Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-26 / 175. szám, csütörtök

Érettségiző diákok számára, akik elvégzik a 11 éves középiskolát és kikerülnek az életbe, legnagyobb probléma a pályaválasztás. A kapitalista rendszerben csak az úri cr-!Sclok gyermekei tanulhattak tovább. Ha egy parasztfiú feljutott a felsőbb iskolába, azt a „vaskalapos" tanárok gyakran megbuktatták, mivel az volt az elvük „aki paraszt volt, maradjon továbbra is paraszt". Népi demokratikus rendszerünk biztosítja ifjúságunk számára, hogy tovább tanuljon és az életben mindenki képességei szerint érvényesüljön. Előnyben részesíti a munkás-paraszt ifjúságot. A párkányi magyar tannyelvű 11 éves iskola érettségiző diákjainak nagy része már elhatározta, mi szeretne lenni. A diákok többsége a nyitrai mezőgazdasági főiskolára jelentkezett, és mint mezőgazdasági szakember Az ipolybalogi nyolcéves középiskola tanító kollektívája a párt- és kormányhatározatok betartásával az 1957-58as iskolai évben szép eredményeket ért el nemcsak a tanulók előmenetelében, hanem a pályaválasztási lehetőségek irányításában is. Á tanítói kollektíva szem előtt tartotta a mezőgazdaság felvirágzására előirányzott programtervet és ebből kiindulva iparkodott meggyőzni a tanulókat a pályaválasztás jelentőségéről, szülői beleegyezés alapján. | 1, | segíti majd mezőgazdaságunk felvirágzását. Ezek a diákok rájöttek arra, hogy hazánkban az ipar fejlődésével kell, hogy a mezőgazdaság színvonala is emelkedjék, csak így - válik lehetővé az ipari dolgozók élelmiszerellátásának biztosítása. E tanulók, Németh K., Szenei T„ Benkó M„ Pikler J„ és mások majd mint agronómusok és állatorvosok segítik elő, hogy az EFSZ-ek színvonala falvainkon állandóan emelkedjék. Számos tanuló a prágai vasutas iskolába jelentkezett. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése megköveteli, hogy közlekedésünk is fejlődjék. Dobrovicky L., Bottká Ä., Olvecky J., Kelecsényi J. és más tanulóink vasutasokként fogják segíteni a szocialista építő munkát. Ma már ott tartanak, hogy a negyven nyolca-" dik évfolyamot végzett tanuló közül 22 tanuló az egységes földművesszövetkezetekben és állami birtokokon kezd az országépítő munkához. Belák Zoltán, Cseri Péter, Cseri Béla, Balkó László, Rados Éva és Cseri Margit pedig különféle mezőgazdasági szakiskolában készül fel a jövő feladatok megoldására. Akadtak olyanok is, mint Benyus István, BuA tanulók nagy részének érdeklődése a technika felé irányul. Sokan a Kassai Elektrotechnikai Iskolára jelentkeztek. E tanulók, Fazekas J., Rákóczi I„ Urban T„ mint technikusok különféle gépgyárainkban helyezkednek majd el. Jelentkeztek tanulóink közül a katonai iskolára is. Az ellenség állandóan leskelődik, csak az alkalmas pillanatra vár, hogy megtámadja szocialista hazánkat. Tanulóink, Sztréska J„ Tárinyik T., Varga J„ és mások azon őrködnek, hogy békésen élhessünk és építhessük szocialista hazánkat . Reméljük, tanulóink jól választották meg életpályájukat és népgazdaságunk bármely szakaszán is helyezkednek el, • munkájukkal szocialista hazánk fejlődését fogják elősegíteni. Esek József tanuló, Párkány. gyi Károly, Urbancsik István, Markó Vince, Belák Zoltán és Belák István, akiknek a bányászélet tetszett, ide hívta őket a haza iránti kötelesség. Benkó Márta és Csáki Magdolna az ipolysági li éves iskolába. Huszár József építőipariba Losoncra, Zolczer Mária kereskedelmibe és Gyurász Teréz pedagógiai gimnáziumba megy, hogy bó tapasztalatokat szerezve tudásukat társadalmunk szolgálatába állítsák, Illés József Ipolybalog A Csemadok rimaszombati járási vezetősége, szem előtt tartva a tagság gyarapításának szükségességét, munkája eredményeként járási méretben a mai napig 168 új taggal növelte taglétszámát. Legszebb eredményeket a nagybalogi, feledi, serkei, pokorágyi és rakottyási helyi csoportok értek el, de a többi helyi csoport %is igyekszik eleget tenni tagtoborzási kötelezettségének. Megvan a remény arra, hogy az év végére járásunkban elérjük a központi elnökségünk által kitűzött taglétszámemelkedést. A taglétszám emelkedésével párhuzamosan szükséges tagjaink politikai és eszmei látókörének szélesítése is, amit a taggyűlések, a néppel való beszélgetések és nem utolsósorban a központunk által esetenként leküldött előadási anyagok ismertetésével végzünk. Ezen igyekezetünket a téli, illetve a kora tavaszi időszakban siker koronázta, amennyiben jó és színvonalas taggyűléseket sikerült tartanunk különösen Gesztete, Nagybalog, Pádár, Perjése, Péterfalva, Rakottyás, Zeherje, Serke, Szútor és Uzapanyit községekben. E gyűléseken a tagság 75 — 80 százalékban képviseltette magát. Járásunkban ez idén két újabb helyi szervezettel növeltük helyi csoportjaink számát. Március hó 5-én Détér községben, majd ezt követően 11-én Zsíp községben alakítottuk meg a Csemadok helyi szervezetét 34, illetve 29 taggal. Remény van rá, hogy a jövőben Dobóca községben is megalakul a Csemadok helyi szervezete. Barna János, a Csemadok járási titkára Június 28. és 29-én Zselízen lesz a Csemadok II. országos Dal- és Iáncünnej>sége. l u j a H Teljesítik i&SZlOtiak*.. a határozatokat 7* Július 21-től augusztus 3-ig Tevékenyen dolgoznak Megvitatták a kuliúrmunka feladatait A királyhelmeci 11 éves magyar tannyelvű középiskola CSISZ-szervezete az utóbbi időben élénk kulturális tevékenységet fejt ki. Bizonyítja ezt a sikeresen megszervezett szinjátszócsoport is, amely Molnár Ferenc „Pálutcai fiúk" című háromfelvonásos színdarabjával a járás csaknem minden falvában vendégszerepelt. A darab főhősét, a kis Nemecseket nagyon szépen alakította Helmeci István. Ezenkívül jól alakították szerepüket: Illés Sándor, Simon Nándor, Sánta Mihály, Erdélyi Róbert és Makó József. A nagy sikert aratott darabot Molnár Zoltán tanította be. A sikertől lelkesítve a tanulók megígérték, hogy a jövőben még jobban kiveszik részüket a kulturális munkából. Molnár János, Bof A Csemadok ipolysági járási vezetősége által Tompán megrendezett dal- és táncünnepély megkezdése előtt kultúraktívára gyűltek össze a járás kultúrmunkásai, hogy megvitassák a Csemadok VI. országos közgyűlése határozatai alapján reájuk háruló feladatokat és értékeljék a már elvégzett munkát, megszabva a további feladatokat. A vitában Benyus Mihály, valamint Kiss Gyula kultúrtársak (Deméndről) önkritikailag ismerték el, hogy a helyi csoport sokszor nem gazdálkodott helyesen a színdarabokból befolyt péhzzel. ígérték, hogy ezután a bevételeket a dolgozók kultúrigényeit szolgáló felszerelésekre: könyvekre, stb. fogják fordítani. A vita során rámutattak az összmunka hiányosságaira a HNB, a kultúrotthonok és az /Q domicai cseppkőbarlayig ¥ Az elmúlt napokban nyitották meg ünnepélyes keretek között a Domnicai Cseppkőbarlangot, amely nemcsak hazánkban, hanem egész Európában egyedülálló. Az új 600 méteres barlangrészen motoroscsónak közlekedik. A kirándulóknak gyönyörű szálloda, ét terem áll a rendelkezésükre. (Beküldte: A Tornaijai Járási Művelődési Otthon) egyes szervezetek között. Ezen a téren még sok helyen nagy hiányosság gok vannak, Ezért nagy súlyt kell fektetni a tervezésre, mint azt felszólalásában Gál kultúrtárs meg is jegyezte. Az egész évi kultúrmunka tervét az összes szervezetek vezetőinek közösen kell összeáilítaniok. Igazi sikerek

1 csak így várhatók. Fenyő Ottó Több gondot a kultúrházra A Hadsereggel Együttműködök Szövetségének ajnácskői csoportja, amellett, hogy rendszeresen végzi a helyi csoporthoz tartozó fiatalok kiképzését, kulturális téren is kiveszi részét a munkából. Legutóbb Vámos József: „A gyöngyök" című vígjátékát tanulták be és adták elő. A falu kultúréletével kapcsolatban azonban nem lehet mellőzni egy körülmény megemlítését. Nagyon élénk a kultúrélet ebben a faluban, de ez a község kultúrházán nem igen vehető észre. A Sokol, CSISZ, HESZ stb. egyre-másra lépnek fel kultúrműsorral, de arra senki sem gondol, hogy a kultúrházat rendben is kellene tartani. Falain a festék nyomait itt-ott még észrevehetjük, ablakaira azonban festék már nem jutott, de az ajtókra sem. Jóformán semmiféle díszletek nincsenek, illetőleg a meglévők igen megviseltek. Arra kellene módot találni, hogy a tömegszervezetek a bevételek bizonyos hányadát a kultúrház renejbentartására fordítsák. Tiszta, rendbentartott kultúrteremben Ajnácskő dolgozói bizonyára nagyobb kedvvel szórakoznának. Igaz, hogy jelenleg egy-egy kultúrrendezvény kiadása igen jelentős része a bevételnek. Ez a körülmény azonban csak magyarázza, de nem menti a fenti hiányosságot. A tömegszervezetek vezetői fogjanak össze és találják meg a módját a kultúrház rendbehozására, új díszletek beszerzésére. Agócs Vilmos, Ajnácskő Trencsénteplicen A M,Y, ZENEI NYÁR Képunkin a Zöld Béka erdei fürdőhely, a Trencsénteplici XIV. Zenei Nyár színhelye. (Beküldte: A XIV. Zenei Nyár elő' készítő bizottsága) JKLEMTÉSEK a járási Csemadok-napokról SÓKSZELŐCE A Csemadok salai járási vezetősége Sókszelöcén a napokban tartotta meg a hagyományos Csemadok-napot. Már az 1957-es évben megrendezett járási kultúrszemle is jó hírnevet szerzett a Csemadoknak s most mindenki azzal a tudattal ment az ünnepre, hogy ismét színvonalaműsornak lesz tanúja. Ebben nem is csalatkozott senki. Az ünnepélyen a megnyitót a HNB fjnöke, Krupa elvtárs tartotta, az EFSZ nevében Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke beszélt. BéSiédében örömét fejezte ki, hogy községüket érte äz a megtiszteltetés, hogy a járási kultúrszemlét náluk tartják. A bevezető után az ünnepi szónok, Bertók elvtárs járási tanfelügyelő emelkedett szólásra. Méltatta a nap jelentőságét, a nemzetközi helyzetet, kiemelve azt, hogy míg nálunk a békéért harcolnak, addig a Nyugaton a tőkések a háborúra és a gyarmati rendszer megerősítésére törekednek. A járási vezetőség aláhúzva azt a tényt, hogy mi a kultúrmunkákkal is a békéért harcolunk, az egész napnak békeiinnep-jelleget adott, amit maga a műsor is visszatükrözött. Jakoda Erzsébet, a negyedi Csemadok tagja Iszakovszkij „Ének a békéről" című költeményével nyitotta meg a műsort, majd a Csemadok vágfarkasdi csoportja 50 tagú énekkarának előadásában Tardos Béla „Békét akarunk" című kórusműve, és a szebbnél szebb népitánc-feldolgozások következtek. A vágfarkasdi tánccsoport ma is élő népi szokással lépett színpadra a „Farsangi tőke húzással". A feldolgozott tánckompozícióban 26 személy szerepelt, jól begyakorolt változatos lépésekkel. A tánccal a központi dől- és táncünnepélyre készülnek. Pásztor Ferenc, Csemadok járási titkár NAGYIDA KIRÁLYHELMEC A közelmúltban a királyhelmeci szabadtéri színpad nem mindennapi esemény színhelye volt. A feldíszített nagy színpadon egymás után léptek fel a falvak Csemadok-csoportjainak ének- és táncegyüttesei, hogy a közönségnek bemutassák a legközkedveltebb hagyományos népi táncokat. A verőfényes vasárnap délután mintegy négyórás színes kultúrműsorban gyönyörködhettek a nézők. A szlovák és magyar tizenegyéves iskolák tanulóinak fellépései, amelyek népi táncokból, énekekből és szavalatokból álltak, igen megnyerték a közönség tetszését. Az iskolások fellépésének egyik kiemelkedő pontja volt Palágyi Margit 9. osztályos tanulónak fellépése, aki népdalok előadásával megnyerte a hallgatók tetszését. Szabó Evike, az iskola „éneklő pacsirtája" szintén meghódította a közönséget. A vidéki kultúresoportok is derekasan meg állták a helyüket, s a szomotori, pólyáni, kistárkányi táncegyüttesek minden dicséretet megérdemelnek. A nap legkiemelkedőbb programpontja volt a bodrogszerdahelyi csoport táncegyüttesének a fellépése. A Kendermegmunkálás című cselekvényes tánsczámukkal az elvárt teljesítményt nyújtották. K. I. A kassai járási Csemadok-napot, amelyen a magyarbődiek, györkeiek, migléciek, szinaiak és nagyidaiak mutatták be falujuk régi szokásait, népművészetét, stb., gyönyörű környezetben, szabadtéri színpadon, Nagyidán tartották meg. Képünkön a Csemadok györkei csoportjának énekkara. Mészáros Gyula, Kassa