Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-05 / 95. szám, szombat

A világtörténelem egyik legizgalmasabb s a törökök számára legfényesebb korszaka a török hódítások ideje a XVI. században. Elfoglalták csaknem az összes arab államot, uralták Perzsia nagy részét, sőt bevették Budapestet is és már Bécs kapuit döngették a basa katonái. Algériában, Tuniszban, a Krim-féiszigeten harcol­tak ki győzelmet görbe kardjaikkal ... Vajon milyen ma ez az ország, hogyan élnek a volt dicső o tornán birodalom örökösei. Mtgälakul ä koítdrsosog Az otomán birodalom gazdasági alapját rablással és fosztogatással szerezték, s később, amikor ez a forrás kiapadt, kiderült, hogy Tö­rökország gazdaságilag gyenge, el­maradott, klerofeudális föld. Nem szolgált az ország javára, hogy az első világháborúból vesztesen ke­rült ki és területét felosztották Anglia, Franciaország, Olaszország és Görögország között; csupán Anatólia, Ankara környéke maradt török kézen. Itt kezdte meg 1919­ben nemzeti felszabadító munkáját Kemal Atatürk (a törökök atyja), a nacionalista politikus. Három évig harcolt a megszállók ellen és végül Is 1923. október 29-én kihirdették a török köztársaságot és annak Atatürk lett az elnöke. Az elnök megkezdte a török társadalmi élet átszervezését. Eltörölte a felekezeti iskolákat, bevezette a polgári tör­vényt s az egyenjogúságot, megtil­totta a pollgámiát, a nőknek a fá­tyol viselését — egyszóval a törö­köket kivezette az oszlámi vallás útvesztőiből és megnyitotta szá­mukra a civilizáció kapuit M o;to. ^ Atatürk 1938-ban meghalt s a kormányhatalom továbbra Is az ö nemzeti republikánus pártja kezében maradt. A második világháború után egy új ellenzéki párt alakult Török­országban, a demokratikus párt és 1950-ben a választásokon már győ­zelmet aratott. Ekkor kezdődött meg e párt vezérelnek, Bajarnak és Menderesznek elnöki, illetve minisz­terelnöki pályafutása, akik nem sok dicsőséget hoztak az országra. Ma­napság a két párt között sokszor felmerlil a kérdés, vajon melyikük méltó követője Atatürk hagyomá­nyainak. Törökország a republikánus párt uralma alatt a második világháború idején hivatalosan semleges állam volt, ennek ellenére azonban ha­lomra szállította Németországba az ország ásványkészleteit és mező­gazdasági termékeit. A Dardanellá­kon é« a Boszporuszon keresztül szabadon közlekedtek a német ha­jók a Fekete-tengerbe. Csupán ak­kor üzent Törökország hadat a né­meteknek, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Hitler megbukott. De még akkor sem küldött katonát a harctérre. A renublAcínus párt tehát a fasisztákkal paktált és ez összeegyeztethetetlen Atatürk el­veivel. A demokratikus pártnak szintén nincs rendben a szénája e kérdésben, s ő sem iobb a Deákné vásznánál. Altőt nyitott az ame­rikai „seoélynek" s azt élvezi az ország, méopedlo olyan formáhan, hogv az amerikai céiek ellenőrzik szénbányászatát és katonai támasz­pontokat építenek Törökország te­rületén, A török parlament ötven évre kiadta az olajtermelés jogát amerikai monopóliumoknak, s ha­talmas területeket bocsátott az USA hadseregének rendelkezésére. Az amerikai stratégiai elgondolások ér­dekében 470 ezer katonát tart fegy­verben. Az ilyen politika szöges el­lentétben áll Atatürk nemzeti önál­lóságra s a békés fejlődésre irá­nvuló törekvéseivel. Város két Világrész hatqran Istambul vagy Konstantinápoly — két neve Is van a másfélmllliós ős­régi vSrosnak — a Boszporusznál fekszik, részben Európa, részben Ázsia területén. Csaknem 300 me­cset nyúlik a város fölé s látképé­nek keleti jelleget kölcsönöznek. Közülük magasságával és szépségé­vel Is kimagaslik Achmed szultán Kék Mecsetje. Harmincezer hívő térdelhet benne, s négy magas mi­narettje messze környéken látható. Valamikor még megtiltották, hogy „hitetlenek" lába átléphesse a me­cset kUszöbét, ma azonban már Allah Is megértéssel van az idegen­forgalom iránt. Csekély díj ellené­ben az érdeklődő bent járkálhat a vastag, puha szőnyegeken, gyö­nyörködhetik az egyik leghíresebb Iszlám imahely szépségeiben. Sok hivő fordul meg benne s meghajol gasak az árak. Sok közszükségleti cikket hiába keresnénk az üzletek­ben. Eltűntek pl. a gyapjúszövetek, sehol sem látni mosógépet, hűtő­szekrényt vagy fényképezőgépet. Nehezen kapni orvosságot, kakaót, sőt gyakran, az élelmiszer is hiány­cikk. Bár Törökország a második világháborúban nem szenvedett kárt, a gumitömlők és az üvegáru eladá­sát jegyrendszerrel korlátozzák. S a hagyományos török kávét sem ihat­ják a törökök. Bár főzésének igazi mesterei, megtanították rj az egész világot — lassan elfelejtik Illatát is. Az országnak Igen kevés a devi­zája, nem hozhat be külföldről; s ha valamennyit mégis behoz, mindjá a fekete piacra kerül '—jmmis qaaMiaw wagy A lakbért Törökországban dur ostorhoz lehetne hasonlítani, am< legnagyobbat, a legalsóbb réteg suhint. A városokban 600 százaiéi kai fizetnek többet a lakók, mi 1940-ben: 250—300 török font ami egy közepes hivatalnok fizet sét teszi ki. Legsiralmasabb az eg szerű munkás lakáshelyzete. Le többször egy helyiségben Ipkik egész család, annak is omladozn a falai és higiéniáról, lakáskult ráról szó sem lehet. Sőt az s( ritka eset, hogy egy-egy csal nedves barlangokban, bedőlt ház pincéjében húzódik meg. Mind abból ered, hogy Törökországb • őrjöng a földspekuláció és a t kek ára állandóan emelkedik, építkezési anyag aránytalanul dl ga s így kevés az építkezés. A tr sik ok pedig az esztelen, nagyvons bontás. Istambul kiépített utc például egyszeriben bombázásra e lékeztető kép tűnik a járókelő s; méhe. Itt levágják egy új épü szárnyát, amott egy bérházat ,,g> lulnnk le" a föld színéről. Mind „stratégiai" okokból teszik. Repü terekhez, katonai központokhoz é tenek autosztrádákat, a bolgár ) tárhoz sztratéglai utakat, az an rikai katonai érdekek kedvéért. N maguk az amerikaiak is mulati Menderesznek, e „változások" a Uának túlbuzgóságán. A Times he lap két képet közölt. Az eg Istambul modern utcáját áb»áz« és alatta ez áll: „Istambul Meni resz előtt", a másik képen ugyai az utca, csak már szélesebb, fog jasabb és alig hasonlít az előbbi „Istambul Menderesz után" E néhány mozaik mond valai arról, hogyan is élnek a híres o mán birodalom örökösei. Allah előtt abban a hitben, hogy majd ő segít nyomorán és jobbra fordítja sorsát. Milyen jó is a török kormány­köröknek, van kire hárítaniuk a felelősséget. A város egy másik részén fek­szik a szultánok és uralkodók kin­cseinek múzeuma: Vásárolt és ra­bolt drágakövek, színarany tárgyak és ékszerek, híres mesterek öt­vösmunkál és metszetei vannak itt. Éveken keresztül az a hír járta Törökországban, hogy e kincsekből tíz évig gond nélkül élhetne az or­szág. Ma azonban más a hely­zet: alig lenne elég az ország adós­ságainak fedezésére. AZ IDÉN Bécsben nag.von enyhe volt a tél. Csak márciusban havazott — de ak­kor azután oly kiadó­san. hogy a város ut­cái egyik napról a másikra hó- és sár­tengerré változtak. A bécsiek lassan meg­szokják e borzalma­san sáros utcákat. Évente hosszú cikke­ket írnak a bécsi la­pok, melyek t?le van­nak váddal a várcs igazgatása ellen. amely nem gondosko- ást ff 8 « - Ä dik az utcák tisztán- Br h É tartásáról, nem törő- V § Jl Hí "M " " " j dlk azzal, hoqy Bécs- %• v'WWPRÍ tŕŕ t*#HMŽ ben nagyvároshoz g S ' é * - j> í lllllli méltó állapotok ural- || | | ÄMft •> ' \ll J f wS / fii kódjának. A kotr.mu- §1 .1 .'.^Sf fš f? í ' 3 * ' iH ŽÍ1 nista városi tanács- p ^^fesF^i tagok rendszeresen K f^11 ' ** * L-vÜll^ ^^yi követelik, hogy véfl 1- M , * * % ' ' ~ *"*ltpll| re elegendő korszerű ||/f, 5 llÉfe* f úttisztító gépet sze- WírWŠ- , I rezzenek be. E taná- r ä 'M \ csosok most újból K erélyesen követelték ezt és ismét Sgé- §#p. v retet kaptak, hogy követelésüknek eleget ' ' tesznek. A puszta ígéretektől azonban a bécsi parlament télidőben (Szűcs Béla felvétele) az utcák nem lesz­nek tisztábbak. Még másvalami, en- már évek óta ismerik e jelenség követ­nél sokkal komolyabb dolog is zavarja Bécs kezményeit: Állandóan növekszik a fiatal­utcáinak képét, ami miatt a bécsiek nem- korúak bűnözése mindazon országokban, csak egyes márciusi napokon, hanem az ahol nem vetnek gátat e „detektív fii­egész tél folyamán bosszankodnak. A város számos hirdetőoszlopát és a házfalakat a legrosszabb fajtájú bűnöző filmek plakát­jai borítják. Ezek a filmek majdnem mind Amerikából vagy Nyugat-Németországból érkeznek. Tartalmuk lényegében mindig ugyanaz: erőszakosságok sorozata, csupa lövöldözés. verekedés, a legkülönfélébb gyilkosságok. Az egyik film még véresebb és erőszakosabb cselekménnyel, még ra{­fináltabb gaztettekkel, még visszataszítóbb borzalmakkal akarja letromfolni a másikat. „Morfium, gyilkosság és éjjeli pillan­gók", „Szép asszonyok a dollár árnyéká­ban", „Revolvergolyók, csókok és bandi­ták", „Az ököl uralma", „Az elveszett asz­szony hajója", „Kemény ököl — forró vér", „A bosszú ökle", „Szerelem, revolver­golyó és áruló", „A halál éjfélkor jön". meknek". Ez a helyzet főleg Amerikában, e filmek hazájában. A legutóbbi időben elő­fordult két esemény arra kényszeríti az egész közvéleményt, hogy behatóan foglal­kozzék ezzel a problémával. Három 18 éves suhanc egy 70 éves fegyverkereskedőt üzletében ólomcsővel le­ütött és tíz pisztolyt ellopott. A tettese­ket a rendőrség három napon belül ki­nyomozta és letartóztatta. Vallomásukban elmondották, hogy a pisztolyok egy részét hasonszerű barátaiknak akarták eladni, egy másik részét pedig egy rablótámadás cél­jaira akarták felhasználni, amelyet a kö­vetkező napra terveztek. A Rennwegen, Bécs egyik legforgalma­sabb útján vasárnap, február 23-án este 9 órakor egy 17 éves tanoncot halálra _ . vert efjy 20 éves suhanc. A gyilkost, akit „Az akasztófa árnyékában", „Az első golyó még ugyanazon éjszaka sikerült letartóz­talál", „A borzalmak éjszakája", stb, Ezek a filmek a gonosztevők Iskolájaként hatnak — jelentette kl nemrégen a bécsi sajtó képviselői előtt dr. Sraka, a bécsi fiatalkorúak bíróságának vezetője, — ezek­ből a filmekből megtanulják, hogyan kell valakit leütni, hogyan készítik elő és hajt­ják végre a betöréseket, hogyan lehet a legjobban elmenekülni a rendőrség elöl. Számos olyan esetünk van, amikor a betö­rést vagy rablótámadást pontosan valame­lyik Bécsben bemutatott film mintájára hajtják végre. Dr. Tesárek tanár, a bécsi fiatalkorúak hivatalának vezetője hozzáfűzi: „Természe­tesen nem az a helyzet, hogy e filmek mindegyik vagy legtöbb látogatója gonosz­tevővé válik. De mindazokra, akik kedve­zőtlen környezetben, pl. zilált családi vi­szonyok között élnek és így könnyebben rossz befolyás alá kerülnek, ezek a filmek tatni, elmondotta, hogy áldozatát azelőtt még sohasem látta. Egyszerűen kedve támadt egy „kis verekedésre", mert azokat a hatásos ütéseket, amelyeket a moziban látott, egyszer már a gyakorlatban is ki akarta próbálni. E megrázó esetek, amelyek Bécsben óriá­si felháborodást keltettek, arra késztették a Demokratikus Nőszövetséget, hogy röp­lapot adjon ki, amelyben követeli e káros filmek betiltását. A Volksstimme, nagyará­nyú aláírási akciót indított e követelés tá­mogatására. A kommunista városi tanács­tagok levélben fordultak Bécs polgár­mesteréhez, hívja egybe a városi tanács rendkívüli ülését e kérdés megvitatására. Kétségtelen, hogy az egész lakosság tá­mogatja e ponyvafilmek betiltásának köve­telését. De vannak oly befolyásos erök, amelyek e követeléssel szemben állanak, elsősorban a nagy amerikai és nyugatné­nagyon rossz hatást gyakorolhatnak és met filmJ<onszernek, melyeknek e káros filmek busás üzletet jelentenek. rossz ösztönzést adhatnak. A rendőrség és a fiatalkorúak hatóságai KURT STIMMER Gyönyörű virágos parkok övezik Istambul legszebb épületét, az Ach- A török piacnak két jellegzetes med szultán Kék Mecsetjét. vonása: hogy kevés az áru és ma­Tmimiiá^mvk Felhőkarcolók Rió de Janeiro szívében a Lareo Cari'ooa-tércn. Rio de Janeiro egyik leghíresebb strandja, a Copacabana mindjárt az utcán kezdődik. Pernambuco városában kirakják « ciánokon árteetett árui. Braziliában sok a természeti szépség. Nem hiányzanak at égbenyúló hegyek és vízesések sem. Ouro Preto bányászváros egyik: jel­legzetes utcája Sao Paolo állam kávéültei vény a ,gy rostálják, tisztítják a kávét, Bra­zília egyik legfontosabb termékét. - ÜJ SZÖ 4 * 1958. április 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom