Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-13 / 131. szám, kedd

Üzenetváltás •/ssf/*rssŕŕs/mmŕ*m/*wrfs*msrxŕssrsrŕsssssfsfss//sssm rsssss*sssssssssssfsrsrsnrsss/s/ N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és D. Eisenhower, az USA elnöke között (Folytatás az 1. oldalról.) zalom, az atomfegyverkísérletek be­szüntetéséről szóló egyezmény meg­szeghető és a szerződő felek bárme­lyike folytathatja kísérleteit. Jelen esetben ilyen aggodalomra nincsen semmi ok. Ezt a robbantások meg­állapításának jelenkori tudományos módszerei és a rendelkezésre álló apparátus teljesen kizárja. Éppen ezért nem lesz nehéz ellenőrizni, hogy a kísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt betartják-e. Elnök úr, ön ismeri az ellenőrzés formájá­ra vonatkozó szovjet javaslatot, ame­lyet egy évvel ezelőtt nyújtottunk be. Az atom- és hidrogénfegyverkí­sérletek beszüntetése feletti ellen­őrzés kérdése egyáltalán nem gátol­ja, hogy e kísérleteknek azonnal véget vessenek. Ügy véljük, elsősorban az szüksé­ges, hogy az USA és Nagy-Britannia szüntessék be az atom- és hidrogén­fegyverkísérleteket, amint ezt a Szovjetunió tette, hogy ez az elvi kérdés haladéktalan elintézést nyer­jen. Lehetetlen észre nem venni, hogy az atomfegyverkísérletek be­szüntetése megoldásának ez a leg­rövidebb útja. Az önnel folytatott levelezés során már közöltem ag­godalmamat, hogy a jelenlegi felté­telek között, amikor az atomfegy­verekkel rendelkező államoknak nem egyöntetű a nézetük az atom- és hidrogénfegyverkísérletek haladékta­lan beszüntetése szükségességének elvi kérdésében, e kérdésnek a tech­nikai szakértőknek áttanulmányozás­ra való átadása e haladéktalan prob­léma megoldását csakis elodázhatja. Nem szabad szemet húnynunk afe­lett, hogy ezt a helyzetet azok hasz­nálják ki, akiknek a halogatás érde­kük. Viszont amennyiben az USA és Nagy-Britannia az atomfegyver­kísérletek beszüntetése mellett dön­tenek, már maga ez a tény megte­remti a szükséges előfeltételeket ar­ra, amikor minden fél érdeke lesz, hogy a vállalt kötelezettségeket tel­jesítse az atom- és hidrogénfegyver­kísérleteket beszüntető valamennyi többi nagyhatalom is. Az ön üzenetéből kitűnik, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szak­értők munkájának az atom- és hid­rogénfegyverkísérletek beszünteté­séről szóló egyezmény teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos technikai részletek tanulmányozásában. Ezért, habár komoly kételyeink vannak, amelyekről éppen az imént szóltam, hajlandók vagyunk ezt is elfogadni, A szovjet kormány egyetért azzal, hogy a két fél kijelölje szakértőit, akik haladéktalanul megkezdenék ta­nulmányozni annak módját, hogyan állapítsák meg az atomfegyverkísér­letek beszüntetéséről szóló egyez­mény esetleges megsértését azzal, hogy ezt a munkát az előre megál­lapított lehetőleg legrövidebb határ­időn belül befejezzék. Elnök úr, egyúttal önt ismét arra kérem, támogassa a Szovjetuniónak az atom- és hidrogénfegyverkísérle­tek beszüntetésében nyilvánított kez­deményezését és ezáltal tegye lehe­tővé ezen kérdés végleges megoldá­sát, ami valamennyi ország nemze­teinek hő óhaja. A nemzetközi helyzet ma megkí­vánja, hogy a hatalmak gyakorlati lépéseket tegyenek a jelenlegi fe­szültség enyhítése érdekében. Ezt szemléltetően tanúsítják azok a ve szedelmes, a békés időkben szokat lan jelenségek, hogy az USA straté giai légierőinek bombavető gépei atom- és hidrogénbombákat hordoz nak, rendszeres légiutakat végeznek a Szovjetunió határai felé más álla mok területe felett, ahogy erre már előző levelemben is felhívtam az ön figyelmét. Elnök úr, ön üzenetében tudomásul adja, hogy ezen veszélyes akciók elleni eszköz az északi-sarki övezet feletti nemzetközi felügyele ti rendszer létesítése