Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-01 / 60. szám, szombat

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FOKOZÁSÁÉRT KHHHHHraHHmHWHHHtöiSHiHiHHíMiHiimiK^ Pihennek? Nem! A tavaszi munkálatokra készülődnek Az ősziekre is előkészítetté : a műtrágyát # A lucernára már szétszórták a ihomas-salakot 9 Sertésólat és juhaklot épí'enek © 30 mázsa búza trágyát. A téli időszakot gazdasági A tavasz eljöttével újból jeléled a határ, újból kezdetét veszi az évről évre megismétlődő küzdelem, hogy a termőföldből biztosítsuk a mindennapi kmyeret. Ezek az örömteli várakozás pillanatai: minél előbb kimenni a szán­tóföldre, hogy ebben az évben még gazdagabb legyen a termés, mint az elmúlt években. A tavasz eljöttével véget ér a szö­vetkezeti tagok téli pihenése is. Pihenés? Csak a rossz nyelvek állíthatják azt, hogy a szövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok télen csak pihennek és sem­bit sem csinálnak. Ilyen szavak egy­általán nem vonatkozhatnak a jó gaz­dára. Azt sohasem láthatjuk karbatett kézzel. A hosszú téli estéket is hasz­nosan fel tudják használni. Már né­hány éve járnak a szövetkezeti mun­kaiskolába, hogy eddigi ismereteiket további tudással gyarapítsák, ami a gyakorlatban lehetővé teszi számukra a magasabb termés elérését. Nappal is van elég munkájuk. A f első szeli szövetkezet tagjai min­den pillanatot felhasználnak arra, hogy alaposan felkészüljenek a tavaszi mun­kálatokra. Kitisztították a vetőmagva­kat, előkészítik a műtráavát, kijavítiák a gépeket és kihordják az istálló­Az úszori kertészek felajánlása A Gombai Állami Gazdasáa úszori kertészetében kötelezettségvállalást tettünk, hogy a Februári Győzelem 10 évfordulóiára és pártunk XI. kongresszusának tiszteletére terven felül 320 mázsa zöldséget és jó mi­nőségű magvakat termelünk. Bajnóczi János, Oszor épületek építésére használják fel: pár­tunk levele értelmében saját építkezési anyagból sertésólat és juhaklot építe­nek. Nagy a sürgés-forgás a pálovcei EFSZ-ben is. Az évi termelési tervben ui. úgy tervezik, hogy búzából 30 má­zsát termelnek hektáronként. Ez nem csekélység. Az ősziekre elegendő mű­trágyát kell előkészíteni, amelyet szét­szórnak a búza egész vetésterületén. Lucernából is többet akarnak ter­melni. Ezért műtrágyával trágyázták meg az évelő takarmány féléket. Va­Ifimennyi termékből sokkal többet akarunk termelni. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Vállalták — TELJESÍTETTÉK A királyhelmeci traktorállomás Feke­te Béla vezetése alatt álló bacskai-bri­gádközpontjának dolgozói az elmúlt i> J hónapban tartott értekezletükön Béres ' Péter indítványára felajánlást tettek. J Vállalták, hogy a Februári Győzelem ( 10. . évfordulójának tiszteletére a bri- í gád kezelésében levő valamennyi gépet ) kijavítják. A brigádközpont dolgozói vállalásu­nkat már 100 százalékra teljesítették. > Nem lebecsülendő ez a munka, ha te­' klntetbe vesszük, hogy a brigádközpont 4 10 dolgozója közül öt minden nap téli ? Í j tanfolyamra járt. Az értékelésen kitűnt, íj } hogy az első helyet Béres Péter, a ' •j másodikat Loksa Miklós, a harmadikat} V pedig Rodnár László biztosította ma­X gának. De a brigád többi tagja ls csak S árnyalati különbséggel maradt el az el­' sők eredménye mögött. ZELENÄK ISTVÄN Perbenyík. HATÁRIDŐ ELŐTT A surányi járás szövetkezeteiben jól halad az állatok összpontosítása. Alsószőlősön csak néhány héttel ez­előtt alakult át a kisebbségi szövet­kezet eflészközségivé, mégis ez ideig már 120 szarvasmarhát. összponto­sítottak. Ebből 55 a fejőstehén. Ter­vüket ezzel túlteljesítették. Az újonnan alakult alsópéli szö­vetkezet is azok közé tartozik, ahol jól halad az összpontosítás. A közös gazdálkodást 230 szarvasmarhával kezdték. Ezek harmadrésze fejőste­hén. Az összpontosítást azért tud­ták idejében megvalósítani, mert az építkezési csoport 10 nappal a határ­idő előtt elkészítette az összeszerel­hető tehénistállót. Bude Ferenc Orvoslásra váró probléma A Berzétei Állomási Gazdaságról szeretnénk néhány sort írni, mivel ott egész érdekes a helyzet. A mun­kások rendesen dolgoznak egész nyáron át, de még télen is. Azonban akadnak olyanok Js, úgynevezett bri. gádosok, akiknek otthon is van föld­jük, de amellett főleg a csúcsmun­kák idején, az állami gazdaságba is járnak dolgozni. Ez még nem lenne BARÁTI SEGÍTSÉG Kislúcson örömteljes nap volt az évzáró gyűlés, mely a múlt év gaz­d Ikodásának tükörképét adta. Jól dolgozott a tagság. Amíg 1956-ban a részesedés mindössze 1 korona volt, most 5,50 koronát fizettek munkaegységenként. Sidó Pál régi Té!en is van (ennivaló a kertészetben A királyrévi szövetkezetben 29 hek­tár földet megtrágyáztak a kerti nö­vények meg a dohány alá. Atlancsik Vince szakképzett kertész nagy körül­tekintéssel és szaktudással dolgozik a melegágyak elkészítésénél. Süllyesztett magágyakba 150 üvegablak alá már elvetették a magvakat. Télen megszőt­ték a meleg ágytakarókat is, hogy szükség esetén letakarhassák az ágya­kat. Bakó János, Királyrév isrierősöm boldogan mesélte, hogy több mint 4000 koronát kapott. A szövetkezetet segítette véd­nökségi üzemük, a Csehszlovák Posta bratisiavai I. számú postahivatala. A posta dolgozói 2000 brigádórát doigoztak le a szövetkezetben Kü­lönösen a cukorrépa betakarításánál tüntették ki magukat. Nemcsak munkaerőt, de autót is adtak a szö­vetkezetnek é^ 20 vagon cukorrépát hordtak ki az állomásra. Kapfinger Béla, Nagylúcs Készülnek a tavaszra A mihályfai szövetkezetben is ké­szülnek a tavaszi munkákra. A la­katosműhely dolgozói Wiedermann Béla műhelyvezetővel az élen a me­zőgazdasági gépeket javítják. Egy­idejűleg tisztítják a vetőmagvakat, s folyik a csíráztatás is. Pongrácz Géza, Mihályfa baj. Csakhogy megtörténik az is, hogy ezek az alkalmi munkások té­len is dolgozgatnak, s így az állan­dó munkásokat nem fizetett szabad­ságra küldik. Az a véleményem, hogy ez a munkamódszer helytelen, mert ezzel megkárosítják az állandó mun­kásokat. Fábián Sándor, Rozsnyó Először közösen A losonci járásban ebben az évben a második szövetkezet alakult. Ružinán 112 kis- és középparaszt alakított szövet­kezetet 450 hektár földdel. A szövetkezet elnöke Jozef Daniš lett. Már megkezdték a tagosítást és felkészültek az első tavaszi közös munkákra is. S. L., Losonc. 350 ezer korona értékű kötelezettségvállalás A szentesi szövetkezetesek 350 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Többek között vállalták, hogy minden tehéntől terven felül 150 li­ter tejet fejnek, a hízósertéseknél 5 százalékos takarmánymegtakarítást ér­nek el. A növénytermelésben jó mun­kával 5 nappal lerövidítik az agrotech­nikai határidőt. Parajos Lajos, Szentes Évről évre szebb ered­ményekről számolnak be Simonyiban az EFSZ évzá­ró közgyűlésén. A részese­dés az idén a tavalyinak a duplája s minden téren látni, hogy nem múlt el felettük az év hiába. Varga Lajos, a szövetke­zet zootechnikusa arról szá molt be, hogy a tagok ter­ven felül 170 mázsa ser­téshúst adtak be, mar­hahúsból kerek 100 má­zsa szerepel többletbeadás­ként. Tejből 56 390 litert adtak be plőiráson felül, tojásból csaknem 15 ezer darabot kaptak a dolgozók gyermekei a simonyi szö­vekezetesektől terven felül. A beszámolóból megtudjuk, hogy, az állami tervet az állatállományban is túltel­jesítették. Ezt azzal érték el, hogy a szarvasmarha­szaporulat túlnyomó részét meghagyták tenyésztésre. A tejtermelésben nem érték el azt •> -•''nvonalat, amit \ siknres állattBnynsy.tá s alapja a bőséges takarmány a többi termelési ágban elért eredményeik feltéte­leznek. Az oket ott lehet keresni, hogy nem volt megfelelő közös istállójuk. A z év vége felé befejez­ték iz új K 98-as istál­ló építését. Az eredmény azonnal szembeötlő volt, mer* az új istállóban már az első napon 30 literrel többet fejtek, mint azelőtt, s ez az eredmény napról napra fokozódott. Átlagosan 11 malac egy kocától szép eredmény. Ennyi volt a simonyiak eredménye. Folyamatosan gondoskodtak a kocák pót­lásáról. Gyapjúból terven felül 58 ezer koronát kap­tok, sajtért 5400 koronát. A tervezett "0 000 mun­kaegységet túllépték — adja tudtunkra a beszámo­ló. B. Szaniszló István vl­tafelszólalásából aztán ki­derül, hogy a 3000 munka­egységtöbblet az ellenőrző bizottság jobb munkája esetén elkerülhet;) lett vol­na. A jövőben jó példa lesz a simonyiak számára, hogy a tagság és a vezetőség legszorosabb együttműkö­dése az alapja a sikeres munkának. A szorgalmas munka jutalma nem marad el a közösben. Asztalos József csak április óta dolgozik. Ez évi eredmé­nye 42 mázsa szemester­mény és 17 000 korona. *lódi László sertésgondo­zó egymaga 210 sertésről gondoskodott. Termelt 263 mázsa sertéshúst s hizla­lási erodménye is kiváló. Egyike a szövetkezet leg­jobb dolgozóinak. Keresete annyi, hogy kevés munka­helyen keresett volna töb­bet. Munkájával meg van elégedve a vezetőség és társai is. Klinko János rokkant ember, de a szö­vetkezet így is tud ke­nyeret biztosítani számára. Zárszámadáskor még közel 5000 koronát kapott a természetbenieken kívül. Kiváló eredményeket érnek el a növényterme­lésben is. Böd László ag­ronómus is, de a tagság is tisztában volt vele, hogy a sikeres állattenyésztés^ alaoia a bőséges takar­mány. Naay mennyiségű silótakarmányuk van ta­vaszra s a jelenleginél több tejet akarnak ter­melni — hangzott Böd László agronónms beszá­molója. Az évzáró gvűlés után vidám mulatságga' fejez­ték be a sikeres évet a simonyi szövetkezptesek. Agócs Vilmos Az újonnan alakult tahanovcei EFSZ legelőin már néhány napja Hernyó­talpas traktorok dübörögnek és a legelőket szántófölddé változtatják,, 68. hektárnyi kishozamú legelőn idén tavaszi keverékeket vetnek, hogy elegendő mennyiségű takarmányt biztosítsanak a növekvő állattenyésztési termelés számára. Ladislav Mitro, Tóth Sándor és Takács János traktoro­sok már 30 hektárnyi legelőt szántottak fel a tahanovcei határban. Foto: Ján Kočiš — ČTK Mégiscsak jó a prémium Kicsiben kezdték — Sokat hallottunk, sokat beszél­gettünk a teljesítmény szerinti ju­talmazás bevezetéséről — mondja Fa­zekas Béla, a kistárkányi szövetkezet elnöke. — Volt idő, amikor egész gyűlések tárgyalását képezte a prémium-rend­szer igazságos alkalmazása — foly­tatja élénken. Ám a sok beszédet, a lehetőségek latolgatását mégiscsak tett követte. Kistárkányban kezdetben csak a zöldség és a gyümölcskertészetben kí­sérleteztek. Már az első év jó ered­ményeket hozott. A vezetőség tudatá­ban volt, hogy a teljesítmény szerinti jutalmazás a legjobb mozgatóerő a termelés növelésére, mivel az anyagi érdekeltség alkalmazásának ez az egyetlen helyes módja. — De hogyan tovább — vitatkoz­tak, hisz nem minden újítás talál mindjárt megértésre a tagság köré­ben. S talán éppen abban volt sze­rencséjük, hogy csak a zöldség és a gyümölcskertészetben alkalmazták. A tagság látva, hogy e tagok évvégén a rendes részesedés mellett még je­lentős prémiumot is kapnak, — gon­dolkodni kezdett. — Miért ne kap­hatnék én is — hangzott itt is, ott is egy-egy megjegyzés. Volt nem egy eset, amikor a tagok maguk kérték a szerződések megkötését. A lavina megindult Kistárkányban egyre többen kezd­tek beszélni a prémiumról. Többek­nek nem volt még világos, de egyet láttak: ha túlszárnyalják a termelési feladatokat és csökkentik a termelési költségeket, további jövedelmet biz­tosítanak maguknak. A vezetőség elérkezettnek látta az időt az első komoly lépés megtételére. Taggyűlést hívtak egybe, ahol a tag­ság aprólékos magyarázat után egy­hangúlag elfogadta a teljesítmény szerinti jutalmazás általános beveze­tését. Ezzel a lépéssel új termelési forma távlatai nyíltak meg a kistár­kányi szövetkezetesek előtt. 1957 tavaszán munkához láttak A már bevált csoportos gazdálkodás minden előfeltételt biztosított nagy tervük megvalósításához. Részletes megbeszélések következtek a csopor­tokkal, melyek szerint újabb intéz­kedéseket hajtottak végre a csopor­tokon belül a személyes felelősség megszilárdítására. Ez a lépés nagy munkát adott, de Bálint István könyvelő szívesen vál­lalta, mert meg volt győződve, hogy a szövetkezet és a tagság javát szol­gálja. Papírra vetették a csoportok termelési feladatait, meghatározták a munkaegységszükségletet, kiosztot­ták az élő és holt leltárt s végül meg­kötötték a csoportokkal a termelési szerződéseket. A munka nagy lendülettel megindult A múlt év tavaszán a kistárkányiak új anyagi érdekeltségtől vezetve lát­tak munkához. A nyár folyamán meg­táVtott értékeléseknél világosan lát­ható volt, hogy a prémium-rendszer be fog válni. Ez a tudat még jobban ösztönözte a tagokat a termelés nö­velésére, még jobban elmélyült a termelés iránti érdekeltségük. A cso­portok között élénk versengés alakult ki. A vezetőség örömmel látta, hogy a szövetkezet megérdemelten kapta meg a JNB tanácsának vándorzászla­ját. A szorgalom, a kitartó és becsü­letes munka meghozta a várt eredmé­nyeket. A föld meghozta gyümölcsét Lezárták a gazdasági évet és elér­keztek az évzáró gyűléshez. A tagság igen nagy érdeklődéssel készült a nagy napra. Noha világos volt vala­mennyiük előtt, hogy jők az eredmé­nyek, — mert nem hallgathatjuk el, hogy a kistárkányiak ceruzával a ke­zükben dolgoztak — a végső ered­mény azonban csak a zárszámadáskor mutatkozott meg. A mérleg örömtel­jes sikerekről adott számot. A mun­kaegységekre tervezett 20 korona he­lyett 22 korona, azonkívül a prémiu­mokra mintegy 170 ezer korona lett kifizetve. Mindez nagyban növelte a tagok egyéni jövedelmét is. A valóságban nem 22 korona volt A prémium bevezetésének első éve örömteljes eredményeket hozott. Pél­dául a zöldségtermesztésben az I. csapat részesedése nem 12, hanem 17.30 korona volt. A II. csapatnak azonban már csak 14,30 korona jutott. A dohánytermelésben az I. csapatban 18.20, míg a II. csapatban 18.30 koro­na volt a részesedés. A cukorrépánál volt a legszebb az eredmény, mert a 12 korona részesedésen kívül minden ledolgozott munkaegység után 10 ko­rona prémiumot kaptak. További pré­miumok kifizetésére került sor a gyümölcskertészetben, a burgonyánál és az állattenyésztés különféle sza­kaszain is, valamint a fuvarosoknál. Kistárkányban meghonoso­dott a prémium-rendszer A szövetkezet tagsága megelége­dett s elmondhatják, hogy a munka­jutalmazásnak ez a legigazságosabb formája. Mindenkinek érdeme szerint — jelszóval indulnak az 1958. gazda­sági év termelési feladatainak meg­valósításáért. — Mindennek legalap­vetőbb feltétele a további szorgalmas munka — mondja Fazekas László agronőmus. Kistárkányban ez szilárd alapokon áll és minden feltétel meg­van arra, hogy a termelés eme új ju­talmazási módja újabb nagy sikereket hoz a szövetkezetnek. Kaszonyi István AZ ADOTT SZÓHOZ HÍVEN A Komáromi Állami Gazdaság kissharcsási birtokán a kertészeti munka­csoport Ivan Mihállyal, a kertészet vezetőjével méltóan készült a Februári Győzelem megünneplésére. Vállalták, hogy a 660 négyzetméternyi melegágyban termelt korai zöld­séget egy héttel a tervezett határidő előtt-adják át a begyűjtő-szerveknek. Két előnye is van ennek, mégpedig, hamarabb kerül a piacra jó minőségű, korai zöldséa és korábban megkezdhetik a második növénykultúra ültetését. A melegágyakba már elültették az előre elkészített palántát, mégpedig 120 négyzetméteren salátát, 180 négyzetméteren meq karfiolt. A karfiol kere­sett cikk, darabonként 3.60 koronát kapnak érte. Elültettek továbbá 180 négyzetméternyi területen kalarábét és ugyanilyen területen paprikát. Czímer Lajos, Csallóközaranyos UJ SZÓ 5 * 1958. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom