Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 17. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 106. szám. A PÁRT KERÜLETI KONFERENCIÁI Ezekben a hetekben ismét nagy belpolitikai eseményeknek vagyunk a tanúi. A műit szombaton és vasárnap az ország több kerületében megtartották a párt konferenciáit, s ezen a héten ugyancsak szombaton és vasárnap további kerületi konferenciákra jönnek össze a kommunisták, hogy értékeljék kerületük pártszervezeteinek munkáját és további irányt szabjanak a párt munkájának kerületükben. A kerületi konferenciák küldöttei a párt alapszabályzatának megfelelően a XI. kongresszust megelőző időszakban, olyan időszakban jönnek össze, amikor a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom a világ összes békeszerető demokratikus erőivel együtt sikeres harcát vívja a béke és a szocializmus ellenségeivel. A békés együttélés és az új szocialista társadalom építésének gondolata milliókat hatott át az egész világon, s ezért a béke és haladás erői állandóan erősödnek. Hazánkban is olyan eseményeket élünk át, amelyek a kerületi konferenciákba beviszik a lelkesedés és a tenniakarás légkörét. Hiszen alig néhány hónap telt el azóta, amikor a párt Központi Bizottságának ülésén elhangzott az új történelmet formáló jelszó:' — Tetőzzük be a szocializmus építését hazánkbán. Ettől az időtől fogva szembeötlően , megmutatkozott, hogy a szocializmus építése betetőzésének célkitűzését milyen nagymértékben tették magukévá a dolgozók mind a városokban, mind a falvakon. A párt leveléről folyó vitában a dolgozók százezrei fejezték ki egyetértésüket a párt eddigi politikájával, értékelték a sikereket és komoly észrevételeket tettek a hibákkal szemben s ugyanakkor beszéltek arról is, hogyan lehet a hibákat felszámolni. A dolgozók megjegyzései, javaslatai gazdag forrást jelentettek a Központi Bizottság nemrég megtartott ülése számára. A dolgozók bölcsességére, tisztánlátására támaszkodva a párt Központi Bizottsága olyan helyes intézkedések megtételét fogadta el, amelyek gazdasági, kulturális és közéletünk további gyors felemelkedését segítik elő. S népünk e nagy kezdeményezésével van összekötve a foganatosított intézkedések maradéktalan megvalósítása is. A pártszervezetek évzáró taggyűlésén, a járási konferenciákon elhangzott vitafelszólalásokban ezer és ezer ember bölcsessége, tapasztalata a szocializmus építése alapvető kérdéseinek megoldására összpontosult. A kerületi konferenciák küldöttei most a kommunistáknak a pártszervezetekben az ideológiai és szervezőmunkában szerzett tapasztalatokkal felvértezve jönnek a legjobbak találkozójára. A közös bölcsességből, a konferencián felhalmozódott tapasztalatok gazdag forrásából merítve, a küldöttek megfelelő határozatot hoznak a kerület pártszervezeteinek további munkájáról. Arról van szó, hogy a küldöttek alaposan elgondolkozzanak azokon a feladatokon, amelyeket meg kell oldani a kerületben. Természetes, hogy a helyi feltételek minden kerületben kihatnak a feladatok teljesítésére. Ezeknek azonban nem lehet döntő befolyásuk a kitűzött cél elérését illetően. Am a feltételek, a helyi körülmények, adottságok megszabhatják, mire kell a legnagyobb gondot fordítani, hogy a kerület tel jes mér tékben kivegye a részét a szocia lizmus építéséből, komoly tényezőként szerepeljen . a szocializmus építése betetőzésénél. A prešovi kerületi pártkonferencia amellett, hogy felölelte a kerületet érdeklő összes problémákat, igen helyesen a mezőgazdasági termelés fokozásának kérdésével foglalkozott. Ez érthető is, mert hiszen a prešovi kerület az összes kerületek között a legjobban van elmaradva a szövetkezetesítésben. A tavaly ősszel és az idei tavaszon szerzett tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok követik a párt útmutatását, ha a kommunisták nem lankadnak a meggyőzés munkájában. A Stará Lubovňa-i járásban — amely a kerület legelmaradottabb járásai közé tartozott — ma már nyolc egészközségi szövetkezet működik. Nemrég négy új szövetkezet alakult a járásban, főleg azért, mert a falun dolgozó kommunisták, tehát a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben működő kommunisták világosan megmagyarázták az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy az új feladatokat teljesíteni kell és miért kell teljesíteni. Beszéltek a kommunisták arról, hogy nagyobb bőséget a mezőgazdasági termékekből és magasabb életszínvonalat csak úgy érhet el a falu, ha minden kis- és középparaszt szövetkezetbe tömörül. Minden járásban, s így Stará Lubovňán is kéznél vannak a bizonyítékok, hogy a szövetkezetek csaknem mindenütt egyharmadával, több, söt helyenként kétszer annyi mezőgazdasági terméket termeltek hektáronként, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Az egyik kerületben tehát a falu szocialista építésének kérdésén van a hangsúly, másutt pedig a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett az iparban is meg kell határozni, hogy melyik az a feladat, amelynek teljesítése a termelőerők s a munkatermelékenység további fejlődéséhez vezet. Ezek a nagy forradalmi feladatok kétségkívül megkövetelik, hogy egész pártunk tovább mélyítse, szilárdítsa befolyását életünk minden szakaszán, hogy vezető szerepe naponta érvényesüljön az összes párttagok tevékenységében a termelésben, az igazgatásban, az iskolákban, a tudományos intézetekben és mindenütt. A párt vezető szerepének kérdése, pártunknak a néppel való összeforrottsága természetesen előtérbe kerül a kerületi konferenciák vitájában is. Ezt az a tény is indokolja, hogy az ipar új szervezésében és a közigazgatásban életbelépett intézkedések következtében növekedik a kerületi pártbizottságok felelőssége a gazdasági eredményekkel, kulturális fejlődéssel kapcsolatosan mind a városokban, mind a falun. És nem kis mértékben azért is felelős a kerületi pártbizottság, hogy minden vezető helyen, fontos funkcióban csak olyan emberek dolgozzanak, akik teljes mértékben

ÍL szocializmus ügyét szolgálják és Mhksek a szocializmus győzelmé^^^gszervezni, megnyerni az összes dolgozókat. Hogy a történelmi feladat, a szocializmus építésének betetőzése mihamarabb megvalósuljon, hazánkban s kerületi konferenciák olyan .kerületi bizottságokat választanak, amelyek képesek lesznek megfontoltan, nagy körültekintéssel irányítani a kommunisták munkáját, hogy minden kommunista teljes tudásával, igyekezel ével , hozzájáruljon a párt politikai feladatainak teljesítéséhez. A nemzetgyűlés jóváhagyta az ez évi költségvetést Az 1958. évi állami költségvetés biztosítja a népgazdaság további gyors fejlődését A nemzetgyűlés keddi ülésén Jozef Való, a nemzetgyűlés alelnöke, a kormány 1958. évi költségvetési javaslatát ismertetve beszámolt a nemzetgyűlés költségvetési bizottságainak a költségvetés javaslatának megtárgyalása során végzett munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a bizottságokban a képviselők alaposan és mélyrehatóan foglalkoztak költségvetésünk problémáival. „A tárgyalásokon nem arról volt szó, — mondotta — hogy egyik, vagy másik szakaszon megtakarítást érjünk el, hanem arra törekedtünk, hogy minden ráfordított koronával a legnagyobb eredményeket érjük el. Hiszen nem az gazdálkodik jól, aki kevés pénzt ad ki, hanem az, aki oly módon adja ki a pénzt, hogy ez maximális eredménnyel, maximális hatékonysággal jár. Meg vagyunk győződve róla, hogy ez az irányzatunk helyes volt és a megtárgyalásra előterjesztett költségvetéstől elvárjuk, — persze, ha mindnyájan és velünk együtt az összes dolgozók hozzájárulnak — hogy elősegíti hazánk gazdaságának gyarapítását, gazdasági erejének növelését, valamint mindazok örömteljesebb és bőségesebb életét, akik részt vesznek köztársaságunk értékeinek megsokszorozásában. A megtárgyalásra előterjesztett 1958. évi állami költségvetés — építő jellegű, békés célokat szolgáló költségvetés. Olyan költségvetés, amely bennünket hatalmas lépéssel közelebb hoz célunkhoz. Ezt a célt — a szocializmus építésének betetőzését hazánkban — kommunista pártunk tűzte elénk. A nemzetgyűlés bizottságai a jó gazda alaposságával tárgyalták meg az 1958. évi állami költségvetés egyes fejezeteit. A költségvetés és a gazdasági bizottság nevében javaslom a nemzetgyűlésnek, hogy tegyék a költségvetést vita tárgyává és a nemzetgyűlés azután hagyja jóvá az 1958. évi költségvetést, azaz a 94,725 millió koronát kitevő bevételeket, a 94,530 millió koronát kitevő kiadásokat és a 195 millió koronát kitevő különbözetet." Az 1958. évi állami költségvetésről azután Július Ďuriš pénzügyminiszter tartott beszámolót. A nemzetgyűlés ülésének délutáni tárgysorozata vitával kezdődött A képviselők a vita során foglalkoztak népgazdaságunk egyes ágazatainak fogyatékosságaival és javaslatokat tettek az eddigi fogyatékosságok kiküszöbölésére. A vitában felszólaltak: Dr. Václav HtJlinsky képviselő, aki beszédében a beruházási építkezések kérdésével és fejlődésével foglalkozott; Vilém Krejčí képviselő, mint az ostrava-karvinai bányakörzet dolgozója felszólalásában hazánk legnagyobb szénbányakörzete termelésének kérdéseivel foglalkozott; Jirí Baier mérnök, képviselő gépiparunkra fordította a figyelmet; Mlluše Goppoldová mérnök, képviselő vegyiiparunk egyes kérdéseivel foglalkozott; Oldrich Vaverka képviselő a nehéziparban a munkatermelékenység problémáit elemezte; Miloslav Čtvrtníček mérnök, képviselő a lakásépítkezésről tartott beszámolót; Václav Pašek képviselő az ellenőrzésről beszélt, amely mindennapi életünk szerves részét képezi és hozzájárul népgazdaságunk előrehaladásához. Július Ďuriš pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésben A februári győzelem óta végzett tízéves munkánk mérlege megmutatja, miként fejlődött népünk, miként gyarapította a népgazdaságot és emelte életszínvonalát Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának vezetésével, hogyan segítette ..elő a szocialista tábor erősödését és milyen fokozott mértékben járult hozzá Csehszlovákia a szocializmus és A kapitalizmus békés versengéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezen eredmények alapján történelmi jelentőségű feladatot tűz a dolgozó nép elé, — a szocializmus építésének betetőzését. Olyan feladatot tüzünk magunk elé, melynek megoldása népünk fejlődésének és tapasztalatainak, a termelőerők gyors fejlődésének, a szocialista termelési viszonyok szilárdulásának és bővülésének alapján érett meg. A szocializmus betetőzése összefügg népünknek a népgazdaság hatékonyságának fokozására, irányításának tökéletesítésére irányuló törekvésével, a dolgozóknak a gazdasági irányításban való általános alkotó részvételével. Az 1958. évi állami költségvetés ezekből az eredményekből és feladatokból indul ki. A társadalom az állami költségvetésen keresztül kellő pénzeszközöket biztosít a gazdaság és kultúra további fejlesztésére. Az irányítás, szervezés és pénzellátás gazdasági hatékonyságának fokozására tett komoly intézkedések tovább növelik az állami költségvetésnek — az állam alapvető pénzügyi tervének aktív szerepét. Az 1957. évi gazdasági eredmények Az Állami Statisztikai Hivatal előzetes jelentései szerint a társadalmi termelés 1956-hoz viszonyítva 1957ben 5,8 %-kal, a nemzeti jövedelem pedig 7,4 %-kal növekedett. Ebben legnagyobb része a 10,2 %-kal megnövekedett ipari termelésnek van. Ezzel szemben a mezőgazdaságban az állattenyésztési termelés 2,9 %-kal növekedett, a növényi termelés pedig valamivel csökkent. A beruházások terjedelme 8,4 %-kal bővült. A termelés növekedésének alapján tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala és tovább szilárdult a csehszlovák korona. Az előzetes eredmények szerint a személyi fogyasztás 7,4 %-kal, a kiskereskedelmi forgalom pedig az öszszehasonlítható árakban 9,2 %-kal fokozódott. Az állami költségvetésből 1956-hoz viszonyítva 3 milliárd 800 millió koronával, azaz 12 %-kal többet fordítottunk az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre és szociális intézkedésekre, minek következtében szintén emelkedett az életszínvonal. A dolgozók emelkedő életszínvonaí lát bizonyítja a lakosság betétösszegeinek állandó növekedése és a biztosítás fokozódása. A lakosság pénzbetétei 1957-ben 3158 millió koronával szaporodtak. A betétkönyvek száma több mint egymillióval növekedett. A vállalaton belüli takarékoskodás résztvevőinek átlagos száma 9,5 %; kai növekedett és csaknem elérte az I egymilliót. Gyorsan növekednek a szö; vetkezeti tagok és parasztok betétei i is. 1957-ben 202 ezer új vagyonbiz| tosítást, 241 ezer balesetbiztosítást és í 259 ezer életbiztosítást kötöttek. A biztosító 661 millió korona kárpótlást fizetett ki. Az 1957-es é\; eredményei további sikeres lépést jelentenek népgazdaságunk 1948 óta szembetűnően felfelé ívelő fejlődési irányvonalában, amely szemmelláthatóan igazolja pártunk és kormányunk politikájának helyességét és gondosságát. Az ipari termelés 1957-ben 1948-hoz viszonyítva 170 %-kal növekedett. Az ipari termelés növekedése 1937-hez viszonyítva 193 %-kal, Szlovákiában pedig 577 %-kal növekedett. A dolgozók öntudatos törekvése és a műszaki színvonal növekedése következtében az ipari munka termelékenysége t948 óta 115,5 %-kal fokozódott, ami 8,9 százalékos évi átlagos ľ knz'-dást jelent. Népgazdaságunkat a főalapok növekedése 1948-hoz viszonyítva mintegy 35 %-kal gyarapította. A nemzeti jövedelem 1948 óta megkétszereződött. Népgazdaságunk sikeres fejlődése a szocialista termelési viszonyok kibontakozásával és szilárdulásával van összefüggésben. A szocialista szektor része a nemzeti jövedelem képzésében 1948-ban 60 %-ot tett ki, 1957ben pedig meghaladta a 90 %-ot. Jelentős sikert jelent az egységes földmüvesszövetkezetek számának növekedése és szilárdulása, melyek az állami gazdaságokkal együtt a mezőgazdasági földterületnek már 67,9 %-át művelik meg. A szocialista termelési viszonyok győzelme valamenynyi ágban megteremti a gazdaság további gyors fejlődésének feltételeit és lehetővé teszi, hogy népünk a következő években kifejtett alkotó munkájában további igényes és merész célokat tűzzön ki. A magas életszínvonal feltétele a termelés mennyiségben és minőségbeli magas színvonala. Ennek a színvonalnak elérése megköveteli az irányítás magas műszaki-szervezési színvonalát és a feladatok teljesítésében tanúsított öntudatos munkafegyelmet. Ez ellen gyakran vétettünk. Az ipari termelés tervét 1957-ben ugyan 2,3 %-kal túlteljesítettük, azonban a termelés tervezett összetételét és minőségét nem tartottuk be. Nem teljesítettünk sok fontos feladatot, főként a kulcsfontosságú helyeken, mint pl. a kőszén- és nyersanyag-fejtésben, kohászatban, gépiparban, építészetben és egyes fontos kiviteli szállítások terén. A lakosság jövedelme 1957-ben túlméretezett volt. A munka termelékenysége és a bérek viszonya az iparba^ 1957 második felében' megjavult, ám az állami gazdaságokban, a helyi gazdálkodásban, a kisipari termelőszövetkezetekben és a többi vállalatok számos üzemében még fennállnak a bérekben mutatkozó fogyatékosságok. A mezőgazdaságban a jövedelem sokkal inkább növekedett, mint a termelés. A betegbiztosításra fordított kiadások 1956-hoz viszonyítva másfél milliárd koronával, azaz 27,6 %-kal növekedtek. Számos . vállalat és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom számos üzemi szervezete elégtelenül küzdött a betegbiztosítással űzött viszszaélések ellen, s így a betegbiztosítási kiadásokat 376 millió koronával túlléptük. A forgalmi adó tervét ugyan teljesítettük, de az adókból eredő bevétel 1956-hoz viszonyítva nem növekedett, amit főként az állami kiskereskedelmi árak csökkenése okozott. A nyereségképzést 114 %-ra teljesítettük részben a dolgozóknak a terv biztosításában tanúsított fokozott igyekezete, részben a laza termelési és költségfeladatok következtében, néhol pedig annak következtében, hogy az érdeklődés helytelenül a könnyű nyereséget eredményező termelésre összpontosult. A nyereség- és önköltségtervet inkább a termelés túlteljesítésével, mint az anyagköltség csökkentésével teljesítettük. Az előzetes eredmények szerint az 1957. évi költségvetési gazdálkodás 700 millió korona többlettel zárult, amit főként egyes tervezett kiadások nem-teljesítése idézett elő. A tervezett költségvetési bevételek teljesítésében azonban a nyereségtervet általában nem teljesítette pl. az Építészeti Minisztérium 154 millió koronával, a Kohászati és Ércbányaügyi ' Minisztérium 42 millió koronával. Az állami gazdaságok gazdálkodása ismét terven felüli veszteséggel zárult. A tervezett költségvetési kiadásokat nem teljesítettük, ennek azonban nem a takarékosabb gazdálkodás, hanem egyes tervfeladatok, főként beruházások nem-teljesítése az oka. Ezzel szemben rendkívüli kiadásokat engedélyeztünk főként a beteg- és járadékbiztosítás túllépésére, az elemi csapások fedezésére és az egységes földmüvesszövetkezetek építésében nyújtandó segítségre. Hogyan biztosítja az állami költségvetés a népgazdaság további fejlődését Az 1958. évi állami költségvetés, melyet a Nemzeti Front kormánya jóváhagyásra a nemzetgyűlés elé terjesztett, azért" jelentős, mert az idén nagyszabású intézkedéseket foganatosítunk a szocialista demokrácia elmélyítésére, az irányítás gazdasági hatékonyságának fokozására, a vállalatok és nemzeti bizottságok jogkörének bővítésére és a népgazdaság fontos ágainak új szervezeti csoportosítására. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa az idén kitűzi köztársaságunk szocialista építése betetőzésének feladatait. A szocializmus és a világbéke erői nagy fellendülésének, a Szovjetunió és az egész szocialista tábor termelőerői hatalmas fejlődésének éve ez, — mig a tőkés államokban újra gazdasági válság és tömeges munkanélküliség veszélyezteti a dolgozókat. Az 1958. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai Az 1958. évi költségvetés tervezete a népgazdaságfejlesztés állami tervének megfelelően a következőket tartalmazza: Bevételek 94 milliárd 725 millió Kčs Kiadások 94 milliárd 530 millió Kčs, úgyhogy a tervezett többlet: 195 millió Kčs-t tesz ki. A költségvetési bevételek és kiadások összehasonlítható alapon 10 százalékkal növekednek. (Folytatás a 2. oldalon.) i