Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-17 / 135. szám, szombat

-szabályozó intézkedésekről tárgyalt Dél- és Délkelet-Szlovákiában, és intézkedéseket tett a távlati tervben való megvalósításukra. Reális dolog e területeket az egész Csehszlovák Köztársaság élelmiszerraktárává alakítani. Ezek a rendezések azonban már most olyan politikai és szervezési intézkedéseket követelnek meg a pártszervektől és szervezetektől, valamint a nemzeti bizottságoktól, hogy a lakosság tömeges részvételével teljesen felhasználjuk az adott eszközöket és több ezer hektár szántóföldet nyerjünk. Annak, hogyan lehet saját erejükből talajjavító munkálatokat végezni nagyobb méretekben is, példáját adták az elvtársak a nyitrai kerületben, ahol a Zitava völgyében a lakosság saját erejéből kb. nyolcezer hektár földet tett termővé. A növénytermelésnek az ötéves tervben 34,9 százalékkal való fokozását kitűző feladatból az 1957-es év végéig az 1955-ös évhez viszonyítva csak 2,5 százalékot értek el. Ez azt jelenti, hogy a feladat teljesítésének lényeges része az 1958—1960-as évekre marad. A növénytermelés feladatainak teljesítése érdekében tehát bátrabban kell gondot fordítani a növények jó minőségű és sokoldalú ápolására, a vetőmagvak és ültetőanyagok termelésére, az ipari növények termelésének lényeges kibővítésére és az agrotechnika színvonalának emelésére. Legfőbb ideje, hogy az EFSZ-ekben, az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági osztályokon dolgozó kommunisták a növények gondozása megjavításának fő tartalékait vagy istállőtrágya, a tárgyaié, a komposztok, a zöldtrágyázás és a tőzeg szélesebbkörű alkalmazásában lássák. A vetőmagtermelésben elért részleges sikerek még nem oldották meg nálunk a vetőmagtermelés egész problémáját. Még mindig hiány van jó minőségű takarmánymagvakban, főleg lucernamagban, takarmányhüvelyesekben és fümagvakban. Vetőmagtermelésünk hagyományait olyan vetőmagvak kiviteli céljaira is fel kell újítani, amelyeket azelőtt mindig exportáltunk, pl. a cukorrépa- és a takarmányrépa-, a lucerna-, a zöldség- és a fűmagvaknál. A legközelebbi évekhen lényegesen növelni és bővíteni kell az ipari növények, főleg a cukorrépa, az olajosmagvak termelését, valamint a primőr és a mezei zöldség termelését. Szüntelenül növekszik a jó minőségű gyümölcs fogyasztása. A gyümölcstermelés és a szőlészet eddigi színvonala e szükségletet nem elégíti ki. A növénytermelés ezen szakaszának megjavításánál abból kell kiindulni, hogy új gyümölcsösöket és szőlőket kell telepíteni, a régieket fel kell újítani és rendbe kell hozni, gyümölcsösöket kell létesíteni az utak és csatornák mentén, s az egyébként ki nem használt helyeken. így pl. Dél-Szlovákia éghajlati feltételei lehetővé teszik a diótermelést, amit a Csehszlovák Köztársaságban sehol másutt nem lehet ilyen sikerrel temeszteni. A tervfeladatok nem kieláflítő teljesítése az állattenyésztési termelés szakaszán még mindig az elégtelen takarmánytermelés következménye. A takarmányalap fokozásának legnagyobb tartaléka Szlovákiában továbbra is a rétek és a legelők. A tartalékok azonban nemcsak a szántóföldeken termelt takarmányok területeinek növelésében, hanem főleg hektárhozamaik fokozásában rejlenek. Jóllehet a párt szerveinek és szervezeteinek fokozott erőfeszítései után bizonyos javulás állott be az állattenyésztési termelés sürgős feladatainak teljesítésében, mégis az EFSZ-ek és az állami gazdaságok közös tenyészeteiben még mindig fogyatékosságok mutatkoznak, de egyben Itt rejlenek a termelés gyors növelésének legnagyobb lehetőségei is. A legkomolyabb hiányosságaink, de egyben a legnagyobb feladataink a szarvasmarhatenyésztésben vannak. Ezen a téren komolyan lemaradunk a cseh országrészek mögött. Míg a cseh országrészekben 1957-ben egy hektár mezőgazdasági földön 50 kg marhahúst termeltek évente, Szlovákiában csak 31 kg-ot. A cseh országrészekben 567 liter tejet, Szlovákiában 391 litert termeltek. A cseh országrészekben 100 hektár mezőgazdasági földre 62,8 szarvasmarha esik, míg Szlovákiában 46,1. Ahhoz, hogy 1960 végéig elérjük a cseh országrészek színvonalát, a szarvasmarhaállományt az 1958. január 1-i állapottal szemben csaknem 200 ezer darabba! kell növelnünk, ebből a tehénállományt csaknem 62 ezerrel. A szarvasmarhaállományok és af állatok hasznosságának lényeges növelését elsősorban az EFSZ-ek közös tenyészeteiben kell elérni. A szarvasmarhaállományok növelésében a múlt évben jó eredményeket ért el a nyitrai kerület, ahol az állományt 7623 darabbal növelték, és a bratislavai kerület, ahol a gyarapodás 6230 darab volt. Nagyon kedvezőtlenül fejlődnek azonban a szarvasmarhaállományok a jellegzetesen 10