Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-22 / 111. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJAINAK NAPILAPJA % — 8 Dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapatának 1 Éljen lenini Központi Bizottsága! 1958. április 22. kedd 30 fillér (A CSKP KB és az NF KB május l-l jelszavaiból.) XI. évfolyam, 111, szánt ______________ Lenin nevével a békéért Ennek a napnak, április 22-nek je­lentősége évről év­re mélyebben vé­sődik be az embe­rek tudatába, mert ezen a napon szü­letett az emberi haladás nagy gé­niusza, Vladimír Il­jics Lenin, Marx és Engels művé­nek folytatója és továbbfejlesztője, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ihletője és vezetője, a bolse­kikok pártjának megalapítója, az a lángeszű gondolko­dó és alkotó, aki­nek nevével elvá­laszthatatlanul összefügg az új emberi társadalom, a szocialista társa­dalom születése és felépítése. V. I. Lenin nevé­től elválaszthatat­lan az eddigi vi­láqtörténet legna­gyobb eseménye, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világformáló győ­zelme, amely utat nyitott a szocialis­ta világrendszer kialakulásához, ahová ma már az egész világ lakos­ságának több mint egyharmada, közel egymilliárd ember tartozik, akik már lerakták az új élet alapköveit és a szocialista társa­dalmat építik. A győzelmes le­nini eszmék a Szovjetunió és a népi demokratikus országok létezé­sével testet öltöttek, és a szocialista társadalom építésében elért példátlan sikereik bizonyítják a szocializmus életrevalóságát és elvitathatatlan fö­lényét a tókésrendszer felett. A leninizmus eszméinek nagy iga­zát bizonyítják a kapitalista orszá­gok munkásságára és dolgozó töme­geire gyakorolt állandóan növekvő befolyásuk és az ebből eredő harcos megmozdulásaik a tőke fojtogató el­nyomása ellen, az emberi életért, valamint az imperialista gyarmato­sítók ellen szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló népek impe­riallstaellenes frontjának kialakulá­sa. A kapitalista államokban kü­lönösen az utóbbi időben oly nagy­mértékben kiéleződtek a termelő­erők és az uralkodó termelési vi­szonyok közötti ellentmondások, hogy a kapitalista világrendszer helyzete még bizonytalanabbá vált. A gazda­sági válság és a belőle eredő politikai válság jelei a kapitalista világban nagyon élesen bontakoznak ki napjainkban. Ennek klasszikus - valóban leni­ni — elemzését adja a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai képviselőinek múlt év november havában Moszkvában elfogadott dek­larációja, amikor többek között hangsúlyozza: „Az ellentétek nem­csak a burzsoázia és a munkásosz­tály között éleződnek kl, hanem a monopol-burzsoázia és a nép minden rétege között is, továbbá az Egye­sült Államok monopol-burzsoáziája és a többi kapitalista országok népei, sőt burzsoáziája között is. A kapi­talista országok dolgozói ma olyan viszonyok között élnek, amelyek egy­re inkább meggyőzik őket arról, hogy a szocializmus az egyedüli kivezető út nehéz helyzetükből." A monopol-kapitalizmus válságos helyzetét még súlyosbítja az impe­rialistaellenes nemzeti mozgalmak rohamos fejlődése, amelynek ered­ményeképpen több mint egy és ne­gyedmilliárd ember, gyarmati rab­szolga rázta le az igát, és egyetlen évtized alatt Ázsiában és Afrikában húsz új, független nemzeti állam alakult. Amint V. I. Lenin előrelát­ta, megvalósult a Nyugat és Kelet szabadságszerető népeinek imperia­listaellenes összefogása a különféle társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és a nemzet­közi együttműködés lenini alapelvei alapján a béke és a nemzetek sza­badságának megvédésére a tőkés világ háborúval fenyegető reakciós köreivel szemben. Ennek a hatalmas béketábornak a gerincét és vezető erejét a Szovjetunió vezette szocia­lista tábor alkotja, amely tántorítha­tatlanul igazodik a békés egymás mellett élés lenini tanaihoz s egy célt követt, a két világrendszer békés gazdasági versengése közepette fel­építi a szocializmust, az új társa­dalmat, így harcolva ki a béke, a ha­ladás és a szocializmus győzelmét. Ezért a leninizmus a békéért, a nemzetek szabadságáért és a szocia­lizmusért vívott harc zászlaja. A Szovjetunió és a szocialista tá­bor többi országai a lenini eszmék szellemében az összes békeszerető népekkel együtt mindent elkövetnek a háborús veszély elhárítása és a béke megőrzése érdekében, kihang­súlyozva azt a lenini igazságot, hogy míg fennáll az imperializmus, addig megvan az agresszív háború talaja. A földkerekség embereinek döntő többsége tántoríthatatlan bizalom­mal támogatja a Szovjetunió béke­harcát, mert ez kifejezi legfőbb óha­ját, megmenteni az emberiséget egy újabb világháború borzalmaitól és pusztításaitól. Ezért fogadták a világ minden ré­szén nagy megér­téssel az államfők csúcsértekezletének összehívására tett javaslatot és még nagyobb örömmel a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának leg­utóbbi ülésén elfo­gadott kiáltványát a világ összes országainak parla­mentjeihez, amely ben a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérletek egyoldalú haladék­talan beszünteté séről szóló határo­zatát közli, kife­jezve egyúttal azon reményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya is csat­lakozni fog Szovjetunió elha­tározásához és szintén beszünteti az atóm- és hidro­génfegyverekkel végzett kísérlete ket. A Szovjetunió •zen javaslatával, mint ahogy ezt tette már jóné hányszor, újabb tanújelét adta őszinte békeakara­tának most, ami­kor a tudomány és technikai fejlődés terén szembetűnő az amerikaiak fe­letti fölénye, elsöbsége. Ugyanakkor azonban mélységes fel­háborodást vált ki az egész világon a nyugatnémet parlament határozata a Német Szövetségi Köztársaság had­seregének atóm- és rakétafegyverek­kel való felszereléséről, amely az Amerikai EgyesUlt Államok segítsé­gével valósul meg. Ezen tények szembeállítása, után természetes, ha minden halad) ember a legmélyebb szeretettel, hálával és a legnagyobb bizalommal tekint a Szov­jetunióra, a béke ügyének nagy harco­sára, amely határozott fellépésével a Nyugat reakciós háborús kalandoraival szemben már nem egyszer rántotta vissza az emberiséget a háború sza­kadékáról, a pusztulás peretnérql, ahová az imperialisták őrülete taszí­totta. A világ feszült helyzetéből van ki­vezető út, de ez nem a hírhedt „erő­politika", sem az atomháborús fenye­getés politikája, hanem az a politika, — amint a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésén elfogadott nyilatko­zat is hangoztatja-, amely „kiküszö­böli a »hidegháború« éveiben feltor­nyosult akadályokat és bonyodalma­kat s baráti kapcsolatok megterem­téséhez vezet. Ez pedig a béke meg­őrzésének és megszilárdításának po­litikája." A lenini békepolitikától ihletve vezeti a szocialista tábor élén álló Szovjetunió a harcot a békéért és a nemzetek' közötti örök barátság megvalósításáért, a szocializmus tel­jes győzelméért A marxizmus-leninizmus győzelmes előretörése az egész világon, a béke és a haladás győzelme hozza meg a szocializmus győzelmét a kapitaliz­mus felett. A leninizmus zászlaja alatt a CSKP vezetésével előre a szocializmus és a hé' e győzelméért Ünnepi est Prágában V. /. Lenin születésének 88. évfordulóján Hétfőn a CSKP központi, városi és kerületi bizottsága a prá­gai dolgozókkal együtt a Smetana-teremben ünnepi esten em­lékezett meg V. 1. Lenin születésének 88. évfordulójáról. Az esten részt vett Antonín Novotný élvtárs, köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára. Az elnökségben helyet foglalták a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai: R. Barák, J. Dolanský, Z. Fierlinger, V. Kopecký, V. Široký és L. Jankovcová elvtársak, továbbá a CSKP KB titkárai O. Černik, J. Hendrych, V. Krutina elvtársak és a szocialista tábor országainak diplo­máciai képviselői. Az est a csehszlovák és szovjet himnuszokkal kezdődött, majd A. Krček, a CSKP prágai-városi bizottságának vezető tit­kára mondott megnyitó beszédet. Az ünnepi beszédet Václav Kopecký élvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, minisz­terelnökhelyettes tartotta. Az ünnepi est második részében művészi műsor következett, majd az Internacionáléval fejeződött be. Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes beszéde Tisztelt Elvtársak! Egybegyűltünk ezen az ünnepi estén, hogy megemlékezzünk Vlagyimir Iljics Lenin, Marx és Engels művének zse­niális továbbfejlesztője, a bolsevikok pártjának alkotója, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy vezére, a Szovjetunió megalapítója és az egész világ dolgozó népének nagy tanítója születésének 88. évfordulójáról. A Szovjetunió és más szocialista országok népeivel, a nemzetközi mun­kásosztállyal, a világ minden országa dolgozó embereivel együtt manifesztá­ciósan mi is lerójuk tiszteletünket Vlagyimir Iljics Lenin és világtörténel­mi jelentőségű műve halhatatlan emlé­ke, a nagy mű előtt, amely mánd tün­döklőbb fényben ragyog. örülünk annak, hogy Csehszlovákia mi az élenjáró szocialista országok közé tartozik, fontos láncszeme a szo­cialista világrendszemek. Éppen ezért mérhetetlen hálával gondolunk a ha­zánk boldog sorsát formáló lenini mű ériemére. Tudatosítjuk, hogy ha Oroszország munkásmozgalmának élén a XIX. század végén nem állt volna Vlagyimir Iljics Lenin, ez a zseniális férfi, aki Marx és Engels tanítását elméleti tanításával gazdagítva tovább­fejlesztette, összhangban a kapitalista fejlődés utolsó időszakával, az impe­rializmussal, akkor nem érhettük volna el azt, amit elértünk. Tudatában va­gyunk annak, hogyha Vlagyimir Iljics Lenin nem alkotta \plna meg a pro­letár forradalom új elméletét, mely­nek szellemében az orosz proletariátust a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban aratott világtörténelmi jelen­tőségű győzelemre vezette, melynek eredményeképpen létrejött a munkások és parasztok első állama a világon, a Szovjetunió, akkor nem tartanánk ott, ahol ma tartunk. A lenini mű jelentősége Csehszlovákia nemzeteinek új történetében Mindez meghatározta hazánk nemze­teinek űj történelmi sorsát is. Hálá­san emlékezür k meg a lenini mű nagy történelmi érdemeiről h zánk nemzetei új történelmi sorsának kialakítása te­rén ebben ez évben, amely Csehszlovák Köztársaságunk megalapításának 40. évfordulója. Ebből az alkalomból újra szembetalálkozunk a történelmi igazság reakciós elferdítőivel, akik évtizedeken keresztül azt a legendát akarták rá­kényszeríteni a népre, hogy a cseh­szlovák állami önállóságot 1918 októ­berében a nyugati hatalmak háborús győzelme érdeméből és azon úgyneve­zett „felszabadítók" érdeméből vívhat­tuk ki, akik mint a csehszlovák bur­zsoázia politikai képviselői az első vi­lágháború idején a nyugati hatalmak háborús táborában működtek. ÜJra han­goztatjuk azt a megmásíthatatlan tör­ténelmi igazságom, ami dokumentárisan beigazolódott, hogy a nyugati hatal­mak, Franciaország, Anglia és az Ame­rikai Egyesült Államok önakaratukból semmi esetre sem egyeztek volna bele az Osztrák-Magyar Monarchia szétve­résébe és az úgynevezett utódállamok — köztük Csehszlovákia • létrejöt­tébe, ha az Osztrák Magyar Monarch a 1918 októberében elnyomott nemzetei­nek az 1917. évi Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme által ösz­tönzött nemzeti felszabadító mozgal­ma nyomására nem omlott volna ösz­sze. S újra ismételni fogjuk, hogy az 1917. évi győzedelmes szovjet októ­ber nélkül nem került volna sor 1918 csehszlovák októberére, amikor meg­valósult a csehszlovák állami függet­lenség és létrejött a Csehszlovák Köz­társaság. Kopecký elvtárs ezután részletesen foglalkozott a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatásával, az orszá­gunk területén akkoriban végbemenő eseményekben a lenini bolsevik párt in ernacionális szerepével, hangsúlyoz­va azt, hogy Vlagyimir Iljics Lenin mir *kkor a csehszlovák forradalmi tömegek vezérévé vált. Hiszen Lenin külföldi amigráclója sórán több izben felkereste országunkat. Prágát. Jól ismerte a cseh munkásmozgalmat és népünk tulajdonságait. A cseh mun­kásmozgalom iránti különleges bizalom alapján választotta Pr.'gát 1912-ben a szociáldemokrata párt VI. össz­orrjszcrrszági 'llegális konferenciájának helyéül. Kooecky elvtárs ezután hang­(Tolvtatá. a 3 oldalon ) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom