Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-15 / 133. szám, csütörtök

A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A királyhelmeci járásbeli nagy­kövesdi szövetkezet tagsága érté­kes felajánlással köszönti pártunk XI. kongresszusát. Vállalták, hogy a termelést 46 százalékkal fokoz­zák és az önköltséget 18 ezer koronával csökkentik. A szövet­kezet kertészeti csoportjának tag­jai külön felajánlást is tettek. Vállalták, hogy a tavalyinál három héttel hamarább adnak zöldség­féléket a közellátásnak és terme­lésüket 20 százalékkal növelik. Majernyik László Cséfa, Várkony, Ol lét ejed: Négy év alatt? Sertésből sokkal előbb Száz hektárra most 100.5 sertés jut a dunaszerdahelyi járásban. A II. ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez az idén 90 kiló sertés­húst kell termelni hektáronként, jövőre pedig 120 kilót. Elég-e hozzá ennyi sertés? tovább fokozni a sertésállományt. Két esetben igeri. Vagy 110 kiló- Hogy a dunaszerdahelyi járásban er­sakra hizlalt sertések beadásával, re is minden lehetőség megvan, ar­vagy Dedig 8-havonként — tehát két ról a máris elért kitűnő eredmények év alatt 3 turnusban - sonkasüldő- tanúskodnak a cséfai, várkonyi és ket hizlalva 90 kilóra. ollétejedi szövetkezetben, ahol 100 A takarmányalap biztosítása a já- hektárra már 150 sertés jut - a rásban megtörtént ésez mindkét hozzáértő és lelkiismeretes gondozás hízlalási módot lehetővé teszi. szép sikereként. Jogos büszkeséggel A sikeres tervteljesítés és túltel- és magabiztosan mondogatják ezek­jesités legbiztosabb módja azonban: ben a szövetkezetekben: „Sertéste­nyésztésből mi nem négy év alatt, A munkaverseny segíts égével K5S Ä SÄ dig messze-messze túlteljesítjük!" előkészített terv szerint dolgoztak. gs a többi szövetkezet?... A te­A párt és a szakszervezet segítsé- n yé Sztési előfeltételek azonossága gével jól megszervezték a munkákat fójytán ezek az eredmények minde­a cukorépaegyelésnél, a parcellákat n üj t elérhetők a dunaszerdahelyi já­csoportokra és egyénekre osztották rä sban. A száz hektárra most jutó szét, hogy a munkálatok minőségét 100 5 ser té s tehát nem reális átlag, és mennyiségét ellenőrizni tudják, hanem annak következménye, hogy nehogy a napi teljesítmények érté- ^ szakszerűen és jó munkafegyelem­kelésénél hiba csússzon be. A répa- meI> s zí Vvel-lélekkel dolgozó régi egyelési versenybe nemcsak a dolgo- szövetkezetek eredményeit lehúzza zók és a fiatalság kapcsolodik be, néhány s zj ntén régi szövetkezet bel­hanem a gazdaság alkalmazottainak sö l až a sáqa, elsősorban a munkaer­feleségei is tevékenyen részesülni k ö, c s g yé ng es ége. a szakmai ha­kívánnak ebben a nemes versenyben, nyagsá g; a { ag ok egy részénél a ház. hisz ez mindnyájunk érdeke. - A ré- täjj é éb érdek ei tséq eq észség­paegyelést a jól megszervezett mun- , túltengése- a szövetkezeti mun­kával három-négy nap alatt elvégez- ka rovásár a. Kizárólag ez okozta, A Bajcsi Állami Gazdaság helyi részlegén a kedvezőtlen időjárás el­lenére is agrotechnikai határidőre végezték el a tavaszi munkák első szakaszát. Százkét hektáron elvégezték a ku­korica vetését, 60 ha-on a cukorrépa első kapálását és fejtrágyázását. Ugyancsak 12 hektáron befejezték a takarmányrépa első kapálását. A napraforgó kapálásét is elvégezték. A másodnövények elvetését 110 hek­táron fejezték be, a dohányt 2 hek­táron ültették ki és a dinnyeülte­téssel sem maradtak le. Hogy a növényápolási munkákat agrotechnikai határidőn belül tudják elvégezni, Tarics János elvtárs, a részleg agronómusa elmondja, hogy zük. Psenák József, Bajcs Nagy Jánosné versenyfelhívása A bolyi szövetkezetben egyre nagyobb méreteket ölt a szocialista ver­sengés. A tagság tudatában van annak, hogy az eddigi eredményeket egyedül a verseny eredményezte. De nemcsak a férfitagok, hanem az asszonyok is Sktivan részt vesznek a versenyben. Nagy Jánosné például a cukorrépatermelésben az egész tagságot versenyre hívta. Vállalta, hogy a részére kijelölt cukorrépaföldön a tervezett 300 mázsa helyett 400 mázsás hektárhozamot ér el. Ez a versenyfelhívás ugyancsak nagy visszhangra talált a bolyi szövet­kezetesek között. A tagság, mintegy 63-an megvitatták Nagyné verseny­felhívását és egyhangúlag elfogadták. Most már csak az a fontos, hogy mindent elkövessenek adott szavuk valóra váltásáért. K. I. A királyhelmeci járásban HASZNÁLJUK KI JOBBAN A GÉPEKET A tavasz késése komoly feladatok elé állítja a királyhelmeci mezőgaz­dasági dolgozókat is. Az Időjárás okoz­ta nehézségek sokszoros szorgalmat követelnek a CTÁ, valamint az EFSZ­ek dolgo/óitól. Ez a szorgalom meg­van. Emil tanúskodik, hogy a tava­szi munkálatok jó ütemben haladnak, a cukorrépát a kassai kerUletben ép­pen a királyhelmeci járásban vetették el a leghamarabb. Az említett eredmények mellett azonban fogyatékosságok is mutat­koznak. Ezek közül a leglényegesebb a mezőgazdasági gépek elégtelen ki­használása. Erről tanúskodik az a tény, hogy a tavaszi munkálatok a járásban már a befejezéshez köze­lednek és a GTÁ a félévi tervét má­jus 3-ig csak 40 százalékra teljesí­tette. Igaz, nem mondható, hogy ez az egyetlen oka a terv nem teljesí­tésének, azonban elmondhatjuk, hogy a fő okot ebben kell keresni. A királyhelmeci járás már 100 szá­zalékra szocializálva van. A közelmúlt­ban sok olyan kis- és középparaszt lépett be az EFSZ-be, akik lovaikat és más Igavonó állataikat Is az EFSZ­be vitték s akik ezelőtt ugyanezekkel a jószágokkal dolgozták meg földjei­ket. Az csak természetes, hogy a szövetkezeteknek és földterületeiknek kiszélesedésével emelkedett a GTÄ terve is. Ez helyes. Azonban nem he­lyes az, hogy egyes EFSZ-ekben min­denáron azon fáradoznak, hogy lo­vaikat. ökreiket jó karban tartsák s számukra munkát biztosítsanak. Pl. Nagykövesden és másutt is megvan ugyanaz a lóállomány, mely ezelőtt volt • íg.v ma két lehetőség van a föld megművelésére: egyik az iga­vonó állatokkal való megművelés, a másik a korszerű gépi felszerelés fel­használása. Melyik a jobb és olcsóbb, nem vitás. A lovak takarmányozása, a kocsisok fizetése s a további kézi müveletek hatalmas összegeket emész­tenek fel. munkaegység formájában a szövetkezeti gazdálkodás rovására, így van ez Nagykövesden is, ahol az EFSZ elnöke maga Is látja ezt, azonban még szólni sem mer az Ugy érdekében, mert azzal fenyajjetik, hoqy leütik, ha a lovak nem Kapnak munkát. Vékén is az a divat, hogy a trágyát csakis fogatok hordják és villával teregetik, jóllehet a brigád­központon elég és megfelelő gép áll az EFSZ rendelkezésére. Szlnyérben is sokszor szidják a GTA-t csak azért, hogy „saját" lovaik számáta megélhetést biztosítsanak s „emeljék" életszínvonalukat. Egyesek szerint a kihízott lovak keskeny patái nem gá­zolják úgy be a puha talajt, mint a lánctalpas traktorok. Ismeretes, hogy ennek az ellenkezője igaz. Ilyen né­zeteket a járás funkcionáriusainak sem szabad megengedniük. Akadnak azonban olyanok, akik hallgatólagosan elismerik, esetleg még támogatják is a helytelen nézeteket. Az elmondottakból nem következik az, hogy most teljesen mellőzzük az igavonó állatokat. Azon azonban hatá­rozottan gondolkoznunk kell, hogy a kis és gazdaságilag még nem elég erős EFSZ-ek ne tartsanak túlmére­tezett állományt. Több olyan szövet­kezetünk van, ahol a lóállomány szá­ma 30—60 pár között mozog, ugyan­akkor a tervezett szarvasmarhaállo­mányuk nincs meg, s a takarmányalap sincs kellőképpen biztosítva. Nyíltan meg kell mondanunk: a lo­vak aranykorszaka letűnőben van, a mezőgazdaságban fokozatosan felvált­ja őket a korszerű technika. Magyar Bertalan, Kírályhelmec. Jó szervezés — szép siker Egy alkalommal részt vettem a Komáromi Gazdasági Iskola mellett működő állami gazdaság vezetőségi gyűlésén. A gyűlésen sok értékes tapasztalatot gyűjtöttem s ezt má­soknak is el kell mondanom, hogy kövessék példájukat. Pártunk és kormányunk azzal a felhívással fordult mezőgazdasági üze­meinkhez. hogy a második ötéves tervet becsülettel és odaadással tel­jesítsék. Ezt a felhívást elfogadták. A gazdaság dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítik. Amint az első negyedévben elért eredmények mutatják, ez számukra nem is lehe­tetlen. Ehhez hozzájárult nagyban az is, hogy a gazdaság minden dolgozója elfogadta a versenyben való részvé­telt. E verseny megszervezése Kólá­nk Pál nevéhez fűződik. Aki ismeri őt, annak nem kell mondani, hogyan tudja megszervezni a dolgozókat. Kó­lánk elvtárs már jó hírnevet szerzett a gazdaságnak. Tavaly négy ízben nyerték el a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium másod, és harmadrendű kitüntetését. Hogy jól működik a gazdaság és sikeresen fcrtjja tudni teljesíteni vállalásait, azt az első ne­gyedév eredményei mutatják. Munkánk hogy Felbáron még csak 74 sertés jut száz hektárra, tehát felényi se, mint néhány kilöméterrel odébb a Iegjobbaknál. Mádon is csak 78, Kis­uďvarnokon, 80, Albáron 86, Hódoson pedig 90 a sertések száma száz hek­táronként. Ezeknek a fékező lemaradásoknak orvoslására az adott esetben főleg a politikai nevelőmunka hivatott, amelynek fontossága, íme, korántsem „csak" elméleti értékű, hanem kife­jezetten és elsőrendűen gazdasági jelentőségű. Johančík Béla, Dunaszerdahely A Rimaszombati Mesterképzo Iskola B osztályának hallgatói a februári győzelem 10. évfordulójának tisztele­tére vállalták, hogy valamelyik szö­vetkezetben két munkanapot fognak ledolgoaii. A mesterképző iskola hallgatói min­den tudásukat felhasználva igyekeznek odahatni, hogy a fejlődésben gyengébb egységes földmüvesszövetkezeteket munkájukban a munkamódszerek he­lyes és tökéletes felhasználásával előbbre vigyék, hogy minél előbb be­fejeződhessék a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság felépítése hazánkban. A B osztály hallgatói Tanko és Ba­kulár tanító elvtársak felügyeletével egy tehergépkocsival Rapča községbe utaztak, ahol tavaly alakult meg az EFSZ. Ahogy az egyik szövetkezeti tag elmondotta, elég szép eredmé­nyekkel zárták az évet. Négyen kavicsot szállítottak a kőbá­nyából, majd két traktorral négy-négy személy követ szállított. A B-osztály többi tagjai pedig Bakulár tanító elv­tár felügyeletével és irányításával alapot ástak egy most építendő te­hénistálló számára. Azután megkezd­ték az alapba berakni a követ és az elkészített betonkeveréket. Az értékelés szerint 250 folyómé­teren elvégezték a körülkerítést, az istállóhoz 27 köbméter követ és 15 köbméter kavicsot szállítottak. A te­hénistálló építésénél 72 folyóméteren kiásták az alapot, amelyből kidobáltak 24 köbméter földet. Ugyanakkor a ki­ásott alapba 18 köbméter kő- és be­tonkeveréket raktak. Itt is bebizonyosodott a jó szerve­zés és a helyes irányítás. Mert csakis jó munkaszervezéssel és irányítással lelhet jó, tökéletes és eredményes munkát elérni. M. B. Rimaszombat AZ ELSŐ NEGYEDÉV TERVEZETT ÉS ELÉRT EREDMÉNYEI: Állattenyésztési terv az első negyed­évre: Napi tejtermelési átlag: Terv: 8 201, Valóság: 9771 liter, 118 százalék. Súlygyarapodás sertéseknél: Terv: 450 gr. Valóság: 520 gr. 115 százalék. Súlygyarapodás szopós borjúknál: Terv: 600 gr. Valóság: 800 gr. 153 százalék. A tejbeadás egész évre 60 000 1, ebből beadtak 23 872 litert, az egész évi terv 40 százalékát. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK: Krizsan Sándor, a növénytermesz­tési csoport vezetője vállalta, hogy 57 000 koronával több értéket ter­melnek terven felül. Juhász Károly, a kertészeti csoport vezetője is értékes felajánlást tett a szocialista munkaversenyben. Vál­lalta, hogy 11950 korona értékben túl fogja teljesíteni tervét. Az egész kötelezettségvállalás 151 300 koronát tesz ki, amire büsz­ke lehet a gazdaság vezetősége. Nagy Ferenc tehenész vállalta, hogy tehenenként 3000 liter tej helyett 4000 liter tejet fog elérni, ami az egész évben 10 000 literrel több tejet fog jelenteni. Bonc András, Krausz József ugyanilyen kötelezettséget vál­laltak, ami pénzben 30 000 koronát tesz ki. Kovács J. sertésgondozó vál­lalta. hogy terven felül 40 db. ser­tést hizlal 110 kilós átlagsúlyra, ösz­szesen 4400 kilót, 26 400 korona ér­tékben. Rendes takarmányozással megtakarít 10 mázsa takarmányt. A gazdaság vezetősége nagyra ér­tékeli ezeket a vállalásokat. Azt hi­szem, a siker sem fog elmaradni. Az iskola tantestülete, a tanárok kijár­nak az egyes EFSZ-ekbe, hogy ott tudásuk legjavát nyújtsák a dolgo­zóknak előadásaik alkalmával, ök is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meggyőzzék a falvak lakosságát • nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Czfta Béla, Nagvkeszi A királyrévi szövetkezet Már jóval ezelőtt 30 ezer kalarábé palántát, több ezer korai kápositát, meg karfiolt ültetett ki. A burgonyát pedig előre csíráztatva tettük a föld­be. Mind a három ültetményből szép bevételeket várunk. Bakó János, királynév Jó munkát végeznek Egy sertésgondozó vállalása Tokárcsik István már öt éve dolgo­zik az őrösi szövetkezet sertéseinél. A szerzett tapasztalatokat sikerrel érvényesíti munkájában. Ez megmu­tatkozik az elért eredményekben és a kitűzött célokban is. Pártunk XI. kongresszusa tiszteletére értékes kö­telezettségvállalást tett. Vállalta, hogy 14 helyett 18 malacot választ el egy-egy kocától, és a harminc de­kás súlygyarapodással szemben negy­venöt dekát fog elérni naponta. Horosz Árpád, Örös. Dicséret érte A kiskövesdi szövetkezet zöldség­termelő csoportjába beosztott 12 fia­tal lány szorgalmasan dolgozik. A napokban a kiUItetett karalábépa­lántákat kapálták meg a Kövesd és Szerdahely közt vezető út mentén. Szorgalmas munkájukat a szövetke­zet minden dolgozója dicséri. Borcsik Sándor, Kiskövesd. A múlt év fordulópont f* volt a vámoslada. ­nyi szövetkezet életében. Ekkor első ízben fordult elő, hogy a szövetkezeti ta­gok teljes egészében meg­kapták a munkájuk után járó pénzbeli és termé­szetbeni járandóságot. Volt olyan család is, mely az év végén 12 ezer koronát ka­pott kézhez. A munkafe­gyelem ennek mintegy kö­vetkezményeképpen ez év februárjában még jobban megjavult, amikoris új ve­zetőség került a szövetke­zet élére. Az új vezetőség lelkes munkához kezdett, és fáradozásának meg is van az eredménye. Míg például a múlt évben a tavaszi munkálatok hetekig elhúzódtak, az idén néhány nap alatt elvégezték a ta­vaszi munkák nagy részét. A munkafegyelem tehát jó és a vámosladányi szövet­kezet elérte azt, hogy a lé­vai járás legjobb szövetke­zetei közé küzdötte fel magát. JVég j év alatt... A szövetkezeti tagok életszínvonalának emelke­dése adott kedvet a község 30 egyénileg gazdálkodójá­nak ahhoz, hogy szintén a a közös gazdálkodás útjára lépjen. Ma már ott talál­juk óket a legjobban dol­gozó, legszebb eredménye­ket elérő szövetkezetesek között. A szövetkezeti ta­gok jó munkájukért minden dicséretet megérdemelnek. Például a szarvasmarhaál­lomány alig két hónap alatt 70 darabbal, a fejőstehenek száma pedig 26 darabbal szaporodott. A szarvasmar­ha tenyésztésénél jó mun­kát végeznek Bogár János, ifj. Vass Ambrus és Huc­man elvtársak. De a f e jós ­asszonyok is kipróbált dol­gozói a szövetkezetnek, napról napra emelik a tej­hozamot. Megendíthetjük itt a ser­téstenyésztés fejlesztését is: Két hónap alatt 274-el gya­rapodott a szövetkezet ser­tésállománya. Jól gondozzák a hízósertéseket Bogár Jó­zsef és Potocký István. Az elmúlt héten 20 hízó he­lyett 60-at adott be a szö­vetkezet. Az anyaserté­sek gondozását az , asz­szonyok: Gálos Ernöné, Kecskés Jánosné, Rosina Andrásné és Szabó Ist­vánné vették kezükbe, akik szintén példásan dolgoznak. Azonban az állatállomány fejlesztéséhez nagyban hoz­zájárult a jó zootechnikai vezetés és az, hogy a szö­vetkezet vezetősége nagy gondot fordít a takarmány­növények termelésére. Ha­sonlóan szép munkát végez a szövetkezet építőcsoport­ja. Rövidesen befejezik az új lóistálló építését és egy újabb tehénistálló építését kezdik meg. A szövetkezeti épület négy helyiségét egyesítve szép kultúrhelyi­séget építettek, hogy a szövetkezeti dolgozóknak' legyen alkalmas helyük a szórakozásra is. És így szövetkezetünk napról napra szilárdul. A szövetkezet elnöke min­denütt jó példával jár elöl: már a korareggeli órákban ott látjuk a szövetkezet dolgozói között, tanácsokat ad, tervez, irányítja a mun­kát. J/égül meg kell em­" lítenem: A vámos­ladányi földművesszövetke­zet tagjai elhatározták, hogy a számukra kitűzött ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Ezrei hozzájárulnak nemcsak sa­ját, hanem dolgozó népünk életszínvonalának további emeléséhez is. Burko Irén, Vámosladány A KIRÁLYHELMECI JÁRÁS állami gazdaságainak egyik élenjáró rész­lege a fejszési gazdaság. A tavaszi rossz időjárás okozta késéseket min­den vonalon behozta. A tavaszi kalá­szosok és takarmánykeverékek el­vetése után rögtön hozzáláttak a kapások elültetéséhez, elvetéséhez, amit sikeresen be is fejeztek. Nem kis munka volt ez, ha figyelembe vesszük, hogy csak kukoricából 62 hektárt, cukorrépából nem kevesebb, mint 60 hektárt vetettek be, nem béSzélve a takarmányrépáról és a burgonyáról, ami szintén jelentős te­rületet tesz ki. - Ma már ott tartunk, hogy meg­kezdtük a cukorrépa sarabolását, — mondja Bélán Lajos, a gazdaság ve­zetője. Arra a kérdésre, minek köszön­hetik a gazdaság dolgozói e szép eredményt, Váradi Sándor csoport­vezető válaszol: — Mindenekelőtt a munkások szor­galmának és nem utolsó sorban a szocialista munkaversenynek, ame­lyet nálunk már 100 százalékra be­vezettek. Két mezőgazdasági csoport dolgo­zik a gazdaságban, 40—40 dolgozó­val. Egyik csoport a másikkal ver­senyez, s a csoporton belül a páros versenyben is részt vesz mindenki. A versenyt minden hónapban érté­kelik. A legutóbbi értékelés szerint az egyik csoport elsfl négy helye­zettje Tóth Ferenc, Popália László, Makkay János és Veres János, a má­sik csoportnál Varga László, Varga József, Varga István és Baráti Lász­ló. A csoportversenyben első helyen Váradi Sándor csoportja végzett, mely előírt tervét 128 százalékra tel­jesítette, a Varga-csoport 123 szá­zalékos teljesítményével szemben. Zelenák István, Perbenyik ÜJ SZÖ 5 * 1958 máju* S. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom