Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-05 / 95. szám, szombat

Dr. J. Mukaŕovský tanár, a Békevédök Csehszlovákia Bizottságának elnöke: A Szovie*unió elhatározása megerősíti a nemzetek békemozgalmát Dr. Ján Mukaŕovský tanár, a Béke-Vi­lágtanács tagja válaszolt a Rudé Právo tudósítójának néhány kérdésére. Kérdés: Milyen jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió Legfelső Tanácsa határoza­tinak? Válasz: Ez a határozat a Szovjetunió határtalan érdeme az emberiség érdekében és a Szovjetunió békepolitifcájának kicsú­csosodását jelenti. E politika értelme ma már világos minden ember előtt. Erról ta­núskodik az is, miként reagál a világ köz­véleménye e határozatra. Beigazolódik, hogy a Szovjetunió minden törekvésének a célja a békés élet, és mindazt, amit a Szovjetunió tesz, azért teszi, hogy meg­őrizze az emberiségnek a békét. A Szov­jetunió azoknak, akik háborút akarnak, most már kifejezetten olyan helyzetet te­remt, hogy nyíltan meg kell mondaniok. tulajdonképpen mit akarnak. Mostanáig arra törekedtek, hogy elferdítsék a Szov­jetunió törekvéseit, e törekvésekről nem az igazságnak megfelelően tájékoztatták a közvéleményt, visszaéltek a „kollektív biz­tonság". ,,a nem/etek együttműködése" és „a béke" fogalmaival, hogy ezzel is há­borúra uszíthassanak. Úgy vélem, most olyan helyzet alakul ki, hogy a különféle kifogásokkal már keveset érhetnek el. Kérdés: Ön szintén a világbéke-moz­galom képviselője; véleménye szefint mi­lyen visszhangot kelt majd a szóban forgó határozat a békevédök körében? Válasz: Nemrég tértem vissza Hro­mádka tanárral a Béke-Világtanács irodá­jának Delhiben tartott üléséről. Az ülésen meggyőződtünk arról, hogy most két kérdés ál! a nemzetek érdekeinek előterében: Az atomfegyverek elleni harc és a nemzetek szabadságáért, valamint függetlenségéért vívott küzdelem. Ez a két kérdés szorosan összefügg. Erről tanúskodik a Csendes­óceán parti nemzetek harca, melyet egy­idejűleg folytatnak az atomkísérletek ellen és nemzeti függetlenségük érdekében. Ál­líthatom, hogy azon nemzetŕk körében, melyek országaiban az imperialisták kí­sérleteket tesznek rakéta- és atomlöve­dékek kilövését szolgáló támaszpontok fel­építésére, olyan jelentós erők összponto­sulnak, amelyek ezeket a kísérleteket biz­tonságuk veszélyeztetésének és állami szu­verenitásuk megsértésének tartják. Ezért minden bizonnyal a nemzetek jelentós tá­mogatásában részesül majd az a tény, hogy a Szovjetunió megszüntette a tömeg­pusztító fegyverekkel végzett kísérleteket és azt javasolja a többi államoknak is, hogy tárgyaljanak erról a kérdésről. Ezt a kérdést végső soron a közvélemény dönti majd el. Az atomfegyvereket illetőleg a kapitalista kormányok frontja sem nevez­hető egységesnek, ahogyan ezt a Delhiben elhangzott beszédek is bizonyítják. A Szov­jetunió elhatározása kétségkívül nagy visszhangot kelt majd és nagy támoga­tásban részesül a földkerekség valamennyi országában, a lakosság legkülönbözőbb ré­tegeiben, sőt több mint valószínű, hogy ezt a határozatot egyes- olyan kormányok is támogatásban részesítik, melyek máskülön­ben a NATO politikáját támogatják. A szov­jet elhatározás felmérhetetlen segítséget jelent a Béke-Világtanács által szervezett békemozgalornnak Kérdés: Az ön nézete szerint mit kel­lene tennie a békemozgalomnak, avagy mit tehetne annak érdekében, hogy teljesen betiltsák az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleteket és ezen fegyverek­felhasználását Válasz: A Béke-Világtanács már hosszú idő óta — a stockholmi felhívás óta harcol a háború ellen. A békemozga­lom harca mostanában természetesen csak fokozódik, mert a szovjet határozat teljes megvilágításba állítja a háború és a bé­ke kérdését és közelebb hozza azt megol­dásához. A Béke-Világtanács persze csupán a lehetőségei nyújtotta keretek között folytathatja küzdelmét, vagyis megszer­vezheti a világ közvéleményét. Ebből a szempontból nagy jelentőségű lesz az a kongresszus, melyet a Béke-VIlágtanács június havában hív egybe Svédországba. E kongresszus tárgysorozatának egvlk legfőbb pontja lesz az atomfegyverekkel végzett kísérletek és az ezen fegyverek használatának megtiltása. A fasizmus embertelen gonosztetteinek ú>bb bizonyítéka Litomérice mellett elhamvasztott holttestekből származó nagymennyiségű porra bukkantak (ČTK) — A Litomérice közelében levő Richard-téglagyárban a felső földréteg eltakarítása során egy nagy gödröt tártak fel, melyben emberi holttestekből származó por és el nem égett koponyacsontok voltak. Majdnem 13 évyel a fasizmus rém­uralma után egyre több bizonyíték kerül napvilágra a fasizmus ember­telen gonsztetteiről. Már a második világháború alatt a flossenburgi kon­centrációs tábor egyik munkaosztaga dolgozott a Richard-téglagyárban és az volt a feladata, hogy egy földalat­ti gyárat építsen ezen a helyen. Mi­vel a terezíni hullahamvasztó nem volt elegendő a halálra kínzott ra­bok elégetésére, a fasiszták a mos­tani téglagyár közelében a koncent­rációs táborok halálgyáraihoz hasonló hullahamvasztót építettek. A tégla­gyárban talált hamu becslés szerint több száz meggyilkolt áldozat földi maradványa. A fasizmus elleni harc nemzetközi hete keretében a német fasizmus ezen áldozatainak hamvait kegyelettel eltemetik a hullaham­vasztó közelében, s ugyanott az ál­dozatoknak emlékoszlopot állítanak fel. A magyar nagykövet beszéde a Csehszlovák Televízióban Gábor József, a Magyar Nép­köztársaság rendkívüli és megha­talmazott prágai nagykövete a magyar államünnep alkalmából csütörtökön beszédet mondott a Csehszlovák Televízióban. Beszé­dében többek között a következő­ket mondotta: A magyar nép április 4-én ünnepli felszabadításának 13. évfordulóját. A magyar dolgozók ezen ünnepélyes pillanatban elsősorban a Szovjet­unióról emlékeznek meg. A hősies szovjet hadsereg kiűzte a vérrel ön­tözött országból a hitleristák hordáit és a nyilasok . áruló bandáit is. A Szovjetunió a második világháború után óriási anyagi segítségben része­sítette a magyar népet, hozzájárult ahhoz, hogy leküzdje nehézségeit és minden téren a magyar nép leg­őszintébb barátjának mutatkozott. A Szovjetunió másfél évvel ezelőtt ugyancsak eteget tett kérésünknek és megakadályozta, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozó népe nem­zetközi kalandorok eszközévé váljék egy harmadik világháború kirobban­tásában. A Szovjetunió így valóban kétszer szabadította fel hazánkat. Magyarország élete az ellenforra­dalmi puccs után hamarosan vissza­tért a rendes kerékvágásba és ha­zánkban igen gyorsan eltüntettük a komoly károk nyomait. A Magyar Népköztársaság továbbra is alkotó részét képezi az egységes szocialista tábornak és a proletár nemzetközi­ség jelszavának jegyében a legjobb egyetértésben és kölcsönös megér­tésben együttműködik a Szovjet­unióval, vaiamint a többi szocialista országgal. Csehszlovákia és Magyarország kö­zött megszűnt az egykori ellenséges viszony. Nemzeteink között egyre szorosabb testvéri kapcsolatok ala­kulnak ki. A Csehszlovák Köztársaság az elsők között sietett segítségünk­re, amikor az ellenforradalmi elemek okozta súlyos helyzetbe jutottunk. A Csehszlovák Köztársaság ekkor politikai, erkölcsi és anyagi segítsé­get nyújtott hazánknak. A magyar dolgozók sohasem felej­tik el ezt a testvéri cselekedetet, azt a segítséget, melyet a csehszlo­vák nép nyújtott szomszédjának oly súlyos helyzetében. Ez a segítség még jobban megszilárdította a két testvéri nemzet összefogását a bé­kéért és a szocializmus felépítéséért vívott harcban. A két nemzet jó­szomszédi viszonya és baráti kapcso­latai hozzájárulnak további politikai, gazdasági és kulturális megszilárdu­lásunkhoz, hogy ennek alapján kifej­lődhessék megingathatatlan, őszinte és még szorosabb elvtársi barátsá­gunk. A nemzetgyűlés bizottságainak tárgyalásai (ČTK) — A nemzetővűlés bizott­ságai csütörtökön folytatták a költ­ségvetés megtárgyalását. A költség­vetési és gazdasági bizottsáq megvi­tatta a Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium költségvetését. Az al­kotmányjogi bizottság megtárgyalta a Belügyminisztérium, a Nemzetvédel­mi Minisztérium és az Állami Ellen­őrzés Minisztériuma költségvetési fe­jezeteit. Harmos Károly poszthumusz kiállí­tása Komáromban Április 6-án délelőtt 11 órakor ün­nepélyes keretek között nyitják meg Harmos Károly poszthumusz kiállí­tását a Komáromi Kultúrházban. A megnyitásnál a Csehszlovák Rádió britislavai művészei lépnek fel. Har­mos Károly életművét Lörincz Gyula elvtárs, festőművész értékeli. KOMMENTÁRUNK Az ENSZ európai gazdasági bizottságának Xfll. ülésszaka £ Az ENSZ európai gazdasági bizottságának XIII. ülésszakát Genf­ben nyitják meg 1958. április 9-én. Ezen az ülésszakon részt vesz ^ csaknem valamennyi európai állam. Egy fontos szerv üléséről van • szó, mert az európai gazdasági bizottság az európai együttműködés egyedüli szerve. EZ A SZERV már 1955-ig is fontos volt, azóta a jelentősége még emel­kedett azáltal, hogy az ENSZ-be to­vábbi országokat vettek fel, amelyek egyúttal az európai gazdasági bizott­ság teljes jogú tagjaivá váltak. Ezek közé tartozik Magyarország, Romá­nia, Bulgária és Albánia. A Nyugat mesterkedései miatt mindeddig nem ismerték)- el a Német Demokratikus Köztársaság tagságát, habár az NDK dolgozói részt vesznek az európai gazdasági bizottság szakbizottsá­gainak és munkaszerveinek mun­kajában. Ezzel szemben a Német j Szövetségi Köztársaság tagja a bi­í zottságnak, mert képviseletét keresz­5 túlhajszolták a nyugati hatalmak, to­lj vábbá az Egyesült Államok, amely M megszálló hatalomként nyert tagságot t a bizottságban. Annak ellenére, hogy HÍREK Š Š ^ Értesítjük o'vasdinkat, hogy la- J í punk holnapi számában közölni $ ý fogjuk Csehszlovákia kormányának ^ V mi-ilofl/AKif ót n r S Ü A Szovjetunióból megérkeztek az első újfajtájú gyorsmosógépek, amelyek már kaphatók egyes villamossági szaküzletek­ben. Az új mosógép előnye, hogy erős acéllemezből készült és technikai berende­zése olyan, hogy a fehérneműt nem ron­gálja. Azonkívül a gép kézimángorlóval is el van látva. Ára 1380,— Kčs. (K) $ Ernest Sýkora Iskola- é« Kulturális Ügyi Megbízott április 4-én a délutáni órákban fogadta a leningrádi Állami Sz. N. Kirov Akadémia Opera- és Balett­színház együttesének képviselőit. Az együt­tes e napokban Bratislavában vendégszere­pel. • Pénteken, ápriiis 4-én a délelőtti órák­ban leszállt a ruzyni repülőtéren a Cseh­szlovák Repülőtársaság TU 104 A iök­ha.jtásos repülőgépe, mely visszatért Brüsszelből első rendszeres repülöútjáról. A TU 104 A ezen a vonalon minden csü­törtökön, pénteken és szombaton bonyo­lítja majd le rendszeresen a légiforgalmat. Ez a repülőgép qondoskodik a Moszkvából érkező repülőgéppel való összeköttetésről. « A Munkarenddel kitüntetett „Ty­pografia" énekkar a Szabad Német Szak­szervezeti Szövetség meghívására pénteken a Német Demokratikus Köztársaságba uta­zott. 9 Április 1-én Bratislavában megkezdte tevékenységét az Építészeti Kutatóintézet, melynek az lesz a feladata, hogy országos viszonylatban foglalkozzon a műszaki épít­kezésekkel kapcsolatos problémák megol­dásával. A HIVATALOS KÖZLÖNY 19. SZÁMA a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium 31. számú hirdetményét hozza a gabonane­műek, hüvelyesek, olajos növények, textil­növények, fűszerek, kapások, here- és fű­félék begyűjtési és felvásárlási árairól, va­lamint a vetömagtisztításért járó bérekről s a vetőmag és ültetöanyag elismeréséért számlázható díjakról. Ugyanennek a minisztériumnak 32. szá­mú hirdetménye a burgonya és fészkesvi­rágú növények begyűjtési és felvásárlási árait állapítja meg. A berlini Brecht Színház vendégszerep'ése Prágában és Bratislavában A világhírű Bertold Brecht Szín­társulat, a Berliner Ensemble, április közepén néhánynapos vendégszereplés­re Csehszlovákiába érkezik. A színház vezetői csütörtök óta már Prágában tartózkodnak és sajtóértekezleten szá­moltak be csehszlovákiai vendégjáté­kukról. A 135 tagú együttes április 14-én érkezik Prágába és április 15-én mu­tatkozik be a Týl Színházban a Ku­rázs anyó előadásával. Április 16-án a Berlinben legutóbb bemutatott A harmadik birodalom félelme és nyo­mora tíz jelenetből álló szatirikus pamfletjét mutatják be, április 17-én pedig megismétlik a Kurázs anyót. Április 19-én és 20-án kerül bemu­tatásra a haladás és a maradiság har­cát ábrázoló Galileo Galilei. Ezután Bratislavába utazik az együttes, ahol április 23-án ét 24-én a Hviezdoslav Színházban a Kurázs anyót fogják ját­szani. Erre a jelentős művészi esemény­re a Német Demokratikus Köztársa­sággal kötött kultúregyezmény kere­tében keriil sor. A Brecht Színház jelentős küldetést tölt be a német színházi kultúra frontján. A mi viszo­nyaink között E. F. Burian D-34 szín­házával hasonlítható össze, elsősorban azért, mert mindkét avantgardista színház különösen a forma területén igyekszik állandóan újításokat alkal­mazni. Természetesen ez az igényes és újszerű formakeresés sohasem megy a tartalom, az előadás rovására. Egyetlen olyan előadásuk sincs, amely a nézőben ne ébresztem forradalmi gondolatokat. A kiváló színtársulat eddig Fran­ciaországban, Angliában, a Szovjet­unióban, a Német Szövetségi Köztár­saságban és Lengyelországban vendég­szerepelt. Csehszlovákiai felléptük után ismét a Szovjetunióba készülnek. Még ebben az évben bemutatják a Sze­csuani jó embert, a Kommün napjait, és a Koldusoperát, ' A Berliner Ensemble prágai és bra. tislavai vendégszereplése iránt a leg­szélesebb körökben óriási érdeklődés nyilvánul meg. (jó) nem ismerték el a NDK tagságát ­az európai gazdasági bizottságban viszonylagosan kedvező az erőviszony a szocialista országokra nézve. A bizottság keretében több évi tétlenséq után 1954-ben kezdte meg működését a kereskedelmet fejlesz­tő albizottság, amely hozzájárult a kelet- és nyugat-európai országok közötti új kereskedelmi kapcsolatok megkötéséhez. Megalakult egyúttal a mezőgazdasági albizottság is, amely azóta nagyon eredményesen műkö­dik. A későbbi időszakban az együtt­működés fejlődésében bizonyos szü­net állott be, amiért a fő felelősség elsősorban az Amerikai Egyesült Ál­lamokra, Nagy-Britanniára és egyes további nyugat-európai államokra hárul. Ezek az országok gátolták az európai gazdasági bizottság tevé­kenységének további bővítését. A szocialista országoknak a legutób­bi években előterjesztett javaslatai a Nyugat elutasító álláspontja miatt nem valósultak meg, habár olyan tervekről volt szó, amelyek az ipari termelés legfontosabb, sőt döntő, a további fejlődésre lényeges befolyást gyakorló ágazataira vonatkoztak. Ezen javaslatok közé tartozik pél­dául a termelési folyamatok gépesí­tésének tanulmányozására, a mtífo­nalak és műanyagok gyártására, a nehézgépipari munkacsoportok meg­alakítására vonatkozó javaslat. Ha­sonlóképpen a szocialista országok azon erőfeszítése, hogy az európai gazdasági bizottság az eddiginél jobban mozdítsa elő a technika, a kutatás és tudomány terén szerzett tapasztalatok kicserélését, az ipari­lag legerősebb nyugat-európai orszá­gok ellenállásába ütközik, amely or­szágok korlátozzák a tapasztalatcse­rét a kereskedelmi és a gazdasági kérdésekre és nem terjesztik ki a technikai problémákra. VAJON A NYUGAT, főképpen az USA miért ellenzi az összeurópai együttműködés bővítését? Miért tö­rekszik az európai gazdasági bizott­ság munkájának korlátozáséra, fel­használva „az ENSZ szervei tevé­kenységének irányításéról" és a „kettöség kiküszöböléséről" az ENSZ­ben hangoztatott divatos jelsia. vakat? Mtert utasította vissza — vagy ahogy ezt közvetlenül nem te­hette, legalább elodázta — a Szovjet­uniónak valamennyi európai állam közötti gazdasági együttműködésére irányuló messzemenő javaslatait, amelyeket már két évvel ezelőtt és újólag 1957-ben konkrét tervekkel kiegészítve előterjesztett? A választ erre a „közös piac" néven ismert szűkkörű gazdasági, politikai csopor­tosulás megalakítása tette, amelyet több nyugat-európai állam létesített. Itt arról van szó. hogy a közös piac és a nyugat-európai szabad kereske­delem javaslatba vett területe első­sorban a Nyugat szoros politikai cél­jait szolgálja. A közös piac és a szabad kereskedelem nem az össz­európai együttműködés, hanem a hi­degháború és Európa további ketté­osztottságának eszközei. Csakhogy nem minden nyugat­európai állam hajlandó a hideghábo­rú politikáját űzni, mely ellenkezik önnön érdekeivel. Ezért az utóbbi időben mindegyre fokozzák a nyo­mást az USÁ-ra, hogy legalább eny­hítse —, ha már nem szüntetheti meg teljesen — az úgynevezett stra­tégiai árucikkek korlátozását a szo­cialista országokkal folytatott keres, kedelemben. EZÉRT AZ IDEI ÜLÉSSZAK nagy jelentőségű lesz valamennyi európai állam békés együttműködésének el­mélyítésére és a bizottság munkájá­nak ama legidőszerőbb gazdasági problémák megoldására, amelyek európai méretekben a jelenlegi nem­zetközi helyzetből adódnak. A szo­cialista országok az európai gazda­sági bizottság ülésén törekedni fog­nak az NDK helyzetének javításéra a bizottságban, az Európát kettéosz­tó zért gazdasági csoportosulások bírálatára, tevékenységük kibővíté­sére, főképpen pedig azon javaslatok elfogadtatására, amelyek lehetővé tennék valamennyi ország gazdasági együttműködését, tekintet nélkül po­litikai és társadalmi rendszerükre. Ebből a szempontból a legjelentő­sebbek lesznek az energia terén va­ló együttműködésre vonatkozó szov­jet javaslatok, amely téren Nyugat­Európa már ma, főképpen pedig a jövőben súlyos problémák előtt fog állani, tekintettel a nyugat-európai erőforrások korlátozására. A szocia­lista országok az együttműködés te­rén előterjesztett javaslataikban a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésében elért sikerekre, a köl­csönös tájékoztatásokra, szakértőik­nek a bizottság több munkaszervé­ben kifejtett aktív és áldozatkész munkájára, országaik gazdasági ere­jének gyors emelkedésére, valamint a technika terén elért sikerekre tá­maszkodhatnak. Ezek a tényezők, reménnyel kecsegtetnek arra nézve, hogy az idei bizottsági ülés megerő­síti az európai gazdasági együttmű­ködést. Az európai gazdasági bizott­ság XIH. plenáris ülése hozzájárul­hat a jobb légkör megteremtéséhez a közeledő csúcsértekezlet előtt, és így sikert helyez kilátásba a nöm­zetköni feszültség további enyhítése terén. — jn» — ——m—mmmm m mmm*——— Nemzetközi nyomda­és papírmintavásár Düsseldorfban Május 3.-16. között Düsseldorf­ban megrendezik a nemzetközi nyom­da- és papírmintavásárt, amelyen a legújabb nyomdagépeket és papírfel­doigozó gépeket állítják ki. A minta­vásár különös tekintettel van a do­bozgyártásira és az áru csomagolás legújabb technikájára. Többek kö­zött bemutatnak egy gépet, amely különleges műanyagból zacskókat gyárt. A zacskóba, tejet vagy más folyadékot lehet tölteni és elzárható. Eiz a csomagolási mód lényegesen egy­szerűsíti a tejeladást, mert a fo­gyasztónak mér nem kell gondoskod­nia tejespalackról. K. P. mfm+mHwwmmwH­Iparosodó Turkménia a Szovjetunió köztársasagai gyors iite ..jen fejlődnek, iparosodnak. A Turk­mén Szocialista Szovjet Köztársaság is óriásit fej'ödött a forradalom óta. Képünkön a modern Kraszr.ovodszki kikötőt látjuk. ÜJ SZÓ 2 * 1958. ápnlis 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom