehszlovák-Szovjet Barátok Szövetségének munkájában. A központ helyes irányítása a tagság körében megértésre talált s a Csemadok a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett Nemzeti Front többi szervezetével együtt, a béke megvédése és a szocializmus építésének mielőbbi befejezése érdekében végzi munkáját. A szervezet többéves működése során a helyes úton járva jutott el az 1957-es év elején megtartott rendkívül jelentős Többek között például Csiky Gergelytől az Ingyenélöket és a Buborékokat, Moliéretől a Fösvényt, a Botcsinálta doktort, a Képzelt bete get, Móricz Zsigmondtól az Üri murit, a Sári bírót. Gárdonyi Gézától pedig a Bort és a Fehér Annát játszották legtöbbször. Műsoraikban gyakran találkozunk az új szocialista tartalmú színművekkel és a hazai írók: Egri Viktor, Lovicsek Béla, Kónya József színmüveivel. Ezenkívül az elmúlt években számos esetben mutatták be a cseh és szlovák szerzők régebbi és újabb müvei mellett a szovjet és a többi baráti ország szerzőinek színműveit is. A Csemadok fejlődésében az idei esztendő újabb határkövet jelent. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa tiszteletére mindenütt kötelezettségeket vállaltak és ezek teljesítése jegyében tartották meg a járási Csemadok-napokat és készülnek a június 28. és 29-én Zselízen megrendezésre kerülő második Országos Dal- és Táncünnepélyre, amely minden bizonnyal népművészetünk sikereinek újabb seregszemléje lesz. Ezenkívül idén a szervezet életében jelentős előrehaladást jeAZENEORSZAGA NÉPÜNK KULTURÁLIS színvonala emelkét lehetővé teszi a Zenei alap. amely a művészek jó anyagi körülményeit biztosítja. Ma már több mint félszáz zenekar miiIeg kantátékat alkottak, amelyek között ködik országunkban, ennek körülbelül kedésének egyik értékmérője az, hogy a legkiválóBbak közé tartozik V. Do- egvnegyede szimfonikus. Egy-egy zenekar egyre nagyobb teret hódit a zene, mind biáš: Építsd a hazát, a békét szilárdítod évente átlag 120 hangversenyt ad. Számos több a kedvelője. Kétségtelenül a zene című müve. De már ebben az időben is kamaraegyüttesünk közül néhány elérte szeretete, ismerete is hozzátartozik az ál- születtek szimfonikus és kamaramüvek a világszinvonalat. így például külföldön talános műveltséghez, a kultúrember élete és a csehszlovák zeneszerzők tábora sok négy neve van a Smetana-, Janáček-, enéllčiil szenénvebb Ezért örvendetes az, új fiatal komponistával gyarapodott. Vlach- és Novák-kvartettnek. A SmetaMEGLEPÖ A SZLOVÁK zeneirodalom na-kvartett átlag az év hat hónapját enélkül szegényebb. Ezért örvendetes az, hogy ma már nem az úri sznobok divat bemutatót tartó, de a művészethez vajmi hirtelen előretörése az utóbbi években., tölti külföldi körúton. Vannak «nás együt. - . — „ Ez elsősorban az operára vonatkozik, teseink is. Főleg a n^pi együttesekre gonamelynek igazi reneszánszát éljük nálunk, dolunk. amelyek szintén nem egy ízben keveset értő társadalmi „krémje" a látogatója koncerttermeinknek, operaházainknak, hanem egyszerű dolgozó emberek. Kotjioly minőségi változás zajlik le sze meink előtt e téren is, bár természetesen áltatnánk magunkat, ha azt hinnők, hogy ez nehézségek nélküli, ösztönös foEugen Suchoň Örvénye, Ján Cikker Jáno- képviselték nagy sikerrel a világ különšíkja és Bajazid bégje nemcsak hazai vi- bözö országaiban hazánk népművészetét, szonylatban. hanem külföldön is a meg- Ilyen együttes például a Lúčnica, amely lepetés erejével hatott. A szlovák opera már Dél-Amerikát is bejárta, a SĽUK, utat tört a világba abban az időben, ami- amely Indonéziában és más távoli orszályamat. A zenét, hogy szeretni s élvezni kor a legtöbb országban igen komolyan gokban vendégszerepelt. tudjuk, meg kell ismernünk és szoknunk. Az ilyen rászokásnak természetesen vannak különféle fokozatai. Nem érnénk el beszélnek arról, hogy az opera idejét múlt műfaj. A szlovák zeneszerzők bebizonyították, hogy a népi dalkincsből meVILÄGSZERTE ELISMERIK, hogy országunkban magas fokon áll a zenekultúra, kétségtelenül e téren jő propagációt jelent számunkra az évente megrendezett Prágai Zenei Tavasz, ez a hatalmas zenei fesztivál, amely tizenegy év alatt EZ edinbourgi és sélzburgi zenei ünnepélyek nees'etek "döntő többségében íz ilyen ember nekarra írt mű látott napvilágot, harminc veteked o ismerést vívott ki mai.-i:—; „„«, ^a-no o ^mnl<r Iramflramíí — ň különféle más zenéi zsá- « S mégis az, hogy ,,zenei hatalom" vacélunkat, ha a zene iránt eddig teljesen rítve értékes, időtálló alkotások születltözömbö'sen viselkedő embert magunkkal hetnek az operairodalomban is. vinnénk a hangversenyterembe, hogy ott Különösen 1952 óta nagy fejlődésen Beethoven szimfóniáját, vagy valamilyen ment keresztül a szimfonikus és a kamás klasszikus alkotást meghallgasson. Az marazene is. így például 1956-ban 37 zeesetek döntő többségében az ilyen ember nekarra írt mű látott napvilágot, harminc többé hallani sem akarna a komoly ze- kamaramü — a különféle más zenei zsánéről hiszen nem érti meg, úgy érzi, nerek mellett. Tavaly a csehszlovák ze/ifhogy' valamilyen idegen birodalomba ke- szerzők nyolc szimfóniát komponáltak, gyünk, elsősorban azok érdeme, akik még rült Az iskolai zenéi nevelés képezi azt Zeneszerzőink, például O. Jeremiás, E. F. a legeldugottabb kis falucskában is megaz alapot amelyen — természetesen Burian, J. Stanislav. J. Cikker, E. Su- szólaltatják a hangszereket, dalra tanitegyéni ha'ilam szerint — kifejlődhet és choň, D. Kardos és A. Moyzes magas -.iák ifjúságunkat, akik lelkes tagokból többnyire ki is fejlődik a zene iránti állami kitüntetéseket kaptak, sőt J. Kapr összetevődő énekkarokat, tánccsoportovonzalom Ezért kell az eddiginél még Sztálin-dijat és V. Dobiáš Nemzetközi Bé- kat, népi együtteseket szerveznek, nagyobb gondot fordítanunk erre a he- ke-dijat. Mert, ha ez nem voina, kevés lenne még Ivenként 'kissé lebecsült tantárgyra. Már 1949 óta létezik a Csehszlovák az ország hat konzervatóriuma, három Zeneszerzők Szövetsége és azóta különféle zenei főiskolája és 800 alapfokú zeneisformában kibontakozott a zeneszerzők kólája is. Ez a tény arra kötelezi például szervezeti élete. A zavartalan alkotómun- a Csemadok-csoportokat, amelyek már eddig is igen sokat Hazánk felszabadítása után azonban az volt a helyzet, hogy az emberek milliói ezzel a csekély alappal sem rendelkeztek. Ennek a ténynek a fényében még jobban kiemelkednek különösen az utolsó évtizedben e téren is elért eredmények, amelyek egyben nemcsak népünk muzikalitásáról tanúskodnak, hariem arról is, hogy a népi demokratikus kormányzat a szocialista építőmunka ezerszer fontosabb feladatai mellett sem hanyagolta el e szakasz kérdéseit. Senki sem kételkedhet ugyanis abban, hogy zenei életünk és ennek közvetítésével a lakosság vonzalma a zene iránt, új körülményeink közepette azelőtt nem ismert hatalmas fejlődésen ment keresztül. így jutnak el az emberek tömegei hosszan és állandóan tartó folyamatban a könnyű zenétől, az indulóktól a mozgalmi dalokon keresztül az operához, a szimfonikus és a kamarazenéhez. A felszabadulás utáni zenei élet első alkotásai nálunk a különféle mozgalmi dalok, indulók, amelyek óriási közkedveltségnek örvendtek különösen az 1945— 1949-es években, s bizony nagy kár, hogy ma már igen ritkán hallhatjuk nemcsak az ifjúság körében, hanem dalegyütteseink műsorán is. Ezután zeneszerzőink főOrszágh Márta hegedümüvésznő játék közben Sugár Gy. felvétele teremt. tettek a magyar néhizetiségü lakosság körében a zene, a dal megszerettetése érdekében, hogy a jövőben még tökéletesítsék ezt a munkásságukat. Ugyanakkor pedagógusainknak is nagyobb figyelemmel kell foglalkozniok ezzel a kérdéssel, hogy ne legyen egyetlen egy olyan fiatal sem, aki a zenét ne tartaná szinte életszükségjetnek, műveltsége nélkülözhetetlen részSnck. Elérhető, teljesíthető feladat ez, mert kormányunk és pártunk ehhez minden feltételt meg<-n) A CSISZ Központi Bizottsága mellett működő magyar ifjúsági dal- és táncegyüttes táncosnői előadás közben. (J, Herec felvétele.) azánkban az iskolák és a kulnépművelés különféle intézményei gondoskodnak a lakosság műveltségének fokozásáról, eszmei-politikai neveléséről. A népművelés nálunk a párt hatékony eszköze, amelynek segítségével a széles népi rétegekben mindinkább utat tör a szocialista kultúra. Népmüvelésünk formáját tekintve nemzeti és népi, s a múlt legszebb haladó hagyományaira támaszkodik, hogy ezeket az elemeket is továbbfejlessze a népi demokrácia feltételei között. Természetesen a népművelés valamennyi feladata teljes mértékben összhangban áll a kulturális forradalmunk céljaival, az új, szocialista szellemű ember nevelésével, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának irányelvei alapján. Ma nálunk a nemzeti bizottságok irányítják a népművelési tevékenységet é? a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az irányitárnak ez a módja feltételeink között a legmegfelelőbb. Számos üzemi klub. -népművelési h§z és otthon, múzezeurr és könyvtár népi csüagvizsgáló és más ehhez hasonló intézmény kitérzi népművelés jedt hálózata lehetővé teszi, hogy a falvak és varosok dolgozói egyaránt gyarapílhassá'k ismereteikat, tanul-' janak és művelődjenek. Vegyük csak például a népkönyvtárakat. Jóllehet a háború idején rengeteg könyvtár elpusztult, ma hazánkban 14 500 könyvtár működik, amelyek majdneir. húszmillió kötettel redelkeznek.. De ennél sokkal örvendetesebb adat az, hogy az állandó könyvkölcsönzők száma messze túlhaladta a másfélmilliót. Négyszáz múzeumunk van, a kultúra é a pihenés parkjainak száma elérte a nyolcat s harminc népi csillag vizsgáióval büszkélkedhetünk. Ezek a száraz számok is arról tanúskodnak, Noqy népi demokratikus rendszerünk kormányzata bőkezűen qóndoskodik a népművelési intézmények kiépítéséről, üzemeltetéséről, ami a költségvetésben is jelentős tételt képez. A járási városokban és a falvakon az egész kulturális és népművelési tevékenység a Népművelési Házakban és Otthonokban összpontosul. Ezek csak 1957 első félében 330 ezer akciót szerveztek meg, amelyeken 43 millió dolgozó vett részt. Főleg itt zajlanak le a nem hivatásos ^ini együttesek előadásai is. A köztársaságban jelenleg 16 ezer népművészeti, ebből 3 ezer színjátszó együttes működik. A magyarlakta vidékeken a Csemadok keretében több száz színjátszó, tánccsoport és énekkar fejti ki tevékenységét. A film ma már eljutott a legkisebb faluba is, ha másként nem, akkor legalább a vándormozik útján, amelyek a mozival nem rendelkező községekben tartanak rendszeresen előadásokat. Hovatovább mind több ismeretterjesztő előadás hangzik el különféle témúkra. Ez elsősorban a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság szervezőmunkáiénak az érdems, de ebből a tevékenységből különösen az utóbbi egy-két év során a többi társadalmi szervezet — köztük a Csemadok is — kiveszi a részét. Ha mindehhez még hozzátesszük azt; hogy a népmüvslési intézmények még számos gyakorlati tanfolyamot *!s szerveznek (Dl. nyelvi, gépírási, varró, főző), láthatjuk, hogy rendkívül nagy kiterjedésű és fontos munkásságról van szó. A népmüvelés dolgozói csak úgy tudják teljesíteni szerteágazó feladataikat, hogy a munkában önzetlen önkéntes segítséget nyúit nekik több mint 60 ezer polgárunk. lermészetesen a szocializmus építésének házŕnkban való befejezésével kapcsolatban e szakasz előtt is további, rendkívül Tgényes feladatok állnak. Ezeknek megvalósítása feltétlenül megkívánja, hogy a népművelésben működő kommunisták és a többi e szakaszon dolgozók 'növeljék aktivitásukat és kezdeményezésűket, törődjenek a népművelő munka eszmei hatásosságának és harcos szellemének fokozására, (-y) ÜJ SZÔ 7 * 1958. június 14. I
