Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-13 / 162. szám, péntek

1958. június 13. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 162. szám Kevesebb Sesz a gond, több a jövedelem Ki ne emlékeznék rnég azokra a néhány esztendő előtti tavaszok­ra, amikor úgyszólván országszer­te takarmányhiánnyal küzdöttek a szövetkezetek, sőt az állami gaz­daságok jelentős része is az álla­mi készletekből teleltette ki a jószágot? S miért volt ez? Talán olyan kevés takarmány termett, hogy nem bírták ellátni a gyorsan növekvő állatállományt? Vagy ta­lán rossz esztendők jártak a ta­karmánytermesztésre? Részben az egyik, részben a másik indok is helytálló, de á legfőbb hiba első­sorban is az volt, hogy sokhelyütt elhanyagolták a réteket, ott vi­szont, ahol a szántóföldi takar­mányból nyerik a jószág ellátá­sához legszükségesebb takarmá­nyokat (lucerna, bükköny stb.), a szövetkezeti mozgalom elterjedé­sének kezdetén kevés évelő takar­mányt vetettek. Mindezek követ­keztében már koratavasszal elfo­gyott a takarmány és ezer gond közepette, sokszor búzaszalmán tengődve, tartották a jószágot egészen az újig. S mivel a paraszt­ember szerint a tehenet a ,.száján" keresztül fejik, ami való igazság, bizony a tejhozam ezekben az időkben rettenetesen megcsappant. Az utóbbi esztendőkben a párt és a kormány gondoskodása és se­gítőkeze következtében e tekin­tetben is nagy javulás állt be. A csallóközi szövetkezetes is meg­értette, hogy jó szénatermés hiá­nyában az évelő takarmányokra kell helyezni a fősúlyt, így a szö­vetkezetek az utóbbi években már jóval nagyobb területeket vetettek be lucernával. Persze sok és jó­minőségű takarmányt csupán az­zal, hogy elvetettük a lucerna mag­vát, még nem hordhatunk be a csűrbe, a pajtába, ha a betakarí­tást nem végezzük el szakszerűen a legmegfelelőbb időben. Ha elha­markodjuk a kaszálást, s a virág­zás kezdete előtt vágjuk le az ösz­szes pillangós takarmányainkat, ki­csiny lesz a kazal, nem telik meg a pajta. Ha pedig későn kerül kaszaélre a takarmány, elvénül, s rostos, kevésbé ízletes szénát nye­rünk. Természetesen az így beta­karított szénában a fehérjetartalom is kevesebb. A jó gazda és a szakember vé­leménye szerint: „A széna 3—4 napnál tovább lehetőleg ne ma­radjon a termőhelyen! A jól szer­vezett betakarításnak egyik elő­nye, hogy a pillangósokban felhal­mozódott nagymennyiségű fehérjét megmentjük. Köztudomású ugyan­is, hogy a gondosan szárított lu­cernában 10—11 százalék a fehér­jetartalom, az esőtől kilúgozott, vagy hosszú szárítás következté­ben leveleitől megfosztott lucerna viszont csak 5—7 százalék fehér­jét tartalmaz." De sokszor annyit se, különösen akkor, ha kaszálás után nem rakják szárítórudakra (ettől a munkától sajnos több he­lyen idegenkednek), habár majdnem minden EE'SZ-ben vannak szárító­rudak. Ilyen esetekben, kiváltkép­pen akkor, ha a kaszálás után megázik a takarmány, jóval tovább szárad a rendben, a földön, mint a szárítókon, s így az eső kilú­gozza. Nem kicsinyesség vagy szőrszál­hasogatás, ha azt mondjuk: most, amikor a szocializmus építésének a befejezéséhez közeledünk, a me­zőgazdasági termelés színvonalát az idén 12 százalékkal kell nö­velnünk, minden szál szénáért, minden lepergett lucernalevélért kár, hiszen a mezőgazdaságban még mindig legfájóbb pont az ál­lattenyésztési termelés. A tejho­zamot nem lehet fokozni sem ár­paszalma, sem kilúgozott korcs­takarmányok etetésével, hanem jó, tápdús szénával, lucernával és ele­gendő mennyiségű szemes- és si­lótakarmánnyal. Az SZLKP Köz­ponti Bizottságának és a Megbí­zottak Testületének a napokban a sajtóban megjelent felhívása is azt a célt szolgálja, hogy minél jobb és bőséges takarmányt takarítson be dolgozó parasztságunk. Ezért a kaszálás, a szárítás, továbbá a hordás idején mozgósítsunk min­den munkaerőt. És az sem közöm­bös, hogy a már behordott szá­lastakarmányt miként rakjuk ka­zalba, illetve hogyan tároljuk. A jól kezelt, idejében lekaszált és szárított takarmány megérdemli, hogy tető alá, pajtába kerüljön. Nagy előnye a szövetkezeti pa­rasztságnak, hogy ma már a szé­nabetakarítás a nagyfokú gépesítés következtében nem okoz olyan gondot, mint 6—7 évvel ezelőtt. A kaszálást gyorsan és egyenlete­sen elvégzik a traktorra szerel­hető kaszálógépek, a gyűjtést pedig jelentős mértékben köny­nyítik, gyorsítják a rendsodorók és az automatikus kazalozógépek. Természetesen, ha jól akarjuk megszervezni a takarmánybetaka­rítási munkát, akkor bizony a gé­pek mellett a gereblyét és a vil­lát is munkába kell állítani, tehát sok emberi munkaerőre van szük­ség. A jól szervezett munka ered­ményeként példát vehetünk a ga­lántai járástól. E járás állami gazdaságaiban és szövetkezeteiben három nap alatt csaknem 3000 hektár lóherét és lucernát kaszál­tak le. Nagy gonddal és odaadás­sal végezték el a szárítást, a be­takarítást és a kazlazást is. E szor­galmas és odaadó munkának tud­ható be, hogy a galántai járás ha­zánkban elsőnek és pedig 28 nap­pal a határidő előtt 100,04 száza­lékra teljesítette a szénabeadás tervét. Tudvalevő a jó példa, mint min­den esetben, itt is követőkre talált. A széna gyors betakarítására irá­nyuló felhívás után a lévai járás 48 szövetkezete és 628 dolgozó parasztja a CSKP XI. kongresszu­sának tiszteletére a határidő előtt 103 százalékra teljesíti a széna­beadást és ez értelemben verseny­re hívják fel Szlovákia minden já­rását. Dicséretre, méltó kezdeményezé­sek, nagyszerű tettek ezek a dol­gozó parasztok részéről, és ha szé­les méreteket ölt majd a lévaiak kezdeményezése, a falusi kommu­nisták a munkaszervezés, a szo­cialista verseny élére állnak úgy, mint más munkákban is, a takar­mánybetakarítási munka sikeres lesz. Ne késlekedjünk tehát e ten­nivalókkal, hiszen az első kaszá­lásból nyert takarmány nemcsak a legnagyobb tömeget adja, ha­nem a legízletesebb és a leggaz­daságosabb takarmány. És ez so­kat jelent, sokat azért, mert ha bőven van takarmány, kevesebb a gond, több a tej, vaj, hús és na­gyobb a haszon. 50 szövetkezetből jelentik : Teljesítettük a szénabeadást A begyűjtési vállalat dolgozói június 12-ig Szlovákiában 4,6 százalékra teljesítették a szénabogyüjtés tervét. Szlovákiában a prešovi kerület ki­vételével már minden kerületben megkezdődött a széna begyűjtése. A tervteljesítésben legjobb eredményeket a bratislavai kerület mutat fel. A nevezett kerületben eddig több mint 30 szövetkezet és a galántai já­rás mint egész teljesítette szénabeadási kötelezettségét. OTT LESZ A KONGRESSZUSON Szolgalegényként kezdte az éle­tet, napszámosként folytatta. A gazda istállója volt a szállása. Reggel négykor már talpon volt, negyedébe kapálta a kukoricát, tízkilométereket botorkált munka után. S miközben hagymalevesen, kukoricakenyéren tengette életét, addig egy jómódú gazda többet költött el egy vasárnap, mint amennyi neki egész évi fizetése volt. Ilyen sorsa volt Szalai Józsefnek Ipolynyéken mindaddig, amíg a szlovákiai hegyekben fel nem tűn­tek a szovjet hadsereg katonái­Bármilyen mostoha volt hozzá az úri világ, akárhogy üldözték, szí­vében ott lobogott a kommunisták igazságába vetett reménykedés. A felszabadulás után jó pár éven át a HNB titkára funkcióját töl t öt t e be. Három évvel ezelőtt pe dig ( szövetkezet elnökévé válasz­tották. Az emberek bíztak benne. Ügy gondolták, hogy jó szervező képességével megváltoztatja az eddig gyengén gazdálkodó szövet­kezet helyzetét. Nem csalódtak benne. Az ered­mények évről évre jelentkeztek. Tavaly már úgy emlegették az ipolynyéki szövetkezetet, mint az ipolysági járás egyik legjobb szö­vetkezetét. Persze, nem minden­kinek tetszett Szalai elvtárs! — Ez fog nekünk parancsolgatni?! — mondották azok, akik csak az élet napos oldalát ismerték a múltban. S Szalai elvtárs irányí­tott, buzdított. Keményen állta a sarat. Szalai elvtárs kommunista, min­dig szerette a népet, harcolt a nép ellenségei ellen. Most ott lesz Prágában a CSKP XI. kongresszu­sán* A kongresszusra nem megy eredmények nélkül. Olyan ered­ményeket visz magával, melyekre méltán büszkék az ipolysági járás kommunistái, páitonkívüli dolgo­zói. Saját falujában az elmúlt he­tek során 190 kis- és középparaszt lépett a szövetkezeti termelés út­jára, csatlakozott a régi tagokhoz. A szövetkezet eddig 600 hektáros földterülete 1300 hektárra bővült. Az új tagok ez év szeptemberétől kapcsolódnak bele a közös munká­ba. Az ipolynyékiek ugyanakkor azt is megfogadták, hogy már a jövő évben teljesítik a második ötéves terv feladatait. A X. pártkongresszus idején a járás földterületének még csak 45% -án folytattak nagyüzemi gaz­dálkodást a dolgozó parasztok. Ma a szocialista szektor a járás föld­területének 90%-át öleli fel. A já­rás szövetkezeteinek többségében megszilárdult a szövetkezieti ter­melés, az emberek gondolkodás­módjában is nagy fejlődés ment végbe. Mind többen megértik a szocializmus gondolatát, mind töb­ben állnak ki a közös ügy teljes győzelme mellett. Van-e nagyobb megtiszteltetés egy kommunista számára, mint a leg jobbakkal együtt határozni a jövőt illetően?... Nincs és nem is lehet.' Az az ember, aki a nép boldogulásáért áldozza életét — ezt tartja a legnagyobb kitüntetés­nek. tgy véli >ezt Szalai elvtárs, az ipolynyékiek elnöke, a párt har­cos katonája. F. K. ^SJSSSS/TRSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSF"' '-W/////////////////////////^^^ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PAKTJANAK NAPILAPJA | VÁLLALÁSAI NK TELJESÍTÉSÉVEL köszöntjük Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusát Világ proletárjai, egyesüli etek ! A XI. pártkongresszus tisz­teletére köztársaságunk csak­nem minden vállalatában, üze­mében és munkahelyén — a dolgozók értékes kötelezett­ségvállalásokat tesznek nép­gazdaságunk fejlesztésére, a szocializmus építése befejezé­sének meggyorsítására hazánk­ban. Értékesek a vállalások, de még értékesebb teljesítésük. f^Z A Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságá­hoz beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy dolgozóink fel­ajánlásaikat rendszeresen túl is teljesítik. 1734 százalékos munkatermelékenység ­növekedés A strakonicei motorkerékpárokat gyártó üzemben új automatikus gé­pet vezettek be a Jawa ČZ 175 köb­centiméteres motorkerékpár motor­házának előállítására. Az üzem ré­szére ez a gép 113 000 korona meg­takarítást jelent; 35 munkást és 18 eddig erre a célra használt gépet helyettesít. A gép a termelési időt 69 percről 4 percre csökkenti. Beve­zetése a gyárnak 86 nlgyzetméter termelési felületet szabadított fel. A XI. kongresszus tiszteletére szer­vezett munkaverseny eredményeként a gépet 20 nappal a határidő előtt helyezték üzembe. Növeljük a termelés hatékonyságát Bratislavában ezekben a napokban ülésezett az építő munkások szlo­vákiai szakszervezeti szövetségének vezetősége. Jan Hvizdák, a bizottság elnöke kijelentette, hogy az építő­ipar tervteljesítését igen kedvezően Ján Tomčík mérnök, az SZLKP KB irodájának tagja, a bohunicei atom­villanyerőmű igazgatója egyike a bratislavai kerlilet küldötteinek, akik részt vesznek a CSKP XI. kongresszusán. Képünkön munkatársai körében (középen) mutatjuk be Tomčík elvtársat, pártunk kongresszusának küldöttét, aki fáradhatatlan harcosa az atomerő békés felhasználásáért folyó küzdelemnek. befolyásolja a žilinai építővállalat dolgozóinak felhívása, melyben a leg­jobb eredmények elérésére szólítot­ták fel a többi építkezések dolgo­zóit a XI. pártkongresszus tiszte­letére. Ez a felhívás volt az alapja a žilinai kerület építőipari dolgozói kongresszusi felajánlásának, melyben 15 millió korona értékű munka el­végzésére kötelezték magukat ebben a félévben. Március végéig e kötele­zettségvállalásból már 11 700 000 ko­ronányit teljesítettek. A žilinai épít­kezési vállalatok felhívását nemcsak Szlovákia valamennyi hasonló válla­Meg" ezdödött a repce aratása M. Roller (ČTK) felv< lata elfogadta, de a felhívásra sok csehországi vállalat is válaszolt. A bratislavai kerület építői e felhí­vás révén sikeresen teljesítik májusi 48 millió korona értékű kötelezett­ségvállalásukat. A kormány és a megbízotti hivatal megfigyelése alap­ján Szlovákiában az építkezési vál­lalatok dolgozói a XI. kongresszus tiszteletére vállalt felajánlásukat ja­nuűrtól májusig 103 százalékra telje­sítelték. Évente 33 millió tégla Zlaté Moravcén épül köztársasá­gunk legmodernebb téglagyára, melynek évi kapacitása mintegy 33 millió tégla lesz. A gyár kisebb épü­letei már készen vannak. Jelenleg az építkezés dolgozói a 60 méter ma­gas kémény alapjának betonozását ! végzik. A téli hónapokban a rossz ! időjárás következtében 700 000 ko­ronát tett ki az elmaradás. Az épít­kezés dolgozói elhatározták, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére ezt a késést még ebben a félévben ki­egyenlítik. A téglagyár építését 66 millió koronás költséggel a terv sze­rint 1960-ban befejezik. A fiatalok felajánlásai A dunaradványi szövetkezetben — ógyallai járás — június 10-én Szlo­vákiában elsőkként lekaszálták a repcét. Gustáv Pavlík traktoros a há­rom hektár repcét öt óra alatt lekaszálta kévekötőgéppel. Képünkön a szövetkezeti tagok láthatók, amint keresztekbe rakják a repcekévéket. Foto: Cích (ČTK) Nap nap után érkeznek jelenté­sek fiatal dolgozók, CSISZ-tagok kö­telezettségvállalásairól is. A duchco­vi Május 1. bánya fiataljai például 1200 tonna szenet termeltek ki ter­ven felül. A fiatalok ifjúsági cso­port megszervezését vállalták a nagytérfogatú kocsikkal történő szál­lítás gyorsabb lebonyolítására. Hasonló jó eredményeket értek el a Zlaté Moravce-i jégszekrénygyár fiataljai is, amikor a XI. pártkong­resszus tiszteletére vállalt felajánlá­sukat túlteljesítették és az újítások bevezetésével 72 900 koronát takarí­tottak meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom