Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-06 / 65. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 6., csütörtök 30 fUIér XI. évfolyam, 65. szám EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A CSÚCSÉRTEKEZLETHEZ A világ közvéleménye napról napra elszántabban követeli a hi­degháború megszüntetését, a nem­zetközi feszültség enyhítését és a háború veszedelmének elhárítását. Az emberiség végre tetteket és nem szép szavakat vár a nagyhatalmak­tól. A Szovjetunió tudja ezt, és ezért munkálkodik fáradhatatlanul a csúcsértekezlet előkészítésén, összehívásán és olyan reális napi­rendi pontok kidolgozásán, amelye­ket meg lehet oldani, amelyek nem hozhatnak a világ népeinek csaló­dást. Nagy figyelmet keltett a Szovjet­unió legújabb javaslata, amelyben elfogadja az előzetes külügymi­niszteri értekezlet tervét. Ezen megvitatnák a csúcsértekezlet programját és megegyeznének a résztvevő államokkal. A szovjet kormány azonban kiköti, hogy még a külügyminiszteri találkozó előtt határozzák meg a csúcsértekezlet pontos dátumát, nehogy a külügy­miniszterek közötti esetleges né­zeteltérések a végtelenségig kitol­ják a találkozó időpontját. Az egész világ láthatja, hogy a Szovjetunió újabb nagy / lépéssel vitt közelebb a csúcsértekezlethez. A nyugati sajtó első kommentár­jaiban ezt hangsúlyozza és csaló­dottan állapítja meg, hogy míg a szovjet diplomácia hihetetlenül ru­galmas és nagy erőfeszítéseket tesz a nagy találkozó érdekében, addig Nyugaton igen lassan, eset­lenül reagálnak, ami a világ köz­véleményét felháborítja és kiáb­rándítja. Mint ismeretes, a Szovjetunió eddig ellenezte az előzetes külügy­miniszteri találkozót. De erre meg volt az alapos oka. Hiszen Nyugat mint egyik fő feltételhez, éppen ehhez kötötte a csúcsértekezlet összehívását. A Szovjetunió azon­ban, hogy minimumra csökkentse az ellentéteket, lényegében bele­egyezik a külügyminiszteri értekez­letbe, javasolja, hogy még április­ban hívják össze, a csúcsértekez­letet pedig júniusban tartsák meg. Most a Nyugaton a sor. Reméljük, most az egyszer nem lép vissza előzetes javaslataitól. A szovjet javaslat így leegy­szerűsíti és megkönnyíti a legma­gasabb szintű találkozó technikai előkészületeit. Ami a csúcstalálko­zó lényegét, tartalmát illeti, még mindig akadnak Nyugaton jelentős politikusok, akik olyan kérdések megtárgyalását követelik, amelyek már eleve kétségessé teszik az annyira várt megegyezés kilátásait. A szovjet javaslat megállapítja, hogy csak olyan problémák megol­dásában várható siker, mint a kö­zép-európai atomfegyvermentes övezet és az atomfegyverkísérle­tek betiltása, amit nemcsak a szo­cialista tábor támogat, hanem az egész világ közvéleménye, sőt a nyugati országok jelentős politikai pártjai és személyiségei is. A bonni méregkeverők nyomásá­ra Nyugaton most egyre több szó esik arról, hogy az európai atom­fegyvermentes övezet kérdését kössék össze Németország egyesí­tésének bonyolult problémáival. Az ilyesféle kalandos kísérlet azzal a veszéllyel jár, hogy holtpontra juttatja a kedvező kilátásokat. Németország kérdését pedig csakis a két német állam együttesen old­hatja meg, de semmiképp sem in­tézhető el adminisztratív módon a csúcsértekezleten, ahogy azt Bonn szeretné. Ugyancsak furcsa dolog az úgy­nevezett „kelet-európai országok kérdése", amelyről egyes nyugati körök tárgyalni szeretnének a csúcsértekezleten. Ez nem más, mint durva beavatkozás szuverén országok belügyeibe, amit tilt az ENSZ alapokmánya is és ami sem­miképp sem engedhető meg egy kormányfői értekezleten. E kérdés felvetése azt jelentené, hogy hideg­háborús módszerekkel harcolnak a hidegháború megszüntetéséért. Ne­vetséges kísérlet és már első te­kintetre is kudarcra van ítélve. A világ népei békére vágynak. Dolgozó népünk is békében akarja építeni hazáját. Teljes erőnkkel hozzá akarunk járulni mi is a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez, hi­szen hazánk is elfogadta az eu­rópai atomfegyvermentes övezetet, amelyről a csúcsértekezletnek kel­lene döntenie. A legutóbbi szovjet javaslat azt ajánlja, hogy Cseh­szlovákia is vegyen részt ezen a fontos nemzetközi tanácskozáson. Országunk boldogan tenne eleget e javaslatnak, amely minden bi­zonnyal gyümölcsöző eredményeket hozna népünknek és az egész em­beriségnek. A részt vevő országok mindegyike olyan őszinte béke­vággyal venne azon részt, mint a szocialista tábor országai. Egy lépéssel újra közelebb ke­rültünk a csúcsértekezlethez. Bí­zunk benne, hogy rövidesen tovább jutunk és elérünk a nagy találko­zóig, amelyet annyira várnak föl­dünk százmilliói. Naponta négyszáz földműves lépett Szlovákiában a meglevő, illetve az újonnan alakult szövetke­zetekbe. Ezt a pártszervezetek jó munkája és a szövetkezetek roha­mos fejlődésének lehet köszönni. A párt felvilágosító munkája és a szövetkezetekben elért gazdasági eredmények, a szövetkezetesek rohamosan emelkedő jóléte arra a meggyőződésre juttatta a föld­művesek döntő részét, hogy boldogulásukat a közös gazdálkodásban keressék. Ezt tükrözi vissza a címben már említett szám is, hogy az év elejétől számítva naponta átlag 400 földműves választotta a kö­zös gazdálkodást. A belépők többsége középparaszt. Ezt az állítást a számok is igazolják. Az év elejétől szövetkező 24 000 földműves 110 548 hektárral gyarapította a szövetkezetek gazdaságát. A CSKP XI kongresszusának tiszteletére A libereci kerület dolgozói eddig 92 vállalati és több mint 300 üzemi kötelezettségvállalással üdvözlik Cseh­szlovákia Kommunista Pártja kong­re. szusát. Csaknem 13 millió koro­nát takarítanak meq a termelési költségeknél. 27 millió 840 ezer korona értékű árut gyártanak ter­ven felül és 10 millió korona értékű árut export számára. Az üvegipar­j ban, ahol eddig már 33 üzem je­lentkezett kötelezettségvállalásaival, 4 236 916 korona értéket képeznek az exportfeladatok túlteljesítésére irá­nyuló kötelezettségvállalások. A gép­ipari üzemekben az újítók csupán újítójavaslataik megvalósításával to­vábbi 20 millió korona értéket ad­nak köztársaságunknak. A szovjet kormány emlékirata a közép­európai atomfegyvermentes övezetről Moszkva (XASZSZ) — V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese március 3-án fogadta Leslaw Wojtygát, a Lengyel Népköztár­saság szovjetunióbeli ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormány vá­laszát a lengyel kormánynajt a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó emlékiratára. A szovjet kormány emlékirata a többi között így hangzik: A szovjet kormány, amint azt már több ízben kijelentette, teljes mér­tékben támogatja a Lengyel Népköz­társaság kormányának az európai övezet megteremtésének kérdésében kifejtett kezdeményeaését, amely övezet magában foglalná a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területét és amelyen nem gyártanának és nem helyeznének el atom-, hidrogén- és rakétafegyve­reket. E javaslat megvalósítása hoz­zájárulna a feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához közvetlen Európa szívében, azon a területen, amelyen ma összpontosítják a katonai csoportosulás haderőit, a korszerű haditechnika különböző nemeit és a béke idején szokatlan fegyvereket. Az európai atomfegyvermentes övezet megteremtése teljes mérték­ben megfelelne az európai államok nemzeti létérdekeinek, amely nem­zeteket mélyen nyugtalanít az atom-, hidrogén- és rakétafegyverekkel pusztító háború veszedelme. E nem­zetek tudatában vannak annak, mi­lyen határtalan szenvedést okozna e tömegpusztító fegyverek használa­ta főkép Európa sűrűn lakott terüle­tein. E javaslat megvalósítása kedve­ző befolyást gyakorolna a nemzetközi helyzetre és Hozzájárulna az államok közötti kölcsönös kapcsolatokhoz szükséges bizalom helyreállításához. E javaslat megvalósítása azt jelen­tené, hogy a mintegy egymillió négyzetkilométernyi területet és több mint 100 millió lakosságot magába foglaló Közép-Európát kirekeszte­nék az atom-, hidrogén- és rakéta­fegyverek gyártásából és felhalmo­zásából, ami felbecsülhetetlen je­lentősége volna Közép-Európa terü­letére, ahol szorosan érintkeznek a két katonai csoportosulás fegyveres erői és ahol a helyi összetűzések sokkal könnyebben, mint bárhol másútt, nagy konfliktusokká válhat­nak minden súlyos következményük­kel a békére. A szovjet kormány tüzetesen meg­ismerkedett a Lengyel Népköztársa­ság emlékiratának tartalmával, amelynek egyes pontjai mind az atomfegyvermentes övezethez tarto­zó államok kötelezettségeire, mind azon kötelezettségekre vonatkoznak, amelyeket a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és más olyan államok vállalnának ma­gukra, amelynek haderői a javasolt övezet államainak területén vannak elhelyezve. A szovjet kormány teljesen egyet­ért azzal, hogy az ezen övezethez csatlakozó államok kötelezettséget vállaljanak, hogy nem fognak gyár­tani és vásárolni saját céljukra atomfegyvereket, hogy nem engedik meg ezen fegyverek elhelyezését te­rületükön és kötelezik magukat, hogy saját országuk területén nem fog­nak építeni és nem engedik meg az atomfegyverek, vagy rakéták tá­maszpontjainak építését vagy fel­szerelését. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy a közép-európai atom-, hidro­(Folytatás a 3. oldalon) Az Ipolysági járás szövetkezeteinek életéből így üdvözölték a járási konferenciát Az ipolysági járás szövetkezetesei március 2-án, vasárnap tartották já­rási konferenciájukat. Nagy nap ez a szövetkezet életében, hisz a konferen­cián a szövetkezetek küldöttei, kicse­rélhetik tapasztalataikat, hogy a jö­vőre nézve még eredményesebben gazdálkodhassanak. A küldöttek már elfoglalták helyeiket, amikor távirat érkezett az elnökséghez. A távirat így kezdődött: „Mi, lekenyei szövetke­zetesek üdvözöljük a járási konferen­ciát ..." A távirat felolvasását csend követ­te. — Ez tévedés — szólt hátam mö­gött egy vendég, — hisz Lekenyén nincs szövetkezet. A valóság azonban az. hogy Leke­nyén nem volt szövetkezet, de ma már van, illetve a konferencia megnyitá­sakor már volt. A táviratból Hs vilá­gosan kiderült, hogy új útra léptek a lekenyei földművesek. A járási szö­vetkezeti konferencia előestéjén, vagy­is március elsején megalakult Leke­nyén is a szövetkezet. Ez mindenek­előtt a kommunisták jó munkájának az eredménye; az ő meggyőző mun­kájuknak az eredménye, hogy a leke­nyei földművesek mint a járás leg­fiatalabb szövetkezete üdvözölhették a járási szövetkezeti konferenciát. Pásztor József igéri Pásztor József, a pereszlényi szö­vetkezet kitüntetett juhásza a múlt év során is olyan eredményeket ért el, amelyek híre nemcsak a járásban is­meretes, de a járás határán túlra is elterjedt. A pereszlényi juhász már nem fiatal ember, ezt gyérülő üstöke is elárulja, de a munkában még bár­kivel fölveszi a versenyt. A peresz­lényi szövetkezetesek büszkék is ju­hászukra. Pásztor Józsefen keresztül a szövetkezet neve is ismertté vált, annak ellenére, hogy még nem állnak járási méretben sem a legjobb helyen. Hogy miért vált közismertté juhászuk neve, miért tüntették ki? A válasz rövid: Jó munkájáért. Pásztor József ugyanis a múlt év során átlag egy­egy juhról 4,10 kg gyapjút nyírt, ezen felül 100 anyajuhtól 106 bárányt ne­velt föl. Az eredmény azonban még nem végleges — ahogyan azt Pásztor Jó­zsef is mondta. Sok még a lehetőség, amelyek kihasználásával még nagyobb eredményeket lehet elérni. Lehet még a nyírási átlagot emelni, a sajtterme­lést és a szaporulatot is, csak aka­rat, szorgalom kell hozzá. Pásztor Józsefnél mind a kettő megvan. Ezt az is bizonyítja, hogy a XI. pártkong­resszus tiszteletére kötelezettségválla­lást tett, hogy a második ötéves terv során ráháruló feladatokat 3 év alatt teljesíti. Biztos, hogy Pásztor József adott szavát valóra is váltja, mivel az eddig elért eredményei is azt bizonyítják, hogy ahol az akarat és a szorgalom párosul, nincs lehetetlen. Egy asszony Dudás Ilona; az ipolysági szövet­kezet tagjai közül, egyike azoknak, akik munkájukkal nemcsak a szövet­kezeti tagság, de az egész járás elis­merését megszerezték. Részt vett a szövetkezeti konferencián és ahol jó munkájáért kitüntették. Dudás Ilona a Készülnek a nemzetközi nőnapra NEGYVENNYOLC EVVEL EZELŐTT a nők nemzetközi kon­ferenciáján Koppenhá­gában elhatározták, hogy március 8-át minden évben a világ valamennyi országában a nők háború elleni har­ca, az egyenjogúságért és szabadságért ví­vott küzdelme jegyé­ben fogják megünne­pelni. A Magas-Tátra havas ormai tövében, Svitben a hagyományhoz híven méltón készülnek az idei nemzetközi nő­napra. A Tatrasvit mun­kásnői elhatározták, hogy e napot termelési sikerekkel és szocia­lista munkaversennyel köszöntik. Elsőnek az 1333-as valrróosztály jelentkezett, ahol a Medula elnevezésű ru­háikat készítik. „Lénye­gesen növeljük az el­ső negyedévben az áru minőségét. A tervezett 445 második minőségű ruhadarab helyett mind első minőségűt készí­tünk. Egyúttal felhív­juk a többi műhely munkásnőit is, hogy példánkat kövessék." Ilyen felhívással for­dultak a többi műhely munkásnőihez és nem hiába. RÖVIDESEN MEGINDULT a szocialista munka­verseny az árú minő­íségének növelése ér­dekében A „Nemzet­közi nőnap" elnevezé­sű műhely elsőnek fogadta el a felhívást. „Mi sem qyártunk ezentúl II. osztályú árút, csak I. osztá­lyút." — válaszoltak a Marianka, Kaja, Palkó elnevezésű gyermek­ruháik varró.'.ői. Utá­nuk a Galina, Dáša, Danuška, Ondrej, Bo­žena, stb. elvenevezé­sú kötött ruhaárú osz­tály varrónői jelentkez­tek, hogy ők is meg­javítják a minőséget, mert ezzel a vevők megelégedését, az árú tartósságát és tetsze­tőségét növelik. A ver­seny ma már széles utat tör nemcsak a Tatrasvitben, hanem a gyár fióküzemeiben: Kassán és Levočán is! UJABB ÉS ÚJABB MŰHELYEK munikásnői kérnek szót és nem marad el mö­göttük a festő-, a kö­tőműhely, a karbantar­tók, az alsóruha osz­tály és a többi mű­hely sem. A közös akarat alapján szüle­tett meg aztán az az összüzemi kötelezett­ségvállalás is, melynek értéke ma már meg­haladja a 139 ezer ko­ronát. De ez még nem az utolsó szó, naponta újabb és újabb köte­lezettségvállalásokkal jelentkeznek a mun­kásnők. Ilyen elhatározással és sikeres munkával készülnek a Tatrasvit Üzem dolgozó női a nemzetközi nőniapra és egyben pártunk XI. kongresszusára is. Köte lezettségvállalásaik és munkaversenyük szin­tén egy kis láncszem abban a tömegmozga­lomban, amely hazánk valamennyi üzemében, gyárában, falujában megindult a pártunk altal kitűzött cél el­érésére, a szocializ­mus építésének bete­tőzésére. H. S. gondjaira bízott sertéseknél elérte a napi 60 dekás súlygyarapodást, amely nemcsak járási, de kerületi méretben is kiemelkedő eredmény. A jó gon­dozással elérte azt is, hogy az el­hullási százalék majdnem nullára csökken. Még egy asszony Kovács Erzsébet, a jól ismert ipoly­viski Vörös Lobogó nevet viselő szö­vetkezet szárnyasait gondozza. A múlt év elején ígéretet tett, hogy egy-egy tyúk után 130 tojást ad a közösnek. Ezt ígérte, a valóság azonban mást mutat, vagyis azt, hogy a szorgalmas asszony egy-egy tyúk után 133 tojást adott a közösnek. Ezek szerint neki is nagy érdeme van abban, hogy az ipolyviski szövetkezet a múlt év so­rán 40 koronás munkaegység-értéket ért el. Tavaszra készülünk A felsőtúri szövetkezet a múlt év szeptemberében alakult, vagyis az idén kezdik először közösen a tavaszi mun­kákat. A téli enyhe napok során rend­be tették rétjeiket és legelőiket, meg­szórták műtrágyával, hogy ne legyen majd hiány az idén takarmányban. Előkészítették a tavaszi vetőmagot és a krumpli előcsíráztatását is megkezd­ték. (sz. i.) ÉPÍTÉSZETI DOLGOZÓK tapasztalatcseréje Szlovákiában több építészeti vál- j lalat jó kapcsolatokat tart fenn és J élénk tapasztalatcserét folytat a ( csehországi építészeti vállalatok­kal, ami elősegíti mindkét részről J a munka megjavítását és jó ter­melési eredmények elérését. E vállalatok közé tartozik a bra­tislavai Magasépítészeti Vállalat is, j amely már 1956-ban szövetséget J kötött a gottwaldovi Magasépíté-j szeti Vállalattal. A két vállalat dolgozóinak köl-1 csönös látogatása és tapasztalat- j cseréje már sok szép eredményt] hozott. N j A bratislavai építészeti dolgozók! új módszereket vettek át a gott-j waldoviaktól az építkezések eloké-J szítésével kapcsolatban, főleg az építkezési berendezések tipizált elemeit illetően. A gottwaldoviak ezzel szemben átvették a brati­slavaiaktól a termelési kalkuláció leegyszerűsített példáját. A gott-; waldovi építészeti gépesítők szá­mos értékes tanácsot adtak a bra­tislavaiaknak a kavicsszállítási fu­tószalag bevezetésére, míg a bra­tislavai építészeti vállalat gépesítői a gépekhez szükséges pótalkatré­szekkel segítik a gottwaldoviakat. A két vállalat kölcsönösen tájékoz­tatja egymást a vállalatuknál elő­forduló műszaki újdonságukról és bevezetésük után a termelésben elért eredményeikről. A cseh és szlovák építészeti dol­gozók helyes együttműködése, köl­csönös tapasztalatcseréje és a ta­pasztalatok gyakorlati bevezetése hozzájárul az építészeti termelés megjavításához. I. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom