Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-04 / 94. szám, péntek

750 szabad ház vár beköltözésre a határvidék járásaiban A határvidék további benépesítése ügyével megbízott dolgozók elké­szítették munkájuk mérlegét, hogy most, a tavaszi és nyári hónapokban, az időjárás jobbrafordultával irányt vegyenek a legfőbb előttük álló fel­adatra: mielőbb befejezni a határvi­dék benépesítését. A benépesítés tervét az utolsó négy évben átlagban csak 78 száza­lékra teljesítették. A határvidék me­zőgazdaságának megerősítésére közel 22 000 személy költözködött oda, ezen felül még 5000-en, akik azelőtt az iparban tevékenykedtek. Jelentős részük Szlovákiából érkezett. Az idő folyamán ežeknek a dolgozóknak kb. a negyede otthagyta a mezőgazda­ságot, nem tért vissza ugyan az or­szág belső részeibe, hanem más szak­mában helyezkedett el. Ennek ellenére a határvidék járá­saiban erőteljesen megmutatkozott a mezőgazdaságnak nyújtott segítség. A szántóföld területe 32 852 hektár­ral, a mezőgazdasági föld területe 49153 hektárral, a rétek és legelők területe 14 406 hektárral emelkedett. Ha több a munkaerő, inkább betart­hatók az agrotechnikai intézkedések és ez a jobb hozamokban mindjárt megmutatkozik. Emelkedett a marha­és sertésállomány is. Az átköltözködő személyek számá­ra elkészítendő családi házak rend­behozatala csak a terv 85 százaléká­ban készült el. A mezőgazdaságban foglalkoztatott személyek számára 8400 házat, egyéb dolgozók számára kb. 1200 házat hoztak rendbe. Ez idő szerint 750 szabad ház vár üre­sen, lakható állapotban azok számá­ra, akik most tavasszal óhajtanak a határvidékre költözködni. A nemzeti bizottságok mindent el­követnek, hogy az új lakosok jól érezzék magukat az új környezetben. A határvidéken lényegesen megja­vult az egészségügyi kezelés, 500-zal emelték a kórházi ágyak számát, az utolsó négy év alatt 300-zal emel­kedett az orvosok száma is. Az ál­landó jellegű bölcsődék befogadóké­pessége 450 hellyel növekedett, 29­cel több iskola, 318-cal több osztály és 7321-gyel több diák van. 438 új mozit, 237 új művelődési klubot léte­sítettek. A kereskedelem és a helyi szolgáltatások nyújtása terén is lé­nyegesen javult a helyzet, de még előfordulnak jogos panaszok. A mai helyzet a komplex benépe­sítés módszerének alkalmazását kí­vánja meg. Tíz járásnak (Kaplice, Vimperk, Prachatice, Horšovský-Týn, Tachov, Aš, Podboŕany, Toužim, Zam­berk, Rýmarov) van szüksége a leg­nagyobb segítségre. Ide fogják össz­pontosítani a toborzást és az anyagi segítség legnagyobb részét. Tíz má­sik járás tartozik a következő kate­góriába (Český Krumlov, Stríbro, Čheb, Ostrov, Bilina, Déčin, Frydlant, Broumov, Bruntál, Jeseník). Akik ezekbe a járásokba költözködnek, so­ronkívüli kedvezményben részesül­nek. A többi határvidéki járás bené­pesítése az eddigi elvek alapján tör­ténik. A komplex benépesítés mód­szere a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a mező- és erdőgaz­daságban közvetlen foglalkoztatott dolgozók részesülnek az állam nyúj­totta kedvezményekben, hanem kö­zép- és főiskolát végzett szakembe­rek és azok is, akik a letelepedett új lakosok életszínvonalának emelé­sén fáradoznak, vagyis pl. az építő­szakma dolgozói, iparosok, akiknek feladata további új és új lakásokat előkészíteni. Számítani lehet azzal is, hogy a közigazgatásból most elke­rülő dolgozók szintén bizonyos előny­ben részesülnek, ha a határvidék te­rületén kapcsolódnak be a munká­ba. Ez idő szerint a határvidék fel­újított iparüzemeiben 2000 munka­hely vár betöltésre. Ezek legnagyobb része nők számára is alkalmas. Az idén csupán a mező- és erdő­gazdaság 4500 ví} dolgozó letelepedé­sével számít a fenti járásokban. Ezek számára további 1600 lakást hoznak beköltözhető állapotba. Mikor legutóbb pl. a tachovi, az ostrovi, a jeseníki járásban jártam, megállapí­tottam, hogy ezek a rendbehozottv házak a legkényesebb igényeket is kielégítik. Óriásiak a benépesítés feladatai. Ezért szükséges bizonyos kedvezmé­nyekkel elősegíteni a benépesítést. Az átköltöző személyek pl. megvásá­rolhatják saját tulajdonukba a szá­mukra kiutalt családi házat, mégpe­dig 1800,- - 3200,- Kčs összegért, bizonyos ideig kiegyenlítési járulé­kot kapnak, hogy ne legyen kisebb jövedelmük, mint előző munkahelyü­kön, a fiatal házasok 7000,- Kčs erejéig bútorberendezést kapnak. Látható, hogy államunk mindent elkövet a határvidék komplex bené­pesítése érdekében. Most arról van szó, hogy az érdekeltek mielőbb kel­jenek útra és válasszanak maguknak a rendelkezésre álló csinos házakból — amíg a készlet tart. (-s) Országos fényképkiállítás A prágai Központi Népművészeti Al­kotás kiállítási termében e napokban nyitották meg a művészi kivitelű fény­képek első országos kiállítását. A kiál­lítást az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma rendezi. A kiállításon 199 különböző fényképész 337 fekete-fehér és 55 színes fényképe látható. A bíráló bizottság 722 fényképész 8300 alkotá­sából választotta ki az említett fény­képeket. A fényképek hivatásos és mű­kedvelő fényképészek művei. A kiállításnak az a célja, hogy nép­szerűsítse a fényképészet művészetét és propagálja a fényképészek munkájá­nak kibontakoztatását. Hiszen hazánk világviszonylatban is a legmagasabb fokon áll nemcsak a fényképészet szín­vonalát illetőleg, hanem azon a téren is, hogy a lakosság között is nagymér­tékben elterjedt a fényképezőgépek használata. Tavaly hazánk minden 66­ik lakosa vásárolt fényképezőgépet. Statisztikai adatok szerint minden har­madik polgártársunknak van fényképe­zőgépe. A kiállításon különösen szembetűnik a színes fényképészet fejlődése. A kiál­lított fényképanyagra a képek modo­rának és tárgykörének sokfélesége jel­legzetes. Nem elegendő azonban a mun­ka tárgykörével foglalkozó fényképek és az arcképek száma. A fekete-fehér fényképeket kiállítók közül tizenegyen, a színes fényképeket kiállítók közül ketten dicsérő elismerésben részesültek. A szlovákiai fényképészek közül a bra­tislavai O. Nehera és M. Robinsonová részesültek kitüntetésben. Mirko Imrich ApRÓ feljegyzések ISrafislaoa felszabadításáról • A szovjet csapatok Slovenský Grob és Vajnory felől kezdték Bra­tislava Irányában a támadást. Ma­ga a város elfoglalása 24 óráig sem tartott. A támadás tüzérségi előké­szítése április 3-án reggel 7 óra­kor kezdődött: 4-én reggel már a város központjában voltak a 2. uk­rajnai front egységei. • Április 4-én 22.00 órakor Moszkvában Bratislava felszabadí­tásánaik tiszteletére 224 ágyúból 20 sortüzet adtak le. • Miért nem sérült meg külö­nösképpen a váras? Azért, mert a szovjet csapatok a Bratislavára irányuló támadással egyidőben a Duna déli partján és a Trnava — Skalica vonalon is támadást in­dítottak. A bratislavai német egy­ségeik „harapofogó" elfil mene­kültek, mert bekerítés fenyegette őket. • Kevesen tudják, hogy a bratislavai várat szuronyrohammal kellet bevenni. • Bratislavában a felszabadu­lás előtt 7890 ház volt. A harcok folyamán csak 242 ment tönkre, 1175 pedig megrongálódott. • Négy nappal a felszabadulás utfyi már zavarmentes volt az áramszolgáltatás. Akkor jelentek meg az első zöldségárusok a pia­con. • A vízművek dolgozóinak ál­dozatkész munkája lehetővé tette, hogy az ivővízszolgáltatás csak 16 óráig szünetelt. • Az utolsó villamos a felsza­badulás előtt hjsvét vasárnapján este ment. A felszabadulás után az első (3. számú) május 3-án. • A Slavínon 6072 szovjet ka­tona van eltemetve. Közülük 274 tiszt, 1570 altiszt és közkatona, valamint 4288 ismeretlen katona. • Az első filmet a felszabadu­lás után április 10-én játszották a Tatra (Pohraničník) moziban. A film címe Kutuzov volt. • A bratislavai rádió rendsze­res adását a felszabadulás után csak június 7-én kezdte meg. "(-ek) A szovjet ha dsereg 13 évvel ezelu'lt s zabadít ott a fel Brat islav ai Tavasszal történt A város növekedésével több üzletre is szükség van. Képünk az egyik új élelmiszerüzletet ábrázolja átte­kinthetően elhelyezett áruival és elégedett vevőivel. A bratislavai televízió igen rövid idő alatt nagy fejlő­désről tett tanúságot. A zergehegyi nagy adótorony ma már természetes hozzátartozója a város tájképének. Képünk a bratislavai stúdióban készült adás közben. nyat és a gomblyukába tűzte. Csatlako­zott egységéhez és teljesítette felette­sei parancsát. Rohamba ment. Röviddel ezután Bratislavában már a szovjet katonákkal beszélgethettek az embe­rek. Egyikük azzal tünt fel, hogy a gomblyukában még ott volt néhány szál hóvirág. Egyike volt azoknak, akik a szabadsággal együtt a tavaszt is elhoz­ták ennek a régi, sok vihart látott vá­rosnak ... Nem az égből esett Valóban nem az égből esett mindez. Dolgoztunk érte - de magunknak. Erről tanúskodnak a fenti számok. Még néhány számot bizonyára megbo­csát nekem az olvasó. A nyersterme­lési tervet 106,2, az árutermelési ter­vet pedig 102 százalékra teljesítették a bratislavai üzemek dolgozói. 17,7 százalékkal termeltek többet, mint 1956-ban. És gondolkoztak is munká­juk végzése közben a bratislavai üze­mek munkásai, technikusai. Máskép­pen nem is tudták volna egyetlen év alatt 11,3 százalékkal növelni munká­juk termelékenységét. De növelték — és nem a hajánál iderángatott frázis, ha azt mondom: maguk akarták nö­velni, mert tudják, hogy övék a gyár, az a város, amely 13 évvel ezelőtt felszabadult. Elsősorban ez tette lehetővé, hogy 380 százalékkal több televízor fogyott tavaly, mint 1956-ban. Ez — és még valami: hogy annak idején a Duna utca 21. szám alatti ház első emeletén újra megkezdte munkáját a kommu­nista pártszervezet és jól végezte azt a munkát, amelyben mindig a nép ér­dekeit tartotta szem előtt. De hagyjuk most a számokat. Van, aki nem hisz annyira a számokban, mint abban, amit a saját szemével lát. Azok számára néhány fényképet mel­lékelünk itt. Rajtuk van a Februári Győzelem utcai lakótömb, a televízió stúdiója, új üzlet, új panelház, új üzem... Vagy még egyszerűbb: — Tessék bemenni egy üzletbe. Próbálja megvenni a legdrágább televízort. Először sorszámot kap, de csak ha sorakozik. Rossz dolog sorakozni. De mégis inkább tesszük, mintsem vevők nélküli üzlet fényes kirakatánál áll­nánk — üres zsebbel. Ez volt a múlt, ez a jelen. Mi lesz tovább? Hogyan ünnepeljük e szép Egy sötét kor utolsó napjai Régi újságokban lapozgatok. Az úgynevezett szlovák állam utolsó új­ságja 1945. március 30-án jelent meg. Nézzük csak, mi van benne: Az első oldalon nagy cím tűnik szembe: „A keleti fronton aránylag csend uralkodik." Az az „aránylag csend" bizonyára akkor is furcsán ha­tott, hiszen errefelé már hallani lehe­tett az ágyúszót. Egy másik cím azt hirdeti, hogy „a kommunizmus mint rendszer feltétlenül összeomlik." Egy hír bejelenti, hogy Hlohovec városát a város egyházi személyiségei a Hét­fájdalmas Szűz oltalmába ajánlották. A népvándorlást ismertető cikksoro­zat 10. folytatásának olvasásánál az ablakon kitekintő olvasó már láthatta a legújabb fejezetet is: evakuálnak a német „heurigerek" ... A 0 40. számú hirdető „Jó bánásmód" jeligére cselé­det keres. A színház nem játszik, de húsvét vasárnapjára a Mosoly orszá­gát tűzte műsorra. Akkor még nem tudták, hogy valóban a mosoly orszá­gává válik rövidesen ez a vidék ... Az egyik cikk idézi a Neue Züricher Zeitung svájci lapot: „Szlovákia igen A bombázás által tönkrement Apolló kcolujfinomító helyrehozása után sem bírta már kielégíteni az állandóan növekvő benzin- és kőolajszükség­letet. Ezért épült fel Bratislava közelében a Farkastorokban Közép-Eu­rópa egyik legkorszerűbb kőolaj-finomítója, amelynek egy részét képün­kön láthatjuk. (CTK) felvételek.) zük a többit: 168 millió koronával nö­vekedett a kiskereskedelmi árufor­galom a múlt évben 1956-tal szemben. A beruházási építkezés ugyanazon év­vel szemben 25,3 százalékkal növe­kedett. Az új műszergyár, a MEOPTA is felépült, a farkastoroki Slovnaft is működik piár, az új repülőtér, a Stei­ner Gábor utcai háztömbök, a košickái lakónegyed, az 500 lakás, az új isko­lák, az első, nagy örömmel fogadott panelház után egymás után a földből kinövő többi... Ojak a házak, újak az emberek ebben a városban. Szép volt ez az 1957-es év. Szép helyen szüle­tett az a 4476 gyerek. Jó évben. város felszabadításának 15., vagy mondjuk 20. évfordulóját? Ha ma az új panelgyár teljes üzembeh'elyezésé­vel ünnepelünk, akkor jövőre már az e gyárban készített lakásban ünne­pelhetünk. Ha ma... de ezt hosszú lenne felsorolni. Tőlünk függ, hogyan használjuk ki a lehetőségeket. * • * De valakiről nem szabad megfeled­keznünk. A gomblyukában hóvirágot hordó Misa Vorobjovról. Bajtársa itt esett el a Mihály-kapunál. Vigyünk ne­ki is legalább néhány szál hóvirágot a Slavínon levő sírjára. Vilcsek Géza Misa Vorobjov a háború utolsó évinek egyik tavaszi reggelén átvetette vállán géppisztolyát és lefelé indult a Kis­Kárpátok egyik dombjának lejtőjén. Előtte a négytornyú vár sziluettje ma­gasodott, mintha egy felfordított asz­talt állított volna valami óriás a hegy­lánc utolsó dombjára. A katona lába alatt a tavalyi levelek zizegtek, de a levelek közül már ki-kibújtak az első hóvirágok. Letépett a hóvirágból néhá­nagy idegenforgalomnak örvend ..." Valóban annak örvendett akkor. Nincsen olyan erőd, amelyet a bolsevikok be nem vehet, nének — áll a Pravda első bratislavai kiadásának fejlécében. „Bécset beke­rítették", „Az utolsó német egysége­ket kergetik Szlovákiából a szovjet csapatok" — hirdetik a címek. A kö­vetkező nap: „Bécs elesett", „Ismer­tetjük a Kassai Kormányprogramot", „A nép az államhatalom egyetlen for­rása". Egy hír: „Bratislavában meg­alakult Szlovákia Kommunista Pártjá­nak területi, járási és helyi szerveze­te. A titkárságok ideiglenesen a Duna utca 21. szám alatt az első emeleten vannak elhelyezve." És még egy cím: A lakosság számá­ra a következő pékségek sütnek ke­nyeret ... Egy a 13 közül így kezdődött az a tizenhárom év, amelyre most visszapillantunk. A ti­zenhárom közül vegyünk most csak egyet, az 1957-es évet, a Legutóbbit. Szép év volt. A legszebb nemcsak 13 év óta. de egész biztosan az öreg vá­ros megalapítása óta is. Mert hiszen hol is sütöttük a lakosság számára a kenyeret tavaly? A Chlebostrojban, Közép-Európa egyik legkorszerűbb sütődéjében. És nem adósságra vettük ám, mint valamikor, amikor az Ester­házy téri kis „krájzleros" kisköny­vünkbe beírta, mennyivel több fize­tendő szombaton. Készpénzben fizet­tük ki az ebben az évben megvásárolt 5836 televíziós készülék árát is. Érde­kes, hogy ebben az évben Bratislavá­ban csak hat rádióval vettek többet, mint televízort. Ügy látszik nagyon költekezőek lettünk ... csak ékszerre és karórára ebben a városban 27 mil­lió 390 ezer korónát adtak ki az em­berek. Persze, nem ékszerből élünk. Néz­Az új panelházak nemcsak gyorsab­ban és olcsóbban épülnek, hanem szebbek is. Az építészek erkélyeket és nagyobb ablakokat terveztek rájuk. ÚJ SZÖ 4 * 1958. április 9. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom