Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-06 / 65. szám, csütörtök

A Csemadok járási konferenciája Érsekújvárott Lapunk hasábjain már megírtuk, hogy eredményekben és kulturális tevékenységben rendkívül gazdag év után kerül sor a Csemadok járási konferenciáinak megrendezésére. E 'tény magában véve is feljogosít hinnünk, hogy ez idén egy-egy járási 'Csemadok-konferencia a csoportok •elvégzett és elvégzésre váró munkájának szemléje lesz. Mit, hol csináltak jól? Hol, mit kell még csinálniok? — "— kérdésekre vártunk és várunk tárgyilagos választ. A március 2-án Érsekújvárott magrendezett járási konferencia e kérdésekre megadta a választ s az összejövetel valóban az elvégzett és elvégzésre váró munka szemléje volt. A tanácskozásról írva így elöljáróban is elmondhatjuk: a konferencia jó munkát végzett. Ha a küldöttek az elhangzottakat megszívlelik s ki-ki a maga munkaterületén érvényesíti azokat, akkor az érsekújvári járás Csemadok-csoportjainak munkája a jövőben minden bizonnyal lényegesen megjavul. A konferenciáról szóló jegyzeteinket hem kezdjük most a beszámoló egy,egy vitafelszólalása, majd a zárszó ismertetésével. Megpróbáljuk az összejövetelen elhangzott fontosabb gondolatokat összefoglalni, s amennyire a konferencián nyert ismereteink lehetővé teszik, az érsekújvári járásban működő Csemadok-csoportok munkájáról adunk hírt. A szimői helyi csoportról kell elsősorban szólnunk. A konferencia egyértelműen megállapította, hogy Szimőn van a járás legaktívabb helyi csoportja. A szimőiek tevékeny és sokirányú kulturális munkát végeznek. Érsekújvárott hasonló a helyzet. Itt azonban bajok voltak a műsorpolitikát illetőleg. Az érsekújváriak, főleg az operettek játszásának kérdésében, nem láttak mindenben tisztán. Ami nézeteltérés tevékenységük során előfordult, ebből eredt. A véleménykülönbségek azonban megoldódtak. Ma már Érsekújvárott is sok kérdésre másképpen néznek, mint a múltban. Számlájuk javára íródott, hogy rendkívül lelkesen, nagy odaadással vettek részt kultúrházuk rendbehozásán, s az elmúlt hónapokban mintegy 11 ismeretterjesztő, előadást rendeztek. Több mint kétéves szünet után újjáalakították énekkarukat s ezen a téren is megkezdték a munkát. Ku-turális életükben ma már jelentős szerepet látszik irodalmi csoportjuk, s erről szintén sok szó esett. A kör tagjai a konferencián nyert tanulságokat munkájuk során bizonyára felhasználják, s a jövőben körültekintőbben fognak dolgozni. A konferencia az ondódi helyi csoportot a leggyengébben dolgozó he'*i csoportként emlegette. Az ondódiak kulturális tevékenysége úgyszólván semmi. Közömbösek, nem törődnek a kulturális élettel, a tanulni vágyó fiatalokkal s tagdíjaik rendezésére sem fordítanak gondot. E kötelezettségeiknek alig 10 százalékig tettek eleget. A magunk részéről az ondódiak küldöttjét marasztaljuk el, aki nem beszélt helyi csoportjuk munkája fogyaMegkezdődtek a J. K. Tyl-iinnepségek T Josef Kajetán Tyl cseh drámaíró szülőhelye, Kutná Hora alaposan felkészült az 1958. évre, melynek során megünnepeljük a prágai Nemzeti Színház megalapítója 150. születésnapjának évfordulóját. Az ünnepségeket a prágai Zdenék Nejedlý Színház Tyl „A Strakonice! dudás" színdarabjának bemutatójával február 4-én nyitotta meg. A megnyitást a Tyl-ünnepségek programjának keretében számos további akció követi. Az ez idén sorrendben már XIV. „Tyl Kutná Horája" akció keretében a rakovníkí, a mélníki, a Mladá Boleslav-i, a Kutná Hora-i, a tŕebiči, sőt a szlovákiai Vrútky-i

y műkedvelő együttesek mutatják majd be művészetüket. A program szerint az első előadást március 8-án, az utolsót pedig április 12-én tartják. A műkedvelő együttesek Tyl két színdarabján kívül bemutatják majd Shakespeare, Goldoni, Stodola, és Kohout drámai és zenei alkotásait. A Kutná Hora-i nézőközönség az ünnepségek során részt vehet majd a legkiválóbb színiegyüttesek immár negyedik nemzeti szemléjén. E szemle programját a műkedvelő együttesek értékelése után állapítják meg. Eddig annyit tudunk, hogy a szemle valószínűleg május 9-én veszi kezdetét és egy hétig tart. Valamenynyi Kutná Hora járásbeli műkedvelő összefogott, hogy betanulja J. K. Tyl egyik első elbeszélésének a „Rozina Ruthardová" cimű prózai műnek drámai feldolgozását. A műkedvelők ezt a drámát június 22-én adják majd elő és még aznap értekezletet tartanak J. K. Tyl életművéről. Az ünnepségek programjának utolsó pontjaként megrendezik a Kutná Hora-i Színház Nyár akciót. Július, augusztus és szeptember havában hivatásos, valamint műkedvelő együttesek lépnek majd fel szabadtéri színpadokon. Az ünnepségek keretében előkészítik továbbá a J. K. Tyl személyére vonatkozó ereklyék kiállítását, a Honismereti Múzeum megnyitását és a „Tyl és Kutná Hora" clmú könyv kiadását. Ez a könyv J. K. Tyl életéből és müveiből meríti tárgyát. A könyv a Népművészeti Alkotás Központja és a Kerületi Népművelési Otthon közös kiadásában jelenik meg. IMRICH MIRKO TUDÓSÍTÓINK jelentik Naprágy Nagy Lajos, a naprágyi színjátszók munkájáról küldött méltatást. Tudósításában többek között ezeket írja: — A naprágyi színjátszók ismét kitettek magukért. Az elmúlt napokban ^Szigligeti Ede Cigány című színdarabjának előadásával felejthetetlen él'ményt nyújtottak a nézőknek. Az együttes minden tagja elismerést érdemlően játszott, de Füzér Dezsőné és Kubai József átlagon felüli játékukért külön dicséretet érdemelnek. Somorja — A somorjai 11. éves középiskola tantestülete — írja tudósításában Jakubec Géza — február 19-én a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság előadássorozatának keretében kultúrtesttel adózott a haladó szellemű nagy lengyel csillagász, Kopernikusz emlékének. A nagy közönség 'számára rendezett ismeretterjesztő .előadáson Kopernikusz életéről és életművéről Kindernai Ede történelem és földrajztanár tartott előadást. Levelezőnk tudósítása további ré.szében elmondja, hogy a kultúresten, melyen a közönség nagy számban jelent meg, Kopernikusz életéről lengyel •dia-filmet vetítettek. Az estnek szép .sikere volt. A tantestület most egy új "előadással egybekötött Dia-film vetí"tését tervezi. Nagykövesd Nagykövesd kulturális életéről Kovács András levelezőnk számol be. Elmondja milyen volt falujuk kulturáJis élete egykor és milyen ma. Említést tesz arról is, hogy milyen kul'turális felszereléseik vannak és mit •készülnek még venni és csinálni. Jelenlegi tevékenységükre vonatkozólag ezeket írja: . — A Boci-boci tarka és a Cigány című színdarabok lejátszása után a nagykövesdi színjátszók legutóbb a Zeng az erdő című háromfelvonásos színdarabot mutatták be. A rendezésért Izsák elvtárs és felesége, a játékért többek között Kanda Imre, Tóth Sándor és Nemes Éva érdemelnek elismerést. Sikereik ösztököljék mindannyiukat a jövőben még tevékenyebb kulturális munkára. Fülek Sólyom László a Csemadok füleki helyi csoportjának munkájáról tudósít és többek között elmondja, hogy a fülekiek elkészítették egész évi tervüket. Ezek szerint a nyár folyamán kirándulásokat és szüreti mulatságot, az év különféle szakaiban pedig 6 szakelőadást, 4 politikai előadást és 2 vitaestet rendeznek. Emellett betanulnak három egész estét betöltő színdarabot. — Itt jegyzem meg — írja tudósítónk —, hogy február 16-án a fülekiek Kassán a Nemzeti Színházban bemutatták Schiller Ármány és szerelem című drámáját. Az előadás a Csemadok országos versenyének keretében folyt le és előadásuk Kassán is tetszést aratott. Rimaszombat A Csemadok rimaszombati csoportjának tevékenységéről szintén Sólyom László tudósít: — A tavaly ősszel sikerrel játszott Szabin-nők elrablása című darab után, a Csemadok rimaszombati helyi csoportjának színjátszói jelenleg a Párizsi vendég című operettet játsszák. A Dropka Géza rendezésében bemutatott darabbal nemcsak Rimaszombatban és a járás más helyein, de legutóbb Losoncon is sikert arattak. Tudósítónk levele további részéHn elmondja, hogy a rimaszombatiak jelenleg Lovicsek Béla: Húsz év után című színművének bemutatására készülnek. (b) tékosságainak okairól, nem tett ígéretet, hogy hibáikat kiküszöbölve a jövőben azon lesznek, hogy megjavuljon csoportjuk munkája és fellendüljön falujuk kulturális élete. Ami a tagdíjak rendezését illeti, a konferencia nem szólhatótt elismerően a tardoskeddi és az érsekújvári csoportokról sem. Ha niás téren elismerést érdemlően dolgoznak is, ezen a téren mindkét helyen sok a fogyatékosság. A tardoskeddi helyi csoport tagjai csupán 40 százalékra, az érsekújvári helyi cs-oport tagjai pedig 20 százalékra rendezték tagdíjaikat. Senki se mondhatja, hogy ezeken a helyeken vagy akár másutt, nem tudják a tagok kifizetni a 10—15 korona évi tagdíjat! Éppen ezért a tagok erkölcsi kötelessége változtatni ezen a helyzeten. A konferencia vitájában felszólalt 14 küldött sok kérdésről beszélt, sok problémát körvonalazott. Az eredmények közül fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a helyi csoportok kulturális tevékenységük során járási méretben az elmúlt évben összesen 142szer tartottak egész estét betöltő kulturális műsort, ezenkívül a járás úgyszólván mindegyik helyi csoportja alaposan kivette részét a falu szocializálásáért folytatott harcból. Sok helyen a Csemadok tagjai alakítottak szövetkezetet, másutt a már meglevőket szilárdították. Mérlegelve a járásban működő csoportok eredményeit és fogyatékossá-* gait, a konferencián számos értékes javaslat és megjegyzés is elhangzott a helyi csoportok jövőbeni munkáját illetőleg. Szó volt az operettek, az esztrádműsorok, az irodalmi körök, az irodalmi esték, a kirltúrbrigádok, a hazai irodalom, az újságok, a művelődési otthonok, a Csemadok tanhullámzása és más fontos dolgokat érintő problémákról. Egy-egv, a csoportok életében általánosnak tűnő betegséggel foglalkozó gondolat részletesebb isrtiertetésére most nem térünk ki. Más járási Csemadok-konferencián is meghallgatott vélemények után kívánunk ezekről a kérdésekről — lehet mindegyikről külön — részletesebben írni. Kíváncsiak vagyunk, hogyan néznek másutt az Érsekújvárott felhozott s általánosnak tűnő problémákra? BALÁZS BÉLA A csehszlovák film hatvan éve A csehszlovák filmgyártás 60 éve ünnepségeinek keretében felújított további filmek igazolják a kiváló cseh rendezők, filmművészek haladó szellemét, mely a kor nagysikerű filmjelnek eszmei tartalmában, haladó társadalomszemléletében nyilvánult meg. Értéküket bizonyítja az is, hogy most több, mint 20 év múltán rendkívül nagy látogatottságnak örvendenek. Erkölcsösség mindenek fölött (Mravnosť nadovšetko) M. Frič ebben a filmjében a kispolgári álerkölcsöt, farizeizmust / pellengérezi ki. Az erkölcsi nézeteiben skrupulózus Karas tanár a merev kispolgári nézetek fő képviselője, aki még a művészi aktokat is bevonná lepellel (szigorú erkölcsi nézeteiről vezérelve) és gyermekeit túlhajtott szigorú nézeteinek szellemében neveli, erkölcsileg lehetetlenné akkor válik, amikor betoppan családjába természetes lánya, Véra, aki ifjúkori kalandjára emlékezteti. Frič éppen ezzel a helyzetkomikummal mutatj3 be a kispolgári erkölcsök ellentmondásos jellegét és gúnyolja ki a kispolgári korlátoltságot. Virradat (Svitání) Václav Kubásek 1933ban készült filmje a Virradat egy munkáscsalád sorsát ábrázolja a harmincas évek nagy gazdasági válsága idején. A szerelmi motívummal átszőtt film társadalomábrázolásában leleplező jellegű, s — amennyire az akkori cenzúra megengedte, — bírálja az elesett tagjaival szemben mostoha társadalmat, de a nyomor és a válság okait már nem elemzi, nem hatol az emberek kizsákmányolt helyzetének mélyére. Fogyatékosságát azonban menti a burzsoá cenzúra beavatkozása. Mindenesetre 25 év távlatából nézve a film alkotóinak merész vállalko<m#| < Wi-íS!^ V^ < ~ , jtí ^ 'V n ...i^Sm" ^W* --K* • S . zása volt akkor a polgári áldemokrácia elnyomásának közepette. viszonyai (L) Bécsi tudósítónk írja: Jifí Trnka vendégszereplése Bécsben A écsiek szívesen és gyakran mennek színházba vagy hangversenyre, mégis a kiállítások látogatóinak száma — hasonló nagyságú városokhofc. viszonyítva — aránylag kicsi. Annál nagyobb súlya van annak a sikernek, amelyet két kiállítás aratott Bécsben. A két kiállítás bejárata előtt hosszú embersor kígyózik. E kiállítások egyike Van Gogh munkáit mutatja be. Aligha kerül még sor a világon ehhez hasonló átfogó kiállításra a nagy festőművész munkásságának különböző időszakaiból. Ezért e kiállítást a világ minden részéből számos külföldi szakember nézi meg. A kiállítás különös világossággal mutatja meg — amit Van Gogh munkásságának szentelt számos mű eddig figyelmen kívül hagyott — hogy a nagy festő különféle kísérletei mind arra törekedtek, hogy az emberi munkát annak minden jellegzetes vonásával bemutassa. A másik kiállítás rohammal vette be a bécsiek szívét. A kiállítás, Jifí Trnka alkotásainak van szentelve, akit a bécsi sajtó a bábfilm „világmesterének" nevezett el. Néhány báb eredetiben látható, mintegy középpontjaként annak a seregszemlének, amely Trnka munkáját a vázlatoktól kezdve a kész filmig világosan, behatóan és emellett szórakoztatóan mutatja be. Jiŕí Trnka a kiállítás megnyitására személyesen is eljött Bécsbe és fogadta a bécsi sajtó képviselőit. Csaknem két óra hosszat tartott a barátságos beszélgetés, amelynek során az egyik újságírónő • elmondotta, hogy amerikai látogatása alkalmával megtudta, hogy J. Trnka „A préri dala" című filmje a legkapósabb

t a keskenyfilm kölcsönző intézetben. Ezt a filmet kérik kölcsön a legtöbbször. Trnka mester láthatóan örült ennek és mosolyogva jegyezte meg:: — Ez a kedvenc filmje Halé Szelasszié császárnak is. Ježek, a Csehszlovák Köztársaság ausztriai követe, aki a kiálítást Lapin szovjet követ és az osztrák kormány képviselőjének jelenlétében megnyitotta, rámutatott, hogy a kiállítás ezután világkörüli útnak indul Nyugat-Németországon, Svájcon, Franciaországon és Dél-Amerikán keresztül. Ennek a körútnak Bécs az első állomása, mert a Csehszlovák Köztársaság hangsúlyozni kívánja ezzel az Ausztriához fűződő baráti kapcsolatainak elmélyítésére irányuló törekvését. A filmbarátok társasága a kiállítás alkalmából a bécsi egyetem auditórium maximumában két estén át bemutatták Jifí Trnka különböző filmjeit. Ezekre az előadásokra minden jegy elkelt és a filmek a közönség körében nagy tetszést keltettek. Kurt Stimmer Üj szlovák opera A szlóvák operaszerzők, különösen Eugen Suchoň és Ján Cikker az utóbbi időben nemcsak hazai viszonylatban, hanem külföldön is jelentős sikereket értek el. Most új operaszerző mutatkozott be Bratisíavában a napokban Tibor Andrašovan személyében, akinek Figliar Geľo című operáját mutatta be a bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttcse. Képeink az opera egy-egy jelenetét ábrázolják. (J. Herec felv.) ÚJ SZÓ 7 * 1958. március 12.