Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-13 / 72. szám, csütörtök

Hd évtizede a munkásosztály élén Egy gondolat, amely mindenkié A múlt év végén, a párt levelének megvitatása so** rán született meg a nagymegyeri járásban is az az elhatározás, hogy a második ötéves terv jeladatait határidő előtt, vagyis 1960 helyett már 1959-ben teljesítik. Ez az elhatározás már akkor a járás kommunistáinak jó munkáját dicsérte. A felvilágosító és rendszeres nevelő munka során már annyira jutottak, hogy a járás földművesei komolyan foglalkoztak a levél alapján rájuk háruló feladatokkal, az ország gondjait a magukénak is tekintették. Az őszi és téli estéken a szövetkezetek irodáiban éjszakába nyúló megbeszélések folytak és ezeknek a megbeszéléseknek az alapján született meg a fentebb már említett nagyszerű elhatározás. Mielőtt azonban kimondták volna a döntő szót, a helyi pártszervezetek és a járási pártbizottság is komolyan fontolóra vették a reális lehetőségeket. ' A hat'rozat megszületett A levéllel kapcsolatos vita során . tehát megszületett az elhatározás. Ezzel azonban távolról sem ért véget ez elhatározás valóra váltása érdeké, ben a lehetőségek keresése. A gondolat, amely a járásban ma mindenkié, ' egyformán foglalkoztatja a kommu, nistákat és pártonkívülieket, a szövetkezetek, az állami gazdaságok és ' a traktorállomás dolgozóit A falusi pártszervezetek gyűlésein erről a nagys-zerü, de nem könnyű feladat « megvalósításáról esik a legtöbb szó. ( Erről beszéltek a szövetkezetesek a zárszámadások alkalmából és ez volt • a vezérvonala az e napokban megtar, tott járási szövetkezeti konferenciának is. Röviden szólva, a gondolat, amely mindnyájuké, él az . emberek, ben, foglalkoztatja őket A nagy elhatározás megvalósítását minden ' egyes szövetkezeti tag személyes kötelességének is tartja, mert látják, saját életkörülményeik alapján ta' pasztalják, hogy a feladatok mielőbbi teljesítése az életszírivonal rohamos emelkedését vonja maga után. A lehetőségek Már több esetben adtunk hírt azokról a nagyszerű eredményekről, melyeket a nagymegyeri járás az elmúlt évek során elért. Szinte már hagyományossá vált, hogy a nagymegyeri járás minden évben az országban elsőként teljesítse gabonabeadási kötelezettségét. Az is szinte természetes már, hogy a járás a többi mezőgazdasági termékekből is példásan és idejében teljesítse kötelezettségét, sőt az előírt mennyiséget meg is toldja. Hogy mi ennek a titka? Mindenekelőtt az, hogy a járás területén ' a szövetkezeti gazdálkodás már az elmúlt évek során is nagy méreteket öltött. Országos méretben is azok közé a járások közé tartozott, amelyekben legnagyobb teret hódított a szö' vetkezeti gondolat összegezve az előbb mondottakat, a nagymegyeri járás sikerei a szövetkezeti gazdálkodás nagyméretű kibontakozásában gyökereznek. A nagyüzemi gazdálkodás bővülésével járási méretben is évről évre emelkedtek a hektárhozamok. Az állattenyésztés is évről évre magasabb színvonalra emelkedett. A szövetkezeti mozgalom bővülése és ennek folytán a termelés színvonalának emelkedése kézzelfogható bizonyítékokkal támasztotta alá a közös gazdálkodás minél előbbi megvalósításáért fáradozó kommunisták igazát. A termelés növekedésével a jólét is egyre magasabbra emelkedett. Ezen keresztül a legegyszerűbb parasztember is belátta, hogy az állam érdekei megegyeznek az ő személyes érdekeivel. Ha szövetkezik, a traktorállomás leveszi válláról a munka nehezebbik részét. A gépek munkája nyomán többet terem a föld, több jut az államnak, nagyobb a bevétele neki is. Már csak 750 hektár A szövetkezetek alakítása terén elért sikerek a járás kommunistáinak 1 erőt kölcsönöztek a további munkához. A sikerek láttára nem szállt fejükbe a dicsőség, hanem továbbra is fáradhatatlanul harcoltak a párt irányvonalának minél tökéletesebb megvalósításáért. Az áldozatkész munkának a múlt év során sem maradt el az eredménye. A már meglévő szövetkezetek tagsága 522 belépővel és a közösen művelt föld 1370 hektárral gyarapodott. Amikor a járás kommunistái, szövetkezetesei kimondták a döntő szót, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik, már csak 750 hektár volt egyéni tulajdonban. A járás földterületének 98,8 százalékán folyt nagyüzemi, illetve szövetkezeti gazdálkodás. A legfontosabb alap tehát már adva volt ahhoz, hogy vállalt kötelességüknek reális alapja legyen. A szövetkezeti mozgalom ilyen nagyméretű előrehaladása már megfelelő alap arra, hogy a termelés járási méretben is lényegesen emelkedjék, és a második ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítsék. A múlt év mérlepe A járásban tehát a föld döntő részén már szövetkezeti gazdálkodás folyik és ez alapvető föltétele a termelés állandó növekedésének, s végeredményben annak, hogy a vállalt kötelezettség valósággá váljék. De ha az elhatározást szülő tényezőket vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az eredményeket sem, amelyeket már a múlt évek során elértek a szövetkezetek. Hogy csak a legfontosabbakról tegyünk említést: Az 1956-os évhez viszonyítva a múlt évben a szövetkezetesek 5 és félmillió koronával növelték jövedelmüket. Az említett összeg mögött természetesen látni kell a termelés növekedését is, látni kell azt, hogy a gabonafélék hektárhozama járási méretben majdnem két mázsával, a kukorica hektárhozama 11 mázsával, a cukorrépáé pedig 158 mázsával emelkedett. A növénytermelésben elért eredmények mellett az állattenyésztés terén is nagy változások történtek. A szarvasmarha sűrűsége 100 hektárra járási méretben a múlt év során 6 darabbal bővült. Nem volna azonban teljes a kép, ha nem szólnánk arról, hogy a múlt év során járási méretben a tejhozam 184 literrel emelkedett, a malacok elválasztási átlaga pedig majdnem 3 darabbal növekedett. Termővé teszik a terméketlen talajt A mezőgazdaságban a legfőbb termelőeszköz a föld. Mivel ez csak korlátolt mennyiségben áll a szövetkezetek rendelkezésére, azon iparkodnak, hogy minden talpalatnyit jó megműveléssel kiváló termővé tegyenek. A jövő évben ezen a téren még nagyobb eredményeket akarnak elérni. Vállalt feladatuk sikeres megvalósítása érdekében az idén új csatornák építésével és a régiek rendbehozásával további 750 hektárt akarnak jó termővé tenni. Hogy azonban ez a terv valósággá váljék, az állami segítség mellett a szövetkezetesek munkájára is szükség lesz. A latalok is segítenek Míg a szövetkezetek képviselői a járási nemzeti bizottság nagytermében a jövőről beszélgetnek, a CSISZtagok a járási titkárságon arról tárgyalnak: hogyan járulhatnának ők is hozzá, hogy a járás vállalt feladatának eleget tehessen. Akadnak emberek, akik — ha a fiatalságról van szó, — csak legyintenek: mit a mai fiatalok... Akik így gondolkoznak, rosszul ismerik fiatalságunkat. Igaz, elvétve akadnak semmittevők, de a fiatalság zöme megfelelő vezetés mellett lelkes építője hazájának. Ez áll a nagymegyeri járás fiataljaira is. Érzik, tudják, hogy mindaz, ami a járásban történik, az ő boldogabb, szebb életük megalapozását is jelenti. Míg a szövetkezeti konferencia tárgyalt, ők határozatot fogadtak el, melynek értelmében új csatorna építésével és a régiek javításával 130 hektár földet tesznek termővé. Ezt az elhatározásukat pártunk XI. kongresszusához kötötték. így akarják meghálálni azt a legmesszebbmenő támogatást, amit az ifjúság a párttól, szocializmust építő társadalmunktól kap. Befejezésképpen még csak annyit, hogy a nagymegyeriek elhatározása, amely ma mindenki ügye, az adott lehetőségek legmesszebbmenő kihasználása mellett győzelemre jut. SZARKA ISTVÁN A „Az ipari termelés az utóbbi években átlagosan 10 százalék9 kai fokozódott és több mint 200 •

százalékkal múlja felül az 1937. évi ipari termelést. A beruhá0 zási építkezés is fokozódik, a •

legutóbbi 2 év alatt 31 százalékkal növekedett." (Široký elvtárs beszédéből a CSKP KB februári ülésén.) Ha iparunk fejlődését Szlovákia szemszögéből nézzük, úgy a tavalyi év a háború előtti évekhez viszonyítva, már óriási ugrást jelent. Míg a felszabadulás óta iparunk termelése országos méretben az 1937. évhez viszonyítva háromszorosára növekedett, addig Szlovákiában 7-szeresére. 1948tól tavalyig Szlovákia Ipari termelése 246 százalékos növekedést mutat. Az elmúlt 10 év alatt az állam 47 milliárd* koronát fektetett be Szlovákia gazdaságának fellendítésére. Ez az összeg több, mint 26 százaléka az egész ország területén befektetett költségeknek. Ezzel szemben az ország ipari termelésében Szlovákia addig csak 17 százalékkal veszi ki részét. Világos tehát, hogy Szlovákia önmaga nem lett volna képes ennyi beruházást eszközölni az iparosításra, mivel az ország bevételéhez kisebb méretben járul hozzá, mint amennyi befektetés az állam költségvetéséből Szlovákia számára jut. Az egykori elhagyott vidék iparának, gazdaságának rohamos fejlődését, Szlovákia népe életszínvonalának állandó növelését elsősorban pártunk böjts vezetésének s a testvéri cseh nép önzetlen segítségének köszönhetjük. Ma már büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt 10 év minden szakaszára, mely számunkA surányi szövetkezet tavaly jó eredményt ért el a növénytermesztésben. Ez a siker az asszonyoknak is köszönhető. A múlt év folyamán az asszonyok 29 420 munkaegységet dolgoztak le. Átlagosan 105 nő vett részt a munkában, mindegyikük 280 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben. Meg kell dicsérni Vŕbová elvtársnő ötgyermekes anyát, aki a szövetkezetben 368 munkaegységet dolgozott 1898. március 13. fontos határkövet jelent az oroszországi forradalmi munkásmozgalom történetében. 60 évvel ezelőtt ezen a napon egyesültek Minszkben a szétszórt oroszországi marxista csoportok az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártban, melyből a fejlődés folyamán a Szovjetunió Kommunista Pártja alakult ki. A párt első alapító kongresszusának jelentőségét különösen akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha megvilágítjuk a múlt század utolsó évtizedeinek oroszországi társadalmi viszonyait és a forradalmi eszmék terjedésének útjait. A cári Oroszország ipara az 1861. évi jobbágyfelszabadító reformok után határozott fejlődésnek indult. Ez a fejlődés szükségszerűen megteremtette a népes proletariátust, mivel hogy az 1861-es reformok meghagyták a parasztságot elnyomó hűbéri csökevényeket, s ha földhöz is jutottak, képtelen voltak megélni terméséből, ezenkívül még kötelesek voltak az úri birtokon is dolgozni így hát a „szabad parasztok" kénytelenek voltak elhagyni falvaikat es olcsó munkaerejüket eladni a gyártulajdonosoknak. Éhbérért napi 1416 órát voltak kénytelenek dolgozni és a legkisebb hibáért is levontak bérükből. A legelemibb biztosítás sem létezett számukra. A nőttön-nőtt elégedetlenség jó táptalaj volt a forradalmi eszmék terjedésére. A nemzetközi forradalmi mozgalom hatasára Oroszországban is megalakultak az első marxista-körök, majd később a legtekintélyesebb marxista szervezet, a Plehanov-féle Munka Felszabadításának Szövetsége. Noha ezek a körök marxista programot hirdettek, a gyakorlati életben kevés eredményt értek el; a forradalmi értelmiség zavaros nézetei és a munkásosztály mindennapi életétől való elszakítottság gátolták őket a forradalmi munka kibontakoztatásában. így a Munka Felszabadítása Szövetségének legnagyobb eredménye a Kommunista Kiáltvány lefordítása és eszmélnek propagálása volt. ra sok gazdag eredményt és örömet hozott. Erről beszélnek azok a statisztikai adatok is, melyek az átlagbér növekedéséről, a lakások építéséről tanúskodnak. Az ipari dolgozók átlagkeresete Szlovákiában az elmúlt években havi 689 koronáról 1227 koronára emelkedett. Tíz év alatt az állam költségén 83 ezer lakásegység épült és ugyanakkor 100 ezer magánépítkező költözött be takaros családi otthonába Szlovákia területén. És Szlovákia jövője még szebbnek és gazdagabbnak mutatkozik. Hisz csak tavaly 6 milliárd korona beruházást eszközöltünk Szlovákiában és ez az összeg évről évre növekszik. 1957ben a lakosság takarékbetétei 560 millió koronát tettek ki. Nagyban növekedett az ipari cikkek és az élelmiszerek fogyasztása is. Mindezek a számok és adatok, bármerre is járunk, a gyakorlatban mutatkoznak meg a legjobban. Minden lépésen látjuk, érezzük ezt a nagy változást, melyet népi demokratikus rendszerünk nyújt a dolgozó népnek. Erről is beszéltek tavaly a prešovi kerület dolgozói a párt levelének megvitatása alkalmából. Ezrek és tízezrek értékelték az eddigi eredményeket és egyben azt is javasolták, hogyan duplázhatjuk meg a jövőben azt, amit már eddig elértünk. Az egykori munkanélküliekből, favágókbői, földművesekből lett ipari munkások, technikusok sok problémához szóltak hozzá lelkesen, meggondoltan, mert hisz már régen saját érdekükké vált az ország érdeke. A Bystréi Cementgyár dolgozói például a párt levelének megvitatása után elhatárpzták, hogy megjavítják a munkaszervezést, feltárják a rejtett tartalékokat, olcsóbbá teszik és meggyorle. Istenes elvtársnő is elégedetten zárta le az évet, mivel 442 munkaegységgel dicsekedhet. A surányi járás szövetkezeteinek vagyona a múlt évben csaknem 30 millió koronával gyarapodott. Ebben az eredményben benne van a nők tevékeny munkája is. Az idén a szövetkezetekben még több női munkaerőre lesz szükség, főleg ott, ahol kibővült, vagy újonnan alakult a szövetkezet Buda Ferenc Üj korszak kezdődött az oroszotu szági forradalmi mozgalomban 1894« ben Lenin Pétervárra érkezése után, amikor a marxisták egyre jobban közeledtek a tömegek életéhez és az elméleti munkát összekötötték a gyakorlati forradalmi tevékenységgel. Lenin vezetésével 1895-ben Pétervárott megalakult a Munkásosztály Felszabadításának Harci Szövetsége, mely lerakta az igazi proletárpárt alapjait. A centralizmus és szigorú fegyelem elveire épült és példát mutatott arra, hogyan kössék össze a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal. Mivel fontos elméleti kérdésekben (pl. a személyiség történelmi szerepe kérdésében stb.) zavaros nézetek uralkodtak marxista Körökben, elérkezett az ideje annak, hogy ezek a körök egységes szervezetbe tömörüljenek és alárendeljék magukat egy központi vezetésnek. Erre volt hivatva a minszki kongresszus, mely 1898. március 13-án ült össze. A kongresszus kihirdette az egységes Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulását. A kongreszszus a párt szervezeti szabályzatáról és a nemzetiségi kérdésről tárgyalt. Csak határozatait foglalta írásba, mivel az illegalitás körülményei közepette nem volt célszerű jegyzőkönyvbe foglalni tárgyalását. Határozatában a kongresszus leszögezte, hogy a párt a Központi Bizottságon keresztül felveszi a kapcsolatot az Oroszország területén levő többi forradalmi pártokkal és elismeri minden nemzet önrendelkezési jogát, ami fontos tény volt Oroszország népeinek mozgalmában. Noha az I. kongresszus nem oldotta meg az oroszországi forradalmi mozgalom minden időszerű kérdését, határozottan fontos szerepet játszott a mozgalom további irányának megszabásában. Lerakta a proletariátus marxista pártjának alapját és egyengette azt az utat, melyen később Lenin vezetésével a bolsevikok győzelemre vezették az orosz proletariátust és megvalósították a szocialista forradalom programját. sítják a termelést. Az eredmény az év végén már meg is mutatkozott. 18100 tonna cementet termeltek terven felül. A járási és helyi nemzeti bizottságok is aktívan kivették részüket a kerület helyi anyag forrásainak feltárásában és kihasználásában. Ez az akció csak tavaly 380 ezer darab tégla, 30 ezer darab betonfedőlap, 33 300 köbméter kő, terven felüli elkészítését eredményezte. A prešovi kerület dolgozóinak túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy nem lehet újabb óriási összegeket befektetni, új gyárakat, iskolákat, kórházakat építeni, ha nincs rá fedezet, vagyis ha nem növeljük a hatékonyságot, a termelést. A CSKP KB februári plénuma világosan rámutatott újra erre a fontos kérdésre és újból aláhúzta a hatékonyság növelésének fontos szerepét a gazdaság továbbfejlődésének szempontjából. A prešovi kerület gazdasági fellendülésére államunk továbbra is nagy figyelmet fordít. Rövid időn belül újabb gyárak épülnek fel Kelet-Szlovákia vidékein és nyújtanak száz és ezer munkásnak alkalmazást. A tavalyi pártkonferencia határozata értelmében 1960-ig 3 és félmilliárd korona értékű beruházást kell Kelet-Szlovákia vidékein eszközölni és ebből az öszszegből már 1 millió 250 ezer korona be is van fektetve. Ott van a Prešovi Autójavító Üzem épülő falaiban, csarnokaiban, a Homonnai Kapron-gyár gépi berendezéseiben, a Stropkovi új Tesla-gyárban, a Medzilaborcei Transporta-gyárban, a Svldniki Ruhagyárban a Bardejovi Cipőgyárban stb. És 1960-ig még kétmilliárd korona kerül a prešovi kerületben befektetésre. Az egész kerület szinte felismerhetetlenül megváltozott. Bármerre megyünk, mindenütt új kép tárul szemünk elé, mely új életet jelent a

z itteni lakosság számára. Gyárak kéményei merednek a magasba, üzemek csarnokai emelkednek a festőien szép vidék hátterében, ahol valaha csak krumpliföldecskék húzódtak. Ha ma bárki is hazajönne a nyomor elől 50 év alatt kivándorolt 300 000 ember közül, aligha ismerne rá szülőföldjére. Erről a nagy változásról, erről az örömteljes életről szól majd a prešovi kerületből írott cikkeink sorozata. H. S. Kitüntették az élenjáró dolgozókat Ä Zselízi Állami Gazdaság dolgozói — mint már jelentettük — a múlt évben igen jelentős előrehaladást tettek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. E dicséretes munkateljesítményeknek eredménye íz lett, hogy a birtok 1957-ben közel egymillió korona jövedelmet mutat ki, ezenkívül terven felül beadtak 37 vagon gabonát, 30 ezer liter tejet és 510 vagon cukorrépát. A jó eredmények nemcsak népgazdaságunk folyamatos fejlődesének útját egyengetik, növelik a dolgozók életszínvonalát is, ami ezúttal megmutatkozott a munkások körében, nem csupán a kereseti lehetőségeknél, hanem a külön díjazásoknál és értékes ajándékoknál is, amit munkásaink közt osztottak széjjel. Motorkerékpár, televízió, mosógépek, férfi és női kerékpá-ok, kerültek kiosztásra. Nagy terjedelmet igényelne a szép eredmények részletes ismertetése, ezért csak néhány példát említünk meg. Fejés és állatgondozásban a birtok első gulyása Csudai József a zselízi részlegen, aki az 1957-ben 36 ezer liter tej helyett kifejt 48 700 litert, tehát 125 százalékra teljesítene tervét. Második Párák János fejő, a zálogosi gazdaságból, harmadik Zsilina János Múlásról. A birtok kertészeti kollektívája Hegedűs Kálmán vezetésével Zselíz

en a birtok központi kertészetében 340 800 korona forgalom mellett 166 százalékos eredményt ért el, 2. az ároki kollektíva Nagy Lajos vezetésével 258 500 korona forgalommal 150 százalékra teljesítette tervét. A birtok gazdasági részlegeinek kollektívái a következő sorrendben tüntették ki magukat jó munkájukkal. 1. Zselíz, 2. Lekér-puszta, 3. Bajka. P. S. Oroszka SZORGALMAS ASSZONYOK Barangolás a nyomor és kivándorlás egykori hazájában EGY ORSZÁGRÉSZ ÚJJÁSZÜLETIK Beruházási politikánk és a prešovi kerület ÜJ SZÓ 5 * 1958. március 1*