Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-06 / 125. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek i UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. május 6. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 125. szám Helyezzük szélesebb alapokra a műszaki fejlesztés ügyét Üzemeink műszaki színvonalának emelése — nem új kérdés. Most azonban konkrét követelményképpen áll előttünk nemcsak egyes gyártmányoknál vagy üzemekben elérni és túlszárnyalni a világszínvonalat, hanem elérni ezt az üzemek többségében. Hiszen iparunk színvonalának átlagát éppen az üzemek többségének színvonala határozza meg, nem pedig egyes, világviszonylatban is egyedülálló gyártmányok, vagy egy-két automatizált üzemrészleg, munkamenet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a párt XI. kongresszusára kiadott téziseiben a szocializmus felépítésének érdekében éppen ezt: a termelőerőknek a legkorszerűbb technika, az automatizálás és gépesítés alapján történő fejlesztését tűzi ki feladatul. A párt tehát újból — nem először — állítja dolgozóink figyelmének középpontjába az új technika kihasználásának, fejlesztésének szükségességét. Az új technika bevezetésére és kihasználására ma már csak egyetlen mértékünk lehet: a szocializmus megvalósításának szükségletel. Ezek a szükségletek pedig nem alkotnak kisebb mércét, mint a világszínvonalat minden fontosabb ipari ágazatban. Nagy feladat... De tudatosítanunk kell, hogy a társadalmi munka termelékenységének növeléséről van szó. Azért hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi munka termelékenységéről beszélünk, mert egész ipari ágazatokra, végérvényben egész iparunkra ki kell hatnia a műszaki fejlődésnek. Itt újból ismételnünk kell, hogy egyes kiugró sikerek, egyes átlagon felüli eredmények — legyenek akármilyen nagyok — nem befolyásolják jelentősen az egész ipar színvonalát. Sok műszaki dolgozónk még ma sem látja egészen világosan, a döntő az, hogy az üzemek többségében emeljük a műszaki színvonalat, mégpedig nem kis mértékben, hanem a világszínvonalnak megfelelően. Ennek a ténynek meg nem értése egyes műszaki dolgozókat arra vezet, hogy csak egy-egy szakaszon (a saját szakaszukon) követeljék a műszaki színvonal emelését, a legnagyobb támogatást kérjék saját munkakörük műszaki színvonalának emelésére. Jó és dicséretre méltó ez az igyekezet — hiszen mindenki a saját munkahelyének a gazdája Nem követelhetünk azonban többet magunknak más ágazatok rovására. Ezért ismételjük: az üzemek többségének a színvonala döntő. A munkatermelékenységnek* az új technika alkalmazása útján történő növelése — tudjuk — sok kívánni valót hagy maga után a kohászatban, a cementgyárakban, textiliparunkban és más ágazatokban is. A munka termelékenységének növelése, az új technika bevezetése azonban nemcsak abból áll, hogy az üzemben a felettes szervtől új gépeket igénylünk. Jönnek, állandóan jönnek új gépek és berendezések az üzemekbe. De a vezető gazdasági dolgozóknak nem szabad, hogy csak az legyen legfőbb gondjuk, hogyan beszerezni, kicsikarni egy-egy új berendezést, műszert, gépet. Magukhoz a dolgozókhoz is kell fordulni tanácsért. Nem üres jelszó a dolgozók kezdeményezésének felkarolásáról hangoztatott követelmény. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy a dolgozók igenis érdeklődnek a munkatermelékenység növelésének újabb lehetőségei iránt, igyekeznek alkalmazni munkahelyükön az új „fogásokat", módosítanak is egyet-mást gépükön, hogy nagyobb eredményt érjenek el. Hogy e fent említett lehetőséget műszaki és gazdasági vezető dolgozóink nem használják ki kellőképpen, arról egy jellemző példa tanúskodik, amelyet egy kohászati üzemben tapasztaltunk. A Siemens-Martin kemencéknél dolgozó kiváló olvasztárral beszélgetve, megkérdeztük, hogyan is állnak a kemencék kihasználásával az acélgyárban. A Siemens-Martin kemence egy négyzetméterére eső tonnák mennyisége iránt érdeklődtünk és aziránt, jobbak-e, vagy rosszabbak az üzem eredményei a világszínvonalnál. Mondjuk milyen az összehasonlítás a Szovjetunióval, Nyugat-Németországgal, az USÄ-val szemben. A kohász nem tudott megfelelni erre a kérdésre, annak ellenére, hogy a kérdés nagyon érdekelte őt, de nemcsak őt, hanem a többi olvasztárt és kohómunkást is. Ügy látszik a vezető dolgozók nem tartották szükségesnek felkelteni a kohászok érdeklődését a jobb eredmények elérése iránt. — A gyakorlatban: az emberek nem vesznek részt a legfejlettebb ipari államok túlszárnyalásáért folyó nagy versengésben. Ez pedig hiba. Hiba azért, mert ha az emberek tudni fogják mennyivel maradnak itt, vagy amott le a világszínvonal mögött, konkrét célt is látnak maguk előtt, látják, mit kell utolérniök, és gondolkozni is fognak a cél elérésének módján. Néha e mód megtalálása néhány hónapig, talán pár évig is eltart. De valóban itt van már az ideje, hogy a konkrét feladatot magunk elé tűzzük és a dolgozók kezdeményező erejét is igénybe véve keressük a feladat megoldásának módját. Ilyen összehasonlítások igen jó alapját képezhetik a szocialista munkaversenynek. A feladatot annál gyorsabban teljesítjük, minél inkább válik minden dolgozó ügyévé iparunk műszaki színvonala emelésének szükségessége. Mindezek a kérdések most, amikor a szocializmus építése betetőzésének nagy feladatát teljesítjük, igen gyakorlati értelmet kapnak. Ma már igazán nem értékelhetjük a vezető dolgozókat aszerint, hogyan beszélnek az új technika fontosságáról, hanem aszerint, hogyan értették meg ezt a szükségességet és hogyan valósítják meg a mindennapi gyakorlatban. Ha így teszünk, biztosak lehetünk benne, hogy a feladatot, amelyet a CSKP KB a párt XI. kongresszusára kiadott tézisei tűztek elénk, történelmileg rövid idő alatt és következetesen teljesítjük: az üzemek többségének műszaki színvonalát a világszintre emeljük. 1 Közlemény a kormány üléséről [ A tervezés új módszere lehetővé teszi a dolgozók fokozott részvételét a tervek előkészítésében A kormány elutasítja a norvég külügymniszter alaptalan rágalmait A kormány 1958. május 4-én ülést tartott, melyen foglalkozott azon tárgyalások eredményeiről szőlő beszámolóval, melyeket a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttségei folytattak az alapvető árufajták 1959-1965. években történő kölcsönös szállításairól, valamint a gazdasági együttműködés egyéb kérdéseirői. A kormány jóváhagyta az ezekről a tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet, melyet J. Sz. Kuzmin, a Minisztertanács alelnöke, a szovjet küldöttség vezetője és J. Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, a csehszlovák küldöttség vezetője április 19-én írtak alá Moszkvában. A kormány azután beszámolót hallgatott meg P. Langenak, a norvég külügyminiszternek provokatív nyilatkozatáról, mely szerint állítólag atom- és rakétatámaszpontokat létesítenek a Csehszlovák Köztársaság területén. Akkor, amikor világszerte egyre nagyobb méreteket ölt az emberek eltökéltsége, hogy elérjék a tömegpusztító fegyverek betiltását, a norvég külügyminiszter nyilatkozatának az a célja, hogy elterelje az egész világ békeszerető embereinek azok ellen irányuló igazságos haragját, akik elutasították a Szovjetunió fennkölt és nemes kezdeményezését és tovább folytatják a kísérleteket az atom- és hidrogénfegyverekkel. A kormány Norvégia külügyminiszterének vádját, mely indokolatlan és nem felel meg a valóságnak, határozottan visszautasította. Az ilyen nyilatkozatoknak az a céljuk, hogy bizalmatlanságot keltsenek egyes országokban más országokkal szemben, megtorpedózzák az európai országok nemzeteinek a közép-európai atommentes övezet létesítésére irányuló törekvéseit, eltereljék a nemzetek figyelmét arról a tényről, hogy a nyugatnémet hadsereget atom- és rakétafegyverekkel szerelik fel. Az a céljuk, hogy támogassák a nyugati hatalmaknak az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek folytatására irányuló törekvéseit. i • » • A kormány megvitatta az Állami Tervhivatal elnökének beszámolóját a népgazdaság irányítása hatékonyságának növelésére irányuló elvek alapján kidolgozott, a népgazdaságfejlesztési ötéves tervre, valamint az évi tervekre vonatkozó metodikus utasításokról. Ezen utasítások szerint csökkentik a kormány által jóváhagyott mutatók számát, megszüntetik az évi tervben foglalt feladatok negyedévek szerinti taglalását, bevezetik az anyagi érdekeltség hosszú időre szóló normatíváit, valamint az évi és ötéves tervek kidolgozásának új szabályait is. Ez létrehozza a feltételeket a termelési-gazdasági egységek jogkörének lényegbevágó bővítésére, valamint arra, hogy a központi szervek az adott ágazat alapvető fontosságú kérdéseinek megoldására összpontosítsák tevékenységüket és a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt a tervek előkészítésében. A tervek kidolgozására vonatkozó új szabályok, melyek szerint a tervjavaslatokat alulról felfelé, a termelési-gazdasági egységekből kiindulva dolgozzák ki és azokat egyidejűleg megtárgyalják a felettes szervekkel s ezenkívül az egyes termelési-gazdasági egységek között is — lehetővé teszik, hogy a termelési-gazdasági egységek, esetleg felettes szerveik lehetőleg minél több probléma megoldásában vegyenek részt. Az ötéves terv kidolgozásában alkalmazandó új eljárás megköveteli, hogy az ezzel kapcsolatos munkák első szakaszát az ötéves terv öszszeállítására vonatkozó irányelvei? kidolgozása képezze. Az irányelvek javaslatát a minisztériumokkal és a központi szervekkel szorosan együttműködve az Állami Tervhivatal dolgozza majd ki, mégpedig a vállalatok, kutatóintézetek és tudományos munkahelyek közvetlen részvételével egyes konkrét kérdések megoldásában. Az évi tervek kidolgozása során a jövőben nem állapítanak már meg ellenőrző számokat, mivel a vállalatoknak tudomásuk lesz azokról a feladatokról és eszközökről, melyeket az ötéves terv irányoz elő az adott évre vonatkozólag. A kormány az ellenőrző számok helyett az év első felében oly értelmű határozatot hoz majd, mely szerint a központi szerveknek azon egyes konkrét intézkedések biztosítására kell összpontosítanak figyelmüket, melyektől az ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítése és túlteljesítése függ az adott szükségleteknek megfelelően. A módszeres utasítások a nemzeti bizottságok gazdasága szakaszán is maradéktalanul érvényre juttatják az irányítás gazdasági hatékonysága növelésének elvét. E téren is érvényre kell jutnia a távlati tervezéssel kapcsolatos feladatok növelése elvének. A kormány e célból biztosítja az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok, a vállalatok, az intézmények és dolgozóik lehető legnagyobbmérvú részvételét a tervek kidolgozásában. Ezenkívül az eddiginél nagyobb lesz a kerületi nemzeti bizottságok befolyása a központilag szervezett gazdaságra és ezzel a kerületi nemzeti bizottságok területének egész gazdasága fejlesztésére is. A kormány az 1959 — 1960 évekre már az új módszeres utasítások alapján szabja meg a feladatokat úgy, hogy 1959-től már teljes terjedelmében, — azaz az anyagi érde(Folytatás a 2. oldalon.) AZ ORSZÁGÉPÍTÉS NAGY SIKEREIVEL a dolgozók pártunk XI. kongresszusára Az üzemekben, falvakban egyaránt szélesedik az a hatalmas mozgalom, mely a termelés hatékonysága növelését és az önköltségek csökkentését segíti elő. A XI. kongresszus előkészületeinek időszakában a dolgozók tettvágya Ismét nagy méreteket ölt, mivel tudják, hogy következetesebb tervteljesítéssel elősegítik a pártnak a nép életszínvonalinak emelésére irányuló törekvéseit. Az ifjúság a XI. kongresszus tiszteletére A CSISZ szlovákiai szervezetének fiataljai a közeledő pártkongresszus tiszteletére értékes felajánlásokat tettek, és ezek nagy részét már teljesítették. Ebben az igyekezetben dicséret illeti a prešovi kerület ifjúságát, akik felajánlásuk keretében ez ideig 9000 gyümölcsfacsemetét ültettek ki. A nyitrai kerületben az ifjúság felajánlásai a rétek és a legelők feljavítására irányultak. A beérkezett jelentések alapján a kerület fiataljai 7300 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe. Példásan teljesítik vállalásukat a žilinai kerület fiataljai is, akik az „Ijúsági milliók" számlájára 9 és félmillió korona megtakarítással jelentős összeget írtak. Csökkentik a veszteségi időt Szlovákia szénbányászati körzeteiben folyamatosan gépesítik a bányászok földalatti közlekedését. A novákyi ifjúsági bánya dolgozói reteszes aknákban közlekedtek. Eddig kizárólag a novákyi Béke-bányában voltak kénytelenek a dolgozók munkahelyeikre gyalogolni. Ebből a bányából a kijárás igen sok fáradságot okozott, mert a lejtős tárnákon keresztül 2 km-nél is nagyobb távot kellett a bányászoknak megtenniök. A közeljövőben megvalósítják a közlekedés gépesítését, melynek első szakasza ez idő szerint befejezéshez közeledik. A közlekedés gépesítésével az egész bánya területén lényegesen csökken a veszteségi idő, ami a munkatermelékenység és a szénfejtés növelését segíti elő. Ki többet? A Selmecbányái járásban „Az ifjúsági milliók" mozgalma hatalmas munkaigyekezetre serkentette a Pieta és Magnezit-üzem ifjú dolgozóit is. A Pleta ifjú munkásai felajánlották, hogy az Ifjúsági milliók számlájára 78 ezer korona megtakarítást, a Magnezit-üzemben viszont 80 ezer koronát érnek el. Most arról számolhatunk be, hogy egyik munkahelyen sem maradtak meg a puszta szónál. Az előző munkahelyen 26 ezer koronán felüli összeget, a Magnezitben pedig 10 200 koronát írtak az Ifjúsági milliók számlájára. A XI. kongresszus vándorzászlajának büszke tulajdonosai A Helyi Tüzelő- és Naftaipar Megbízotti Hivatalának bányakörzeteiben *

**

** az előző hónapban magasan túlteljesítették a bányafolyosók kivágásának tervét és ezzel jól felkészültek a májusi célkitűzések teljesítésére. Az áprilisi tervfeladatok 101,5 százalékos túlteljesítése után a legkedvezőbb eredményeket a Lehota-bánya mutatja fel, ahol a fejtési tervet 4,3 százalékkal túlteljesítették. Az Ifjúsági-bánya viszont, mely egyúttal a XI. kongresszus vándorzászlajának tulajdonosa, folyamatosan 103,6 százalékra teljesíti fejtési tervét. A handlovai bányászok május havában ugyancsak kitesznek magukért, hiszen egyenletesen teljesítik fejtési tervüket. Csupán a pótori bányák adósai népgazdaságunknak. Ott ugyanis áprilisban 800 tonna barnaszénnel termeltek kevesebbet az előirányzott mennyiségnél. - t. h. A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben a múlt hónap folyamán 166 újítást adtak be a dolgozók. Az újítások bevezetésével 11 millió 305 ezer koronát takarítanak meg. Képünkön három fiatal újító munkájának eredményét láthatjuk - egy speciális kocsit, amely segítségével elszállíthatják a folyékony olvasztott alumíniumot a kemencéktől az öntődébe. A három újító egyébként összesen négy újítást javasolt a termelésben. Üjításaik értéke meghaladja a 485 ezer koronát. V. Pŕibyl (ČTK) felv.