lehetne, amint azt az USA javasolja. Meg kell azon ban állapítani, hogy az USA kormá­' nyának ezen javaslata egyáltalában nem küszöböli ki a nemzetközi béké­nek az amerikai katonai légierők ak­ciói által előidézett veszélyeztetését. Az Északi-sark területe feletti lé­giút valóban a legközelebbi össze köttetés a Szovjetunió és az USA között, és ezért jelentőségteljes stra­tégiai terület, amely a rakétafegyve­rekre való tekintettel különös jelentő­ségű. Éppen ezért a Szovjetunió ab­ban a törekvésében, hogy ez a terü­let ne váljék a két ország közötti háborús összetűzés tűzfészkévé, szükségesnek tartja, hogy e terüle­ten ne játszódjanak le olyan akciók, amelyek tragikus következményekkel járhatnának. Éppen ezért ügv véljük, hogy az atom- és hidroqénbombákat hordozó amerikai repülőgépek légi­útjait az Északi-sarki övezetben be kell szüntetni. Ehhez csupán egyre van szükség: az USA kormányának megfelelő utasítására. Az USA kormányának az északi­sarki felügyeleti rendszer megterem­tésére irányuló javaslata ezt a kér­dést sajnos egyáltalán nem oldja meg. Hiszen az USA kormánya, ami­kor ezt a javaslatot tette, még csak nem is ígérte, hogy ha elfogadjuk, az amerikai bombavető repülőgépek lé­giútjait a Szovjetunió határai felé beszünteti. Dulles, az USA államtit­kára e napokban csupán elvontan beszélt „azon légiutak korlátozásának lehetőségéről", amelyek ellen a Szov­jetunió tiltakozik. Még egy további jelentős körül­ményre kell tekintettel lenni: az Északi-sark távolról sem az egyetlen terület, ahonnan támadást lehet in­tézni országunk ellen. Olyan tények­kel kell számolni, amilyenek a Szov­jetunió határai közelében fekvő ál­lamok egész sorának területén léte­sített amerikai katonai támaszpontok, melyeket Nagy-Britanniában, Fran­ciaországban, Nyugat-Németország­ban, Olaszországban és Törökország­ban építettek. Ebből arra kell követ­keztetnünk, hogy az USA kormányá­nak az északi-sarki felügyeleti öve­zet létesítésére irányuló javaslata nem a világbéke és biztonság érde­kei biztosítására irányuló törekvés­ből, hanem abból az erőfeszítésből ered, hogy egyoldalú előnyöket biz­tosítson az Amerikai Egyesült Álla­moknak. Elnök úr, tisztelettel emlékezetébe idézem, hogy a Szovjetunió engedékeny­séget mutatva az USA állásfoglalásával szemben, már régen javasolta a légi el­lenőrzés övezetének megteremtését, hogy ki lehessen keriilnt a hirtelen támadást Közép-Európában, a Távol-Keleten és az USA megfelelő részében. E javaslataink tárgyilagosak voltak és kellő figyelmet tanúsítottak valamennyi érdekelt fél biz­tonsága érdekének. Habár az USA azelőtt sokszor hangoztatta, hogy kívánatos vol­na bizonyos területeket kijelölni, ahol bevezetnék a légi ellenőrzést, a Szovjet­unió konkrét javaslatai e kérdésben mind­eddig nem találkoztak az USA kormányá­nak pozitív álláspontjával. Hangsúlyozni akarom, hogy a Szovjetunió e javaslatai ma is érvényben vannak. Nem hagyhatok figyelmen kívül egy to­vábbi kérdést, mert nem szeretném, ha tisztázatlan maradna. Az utóbbi időben az USA a Szovjet­uniónak szemére veti, hogy nem értett egyet az északi-sarki felügyeleti övezet létesítésére irányuló amerikai javaslattal, bár e javaslatra szavazott a Biztonsági Tanács tagjainak többsége. Kertelés nél­kül kijelentem: Az a módszer, melyhez az USA folyamodott a Biztonsági Tanács­ban az atom- és hidrogénbombákat hor­dozó amerikai katonai repülőgépeknek a Szovjetunió határai felé végzett légiűt­jai megszüntetése szükségességének meg­tárgyalásánál, amelyet a Szovjetunió ter­jesztett elő, nézetünk szerint nem ta­nús ;odik a kölcsönösen elfogadható meg­állapodás elérésére irányuló törekvésről, hanem arról a kísérletről, hogy a Szov­jetunióra nyomást gyakoroljon a szava­zattöbbség alkalmazásával a Biztonsági Tanácsban. Jól ismert tény, hogy a Biztonsági Ta­nács ezen többségét az USA-tól bizonyos tekintetben — főleg gazdasági téren — függő helyzetben levő országok szavaza­taiból teremtették meg. A Biztonsági Ta­nácsot jelenlegi összeállításában nem le­het tehát tárgyilagos bírónak tekinteni. Ez az oka annak, hogy a Biztonsági Ta­nács ma nem tölt be olyan jelentős sze­repet a nemzetközi béke és biztonság megőrzésében, mint amilyen szerepet az ENSZ alapokmánya rótt rá. A szovjet kormány őszintén törekszik Igazságos és kölcsönösen elfogadható egyezményre az USA-val és a többi nyu­gati országgal. Arra törekszünk, hogy az államaink közötti békés kapcsolatok meg­szilárduljanak és napŕóť napra javulja­nak. Ez a cél vezérelt bennünket, amikor olyan lépést tettünk, amilyen az atom­fegyverkísérletek egyoldalú beszüntetése és amikor a csúcsértekezlet összehívá­sára javaslatot tettünk. Szeretnénk, ha az USA kormánya ha­sonló törekvést nyilvánítana a kölcsönös megértésre és együttműködésre orszá­gaink és a világbéke érdekében. Ehhez természetesen a nemzetközi ügyek égé­sién más értelmezése szükséges s nem olyan, amilyen az USA államtitkárának New Hampshire államban elhangzott be­szédében megnyilvánult, amelyben Dulles úr ismételte a Szovjetunióval való meg­állapodás ellenzőinek, a nemzetközi fe­szültség enyhítése ellenségeinek vala­mennyi elavult érvelését és koholmányát. A külpolitika terén az ilyen feltételekből való kiindulás annyit jelent, mint eleve kiküszöbölni a megállapodás minden le­hetőségét. Nem szeretnők hinni, hogy ez lenne az USA kormányának célja. Elnök úr, ön nemegyszer hangsúlyozta, hogy a béke megszilárdításához gyakor­lati tettekre van szükség. Teljesen oszt­juk az Ön nézetét és remélni szeretnők, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya az atom- és hidrogénfegyverkísér­letek beszüntetése kérdésének megoldását éppen ebben a szellemben fogja keresni. Őszinte tisztelettel N. HRUSCSOV. D. Eisenhower üzenete TISZTELT ELNÖK ÜR, megkaptam április 22-i üzenetét, amely válasz az én április 8-i üzenetemre. Saj­nálom, hogy nem tartalmaz pozitív vá­laszt javaslatomra. Levelében felveti azt a kérdést, ame­lyet a Szovjetunió a közelmúltban a? Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsá­ban terjesztett elő és amely a leszerelés kérdésére is vonatkozik. Minden bizony­nyal egyetért azzal, gondoskodni kell az aggodalom elhárításáról, mivel a Szov­jetunióban és az USA-ban növekszik az összpontosított gyors támadás végrehaj­tásának lehetősége. Az USA arra kérte a Biztonsági Taná­csot, üljön ismét össze az északi-sarki nemzetközi felügyeleti rendszer kérdé­sének megtárgyalására. Az USA ez irányban konstruktív ja­vaslatot terjesztett elő. Felhívom önt. csatlakozzon hozzánk és támogassa az USA határozati javaslatát, amelyet jelen­leg a tanács tárgyal. E javaslat támo­gatása az Ön részéről és a későbbi együttműködés alapvető lépést jelentene előre. Hozzájárulna a feszültség enyhíté­séhez, a bizalom növeléséhez az államok között és a váratlan támadás kölcsönös veszedelmének csökkentéséhez. Az Amerikai Egyesült Államok szilár­dan azt az álláspontot foglalja el, hogy végre megállapodásra jutunk a leszerelés kérdésében. Április 8-i levelemben Ismét javasoltam az új hasadó anyagok katonai célokra alkalmazásának nemzetközi ellen­őrzés mellett való beszüntetését, az eddi­gi fegyverkészleteknek békés célokra tör­ténő használatával való csökkentését, a kísérletek korlátozására vagy beszünteté­sére szolgáló megállapodást, a „nyílt lé­giteret" és a kozmikus térnek békés cé­iokra való nemzetközi felhasználását. Az e kérdésekre és a leszerelés más kérdéseire vonatkozó végleges egyezmény elérésének hatékony eszközeként java­soltam, hogy technikai szakértőink ha­ladéktalanul kezdjék meg az ezzel ösz­szefüggó gyakorlati problémák tanulmá­nyozását. Erre nézve felszólítást intézett až Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. Ez a tanulmány magában foglalná a felügyelet és ellenőrzés gya­korlati problémáit, amelyek — és ebben Önökkel egyet értünk — minden esetre szükségesek a leszerelésre vonatkozó megbízható egyezmény kérdésében. Ezen gyakorlati problémák megoldása időt igé­nyel. Sajnálom, hogy ezt a drága Időt most feleslegesen elfecsérlik. Az ön véleménye szerint elsősorban végleges politikai egyezményt kell köt­nünk. mielőtt valami értelme lenne an­nak. hogy e problémák tanulmányozását a technikai szakértők kezdjék meg. Ez a tanulmányozás a valóságban azonban megkönnyítené a végleges egyezmény el­érését. amelyet — amint azt Ön hang­súlyozza — kíván. így pl. a kijelölt technikai szakértők miért ne állapodhatnának meg arra néz­ve, mi szükséges ahhoz, hogy önök meg­tudják, hogy megszegtük a kísérletek be­szüntetéséről Szóló egyezményt és hogy mi tudomást szerezzünk arról, ha önök követnék el ezt. Nem érhetne el könnyebben a két fél egyezményt, ha közösen megállapodott szempont létezne az ellenőrzés megálla­pításának lehetőségeire vagy módszereire nézve, hogy meggátoljuk a gyors táma­dást? Az Ilyen tanulmányozás szükséges elő­zetes intézkedés a politikai határozatok realizálására. Az ilyen technikai tanul­mányozás befejezése még a politikai egyezmény elérése előtt kiküszöbölné a huza-vona és bizonytalanság hosszú idő­szakát. Más szóval: ha a gyakorlati kér déseket már feldolgoznánk, akkor a po­litikai egyezmény aláírása és jóváhagyása után nagyon hamar életbe lépne. Ismét hangsúlyozom, hogy ez a tanul­mányozás egyáltalán nincs kárára meg­felelő álláspontjainknak a leszerelés kü­lönböző szempontjai kölcsönös függőségét és az időt Illetőleg. Elnök úr, az önnek előterjesztett ja­vaslatom még mindig fennáll és nyílt marad. Remélem, hogy ismét átgondolja és elfogadja. Azután mindketten jelentős mértékben hozzájárulhatunk az Igazságos és tartós békéhez. Őszintén, D. EISENHOWER A Fehér Ház kedvezően értékeli Hruscsov elvtárs Eisenhowerhez intézett üzenetét ' New York (CTK) - A nyugati hírügynökségek jelentése szerint J Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke hivatalos nyilatkozatot tett, amely ben utal arra, hogy N. Sz. Hruscsov­nak Eisenhowerhez Intézett új üze­nete „alapul szolgálhatna haladás­hoz a leszerelési egyezmény eléré­séhez vezető úton." Hagerty kijelentette, hogy Hrus­csovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének üzenetét gondosan áttanulmányozzák és „ez az üzenet rövidesen a szövetségeseinkkel való tárgyalások tárgyát fogja képezni Á hírügynökségek hozzáteszik, hogy a Fehér Ház gyors válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére arról tanús­kodik, hogy a kormány „az üzenet­nek nagy jelentőséget tulajdonít," A Szovjetunió a legközelebbi években száz milliárd rubelt fordít a vegyiipar fejlesztésére N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP KB ülésén Moszkva, május 10. (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára az SZKP Központi Bizottságának május 6—7-én Moszkvában tar­tott ülésén ismertette a vegyiipar nagyarányú fejlesztésének ter­veit. A Szovjetunió a legközelebbi évek­ben több mint százmilliárd rubelt fordít a vegyiipar fejlesztésére — mondotta Hruscsov, majd hangsú­lyozta: a vegyiipar gyorsütemű fej­lesztését a szovjet gazdaság további fellendítése és a műszaki haladásért vívott harc érdekei, valamint a közszükségleti cikkek termelése fo­kozásának feladatai sürgetik. A Szovjetunió jelenleg - mondot­ta Hruscsov — a vegyiipari termelés­ben az Egyesült Államok után a második helyen áll. De a vegyiipar fejlesztésének ütemét tekintve a Szovjetunió felülmúlja az iparilag fejlett tőkés országokat. A mű- és szintetikus szál, a mű­és egyéb szintetikus anyagok gyár­tásában azonban még mindig el va­gyunk maradva egyes tőkés orszá­gok mögött — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Ezért a vegyiipar fejlesztésének valamennyi fontos kérdése között — folytatta Hruscsov — különös jelentőségű a mű- és szintetikus szálak, a műanyag és az egyéb szin­tetikus anyagok, valamint az ezek­ből gyártott készítmények termelé­sének fejlesztése. Most — mutatott rá Hruscsov — az egyik legfonto­sabb és legelodázhatatlanabb fel­adat: rövid idő alatt biztosítani a vegyiipar gyorsított ütemű fejleszté­sét és hatalmas polimertermelőipart létrehozni, Á Szovjetunió rendelkezik mind­azokkal a feltételekkel, amelyek a vegyiipar gyorsított ütemű fejleszté­séhez szükségesek. A szintetikus anyagok termelésé­nek fejlesztése —mondotta Hrus­csov — a Szovjetunió gazdasági fej­lődésében rendkívül fontos elvileg új irányzat, amely előmozdítja a népgazdaság műszaki fejlődését, a dolgozók jólétének további emelke­dését. Ahhoz, hogy valóra váltsuk a vegyiipar gyorsított ütemű fejleszté­sének tervezett programját — mon­dotta az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára —, célszerű megál­lapodást kötnünk az együttműkö­dés megvalósítására elsősorban a Német Demokratikus Köztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal és a többi szocialista ország /kormányá­val. x A berendezések egy részét helyes lenne a tőkés országoktól, elsősor­ban az Egyesült Államoktól, a Nyu­gat-Németországtól és Angliától megrendelni — jegyezte meg Hrus­csov. Abban is megállapodtunk — folytatta -, hogy felhasználjuk azoknak a külföldi tudósoknak, mér­nököknek, feltalálóknak és gyakor­lati ismeretekkel rendelkező em­bereknek a szolgálatait, akik elő­mozdíthatják feladataink megoldá­sát, a műanyag és szintetikus-szál­termelés fokozását. — Most — mondotta Hruscsov, — amikor a szocializmus erői mér­hetetlenül megnövekedtek és napról napra növekszenek, amikor a Szov­jetunió, a népi Kína és a többi szo­cialista ország egységes szocialista világtábort alkot és egyesíti erőit, a kapitalizmus ellen vívott harc egyik fő hadszintere a szocialista országok gazdaságának továbbfej­lesztése. Jelenleg a munka és a töke, a szocializmus és a tőkés rend har­cának olyan szakaszában élünk, ami­kor az erőviszonyok a békés verseny porondján dőlnek el. A Szovjetunió az ipari termelés­ben messze maga mögött hagyta ä legfejlettebb tőkés országokat, és csupán az Egyesült Államok mögött marad el. A legfontosabb iparcikkek terme­lésének évi átlagos és abszolút nö­vekedését tekintve, az 1953-1957-es adatok azt mutatják, hogy a Szov­jetunió a vasérc, a szén, a kőolaj, a nyersvas, az acél, a cement, a gyapjúszövet termelésében felülmúl­ja az Egyesült Államokat mind a növekedés ütemét, mind a növeke­dést magát tekintve. A Szovjetunió felülmúlta az Egye­sült Államokat a villamos-energia­termelés, a gázkitermelés és a cipő­gyártás fejlődésének ütemében, de egyelőre elmarad mögötte e termé­kek évi abszolút növekedése tekin­tetében. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi idő­ben a termelés nagyfokú hanyat­lása észlelhető, amely már most felülmúl minden, a háborút követő időszakban bekövetkezett hanyat­lást. Az idei esztendő első negyedében a Szovjetunióban — mondotta Hrus­csov — az ipari termelés térfogata 11 százalékkal volt magasabb, mint az 1957-es év megfelelő időszaká­ban. Ezzel szemben az Egyesült Ál­lamokban — hivatalos statisztikai adatok szerint - 1958 első negye­dében 11 ,százalékkal volt alacso­nyabb az ipari termelés térfogata, mint a múlt év hasonló időszakában. Hruscsov ezután statisztikai ada­tokat sorolt fel a szocialista orszá­gok ipari fejlődésének jellemzésé­re. A szocialista országok ipari ter­melése 1957-ben az 1937-es terme­lési színvonalhoz viszonyítva 4,5­szeresére emelkedett. A szocializmus ellenségei — mondotta Hruscsov — gúnyolódtak rajtunk, azt kia­bálták, hogy a Szovjetunió kevés figyel­met fordít a közszükségleti cikkek ter­melésére és az életviszonyok javítására. Az imperialisták lakájai, akik arra szako­sítják magukat, hogy dicsérjék a kapi­talista életmód „gyönyörűségeit" és rá­galmazó koholmányokat terjesszenek a szocializmusról, minden módon gyaláztak bénnüriket. Rosszindulatú kirohanásokat intéztek a Szovjetunió és politikája el­len a különféle renegátok, revizionisták és reformisták, akik a munkásosztály vé­delmezőinek, sőt vezéreinek nevezik ma­gukat, de a valóságban a kapitalizmus ügynökei. Az álszocialisták a szocializ­must bírálva, sikereinket eltitkolva, kü­lönféle képtelenségeket találtak ki a szo­cialista országokról és szépítve a mai kapitalizmust, bilincseket raknak a mun­kásosztály forradalmi erőire, eltompítják osztályérzékét, fékezik az osztályharcban kifejtett erőfeszítéseit és ezzel a kapi­talizmust szolgálják. A szovjet nép, kommunista pártunk — folytatta ezután Hruscsov, az SZKP első titkára — nem törődve az ellenségnek mindezekkel a rágalmazó koholmányai­val és rosszindulatú támadásaival, ma­gabiztosan halad előre a nagy Lenin ki­jelölte úton. Rövidesen tanulmányozzuk és elfogad­juk a Szovjetunió 1965-ös népgazdaság­fejlesztési távlati tervét. E terv Végrehaj­tása közvetlen közel viszi a Szovjetuniót az alapvető gazdasági feladat megoldásá­hoz. A feladat most az, hogy történelmi­leg rövid idő alatt utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Ahhoz, hogy a szocialista eszmék még gyorsabban meghódítsák az embereket a tőkés országokban — mondta Hruscsov —, minden erőnket arra mozgósítjuk, hogy a két rendszer versenyében bizonyít­suk a szocializmus fölényét a kapitaliz­mus felett. Ahhoz, hogy a két rendszer versenyé­ben győzelmet arassunk — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, utói kell érnünk és el kell hagynunk az Amerikai Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben. Ha utolérjük a legfejlettebb tőkés ál­lam, az Egyesült Államok termelési szín­vonalát — mutatott rá Hruscsov —. nem elégszünk meg ezzel, hanem még na­gyobb iramban tőrünk előre, fokozzuk a fejlődés ütemét, gyarapítjuk a társadalom gazdaságát, amelyet a nép alkotott a magaszámára. A MAGYAR Népköztársaság kormány­küldöttségének moszkvai látogatása során a szovjet Intézmények megígérték, hogy technikai segítséget nyújtanak az első magyarországi atomerőmű tervének el­készítésében és a kísérleti energetikai reaktor építésében. (CTK) NASSZER, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke kíséretével május 11-én részt vett azon az ebéden, amelyet Leningrád­ban az 6 tiszteletére rendezett NyikolaJ Szmirnov, a leningrádi városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. Nasszer elnök a délutáni órákban kíséretével Sztálingrádba utazott. (ČTK) B.- PECOTICS ellentengernagy vezetésé­vel baráti látogatásra jugoszláv hadihajó­raj futott be május ló-én Szevasztopol | szovjet kikötőbe. (ČTK) JEMEN kairól követsége május 11-én jelentette, hogy Jemen haderői a leg­utóbbi n®gy n aP folvamán két angol lök­hajtásos vadászgépet lőttek le és súlyos veszteséget okoztak az angol haderők­nek. (ČTK) V. MOHAMMED fnarökkól király Ach­med Balafredzset nevezte ki új minisz­terelnökké. Éalafredó az Isztiklál-párt főtitkára és az eddigi kormánvban a kül­ügyminiszteri tárcát töltötte be. (ČTK) AZ OMÁNI lmamátus damaszkuszi kép­viseleti hivatának jelentése szerint az angol repülőgépek Dzsebel Ahbar hegy­ségben támadást Intéztek Omán területe ellen és 400 tonna bombát dobtak le. (ČTK) ÜJ SŽÔ 3 * 1958. május IX

Next

/
Oldalképek
Tartalom